Antrinės netiesioginės nominacijos valgymo veiksmažodžių semantiniai atsiradimo ypatumai

ANŽELIKA GAIDIENĖ Litván Nyelvi Intézet Kutatási területek: lexikológia és lexikográfia. A másodlagos közvetett nomináció étkezési igéinek szemantikai keletkezési sajátosságai A másodlagos közvetett nomináció étkezési igéinek keletkezési szemantikai sajátosságai ABSZTRAKT A tanulmány tárgyát a litván nyelv másodlagos közvetett nominációjú étkezési igéi képezik, amelyeket a készülő Litván köznyelvi szótárból gyűjtöttünk ki. A kutatás célja annak megállapítása, hogy a valóság jelenségeinek, tárgyainak vagy cselekvéseinek mely jegyei válnak a nyelvben olyan szemantikai jegyekké, amelyek meghatározzák a másodlagos közvetett nominációjú étkezési igék kialakulását, valamint ezek összehasonlítása a megfelelő ivási igékkel. A tanulmány végén bemutatjuk a másodlagos közvetett nominációjú étkezési igék szinonimahálózatának előzetes változatát. KULCSSZAVAK: szinonima, konceptus, másodlagos közvetett nomináció, metaforikus jelentésátvitel, szemantikai jegy, szinonimahálózat. ANNOTÁCIÓ A tanulmány tárgyát a standard litván nyelv másodlagos közvetett nominációjú evésigéi képezik, amelyeket a jelenleg készülő „Standard Lithuanian Language Dictionary” című szótárból vettünk. A kutatás célja annak megállapítása, hogy a valóság jelenségeinek, dolgainak vagy cselekvéseinek mely jellemzői válnak szemantikai jegyekké a nyelvben, és meghatározzák az új, másodlagos közvetett nominációjú evésigék kialakulását, továbbá ezek összevetése a megfelelő ivásigékkel. A tanulmány a másodlagos közvetett nominációjú evésigék előzetes szinonimahálózatával zárul. KULCSSZAVAK: szinonima, konceptus, másodlagos közvetett nomináció, jelentésmetaforikus átvitele, szemantikai jegy, szinonimahálózat. 230 Acta Linguistica Lithuanica LXXIII Antrinės netiesioginės nominacijos valgymo veiksmažodžių semantiniai atsiradimo ypatumai 0. E publikációval a szerző folytatja az EVÉS és IVÁS konceptusához tartozó igék jelentéseinek szemantikai jegyeit elemző kutatási sorozatát. Kétségtelen, hogy az ilyen jellegű kutatások kiindulópontként szolgálhatnak egy új típusú szinonimaszótár, a litván nyelv tezaurusza és más szemantikai ontológiák számára, amelyek Litvániában még nem léteznek. 1. A szerző egy korábbi tanulmánya (részletesebben lásd Gaidienė 2015) a gerti ige szinonimáinak kialakulása mögött meghúzódó szemantikai motivációkat vizsgálta. Megállapítást nyert, hogy az ivás igék nagyobb részét másodlagos közvetett nominációjú igék alkotják, amelyek kialakításában minden bizonnyal a metaforikus poliszémikus kapcsolatok játszották a legfontosabb szerepet. Az ivás cselekvésének metaforikus megnevezésekor a leggyakrabban aktualizálódó szemantikai jegyek a fizikai cselekvéshez (a kéz mozdulatához) kapcsolódnak, például: mesti ’messzire elengedni (általában kézzel)’ → ’inni (alkoholos italokat)’, valamint a folyadék keltette hanghoz, például: pliaup­ti ’hevesen esik (az eső)’ → ’sokat, mohón kanalazva enni, inni’. A kutatás tárgyául a VALGYTI konceptust választottuk, amelynek kifejezésére a köznyelvi litván számos igét használ: čiaumoti, drožti, kąsti, kimšti, kirsti, ryti, spro­gti, šutinti, šveisti stb. Az evés igéinek nagy száma miatt a tanulmányban úgy döntöttünk, hogy csak a készülő Bendrinės lietuvių kalbos žodynas (a továbbiakban BŽ) szótárból kiválasztott másodlagos közvetett nominációjú¹ (a továbbiakban ANN) igék elemzésére szorítkozunk. A forrás kiválasztását az a szándék indokolta, hogy a köznyelvi litvánban használt ANN evés igéket vizsgáljuk. A tanulmány a BŽ-ben talált valamennyi² ANN evés igét³ tárgyalja. A bemutatott kutatás célja annak megállapítása, hogy a valóság jelenségeinek, dolgainak vagy cselekvéseinek mely jegyei válnak a köznyelvben olyan szemantikai jegyekké, amelyek az ANN evés igék kialakulását meghatározzák, valamint a kapott adatok összevetése a megfelelő ivás igékkel. A munka feladatai: az ANN evés igék szemantikai struktúráinak vizsgálata; a szemantikai jegyek meghatározása és leírása 1 Emlékeztetünk arra, hogy az elsődleges nomináció eredménye egy nem származékos ige, amely a beszélők megállapodása révén jött létre (Jakaitienė 1988: 24), például: gurkti ’enni, inni, csipegetni (általában mohón, gyorsan)’ (BŽe); a másodlagos közvetlen nomináció eredménye olyan képzett alak, amely formájában és jelentésében egy másik, egyszerűbb szerkezetű igére támaszkodik (lásd ugyanott, 24. o.), például: kąsnoti ’lassan enni’ (BŽe); a másodlagos közvetett nomináció eredménye szemantikai származék, vagyis egy szó újonnan kialakult jelentése (lásd ugyanott, 24. o.), például: drožti 1. ’késsel vagy más éles eszközzel darabolni, hegyesre formálni, simítani, élesíteni’ → 6. ’mohón enni, inni’ (BŽe). 2 Néhány evés ige, amely a korábbi szótárakban (LKŽe, DŽe) szerepel, a BŽe-ben nem található meg, például: skusti 10. ’mohón enni’ (LKŽe); 6. ’mohón enni, zabálni, rágcsálni’ (DŽe); šlepsėti 2. ’csúnyán, csámcsogva enni vagy zabálni, vatyuloti, vobuloti’ (LKŽe); 2. ’csúnyán enni, csámcsogni’ (DŽe) stb., ezért ezek nem szerepelnek e tanulmány vizsgálatában. 3 Meg kell jegyezni, hogy a BŽe végleges szerkesztése után az e tanulmányban közölt szócikkek változhatnak. Straipsniai / Articles 231 ANŽELIKA GAIDIENĖ a vizsgált igék jelentései közötti kapcsolatokat, valamint a kapott adatokat összevetni az ANN ivás igéivel; a vizsgált anyag alapján előzetes ANN evés-szinonimahálózatot létrehozni. A kiválasztott igék elemzésénél alkalmazott elméleti alapvetéseket a szerző már említett tanulmánya tárgyalja, ezért nem tűnik indokoltnak itt megismételni őket. 2. A valgyti ige a legszélesebb körben használt szó az evés megnevezésére. A Dabartinės lietuvių kalbos tekstyne több mint tizenötezer előfordulási példáját rögzítették4. A litván nyelv szótárai kétféleképpen határozzák meg a vizsgált igét. Az LKŽe és a DŽe a valgyti ige alapjelentését meglehetősen elvontan definiálja: (1) LKŽe: „ételt fogyaszt, táplálkozik, jóllakik”, pl.: Miegmi valgau, geriu iki soti SD445. Bent prieš valgydamas nusiprausk J.Jabl. Čia jų valgyta Jn. Vaipydamas valgau R130, MŽ171. Mi, litvánok, dicsérve esszük az ízletesen, finom szalonnával megfőzött borscsot és a šiupinyt K.Donel. [...]; (2) DŽe: „ételt fogyaszt, táplálkozik”, pl.: Kenyeret, levest, sajtot, gyümölcsöt enni. Vacsorázni. Szeretnék jóízűen enni. [...]. A BŽe a valgyti igének két jelentését különíti el: (3) BŽe 1. „a szájba venni, megrágni és lenyelni”, pl.: Fáj a fogam, nem tudok enni. Tessék, kezdjen enni. Evés közben ne beszélj. Ne egyél fekve. Az asztalnál ül, és almát eszik. A férfiak húst [levest] esznek, majd’ leszakad a fülük. Ha megéhezel, még száraz kenyeret is eszel majd. [...]. 2. „ételt, ennivalót fogyaszt; táplálkozik”: Én is megéheztem. Semmihez sincs kedvem: se enni, se bárhová menni. Húshagyókedden sokat esznek az emberek. Régebben az emberek rosszabbul ettek. Csont és bőr lett belőle: se nem evett, se nem aludt. Volt, hogy ettem, volt, hogy nem ettem. Kulturális térségünkben kanállal, késsel és villával esznek. [...]. A BŽe az valgyti ige első jelentésének meghatározásakor az evés fizikai és fiziológiai jegyeire helyezi a hangsúlyt, vagyis az étel „szájba vételére”, „megrágására”, „lenyelésére”, valamint a „szájra”; a második jelentés meghatározásakor pedig magát a táplálkozás, jóllakás folyamatát emeli ki mint elvont, az élethez nélkülözhetetlen jelenséget. A jelentések ilyen bemutatása lehetővé teszi az evés két felfogásának elkülönítését: a tisztán fiziológiai és az elvont (a táplálkozás, jóllakás folyamataként értelmezett) felfogásét. Példákat a A mai litván nyelv korpuszában a valg- tő alapján kerestek, a valgyti, valgo, valgė ige ragozott és nem ragozott alakjainak kiválasztásával.4 5 A cikkben az olyan rövidítéseket, mint az LKŽe, változatlanul hagytuk. 232 Acta Linguistica Lithuanica LXXIII Antrinės netiesioginės nominacijos valgymo veiksmažodžių semantiniai atsiradimo ypatumai 3. Abból a véleményből indulunk ki, hogy a VALGYTI fogalomhoz tartozó ANN igék jelentéseiben aktualizálódó jegyek felismerését segíthetik a vizsgált fogalom tartalmát alkotó, a megfelelő fiziológiai cselekvés forgatókönyvének elemei, amelyeket a példák6 elemzése alapján állapítottunk meg (lásd a 2. táblázatot). Kognityvinėje lingvistikoje sąvokos (idealizuotas kognityvinis modelis (Lakoff 2004: 99–110), freimas arba semantinis interpretacinis rėmas (Fillmore 1982), scenarijus (Lakoff 2004: 371–372; 514–537) ir skriptas (Schank, Abelson 1977: 42; Ungerer, Schmid 1996: 211–217), galima teigti, reiškia maždaug tą patį – kalbinės raiškos sužadintas, tam tikra tvarka sutvarkytas žinias apie kurią nors sudėtinę situaciją ar kompleksinį įvykį. Valgymą (taip pat ir gėrimą) kaip fiziologinį procesą sudaro viena po kitos einančios nuoseklios fazės: maisto ĖMIMAS (nebūtina fazė) – ATSIKANDIMAS (arba ĮSIURBIMAS, jei tai skysta konsistencija) – KRAMTYMAS (jei fiziologinis procesas gėrimas, šios fazės nėra) – RIJIMAS – VIRŠKINIMAS / SOTUMO JAUSMAS. Kadangi sąvoka freimas labiau pabrėžia statinį, o scenarijus ir skriptas – dinaminį tam tikro kognityvinio modelio pobūdį, šiame straipsnyje pasirinkta vartoti scenarijaus sąvoką (skripto sąvoka labiau taikoma prototipinių sociokultūrinių įvykių aprašymui, pavyzdžiui, [VALGYMO RESTORANE] skriptas). Kaip teigia George’as Lakoffas, scenarijus susideda iš kelių ontologinių elementų: pradinės būklės, įvykių sekos ir galutinės būklės, t. y. scenarijus struktūruotas pagal schemą: ištakos – eiga – tikslas (Lakoff 2004: 371). Apskritai scenarijaus sąvoka pirmiausiai buvo taikyta emocijoms aprašyti. 1 lentelėje pateikti G. Lakoff’o (1987) ir Zoltáno Kövesces’o (1988, 1990) apibendrinti PYKČIO (an. ANGER)7 ir BAIMĖS (an. FEAR) scenarijai, kuriuos sudaro atskiros, nuosekliai išdėstytos scenos (nuo priežasties iki galutinio veiksmo). 1 TÁBLÁZAT. A harag és a félelem forgatókönyvei8 (G. Lakoff és Z. Kövecses alapján) HARAG FÉLELEM 1. jelenet: ok Az elkövető megsérti az áldozatot. A sértő cselekedet elégedetlenséget vált ki az áldozatból. Veszélyes helyzet, amely halált, fizikai vagy lelki fájdalmat okozhat. Az áldozat tud a fenyegető veszélyről. 2. jelenet: érzelem A harag fennáll. Az áldozat érzi a harag által kiváltott fiziológiai változásokat. A félelem fennáll. Az áldozat érzi a félelem által kiváltott fiziológiai változásokat. 6 A példákat a Dabartinės lietuvių kalbos tekstyno (DLKT), a Bendrinės lietuvių kalbos žodyno (BŽe) és a Lietuvių kalbos žodyno (LKŽe) korpuszából gyűjtöttük. 7 G. Lakoff’as tokio tipo scenarijus vadina prototipiniais scenarijais (Lakoff 2004: 514). 8 Az információt a cikk szerzője F. Ungerer és H. Schmid An introduction to cognitive linguistics című könyvéből vette át és fordította le (1996: 141). Straipsniai / Articles 233 ANŽELIKA GAIDIENĖ HARAG FÉLELEM 3. jelenet: kísérlet az irányításra Az áldozat igyekszik uralkodni a haragján. Az áldozat igyekszik nem kimutatni a félelmét és / vagy nem elmenekülni. 4. jelenet: az irányítás elvesztése A harag intenzitása átlép egy bizonyos határt. A harag kezdi irányítani az áldozatot. A félelem intenzitása átlép egy bizonyos határt. Az áldozat többé nem tud uralkodni a félelmén. 5. jelenet: végső cselekvés Büntetés: az áldozat megbünteti a bántalmazót. Hirtelen visszavonulás: az áldozat elmenekül a veszély elől. A bemutatott forgatókönyvek alapelve az érzelmi kategória következetes leírása, vagyis az érzelem kialakulásának kezdetétől (1. jelenet: ok) egészen a végéig (5. jelenet: végső cselekvés) tart. A forgatókönyvben bemutatott 3. (kísérlet az irányításra) és 4. (az irányítás elvesztése) jelenet áll a legközelebb a központi, 2. jelenethez (érzelem), ezért – amint azt a kutatások is mutatják – a 3. és 4. jelenet a legalkalmasabb a konceptuális metaforák vizsgálatára (Ungerer, Schmid 1996: 141). F. Ungerer és H. Schmid szerint, ha megvizsgálnánk a HARAG metaforáit, azt látnánk, hogy azok „szabályos sorrendben tükrözik a forgatókönyv 2. és 3., valamint 4. jelenetének alakulását, vagyis a HARAG felhevíti a folyadékot a tartályban, a folyadék felemelkedik, a nyomás növekszik, gőz keletkezik (mindezek a metaforák a 2. jelenethez tartoznak), majd a gőz irányíthatatlanná válik (3. jelenet), és ha nem távozik, a tartály felrobban (4. jelenet)” (Ungerer, Schmid 1996: 141). A kontextuselemzés alapján a cikk bemutatja az ESZIK konceptum forgatókönyvét (lásd a 2. táblázatot), amely több elemből áll: a szükségszerű fiziológiai cselekvést megelőző, nem kötelező fizikai cselekvésből, vagyis a kéz (kezek) mozgásából evőeszközzel vagy anélkül, valamint a szükségszerű fiziológiai cselekvésekből, azaz a harapásból, rágásból és nyelésből (ha az elfogyasztandó tárgy állaga szilárd), illetve a szívásból és nyelésből (ha az elfogyasztandó tárgy állaga sűrű / folyékony), továbbá az emésztésből / jóllakottságérzetből. Megállapították, hogy az ESZIK konceptum forgatókönyvének különféle elemei ilyen vagy olyan módon aktualizálódnak az e konceptumhoz tartozó igék jelentéseiben; például a „kézmozgás” (fizikai cselekvés) a kabliuoti ige jelentésében jelenik meg; a „rágás” (fiziológiai cselekvés) pedig a traškinti, tratinti és más igék jelentéseiben. 234 Acta Linguistica Lithuanica LXXIII Antrinės netiesioginės nominacijos valgymo veiksmažodžių semantiniai atsiradimo ypatumai 2. TÁBLÁZAT. A VALGYTI fogalom forgatókönyve FIZIKAI CSELEKVÉS Nem szükséges fizikai cselekvés, amely megelőzi a szükséges fiziológiai cselekvést. Kulturális térségünkben kanállal, késsel és villával esznek (BŽe). / Él és virul, most a parton ül, és az ujjával eszi a kását (DLKT). Úgy ettünk, mint régen – kézzel, nem volt sem tányér, sem evőeszköz (DLKT). A cselekvés végrehajtásában kéz vesz részt, illetve nem vesz részt: eszközzel vagy eszköz nélkül. FIZIOLÓGIAI CSELEKVÉS Szükséges fiziológiai cselekvés: a) harapás Ráadásul sok gyerek szereti nagy falatokban enni a fagylaltot [...] (DLKT). b) rágás és nyelés Az étkezés rögtön szokatlan volt: zsírtalan, hús nélküli leves, de zöldségeket tettek bele, amelyeket evés közben úgy érezte az ember, mintha húst rágna (DLKT). c) szívás és nyelés A nagyapa Rembrandt tálkájából eszi a levest (DLKT). d) emésztés / jóllakottságérzet Igyekezzen könnyen emészthető ételt fogyasztani, hogy az gyorsabban jusson el a gyomorból a többi emésztőszervbe (DLKT). A fent említett cselekvésekben az ajkak, a fogak, a nyelv, a torok, a garat és a has vesz részt. A CSELEKVÉS VÉGREHAJTÓJA Ember / méh / állat10 Halat eszik (DLKT). / A méhecskék esznek, nem táplálkoznak. (LKŽe). / A kiskutyák is esznek azonban morzsákat, amelyek az urak asztaláról hullanak le VlnE46 (LKŽe). A kakas hívja a tyúkokat, maga nem eszik LKT355 (Nmč) (LKŽe). A CSELEKVÉS TÁRGYA Állag: sűrű / folyékony / szilárd étel. Lemondok a sült burgonyáról és a kolbászról, és burgonyapürét eszem sovány túróval és hagymával (DLKT). / A kiselįust hidegen és melegen is lehet enni (DLKT). Úgy esznek levest, hogy még a fülük is lekonyul (BŽe). / Anya elmeséli majd a kisváros híreit, én pedig megeszem az apukám által hozott édességeket (DLKT). Apám mindig csak húst evett (DLKT). 9 A példákból látható, hogy az evési cselekvés végrehajtója nemcsak ember, hanem állat is lehet. Ez a cikk azonban kizárólag az ember által végrehajtott fiziológiai evési cselekvést vizsgálja. Straipsniai / Articles 235 ANŽELIKA GAIDIENĖ A CSELEKVÉS TÁRGYA Hőmérsékleti tulajdonságok: hideg / langyos / forró étel. Természetesen minél több friss zöldséget kell enni (DLKT). / Szeretem melegen enni az enyhén savanykás kását (DLKT). / Csak most, a grillen sült húst esznek-isznak, zenét hallgatnak [...] (DLKT). 4. A cikk végén a vizsgált igék szinonimáinak előzetes10 hálózata szerepel. A szinonimahálózatot a Gephy programmal vizualizálták (bővebben lásd: https://gephi.github.io/). 1. A JELENTÉSEK METAFORIKUS ÁTVITELE Az evéssel kapcsolatos metaforikus jelentések olyan alap- vagy mellékjelentésekhez köthetők, amelyek motiváló szerepet töltenek be. A jelentésátvitel alapján a következő metaforikus modellek különíthetők el11: 1.1. Hasonlít a motiváló jelentés által megnevezett cselekvéshez. 1.2. Hasonlít a motiváló jelentés által megnevezett cselekvés közben keltett hanghoz. 1.3. Hasonlít a motiváló jelentés által megnevezett cselekvés közben végzett mozdulathoz. 1.4. Hasonlít a motiváló jelentés által megnevezett cselekvés során kibocsátott hőmérsékletre. 1.5. Hasonlít az állat által végzett, a motiváló jelentés által megnevezett cselekvéshez. A továbbiakban ezeket a modelleket részletesebben vizsgáljuk. 1.1. A motiváló jelentés által jelölt cselekvéshez hasonló Az EVÉS konceptus ANN igéi közé sorolt, ehhez a metaforikus modellhez tartozó jelentéseket metaforikus kapcsolat fűzi az alapjelentésekhez (motiváló jelentésekhez), amelyek egy olyan cselekvést rögzítenek, amely bizonyos hatást gyakorol egy tárgyra / alanyra. 10 A további kutatások pontosíthatják a cikkben bemutatott valgyti ige szinonimahálózatát. 11 A megállapított modellek egybeesnek az ANN ivás igéinek jelentéskialakulási modelljeivel. 236 Acta Linguistica Lithuanica LXXIII Antrinės netiesioginės nominacijos valgy mo veiksmažodžių semantiniai atsiradimo ypatumai 1.1.1. A motiváló jelentés által jelölt, a tárgy szerkezetére bizonyos hatást gyakorló cselekvéshez hasonló Az igék motiváló jelentései által megnevezett cselekvésnek a tárgyra gyakorolt hatását destruktívként lehet jellemezni, mivel minden vizsgált esetben megváltozik a tárgy formája, vagyis a tárgyat: a) simítják / vágják / hegyesítik / élesítik stb.; b) csavarják / tekerik; c) eltávolítják / tisztítják; d) felosztják / aprítják; e) rendezik / előkészítik; f) nedvesítik / puhítják. Ennek alapján az alábbi igéket alcsoportokra osztottuk. a) Simított / vágott / hegyesített / élesített vagy hasonló tárgy Az ebbe az alcsoportba tartozó igék prototipikus jelentései által jelölt intenzív fizikai cselekvés destruktív: a cselekvés során éles eszközzel megváltoztatják a tárgy szerkezetét. Az evéssel kapcsolatos metaforikus és a skaptuoti ige (1) prototipikus jelentését az erőteljes, célirányos cselekvés hasonlóságán alapuló jelentésátvitel kapcsolja össze: (1) skaptuoti 1. ‘vésővel kivájni, kimélyíteni, véséssel elkészíteni’: Fakanalat faragni. Ha a fa nem kemény, könnyű vésni. → 2. ‘falánkul enni vagy falni’: Almát falni. A gyerekek körtét falnak (BŽe). A pustyti ige (2) ‘fenni, élesíteni’ prototipikus jelentéséből feltehetően kialakult az ‘falánkul enni’ evéssel kapcsolatos metaforikus jelentés, amelynek jelentésátviteli alapja szintén az erőteljes, célirányos cselekvés lehet. Az evéssel kapcsolatos jelentés talán összefüggésbe hozható a LKŽe-ben rögzített mellékjelentéssel is (a BŽe ezt a jelentést nem rögzíti), vö. ‘fújással hűteni, szellőztetni’, pl.: Meríts magadnak kását, és fújd apránként Lp. (2) pustyti 2. ‘fenni, élesíteni’: Az apa sokáig fenette a kaszát. Pustas – borotvaélező szíj. → 4. ‘falánkul enni’: Úgy eszik a gyerek, mintha napokig nem evett volna. Edd a húst, más nem lesz (BŽe). Az ręsti ige (3) ‘falánkul, sokat enni’ származékos jelentése (pl.: Eszi, csak eszi a húst. BŽe) minden valószínűség szerint az alapjelentésre támaszkodik: ‘rovátkákat, bevágásokat készíteni’ (pl.: Az apa minden évben rovátkákat vésett a műhelyben a gerendába, amelyek a fiú magasságát jelezték. BŽe), vagy a mellékjelentésre: ‘rovátkákkal vágni, faragni’ (pl.: Botot [asztalt] rovátkolni. BŽe). Az evéssel kapcsolatos és a motiváló jelentéseket, a fent említett igékhez hasonlóan, a célirányos (valamilyen eszközzel végzett) cselekvés hasonlóságán alapuló jelentésátvitel kapcsolja össze. Straipsniai / Articles 237 ANŽELIKA GAIDIENĖ Ehhez az alcsoporthoz tartoznak a faragni (4) és a vésni (5) igék is, amelyeket a szerző korábbi cikke részletesebben tárgyal (lásd Gaidienė 2015: 207): (4) faragni 1. „késsel vagy más éles eszközzel vágni, hegyesíteni, simítani, élesíteni”: Ceruzát faragni. A mester gyaluval deszkát farag. → 6. „falánkul enni, inni”: Szalonnát falni. A gyerekek úgy falják a kolbászkákat, hogy csak úgy lóg a fülük (BŽe). (5) vésni 1. „baltával, bárddal, vésővel vagy más eszközzel faragni, vésni, kivájni, bárdolni, simítani (fát, követ stb.)”: Amikor felépítik az új alapokat, megfaragják a gerendákat. A mesterek megfaragták a mezei köveket. → 3. „falánkul enni vagy inni”: Gyakran eszem – falom, csak falom. A gyerekek falják a palacsintát. Úgy falja a túrót, mint Baltrus (flk.) (BŽe). b) Tekeredő / forgó objektum A tekeredik (1), kanyarog (2) és kuszál (3) igék prototipikus és metaforikus jelentését a tárgy feltekerésének / forgatásának cselekvése kapcsolja össze; a metaforikusan használt tárgy az étel, az eszköz pedig, amellyel az ételt feltekerik / forgatják, a nyelv. (1) tekeredik 1. „feltekerni, hengerbe csavarni”: Feltekerték a leterített szőnyeget. Felállítják a szövőszéket, feltekerik a vásznakat (flk.). A tűzbe dobott nyírfakéreg feltekeredik. → 13. „falánkul enni”: Az egész család mohón falta a sült csirkét (BŽe). (2) kanyarog 1. „tekerni, kacskaringózni”: A stylistok bonyolult mintákban méternyi szalagot tekertek a modellek hajába. Mindenféle vezeték [mindenféle kötél] kanyarog a földön, vigyázzanak, nehogy megbotoljanak. → 4. „falánkul enni”: Semmit sem dolgozik, csak a kenyeret falja (BŽe). (3) kuszál 1. „szétszór, összekuszál, szétzilál, összegubancol”: A szél összekuszálja a hajamat. A bika szétzilálja a szalmakazlat. Ne kuszáld össze a szakállamat! → 2. „falánkul, étvággyal enni”: Éhesen gyakran falja a szalonnát. Úgy találtam rá, hogy éppen káposztát falt (BŽe). c) Eltávolított / megtisztított objektum A söpörni (1) és a súrolni (2) igék motiváló jelentései energikus, többször végrehajtott, bizonyos eszközzel (seprűvel, kefével stb.) végzett cselekvést jelölnek, amelynek során az objektumot eltávolítják / megtisztítják. Feltehetően a motiváló és a motivált jelentéseket az energikus, célirányos cselekvés hasonlóságának átvitelén alapuló motiváció kapcsolja össze. (1) šluoti 2. ‘braukiant šluota, šepečiu valyti, daryti švarų’: Senelė šluoja trobą kelis sykius per dieną. Ne laikas trobą šluoti, kai jau svečiai už vartų (flk.). 4. ‘godžiai valgyti, ėsti’: Iš darbo parėjęs viską šluoja. Kad šluoja kaip tris dienas nevalgęs (BŽe). (2) šveisti 1. ‘trinant valyti, blizginti’: Šveisti peilius [šaukštus]. Vakar su šepečiu šveičiau grindis. → 5. ‘godžiai valgyti’: Šveiči­a kaip iš badų (BŽe). 238 Acta Linguistica Lithuanica LXXIII Antrinės netiesioginės nominacijos valgymo veiksmažodžių semantiniai atsiradimo ypatumai d) Osztható / aprítható tárgy A vágni (1) és a hasítani (2) igék motiváló jelentéseivel leírt fizikai cselekvést destruktívként lehetne megnevezni – egy bizonyos tárgyat osztanak / aprítanak. Az osztás / aprítás cselekvése erőteljesen, céltudatosan, valamilyen eszközzel történik, például: vágni – ollóval, hasítani – valamiféle éles szerszámmal. A vizsgált igék metaforikus jelentéseinek átvitelét feltehetően az az aktus motiválja, amelynek során a tárgyat (az ételt) osztják / aprítják (például fogakkal: Adok borsót, haraphatod a fogaiddal). (1) karpyti 1. ʻžirklėmis dalyti, rėžytiʼ: Audeklą [popierius] karpyti. Kvadratėliais karpė ir vieną ant kito piramide dėliojo veltinio gabalėlius. → 6. ʻgodžiai valgyti, krimstiʼ: Duosiu žirnių, galėsi karpyti dantimis. Karpyti duoną (BŽe). (2) 1 kirsti 1. ʻaštriu įrankiu smogiant atskirti dalį nuo visumosʼ: Mišką [krūmus] kerta. Medžius kerta malkoms. Kopūstų galvas kerta. Kirs vištai galvą. Šakas kertu. → 17. ʻgodžiai valgytiʼ: Lašinius [tortą, ledus] kerta. Kertate kaip savaitę nevalgę. Kirsk kirsk, suvalgyk viską (BŽe). A zúzni (3) ige motiváló jelentése – amelyet az LKŽe rögzít (a BŽe-ben ilyen jelentés nem szerepel) – szintén destruktív cselekvést jelöl: egy bizonyos tárgyat valamilyen eszközzel aprítanak. A metaforikus jelentéssel leírt cselekvésben a tárgyat aprítják, ám az aprítóeszközt metaforikusan a fogak jelentik. (3) krušti 4. ʻgodžiai valgytiʼ: Kruša slapia riešutus. Nekrušk mėsos be duonos! (BŽe). Plg.: LKŽe 2. ʻgrūsti, trinti, smulkintiʼ: Kruša košę Pln. Lig nepradėjus krušti arba smulkinti, reik obuolius švariai nuplauti]n. e) Rendbe tett / előkészített objektum A doroti ige (1) ʻdarabolni, feldolgozniʼ motiváló jelentése olyan rendbetételi, előkészítési cselekvést jelöl, amelynek célja, hogy az objektum fogyasztásra alkalmas legyen. A jelentésátvitel alapjának feltehetően a rendbetétel, előkészítés olyan cselekvése tekinthető, amelyet az evés megnevezésére használnak. (1) doroti 3. ʻdarabolni, feldolgozniʼ: Doroti žuvis [nušautą žvėrį]. → 4. ʻfalánkul enni vagy falniʼ: Doroti gardų kepsnį (BŽe). A taisyti ige mellékjelentéséből, vö.: ʻrendbe tenni, előkészíteni, hogy fogyasztásra, használatra alkalmas legyenʼ: Varškę ji taiso su saldžia grietine. | ʻfeldolgozni, darabolni, tisztítaniʼ12: Taisyk grybus ir virk grybienę. Moterys taiso burokus (BŽe), feltehetően 12 Jelentésárnyalat. Straipsniai / Articles 239 ANŽELIKA GAIDIENĖ kialakult a ʻfalánkul enniʼ metaforikus jelentés, például: Kad taiso vaikai virtinius, tai net ausys linksta (BŽe). Ebben az esetben a jelentéseket szintén a rendbetétel, előkészítés olyan cselekvésének hasonlósága köti össze, amelynek célja, hogy az objektum fogyasztásra alkalmas legyen. f) Nedvesített / puhított objektum A dažyti ige ʻmártogatva enniʼ metaforikus jelentése, például: Padažą dažydavome su blynais (BŽe), feltehetően a ʻmártani, nedvesíteniʼ prototipikus jelentésből fejlődött ki, például: Duoną dažyk į taukus [taukuose] (BŽe). A prototipikus és a metaforikus jelentést feltehetően egy hasonló cselekvés kapcsolja össze, amely során az objektum szerkezete megváltozik (megpuhul). 3. TÁBLÁZAT. Az objektumra gyakorolt hatás (az VALGYTI és GERTI konceptusok összehasonlítása) VALGYTI konceptus GERTI konceptus Az objektumra gyakorolt hatás Példák Az objektumra gyakorolt hatás Példák Összehasonlított / felszeletelt / kihegyezett / megélezett vagy hasonló faragni, gyalulni, vésni, hasítani, megmunkálni + faragni, megmunkálni Tekert / forgatott csavarni, tekerni, gyűrni − − Eltávolított / megtisztított objektum seperni, súrolni − − Felosztott / aprított vágni, hasítani, zúzni − − Rendezett / előkészített feldolgozni, javítani − − Nedvesített / puhított festeni − − A VALGYTI és a GERTI konceptushoz tartozó, a vizsgált modellbe sorolható igék jelentéseit összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy a VALGYTI konceptushoz rendelt igék prototipikus jelentéseivel megnevezett cselekvés különféle módokon hat az objektumra: az objektumot simítják / darabolják / hegyesítik / élesítik stb.; tekerik / forgatják; eltávolítják / megtisztítják; felosztják / aprítják és így tovább. A GERTI konceptus igéinek metaforikus jelentései csak azokhoz a motiváló jelentésekhez kapcsolódnak, amelyekben olyan energikus, célirányos cselekvés rögzül, amely hatást gyakorol – simítás / darabolás / 240 Acta Linguistica Lithuanica LXXIII Antrinės netiesioginės nominacijos valgymo veiksmažodžių semantiniai atsiradimo ypatumai a hegyesítés / élezés stb. – a tárgy szerkezetére. Mindkét fogalom ilyen metaforikus jelentésének kialakulását az ivott, illetve evett tárgy sajátos természete okozhatta: az ital folyadék, az étel pedig táplálék (szilárd állagú), vagyis a szájban forgatható (a nyelvvel), aprítható (a fogakkal) stb. 1.1.2. A motiváló jelentéshez hasonló, az alanyra irányuló cselekvést megnevező jelentés Az sm aukšti ige (1) motiváló jelentésével – amely az LKŽe-ben szerepel (a BŽe-ben ilyen jelentés nincs feltüntetve) – megnevezett ütés destruktív cselekvés, amelyet energikusan, és egy bizonyos eszközzel (például ostorral) az alanyra hatva végeznek. A metaforikus jelentés átvitelének alapjául az energikus, célirányos cselekvést tekinthetjük, amely a nagy mennyiségű evés megnevezésére szolgál. (1) sm aukšti ‘falánkul enni’: Miután hazatért a munkából, úgy sm aukščia [szalonnát], hogy még a füle is mozog (BŽe). Vö. LKŽe 1. ‘ütni (ostorral), suhintani, sm aukšėti’: A kocsis hol sm aukšte az ostorral, hol kiabált rš. Ugyancsak ebbe az alcsoportba tartozik a bubyti (2) és a tvatyti (3) ige is (bővebben lásd Gaidienė 2015: 207–208). (2) bubyti 2. ‘ütni, verni’: Fejen bubyti. Feldühödve bottal kezdte verni a lovat. Ember, nem szabad nap mint nap ököllel verni egy embert. → 5. ‘sokat, mohón inni, enni vagy zabálni’ (BŽe). Például: A mi béreslegényünk úgy bubija (eszik), mint egy derék férfi Vad. (LKŽe). (3) tvatyti 1. ‘hevesen ütni, verni’: Tvatija bottal a ló oldalát. Ököllel támadt rám, hogy tvatytų. → 4. ‘mohón inni, enni, zabálni’ (BŽe). Például: Tvatija a gyerekek azokat az édességeket DūnŽ. (LKŽe). 1.2. A motiváló jelentésben megnevezett cselekvés közben keletkező hanghoz hasonló hang Az ehhez a metaforikus modellhez tartozó igék prototipikus jelentésükben leggyakrabban különféle cselekvésekhez, tárgyak működéséhez, állatokhoz stb. kapcsolódó hangokat jelölnek. A prototipikus jelentésekkel jelölt cselekvések közben keletkező hangok különböző jellegűek; például a recsegő hang törés, ütés, repedés stb. közben keletkezik; a kopogó hang pedig ütés, kalapálás stb. közben, valamilyen eszközzel. A hang jellege alapján az igék részletesebben több alcsoportra oszthatók. Straipsniai / Articles 241 ANŽELIKA GAIDIENĖ 1.2.1. A törés, ütés, repedés stb. közben keletkező recsegő hanghoz hasonló Az ebbe az alcsoportba tartozó igék traškinti (1), tratinti (2), trioškinti (3) és triuškinti (4) motiváló és metaforikus jelentését a törés, ütés, repedés stb. közben keletkező recsegő hang (pl.: traškina šakas, šakas trioškino, triuškino medžius), valamint a kemény élelmiszerek rágása közben, a fogak működése révén keletkező hang (pl.: traškina riešutus, tratino kaulą, trioškina kaulus, triuškina džiūvėsius) hasonlósága kapcsolja össze. (1) traškinti 1. ‘recsegővé tenni, recsegést kelteni’: Hallom, valaki recsegteti az ágakat. Bosszantó, amikor valaki a hátam mögött egy egész filmen át zörgeti a nassolnivalós zacskókat [zacskókkal]. → 2. ‘recsegést keltve enni, fogyasztani, rágcsálni’: A gyerekek kekszet [pattogatott kukoricát, uborkát] ropogtatnak (BŽe). (2) tratinti 1. ‘ropogóvá tenni, ropogást kelteni’: A harkály a csőrével kopogtat. A jégeső ferdén verte a földet, az ablakokat is verte. Télen, napkelte előtt a fagy recsegteti a kerítéseket. → 6. ‘ropogást keltve enni, fogyasztani, rágcsálni’: A gyerekek almát [diót, cukorkát] ropogtatnak (BŽe). (3) trioškinti 1. ‘recsegővé tenni’: A medve járás közben recsegtette a lába alatt az ágakat. A vihar recsegtette a fákat. Valaki deszkákat recsegtet, falat bont. → 2. ‘recsegő hangot keltve enni, fogyasztani, rágcsálni’: A kutyák csontot ropogtatnak13 (BŽe). (4) triuškinti 1. ‘recsegővé tenni, zajosan törni, ütni, zúzni’: A forgószél fákat tört-zúzott. → 2. ‘recsegő hangot keltve enni, fogyasztani, valami keményet rágcsálni’: A gyerekek kétszersültet ropogtatnak (BŽe). 1.2.2. A csapkodás, kopogtatás stb. során valamely eszközzel keltett, pukkanó hanghoz hasonló hang A pauškinti (1) és a poškinti (2) igék motiváló és metaforikus jelentéseit a csapkodás, kopogtatás stb. során valamely eszközzel keltett pukkanó hang (pl.: pauškino plaktukais, poškina plaktuku), valamint a kemény élelmiszerek rágásakor, a fogak működése révén keltett hang hasonlósága kapcsolja össze (pl.: pauškinti / poškinti riešutus). (1) pauškinti 1. „úgy tenni, hogy pukkanjon, pukkanó hangot keltve dolgozni”: Vyrai pauškino plaktukais. → 3. „pukkanó hangot keltve rágni”: Pauškinti riešutus (BŽe). 13 A BŽe-ben csak egy példa szerepel, amelyben az evés (állatok esetében: evés) cselekvésének végrehajtója egy kutya. E cikk szerzőjének (a BŽe szerkesztőihez hasonlóan) nem sikerült olyan példát találnia, amelyben az evés cselekvésének végrehajtója ember lenne. 242 Acta Linguistica Lithuanica LXXIII Antrinės netiesioginės nominacijos valgymo veiksmažodžių semantiniai atsiradimo ypatumai (2) poškinti 1. „ütögetve kopogó hangot kelteni”: Ką jis ten poškina plaktuku? → 3. „hangosan rágni, ropogtatni”: Riešutus poškinti (BŽe). 1.2.3. Az állatok által bizonyos takarmány (általában zörgő, susogó) elfogyasztásakor keltett hanghoz hasonló hang Az ebbe az alcsoportba tartozó žlembti ige (1) motiváló és metaforikus jelentéseit az azonos hang kapcsolja össze: egyrészt az állatok (általában növényevők) által bizonyos takarmány elfogyasztásakor keltett hang, másrészt az emberek által sietős étkezés közben keltett hang. (1) žlembti 2. „falánkan enni, állatok esetében: falni”: Nežlembk žalių obuolių (BŽe). Vö. LKŽe 2. „falánkan enni, állatok esetében: habzsolni”: Karvė šieną žlembia. Kv. Ehhez az alcsoporthoz tartozik továbbá a šlamšti ige (2), valamint annak változata, a šlemšti (3): (2) šlamšti „falánkan enni, állatok esetében: falni”: Ji be pertraukos šlamščia sumuštinius. Arkliai prunkšdami šlamštė žolę (BŽe). (3) šlemšti „falánkan enni, állatok esetében: falni”: Vaikai obuolius šlemščia. Karvės šlemščia žolę (BŽe). 1.2.4. Az ajkakkal és a nyelvvel keltett csattanó hanghoz hasonló A čepsėti (1) és a čiaukšti (2) ige prototipikus és metaforikus jelentéseit feltehetően az ajkakkal és a nyelvvel keltett csattanó hang, valamint az evés közben az ajkakkal és a nyelvvel keltett hang hasonlósága kapcsolja össze. (1) čepsėti 1. „hangokat ad ki az ajkaival és a nyelvével”: Étkezés közben illetlen csámcsogni. Evés közben úgy csámcsog, mintha nem volnának fogai. Csámcsogva beszélt. → 2. „csámcsogva enni, ajkát csattogtatva falni”: Csendben csámcsogtuk a szalonnát (BŽe). (2) čiaukšti 1. „evés vagy étkezés közben csámcsogni”: Nagyon csámcsog evés közben. → 2. „csámcsogva, mohón enni vagy falni”: A gyerekek csámcsogva eszik az almát (BŽe). 1.2.5. Egy bizonyos tárgy működése közben keltett tompa, rezgő hanghoz hasonló A plerpti ige (1) motiváló és metaforikus jelentését az egy bizonyos tárgy működése közben keltett tompa, rezgő hang (pl.: a rokka, a motorkerékpár, a repülőgép plerpia), valamint az evés közben az ajkak és a nyelv működése által keltett hang hasonlósága kapcsolja össze. (1) plerpti 1. „tompa, rezgő hangot kiadni”: A rokka, a motorkerékpár, a repülőgép plerpia. → 2. „hangosan enni, szürcsölni”: Egyél szépen, ne plerpkedj (BŽe). Pl.: Az ember leül, aztán csak plerpia a levest, plerpia Sml. (LKŽe). Straipsniai / Articles 243 ANŽELIKA GAIDIENĖ 4. TÁBLÁZAT. A hang jellege (az ENNI és az INNI konceptus összehasonlítása) Az ENNI konceptusa Az INNI konceptusa Hang Példák Hang Példák A törés, ütés, szakadás stb. közben keltett ropogó hanghoz hasonló ropogtatni tratinti trioškinti triuškinti A folyadék áramlása, ömlése közben keletkező hanghoz hasonlót cuppogni, kortyolgatni (kortyolni) A valamely eszközzel végzett ütés, kopogtatás stb. közben keletkező csattanó hanghoz hasonlót pauškinti poškinti A folyadék csapkodása közben keletkező hanghoz hasonlót szürcsölgetni (szürcsölni), kortyolgatni, loccsantgatni Az állatok által bizonyos (általában zörgő, susogó) táplálék fogyasztásakor keltett hanghoz hasonlót zabálni, falni (enni) – – Az ajkakkal és a nyelvvel keltett csattanó hanghoz hasonlót čepsėti čiaukšti – – Valamely tárgy működése közben keletkező tompa, rezgő hanghoz hasonlót plerpti – – A VALGYTI konceptus igéinek azon jelentései, amelyek a metaforikus „hasonló a motiváló jelentéssel jelölt cselekvés közben keltett hanghoz” modellhez tartoznak, többnyire olyan motiváló jelentésekből fejlődtek ki, amelyek különféle cselekvésekkel, tárgyak működésével, állatokkal stb. összefüggő hangokat jelölnek. Az e modellhez sorolt GERTI konceptus igéinek prototipikus jelentései olyan cselekvéseket jelölnek, amelyek kifejezetten a folyadék áramlása, ömlése vagy csapkodása közben keletkező hanghoz kapcsolódnak. Az ilyen metaforikus jelentések kialakulását az elfogyasztott, illetve megivott objektum fajtája határozta meg: az elfogyasztott objektum étel (szilárd halmazállapotú), a megivott pedig folyadék. 1.3. A motiváló jelentéshez hasonló, a megnevezett cselekvés során végzett mozgás A kabliuoti ige metaforikus jelentését („valamivel merítve, kanalazva mohón enni”: Mézet [kását] kanalaz. Hogy falod a gombócot, bizonyára még semmit sem ettél ma?) valószínűleg a prototipikus jelentéssel kell összefüggésbe hozni („kampóval felakasztani, fordítani 244 Acta Linguistica Lithuanica LXXIII Antrinės netiesioginės nominacijos valgymo veiksmažodžių semantiniai atsiradimo ypatumai kampóval”: Ma a férfiak kampóval akasztják fel a húst.), amelyet a BŽe közöl. Ebben az esetben a jelentésátvitel alapjának tekinthetjük a folyékony anyagok (például méz, kása) merítésének, eszközzel (például kanállal) történő felvételének, önmagunk felé irányuló mozdulatának asszociatív utánzását. A knaibyti ige származékos jelentése („apránként csipegetve, csipkedve enni”: A gyerekek csipegetik a süteményt. A vendég fogta az evőeszközöket, és elkezdte velük csipegetni a halat. Fél órán át csipeget egy darab húst (BŽe) összefüggésbe hozható a prototipikus (motiváló) jelentéssel: „ismételten, gyakran csipegetni”, például: Anya csipkedi a tésztát – gombóclevest fog főzni. Az asszonyok késsel csipkedték ki a füvet a járdakövek közül (BŽe). Ebben az esetben a jelentésátvitel alapjának szintén az önmagunk felé irányuló mozdulat asszociatív utánzását tekinthetjük. 5. TÁBLÁZAT. A mozgás iránya (a VALGYTI és a GERTI fogalmának összehasonlítása) A VALGYTI fogalma | A GERTI fogalma | Mozgás | Példák | Mozgás | Példák | önmaga felé irányul | kabliuoti, knaib yti | önmaga felé irányul | traukti | – | – | önmagától elfelé irányul | mesti | – | – | önmagára irányul / önmagától elfelé irányul | mauti, maukti | – | – | többnyire lefelé irányul | lenkti Ennek a metaforikus modellnek a GERTI fogalmat megjelenítő kifejezéskészlete változatosabb, mint a VALGYTI fogalomé. A GERTI fogalomhoz tartozó igék prototipikus jelentései nemcsak önmaguk felé (például traukti), hanem önmaguktól elfelé (például mesti), önmagukra (például mauti, maukti) és más irányba mutató mozgásokat jelölnek. A VALGYTI fogalomhoz tartozó igék prototipikus jelentései önmaguk felé irányuló mozgásokat jelölnek (például kabliuoti, knaibyti). 1.4. A motiváló jelentéshez hasonló, a megnevezett cselekvés során kibocsátott hőmérséklet Ehhez a metaforikus modellhez tartozik az (1) šutinti ige (bővebben lásd Gaidienė 2015: 210). (1) šutinti 1. ’úgy készíteni, hogy párolódjon (1. jelentés), lassan főzni (lefedett edényben, kevés folyadékkal vagy gőzben)’: Burgonyát [borsót, búzát] párolni. → 9. ’mohón enni vagy inni’, például: Már csak pároljuk a cukorkát – a doboz majdnem üres (BŽe). Straipsniai / Articles 245 ANŽELIKA GAIDIENĖ 1.5. Egy állat által végzett, a motiváló jelentéshez hasonló cselekvést megnevező ige Az ėsti ige (1) metaforikus jelentése: „falánkul vagy csúnyán enni”, pl.: Jis ėdė viską iš eilės. Ėda kaip išbadėjęs vilkas (BŽe) a prototipikus jelentésből fejlődött ki: „takarmányt fogyasztani (állatokról, a madarak kivételével)”, pl.: Arkliai ėda avižas. Gyvuliai ėda, paukščiai lesa, žmonės valgo. Pigią mėsą šunys ėda (flk.) (BŽe). Amint a szerző egy korábbi tanulmányában írta (lásd Gaidienė 2015: 211), az állatokat és az általuk végzett cselekvéseket a litván nyelvben rendszerint negatívan értékelik, ezért a metaforikus jelentésátvitel alapjának az esztétikai benyomást tekinthetjük, vagyis az emberekről szólva a csúnyán, lekicsinylő árnyalattal jelölt evést. A žemaiti nyelvjárásban az enni ige használata az étkezés (emberekről szólva) jelentésében megszokott (nem pejoratív árnyalatú), ezért a szótárakban ezt a jelentést általában külön adják meg (a nyj. (= nyelvjárási) jelöléssel): (1) LKŽe (nyj.) „enni”: Ans daug ėda Kv. Mum ėst noris Zt. Pra šom ėsti, sveteliai Zt. [...]. (2) DŽe tarm. „enni”. (3) BŽe tarm. „ételt fogyasztani: Télen csak edd a lekvárt, és kívánj még. Ehhez a metaforikus modellhez a liuobti ige is hozzárendelhető (2) (bővebben lásd Gaidienė 2015: 211). (2) liuobti 1. „enni adni”: A disznókat krumplival etetjük. Ideje délben megetetni a teheneket. Az állatokat még nem etették meg. → 4. „falánkul enni, inni”: Úgy falja a szalonnát, hogy csak úgy feszül bele (BŽe). 2. METONIMIKUS JELENTÉSÁTVITEL A metonimikus jelentésátvitel nem gyakori, ilyen átvitelre csak néhány példát találtak. A VALGYTI (ENNI) konceptus vizsgált igéi három metonimikus típusba sorolhatók: 1) az eredmény a cselekvés helyett, 2) a rész az egész helyett, valamint 3) az ok az eredmény helyett. 2.1. Az eredmény a cselekvés helyett Az eredmény a cselekvés helyett metonimikus típusba, amelynek legjellegzetesebb szemantikai jegye a telítettségérzet, a következő igék tartoznak: pampti (1), pusti (2) és sprogti (3). 246 Acta Linguistica Lithuanica LXXIII Antrinės netiesioginės nominacijos valgymo veiksmažodžių semantiniai atsiradimo ypatumai (1) pampti 1. ‘felfúvódni, kitágulni, megdagadni, fújni’: A tehén harmatostul megette a lóherét, és felfúvódni kezdett. A túlevéstől felfúvódott szarvasmarhát hajtani kell. → 2. ‘falánkul, sokat inni, enni, nyelni’ (BŽe). (2) pusti 1. ‘térfogatában, méretében növekedni (általában valami káros dolog túlevés, jóllakás után)’: A tehenek a lóherétől felfúvódnak. A túlevéstől felfúvódik a bele. → 2. ‘falánkul enni vagy inni’: Csak a zabálás jár az eszében, a munkához egy ujjal sem nyúl (BŽe). (3) sprogti 6. ‘falánkul nyelni, enni, inni’: Elég, hogy te zabálod a mézet, hagyj nekem is (BŽe). Vö. LKŽe 4. ‘nagyon megtelve húzódni, tágulni’: Már szétfeszül annak a bele – annyit ivott abból a vízből Lk. Attól a pelyvától már szétreped a borjú hasa, mert annyit esznek belőle Rd. Már nem bírom tovább, mindjárt szétrobban a szám! LMD(Sln). 2.2. A rész az egész helyett A kąsti (1) és ryti (2) igék a rész az egész helyett metonimikus típusba sorolhatók, mivel ezen igék motiváló jelentései (vö. kąsti ‘foggal leharap (egy falatot)’ és ryti ‘a torkon át a gyomorba juttatja az ételt’) az étkezés szükségszerű szakaszait – az étel harapását és lenyelését – jelölik, míg a motivált (metonimikus) jelentések (vö. kąsti ‘eszik, falatozik’ és ryti ‘falánkul eszik, iszik’) az étkezés teljes folyamatát jelölik. (1) kąsti 3. ‘foggal leharap (egy falatot)’: Leharapom az almát. Előbb harapj a kenyérből, aztán a húsból. → 4. ‘eszik, falatozik’: A férfiak heringet esznek kenyérrel, sört isznak. Tessék, kóstoljon a füstölt kolbászból. Üljenek asztalhoz, egyenek. Reggelire ezt-azt falatoztam (BŽe). (2) ryti 1. ‘az ételt a torkon át a gyomorba juttatja’: Nincsenek fogaim, ezért mindent rágás nélkül nyelek le, mint a gém. Olyan falatot nyelj le, amekkorát be tudsz kapni (közmondás). → 3. ‘falánkul eszik, iszik’: Miért nyelsz állva, te görény?! Úgy eszik, mint a ló, úgy dolgozik, mint a kakas (közmondás). Húst [szalonnát] eszik kenyér nélkül. A gyerekek csak nyelik és nyelik a cukorkát (BŽe). 2.3. Az ok az eredmény helyett A kimšti ige prototipikus (motiváló) jelentése (1) egy bizonyos tárgynak egy másik tárgy belsejébe való betömésével kapcsolatos, vö. ‘betesz, bedug (edénybe, üregbe): Papírt tömök a fiókba. Kócot tömni a résekbe. A férfiak szalmát tömtek a pajtába. A dunyhába szalmát tömtek. Mindent a zsebébe töm (BŽe). Az ige motivált jelentése szintén azzal kapcsolatos, hogy egy tárgyat (élelmet) egy másik tárgy belsejébe helyeznek, azzal a különbséggel, hogy a metonimikusan használt tárgy az ember belseje, vö. ‘sokat, falánkul eszik, zabál’: Straipsniai / Articles 247 ANŽELIKA GAIDIENĖ A gyerekek csak tömik magukba a süteményt. Folyton kenyeret tömök magamba. Mindent betömött az asztalról. Annyi gyümölcsöt és bogyót tömtünk magunkba, amennyit csak akartunk (BŽe). Ehhez a metonimikus típushoz tartozik a springti ige (2) is, amelynek ‘falánkul eszik, nyel’ jelentése metonimikus átvitel: a cselekvés (falánk nyelés) következménye magát a cselekvést kezdi jelenteni. (2) springti 1. nem tud lenyelni: Nem tudok fekete kenyeret enni – fuldoklom tőle (a fekete kenyértől). A kisgyermek evés közben többször félrenyel. → 5. ‘falánkul eszik, nyel’: Te egyedül falod az almát, a többieknek pedig nem adsz (BŽe). A cikk további részében az ANN étkezési igék szinonimahálózatának előzetes változatát mutatjuk be. 1. ÁBRA. Az étkezési igék másodlagos közvetett nominációjának előzetes szinonimahálózata 248 Acta Linguistica Lithuanica LXXIII Antrinės netiesioginės nominacijos valgymo veiksmažodžių semantiniai atsiradimo ypatumai KÖVETKEZTETÉSEK A VALGYTI fogalomhoz tartozó igék másodlagos indirekt nominációinak (ANN) jelentéselemzése lehetővé teszi a következő következtetések levonását: 1. Az ANN valgymo igék jelentéseinek legprototipikusabb metaforikus modelljei: 1) „a motiváló jelentés által megnevezett cselekvéshez hasonló” és 2) „a motiváló jelentés által megnevezett cselekvés közben keltett hanghoz hasonló”. 1) A motiváló igei jelentésekkel megnevezett bizonyos cselekvés különféle hatást gyakorol a tárgyra, azaz a tárgy: a) összehasonlításra / felvágásra / kihegyezésre / megélezésre kerül stb. (skaptuoti); b) feltekerik / megcsavarják (raityti); c) eltávolítják / megtisztítják (šluoti); d) részekre osztják / aprítják (karpyti); e) feldolgozzák / előkészítik (doroti), és f) megnedvesítik / megpuhítják (dažyti). A vizsgálat elvégzése után kiderült, hogy a VALGYTI fogalomhoz sorolt igék motiváló jelentéseivel megnevezett cselekvés változatosabb hatást gyakorol a tárgyra, mint a GERTI fogalomhoz tartozó igék esetében. Ezt maga az elfogyasztott, illetve megivott tárgy természete határozza meg: az ital folyadék, az étel pedig ennivaló (szilárd állagú), így a szájban feltekerhető (a nyelv segítségével), aprítható (a fogak segítségével) stb. 2) A VALGYTI fogalomhoz tartozó igék motiváló jelentéseivel jelölt cselekvések során keltett hangok különböző jellegűek: ropogó hang keletkezik törés, ütés, repedés stb. közben (traškinti); pattogó hang pedig ütés, kopogtatás stb. közben, valamilyen eszközzel (pauškinti) és így tovább. A VALGYTI fogalomhoz sorolt igék prototipikus jelentései tehát leggyakrabban különféle cselekvések, bizonyos tárgyak működése, állatok stb. által keltett hangokhoz kapcsolódnak, míg a GERTI fogalomhoz sorolt igék a folyadék áramlása, ömlése vagy csapkodása közben keletkező hanghoz. Az ilyen metaforikus jelentések kialakulását az elfogyasztott és megivott tárgy típusa határozta meg: az elfogyasztott tárgy ennivaló (többnyire szilárd állagú), az ital pedig folyadék. 2. Az valgymo (valamint a gėrimo) igék jelentésátvitelének több metonimikus esetét azonosították; ezek az eredmény helyett a cselekvés (pampti), a rész helyett az egész (kąsti), valamint az ok helyett az eredmény (kimšti) metonímiatípusába sorolhatók. 3. A vizsgálatból kiderült, hogy az evés megnevezésekor leggyakrabban aktualizálódó szemantikai jegyek az elfogyasztott tárgyhoz (különösen a szilárd ételhez) kapcsolódnak, amely a fogakkal aprítható, a nyelvvel feltekerhető stb. Az evés módja szintén igen részletesen jelenik meg: a kéz (kezek) mozgása evőeszközzel / evőeszköz nélkül; az ajkak / fogak / nyelv működése, valamint a has mint tárolóedény, a jóllakottság érzésének helye. Straipsniai / Articles 249 ANŽELIKA GAIDIENĖ A SZINONIMAHÁLÓ RÖVIDÍTÉSEI DV – rész az egész helyett (metonimikus típus) MetafP – a jelentés metaforikus átvitele MetonP – a jelentés metonimikus átvitele Hasonló a GV-hez – hasonló a motiváló jelentés által megnevezett, állat által végrehajtott cselekvéshez Hasonló a J-hez – hasonló a motiváló jelentés által megnevezett mozgáshoz Hasonló a KG-hez – hasonló a motiváló jelentés által megnevezett cselekvés közben keltett hanghoz Hasonló a T-hez – hasonló a motiváló jelentés által megnevezett cselekvés közben kibocsátott hőmérséklethez Hasonló a V-hez – hasonló a motiváló jelentés által megnevezett cselekvéshez PO – az objektumra gyakorolt hatás PR – ok az eredmény helyett (metonimikus típus) PS – az alanyra gyakorolt hatás RV – eredmény a cselekvés helyett (metonimikus típus) LITERATŪRA BŽe – rengiamas Bendrinės lietuvių kalbos žodynas. Redaktorių kolegija: D. Liutkevičienė (vyr. redaktorė), G. Naktinienė, R. Petrokienė, D. Svetikienė, K. Vosilytė, J. Zabarskaitė. Programuotojas V. Satkevičius. D. 1: Įvadas, B, C, H, I, O. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2013. D. 3: Č, E, Ę, Ė, F, Z. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2014. Prieiga internete: http://bkz.lki.lt; BŽe rankraštis. DLKT – Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas. Kaunas: VDU. Prieiga internete: http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas/ DŽe – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas: šeštas (trečias elektroninis) leidimas, vyr. red. Stasys Keinys. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2006; interneto versija, 2011. Prieiga internete: http://dz.lki.lt. Fillmore Charles 1982: Frame Semantics. – Linguistics in the Morning Calm. Seoul. Gaidienė Anželika 2015: Semantinės veiksmažodžio gerti sinonimų atsiradimo priežastys. – Acta Linguistica Lithuanica 72, 196–220. Kövesces Zoltán 1988: The language of love. Lewisburgh: Associated University Press. Kövesces Zoltán 1990: Emotion concepts. New York: Springer. 250 Acta Linguistica Lithuanica LXXIII Antrinės netiesioginės nominacijos valgymo veiksmažodžių semantiniai atsiradimo ypatumai Lakoff – Джордж Лакофф 2004: Женщины, огонь и опасные вещи: что категории языка говорят нам о мышлении. Пер. с англ. И.Б. Шатуновского. Москва: Языки славянской культуры. LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas 1–20: elektroninis variantas. Redaktorių kolegija: Gertrūda Naktinienė (vyr. redaktorė), Jonas Paulauskas, Ritutė Petrokienė, Vytautas Vitkauskas, Jolanta Zabarskaitė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005 (atnaujinta versija, 2008). Prieiga internete: www.lkz.lt. Schank Roger, Abelson Robert 1977: Scripts, Plans, Goals, and Understanding: An Inquiry into Human Knowledge Structures. Hillsdale, NJ: Lawrence Erlbaum. Ungerer Friedrich, Schmid Hans-Jörg 1996: An introduction to cognitive linguistics. London: Longman. Semantic Peculiarities of Occurrence of Eating Verbs of Secondary Indirect Nomination SUMMARY The object of this article is eating verbs of secondary indirect nomination of the Lithuanian language taken from “Standart Lithuanian Language Dictionary” which is currently in the process of compilation. This research seeks to estimate which features of the actual phenomena, things or actions become semantic features in the language and determine the rise of new eating verbs of secondary indirect nomination as well as to compare them with the corresponding drinking verbs. The article ends with a preliminary synonym network of eating verbs of secondary indirect nomination. Įteikta 2014 m. rugsėjo 1 d. ANŽELIKA GAIDIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Lietuva [email protected] Straipsniai / Articles 251