Antrinės netiesioginės nominacijos valgymo veiksmažodžių semantiniai atsiradimo ypatumai

230 Acta Linguistica Lithuanica LXXIII ANŽELIKA GAIDIENĖ Lietuvių kalbos institutas A kutatás irányai: lexikológia és lexikográfia. AZ EVÉS IGÉI MÁSODLAGOS KÖZVETETT NOMINÁCIÓJÁNAK SZEMANTIKAI KELETKEZÉSI SAJÁTOSSÁGAI Semantic Peculiarities of Occurrence of Eating Verbs of Secondary Indirect Nomination ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány tárgyát a litván nyelv másodlagos közvetett nominációjú evésigéi képezik, amelyeket a készülő Általános litván nyelvi szótárból válogattak ki. A kutatás célja annak megállapítása, hogy a valóság jelenségeinek, tárgyainak vagy cselekvéseinek milyen jegyei válnak a nyelvben szemantikai jegyekké; bemutatjuk a požymiais, lemiančiais antrinės netiesioginės nominacijos valgymo veiksmažodžių atsiradimą, bei palyginti juos su atitinkamais gėrmo veiksmažodžiais. Straipsnio pabaigoje másodlagos közvetett nominációjú evésigék szinonimáinak kidolgozott előzetes hálózatát. KULCSSZAVAK: szinonima, konceptus, másodlagos közvetett nomináció, a jelentés metaforikus átvitele, szemantikai jegy, szinonimahálózat. ANNOTÁCIÓ E cikk tárgyát a jelenleg összeállítás alatt álló „Standard Lithuanian Language Dictionary” című szótárból származó, a standard litván nyelv másodlagos közvetett megnevezésű evésigéi képezik. A kutatás célja annak felmérése, hogy a tényleges jelenségek, dolgok vagy cselekvések mely jellemzői válnak szemantikai jegyekké a másodlagos közvetett determine the rise of the new eating verbs of secondary indirect nomination as well as to compare them with the corresponding drinking verbs. The article ends with a preliminary megnevezésű evésigék nyelvi és szinonimahálózatában. KULCSSZAVAK: szinonima, fogalom, másodlagos közvetett megnevezés, a jelentés metaforikus átvitele, szemantikai jegy, szinonimahálózat. Cikkek / Articles 231 Antrinės netiesioginės nominacijos valgymo veiksmažodžių semantiniai atsiradimo ypatumai 0. E publikációval folytatódik a szerző kutatási ciklusa, amely az EVÉS és IVÁS konceptui priklausančių veiksmažodžių reikšmių semantinių požymių analizei. Neabejojama, kad tokio pobūdžio tyrimai galėtų tapti atspirties tašku naujo tipoliszém szótárának, a litván nyelv tezauruszának és más szemantikai ontológiáknak a kidolgozására irányul, amelyek Litvániában még nem léteznek. 1. A szerző korábbi tanulmányában (bővebben lásd: Gaidienė 2015) az ivás igéi szinonimáinak létrejöttét motiváló szemantikai tényezőket vizsgálta. Megállapítást nyert, hogy az ivás igéinek nagyobb részét másodlagos közvetett nominációs igék alkotják, amelyek kialakításában feltehetően a metaforikus poliszém kapcsolatok játszották a legfontosabb szerepet. Az ivás dažniausiai aktualizuojami semantiniai požymiai yra susiję su fiziniu veiksmu cselekvésének metaforikus megnevezésekor (a kéz mozdulatával), pl.: mesti ʻelengedni, hogy messzire repüljön (rendszerint kézzel)ʼ → ʻ(alkoholos italokat) inniʼ, illetve a folyadék által keltett hanggal, pl.: pliaupti ʻhevesen esni (az esőnek)ʼ → ʻsokat, mohón habzsolni, inniʼ. A kutatás tárgyául a VALGYtI, azaz ʻENNIʼ konceptust választották, amelynek kifejezésére a köznyelvi litván nyelvben számos ige áll rendelkezésre: čiaumoti, drožti, kąsti, kimšti, kirsti, ryti, sprogti, šutinti, šveisti stb. Az evés igéinek nagy száma miatt a tanulmányban úgy döntöttek, hogy kizárólag a készülő Köznyelvi litván szótárból (a továbbiakban – BŽe) kiválasztott másodlagos közvetett nomináció1 (a továbbiakban – ANN) igéinek elemzésére korlátozódnak. Ezt a forrásválasztást az a szándék határozta meg, hogy megvizsgálják a köznyelvi litván nyelvben használatos ANN evésigéket. A tanulmány a BŽe-ben megtalált valamennyi2 ANN evésigét3 vizsgálja. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a valóság jelenségeinek, tárgyainak vagy cselekvéseinek milyen jellemzői válnak a köznyelvben az ANN evésigék megjelenését meghatározó szemantikai jegyekké, valamint a kapott adatok összehasonlítása a megfelelő ivásigékkel. A munka feladatai: az ANN evésigék szemantikai struktúráinak elemzése; a szemantikai 1 Emlékeztetni kell arra, hogy az elsődleges nomináció eredménye egy nem származékos ige, amely a beszélők megegyezésével jött létre (Jakaitienė 1988: 24), pl.: gurkti ʻenni, inni, csipegetni (rendszerint mohón, gyorsan)ʼ (BŽe); a másodlagos közvetlen nomináció eredménye egy olyan származék, amely kifejezésében és jelentésében egy másik, egyszerűbb szerkezetű igére támaszkodik (lásd ugyanott, 24. o.), pl.: kąsnoti ʻlassan enniʼ (BŽe); a másodlagos közvetett nomináció eredménye egy szemantikai származék – a szó újonnan kialakult jelentése (lásd ugyanott, 24. o.), pl.: drožti 1. ʻkéssel vagy más éles eszközzel darabolni, hegyezni, simítani, élesíteniʼ → 6. ʻfalánkul enni, inniʼ (BŽe). 2 Egyes, korábbi szótárakban rögzített étkezési igék (LKŽe, DŽe) a BŽe-ben nem szerepelnek, például: skusti 10. ʻfalánkul enniʼ (LKŽe); 6. ʻfalánkul enni, zabálni, rágcsálniʼ (DŽe); šlepsėti 2. ʻcsúnyán, csámcsogva enni vagy zabálni, falatozni, majszolniʼ (LKŽe); 2. ʻcsúnyán enni, csámcsogniʼ (DŽe) 3 Hangsúlyozni kell, hogy a BŽe végső szerkesztése után az ebben a szócikkben közölt szótári ir kt., todėl šiame straipsnyje nenagrinėti. cikkek változhatnak. ANŽELIKA GAIDIENĖ 232 Acta Linguistica Lithuanica LXXIII a vizsgált igék jelentései közötti kapcsolatokat, valamint a kapott eredményeket, amelyekre a kiválasztott igék menis palyginti su ANN gėrmo veiksmažodžiais; remiantis ištirta medžiaga sukurti preliminarų ANN valgymo veiksmažodžių sinonimų tinklą. Teorinės elemzésekor támaszkodunk, a szerző már említett tanulmánya tárgyalja, ezért nem tűnik célszerűnek ezeket itt megismételni. 2. Az enni ige az evés megnevezésére legszélesebb körben használt szó. A mai litván nyelv szövegtárában több mint tizenötezer használati példáját rögzítették4. A litván nyelv szótáraiban a vizsgált igét kétféleképpen határozzák meg. Az LKŽe és a DŽe szótárakban az enni ige alapjelentését meglehetősen abstrakčiai: (1) LKŽe ʻvartoti maistą, maitintis, sotintisʼ, pvz.: Miegmi valgau, geriu iki soti SD445. Legalább mosakodj meg, mielőtt ennél J.Jabl. Itt ettek ők Jn. Grimaszolva eszem R130, MŽ171. Mi, litvánok, a szalonnával ízletesen megfőzött céklalevest és šiupinįt dicsérve esszük K. Donelaitis. […]; (2) DŽe ʻételt fogyasztani, táplálkozniʼ, pl. : Kenyeret, levest, sajtot, gyümölcsöt enni. Vacsorát enni. Élvezettel szeretnék enni. […]. A BŽe-ben az enni ige két jelentése van elkülönítve: (3) BŽe 1. ʻa szájba venni, megrágni és lenyelniʼ, pl. : Fáj a fogam, nem tudok enni. Kérlek, vegyél és egyél. Evés közben ne beszélj. Fekve ne egyél. Az asztalnál ül, és almát eszik. A férfiak húst [levest] esznek, még a fülük is lekonyul. Ha megéhezel, még a száraz kenyeret is megeszed. […]. 2. ʻételt, táplálékot fogyasztani; táplálkozniʼ: Én is megéheztem enni. Nincs kedve semmihez: sem enni, sem sehova menni. Farsangkor az emberek sokat esznek. Régen az emberek rosszabbul ettek. Csont és bőr maradt: sem nem evett, sem nem aludt. Volt, hogy ettem, volt, hogy nem ettem. A kulturális térségünkben kanállal, késsel és villával esznek. […]. A BŽe-ben az valgyti ige első jelentésének meghatározásakor felhívták a figyelmet az evés cselekvésének fizikai és fiziológiai jellemzőire, azaz az étel ʽvételeʼ, ʽrágásaʼ, ʽlenyeléseʼ és a ʽszájʼ mozzanatára, a második jelentés meghatározásakor pedig magát a táplálkozás és jóllakás folyamatát mint absztrakt, életbevágóan szükséges jelenséget hangsúlyozzák. A jelentések ilyen bemutatása lehetővé teszi az evés két fogalmának elkülönítését – a tisztán fiziológiai és az absztrakt fogalomét (mint a táplálkozás és jóllakás folyamatát). 4 A Dabartinės lietuvių kalbos tekstyne a példákat a valg gyökér alapján keresték, kiválasztva a valgyti, valgo, valgė ige ragozott és nem ragozott alakjait. 5 A cikkben a rövidítéseket, például az LKŽe-t, változatlanul hagyták. Cikkek / Articles 233 Antrinės netiesioginės nominacijos valgymo veiksmažodžių semantiniai atsiradimo ypatumai 3. Laikomasi nuomonės, kad atpažinti požymius, aktualizuojamus koncepA tui VALGYtI igéhez tartozó ANN igék jelentéseiben a vizsgált fogalom tartalmát alkotó, a megfelelő fiziológiai cselekvés forgatókönyvének elemei segíthetnek, amelyeket a példák6 elemzése alapján állapítottak meg (lásd a 2. táblázatot). A kognitív nyelvészetben az (idealizált) kognitív modell (Lakoff 2004: 99–110), a freim vagy szemantikai interpretációs keret (Fillmore 1982), a forgatókönyv (Lakoff 2004: 371–372; 514–537) és a szkript (Schank, Abelson 1977: 42; Ungerer, Schmid 1996: 211–217) fogalmai, mondhatni, nagyjából ugyanazt jelentik – a nyelvi kifejezés által aktivált, meghatározott rendben elrendezett ismereteket valamely összetett helyzetről vagy komplex eseményről. Az étkezés (és az ivás is) mint fiziológiai folyamat egymást követő, koherens fázisokból áll: az étel elvétele (nem kötelező fázis) – leharapás (vagy felszívás, ha folyékony az állaga) – rágás- / jóllakottságérzet. Mivel tYMAS (jei fiziologinis procesas gėrmas, šios fazės nėra) – RIjIMAS – VIRškINIMAS a freim fogalma inkább egy bizonyos kognitív modell statikus, míg a forgatókönyv és a szkript annak dinamikus jellegét hangsúlyozza, e cikkben a forgatókönyv fogalmának használata mellett döntöttünk (a szkript fogalma inkább a prototipikus szociokulturális események leírására alkalmazható, például az [ÉTTEREMBEN TÖRTÉNŐ ÉTKEZÉS] szkriptje). Georgeʼas Lakoff szerint a forgatókönyv több ontológiai elemből áll: kezdeti állapotból, eseménysorozatból és végső állapotból, vagyis a forgatókönyv a következő séma szerint strukturált: kiindulópont – folyamat – cél (Lakoff 2004: 371). Általában a forgatókönyv fogalmát először az érzelmek leírására alkalmazták. Az 1. táblázat G. Lakoff (1987) és Zoltán Kövesces (1988, 1990) összefoglaló HARAG (ang. ANGER)7és FÉLELEM (ang. FEAR)-forgatókönyveit mutatja be, amelyek különálló, egymás után elrendezett jelenetekből állnak (az októl a végső cselekvésig). 1. TÁBLÁZAT. A harag és a félelem forgatókönyvei8 (G. Lakoff és Z. Kövesces alapján) PYKTIS BAIMĖ 1. jelenet: A bántalmazó okot adhat Az sértő megsérti az áldozatot. cselekedet az áldozat elégedetlenségre. Az Veszélyes helyzet, amely halálát, fizikai vagy lelki fájdalmát okozza. áldozat tudomást szerez a fenyegető veszélyről. 2. jelenet: A A érzelem Áldozata harag létezik. A érzi a harag által érzi a félelem által félelem létezik. kiváltott A Áldozat kiváltott fiziológiai változásokat. fiziológiai változásokat. 6 A példákat a Kortárs litván nyelv szövegtárából (DLKT), a Köznyelvi litván nyelv szótárából (BŽe) és a Litván nyelv szótárából (LKŽe) gyűjtötték. 7 G. Lakoff az ilyen típusú forgatókönyveket prototipikus forgatókönyveknek nevezi (Lakoff 2004: 514). 8 Az információt a cikk szerzője vette át és fordította le F. Ungerer és H. Schmid An introduction to cognitive linguistics című könyvéből (1996: 141). ANŽELIKA GAIDIENĖ 234 Acta Linguistica Lithuanica LXXIII PYKTIS BAIMĖ 3 scena: kísérlet kontrollálni Auka stengiasi kontroliuoti pyktį. Auka stengiasi nerodyti baimės ir / vagy nem elszaladni. 4. jelenet: A düh meghaladja a kontroll veszteség A düh elkezdi intenzitása meghaladja egy bizonyos határát. kontrollálni az áldozatot. a félelem intenzitása egy bizonyos határt. Az áldozat már nem kontrollálja a félelmet. 5. jelenet: Büntetés: az áldozat cselekvés Hirtelen végrehajtja a visszavonulás: végül büntetést a bántalmazón. az áldozat elmenekül a veszély elől. A bemutatott forgatókönyvek fő elve az érzelmek kategóriájának következetes leírása, vagyis az érzelem kialakulásának kezdetétől (1. jelenet: ok) a végéig (5. jelenet: végső cselekvés). A forgatókönyvben bemutatott 3. (az irányítás megkísérlése) és 4. (az irányítás elvesztése) jelenet áll a legközelebb a központi, 2. jelenethez (érzelem), ezért – amint azt a kutatások mutatják – a 3. és 4. jelenet a „legtermékenyebb” a fogalmi metaforák szempontjából (Ungerer, Schmid 1996: 141). Amint F. Ungerer és H. Schmid állítja, ha megvizsgálnánk a HARAG metaforáit, azt látnánk, hogy azok „szekvenciája szabályosan tükrözi a forgatókönyvben bemutatott 2. és 3., valamint 4. jelenet fejlődését, azaz A HARAG felmelegíti a folyadékot a tartályban, a folyadék felemelkedik, a nyomás növekszik, gőz keletkezik (ezek a metaforák mind a 2. jelenethez tartoznak), majd a gőz irányíthatatlanná válik (3. jelenet), és ha a gőz nem távozik, a tartály felrobban (4. jelenet)” (Ungerer, Schmid 1996: 141). A kontextuselemzés alapján a tanulmány bemutatja az ENNI fogalmának forgatókönyvét (lásd a 2. táblázatot), amely több elemből áll: a szükséges fiziológiai cselekvést megelőző, nem szükségszerű fizikai cselekvésből, azaz a kéz (kezek) mozgásából evőeszközzel / evőeszköz nélkül, valamint a szükséges fiziológiai cselekvésekből, azaz a leharapásból, rágásból és nyelésből (ha az elfogyasztandó tárgy állaga szilárd), illetve a szívásból és nyelésből (ha az elfogyasztandó tárgy állaga sűrű / folyékony), valamint az emésztésből / a jóllakottság érzéséből. Megállapítást nyert, hogy az ENNI fogalma forgatókönyvének különböző elemei valamilyen módon aktualizálódnak az ehhez a fogalomhoz tartozó igék jelentéseiben, például a ʻkézmozdulatʼ (fizikai cselekvés) a kabliuoti ige jelentésében rögzült; a ʻrágásʼ (fiziológiai cselekvés) pedig a traškinti, tratinti és más igék jelentéseiben. Straipsniai / Articles 235 Antrinės netiesioginės nominacijos valgymo veiksmažodžių semantiniai atsiradimo ypatumai 2. TÁBLÁZAT. Az ENNI fogalom forgatókönyve FIZIKAI Nem szükséges villával végbemenő cselekvés (BŽe). / Ő él fizikai A mi kulturális térségünkben és egészséges a szükséges fiziológiai ujjával eszi a kását. (DLKT). Úgy ettünk, részt a kéz eszközzel / eszköz nélkül. kanállal esznek, CSELEKVÉS késsel és cselekvés előtt, most a tűzhelyen ül, és az mint régen – kézzel, részt vesz / nem vesz nebuvo nei lėkščių, nei įrankių (DLKT). Atliekant veiksmą FIZIOLÓGIAI VEIkSMAS Szükséges fiziológiai veiksmas: a) atsikandimas Juolab kad daugelis vaikų ledus mėgsta valgyti nagy falatokban […] (DLKT). b) rágás és Az étel szokatlan volt: de zöldségeket tettek bele, a levesben nem volt zsír és hús, amelyek evése közben úgy tűnt, mintha húst rágnál (DLKT). c) szívás és nyelés A nagyapa Rembrandt tálkájából eszik levest (DLKT). d) emésztés /Igyekezzen hogy a jóllakottság érzése könnyen emészthető ételt enni, miatt az étel gyorsabban a gyomorból a többi emésztőszervbe jusson (DLKT). Atliekant minėtus veiksmus dalyvauja ajkak, fogak, nyelv, torok, garat és has. A CSELEKVÉS A méhecskék esznek, VÉGZŐJE Ember / méh nem falatoznak. A /Ő halat eszik (DLKT). / CSELEKVÉS VÉGZŐJE állat10 (LKŽe). / Mindazonáltal a kiskutyák is eszegetnek morzsákat, kurie puola nuog ponų stalo VlnE46 (LKŽe). Gaidys šaukia vištas, pats nevalgo LKT355 (Nmč) (LKŽe). VEIkSMO OBjEktAS Konsistencija: tirštas / skystas / kietas maistas. Atsisakysiu keptų bulvių ir dešros, o valgysiu bulvių košę su liesa varške bei svogūnais (DLKT). / A kiselį lehet hidegen és melegen is fogyasztani (DLKT). Úgy eszik a levest, hogy még a füle is belehajlik (BŽe). / Anya a kisváros híreit fogja mesélni, én pedig megeszem az apuka által hozott édességeket (DLKT). Az apa csak húst szokott enni (DLKT). 9 A példákból látható, hogy az evés cselekvésének végrehajtója nemcsak ember, hanem állat is lehet. Ebben a tanulmányban azonban csak az ember által végzett evés fiziológiai cselekvését vizsgáljuk. ANŽELIKA GAIDIENĖ 236 Acta Linguistica Lithuanica LXXIII VEIkSMO Termikus tulajdonságok: Szeretek meleg ételt enni. enyhén savanykás Természetesen minél több friss zöldséget kell kását (DLKT). / Csak a grillen frissen megsütött enni OBjEktAS hideg / meleg / forró (DLKT). / húst isszák, eszik, zenét hallgatnak […] (DLKT). 4. A cikk végén a vizsgált igék szinonimáinak előzetes10 hálózata kerül bemutatásra. A szinonimahálózatot a Gephy programmal vizualizáltuk (bővebben lásd: https://gephi.github.io/). 1. A JELENTÉSEK METAFORIKUS ÁTVITELE Az evéssel kapcsolatos metaforikus jelentések összekapcsolhatók az elsődleges vagy másodlagos jelentésekkel, amelyek motiválóak. A jelentések átvitele alapján a következő metaforikus modellek különíthetők el11: 1.1. Hasonló a motiváló jelentéssel leírt cselekvéshez. 1.2. Hasonló a motiváló jelentéssel leírt cselekvés során keltett hanghoz. 1.3. Hasonló a motiváló jelentéssel leírt cselekvés során végzett mozgáshoz. 1.4. Hasonló a motiváló jelentéssel leírt cselekvés során kibocsátott hőmérséklethez. 1.5. Hasonló az állat által végzett, motiváló jelentéssel leírt cselekvéshez. A továbbiakban ezeket a modelleket részletesebben vizsgáljuk. 1.1. Hasonló a motiváló jelentéssel meghatározott cselekvéshez E metaforikus modellhez sorolt, a VALGYtI ANN konceptus igéinek jelentése metaforikus kapcsolat révén az alapvető (motiváló) jelentésekkel kapcsolódik össze, amelyek az objektumra / alanyra. čiomis) reikšmėmis, kuriose užfiksuotas veiksmas, darantis tam tikrą poveikį 10 A további kutatások pontosíthatják a tanulmányban bemutatott, a valgyti ige szinonimáira vonatkozó tinklą. 11 A megállapított modellek egybeesnek az ANN ivásra vonatkozó igéi jelentéseinek kialakulási modelljeivel. Tanulmányok / Articles 237 Antrinės netiesioginės nominacijos valgymo veiksmažodžių semantiniai atsiradimo ypatumai 1.1.1. Hasonló a motiváló jelentéssel meghatározott cselekvéshez, amely bizonyos hatást gyakorol az objektum szerkezetére A motiváló igei jelentésekkel meghatározott bizonyos cselekvéssel az objektumra gyakorolt hatás destruktívként nevezhető meg, mivel minden vizsgált esetben megváltozik az objektum formája, azaz az objektum: a) összehasonlítják / felvágják / hegyesítik / élesítik stb. ; b) feltekerik / megcsavarják; c) eltávolítják / megtisztítják; d) osztott / aprított; e) rendezett / ir f) vilgomas / minkštinamas. Pagal tai veiksmažodžiai žemiau suskirstyti į pogrupius. előkészített a) kiegyenlített / felvágott / kihegyezett / megélezett vagy hasonló tárgy Az ebbe az alcsoportba tartozó igék prototipikus jelentéseivel megnevezett intenzív fizikai cselekvés destruktív – a cselekvés során éles eszközzel megváltozik a tárgy szerkezete. Az evéssel kapcsolatos metaforikus és a skaptuoti (1) ige prototipikus jelentéseit az elvégzett energikus, céltudatos cselekvés hasonlóságának átvitele kapcsolja össze: (1) skaptuoti 1. ʻvésővel vájni, bemélyedést készíteni, vésővel faragva készíteniʼ: Fából kanalat faragni. Ha a fa nem kemény, akkor könnyű faragni. → 2. ʻfalánkul enni vagy habzsolniʼ: Almát vájni. A gyerekek körtét vájnak (BŽe). A pustyti (2) ige prototipikus ʻélesíteni, kihegyezniʼ jelentéséből feltehetően kialakult egy, az étkezéssel kapcsolatos metaforikus ʻfalánkul enniʼ jelentés, amelynek alapjául szintén az energikus, célirányos cselekvést tekinthetnénk. Talán az étkezéssel kapcsolatos jelentés összefüggésbe hozható az LKŽe-ben rögzített mellékjelentéssel is (a BŽe-ben ez a jelentés nincs rögzítve), vö. ʻfújással hűteni, szellőztetniʼ, pl. : Tölts magadnak kását, és fújd apránként Lp. (2) pustyti 2. ʻélesíteni, kihegyezniʼ: Az apa sokáig élesítette a kaszát. Pustas – a borotva élesítésére szolgáló szíj. → 4. ʻfalánkul enniʼ: Úgy eszik a gyerek, mintha napok óta nem evett volna. Pustyk a húst, más nem lesz belőle (BŽe). A ręsti (3) ige ʻfalánkul, sokat enniʼ levezetett jelentése (pl.: Kad renčia, kad renčia mėsą. BŽe) nagy valószínűséggel az elsődleges – ʻbevágásokat, rovátkákat készíteni valamibenʼ (pl.: Tėvas kasmet staktoje rentė rinčius, kurie rodė sūnaus ūgį. BŽe) –, vagy a másodlagos – ʻrovátkákkal vágni, faragniʼ (pl.: Lazdą [stalą] ręsti. BŽe) – jelentésen alapul. Az evéssel kapcsolatos és motiváló jelentéseket, akárcsak a fent említetteket, nėtų veiksmažodžių, sieja tikslingo veiksmo (atliekamo tam tikru įrankiu) panašumo perkėlimo pamatas. ANŽELIKA GAIDIENĖ 238 Acta Linguistica Lithuanica LXXIII Ebbe az alcsoportba tartoznak továbbá a drožti (4) és a tašyti (5) igék is, amelyeket a szerző korábbi tanulmánya részletesebben tárgyal (lásd Gaidienė 2015: 207): (4) drožti 1. ʻkéssel vagy más éles eszközzel vágni, hegyezni, simítani, élesíteniʼ: Ceruzát hegyezni. A mester gyaluval gyalulja a deszkát. → 6. ʻfalánkul enni, inniʼ: Szalonnát falni. A gyerekek kolbászokat faragnak, még a fülük is lekonyul (BŽe). (5) faragni 1. ʻbaltával, bárddal, vésővel vagy valamely más eszközzel faragni, hasítani, kivájni, bárddal megmunkálni, egyengetni (fát, követ és hasonlót)ʼ: Amikor felépítik az új alapokat, megfaragják a gerendákat. A mesterek faragták a mezei köveket. → 3. ʻfalánkul enni vagy inniʼ: Én gyakran eszem – csak eszem és eszem. A gyerekek behabzsolják a palacsintát. Úgy eszik, mint Baltrus a túrót (flk.) (BŽe). b) Vyniojamas / sukamas objektas A raityti (1), rangyti (2) és taršyti (3) igék prototipikus és metaforikus jelentéseit a tárgy feltekerésének / csavarásának cselekvése kapcsolja össze, ahol a metaforikusan használt tárgy étel, az eszköz pedig, amellyel az ételt feltekerik / megcsavarják, a nyelv. (1) raityti 1. ʻfeltekerni, tekercsbe csavarniʼ: A leterített ösvényt feltekeri. Szövőszéket állítanak, vásznakat tekernek (népkölt.). A tűzbe dobott nyírfakéreg összecsavarodik. → 13. ʻfalánkul enniʼ: Az egész család befalta a sült csirkét (BŽe). (2) rangyti 1. ʻfeltekerni, gyűrűkbe csavarniʼ: A stylistok a modellek hajába bonyolult módon méternyi szalagot csavartak. Mindenféle vezeték [mindenféle kötél] tekereg a földön, ne botoljanak meg benne. → 4. ʻfalánkul enniʼ: Semmit sem dolgozik, csak kenyeret habzsol (BŽe). (3) összekuszálni 1. ʻszétszórni, szétzilálni, szétszórni, összegubancolniʼ: A szél összekuszálja a hajamat. A bika gytiʼ: Išalkęs jis dažnai taršo lašinius. Radau jį taršantį kopūstus (BŽe). összekuszálja a szalmaköteget. Ne borzold össze a szakállamat! → 2. ʻfalánkul, étvággyal valc) Az eltávolított / tisztított objektum A söpörni (1) és súrolni (2) igék motiváló jelentései energikus, nem egyszeri és bizonyos eszközzel (seprűvel, kefével stb.) végzett cselekvést jelölnek, amelynek során az objektumot eltávolítják / megtisztítják. A motiváló és a motivált jelentéseket feltehetően az elvégzett energikus, céltudatos cselekvés hasonlóságának átvitelén alapuló kapcsolat köti össze. (1) šluoti 2. „šluota braukiant, šepečiu tisztítani, tisztává tenni”: A nagyanya naponta többször kisöpri a szobát. Nem akkor kell kisöpörni a szobát, amikor a vendégek már a kapuban vannak (flk.). 4. „falánkan enni, zabálni”: A munkából hazatérve mindent felfal. Úgy fal, mintha három napja nem evett volna (BŽe). (2) šveisti 1. „dörzsöléssel tisztítani, fényesíteni”: Késeket [kanalakat] súrolni. čiu šveičiau grindis. → 5. ʻgodžiai valgytiʼ: Šveičia kaip iš badų (BŽe). Cikkek / Articles 245 Antrinės netiesioginės nominacijos valgymo veiksmažodžių semantiniai atsiradimo ypatumai Tegnap seprűvel? kampóvalʼ: Ma a férfiak kampóval trágyát rakodnak. ) a BŽe.-ben megadva. Ebben az esetben a jelentésátvitel alapjának tekinthetnénk valamilyen folyadék (például méz, kása) eszközzel (például kanállal) történő merítésének, kanalazásának önmaga felé irányuló mozdulatának asszociatív visszaadását. A knaibyti ige származékos jelentése (ʻcsipegetve, morzsolgatva apránként enniʼ: Vaikai pyragą knaibo. A vendég fogta az eszközöket, és elkezdte velük csipegetni a halat. A Knaibo mėsos gabaliuką pusvalandį (BŽe) összefüggésbe hozható a prototipikus (motiváló) jelentéssel: ʻnem egyszer, gyakran megcsípni, csipegetniʼ, pl. : Anya csipegeti a tésztát – gombóclevest fog főzni. A nők (kés segítségével) csipegették ki a gyomokat a kövezetből (BŽe). Ebben az esetben a jelentésátvitel alapjának az önmaga felé irányuló mozgás asszociatív megismétlését is tekinthetnénk. 5. TÁBLÁZAT. A mozgás iránya (az ENNI és INNI fogalmak összehasonlítása) ENNI fogalom INNI fogalom Mozgás Példák Mozgás Példák önmaga felé irányuló kampózni önmaga felé irányuló húzni csipkedni --önmagától elirányuló dobni --önmaga felé (önmagára) /húzni irányuló önmagától elirányuló szürcsölni --többnyire lefelé irányuló hajlítani Ennek a metaforikus modellnek az INNI fogalom általi kifejezése változatosabb, mint az ENNI fogalomé. Az INNI fogalomhoz tartozó igék prototipikus jelentésükben nemcsak önmaga felé irányuló mozgásokat jelölnek (például húzni), hanem önmaguktól elirányulókat (például dobni), önmagukra irányulókat (például felhúzni, szürcsölni) stb. is. Az ENNI fogalomhoz tartozó igék prototipikus jelentései önmaga felé irányuló mozgásokat jelölnek (például kampózni, csipkedni). 1.4. Hasonló a motiváló jelentéssel leírt cselekvés során felszabaduló hőmérséklethez. Ehhez a metaforikus modellhez tartozik a (1) šutinti ige (bővebben lásd Gaidienė 2015: 210). (1) šutinti 1. ʻazt előidézni, hogy megpuhuljon (1. jelentés), lassan főzni (lefedett edényben kevés folyadékban vagy gőzben)ʼ: Šutinti bulves [žirnius, kviečius]. → 9. ʻfalánkul enni vagy inniʼ, pl. : Baigiame šutinti saldainius – dėžutė beveik tuščia (BŽe). ANŽELIKA GAIDIENĖ 246 Acta Linguistica Lithuanica LXXIII 1.5. Panašu į motyvuojančia reikšme nusakomą az állat által végzett cselekvést Az ėsti (1) ige metaforikus jelentése: ʻfalánkul vagy csúnyán enniʼ, pl. : Mindent sorban megevett. Úgy eszik, mint az éhező farkas (BŽe), a prototipikus jelentésből fejlődött ki: ʻtáplálékot, takarmányt fogyasztani (állatokról, a madarak kivételével)ʼ, pl. : A lovak zabot esznek. A jószág eszik, a madár csipeget, (BŽe). Kaip buvo rašyta ankstesniame autorės straipsnyje (žr. Gaidienė 2015: 211), gyvūnai ir jų atliekami veiksmai lietuvių kalboje paprastai vertinami neigiamai, az ember étkezik. A kutyák az olcsó húst is megeszik (flk.), ezért a metaforikus jelentésátvitel alapjának az esztétikai benyomást, vagyis az emberekről szólva a csúnya, lekicsinylő árnyalatot jelölő evést tekinthetnénk. A žemaitis nyelvjárásban az ėsti ige használata „enni” jelentésben (emberekről szólva) ši reikšmė paprastai pateikiama atskirai (su pažyma tarm. (= tarminis): (1) LKŽe (dial.) ʻvalgytiʼ: Ans daug ėda Kv. Mum ėst noris Zt. Prašom ėsti, sveszokásos (nincs lekicsinylő árnyalata), ezért a szótárakban teliai Zt. […]. (2) DŽe nyj. ʻenniʼ. (3) BŽe nyj. ʻételt fogyasztaniʼ: Télen a lekvárt csak enni kell, és kívánni fogod. Ehhez a metaforikus modellhez tartozik még a liuobti (2) ige (bővebben lásd: Gaidienė 2015: 211). (2) liuobti 1. ʻetetniʼ: A sertéseket burgonyával etetjük. Ideje megetetni a teheneket ebéd előtt. Az állatokat még nem etették meg. → 4. ʻfalánkul enni, inniʼ: Még a gatyáját is kiszabadítva tömi magába a szalonnát (BŽe). 2. METONIMIKUS JELENTÉSÁTVITEL Metoniminis reikšmių perkėlimo būdas nėra dažnas, aptikti keli tokio perkėlimo atvejai. Nagrinėjamus koncepto VALGYtI veiksmažodžius galima skirti: 1) az eredmény a cselekvés helyett, 2) a rész az egész helyett és 3) az ok az eredmény helyett a metonimikus típusok esetében. 2.1. Az eredmény a cselekvés helyett Az eredmény a cselekvés helyett metonimikus típusnak, amelynek legszembetűnőbb szemantikai požymis yra pilnumo pojūtis, priskiriami veiksmažodžiai pampti (1), pusti (2) ir sprogti (3). Tanulmányok / Articles 247 Antrinės netiesioginės nominacijos valgymo veiksmažodžių semantiniai atsiradimo ypatumai (1) pampti 1. ʻfelfúvódni, kitágulni, megdagadni, felpuffadniʼ: A tehén harmatos lóherétől jóllakott, és puffadni kezdett. A felfúvódott szarvasmarhát hajtani kell. → 2. ʻfalánkul sokat inni, enni, nyelniʼ (BŽe). (2) fújni 1. ʻtérfogatában, terjedelmében növekedni (rendsz. valami káros dologtól, túlevés után)ʼ: A tehenek a lóherétől felfúvódnak. A túlevéstől felpuffad a bele. → 2. ʻfalánkul enni vagy inniʼ: Csak a zabálás érdekli, a munkához meg egyáltalán nem nyúl (BŽe). (3) felrobbanni 6. ʻfalánkul nyelni, enni, inniʼ: Elég már neked mézet zabálni, hagyj nekem is (BŽe). Vö. LKŽe 4. ʻamikor nagyon megtelve feszülni, tágulni kellʼ: És már szétreped a bele – annyit ivott abból a vízből Lk. Attól a polyvától most szétreped a borjak hasa is, amikor esznek belőle Rd. Nem bírom tovább, félig szétreped a szám! LMD(Sln). 2.2. A rész az egész helyett A kąsti (1) és ryti (2) igék a rész az egész helyett metonimikus típushoz sorolhatók, mivel ezen igék motiváló jelentései (vö. kąsti ʻfogakkal lecsípni (egy falatot)ʼ és ryti ʻa garattal a gyomorba juttatni az ételtʼ) az evési cselekvés szükséges szakaszait – az étel megrágását és az étel lenyelését – jelölik, míg a motivált (metonimikus) jelentések (vö. kąsti ʻenni, falatozniʼ és ryti ʻfalánkul enni, inniʼ) az evés teljes folyamatát jelölik. (1) kąsti 3. ʻfoggal leharapni (egy falatot)ʼ: Harapok az almából. Először a kenyeret harapd, aztán a húst. → 4. ʻenni, falatozniʼ: A férfiak heringet esznek kenyérrel, sört isznak. Kérem, kóstolja meg a skilandist. Üljenek az asztalhoz, egyenek. Reggelire ezt-azt ettem (BŽe). (2) ryti 1. ʻételt a garat segítségével a gyomorba tolniʼ: Nincsenek fogaim, ezért mindent rágás nélkül nyelek le, mint a gém. Akkora falatot nyelj le, amekkorát bekapsz (flk.). → 3. ʻfalánkul enni, inniʼ: Miért nyelsz állva, ülj le?! Úgy fal, mint a ló, úgy dolgozik, mint a kakas (flk.). Húst [szalonnát] kenyér nélkül nyel le. A gyerekek csak nyelik és nyelik a cukorkákat (BŽe). 2.3. Az ok az eredmény helyett A kimšti (1) ige prototipikus (motiváló) jelentése egy bizonyos tárgynak egy másik tárgy belsejébe való behelyezésével kapcsolatos, vö. ʻbedugni (edénybe, üregbe)ʼ: A papírt a fiókba tömöm. Kócot tömni a résekbe. A férfiak szénát tömtek a csűrbe. Szalmatömést tettek a matracba. Mindent a zsebébe gyömöszöl (BŽe). Az ige motivált jelentése szintén összefügg azzal, hogy egy tárgyat (élelmet) egy másik tárgy belsejébe helyeznek, csakhogy metonimikusan használt tárgyként az ember belseje szerepel, vö. ʻsokat, mohón enni, zabálniʼ: ANŽELIKA GAIDIENĖ 248 Acta Linguistica Lithuanica LXXIII A gyerekek csak tömik és tömik a süteményt. Folyton kenyeret tömök magamba. kimšome, kiek norėjome (BŽe). Mindent bezabál az asztalról. Gyümölcsök, bogyók Ehhez a metonimikus típushoz tartozik a springti (2) ige is, amelynek ʻfalánkul enni, nyelniʼ jelentése metonimikus rijimo) pasekmė ima reikšti patį veiksmą. (2) springti 1. ʻnegalėti nurytiʼ: Negaliu valgyti juodos duonos – springstu (juoda jelentésátvitel, amikor a cselekvés (falánk kenyér). A gyermek evés közben többször is félrenyel. → 5. ʻfalánkul enni, nyelniʼ: Egyedül te nyeldekeled az almákat, a többieknek pedig nem adsz (BŽe). A tanulmány további részében az evés igéinek ANN-szinonimahálózatát mutatjuk be előzetes formában. 1. ÁBRA Az evés igéi másodlagos közvetett nominációjának előzetes szinonimahálózata Tanulmányok / Articles 249 Antrinės netiesioginės nominacijos valgymo veiksmažodžių semantiniai atsiradimo ypatumai KÖVETKEZTETÉSEK A VALAMI KONCEPTUSHOZ TARTOZÓ evésigék másodlagos közvetett nominációi (ANN) jelentéseinek elemzése a következő következtetések levonását teszi lehetővé: 1. Az evésigék ANN-jelentéseinek legprototipikusabb metaforikus modelljei a következők: 1) „hasonló a motiváló jelentéssel leírt cselekvéshez” és 2) „hasonló a motiváló jelentéssel leírt cselekvés közben keltett hanghoz”. 1) A motiváló igei jelentésekkel leírt bizonyos cselekvéssel az objektumra gyakorolt hatás különféle jellegű, vagyis az objektum: a) összehasonlítva / felvágva / kihegyezve / megélezve stb. van (skaptuoti); b) be van tekerve / meg van csavarva (raityti); c) el van távolítva / meg van tisztítva (šluoti); d) fel van osztva / fel van aprítva (karpyti); e) kezelik / előkészítik (feldolgozásra), és f) nedvesítik / puhítják (festéshez). A kutatás elvégzése után kiderült, hogy a „VALGYtI” kon発ceptushoz sorolt igék motiváló jelentéseivel megnevezett cselekvés az objektumra változatosabb jellegű hatást gyakorol, mint a „GERtI” konceptus esetében. Ezt maga az ivott és evett objektum jellege határozza meg – az ivott objektum folyadék, az evett pedig étel (szilárd állagú), vagyis a szájban tekerhető (a nyelv segítségével), aprítható (a fogak segítségével) és így tovább. 2) A „VALGYtI” konceptushoz tartozó igék motiváló jelentéseivel jelölt cselekvések során kibocsátott hangok különböző jellegűek – a ropogás hangja törés, ütés, repedés és hasonlók következtében keletkezik (traškinti); a pattogásé – ütés, kopogtatás és hasonlók révén, bizonyos eszközzel (pauškinti), és így tovább. Így a „VALGYtI” konceptushoz sorolt igék prototipikus jelentéseivel jelölt cselekvések leggyakrabban különféle cselekvésekkel, bizonyos objektumok működésével, állatok és mások által kibocsátott hangokkal kapcsolatosak; az objektum étel (többnyire szilárd állagú), az ivott objektum pedig folyadék. 2. Több metonimikus garsais, o veiksmažodžių, priskiriamų konceptui GERtI, – su skysčio tekėjimo, liejimosi arba plakimosi metu keliamu garsu. Tokių metaforinių reikšmių atsiradimą lėmė valgomo ir geriamo objekto rūšis: valgomas evés- (akárcsak ivás-)igei jelentésátviteli esetet állapítottunk meg, amelyek a cselekvés helyett az eredmény (pampti), az egész helyett a rész (kąsti), valamint az eredmény helyett az ok (kimšti) metonímiatípusaihoz sorolhatók. 3. A kutatás elvégzése után kiderült, hogy az evés cselekvésének megnevezésekor leggyakrabban aktualizált szemantikai jegyek az evés objektumával (különösen a szilárd étellel) kapcsolatosak, amely a fogakkal aprítható, a nyelvvel tekerhető és így tovább. Az étkezés módja is nagyon részletesen meg van adva: a kéz (kezek) mozgása(i) étkezési eszközzel / eszköz nélkül; az ajkak / fogak / nyelv tevékenysége és a has mint tartály, mint a teltségérzet székhelye. ANŽELIKA GAIDIENĖ 250 Acta Linguistica Lithuanica LXXIII A SZINONIMAHÁLÓ RÖVIDÍTÉSEI DV – a rész az egész helyett (metonimikus típus) MetafP – a jelentések metaforikus átvitele MetonP – a jelentések metonimikus átvitele Hasonló a GV-hez – hasonló a motiváló jelentéssel meghatározott, állat által végzett cselekvéshez Hasonló a J-hez – hasonló a motiváló jelentéssel meghatározott mozgáshoz Hasonló a KG-hez – hasonló a motiváló jelentéssel meghatározott cselekvés során keltett hanghoz Hasonló a T-hez – hasonló a motiváló jelentéssel meghatározott cselekvés során kibocsátott hőmérséklethez Panašu į V – panašu į motyvuojančia reikšme nusakomą veiksmą PO – az objektumra gyakorolt hatás PR – ok az eredmény helyett (metonimikus típus) PS – a szubjektumra gyakorolt hatás RV – az eredmény a cselekvés helyett (metonimikus típus) LITERATŪRA BŽe – rengiamas Bendrinės lietuvių kalbos žodynas. Redaktorių kolegija: D. Liutkevičienė (vyr. redaktorė), G. Naktinienė, R. Petrokienė, D. Svetikienė, K. Vosylytė, J. Zabarskaitė. Programuotojas V. Satkevičius. D. 1: Įvadas, B, C, H, J, O. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2013. D. 3: Č, E, Ę, Ė, F, Z. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2014. Prieiga internete: http://bkz.lki.lt; BŽe rankraštis. DLKT – Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas. Kaunas: VDU. Prieiga internete: http:// tekstynas.vdu.lt/tekstynas/ DŽe – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas: šeštas (trečias elektroninis) leidimas, vyr. red. Stasys Keinys. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2006; interneto versija, 2011. Prieiga internete: http://dz.lki.lt. Fillmore Charles 1982: Frame Semantics. – Linguistics in the Morning Calm. Seoul. Gaidienė Anželika 2015: Semantinės veiksmažodžio gerti sinonimų atsiradimo priežastys. – Acta Linguistica Lithuanica 72, 196–220. Kövesces Zoltán 1988: The language of love. Lewisburgh: Associated University Press. Kövesces Zoltán 1990: Emotion concepts. New York: Springer. Straipsniai / Articles 251 Antrinės netiesioginės nominacijos valgymo veiksmažodžių semantiniai atsiradimo ypatumai Lakoff – Джордж Лакофф 2004: Женщины, огонь и опасные вещи: что категории языка говорят нам о мышлении. Пер. с англ. И.Б. Шатуновского. Москва: Языки славянской культуры. LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas 1–20: elektroninis variantas. Redaktorių kolegija: Gertrūda Naktinienė (vyr. redaktorė), Jonas Paulauskas, Ritutė Petrokienė, Vytautas Vitkauskas, Jolanta Zabarskaitė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005 (atnaujinta versija, 2008). Prieiga internete: www.lkz.lt. Schank Roger, Abelson Robert 1977: Scripts, Plans, Goals, and Understanding: An Inquiry into Human Knowledge Structures. Hillsdale, NJ: Lawrence Erlbaum. Ungerer Friedrich, Schmid Hans-Jörg 1996: An introduction to cognitive linguistics. London: Longman. Semantic Peculiarities of Occurrence of Eating Verbs of Secondary Indirect Nomination ÖSSZEFOGLALÁS E cikk tárgyát a jelenleg összeállítás alatt álló „Standart Lithuanian Language Dictionary” című szótárból származó, a litván nyelv másodlagos közvetett megnevezésű evésigéi képezik. A kutatás célja annak felmérése, hogy a tényleges jelenségek, dolgok vagy cselekvések mely jellemzői válnak szemantikai jegyekké a nyelvben, valamint a másodlagos közvetett megnevezésű új evésigék létrejöttének meghatározása, továbbá ezek összehasonlítása a megfelelő ivásigékkel. A cikk a másodlagos közvetett megnevezésű evésigék előzetes szinonimahálózatával zárul. Beérkezett 2014. szeptember 1-jén ANŽELIKA GAIDIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio u. 5., LT-10308 Vilnius, Litvánia [email protected]