XVII a. anoniminio rankraštinio žodyno „Lexicon Lithuanicum“ sudurtiniai vokiečių kalbos daiktavardžiai

DALIUS JARMALAVIČIUS Vilniusi Egyetem Kutatási területek: a szinkrón és diakrón szóalkotás, a germán nyelvek történeti morfológiája, valamint a balti kétnyelvű kéziratos szótárak szóalkotásának vizsgálata. A XVII. SZÁZADI NÉVTELEN KÉZIRATOS SZÓTÁR LEXICON LITHUANICUM NÉMET ÖSSZETETT FŐNEVEI Német összetett főnevek a XVII.th századból származó névtelen német–litván kéziratos szótárban, a Lexicon Lithuanicum-ban ABSZTRAKT A tanulmány a XVII. századi névtelen kéziratos német–litván szótár, a Lexicon Lithuanicum német összetett főneveit tárgyalja. A kutatási adatokat a következő sorrendben mutatjuk be: először az összetételi típusokat írjuk le az első tag szófaja szerint, és ismertetjük kapcsolódásuk módját; ezt követően az összetett főneveket tagjaik szemantikai-szintaktikai viszonya alapján elemezzük, megkülönböztetve a determinatív, possesszív, kopulatív és rekciós összetételeket. Végül áttekintjük az összetett főnevek tagjainak képzési szerkezetét. KULCSSZAVAK: szóalkotás, kéziratos szótár, összetett szavak, determinatív, possesszív és rekciós összetételek. ANNOTÁCIÓ A tanulmány a német főnevek összetételét elemzi a XVIILexicon Lithuanicum című, anonim német–litván kéziratos szótárban a 17th. századból. Az eredményeket a következőképpen mutatja be: először a kapcsolóelemet tartalmazó bal oldali tagok alapján képzett német főnévtípusokat tárgyalja; ezt követően a 54 Acta Linguistica Lithuanica LXXIV XVII a. anoniminio rankraštinio žodyno Lexicon Lithuanicum sudurtiniai vokiečių kalbos daiktavardžiai az összetételek egy másik osztályozását elemzi alkotóelemeik szemantikai és szintaktikai értelmezése szerint, beleértve a determinatív, birtokos, mellérendelő és igéből képzett összetételeket. Végül részletesen ismerteti az összetett szavak szerkezetét egységeik szóalkotási szempontjából. KULCSSZAVAK: szóalkotás, kéziratos szótár, főnévi összetétel, determinatív, birtokos és igéből képzett összetételek. 0. BEVEZETÉS A tanulmány az anonim német–litván kéziratos szótárban, a Lexicon Lithuanicum című műben szereplő német főnévi összetételeket tárgyalja; ez a szótár Kelet-Poroszország első ilyen szótárának tekinthető. Mielőtt bemutatnánk a német főnévi összetételek elemzésének adatait, érdemes néhány szóban áttekinteni a szótár keletkezésére vonatkozó hipotéziseket. Megjegyzendő, hogy a kutatóknak mindmáig nem sikerült megállapítaniuk sem a kézirat szerzőjét, sem annak pontos keletkezési dátumát. Sokáig úgy vélték, hogy a szótár szerzője Danielius Kleinas lehetett; e hipotézis hívei azzal érveltek, hogy Kleinas a litván nyelvtan mellett egy kétnyelvű szótárt is készített, amelyet nem nyomtattak ki, ezért a Lexicon Lithuanicum ennek a másolata lehet (vö. Citavičiūtė 2008: 266, 2009: 32–33; Drotvinas 1987: 10). Vincentas Drotvinas nem ért egyet e szerzőségi értelmezéssel, és arra hívja fel a figyelmet, hogy ugyanazon szavak írásmódja mind a szótárban, mind Kleinas műveiben eltér. Ha Kleinas kézirata volna, a szavak írásmódja mindkét műben jóval inkább megegyezne. Bár a Lexicon Lithuanicum kéziratának vízjelei alapján a szótár 1632–1658 között készülhetett, vagyis Kleinas nyelvtanával nagyjából egy időben, a kézírás elemzése arra enged következtetni, hogy a művet inkább több személy készítette (Drotvinas 1987: 12–15, 18). Vincas Urbutis ugyanakkor nem ennyire kategorikus a kéziratos szótár szerzőségének kérdésében, mivel Kleinas saját szavai sem egységesen íródtak, így az egyes mássalhangzó-kettőzések eltérése önmagában még nem bizonyítja a különböző szerzőséget. Másfelől Urbutis megjegyzi, hogy a Lexicon Lithuanicum csupán egy több személy által készített másolat (Urbutis 1990: 184). Mivel a kézirat szerzősége ismeretlen, Drotvinas (1987: 23) szerint a szótárt célszerű a XVII. század közepének anonim, önálló poroszországi litván írásbeliségi emlékeként számon tartani, amely a korabeli élő nyelvből származó szavak bősége, valamint a szókincs és a szóalkotás sokféle szinonímiája miatt értékes. Straipsniai / Articles 55 DALIUS JARMALAVIČIUS A Lexicon Lithuanicum szövege 225 oldalt (113 fóliót), szójegyzéke pedig 9200 német szót és 7200 litván megfelelőt tartalmaz. Szóalkotási szempontból sem a világban, sem Litvániában nem vizsgálták behatóbban, a német főnévi összetételeket pedig – amelyekből nem is kevés, 1170 szó található benne – egyáltalán nem kutatták; ezért választottuk ezt a kéziratot a főnévi összetételek szóalkotási elemzésének forrásául. A kéziratos szótár azért is alkalmas a kutatásra, mert az ilyen típusú szövegekben bőségesen fordul elő beszélt nyelvi, korrektúrával nem érintett szókincs, amely sok információt nyújt az adott időszak nyelvhasználatának finomságairól és hitelességéről. A tanulmány aktualitását jelzi az is, hogy hiányoznak a történeti német összetétel szóalkotásának rendszerszerű vizsgálatai; különösen kevés kutatás foglalkozik a XVII. századi összetett szavak jellemző típusaival. Eva-Maria Heinle (2000: 1911–1912) például igen általánosan jellemzi e század összetételeit: egyrészt fontos szerepet tulajdonít nekik a szóalkotásban, másrészt megjegyzi, hogy már akkoriban megmutatkozott az a tendencia, hogy a főnévi összetételek kettőnél több összetevőből álljanak. Amint látható, ezek az állítások nem kellően informatívak, és nem adnak átfogó képet arról, hogy a XVII. századi összetételképzésben mely modellek és milyen tagstruktúrák domináltak. Az elvégzett elemzés adatai alapján ezért nemcsak a szótárban rögzített német főnévi kompozitumok uralkodó szóalkotási modelljeit, tagjaik szintaktikai-szemantikai szerkezetét és összekapcsolásuk módját kívánjuk leírni, illetve szóalkotási struktúrájukat áttekinteni, hanem a többtagú szerkezetet képviselő szavak szóalkotási potenciálját is értékeljük. A tanulmány a kutatási eredményeket a következő sorrendben mutatja be: először az összetételeket első tagjuk szófaja szerint tárgyalja, hogy megállapítsa a domináns összetételi modelleket és a tagok összekapcsolásának módját, majd szemantikai-szintaktikai viszonyuk szerint írja le őket. Végül áttekinti az összetett német főnevek tagjainak szóalkotási szerkezetét. A német főnevek összetételének egyes tényeit az alábbi szótárak segítségével pontosítottuk: Hermann Frischbier (1971), Richard Pietsch (1991), Jacob és Wilhelm Grimm szótárának elektronikus változata (URL: http://woerterbuchnetz.de/DWB/), és a DUDEN etimológiai szótára (2001). 1. A SZÓÖSSZETÉTELEK TAGJAINAK SZERKEZETE AZ ELSŐ TAG SZÓFAJA SZERINT A szótárban az a szóösszetétel-modell dominál, amelynek mindkét tagja főnév. Ezek a szavak az összes összetett szó 75,7%-át teszik ki (lásd az 1. diagramot), például: 56 Acta Linguistica Lithuanica LXXIV XVII a. anoniminio rankraštinio žodyno Lexicon Lithuanicum sudurtiniai vokiečių kalbos daiktavardžiai Abendstern Wakaro βwaibde1 ‘esti csillag’ Lex 2a (Abend ‘este’ + Stern ‘csillag’), Bauchwehe Pilwo Skaudejims, Rûpes Lex 13 (Bauch ‘has’ + Wehe ‘fájdalom’), Dachziegel Czerpiczia, Plita ‘cserép’ Lex 22 (Dach ‘tető’ + Ziegel ‘tégla’), Finger Hutt Nopertskas ‘gyűszű’ Lex 36 (Finger ‘ujj’ + Hutt ‘kalap, sapka’), Milch Eymer Milßtuw̄e ‘fejőveder’ Lex 61a (Milch ‘tej’ + Eymer ‘vödör’), Schafffleisch Awinczena ‘juhhús’ (Schaff ‘juh’ + Fleisch ‘hús’), Tischtuch Skoterte ‘asztalterítő’ Lex 88 (Tisch ‘asztal’ + Tuch ‘kendő’). 1DIAGRAM. Összetételek az első tag szófaja szerint2 A szótárban jóval kevesebb olyan összetétel található, amelynek első tagja ige; ezek az összes összetett főnév 13,6%-át teszik ki, például: Auffwaschtuch Mas-gote ‘mosogatórongy, rongy’ Lex 10 (auffwaschen ‘mosni, mosogatni’ + Tuch ‘kendő, rongy’), Backof Peczus ‘kemence’ Lex 12a (backen ‘sütni’ + Ofen ‘kemence’), Dancklied Dekawones Giesme Lex 22a (dancken ‘megköszönni’ + Lied ‘dal, ének’), Findgeld Radybos Lex 36 (finden ‘(meg)találni’ + Geld ‘pénz’), Schneidscheer 1A tanulmányban az elemzett forrás szerzőjének eredeti összetételfordítása szerepel litvánul. Egyes idézőjelek között azok a szavak állnak, amelyek jelentése a mai nyelvben eltérő, vagy az olvasó számára nem feltétlenül érthető. 2 Plg. Jarmalavičius, Stundžia 2015: 233. Straipsniai / Articles 57 DALIUS JARMALAVIČIUS Zirkles ‘olló’ Lex 76a (schneiden ‘vágni, nyírni’ + Scheer(e) ‘olló’), Wetz Stein Tekelas, Galanstuwas ‘fenőkő’ Lex 105 (wetzen ‘élezni’ + Stein ‘kő’). Azokhoz az összetételekhez képest, amelyek első tagja ige, az melléknév + főnév modellhez tartozó szavakból csaknem feleannyit jegyeztek fel (~6,9%), például: Baar Geld Penigai ‘pénz’ Lex 12 (bar ‘készpénz’ + Geld ‘pénz’), Flachfeld Lyguma Lex 36a (flach ‘sík’ + Feld ‘mező’), Graupferd Szirkiamas ‘szürke ló’ Lex 44 (grau ‘szürke’ + Pferd ‘ló’), Neumond jaunus ‘újhold’ Lex 64a (neu ‘új’ + Mond ‘hold’), Sauerteig Raugas Lex 73 (sauer ‘savanyú’ + Teig ‘tészta’), Weiß Brodt Piragas ‘sütemény, fehér kenyér’ Lex 104a (weiß ‘fehér’ + Brodt ‘kenyér’). Nagyon kevés olyan összetétel található a szótárban, amelynek első tagja elöljárószó vagy számnév lehet; ezek az elemzett főneveknek mindössze 3,8%-át teszik ki, például: Auffgeld Ußzylkas ‘pótlék’ Lex 8a (auff ‘-hoz, -on’ + Geld ‘pénz’), Nachhochzeit Paswodbis ‘lakodalom utáni vendégség’ Lex 63a (nach ‘után’ + Hochzeit ‘esküvő’), Vorhauß Buttas ‘előszoba’ Lex 102 (vor ‘előtt’ + Hauß ‘ház’), Einhorn Wienraggis ‘egyszarvú’ Lex 28 (ein(s) ‘egy’ + Horn ‘szarv’), Nenunaüge Dewinakakis ‘kilencszemű’ Lex 64a (neun ‘kilenc’ + Auge ‘szem’). 2. AZ ÖSSZETÉTELI TAGOK ÖSSZEKAPCSOLÁSÁNAK MÓDJA A szótár összetételei első főnévi vagy igei taggal kötőelemmel vagy anélkül is alkothatók. A vizsgált kézirat 196 összetett szavára jellemző az interfixáció; ezek az összes összetett szó mintegy 16,8%-át teszik ki. A kötőelemek lehetnek ragozási elemek és nem ragozási elemek (lásd az 1. táblázatot). 1 TÁBLÁZAT. Lexicon Lithuanicum összetételeinek tagkapcsolása Első főnévi vagy igei taggal alkotott összetételek 1045 (100%) Kötőelem nélkül Kötőelemmel 849 (81,2%) 196 (18,8%) Ragozási kötőelemek Nem ragozási kötőelemek 174 (16,7%) 22 (2,1%) A két főnévi tagból álló összetételek többségében a kötőelemek az első tag esetformáját jelölik (lásd a 2. táblázatot). Az összetett szavak tagjait a következő ragozási interfixumok kapcsolják össze: 58 Acta Linguistica Lithuanica LXXIV XVII a. anoniminio rankraštinio žodyno Lexicon Lithuanicum sudurtiniai vokiečių kalbos daiktavardžiai 2. TÁBLÁZAT. A szóösszetételek kapcsolóelemei Modell Kapcsolóelemek (196) (e)s (e)n e er ensFőnév + főnév 58 103 10 10 2Ige + főnév – – 13 – –Előford. 29,6 52,6 11,7 5,1 1 a) –(e)n–, amellyel a legtöbb szó kapcsolódik össze, például: Augenlieder Akkiu Wokekai Lex 10 (gen. pl. Augen ‘szemek’ + nom. pl. Lieder ‘szemhéjak’), Birkenoel Degutas Lex 18 (gen. pl. Birken ‘nyírfák’ + nom. sg. Oel ‘olaj’), Fliegen Schwarm Mussumarai ‘légyraj’ (gen. pl. Fliegen ‘legyek’ + nom. sg. Schwarm ‘raj’), Gerstenstroh Miezenojei ‘árpaszalma’ (gen. pl. Gersten ‘árpák’ + nom. sg. Stroh ‘szalma’); b) –(e)s–, amellyel kevesebb összetett szó fordul elő, mint a –(e)n– kapcsolóelemmel, például: Bockshorn Ozo ragas ‘kecskeszarv’ Lex 19 (gen. sg. Bocks ‘kecske’ + nom. sg. Horn ‘szarv’), Bräutigams Mutter Anczyta ‘anyós’ Lex 19a (gen. sg. Bräutigams ‘vőlegény’ + nom. sg. Mutter ‘anya’), Gottes Hauß Baßnyczia ‘templom’ Lex 43a (gen. sg. Gottes ‘Isten’ + nom. sg. Hauß ‘ház’), Kindes Kind Waiku waikai, Annuks ‘unoka’ (gen. sg. Kindes ‘gyermek’ + nom. sg. Kind ‘gyermek’); c) –e–, amely sokkal ritkább, mint a –(e)n– és a –(e)s–, például: Erndtezeit Pjutes Czesas ‘aratási idő’ Lex 32 (nom. sg. Erndte ‘aratás’ + nom. sg. Zeit ‘idő’), Gansestall Zasinyczia ‘libaól’ Lex 39 (gen. pl. Ganse [Gänse] ‘libák’ + nom. sg. Stall ‘istálló’), Kuhe Kalb Telicze ‘üszőborjú’ Lex 56 (gen. pl. Kuhe [Kühe] ‘tehenek’ + nom. sg. Kalb ‘borjú’); d) –er–, amely 10 összetett szóban fordul elő, például: Eyer Klar Baltinys ‘tojásfehérje’ Lex 33a (gen. pl. Eyer ‘tojások’ + Klar ‘fehérje’), Hünerstall Laksta ‘tyúkól’ Lex 51a (gen. pl. Hüner [Hühner] ‘tyúkok’ + nom. sg. Stall ‘istálló’), Kleiderbürst Drapano Szepetys ‘ruhakefe’ Lex 54a (gen. pl. Kleider ‘ruhák’ + nom. sg. Bürst[e] ‘kefe’); e) –ens–, amellyel csupán néhány szó kapcsolódik össze, például: Glaubensgenoß Wেনos Wieros ‘hitbeli társ’ Lex 43 (gen. sg. Glaubens ‘hit’ + nom. sg. Genoß [Genosse] ‘társ, tag’), Herzensfreund ßirdies prietelus ‘közeli barát’ Lex 48a (gen. sg. Herzens ‘szív’ + nom. sg. Freund ‘barát’). A főnév + főnév modell szerinti összetett szavak tagjai ritkán kapcsolódnak nem ragozott elemekkel, például: Bruderntochter Brolyzce ‘unokahúg’ Lex 20 (Bruder ‘fivér’ + n + Tochter ‘lány’), Geburtsstunde Adina Uzgimmimo ‘a születés órája’ Lex 39a (Geburt ‘születés’ + s + Stunde ‘óra’), Herzeleyed Nekandas, Negandas ‘szerencsétlenség’ Lex 48a (Herz ‘szív’ + e + Leyд ‘szenvedés’), Liebestrunck Meiles gerimas ‘szerelmi ital’ Lex 59 (Liebe ‘szerelem’ + s + Trunck ‘ital’), Straipsniai / Articles 59 DALIUS JARMALAVIČIUS Paulbekehrungstag Pussiauzėmis, Pauline „Pauliné” Lex 67 (Paulbekehrung ‘Pál megtérése’ + s + Tag ‘nap’), Storchen Nest Gandru lizdas ‘gólyafészek’ Lex 84a (pl. Storche [Störche] ‘gólyák’ + n + Nest ‘fészek’). Az első, igei összetételi tagot tartalmazó főnévi összetételek többségét rendszerint kötőelem nélkül használják (lásd a 2. táblázatot). A szótárban 13 olyan szót találtunk, amelyben a nem ragozható -e- infixus kötőelemként szerepel; ezek az ilyen típusú összetételek 8,1%-át teszik ki, például: Blasebalg Dumples ‘orgonafújtató’ Lex 18 (blasen ‘fújni’ + Balg ‘fújtató’), Hebebaum Wiezdas ‘emelő’ Lex 46a (heben ‘emelni’ + Baum ‘fa, emelő’), Löse Geld Waddawimas ‘váltságdíj’ Lex 59a (lösen ‘elengedni, megszüntetni’ + Geld ‘pénz’), Näherahmen Spielczus ‘szövetkeret’ Lex 64 (nähen ‘varrni’ + Rahmen ‘keret’), Pflege Sohn Ißsunis ‘mostohafiú’ Lex 67a (pflegen ‘gondozni’ + Sohn ‘fiú’), Sendebrief Gromata ‘levél’ Lex 79a (senden ‘küldeni’ + Brief ‘levél’). E kutatás adatait más történeti szóalkotási munkák eredményeivel összevetve bizonyos összetételi tagkapcsolási tendenciák figyelhetők meg a XVII. századi német nyelvű forrásokban. Daniel Solling például megállapította, hogy a XVII. századi prédikációszövegekben a főnévi összetételek tagjai leggyakrabban -(e)n- (54,1%) és -(e)s- (38,4%) elemekkel kapcsolódnak össze, míg az egyéb kötőelemek jóval ritkábbak (vö. Solling 2012: 147–148). Ezek az infixációs tendenciák Langius kéziratos szótárának összetételeire is jellemzőek, a -(e)n- és -(e)s- kötőelemek pedig az összes infixus 45,4%-át, illetve 41,3%-át teszik ki (vö. Jarmalavičius 2014: 125). 3. ÖSSZETÉTELEK A TAGOK SZEMANTIKAI–SZINTAKTIKAI VISZONYA SZERINT Az összetételek tagjaik szemantikai–szintaktikai viszonya szerinti csoportosításához Helena Larsson (2010: 13. skk.) osztályozását vettük alapul, amely determinatív, birtokos, tárgyas és kopulatív összetételeket különít el. A Lexicon Lithuanicum 1116 determinatív, 20 birtokos és 34 tárgyas összetételt tartalmaz; kopulatív összetétel egyáltalán nem fordul elő benne (lásd a 2. ábrát). 3.1. Determinativ összetételek A Lexicon Lithuanicum szóalkotási elemzése azt mutatja, hogy a német nyelvű összetételek közül a determinatív típus a legproduktívabb (lásd a 2. ábrát). E típusból 1116 összetett szót jegyeztek fel (az összes összetétel mintegy 95,4%-át). A legtöbb determinatív összetételben mindkét tag egyszerű szó (simplicia); ezek teszik ki 60 Acta Linguistica Lithuanica LXXIV XVII a. anoniminio rankraštinio žodyno Lexicon Lithuanicum sudurtiniai vokiečių kalbos daiktavardžiai 2. ÁBRA. Összetételek a tagok szemantikai-szintaktikai jellege szerint3 a determinatív összetételek 84,9%-át (lásd a 3. táblázatot), például: Birckwaßer Sulla ‘nyírfanedv’ Lex 18 (Bircke ‘nyírfa’ + Waßer ‘víz’), Fleischwurst Kilbasas (‘véres hurka’ Lex 36a (Fleisch ‘hús’ + Wurst ‘kolbász’), Glockenthurm Warpnicia ‘harangtorony’ Lex 43 (Glocke ‘harang’ + Thurm ‘torony’), Kirchhoff Kapai, Kapines, Szwentors ‘sírok, temető’ Lex 54 (Kirch(e) ‘templom’ + Hoff ‘udvar’), Nordwind ßau-re, Ziemys ‘tél’ Lex 65 (Nord ‘észak’ + Wind ‘szél’), Ochsen Hirt Kerdzus ‘gulyás’ Lex 66 (Ochse ‘ökör’ + Hirt ‘pásztor’), Zahn Fleisch Dantu Smagines ‘íny’ Lex 108a (Zahn ‘fog’ + Fleisch ‘hús’). 3. TÁBLÁZAT. A determinatív összetételek tagjainak munkahipotézis szerinti szerkezete Egyszerű szó + egyszerű szó Egyszerű szó + származék Származék + egyszerű szó Származék + származék Darabszám szerint 948 115 49 4 Százalék szerint 84,9 10,3 4,4 0,4 A determinatív összetett főnevek első vagy második tagja képzett szó is lehet. Ezt a szerkezetet a szótárban 168 szó képviseli (az összetételek 15,1%-a). Az ilyen szavak nagy csoportját azok a főnevek alkotják, amelyek második tagja képzett szó vagy konverziós szó, ritka esetben összetétel, vagyis képzés szempontjából elemezhető tővel rendelkezik. 3 Plg. Jarmalavičius, Stundžia 2015: 240. Straipsniai / Articles 61 DALIUS JARMALAVIČIUS Az ilyen szavak száma 115 (lásd a 3. táblázatot), például: Abenddemmerung apitamse ‘alkonyat’ Lex 2 (Abend ‘este’ + Demmer-ung ‘alkonyat’ ← demmern [dämmer] ‘alkonyodik’), Gö tzen Diener Balwo szolga ‘bálványimádó’ Lex 44 (Götze ‘bálvány’ + Dien-er ‘szolga’ ← dienen ‘szolgálni’), Eheverb-bindnüß Derrybos ‘házassági megerősítés’ Lex 26a (Ehe ‘házasság’ + Ver-bind-nüß ‘megállapítás, kötelezettség’ ← verbinden ‘összekötni, összekapcsolni’), Hahnengeschrey Gaidyste ‘kakas kukorékolása’ Lex 45 (Hahn ‘kakas’ + Ge-schrey ← Schrey ‘kiáltás, kiáltás’), Pferd Decke Arklu dekis ‘lótakaró’ Lex 67a (Pferd ‘ló’ + Deck-e ‘takaró, lótakaró’ ← decken ‘befedni, betakarni’), Apffeltranck Krußinnis ‘almabor’ Lex 7a (Apffel ‘alma’ + Tranck ‘ital’ ← trinken ‘inni’), Halßband Retezes ‘nyakkendő’ Lex 45a (Halß ‘nyak’ + Bandt ‘szalag, kötés’ ← binden ‘kötni’), Fußfall Paklanas ‘láb elé borulás’ Lex 38a (Fuß ‘lábfej’ + Fall ‘esés’ ← fallen ‘esni’), Hammerschlag Gellezūnis ‘kovácsoláskor keletkező vassalak’ Lex 45a (Hammer ‘kalapács’ + Schlag ‘ütés’ ← schlagen ‘ütni, sújtani’), Mondschein Menesena ‘holdfény’ Lex 62 (Mond ‘hold’ + Schein ‘ragyogás, fény’ ← scheinen ‘világítani, ragyogni’), Erdweyrauch Kodylas ‘bot. sárga virágú bükköny’ (Erd(e) ‘föld’ + Weyrauch [Weihrauch] ‘tömjén’ ← weihen ‘megszentelni’ + Rauch ‘füst’). XVII a. anoniminio rankraštinio žodyno Lexicon Lithuanicum sudurtiniai vokiečių kalbos daiktavardžiai más, e szerző által vizsgált szótárakban sem fordulnak elő nagy számban. A XVII. századi Langijaus kéziratos szótárában valamivel több mint tíz olyan összetétel található, amely hasonló tagstruktúrát képvisel (vö. Jarmalavičius 2014, 127–129). A determinatív összetételek igen kis csoportját azok alkotják, amelyeknek mindkét tagja nem egyszerű szó, hanem képzett szó vagy konverziós szó, azaz származék. Mindössze 4 ilyen szót jegyeztek fel (lásd a 3. táblázatot): Gericht Schreiber Sudo Skribele ‘bírósági titkár / írnok’ Lex 41 (Ge-richt ‘bíróság’ ← richten ‘ítélkezni’ + Schreib-er ‘író, írnok’ ← schreiben ‘írni’), Hitzkrankheit Karßbligge ‘láz’ Lex 50 (Hietz-e ‘hőség’ ← heiß ‘forró’ + Kranch-heit ‘betegség’ ← krank ‘beteg, kóros’), Lie-bestrunck Meiles gerimas ‘szerelmi ital’ Lex 59 (Lieb-e ‘szerelem’ ← lieb ‘kedves’ + Trunck ‘ital’ ← trinken ‘inni’), Würffel Spiel Werpeliu Zaislas ‘kockajáték’ Lex 108 (Würff-el ‘kocka’ ← Wurff ‘dobás’ + Spiel ‘játék’ ← spielen ‘játszani’). 3.2. Birtokos összetételek Az összetett szavak másik típusát a birtokos összetételek alkotják. A Lexicon Lithuanicum 20, embereket vagy állatokat megnevező szót tartalmaz, vagyis az összetételek mintegy 1,7%-át. E szavak többségének első tagja melléknév, vagyis a melléknév + főnév modell dominál: Groß Kopff Didgalwis ‘nagyfejű’ Lex 44a (groß ‘nagy’ + Kopff ‘fej’), Kahlkopff Plikkis Lex 52a (kahl ‘kopasz’ + Kopff ‘fej’), Krumfuß Raißis, Klißis ‘görbelábú’ Lex 56 (krum ‘görbe’ + Fuß ‘láb’), Rothbart Rutbarýdis ‘vörös szakállú’ Lex 71a (roth ‘vörös’ + Bart ‘szakáll’), Rothkelch Rudpilwe ‘zool. vörösbegy’ Lex 71a (roth ‘vörös’ + Kehlch [Kehlchen] ‘kis torok’). Valamivel kevesebb olyan birtokos összetételt rögzít a szótár, amelynek mindkét tagja főnév: Geitz Halb Godas ‘fösvény’ Lex 40a (Geiz ‘fösvénység’ + Halß ‘nyak’), Gefffermaul Seilus ‘nyáladzó’ Lex 40a (Geffer ‘nyál, hab’ + Maul ‘pofa, száj’), Milchmaul Pienburnis Lex 61a (Milch ‘tej’ + Maul ‘pofa, száj’). A birtokos összetételek öt példája a számnév + főnév és az ige + főnév modellnek felel meg: Dreyfuß Tri Kojis ‘háromlábú’ Lex 24a (drey ‘három’ + Fuß ‘láb’), Einhorn Wienraggis ‘egyszarvú’ Lex 28 (ein(s) ‘egy’ + Horn ‘szarv’), Neunauge dewindakķis ‘kilencszemű’ Lex 64a (neun ‘kilenc’ + Auge ‘szem’), Schlaffbauch Maiguns ‘aluszékony’ Lex 75 (Schlaff ‘alvás’ + Bauch ‘has’), Schrey Hals Reksnys ‘kiabáló’ Lex 77 (Schrey ‘kiabálás’ + Hals ‘nyak’). Straipsniai / Articles 63 DALIUS JARMALAVIČIUS 3.3. Rekciós összetételek A rektív, igei második tagú főnévi összetételekből a Lexicon Lithuanicum 34-et (2,9%) rögzít (lásd a 2. diagramot). Ezeknek az összetett főneveknek az első tagjai egyszerű szavak, egyetlen példától eltekintve, amely eltérő szerkezetű, vagyis első komponense származékszó: Seeligmacher Ißganitojis ‘megváltó’ Lex 79 (seel-ig ‘lélekbeli’ ← Seele ‘lélek’ + Macher ‘készítő’). A rektív összetételek valamennyi második tagja igei képzős származék, például: Beutelschneid Mazkeninkas ‘erszényvarró’ Lex 16a (Beutel ‘erszény’ + Schneid-er ‘varró’ ← schneiden ‘vágni, metszeni’), Brieffträger Gromatnebis ‘levélhordó’ Lex 20 (Brieff ‘levél’ + Träg-er ‘hordó’ ← tragen ‘vinni, hordani’), Faßbinder Kubillus ‘hordókészítő’ Lex 34a (Faß ‘hordó’ + Bind-er ‘kötöző’ ← binden ‘kötni, összekapcsolni’), Harpffen Schläger Arpininkas ‘hárfás’ Lex 46 (Harffe ‘hárfa’ + Schläg-er ‘ütő’ ← schlagen ‘ütni’), Leinweber Audejus ‘szövő’ Lex 58a (Lein ‘len’ + Web-er ‘szövő’ ← weben ‘szőni’), Teich Gräber Kopczus ‘tóásó’ Lex 86a (Teich ‘tó’ + Gräb-er ‘földásó’ ← graben ‘ásni’), Trummelschläger Bubninks ‘dobos’ (Trummel [Tromel] ‘dob’ + Schläg-er ‘ütő’ ← schlagen ‘ütni’), Ziegelbrenner Plitininkas ‘téglavető’ (Ziegel ‘tégla, cserép’ + Brenn-er ‘égető’ ← brennen ‘égni, égetni’). A második, igei -macher taggal alkotott összetételek szintén bekerültek a szótár főnévi összetételeinek adatbázisába, noha a szóalkotás kutatói – különösen a szinkrón vizsgálatokat végzők – nem értenek egyet abban a kérdésben, hogy az utótagként szereplő származék önálló-e. Julia Stepan (2009: 107) és Brigita Lawrenz (2006: 113) például a -macher elemet tartalmazó származékokat igei csoportokból képzett alakoknak tekintik, Solling viszont összetételnek tart minden olyan szót, amelynek tagjai önálló szóként szerepelnek a szótárakban (Solling 2012: 227). A szóalkotás diakrón szempontú vizsgálata alapján a -macher képzős származékokat mégis az összetételek önálló tagjaiként érdemes értelmezni, különösen mivel a Macher különálló szóként megtalálható a német szótárakban. Bár a megnevezett komponenst tartalmazó példából nincs túl sok a Lexicon Lithuanicum-ban, néhányat fontos megemlíteni: Huttmacher Keppurnins ‘kalapos’ Lex 51a, Radmacher Raczus ‘kerékgyártó’ Lex 69a, Siebmacher Rieczus ‘rostakészítő’ Lex 80, Tuchmacher Millninkas ‘posztó- és gyapjúszövet-készítő’ Lex 89a, Uhrmacher Siegorninks ‘órás’ Lex 97a. 4. KÖVETKEZTETÉSEK A Lexicon Lithuanicum német összetételeinek elemzése alapján megállapítható, hogy: 64 Acta Linguistica Lithuanica LXXIV XVII a. anoniminio rankraštinio žodyno Lexicon Lithuanicum sudurtiniai vokiečių kalbos daiktavardžiai 1) legnagyobb részük olyan összetétel, amelynek mindkét tagja főnév (75,7%). Kevesebb az első igei vagy melléknévi tagú összetétel (13,6%, illetve 6,9%). Más szófajú első taggal alkotott összetett főnév igen kevés van, mindössze 3,8%; 2) a legtöbb összetételben nincs kötőelem (81,2%), az összetételek 18,8%-ára pedig interfixelés jellemző; ezekben az esetekben az összetételi tagok 16,7%-át ragos elem, mindössze 2,1%-át pedig nem ragozott elem kapcsolja össze; 3) a determinatív összetételek az összes összetétel 95,4%-át alkotják; a rektív és a birtokos összetételek jóval ritkábbak, arányuk rendre 2,9%, illetve 1,7%; 4) a tagok képzési szerkezetének változatossága a determinatív összetételekre jellemző, amelyek egyik törzse képzési szempontból elemezhető; a rektív összetételek első tagjai viszont szinte mindig egyszerű szavak, második tagjaik pedig igei képzős származékok; 5) a szótárban mindössze néhány kettőnél több tagból álló összetétel szerepel, ezért nem állítható, hogy a XVII. században a német többtövű főnevek képzésének tendenciája erősödött volna; ellenkezőleg, a több tagból álló szerkezetet megtestesítő szavak feltehetően akkoriban csupán kivételnek számítottak. ŠALTINIAI D r o t v i n a s V i n c e n t a s (red.) 1987: Lexicon Lithuanicum. Rankraštinis XVII a. vokiečių–lietuvių kalbų žodynas. Vilnius: Mokslas. DUDEN 7 – Herkunftswörterbuch. Etymologie der deutschen Sprache. Mannheim, Leipzig, Wien, Zürich: Bibliographisches Institut, 2001. DWB – Deutsches Wörterbuch von Jacob Grimm und Wilhelm Grimm in 32 Teilbänden (1854–1961). Leipzig, 1972. URL: http://woerterbuchnetz.de/DWB/ (2014 05 25). F r i s c h b i e r H e r m a n n 1971: Preussisches Wörterbuch. Ost- und westpreussische Provinzialismen in alphabetischer Folge. 1–2 Hildesheim, New York: Georg Olms Verlag. P i e t s c h R i c h a r d 1991: Deutsch-kurisches Wörterbuch. Mit einer Einleitung von Friedrich Scholz (= Schriftreihe Nordost-Archiv 33). Lüneburg: Verlag Nordostdeutsches Kulturwerk. Straipsniai / Articles 65 DALIUS JARMALAVIČIUS LITERATŪRA Citavičiūtė Liucija 2008: Lituanistikos paminklų paieškos užsienio archyvuose ir mokslinėse bibliotekose. – Senoji Lietuvos literatūra 25, 251–267. Citavičiūtė Liucija 2009: Įsruties apskrities bažnyčių ir mokyklų vizitacijos potvarkio Recessus generalis (1639) reikšmė lietuvių raštijai ir jo vykdytojas Danielius Kleinas. – Archivum Lithuanicum 11, 9–62. Drotvinas Vincentas 1987: „Lexicon Lithuanicum“ – rankraštinis XVII a. vokiečių-lietuvių kalbų žodynas: 1. „Lexicon Lithuanicum“ autorystė, 2. Grafologinis žvilgsnis į žodyną. – Lexicon Lithuanicum. Rankraštinis XVII a. vokiečių–lietuvių kalbų žodynas, red. Vincentas Drotvinas. Vilnius: Mokslas, 7–23. Heinle Eva-Maria 2000: Wortbildung des Neuhochdeutschen bis zur Mitte des 20. Jahrhunderts. – Werner Besch, Anne Betten, Oskar Reichmann, Stefan Sonderegger (Hrsg.), Sprachgeschichte. Ein Handbuch zur Geschichte der deutschen Sprache und ihrer Erforschung 2 Bd. (= Handbücher zur Sprach- und Kommunikationswissenschaft 2.2). Berlin, New York: Walter de Gruyter, 1911–1917. Jarmalavičius Dalius 2014: Janio Langijaus rankraštinio žodyno vokiškosios dalies sudurtiniai daiktavardžiai. – Baltistica 49(1), 121–137. Jarmalavičius Dalius, Stundžia Bonifacas 2015: Morphologische und semantisch-syntaktische Strukturen deutscher, altpreußischer und litauischer Komposita des 15.–18. Jh.s. – Stephan Kessler, Artūras Judžentis (eds.), Contributions to Morphology and Syntax. Proceedings of the Fourth Greifswald University Conference on Baltic Languages. Berlin: Logos Verlag, 231–248. Larsson Helena Jenny 2010: Nominal Compounds in Old Prussian. Stockholm: Memento. Lawrenz Brigit 2006: Moderne deutsche Wortbildung. Phrasale Wortbildung im Deutschen: Linguistische Untersuchung und sprachdidaktische Behandlung. Hamburg: Kovač. Solling Daniel 2012: Zur Getrennt-, Zusammen- und Bindestichschreibung von Substantivkomposita im Deutschen (1550–1710) (= Acta Universitatis Upsaliensis. Studia Germanistica Upsaliensia 57). Uppsala: Uppsala universitet. Stepan Julia 2009: Wortbildungsmodelle für Frauen Bezeichnungen im Mittelhochdeutschen und Frühneuhochdeutschen (= Schriftenreihe Schriften zur Mediävistik 16). Hamburg: Dr. Kovač Verlag. Urbutis Vincas 1990: (rec.), Lexicon Lithuanicum. Rankraštinis XVII a. vokiečių-lietuvių kalbų žodynas/ Lietuvos TSR MA Centrinė biblioteka. Įvadą, žodyno 66 Acta Linguistica Lithuanica LXXIV XVII a. anoniminio rankraštinio žodyno Lexicon Lithuanicum sudurtiniai vokiečių kalbos daiktavardžiai teksto transliteraciją ir žodžių rodyklę parengė V. Drotvinas/ Vilnius: Mokslas, 1987. – 568 p. – Baltistica 26(2), 183–189. German Nominal Compounds in Manuscript Anonymous German-Lithuanian Dictionary Lexicon Lithuanicum from the 17th Century S U M M A R Y The article describes the German nominal compounds in the manuscript anonymous German-Lithuanian dictionary of the 17th century. The analysis is based on two classifications of compounds. The first classification of German nouns is based on their left-hand members and includes linking elements between them. The second group of the nominal compounds is comprised of words according to the semantic and syntactic interpretation of their constituents. At this point, it is important to determine the detailed word-formation structure of the compositional elements. The word analysis shows that the majority of words make compounds with two nominal components. The nominal compounds with a verbal or an adjectival constituent as the first component seem to be less frequent. Words whose first constituents are presented by other word types belong to the smallest group of compounds. Only 18.8% of all investigated German nominal compounds have a linking element. Regarding the semantic-syntactic characteristics of the constituents, determinatives are most frequent and constitute 95.4%. De-verbal compounds make up 2.9% and possessives occur even more rarely – in 1.7% of the cases. The multi-structural compounds presented by more than two stems make only a minor part of the words under analysis. Įteikta 2016 m. kovo 30 d. D A L I U S J A R M A L A V I Č I U S Vilniaus universitetas Užsienio kalbų institutas Vokiečių kalbos katedra Universiteto g. 5 LT- 01513, Vilnius, Lietuva [email protected] Straipsniai / Articles 67