Varėnos šnektos daiktavardžio giminės kategorija

VITALIJA KARACIEJŪTĖ Litván Neveléstudományi Egyetem Kutatási területek: kortárs morfológia, a nyelvjárások morfológiája, dialektológia. A varėnai nyelvjárás főnévi nemi kategóriája A nem kategóriája a varėnai nyelvjárásban ÖSSZEFOGLALÓ A varėnai nyelvjárás nemi kategóriáját a természetes morfológia szempontjából mindeddig nem vizsgálták és nem írták le. A tanulmány fő célja e nyelvjárás nemi kategóriája szerkezetének tárgyalása, empirikus anyag alapján a főnevek nemének szemantikai és morfológiai jellemzése, valamint a nem váltakozásának esetei azonosítása. Az elvégzett elemzés kimutatta, hogy: 1) a varėnai nyelvjárásban a főnevek neme (hím- és nőnem) a tő szerint nincs szigorúan elkülönítve; a tövek a végződésekkel együtt csak részben jelölik a nemet; nem helytálló továbbá külön „nemmorfémáról” beszélni a varėnai nyelvjárás főneveinek szerkezetében; 2) a vizsgált nyelvjárásra jellemző a nemi alakok váltakozása. ÖSSZEFOGLALÓ A varėnai nyelvjárás nemi kategóriáját a természetes morfológia szempontjából mindeddig nem vizsgálták és nem írták le. A tanulmány fő célja e nyelvjárás nemi kategóriája szerkezetének tárgyalása, empirikus anyag alapján a főnevek nemének szemantikai és morfológiai jellemzése, valamint a nem váltakozásának esetei azonosítása. Az elvégzett elemzés kimutatta, hogy: 1) a varėnai nyelvjárásban a főnevek neme (hím- és nőnem) a tövek szerint nem különül el szigorúan; a tövek a végződésekkel együtt csak részben jelölik a nemet; nem helytálló a „nemmorféma” meglétéről beszélni a varėnai nyelvjárás főneveinek szerkezetében. 2) A vizsgált nyelvjárásra jellemző a nemi alakok váltakozása. KULCSSZAVAK: déli aukštaitiai nyelvjárások, varėnai nyelvjárás, természetes morfológia, nemi kategória, a nem váltakozása. KULCSSZAVAK: déli aukštaitiai nyelvjárások, varėnai nyelvjárás, természetes morfológia, a nem kategóriája, a nem váltakozása. Straipsniai / Articles 229 VITALIJA KARACIEJŪTĖ A kategória – a nyelvi elemek bizonyos rendszere – grammatikai jelentéssel és az azt jelölő grammatikai formával, azaz formai jelölővel rendelkezik (vö.: Hockett 1965: 211; LKG I 18–19; Paulauskienė 1983: 157; Matthews 1997: 48)1. Annak meghatározásához, hogy egy adott nyelv milyen morfológiai kategóriákkal rendelkezik, először az adott nyelvben meglévő ragozott (flektált) alakokat kell megvizsgálni. Más szóval, morfológiai kategória ott létezik, ahol formálisan kategóriaként jelenik meg (Wurzel 1989: 53). A modern morfológiaelméletben a szavakat szintaktikai funkcióik, képzésük, grammatikai tartalmuk és kontextusuk alapján sorolják kategóriákba (a kategóriáról és jellemzőiről bővebben lásd: Carstairs-McCarthy 2000: 264–272). A szám, az eset és a nem2 grammatikai kategóriái összefüggnek egymással3: a szóalak grammatikai morfémája (a flexió vagy rag) mindig kódolja a szám- és az esetkategóriát; azt pedig, hogy a nem grammatikai kategóriája kapcsolatban áll a szám kategóriájával, az a nyelvi univerzálé igazolja, amely szerint minden olyan nyelv, amely rendelkezik nemkategóriával, számkategóriával is rendelkezik (Greenberg 1968: 95). Általános vélekedés szerint a főnév nemét az egyes számú alanyeset grammatikai morfémája jelöli4. Ebben az esetben a Varėnai nyelvjárásban az a, įa₁, įa₂, u, iu ragozási osztályba tartozó főnevek egyes számú alanyeseti alakjainak grammatikai morfémái (ragjai) különleges „hímnemű” státusszal rendelkeznének, például: ná.m-as, kã.l-es, rug-ĩs, sùn-ùs, špiẽč-ùs. Ezzel a státusszal nem rendelkeznének az i és a C tövű főnevek egyes számú alanyeseti alakjainak grammatikai morfémái (vö. Rosinas 2005: 45). A Varėnai nyelvjárásban az egyes számú birtokos eset is jelöli a grammatikai nem kategóriáját, vö.: az a, įa₁, įa₂, im, u, iu ragozási osztályba tartozó főnevek birtokos eseti alakjai: ná.m-o., kã.l-o., rùg-o., dã.bes-o., su.n-ãus, špiẽč-ãus. Ha azonban összevetjük ugyanezen ragozási osztályok egyes számú tárgyeseti alakjait, ná.m-u., kã.l-u., sún-u., špiẽč-u., rùg-i., dã.bes-i., valamint a nőnemű főnevek tárgyeseti alakjait, daĩn-u., mãr̃č-u., žõl-bl., ã.k-i., sã.ser-i., azt látnánk, hogy az említett alakok grammatikai morfémái nem rendelkeznek ilyen „szuperjellemzővel” (vö. Rosinas 2005: 46). Így a nem kategóriájának problémájával szembesülünk: a ragozott alakok grammatikai morfémái a túlzott szinkretizmus miatt nem mindig jelölhetik a nemet, ami azt jelenti, hogy a nyelvjárásban a főnevek nem szerint nem különülnek el teljes mértékben (vö. Rosinas 2005: 44). 1 Apie kategorijos termino skirtingą vartoseną žr. Carstairs-McCarthy 2000: 267; Plungian 2010: 20. 2 Apie giminės ir skaičiaus bei giminės ir linksnio sąveiką žr. Corbett 1991: 132, 154–157. 3 Wolfgang Ulrich Dressler szerint a morfológiai kategóriák lehetnek produktívak vagy improduktívak. Például a németben a szám ugyanolyan produktív kategória, mint az eset, míg a nemet csak morfoszintaktikai eszközök jelölik (Dressler 2003: 34). 4 Az egyes számú alanyeset végződését tematikus jelölőnek is nevezik (Savickienė, Kazlauskienė, Kamandulytė 2004: 5). 230 Acta Linguistica Lithuanica LXXI Varėnos šnektos daiktavardžio giminės kategorija 1. ÁBRA. Varėnai és környékének térképe5 A téma nemcsak a felvetett nemkategória-probléma miatt időszerű, hanem azért is, mert a déli aukštaitis nyelvjáráshoz sorolt Varėnai és a hozzá legközelebb fekvő falvak – Akmenė, Babriškės, Barčiai, Beržūpis, Giráitė, Kašėtos, Mer̃gežeris, Matuižos, Perloja, Pauosupė, Rūdnìa, Senõji Varėna, Ūta, Zervýnos, Žiūrai (lásd az 1. ábrát) – nyelvjárásának nemkategóriáját sem a hagyományos, sem a modern, természetes morfológia szempontjából nem vizsgálták és írták le mindeddig6. A cikk célja, hogy empirikus anyag alapján tárgyalja a nyelvjárás nemkategóriájának szerkezetét, bemutassa a főnevek nemének szemantikai és morfológiai jellemzőit, valamint megállapítsa a nem váltakozásának eseteit. 5 A térképet Laura Geržotaitė készítette. 6 Apie Varėnos šnektos skaičiaus kategoriją žr. Karaciejūtė 2012: 53–59. Straipsniai / Articles 231 VITALIJA KARACIEJŪTĖ A vizsgált anyagot a tanulmány szerzője által 2005–2013 között, egyénileg gyűjtött, Varėnából és a hozzá legközelebb fekvő falvakból származó nyelvjárási szövegek alkotják (a hangfelvételek időtartama körülbelül 70 óra). Az elemzés az idősebb generáció képviselőinek nyelvi adataira támaszkodik; ők 1913–1939 között születtek, és folyamatosan a vizsgált nyelvjárás területén élnek. A kutatás a természetes morfológia elméletének elveiből indul ki; ez az elmélet a jelöltség és a fonológiai természetesség fogalmának egyesülésével jött létre (Dressler 2000: 289). A dolgozat leíró, oppozíciós és összehasonlító módszert alkalmaz. A Varėnai nyelvjárás főnévi nemkategóriájának7 szerkezetét a hímnemű (pl.: šienas ‘széna’, ūkis ‘gazdaság’, arklìs ‘ló’, sunùs ‘fiú’, dancis ‘fog’, vanduo ‘víz’) és a nőnemű (pl.: krucinė. ‘mellkas’, dúona ‘kenyér’, valžà ‘hatalom’, klẹtis ‘kamra’, sesuõ ‘nővér’, duktė̃ ‘lány’) nemi oppozíciója8 alkotja. A főnevek jelenlegi nemkategóriája kéttagú, a balti nyelvekben azonban korábban a hím- és nőnem (jelöletlen és jelölt nem) mellett semlegesnem is létezett9. Hagyományosan a főneveket szemantikai és morfológiai alapon sorolják nemekbe (Laigonaitė 1961: 122–123; vö. még DLKG 62–63)10. A szemantikai alapon osztályozott főnevek lexikai jelentésen és a nemek közötti különbségen alapuló neme11 nemcsak eltérő tővel, ragozási végződésekkel vagy képzéssel fejezhető ki, hanem másik gyökkel is, pl.: kàt su_šeimù [vyro] tė.ko. búc ‖ tėvas ⋮ mamà jō ‖ „Hogy a családdal [a férjével] kellett lennie. Az apja, az anyja” (Mrg); tai_cà màno. vīras anàs ‖ „Ez itt az én férjem” (Prl), valamint tai_dar ⋮ va_šitōj mo.teris | tai_jōs mamà nevai kšto. ‖ „Ez most ez a nő, az anyja nem jár” (Prl); tàs tai_jàu jōs ⋮ jo.s_ brólis | jo._brólis ‖ „Az pedig már az övé, az ő bátyja, az ő bátyja” (Vrn), és o._jō˙ ⋮ tà jo._sesuõ irà 7 Apie giminės kategoriją žr.: Hockett 1965: 231; Aikhenvald 2004:1031–1045; Holvoet, Semėnienė 2006: 101–120; WALS. Apie giminės kategoriją šiaurinių širvintiškių, Joniškio ir Ramaškonių šnektose žr.: Markevičius 2009: 15–31; Kaikarytė 2010: 28–33; Tuomienė 2010: 53–61. 8 Aldonos Paulauskienės (2007: 23) teigimu, „kur yra opozicija, ten turi būti ir neutralizacijos galimybė, t. y. priešinamu jų narių suartėjimas iki sinonimijos arba net visiškas opozicijos išnykimas“. 9 Davidas Crystallas (1999: 130) šalia opozicijos vyriškoji giminė / moteriškoji giminė / bevardė giminė pateikia dar ir gyvas / negyvas priešpriešą (dar plg. Paulauskienė 1989: 172; Matthews 1997: 142). Manoma, kad vyriškosios ir moteriškosios giminės daiktavardžio klasės susiformavo iš aktyviųjų, gyvųjų daiktavardžių (genus activum), kurių denotatai yra gyvybiškai aktyvūs, o bevardės giminės daiktavardžio klasės – iš inaktyviųjų, kitaip tariant, pasyviųjų, negyvųjų daiktavardžių (genus pasivum), kurių denotatai yra gyvybinio ciklo neturintys objektai (Rosinas 2005: 156; dar žr.: Kuryłowicz 1964: 207; Mažiulis 1970: 76; Zinkevičius 1980: 176–177). 10 Alexandra Yurievna Aikhenvald (2004: 1034–1036) greta semantinio, formalaus morfologinio giminių skyrimo kriterijų mini fonologinį. 11 Vö. az orosz „belýčius” (angolul epicenes) főneveket: krolik ‘nyúl’ és sobaka ‘kutya’; az első hímnemű, a második nőnemű egyeztetést vonz, de mindkettő bármelyik nemű állatot jelölheti. A példa azt mutatja, hogy egy nyelven belül az egyes szóosztályokhoz különböző nemi egyeztetési rendszerek tartozhatnak (Aikhenvald 2004: 1033). 232 Acta Linguistica Lithuanica LXXI Varėnos šnektos daiktavardžio giminės kategorija ištekėjus ‖ „Ó, igen, az ő nővére férjhez ment” (Prl); nórs jis pác lietùvis bùvo. | bet jau skaitė.s lenkū mó.ki.to.jes ‖ „Bár ő maga litván volt, mégis lengyel tanárnak számított” (Žr), és nù ir_paskui sã.ko. | per_pá.mo.ka(s) sė́žin visì | nu_ir_mó-ki.to.je12 kláuse | vaikai ‖ iš_kur jūs ėmė.t šitù(s) žaislùs ‖ „Na, aztán azt mondja, hogy az órán mindannyian ülünk, majd a tanárnő megkérdezi: gyerekek, honnan vettétek ezeket a játékokat?” (Vrn) (vö. Valeckienė 1984: 175–178; 1998: 231–234). Megemlítendők a házi- és vadállatokat, illetve madarakat jelölő párok, amelyeknek a fiatal egyedei mindig hímneműek, pl.: jãėm dá.vę. kavėj– | katinùku. ‖ „Adott neki egy kiscicát” (Vrn), valamint nei_katės netùrū ‖ „Macskám sincs” (Bbr); taĩ ir_katę [volt] ‖ ir_kačiuku. [volt neki] ‖ „Macskája is [volt], és kiscicája is [volt neki]” (Bbr) (lásd még: Laigonaitė 1961: 124–126; Jakaitienė, Laigonaitė, Paulauskienė 1976: 33; Paulauskienė 1983: 179–180; 1989: 173–174; 1994: 161; 2006: 70–73; DLKG 63; Valeckienė 1998: 235–236). Minden olyan főnév, amely nem különböző nemű személyt, állatot vagy madarat jelöl, motiválatlan nemű (vö.: sakàũ ‖ taigi_jis tùri mašinėlbl. | ir_tùri kitù. matòciklu. ‖ „Mondom, szóval van egy kisautója, és van egy másik motorkerékpárja” (Prl); taĩ_iêi [gyerekek] nupirki. to.ki. stà.lu. | kàb va_dar̃ nuog_cà | dá.r lig_cà ‖ ir_cà tùri tokès kė́des ‖ ir̃ | tai_cà dáugáuse va_válgàu ‖ „Hát ők [a gyerekek] vettek egy ilyen asztalt, ekkorát, mint innen mostanáig, még idáig. És itt ilyen székek vannak, és leginkább itt eszem” (Prl) stb.)13. Ezek a főnevek nem ragozódnak nem szerint, vö.: mašinėlę. és **mašinėlis14; matòciklas és **matòcikla; stà.las és **stà.la15 (LKG I 19; Paulauskienė 1989: 170; 2006: 69; DLKG 62–63). A morfológiai alapon osztályozott főnevek nemét morfológiai sajátosságaik, vagyis alakjuk határozza meg: a tő és a ragozási végződések (Laigonaitė 1961: 122–123; vö. még DLKG 62–63). A hím- és nőnemet szintaktikai, más szóval szintagmatikus kritérium alapján határozzák meg, amely az alakok egyeztetését írja le, pl.: mė́li.na šviesà tràkšt ‖ „Kék fény csattan” (Prl); gã.ras to.kis cìltas tai_bùvo. ‖ „Jó, olyan híd volt” (Mrg). 12 móki.to.jes és móki.to.je típusú főneveket substantiva mobilia néven nevezik (vö.: Valeckienė 1998: 236–240; Holvoet, Semėnienė 2006:110; lásd még: Zumpt 1846: 17; Jacob 1851: 146; a főnévpárok jelöltségéről lásd Paulauskienė 1994: 159), illetve motion nouns (németül Movierung (Sexusdifferenzierung)); vö. Philippo Conzetto példái: „lieùv-is (‘litván férfi’)” – „lieùv-ė (‘litván nő’)” (a t kihagyva – a szerző megjegyzése); „pedagòg-as (‘tanár’)” – „pedagog-ė (‘tanárnő’)” (Conzett 2010: 148–149); a spanyol és német példákhoz lásd Corbett 1991: 67; Lohde 2006: 124–126). 13 Hasonlítsuk össze a francia nyelv példáit: nőnemű maison ‘ház’ és hímnemű château ‘kastély’. Ezek a főnevek élettelenek, vagyis nincs kapcsolatuk a hím- és nőnemmel (Aikhenvald 2004: 1031). 14 Két csillaggal jelöltük az elméletileg lehetséges, de a nyelvjárásban nem használt alakokat. 15 Általánosságban minden főnév osztályozott, és van neme, de a főnevek nem ragozódnak nem szerint. Straipsniai / Articles 233 VITALIJA KARACIEJŪTĖ Hasonlítsuk össze azokat az egyeztetési eseteket is, amelyekben a végződések nem különböznek nem szerint: nu_žūrâu kap_jįs dá.ro. | ir_às [darau] | kap_tàs *mìke. kvailùtis || „Na, nézem, hogyan csinálja, és én is [csinálom], mint az a Mike, a kis bolond” (Grt); sà.kę. ¦ kad_jisai vàlkata || „Azt mondta, hogy ő csavargó” (SVrn). A morfológiai, más néven formai kritérium a töveken és a tőlük függő flexiókon alapul. Például az u tövű főnevek mindig hímneműek: sùn-ùs dîrba *vîlnun || „A fiú Vilniusban dolgozik” (Žr); o. dabar ¦ ir_parduo-tùvę.s ¦ ir_tùrg-us dar_vieto.i ¦ viškas tenái vieto.idabar || „És most már az üzletek is, meg a piac is itt van, minden ott van a helyén most” (Vrn). A varėnai nyelvjárásban – más, a természetes morfológia módszereivel vizsgált litván (és lett) nyelvjárásokhoz hasonlóan (vö.: Rosinas 2005; Markevičius 2009; Kaikarytė 2010) – a főnevek neme nem különül el szigorúan a tövek szerint, amelyek a flexiókkal együtt csak részben jelölik a nemet (vö. Valeckienė 1998: 234). A nyelvjárásban vannak olyan főnevek (rokonsági viszonyokat, tisztségeket, családneveket jelölők), amelyeknek a nőnemű i̯ā, ē tövekhez tartozó grammatikai morfémájuk (flexiójuk) van, noha jelentésük szerint hímneműek¹⁶, például: sakâu ¦ màno. tėtę. būuo. mėsininkas || „Mondom, az apukám hentes volt” (SVrn); labai totà¹⁷ būuo. gę.-ras || „Nagyon jó ember volt az a tota” (Brč); paskuì ¦ màno. dėdę. ¦ mamõs brólis | tai_labai ¦ peilukù gražęi skutinėdavo. | visókeis raštaìs || „Aztán a nagybátyám, anyám bátyja, nagyon szépen faragott a kis késsel, mindenféle mintákat” (Mtz); nu_kur ¦ kur iš-- ¦ iš_ valžõs àte.me. | atidúodavo. ¦ šíciem | *blínda¹⁸ | a(š) sakâu | to.kõ raíkėjo. | kàt ¦ vi̯siem ùšpakalu(s) su_nagáiko.m¹⁹ iškapót || „Na, ahonnan, ahonnan az államtól elvették, odaadták ezeknek, Blindának; mondom, ilyen kellett, hogy mindenkinek a seggét nagaikával vágja szét” (Žr). A varėnaiak olyan főneveket is használnak, amelyeket szövegkörnyezet nélkül hímneműnek érzékelünk. Szövegkörnyezetben az ilyen főnevek nemét a nemben ragozódó függő szavak jelzik; e szavak alakja akkor is változatlan marad, ha a funkciójuk megváltozik (vö. Stundžia 1979: 82; Valeckienė 1998: 240), például: kokìs jis_tì būožę.²⁰ būuo. | alè²¹ žã.-- ¦ žã.mę.s būuo. taì ¦ išvėžę. || „Micsoda kulák volt az ott, de földje volt, ezért elvitték” (Ūt); iìs [vyras] mušeikà būuo. || „Ő [a férfi] verekedős volt” (Brč); alę_tikrai 16 Ezt a jelenséget a grammatikai nem és a biológiai nem közötti konfliktusnak is nevezik (lásd Markevičius 2009: 19–22; az orosz főnevek grammatikai neme és biológiai neme közötti konfliktusról lásd LS 138–141). 17 Apuka, apa vagy a férj apja. 18 Tadas Blinda. 19 Korbácsokkal. Szláv jövevényszó. 20 Jómódúbb gazda. 21 A varėnai nyelvjárásra jellemző kötőszó, amelyet leggyakrabban ellentét vagy ok kifejezésére használnak. 234 Acta Linguistica Lithuanica LXXI Varėnos šnektos daiktavardžio giminės kategorija sã.vas vagìs ⋮ taĩ | argi_tù ⋮ argi_tù ⋮ daskaũosìs22 ‖ „De tényleg a saját tolvaja, akkor hát te, te hogyhogy megszöktél (elrejtőztél)?” (SVrn)23; o._kačiùkas bùuo. kóks zdráica24 | ir_an ⋮ bùfeto.25 | ir_an_špìnto.s | ir_ùisùr lá.kštę. to:kìs ‖ „A kiscica meg olyan zdráica volt, és a kredencen is, a szekrényen is, mindenütt ugrált, olyan volt” (Bbr); va_dabaŕ ⋮ ir_màno. káiman [vannak emberek] | kuŕ ⋮ kur_bùuo. tokì priešai | išgamo.s bùuo. ‖ „Na most már az én falumban is [vannak emberek], akik, akik olyan ellenségek, gazemberek voltak” (Vrn). Nyilvánvaló, hogy az említett főnevek negatív, lekicsinylő árnyalatúak (vö.: Stundžia 1980: 79; Gudžinevičiūtė 2009: 273; további példákért lásd Gudžinevičiūtė 2008). A búožę., mušėikà, válkata, vagìs, zdráica, išgama főneveknek „nincs külön »saját« tőalakjuk és flexiójuk; nincs a »közös nemű« mellékneveknek külön osztálya” (Stundžia 1980: 82), azonban két nemük van, ezért hagyományosan hibrid főneveknek (angolul hybrid nouns26) (vö. Corbett 1991: 38, 66; Judžentis 2002: 43), illetve kétnemű (lengyelül dwurodzajowe rzeczowniki) főneveknek nevezik (vö.: Otrębski 1956: 5; Rinkauskienė 1999: 13; Judžentis 2002: 43). A litván nyelvben nyelvtani kategória státusszal nem rendelkező „közös nemű” (latinul substantiva communia, angolul common gender) főnevek nőnemű alakja a Varėna környéki nyelvjárásban szinte nem használatos. A nyelvjárás beszélői gyakrabban mondják ki a jelöletlen hímnemű alakot27. Egyes főnevek neme nem mindig egyértelmű, semmilyen nyelvtani jelölő nem mutatja, például: visùs giminės ⋮ visùs | kap kokè ⋮ kalėjimes tī. | višku. jì žinójo. ‖ „Minden nemet, mindent, mindenféle, ottani börtönöket, mindent tudott” (Bbr) (vö.: gi.váen-to.jes būu. ⋮ priė ⋮ pàt *ulõs | ir_dár ⋮ dár jō giminū va_cà skaitę.s [van] ‖ „A lakos az Ūla folyó mellett volt, és még, még az ő rokonai is itt számon tartottak [vannak]” (Žr)); így: žmo-gùs tī. iāu ⋮ taĩsę.s28 | dá.rę.s29 | tvãrkę.s | bèt ⋮ daŕ girdėjáu ⋮ kat_pardúoda | tuos_na-mùs ‖ „Az az ember ott már javítgatta, csinálgatta, rendezgette, de most hallottam, hogy eladja azokat a házakat” (Bržp) (vö. kù.gi gali žmògùs dáuk pà.sako.c ‖ „Mit is mesélhetne sokat az ember” (Vrn)); kad_gál spakainà30 vaĩkas ‖ „Hátha nyugodt [a] gyerek” 22 Szlavizmus. 23 Hasonlítsuk össze az általánosító jelentésben használt alakot: galì ráǯìkstīs | bet_daŕ ⋮ bijėi ⋮ visóku. và ⋮ vagū šitū ‖ „Kifejezheti magát, de most fél az ilyen mindenféle tolvajoktól” (Žr). 24 Csintalan, nyughatatlan. 25 Edények vagy ételek tárolására szolgáló szekrény. Azok az esetek, amikor egy nőről szólva megmarad a hímnemű alak, a természetes hímnemű nyelvtani nem kiterjesztéseként értelmezhetők a jelölt nőnem tartományára (Holvoet, Semėnienė 2006: 106).26 27 Apie graikų kalbos daiktavardžių common gender žr. Holton ir kt. 1997: 61–62. 28 Megjavította. 29 Készítette, dolgozott. 30 Nyugodt. Straipsniai / Articles 235 VITALIJA KARACIEJŪTĖ „gyerek” (Vrn) (vö. acìmenu ¦ ì ¦ vaìku ¦ dúono.s ¦ sukrãmtė. ¦ sukrãmtė. | tai_vadi-no.(s) žandà | dro.bìnen skudurùkan ¦ cùkro. [įdeda] | ir_dúoda ¦ kap_čùlptūku. | ir_vaìkas31 trãuke tu._duonìti. ‖ „Emlékszem, a gyereknek megrágta a kenyeret, megrágta, azt hívták zsandának; egy vászon rongyocskába cukrot [tesz], és odaadja, mint egy cumit, és a gyerek szopogatja azt a kis kenyeret” (Grt). A ragozatlan, vagyis változatlan alakú főneveknek nincsenek morfológiai jegyei a nyelvtani nem kategóriájára, nemük szintaktikailag fejeződik ki (Paulauskienė 2001: 6; Judžentis 2002: 39; DLKG 64; a morfológiailag nem adaptált főnevek neméről lásd Rimkutė 2011: 184–201). A vizsgált nyelvjárásban ilyen főneveket nem jegyeztek fel. A példák azonban azt mutatják, hogy néhány idegen eredetű főnevet, amelynek ragozhatónak kellene lennie (KP66), ragozatlanként használnak, vagyis nem illesztik a nyelvjárás flektáló rendszeréhez. Lehetnek hím- és nőneműek is, vö.: ir_và paprašāu *bro˙nùlė.s | pàrnėšė. šìtùs ¦ dù | kàp_ten ¦ nu_tokì žalì | kur_àplupi | kì.vi | kì.vi dùi suválgāu ‖ „És hát megkértem Broniulét, visszahozta ezt a kettőt, hogy is mondják, na, ilyen zöldeket, amelyeket meghámoz az ember; kivit, megettem két kivit” (SVrn), valamint aplùpo. ¦ supjãuėštė. smùlkėi | suválgāu ¦ tuós | kì.vi | dù ‖ „Meghámozta, apróra vágta, megettem azt a két kivit” (SVrn). Az ilyen jövevényszavak nemének ingadozása nyilvánvalóan abból ered, hogy az idősebb generáció tagjai nem tudják, melyik nemű alakot kell használni32. A varėnai nyelvjárásban a nemi egyeztetés elmaradására is találunk példákat, például: nu kàs ¦ senã.tvi-ne. zãùksmas ¦ bùvo. | tai_vàt ‖ „Na, hát mi, az öregkori öröm volt, ez van” (SVrn); tai_jì. ¦ tas_*advãrda ¦ sã.ko. ‖ „Hát ő, az az Edvardas, mondja” (Prl); su_tóm pavijõčėum33 [a lány be volt pólyálva] ‖ „Azzal a pavijočiusszal [a lány be volt pólyálva]?” (Grt); nù ¦ tai_paskāu kap_atàina | tai_jàu ¦ pa-àiškina jiẽm ‖ kad_ti. iz_bã.lo.s balà ‖ tokè šàltinis ‖ „Na, aztán amikor megérkezik, akkor már elmagyarázza nekik. Hogy ott a tócsából tó lett. Olyan forrás” (Bržp)34. Az ilyen, a nemi egyeztetés elmaradására vonatkozó esetek egyediek, az adatközlők nyilván véletlenül használták őket. Külön kell említeni a vizsgált nyelvjárásban használt olyan főneveket, amelyek neme esetenként eltér néhány más nyelvjárásban — például a joniškisi és az északi — használatos alakok nemétől 31 A varėnai nyelvjárásban a vaikas főnév olykor a berniukas (fiú, fiúgyermek) jelentésében fordul elő, például: tai_vaìku. ¦ cig_víenu. vaìku. iāu [turime] | õ: ¦ o._trìs ¦ mẽrgo.s ‖ nu_tai_tàp | trìs mẽrgo.s ir_sunùs ‖ „Tehát gyereket, csak egy gyerekünk van már [nekünk], ó, három lány. Na igen, három lány és egy fiú” (Žr) (vö. még Laigonaitė 1961: 124). 32 A kìvi főnév az ifjúsági felmérés adatai szerint a leggyakrabban ragozott jövevényszavak csoportjába tartozik (Rimkutė, Raižytė 2010). 33 A bepólyált csecsemő összekötésére szolgáló szalag. 34 Hasonlítsuk össze még a Barčiai településen feljegyzett példát: kokè bū̀s pradžà / tokè būs ir_pãgi.nas „amilyen volt a kezdet, olyan lesz a vég is” (Brč) (Markevičienė 1999: 32). 236 Acta Linguistica Lithuanica LXXI Varėnos šnektos daiktavardžio giminės kategorija a širvintiškių35) és a köznyelvi főnevek neme. A varėnaiak (leggyakrabban a szláv nyelvek hatására36)) megváltoztatják a nemet, amikor ezekről beszélnek: 1) ételekről, italokról, pl.: o.sù bulbìne.m blìno.m | à ⋮ spîrginẽi ćíei gárdu.s ‖ „Ó, a krumplis palacsintához37 azok a tepertődarabkák finomak” (Ūt); bandù prikepa | prìmala ⋮ aguõnu. | ir_tan_įau pienañ aguõ-- ⋮ aguõnpienę.n privìlgo. ‖ „Sok bandát sütnek, mákot darálnak, és abban a tejben, a mákos tejben, jól megáznak” (Ūt); va_c̀a cukrà jãĩ reikė ‖ „Na, itt a cukor, ha kell” (Vrn); 2) anyagokról vagy azok maradványairól, pl.: drucì38 rù.stai | cig_pa-- ⋮ pě.leno.s [maradt] ‖ „A rönkök ropogósra égtek, csak hamu [maradt]” (Mrg); prá.stas | šmẽlis | ì ⋮ va_kiek_ce pieskà39 ‖ „Rossz a homok, nézd, mennyi homok van itt” (Vrn)40; a fa elég, és ⋮ és a parázs megmarad ‖ „A fa elég, és, és parázs lesz” (Brč); terpentin ⋮ szokott lenni. kerozin. ‖ „Terpentin, szokott lenni kerozin” (Grt); 3) helynevekről, pl.: egy lánya ⋮ *balbìeriškė.n [lakik]‖ mo.ki.to.jè ‖ „Az egyik lánya Balbieriškyben [lakik], tanítónő” (Prl); ó. màno. ⋮ *almýtė. dár to.kũ: maldã.l.b. mokéjo. | bet_às tiktai(s) šituos_va ir_žo.žus | vīnas ⋮ vīnas ⋮ vīnas iš_*galelìėjaus | ir_pas_juos ⋮ būu.o. | jáù per_*kùčes ráudó.no. vīno. ‖ „És az én Almytėm még ilyen imát is tudott, de én csak ezeket a szavakat: „bor, bor, bor Galileából”; és náluk már karácsonyeste is vörösbor volt” (Grt); *beržùpę.i41 būu.o. trīs namãĩ ‖ „Beržupyben három ház volt” (Bržp); nálunk ⋮ hát patak is van ‖ *duobùpę. ‖ gödrös ⋮ gödrös ‖ szép volt a mi patakunk ‖ „Nálunk, hát patak is van. Duobupis. Gödrös, gödrös. Szép volt a mi patakunk” (Mtz)42; 35 Plačiau žr.: Markeviičius 2009: 17–24; Kaikarytė 2010: 32–33. 36 Továbbá vö. a Varėna nyelvjárásában rögzített szám- (vö.: po. *kalėdai ’karácsony után’ és lengyelül kolęda, oroszul коляда), illetve nembeli (vö.: kišė.nus ’zseb’ és lengyelül kieszeń) változatokat. 37 Az olyan példák átírásakor, amelyek neme eltér a köznyelvben és egyes nyelvjárásokban használttól, a nyelvjárásra jellemzőbb, gyakoribb alakot írjuk. 38 Erős. 39 Homok. 40 Továbbá vö. ka(t)_tì. piesko. ⋮ viško._gi prìlanda ‖ „Hogy ott homok van, mindenféle belekerül” (Prl). 41 Vö.: nusìpìrko. kárvì. | ìr_grìžo. gi.vẽːnc vẽl | *beržùpin | sàuo. kampañ | ir_dabar dár stóvi tas namã. lis ‖ „Vett egy tehenet, és visszajött ismét Beržupiba lakni, a saját falujába, és az a kis ház még most is áll” (Bržp). Nemcsak a helynévalakok megjelenése változik, hanem a hangsúlyozás is, vö.: és az (patak) elnevezést kapott, mert nagy nyírfák voltak, ezért elnevezték *beržù-- ⋮ *beržùpis ‖ „És ezt (a patakot) elnevezték, mert nagy nyírfák voltak, ezért Beržupisnek nevezték el” (Bržp); *beržùpis || bùda. padã.ri. *bi.-- ⋮ *bìržupis ‖ „Beržupis. Úgy csinálták, hogy Biržupis [a hangsúlyozásról van szó – szerzői megjegyzés]” (Bržp). 42 Vö.: na, hát arra megy a patak ‖ *duobùpo. ‖ először ez a patak a tóba torkollik ‖ még: amikor Moliusba mész ezen (az úton), az erdőcskén át, Molių faluba, akkor még keresztben megy az a patak a Merkysbe ‖ „Na, hát erre megy a patak. Duobupio. Először ez a patak a tóba torkollik. Még amikor Moliusba mész ezen az úton, az erdőcskén át, Molių faluba, akkor keresztben megy az a patak a Merkysbe” (Mtz). Straipsniai / Articles 237 VITALIJA KARACIEJŪTĖ 4) ruhadarab része, pl.: va_kišė.nun à(š) sudėjau ⋮ dùkrela || „A zsebbe tettem, kislányom” (SVrn); aš_tai nórų ⋮ išvilkė rankóvų || „Én azt szeretném kihúzni az ujját” (SVrn); 5) augalus, pvz.: kàs tas_vɑr-- ⋮ varnaléšas || „Kas ta varnalėša?“ (Brč); viškas augíta | viška(s) savo. | nieko. beveik pirkta | nugì parša. pasipjėuni ⋮ tai_salótai | lašinùku. turì || „Viskas auginta, viskas savo, nieko beveik nepirkta, nagi, paršą pasipjauni, tai salotos, lašinukų turi“ (Mtz); tai_và ramūneis papláunu || „Tai va ramunėmis paplaunu (akis)“ (Brč). Šnektos plote užfiksuota atvejų, kai daiktavardis ramunėlė sakinyje turi ir vyriškąją, ir moteriškąją giminę, pvz.: ramunė̃lė.s tai_vaikám | jàu_cìg ⋮ kab_kur gė.ma | jàũ tai_vaikàm ramunėlėi bùuo || „Ramunėlės tai vaikams jau tik, kai kur gimsta jau, tai vaikams ramunėlės buvo“ (Ūt). Variantas ramunė̃lis ‘ramunėlė’ vartojamas gana plačiai – užrašyta pavyzdžių iš Rudnios, Giraitės, Matuizų, Ūtos; 6) az emberi szervezet egyik rendszerének része, pl.: normá.lu.s màno. kepenai || „Normálisak a májaim” (Vrn); kab_virto. nebà.gas⁴³ | taĩ ː ná.t an_tvo.rõs šmegenai būuo. isitã.ški. || „Amikor szegényként fordult a világ, akkor még a kerítésen is szétfröccsent az agyvelő (szétfröccsent)” (Ūt); 7) bizonyos tereket, helyiségeket (épületeket, intézményeket stb.), pl.: màno. anūkė. dírba ⋮ alùbarę.n | *varę.nõj || „Az unokám a sörözőben, Varėnában dolgozik” (Zrv); múrs lietùvų. ko.kũ irà | prazgi.væ.no. | prazbùuo. ⋮ jàu_c̀æ žinãi | taĩ ⋮ tai_kantɔri dírba ⋮ tai_vėl jàu_ti. | ta(i)_isimo˙kinus | tén mó.ki.to.jes | tén bugáltere.s | taĩ ir, paskãũ nuvažã.wo. *sibiran | nugì turìstinin || „A mi litvánjaink közül sokan vannak; meggazdagodtak, boldogultak már itt, tudod, az egyik az irodában dolgozik, a másik meg már ott, tanult is, ott tanító, ott könyvelő, aztán később Szibériába ment, na, az idegenforgalmi helyre” (Vrn); c̀æ v́irtuvis màno. || „Itt van az én konyhám” (Vrn); už_*má.k-simo.⁴⁴ ⋮ maždãuk và ⋮ už parduotùvę.s ⋮ šitam tárpi ligónine. būuo. || o˙.tén po.-leklìnikas būvis | prie_sto.tiẽs || tai_po.leklìnikas || „A Maxima mögött, körülbelül ott, az üzlet mögött; ezen a részen kórház volt. Ott, a pályaudvar mellett, poliklinika volt. Tehát poliklinika (volt)” (Vrn); paskui lenkai⁴⁵ kap_sužinójo. | tai_ti. ⋮ dár už_mũs ⋮ to.kõn klõnę.n⁴⁶ ⋮ ji. slėpė. vis || „Aztán amikor a lengyelek megtudták, akkor ott, még mögöttünk, abban a völgyben rejtette el mindet” (Bržp)⁴⁷; dírbau ša.xtuose: po.žemì || 43 Szegény. 44 A „Maxima” üzlet: a főnév *mà.ksimas alakját Kašėtosén is feljegyezték, pl.: va_visa savo. vièto.n | nu_và pažù.rėk | kai kãi ⋮ *mà.ksiman ko.kèn | kai *mà.ksiman || „Hát minden a maga helyén van, na, nézd csak, amikor, amikor valamilyen „Maximában”, amikor a „Maximában” (Kšt). 45 A lenkas ’lengyel’ főnév a déli aukštaitiai nyelvjárásban, így a Varėna környéki beszédben is az egyetlen olyan főnév, amelyet mind a négy hangsúlyozási paradigmában hangsúlyoznak (bővebben lásd Ragaišienė 2010: 45). 46 Vö. még: nùvertė. | múrs tí kluònę.n būuo. || „Lebontotta, a mi völgyünkben volt (a ház)” (Kšt). 47 Vö. még aš_dár klo.ná.łę.n gi.venàu || „Én még a kis völgyben éltem” (Vrn). 238 Acta Linguistica Lithuanica LXXI Varėnos šnektos daiktavardžio giminės kategorija „Bányákban dolgoztam, a föld alatt” (Vrn). A hímnemű šã.xtas ’akna’ főnév alakjait Perloja településen is feljegyezték. A vizsgált nyelvjárás területén további példákat is feljegyeztek, pl.: nu_anūkas irgi ¦ žvìda. šim ¦ kečvìrto. ¦ dabàr ¦ va_bùs ¦ gegùžo. || įàu_dvinìs || ir_žá˙ntas màno. gegùži. gìmìs || „Na, az unoka is huszonnegyedikén (született), most, hát, május (hónap) lesz a születésnapja. Már iker. És a vejem májusban született” (SVrn); bùuo. sùŋku⁴⁸ ¦ mó.-- ¦ kab và lá˙nku. laikàis ¦ ir mó˙kesči.s bùuo. labaĩ dìdelę.s || „Nehéz volt, mint a lengyel időkben, és az adók is nagyon magasak voltak” (Grt); túos anà ¦ ten | mìna mìna sù | iš ¦ į_tàs | lìeka jū skū.-- ¦ skur°rą.le. | va_kà-- ¦ plàukū ¦ kúokšto.s || „Azokat ott tapossa, tapossa, azzal, azzal, abból az marad, a kis héj, hát, hajcsomók” (Mrg); dùkrela ¦ rà.dije sugē.do. || „Kislányom, elromlott a rádió” (SVrn); nù_tai įàu_šìčiei trīs šienáuna dalgę.m⁴⁹ | šiē-- ¦ pašienáuna | tadù ¦ įàu_à(š) susìtvarkāu antrà.dienin | įàu_raìke ¦ kuģūs | ir_kuģūs šùždedu || „Na, ezek már hárman kaszálnak, a vejek és a fiú, lekaszálják, aztán én már kedden elrendezem, már kell a boglyákat (gereblyézni), és összerakom a boglyákat” (Kšt). A rà.dije ’rádió’ főnév sok különböző alakját Giraitėn is feljegyezték; a dalgę. ’kasza’ főnévét pedig Matuizában. A főnevek külön csoportját alkotják a női nevek, amelyeket a nyelvjárásban (kedveskedő megszólításként) más nemben mondanak, pl.: sakàū ¦ *maritùkai | àš tavìm ¦ tikù | tikėk ir_tù manìm || „Mondom, Marytuke, én hiszek neked, higgy te is nekem” (SVrn). A nőt turteliu-nak is nevezhetik, pl.: pataisìk ¦ dukrèla | pataisìk ¦ turtèla mà-no. || „Javítsd meg (a rádiót), kislányom, javítsd meg, kincsem” (SVrn). A hímnemű főnevek olykor nőnemű flexiót vehetnek fel, pl.: guļkis ¦ *rikùli | guļkis guļkis ¦ *rikǝ.le | *rikùli ¦ nepristók || „Feküdj le, Rikuli, feküdj le, feküdj le, Rikele, Rikuli, ne kelj fel!” (Kšt). A főnevek nyelvtani nemének tárgyalásakor fontos hangsúlyozni, hogy ez osztályozó, nem pedig inflexiós kategória (Rosinas 2005: 45; vö. Paulauskienė 1994: 165; DLKG 62)⁵⁰. Például az avilìs főnév alakjainak flexiói két nyelvtani kategóriát jelölnek: a számot és az esetet. Ha ennek a főnévnek a ragozási paradigmáját összevetjük a Varėnai nyelvjárás más ragozási paradigmáival, látni fogjuk, hogy 48 Danguolės Mikulėnienės (1996: 151) nuomone, forma sùŋku su šaknyje išlaikytu kirčiu yra senesnė, nei galūninio kirčiavimo forma suŋkù. 49 Az alakról bővebben lásd LKA 1111, 50. sz. térképlap. 50 Jerzy Kuryłowiczius (1962: 205) skiria deiktinę (daiktavardžių) ir anaforinę (būdvardžių) giminę. Jo teigimu, apie gramatinę giminės kategoriją galima kalbėti tik tada, kai kalboje egzistuoja anaforinė (būdvardžių) giminė. Axelis Holvoetas ir Loreta Semėnienė (2006: 120) kalba apie daviklio ir gaviklio gimines: „giminė dažniausiai reiškiama viena ar kitai giminei būdingomis galūnėmis, tačiau giminės kategorijos gramatinis statusas remiasi tuo, kad giminės atžvilgiu skiriamos derinamųjų žodžių (būdvardžių, daugelio įvardžių) formos. Šis dalykas lemia, kad giminės požymius reikia priskirti ne tik patiems daiktavardžiams, bet ir su jais derinamiems žodžiams. Tai verčia skirti daviklio ir gaviklio gimines.“ Straipsniai / Articles 239 VITALIJA KARACIEJŪTĖ az avil̃s főnév nem minden flexiós alakjának végződése kódolja a nemet. Például az á.vil-i. főnév egyes számú tárgyesetének /-i./ grammatikai morfémája a ‘egyes szám’ & ‘tárgyeset’ kategóriacsomagot jelöli, de nem a ‘egyes szám’ & ‘tárgyeset’ & ‘hímnem’ kategóriákat, mert akkor azt kellene állítanunk, hogy az á.k-i. főnév /-i./ grammatikai morfémája ugyanezeket a kategóriákat jelöli. Az sem volna pontos, ha azt mondanánk, hogy a /-i./ grammatikai morféma a nemet kódolja: az említett főnevek nemcsak különböző flexiós osztályokba (tövekbe), hanem különböző nemekbe is tartoznak (a lett köznyelv neméről lásd Rosinas 2005: 44–45). Alberto Rosinas (2005: 45) szerint sok főnév lexikai morfémája elválaszthatatlan az egyik vagy másik nem grammatikai jelentésétől; ezért nem volna egészen pontos külön „nemmorfémáról” beszélni a Varėnai nyelvjárás főneveinek szerkezetében51. Mivel „azokban az esetekben, amikor a főnévnek az adott nemre nem jellemző töve van, a nemét szintagmatikus vagy szemantikai kritérium mutatja”, és a főnév töve a flexióval együtt is csak részben jelezheti a nemet (Valeckienė 1998: 234), célszerű volna a Varėnai nyelvjárás főneveit tövük szerint csoportosítani: 1. Visi a (pvz.: šiėn-as ‘šienas’, vã.bal-as ‘vabalas’, žãnt-as ‘žentas’), iₐ₁ (pvz.: kã.l-es ‘kelias’, vė́l̃n-es ‘velnias’, vė́j-es ‘vėjas’), iₐ₂ (pvz.: smẽl-is ‘smėlis’, grãustin-is ‘griaustinis’, šulin-ī̀s ‘šulinys’), iₘ (pvz.: debes-ìs ‘debesìs’, danc-ìs ‘dantis’, žvė.r-is ‘žvėris’), u (pvz.: al-ùs ‘alus’, med-ùs ‘medus’, tur̃g-us ‘turgus’), iu (pvz.: spiec̃-ùs ‘spiečius’, rubã.ž-us ‘rubežius’, ámž-us ‘amžius’), Cₘ (pvz.: vɑnd-uõ ‘vanduo’, akm-uõ ‘akmuo’, sto.m-uõĩ ‘stuomuo’) kamienų daiktavardžiai yra vyriškosios giminės. Šiai grupei priskiriami ir ā (pvz.: tõt-a ‘tėtė’, *kundr-à ‘Kundra’, *smetõn-a ‘Smetona’), iā52 ir ē (pvz.: tẽt-ę. ‘tėtė’, dẽd-ę. ‘dėdė’, *mik-ę. ‘Mikė’) kamienų daiktavardžiai, reiškiantys vyriškos lyties asmenis. 2. Az ā (pl.: dúon-a ’kenyér’, šatr-à53 ’szalma’, mo.kiːkl-à ’iskola’), az iā (pl.: kój-e ’láb’, marč-i ’meny’, pará.pij-e ’plébánia’), az ē (pl.: žo.l-ẽ̃ ’fű’, bit-ę. ’méh’, vīrtuv-e. ’konyha’), az i_f (pl.: pirč-is ’fürdő’, šìrž-is ’szív’, klēt-is ’kamra’), valamint a C_f (pl.: ses-uõ ’nővér’, dukt-ẽ̃ ’lány’) tövű főnevek nőneműek. A morfológiai nemet54 az egyes számú részes eset55 alapján határozzuk meg (vö.: egyes számú részes eset: šiėn-u, kã.l-ū, smẽl̃-u, dẽ.bẽs-u, á.l-u, spiéc-u, vɑ́ndēn-u; dúon-ai, kój-ei, ⁵¹ Feltételezhető, hogy korábban az *-as, *-is, *-us grammatikai morfémák a hímnemet jelölték, míg a nőnemet az *-āi és *-ē, a semleges nemet pedig az *-a, *-u és *-i grammatikai morfémák fejezték ki. A nemet csak az *-is és *-ō grammatikai morfémák nem jelölték (Rosinas 2005: 159). ⁵² Ilyen tövű főneveket nem jegyeztek fel. ⁵³ Hosszú és vékony ág. ⁵⁴ Aleksejus Andronovas (2002: 123) siūlo morfologines gimines vadinti „vyriškoji, arba ui giminė“ ir „moteriškoji, arba ai/ei giminė“. ⁵⁵ Ez a szabály nem érvényes a širvintiškiai alnyelvjárásra, valamint néhány dél-aniḱščiai nyelvjárásra (Markevičius 2009: 16–17). 240 Acta Linguistica Lithuanica LXXI Varėnos šnektos daiktavardžio giminės kategorija mãrc-ei, žõl-ai, šĩrž-ei, sẽ.ser-ei), vagyis az a grammatikai morféma, amely „három grammatikai kategória kötegét szimbolizálja (és maximálisan vagy legalább minimálisan ikonikus), valamint a ragozási típust jelöli” (Rosinas 2005: 46)56. Az elvégzett kutatás kimutatta, hogy: 1) A varėnai nyelvjárás nemikategória-struktúráját – a természetes morfológia módszereivel vizsgált más nyelvjárásokhoz (a joniškisihez és az északi širvintiškihez) hasonlóan – a hímnem és a nőnem oppozíciója alkotja. 2) A főnevek neme nincs szigorúan tövek szerint differenciálva; a tövek és a flexiók csak részben jelzik a nemet. 3) A varėnai nyelvjárás beszélői általában az ételekről és italokról beszélve változtatják meg a nemet (pl.: su_blĩno.m, aguõnpienę.n); anyagokról vagy azok maradványairól (pl.: pẽ.leno.s, aŋglei); helynevekről (pl.: *balbieriškę.n, *duobupę.); növényekről (pl.: varnalẽšas, ramu-nẽlei); ruhadarabokról (pl.: kišẽ.ñun, raŋkõvu.); bizonyos terekről, helyiségekről (pl.: vĩrtuvis; po.lekliñikas); az emberi szervezet rendszereinek részeiről (pl.: kepenaĩ, šmegenaĩ) stb. 4) Pontatlan a varėnai nyelvjárás főneveinek szerkezetében külön „nemmorfémáról” beszélni, mivel sok főnév lexikai morfémája elválaszthatatlan az egyik vagy másik nem grammatikai jelentésétől. I R O D A L O M A i k h e n v a l d A l e x a n d r a Y u r i e v n a 2004: Gender and noun class. – G. E. Booij, Ch. Lehmann, J. Mugdan. Morphologie / Morphology: Ein Internationales Handbuch Zur Flexion Und Wortbildung / an International Handbook on Inflection and Word-Formation 2. Berlin, New York: Walter de Gruyter, 1031–1045. A n d r o n o v a s A l e k s e j u s 2002: Dėl naujų publikacijų lietuvių kalbos teorinės fonetikos ir morfologijos klausimais. – Acta Linguistica Lithuanica 47, 117–129. C a r s t a i r s - M c C a r t h y A n d r e w 2000: Category and feature. – G. E. Booij, Ch. Lehmann, J. Mugdan. Morphologie / Morphology: Ein Internationales Handbuch Zur Flexion Und Wortbildung / an International Handbook on Inflection and Word-Formation 1. Berlin, New York: Walter de Gruyter, 264–271. C o n z e t t P h i l i p p 2010: The role of grammatical gender in noun-formation: A diachronic perspective from Norwegian. – Cognitive Perspectives on Word Formation. Edited by A. Onysko, S. Michel. Berlin, New York: De Gruyter Mouton, 148–149. C o r b e t t G r e v i l l e G. 1991: Gender. Cambridge: Cambridge University Press. 56 Apie giminių nykimo priežastis pasaulio kalbose žr. Aikhenvald 2004: 1042–1043. S t r a i p s n i a i / A r t i c l e s 241 VITALIJA KARACIEJŪTĖ Crystal David 1999: The Penguin Dictionary of Language. 2nd edition. London: Penguin Books. DLKG – A mai litván nyelv grammatikája, felelős szerkesztő: V. Ambrazas. Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet, 2005. Dressler Wolfgang Ulrich 2000: Naturalness. – G. E. Booij, Ch. Lehmann, J. Mugdan. Morphologie / Morphology: Ein Internationales Handbuch Zur Flexion Und Wortbildung / an International Handbook on Inflection and Word-Formation 1, Berlin, New York: Walter de Gruyter, 288–296. Dressler Wolfgang Ulrich 2003: Degrees of grammatical productivity in inflectional morphology. – Rivista di Linguistica 15.1, 31–62 (prieiga internete: http://linguistica.sns.it/RdL/15.1/04.Dressler.pdf) [žiūrėta 2014 04 22]. Greenberg Joseph Harold 1968: Some Universals of Grammar with Particular Reference to the Order of Meaningful Elements. – Universals of Language. Edited by J. H. Greenberg. 2nd edition. Cambridge (Mass.): MIT Press, 73–113. Gudzinevičiūtė Ona Laima 2008: Lietuvių kalbos substantiva communia. Daktaro disertacijos rankraštis. Vilnius: Vilniaus universitetas. Gudzinevičiūtė Ona Laima 2009: Substantiva communia: pavadinimo ir turinio problema. – Acta humanitarica universitatis Saulensis 8, 272–281. Hockett Charles Francis 1965: A Course in Modern Linguistics. New York: Macmillan. Holton David, Mackridge Peter, Philippaki-Warburton Irene 1997: Greek: A Comprehensive Grammar of the Modern Language. London: Routledge. Holvoet Axel, Semėnienė Loreta 2006: Giminės kategorija. – Lietuvių kalbos gramatikos darbai 4 (Daiktavardinio junginio tyrimai), red. A. Holvoet, R. Mikulskas. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 101–120. Jacob George Andrew 1851: The Bromsgrove Latin Grammar. 3rd edition. London: Simpkin, Marshall, and Co. Jakaitienė Evalda, Laigonaitė Adelė, Paulauskienė Aldona 1976: Lietuvių kalbos morfologija. Vilnius: Mokslas. Judžentis Artūras 2002: Naujas žvilgsnis į lietuvių kalbos daiktavardžių giminės kategoriją. – Acta Linguistica Lithuanica 45, 39–47. Kaikarytė Aušra 2010: Joniškio šnektos daiktavardžio linksniavimo sistema. Daktaro disertacija. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Kar ज Varėnos šnektos daiktavardžio giminės kategorija KP – Nyelvi tanácsok 1. Nyelvtani formák és használatuk, szerk. R. Miliūnaitė. Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet, 2009. Kurylowicz Jerzy 1962: Курилович Е. Очерки по лингвистике. Сборник статей. Москва: Издательство иностранной литературы. Kurylowicz Jerzy 1964: The Inflectional Categories of Indo-European. Heidelberg: Carl Winter. Laigonaitė Adelė 1961: Daiktavardžių giminės ir skaičiaus kategorija. – Dabartinė lietuvių kalba, red. Jonas Kazlauskas, Adelė Laigonaitė, Vincas Urbutis. Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla, 122–147. LKA I – A litván nyelv atlasza 1. Lexika. Vilnius: Mokslas, 1977. LKG I – A litván nyelv grammatikája 1. Vilnius: Mintis, 1965. Lohde Michael 2006: Wortbildung des Modernen Deutschen: Ein Lehr- und Übungsbuch. Tubingen: Narr. LS – Nyelvek és státuszuk, szerk. T. Shopen. Pennsylvania: University of Pennsylvania Press, 1987. Markevičienė Žaneta 1999: Aukštaičių tarmių tekstai 1. Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Markevičius Aurimas 2009: Šiaurinių širvintiškių daiktavardžio linksniavimas ir jo istorija. Monografija. Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Matthews Peter Hugoe 1997: The concise Oxford dictionary of linguistics. Oxford: Oxford University Press. Mažiulis Vytautas 1970: Baltų ir kitų indoeuropiečių kalbų santykiai. Vilnius: Mintis. Mikulėnienė Danguolė 1996: Dėl linksniuojamųjų žodžių kirčiavimo variantų pietinėse aukštaičių tarmėse. – Lietuvių kalbotyros klausimai 36, 148–155. Otrębski Jan 1956: Gramatyka języka litewskiego III. Warszawa: Państwowe wydawnictwo naukowe. Paulauskienė Aldona 1983: Lietuvių kalbos morfologijos apybraiža. Kaunas: Šviesa. Paulauskienė Aldona 1989: Gramatinės lietuvių kalbos vardažodžių kategorijos. Vilnius: Mokslas. Paulauskienė Aldona 1994: Lietuvių kalbos morfologija. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Paulauskienė Aldona 2001: Apie „nelinksniuojamųjų“ daiktavardžių giminę. – Gimtoji kalba 5, 5–6. Paulauskienė Aldona 2006: Lietuvių kalbos morfologijos pagrindai. Kaunas: Technologija. Straipsniai / Articles 243 VITALIJA KARACIEJŪTĖ Paulauskienė Aldona 2007: Opozicijos ir jų neutralizacija gramatinių kategorijų paradigmos. – Kalbos teorija ir praktika. Konferencijos pranešimų tezės. Kaunas: Kauno technologijos universitetas, 23–24 (prieiga internete http://www.kalba.ktu.lt/files/konf_tezes_2007.pdf) [žiūrėta 2014 04 22]. Plungian Vladimir 2010: Gramatinių kategorijų tipologija 1. Vilnius: Vilniaus universitetas. Ragaišienė Vilija 2010: Linksniuojamųjų žodžių kirčiavimo variantai pietų aukštaičių ir rytų aukštaičių vilniškių tarmėse. Daktaro disertacijos rankraštis. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Rimkutė Erika 2011: Morfologiškai neadaptuotų daiktavardžių giminė. – Kalbos kultūra 84, 184–201. Rimkutė Erika, Raižytė Jūratė 2010: Morfologinis skolinių adaptavimas lietuvių kalboje. – Lietuvių kalba 4 (prieiga internete http://www.lietuviukalba.lt/index.php?id=162) [žiūrėta 2014 04 22]. Rinkauskienė Regina 1999: Rytų aukštaičių uteniškių vardazodis: dabartinė padėtis ir istorinė raida. Daktaro disertacijos rankraštis. Vilnius: Vilniaus pedagoginis universitetas. Rosinas Albertas 2005: Latvių kalbos daiktavardžio linksniavimo sistema: sinchronija ir diachronija. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Stundžia Bonifacas 1979: Giminės kategorija lietuvių kalbos gramatinėje sandaroje. – Aktualiosios kalbotyros problemos. Mokslinės konferencijos pakvietimas-programa ir tezės. Vilnius: Vilniaus V. Kapsuko universitetas, 80–83. Stundžia Bonifacas 1980: Vadinamosios bevardės giminės vieta lietuvių kalbos morfologinėje sistemoje. Eksperimentinis tyrinėjimas. – Kalbotyra 31(1), 79–87. Tuomienė Nijolė 2010: Ramaškonių šnektos daiktavardis: sociolingvistinis tyrimas. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Valeckienė Adelė 1984: Lietuvių kalbos gramatinė sistema. Giminės kategorija. Vilnius: Mokslas. Valeckienė Adelė 1998: Funkcinė lietuvių kalbos gramatika. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. WALS – Corbett G. G. A nyelvtani nemek száma. – A nyelvi struktúrák világatlasza (online hozzáférés http://wals.info/feature/30) [megtekintve: 2014. 04. 22.]. Wurzel Wolfgang Ullrich 1989: Inflectional Morphology and Naturalness. Dordrecht: Kluwer. Zinkevičius Zigmas 1980: Lietuvių kalbos istorinė gramatika 1. Vilnius: Mokslas. Zumpt Carl Gottlob 1846: A school-grammar of the Latin language. London: Longman, Brown, Green, and Longmans, Paternoster-Row. 244 Acta Linguistica Lithuanica LXXI Varėnos šnektos daiktavardžio giminės kategorija HELYSÉGNEVEK RÖVIDÍTÉSEI Bbr – Babriškės Brč – Barčiai Bržp – Beržūpis Grt – Giráitė Kšt – Kašėtos Mrg – Mer̃gėzeris Mtz – Matùizos Prl – Perlojà SVrn – Senóji Varėna Ūt – Ūtà Vrn – Varėna Zrv – Zervýnos Žr – Žiūraĩ A nem kategóriája a varėnai nyelvjárásban ÖSSZEFOGLALÓ Varėna nyelvjárása és a hozzá legközelebb eső falvaké (Akmũo, Babriškės, Barčiai, Beržūpis, Giráitė, Kašėtos, Mer̃gėzeris, Matùizos, Perlojà, Pauosupė, Rudnìà, Senóji Varėna, Ūtà, Zervýnos, Žiūraĩ), amely a déli aukštaitiai nyelvjáráscsoporthoz tartozik, a nem kategóriáját a természetes morfológia szempontjából még nem vizsgálták és írták le. A tanulmány fő célja a nem kategóriájának szerkezetét tárgyalni ebben a nyelvjárásban, empirikus anyag alapján bemutatni a főnevek nemének szemantikai és morfológiai jellemzőit, valamint azonosítani a nemi váltakozás eseteit. A kutatás kimutatta, hogy: 1) a nem kategóriája a varėnai nyelvjárásban a hímnem és a nőnem oppozíciójából áll, hasonlóan más, a természetes morfológia módszerével vizsgált nyelvjárásokhoz (Joniškis, az északi širvintiškiai); 2) a tövek között nincs szigorú nemi elkülönülés; a végződéssel ellátott tövek csak részben jelölik a nemet; 3) a varėnai nyelvjárás beszélői gyakran nemet váltanak az ételeket és italokat jelölő szavakban (pl. su̇bl̇ino.m, aguõnpiene.n); az anyagokat és hulladékaikat jelölő szavakban (pl. pė.leno.s, áŋglei); helynevekben (pl. *balbìeriškė.n, *duóbupe.); növénynevekben (pl. varnalė̃šas, ramunėlėi); ruhadarabok neveiben (pl. kišã̃.ṙun, rankóviu.); bizonyos helyiségek és épületek neveiben (pl. vìrtuvis; po.leklìnikas); az emberi test szerveinek neveiben (pl. kepenaĩ, šmegenaĩ) és más esetekben; 4) pontatlan a „nemmorféma” megjelölést alkalmazni a varėnai nyelvjárás főneveinek szerkezetében, mivel a lexikai morféma elválaszthatatlan az egyik vagy másik nyelvtani nemi jelentéstől. Beérkezett 2014. június 11-én. VITALIJA KARACIEJŪTĖ Litván Neveléstudományi Egyetem Taraso Ševčenkos utca 31., LT-03111 Vilnius, Litvánia [email protected] Straipsniai / Articles 245