Dėl kai kurių lietuvių vandenvardžių kilmės (II)

147cikkek / articles LaiMutis biLkis Litván Nyelvi Intézet Kutatási irányok: toponímia, antroponímia. néhány litván víznevek eredetéről (II) regarding the origins of some Lithuanian hydronyms (ii) annotáció A Lietuvos vietovardžių žodynas írása során végzett átfogó litván helynéveredet-kutatásokra támaszkodva a cikk új eredetmagyarázatokat vet fel olyan tavak és folyók neveire, amelyeket más toponimisták munkáikban már elemeztek: Bldiškės ẽžeras, Drabùžis, Drančiùkas, Draudẽnių ẽžeras, Dvõliškis, Dzindzak (Dindžiak), Karčiãme tis, Kemešà, Kẽ mešė, Kemešỹs, Kūnà, Kurtinỹs, Kurtinlis, Paguž, Pãspitris, Samavà, Sãmė, Sa mãvas, Sã mis, Sã ga vas, Strta, Strtos; ezek az értelmezések e helynévosztály képzésének, eredetének és szemantikájának (motivációjának) tendenciáin és analógiáin, illetve egyes esetekben a víznevek alakjának hitelességével és használati sajátosságaival kapcsolatos új, valamint korábban figyelmen kívül hagyott adatokon alapulnak. annotáció A cikk olyan tavak és folyók neveinek eredetére vonatkozó új változatokkal foglalkozik, mint Bl diškės ẽžeras, Drabùžis, Drančiùkas, Draudẽnių ẽžeras, Dvõliškis, Dzindzak (Dindžiak), Karčiãme tis, Kemešà, Kẽmešė, Kemešỹs, Kūnà, Kurtinỹs, Kurtinlis, Paguž, Pãspitris, Samavà, Sãmė, Samãvas, Sãmis, Sãgavas, Strta, Strtos, amelyeket korábban más toponimisták elemeztek; a kutatás a litván helynevek eredetének alapos vizsgálatán alapul a Litván helynévszótár összeállítása során; az új változatok vagy e kategória szemantikájának (motivációjának), helynévképzésének és eredetének tendenciáin és párhuzamain alapulnak, vagy bizonyos esetekben a hidronimák formáinak hitelességével és használatuk sajátosságaival kapcsolatos új és korábban észre nem vett adatokon alapulnak. kulcsszavak: víznevek eredete, víznevek képzése, víznevek szemantikája. Kulcsszavak: a hidronimák eredete, a hidronimák képzése, a hidronimák szemantikája. 148 acta LaiMutis biLkis Linguistica Lithuanica LXXI Egyes litván víznevek eredetének kérdéseit már két korábbi tanulmányban elemezték (bilkis 2006: 47–62; 2011: 9–25). A litván helynevek eredetének további kutatása a Litván helynevek szótárának1 (LVŽ) írása során lehetővé teszi, hogy több, a toponimikai munkákban már elemzett tóés folyónév újabb eredeti lehetőségét is felvessük; ezek e toponimosztály képzésének, eredetének, szemantikájának (motivációjának) tendenciáin és analógiáin, illetve egyes esetekben a víznevek alakjának hitelességével és használatának sajátosságaival kapcsolatos új (pontosabban korábban észre nem vett) adatokon alapulnak. A tanulmány célja nem a korábban közzétett eredeti hipotézisek megcáfolása, hanem alternatívák bemutatása mellettük, előnyeik alátámasztásával. Bldiškės ẽžeras tó, onš. Aleksandras Vanagas munkáiban a név összetett alakját egy feltételezett másik hely (rét, mező vagy hasonló) *Bildiškė nevéből származtatják, amely a pvd.-ből ered. Blda (Vanagas 1981: 64). Vanagas nyomán a víznév ilyen eredetét a Litván helynevek szótára is közli (LVŽ i 478). Az 1935-ös, két világháború közötti időszakból származó, az onškiųi járás Ūta falujának földneveit tartalmazó kérdőívben azonban e tó nevének nem összetett alakját jegyezték fel – Bldiškis2. nagy valószínűséggel autentikus, a lit. bildti ‘bizonyos hangot kiadni kemény tárgyak ütögetésével; ‘csörömpölni, dübörögni’3. A -iškis képzővel igékből alkotott helynevekből nincs sok, azonban ez a képzéstípus lehetséges, vö. a helonimákat: Bld-iškis rst. Vrn, Spand-iškis lk. rdn : spándyti ‘csapdákat, hurkokat, kelepcéket állítani’, Žb-iškis b. Mlt : žibti 86). dėl semantikos plg. ežerų vardus Bildẽlis jrb, Baršktis, Barškėtà Švnč, upėvar- (bilkis 2008: džius Bárškelis, Barškelỹs rd, Baršk-upỹs, Báršk-upis Dt (Vanagas 1981a: 114). Drabùžis tó. sem. Két eredetváltozat ismert: a lat. vv.-vel hozzák kapcsolatba. Drabas, Drab- -enas, porosz vv. Drab-inow4, lit. drab-na ‘mocsár’, drabà ‘nedves hó csöpögése, dreblius, dreblys’ (savukynas 1962: 195); a drabla gyök apofonikus vagy akár nyelvjárási drob változatként kapcsolódik a lit. drabùžis, dróbė szavakhoz, és feltételezik, hogy a drab-, drobrégebbi lexémákból fejlődött ki, amelyeknek általánosabb törés, tépés jelentésük volt (Vanagas 1981: 90). a megadott eredetlehetőségek mellett igen valószínű a kapcsolat a lit. drabùs ‘aki remeg’, drebti ‘gyakori rázó mozgás hatása alatt áll (hideg, félelem stb. miatt), reszket, didereg; rázkódik, remeg, külső erők hatására ’. ezt a kapcsolatot alátámasztja a víznevek képzésének analógiája: vö. a tulajdonsággal rendelkezők megnevezései közé sorolható tavak neveit ezzel a képzővel: Dubùžis dgč, ds, ob, Gilùžis aln, ktk, Mlt, r, stk, Gėlùžis ut (Vanagas 1970: 215). a szemantika ebben az esetben a hullámzó, „dre1 a cikk szerzője a Litván helynevek szótárának egyik szerzője és felelős szerkesztője. 2 Justinas Rūkas tanár jegyezte fel az Ūta falubeli Juozas Trakimavičiustól. 3 A szójelentések az LkŽe alapján vannak megadva. 4 A porosz helynevekről részletesebben: *Drab-n-av- / *Drabn-avžr. blažienė 2000: 31. dėl kai kurių lietuvių vandenvardžių kilmės (ii) 149tanulmányok / articles a tó felszínén, vö. a Trišikštė folyónévvel skdv : lit. trišti, lett trsêt ‘remegni, reszketni, rázkódni’ ’ (Vanagas 1981a: 88), továbbá vö. vv. Drebùlė pv. Vrn, Drẽb-a-balis b. Lp, Drẽb-daubis db. Štk, Dreb-ù-balė pv. Lzd, Drebantỹs rastas rst. klr (Vk). Drančiùkas up. klm. összefügg a germanizmussal: dránka ‘eledel, moslék, szennyvíz’ (Vanagas 1981: 90), azonban ebben az esetben nem világos, hogyan változott a gyökérbeli k č-vé. ezért talán meggyőzőbb a lit. (jövevényszó) drañčyti, drañčintis ‘tombolni, őrjöngeni’, dránča ‘aki tombol’. a szemantika ekkor a víz gyors folyásával, habzó vízzel vagy hasonlóval lenne kapcsolatban. Draudẽnių ẽžeras ež. Žgč. A hivatalos forma a közeli Draudẽniai falu nevéből származtatható (lásd Savukynas 1962: 195; Vanagas 1981: 90). A két világháború közötti időszakban azonban a Vezetékés Helynévbizottság által összegyűjtött helynevek kartotékában a Draudẽnio ẽžeras egyes számú forma van feljegyezve, amely nagy valószínűséggel a Draudẽnis név látszólagos birtokos esete, továbbá ilyen formájú feljegyzések a háború után kitöltött helynévkartoték lapjain is találhatók. Ezért, amint azt az élő nyelv adatai mutatják, a Draudẽnių ẽžeras összetett hidronim másodlagosnak tekintendő, az autentikus forma pedig feltehetőleg a Draudẽnis, amely a lit. draũsti (draũdė) ‘azt mondani, hogy valamit ne tegyen, megtiltani, figyelmeztetni, védeni; nem engedni, hogy használjon (valamit), eltiltani’ igéből származik. ’. Ezt a lehetőséget a víznevek képzésének analógiája is alátámasztja: a -enis képzővel alkotott hidronimák ugyanazon a dél-zemaitiszi raseiniškiai nyelvjárási területen elterjedtek (még Žygaičiai településen is!), mint a Draudẽnis (lásd Vanagas 1970: 132–133, 398). Ezenkívül szemantikai párhuzamok is találhatók – vö. a lit. draũsti igével kétségtelenül összefüggő Draũstinė folyónévvel vagy. Ebben az esetben a tóés falunevek keletkezésének kronológiája a következő lenne: Draudẽnis hidronim → Draudẽniai oikonim → Draudẽnių ẽžeras másodlagos hidronim. E változat alapján kétségessé válik a Draudẽniai falunév *Draudẽnis személynévből való származtatása, és ennek megfelelően az ilyen személynévnek az oikonimból való rekonstruálása is (vö. Savukynas 1962: 195; Zinkevičius 2008: 85, 280). Dvõliškis (Dvóliškis?) patak. Šl. a víznév eredetének magyarázatakor kétségbe vonják az alak dvõlikis ‘saikas grūdams seikėti’ (Vanagas 1981: 99). tačiau toks lyties pasikeitimas hitelességét, úgy vélik, hogy ez a *Dvolikis későbbi átdolgozása lehet, amely a litvánban fonetikailag lehetetlen, továbbá – amint az élő nyelv adatai mutatják – nemcsak a folyót, hanem a mellette fekvő rétet is így nevezik. ezért a Dvõliškis (Dvóliškis?) valószínűleg hiteles forma, amely összefüggésbe hozható a šiauliai nyelvjárási területen használt dvaliúoti ‘menni’ appellatívummal, az a → o hangváltást a tő magánhangzó-váltásaként értelmezve, vö. lit. võliuotis, vóliuotis ‘önkényeskedni, csintalankodni, duhajkodni, tombolni, ’, võlis ‘önkény, engedetlenség’ : valià. figyelmet érdemel, hogy a két világháború közötti Šiauliai járás Žvigai falujának helyneveiről készült kérdőívben a rét nevének feljegyzője5 szintén megjegyzi, hogy a név a folyó, azaz a dvaliuojantis ‘futó’ víztől származik. ezért feltételezhető, hogy a lit. dvaliúoti jelentése *‘gyorsan menni, futni’ is lehetett. 5 Liudas osipauskas tanító jegyezte fel Žvigai falu lakosától, antanas remeikától. 150 acta LaiMutis biLkis Linguistica Lithuanica LXXI Dzindzak ‖ Dindžiak víznév. f. jz. nem teljesen világos, hogy a Dzindzak nyelvjárási vagy autentikus, azaz etimológiai alak-e: feltételezik, hogy a hivatalos Dindžiak folyónév hipernormalizmus lehet a Dzindzak vagy Džindžiak alakból, amely talán összetett szó, első tagja a litván džiñdžė, džndžė ‘házi pálinka’ szóval hozható kapcsolatba, második tagja pedig a litván aks ‘víznyelő; mocsárban nyílt hely, mocsarak vagy feltöltődésük végén járó tavak kis vízfelülete’ szóból származik (Vanagas 1981: 86, 37). másfelől azt állítják, hogy Jieznas nem a nyugati dzsukok területe, ezért a Dzindzak korábban nagyobb nyugati dzsukó területre utalhatott, vagyis ezt az alakot nyelvjárásinak tartják, ugyanakkor tagadnak minden kapcsolatot a víznév és az Amerikából a 20. század elején visszatért emigránsok által magukkal hozott džiñdžė szó között (Vitkauskas 1984: 83). mivel elfogadott, hogy a Dzindzak nem a mai nyugati dzsukok területén található, autentikus összetett víznévnek lehetne tekinteni, amelynek első tagja a litván dziñ, dzn ‘cin, din (csengés kifejezésére)’, dzindzti, dziñdzinti ‘csengeni, zengeni, csendülni’ szavakkal hozható kapcsolatba, második tagja pedig a litván dzàk ‘cak (a paták futás vagy lovaglás közbeni dobogásának ismételt hangutánzó leírása); cakt (hirtelen mozgás kifejezésére)’, dzàkoti ‘gyorsan menni’ szavakkal; a szemantikáról vö. vv. Dziñdziliai (Dzndziliai?) domborzati név: dzindziliúoti ‘csengeni, csilingelni’, Dzindz-iù-balis tó: dzindzti, dziñdzinti ‘csengeni, kongani, zengeni’, Skabalas domborzati név. Šll, Skambnės járás. kš és Eináutas folyó, Einkė patak, járás. Žlv, Enupis folyó. Žm (Vk). Karčiãmetis folyó. Šd. Feltételezik, hogy a folyónév a *Karčemã-vietis > *Karčiãmvietis (nyj. *Karčiãmvetis) > Karčiãmetis alakból rövidült, és a litván karčemà ‘kocsma’ és vietà (‘a kocsma helye’) szavakból ered (Vanagas 1981: 147). Ez a származtatási magyarázat azonban fonetikai és szemantikai szempontból némi kétséget is ébreszt: tinių pakitimų priežastys, o tokia motyvacija (‘karčemos vieta’) labiau tiktų žemėnem világos, hogy a megadott alakok inkább földrajzi nevekhez vagy lakott helyek nevéhez, nem pedig víznevekhez tartoznak. Ezért e patak nevének más eredete is lehetséges: a litván kártis ‘hosszú, vékony fa, rúd, karó’, kačius ‘fatönk, tuskó’ és mèsti (mẽta, mẽtė) ‘elvetni, felfelé vagy lefelé hajítani;’ ‘eltávolítani, nem megtartani (a szükségtelent, alkalmatlant);’ ‘vízbe engedni, süllyeszteni (a hálót, horgászóbotot, horgonyt)’. E származtatási lehetőséget nagyban alátámasztják a képzés és jelentés szempontjából analóg összetételek: Kanãp-ia-merkis tó jnšM, Plaũš-mirkis patak skd és mások (Vanagas 1981a: 117– 118). Szemantikai szempontból ez a hidroobjektum rendeltetését jelölő név: olyan patak, amelybe rudakat vagy tuskókat dobnak, merítenek; vö. még a vv. Kárč-ia-pievis krm., pv. sdk. Kemešà, Kẽmešė upė. Lkm, Kemešỹs tó. Lkm. a formák hitelességével kapcsolatos kételyek mellett („ar Kemėšà, Kẽmėšė, Kemėšỹs”) a litván kemša, kemšis, kemšius ‘termetes ember’ szavakkal hozzák kapcsolatba, és konfigurációs jelentésű vízneveknek tekintik őket (Vanagas 1981: 152). Mindenekelőtt megjegyzendő, hogy a hiteles formák a Kemešà, Kẽmešė, Kemešỹs, mivel a helyi lakosok a víznevek e képzőjét röviden ejtik. ezért a kapcsolat a megadott appellatívumokkal a képzőbeli magánhangzók azonosságának hiánya miatt kissé kétséges. talán az -eša, -ešė, -ešys képzős származékoknak tekinthetők, és összefüggésbe hozhatók a litván kãmas ‘gömb, gombóc, csomó; kampó ’, kém-sas ‘kupac’ és a balti *kem- ‘összeszorul(ni)’ szóból származtathatók (Mažiulis 1993: 100–103). ebben az esetben a szemantikát illetően vö. a Gniužà Pbs folyónevet: gniùžti ‘hajolni; süllyedni; görnyedni; elernyedni; gyengülni; csökkenni, apadni’ (Vanagas 1981a: 55). dėl kai kurių lietuvių vandenvardžių kilmės (ii) 151 cikk / articles Kūnà tó, folyó Švnč. Összefüggésbe hozzák a lit. kunė ‘ingoványos mocsár, láp’ szóval (Vanagas 1981: 172), azonban ilyen köznév nem szerepel a Lietuvių kalbos žodynasban, valódisága kétséges. talán a víznév összefüggésbe hozható a lit. kūnas ‘az ember vagy az állat szervezete’ és a balt. *kū- / *kēuszóból származtatható ‘ befedni, meghajolni ’ < indoeurópai *(s)ku- (: *-ou- : *--) (lásd Mažiulis 1993: 169, 183–184; vö. LiV 561). A név szemantikája ebben az esetben a vízrajzi objektumok konfigurációjával – görbületével vagy hasonlóval – hozható kapcsolatba. Kurtinỹs folyó rgv, Kurtinlis tó klt, Lkm. a litván kurtinỹs ‘ a siketfélék családjába tartozó madár (Tetrao urogallus) ’ szóval kapcsolatosak (Vanagas 1981: 175). E változat szerint a víznevek az állat megnevezéséből alakultak: az első további képzőelemek nélkül, a második pedig nem birtokos jelentésű -ėlis képzővel. a víznevek ilyen módon való keletkezése azonban ritka. vajon nem volna-e helyesebb a hidronimákat a tulajdonsághordozók megnevezései közé sorolni, és a litván kutinas ‘ süket ’, kurtina ‘ teljesen, tökéletesen vak ’. akkor ez vak, azaz megvakító tó, illetve gyenge sodrású, kiszáradó folyó lenne. ilyen szemantikájú tónevekből igen sok van, vö. Ãklas Lbv, Vp, rdnk, Aklẽlis gdž, Lp, rud, Aklùtis Švnčl stb. (Vanagas 1981a: 54), folyónevek is előfordulnak, vö. Ãklė dbg, imbr, krš (LueV 2). Paguž patak. Šd. A nevet egy feltehetően korábban létezett másik helynévből, a *Pagužė-ből származtatják (Vanagas 1981: 238), mivel azonban ilyen toponima ténylegesen nincs, valószínűbb, hogy egy előképzős származék, amely az avd.-ből ered. Gùžas, Gužỹs. ez egy gužas, gužys vezetéknevű ember földjén át folyó patak vagy hasonló lenne. A Gùžas vezetéknév egyebek mellett Šeduva környékén is elterjedt (lásd LPdb), ezért ez a származási lehetőség teljes mértékben elképzelhető. Pãspitris folyó. Šd. A nevet az avd. előtagjának származékaként tartják számon. Sptris, Spitrỹs (Vanagas 1981: 247), de ez a vezetéknév csak Litvánia déli részén ismert (LPdb), és a történelmi dokumentumokban egyelőre szintén nem találtak adatot arra, hogy korábban Šeduva környékén használták volna. ezért talán meggyőzőbbnek tűnik a litván paspitrióti ‘kissé rosszul lát’ igével, illetve a paspitrỹs ‘elég spitras, rosszul látó’ szóval való összekapcsolás; a szemantikához vö. Ãklė dbg, imbr, krš folyónevet (LueV 2). Samavà folyó dgč, Samavà, Sãmė folyó onš, Samãvas tó dgč, Mlt, Sãmis tó onš. Feltételezik, hogy a víznevek megőrizték a sãmana szó samalakját, vö. samti : ap-samti ‘elmohásodni’ (Vanagas 1981: 289–290). másfelől gyökérmagánhangzó-váltakozással is összefügghetnek, és kapcsolatba hozhatók a litván sémti (sẽmia) ‘venni, folyadékot meríteni, ömlesztett anyagot kanalazni; elönteni, elárasztani’ < balti *sem- ‘(el)meríteni’ (Mažiulis 1997: 56–58) igével. a gyökérben végbemenő magánhangzó-váltakozás lehetőségét a litván samùs ‘amellyel sokat lehet meríteni; amellyel kényelmes meríteni’, samáuti ‘merítgetni; szákóval halat fogni’, samúoti ‘merítgetni’, sámtis ‘főtt étel merítésére szolgáló merőkanál; a benne elférő mennyiség; csónakból víz merítésére szolgáló merőkanál; íjra kifeszített háló halak vagy rákok gázolás közbeni fogására, szák’. A szemantika (a motiváció) mindenekelőtt összefügghet az elárasztással, elöntéssel, elárasztással, vö. ugyanennek a víznevekkel, amelyek samkezdetűek, a déli aukštaitis nyelvjárási területen található Tvaniùs tó btr: tvnti ‘a víz szintje emelkedik, a víz gyarapodik; bőségesen, hevesen folyni, ömleni, áradni, futni; elöntötté, elárasztottá válni ’ 152 acta LaiMutis biLkis Linguistica Lithuanica LXXI (Vanagas 1981a: 72), továbbá vö. Pyvesà folyó Ps: pýti ‘dagadni; kissé megáradni’ (Vanagas 1981: 260). másfelől a vízvétel, vízmerítés motívumai szintén lehetségesek, vö. a Sém-prūdis b. Vv helonimát (bilkis 2008: 138), a Sėmyklà pv. agronimát. Mrk (Vk). Sãgavas ež. srj. feltételezhető, hogy a *Zagavas későbbi asszimilációs (distraktív asszimiláció?) képződménye lehet, amelyet a *Žagavas : žàgti ‘az ételt, a vizet beszennyezni’, lett zagt ‘valamit rosszul csinálni; lopni’ jotvingizmusának kell tekinteni. ugyanakkor megjegyzendő, hogy a sag gyökér is lehetséges, vö. a pr. avd. Sage (Vanagas 1981: 286, 396). másfelől a víznév talán rokonságban áll a lit. sagà ‘a ruhák összekapcsolására szolgáló, hurokba (lyukba) fűzött kis korong; hurok, fül valami rögzítésére ’, sãgas ‘hurok, fül valami rögzítésére ’ < sègti ‘ felakasztani, rögzíteni (tűvel, varrótűvel stb.), illetve levenni valamit, ami fel van akasztva; egyiket a másikkal összekapcsolni, egyesíteni, összefűzni (gombbal, csattal stb.), illetve szétkapcsolni ’, pr. sagis < * sagas ‘csat’ < ‘összekapcsoló eszköz’ < *‘(össze)kapcsolás’ < *‘kapcsolás’ (Mažiulis 1997: 35–36). A víznév motivációja összefügghet az objektum konfigurációjával: összekapcsolt formájú, azaz két, egy keskenyedésen keresztül összekapcsolódó részből álló tó vagy hasonló. Strta folyó. kpč, Strtos tó. Lp. A leginkább meggyőzőnek a k. Būga által említett halnévből való származás tekinthető: strta ‘apró, csillogó halacska, amely szeret az árral szemben úszni ’ (Vanagas 1981: 315). azonban ezek a víznevek összefügghetnek a lit. strti ‘keményedni, merevvé válni (rendszerint száradás közben); megdermedni, megkeményedni (rendszerint fagyás, lehűlés közben)’ ’ < balti *stur- / *stir- / *ster- ‘megmerevedni stb.’ ’ (Mažiulis 1997: 163–164). tokiu atveju semantika būtų paremta nejudriu, „megdermedt” vízfelszínnel, vö. ugyanennek a déli aukštaitis területnek a szemantikai megfelelői: Stángė, Stángis : stangùs ‘kemény, merev, feszes’ folyó. Mrk, Vrn (Vanagas, 1981: 313). KÖVETKEZTETÉSEK Az összetett Bldiškės ẽžeras víznév valószínűleg másodlagos, az autentikus Bldiškis formából alakult ki, amely a litván bildti ‘bizonyos hangot kiadni kemény tárgyak ütögetésével; csörömpölni, dübörögni’ igéből származik. A Drabùžis tó neve eredetének egyéb lehetőségei mellett összekapcsolható a litván dra bùs ‘amely remeg’, drebti ‘gyakori rázó mozgás keríti hatalmába (hideg, félelem stb. miatt), reszket, didereg; rázkódik, remeg külső erők hatására’ igékkel. A Drančiùkas folyónév és a germán dránka ‘eledel, moslék, szennyvíz’ szó kapcsolata a tőbeli č : k mássalhangzók azonosságának hiánya miatt kétséges, ezért valószínűbb a litván (jövevényszó) ’. drañčyti, drañčintis ‘garázdálkodni, tombolni’ igékkel, illetve a dránča ‘aki tombol’ szóval összekapcsolni. A Draudẽnių ẽžeras összetett víznév formálisan a közeli Draudẽniai falu nevéből is levezethető, azonban – amint azt az élő nyelv adatai mutatják – a folyó autentikus neve Dzindzak lehet. Ez autentikus összetett víznév lehet, amelynek első tagja a litván dziñ, dzn ‘cin, din (a csengés leírására)’, dzindzti, dziñdzinti ‘csengeni, zengeni, csilingelni’ szavakkal hozható összefüggésbe, második tagja pedig a litván dzàk ‘cak (a paták futás, lovaglás közbeni kopogásának ismétlődő hangutánzó leírása);’ szóval. ]} тән? -> no. Wait malformed due typo. Need output valid JSON exact. translate item 5 likely sentence fragment. Ensure array count 8. Let's craft.】【：】【“】【final րաժ dėl kai kurių lietuvių vandenvardžių kilmės (ii) 153cikkek / articles alakja Draudẽnis, amely a lit. draũsti (draũdė) ‘mondani, hogy ne tegyen valamit, megtiltani, figyelmeztetni, védeni; megtiltani valaminek a használatát, eltiltani folyónév Dvõliškis (Dvóliškis?) valószínűleg hiteles, és összefüggésbe hozható a lit. dvaliúoti ‘menni’ szóval. Annak feltételezésére, hogy ’. a *Dvolikis alakból származik, amely a lit. dvõlikis ‘gabona mérésére szolgáló mérték’ szóból ered, sem a hangtani eltérés, sem az élőnyelvi adatok miatt nincs alap. translation_batch code generic 天天中彩票怎样 大发快三是不是? Actually final must exact format. Need no extra. Use Hungarian. 8 strings. Item 4 has missing punctuation and spaces preserve broadly. item 5 starts cakt (hirtelen mozdulat kifejezésére) ’, dzàkoti ‘gyorsan menni’. A Karčiãmetis folyónév nem feltétlenül a *Karčemã-vietis > *Karčiãmvietis (dial. *Karčiãmvetis) > Karčiãmetis alakok rövidüléséből származik: karčemà ‘kocsma’ és vietà (‘a kocsma helye’), hanem eredhet a lit. kártis ‘hosszú, vékony fa, rúd, ág’, kačius ‘tuskó, fatönk’ és mèsti (mẽta, mẽtė) ‘elvetni, messzire, felfelé, lefelé hajítani; netinkamą); leisti, gramzdinti į vandenį (tinklą, meškerę, inkarą)’. eltávolítani, többé nem megtartani (a feleslegeset, a Kemešà, Kẽmešė, Kemešỹs hidronimák összefüggésbe hozhatók a lit. kãmas ‘gombóc, csomó, göcsört; akasztó A ’, kém-sas ’kupac’ és a balt. *kem- ‘összeszorítani’ tőből származtatható. A Kūnà tóés folyónév talán rokonságban áll a lit. kūnas ‘ember vagy állat szervezete’ szóval, és a balt. *kū- / *kēu- ‘fedni (magát), hajolni (magát)’ tőből származtatható. A Kurtinỹs, Kurtinlis víznevek inkább nem „állati” eredetűek, hanem a tulajdonsághordozók megnevezései közé sorolandók, és a lit. kutinas ‘süket’, kurtina ‘vakon, teljesen’ szavakkal hozhatók kapcsolatba. A Paguž folyónév megbízhatóbban származtatható nem egy másik, feltehetően létezett *Pagužė helynévből, hanem a személynévből: Gùžas, Gužỹs. A Pãspitris valószínűleg nem személynévi, hanem köznévi eredetű víznév, amely összefüggésbe hozható a lit. paspitrióti ‘kissé nem látni, rosszul látni’, paspitrỹs ‘meglehetősen kancsal, rosszul látó’ szavakkal. A Samavà, Sãmė, Samãvas, Sãmis víznevek talán a litván sémti (sẽmia) ‘folyadékot venni, önteni, szemcsés anyagot meríteni; elárasztani, elönteni’ < balti *sem- ‘(el)meríteni’ igével hozhatók kapcsolatba. A Sãgavas tó neve inkább nem a *Zagavas másodlagos alakja, hanem rokon a litván sagà ‘ruhák összekapcsolására hurokba (lyukba) fűzött korongocska; hurok, valamihez rögzítendő fül ’, sãgas ‘hurok, valamihez rögzítendő fül’ < sègti ‘felakasztani, rögzíteni (gombostűvel, tűvel stb.), vagy levenni valamit, amit felakasztottak; egyet a másikkal felakasztani, összekötni, összekapcsolni (gombbal, csattal stb.), vagy szétkapcsolni ’ igével, porosz sagis < *sagas ‘csat’ < ‘összekapcsoló eszköz’ < *‘(össze- )kapcsolás’ < *‘kapcsolás’. A Strta, Strtos víznevek összefügghetnek a litván strti ‘megkeményedni, merevvé válni (rendszerint száradás közben); megdermedni, megkeményedni (rendszerint fagyás, lehűlés közben)’ < balti *stur- /*stir-/*sterŠaLtiniai ir LiteratŪra bilkis Lai mutis 2006: dėl kai kurių lietuvių vandenvardžių kilmės. – A balti onomasztika kutatásai. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 47–62. bilkis Laimutis 2008: A litván helonimák képzése. Képzős és képzővel ellátott helonimák. ‘megszilárdulni és hasonlók’ 154 acta LaiMutis biLkis Linguistica Lithuanica LXXI Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. bilkis Laimu ti s 2011: még egyszer néhány litván víznév eredetéről. – Balti onomasztikai kutatások 2. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 9–25. blažien ė grasilda 2000: A szamalandi balti helynevek. – Hydronymia Europaea. 2. különszám. Stuttgart: Franz Steiner Verlag. LIV – Az indoeurópai igék lexikona. Helmut Rix vezetésével és sok más közreműködésével szerkesztette Martin Kümmel, Thomas Zehnder, Reiner Lipp, Brigitte Schirmer. második, bővített és javított kiadás, szerkesztette Martin kümmel LkŽe – Litván nyelv szótára (I–XX. köt., 1941–2002): elektronikus változat. szerkesztőbizottság: gertrūda naktinienė und helmut rix. Wiesbaden: dr. Ludwig reichert Verlag, 2001. (főszerkesztő), jonas Paulauskas, ritutė Petrokienė, Vytautas Vitkauskas, jolanta zabarskaitė. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2005. Online hozzáférés: www.lkz.lt LPdb – Litván vezetéknevek adatbázisa. Online hozzáférés: pavardes.lki.lt LueV – A Litván SZSZK folyóés tóneveinek jegyzéke. Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó, 1963. LVŽ i – Litván helynevek szótára 1. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2008. Mažiulis Vytautas 1993: A porosz nyelv etimológiai szótára 2. Vilnius: Tudományos és Enciklopédia Kiadó. Mažiulis Vytautas 1997: A porosz nyelv etimológiai szótára 4. Vilnius: Tudományos és Enciklopédia Kiadási Intézet. savukynas bronys 1962: A tavak nevei. – Litván nyelvészeti kérdések 5, 191–198. Vanagas aleksandras 1970: A Litván SZSZK hidronimáinak képzése. Vilnius: Mokslas. Vanagas aleksandras 1981: A litván hidronimák etimológiai szótára. Vilnius: Mokslas. Vanagas al ek sandras 1981a: Lietuvių hidronimų semantika. – Lietuvių kalbotyros klausimai 21, 4–153. Vitkauska s Vyt au ta s 1984: Vanagas a. Lietuvių hidronimų etimologinis žodynas. – Vilnius: Mokslas, 1981. – 408 p. (recenzija). – Baltistica 20(1), 82–88. Vk – Vietovardžių, surinktų iš gyvosios kalbos, kartoteka (saugoma Lietuvių kalbos instituto Vardyno skyriuje). Zinkevičius Zigmas 2008: Litván személynevek. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. dėl kai kurių lietuvių vandenvardžių kilmės (ii) 155 tanulmány / articles Rövidítések aln – alantà (Moltai járás) ob – obẽliai (raséiniai járás) onš – Õnuškis Pabáiskas (ukmergsi járás) pv. – rét dbg –dubingia (Vlnius járás) dgč – degùčiai ds – dùsetos (zaras járás) rdn – nemunlio radvliškis (kėdáiniai járás) rdnk ež. – tó rst. – mocsár gdl – önkormányzat) rud –rudnià sudekiai (utenai járás) grz – semelškės (elektrėnai (zarasai járás) skd – skuõdas jnšM – jõniškis (Moltai (tauragėi járás) jrb – (Lazdijai járás) jz – jiẽznas stãkliškės (Prienai járás) Šd – kln. – kalnas klr – klriškės Šll – Šilãlė klt –katanėnai Štk – Šatekiai krm. – cserjék Švnč – Švenčiónys kš – Kaišiadórys Kùktiškės (Utenõs Lbv – Liubãvas (Kalvarjos önk.) lk. – sovány Lkm – Liñkmenys (Ignalnos jár.) Lp – Léipalingis Žygáičiai (Taurags jár.) Lzd – (Moltų jár.) Mlt – Moltai Žm – Merknė (Varėnõs jár.) (rõkiškisi járás) ar – ariógala (trãkai járás) b. – tó Pbs – btr – butrimónys (alytaũsi járás) Ps – Pasvalỹs db. – völgy (Moltai járás) r – rieš (zaras járás) rd – radvliškis (bržai járás) dt – dotnuvà –rdninkai (Šačininkai járás) gudẽliai (Marijámpolėi (Varėnai járás) gdž – gudžinai (kėdáiniai járás) sdk – gruzdžia (Šiauliai járás) sem – önkormányzat) imbr –ibradas járás) skdv – skaudvlė jùrbarkas srj – seirjai (Prienai járás) stk – Šeduvà (radvliškisi járás) Šl – Šiaulia (kaišiadoriai járás) (Švenčionysi járás) (Plungėi járás) krš – Kuršnai (Šiauli jár.) Švnčl – Švenčionliai (Švenčioni jár.) folyó – folyó ktk – jár.) ut – Utenà Vp – Vẽpriai (Ukmergs jár.) (fn.) Vrn – Varėnà jár.) Vv – Veiveria (Prenų (Drùskininkų önk.) Žgč – Lazdjai Žlv – Žalvaria Žemiai (Jonavõs jár.) Mrk –