Reconsidering the Change of Verbal Conjugation Systems in Tokunoshima Dialects: Form as Another Proof

CHITSUKO FUKUSHIMA University of Niigata Prefecture, Japan KUTATÁSI TERÜLET: dialektusföldrajz. A TOKUNOŠIMAI NYELVJÁRÁSOK IGEI RAGOZÁSI RENDSZEREINEK VÁLTOZÁSA: A TILTÓ FORMA MINT ÚJABB BIZONYÍTÉK A tokunošimai nyelvjárások igeragozási rendszereinek változása: a tiltó forma mint újabb bizonyíték ANNOTÁCIÓ A szerző részt vett egy, a japán nyelv rjúkjúi nyelvjárásaihoz tartozó tokunošimai nyelvjárás igeragozási rendszerének elemzésében. A tanulmány a tokunošimai nyelvjárási szótár készítésére irányuló kutatás része. Fukushima (2017) a Tokunošima szigetén beszélt nyelvjárások igeragozási rendszereinek átszerveződését tárgyalta, két helyi rendszer összehasonlításával és egy meghatározott igealak földrajzi elterjedésének vizsgálatával. A folyamatban lévő változás bemutatásának kulcsaként a határozói alakot használta. Ebben a tanulmányban a tiltó alak újabb bizonyítékként szolgál a szigeten tapasztalható változatosság bemutatására, valamint a nyelvjárások igeragozási rendszereinek átszerveződése leírására. A tokunošimai igeragozási rendszerek átszerveződési folyamatát nyelvi térképekkel szemléltetjük, a tiltó alakra és a határozói alakra összpontosítva. Az Okamura 1977-es felmérési adatai alapján újonnan rajzolt térképek világosan körülhatárolt elterjedési területeket mutatnak, amelyek azt bizonyítják, hogy a magánhangzóra végződő igetövű alakok régebbiek, mint az r-re végződő igetövű alakok. KULCSSZAVAK: a rendszerek változása, igeragozás, rjúkjúi nyelvjárások, tiltó alak, nyelvjárási térképek. Straipsniai / Articles 53 CHITSUKO FUKUSHIMA ANNOTÁCIÓ A cikk szerzője részt vett a japán nyelv Rjúkjú-szigeteki nyelvjárásaihoz tartozó Tokunósima nyelvjárás igei ragozási rendszerének elemzésében. Ez a munka a Tokunósima nyelvjárás szótárának összeállításához kapcsolódó kutatás része. 2017-ben a szerző a Tokunósima-sziget nyelvjárásainak igei ragozási rendszerében bekövetkezett változást tárgyalta: összehasonlított két helyi rendszert, és megvizsgálta egy konkrét igealak földrajzi elterjedését. A változások bemutatásához határozói alakot vett alapul. Ebben a cikkben egy többjelentésű alakot mutat be további bizonyítékként, amelynek segítségével feltárja a sziget nyelvi változatosságát, és leírja az igei ragozási rendszerek nyelvjárásban zajló változását. A Tokunósima igei ragozási rendszereinek változási folyamatát nyelvészeti térképek szemléltetik; a hangsúly a tiltó alakra és a határozói alakra kerül. Az Okamura 1977-es kutatási adatai alapján újraszerkesztett térképek egyértelmű földrajzi eloszlást tárnak fel, amely azt mutatja, hogy a magánhangzóra végződő igetövek alakjai régebbiek, mint az r-re végződő igetövek alakjai. KULCSSZAVAK: rendszerváltozás, igei ragozás, Rjúkjú-szigeteki nyelvjárások, tiltó alak, nyelvjárási térképek. 1. BEVEZETÉS: AZ IGEI RAGOZÁSI RENDSZER VÁLTOZÁSA A szerző a Tokunósima nyelvjárásaiban az igei ragozási rendszerekben bekövetkezett változásról számolt be, a határozói alakra összpontosítva (Fukushima 2017). A jelen tanulmány azt állítja, hogy a változásban a tiltó alak is érintett. Tokunósima a Rjúkjú-szigetek egyik szigete (lásd az 1. ábrát), és a szerző részt vett a szigeten beszélt Asama nyelvjárás igei ragozási rendszerének elemzésében. Ez egy nyelvjárási szótár elkészítésére irányuló kutatás része (Saki, Fukushima, Nakajima 2003, 2006, 2012; Fukushima 2010).1 Az Asamában és Inutabuban élő idős adatközlők nyelvjárásainak felmérése (lásd az 1. ábrát) feltárta, hogy ragozási mintáik különböznek. Az Asama nyelvjárás igei ragozási rendszere három ragozási mintából áll: I. szabályos ragozás (mássalhangzóra végződő igető típus), II. szabályos ragozás (magánhangzóra végződő igető típus) és rendhagyó ragozás (lásd az 1. táblázatot), míg az Inutabu nyelvjárás igei ragozási rendszere két ragozási mintából áll: szabályos ragozás (mássalhangzóra végződő igető típus) és rendhagyó ragozás (lásd a 2. táblázatot). A ragozási minták összehasonlítása alapján 1 A kutatást a 2330095-ös számú (B), valamint a 25370487-es és a 16K02688-as számú (C) tudományos kutatási támogatás segítette. 54 Acta Linguistica Lithuanica LXXIX Reconsidering the Change of Verbal Conjugation Systems in Tokunoshima Dialects: The Prohibitive Form as Another Proof A standard japán nyelvben és a két nyelvjárásban úgy tekintjük, hogy a II. szabályos ragozási osztály igéi beolvadnak az I. szabályos ragozási osztályba (lásd a 3. táblázatot). 1. ÁBRA. A vizsgált terület és a helyszínek 1. TÁBLÁZAT. A tokunosimai Asama nyelvjárás igei ragozási mintái A standard japán nyelv megfelelő alakja | alapszótő (BS) | összevont tő (FS) | hangtani változással járó tő (ES) | címszó –jui alakja | Fő ragozási alakok: határozói alak, tagadó alak, –te alak (hangtani változással járó alak) | FS + ui | BS + i | BS + aN | ES + I | I. szabályos ragozási osztály (mássalhangzóra végződő tő) | asobu ’játszik’ | ˀasɪb- | ˀasɪbɪ- | ˀasɪd- | ˀasɪbjui | ˀasɪbiː | ˀasɪbaN | ˀasɪːdɪ | iku ’hall’ | Kik- | Kij- | Kɪj- | Kikjui | Kikiː | KikaN | Kɪjɪː | naru ’válik valamivé’ | nar- | naj- | nat- | najui | nai | naɾaN | naːtɪ | II. szabályos ragozási osztály (magánhangzóra végződő tő) | okiru ’felébred’ | ˀwɪː- | ˀwɪːj- | ˀwɪːt- | ˀwɪːjui | ˀwɪː | ˀwɪːɾaN | ˀwɪːtɪ | Rendhagyó ragozás | suru ’csinál’ | s- / sj- | sj- | sj- | sjui | sɪː | sjɐN | sjɪː Stripsnai / Articles 55 CHITSUKO FUKUSHIMA 2. TÁBLÁZAT. Az intabui nyelvjárás igei ragozási mintái Tokusimában Címszó Fő ragozási alakok A standard japán nyelv megfelelő alakja alapszótő (BS) összevont tő (FS) hangtani változással járó tő (ES) –ju alak határozói alak tagadó alak –te alak (hangtani változással járó alak) FS + ui BS + i BS + aN ES + I Szabályos ragozás (Mássalhangzóra végződő tő) asobu ’játszik’ ’asIb- ’asIbi- ’asId- ’asIburi ’asIbi ’asIbaN ’asIdI kiku ’hall’ Kik- Kiki- Kicj- Kikjuri Kiki KikaN KicjI naru ’válik valamivé’ na- narj- nat- najuri nari nar aN na:tI okiru ’felébred’ ’wl:r- ’wl:rj- ’wl:t- ’wl:rjuri ’wl:ri ’wl:raN ’wl:tI Rendhagyó ragozás suru ’csinál’ s-/sj sj- sj- sjui sji: sjaN sji: I, E: középső magánhangzók [ɨ], [ə]; ’: glottális zárhang [ʔ]; K: glottalizált [k’]; N: szótagalkotó nazális 3. TÁBLÁZAT. Igecsoportok és ragozási minták: a II. szabályos osztály beolvadása az I. szabályos osztályba Standard japán ragozási minta határozói alak Asama nyelvjárás ragozási mintája határozói alak Intabu nyelvjárás ragozási mintája határozói alak naru ’válik valamivé’ I. szabályos nari I. szabályos nai Szabályos (I) nari kiru ’visel’ II. szabályos ki I. szabályos KirI: Szabályos (I) Kiri ikiru ’él’ II. szabályos iki I. szabályos ’ikiri: Szabályos (I) ’ikiri okiru ’felébred’ II. szabályos oki II. szabályos ’wl: Szabályos (I) ’wl:ri deru ’kimegy’ II. szabályos de II. szabályos ’izjI: Szabályos (I) ’izjiri I. szabályos osztály: -r végű tövű igék; határozói alak: -r végű tő + i II. szabályos osztály: igék végződő tövű igék; határozói alak: magánhangzóra végződő tő A II. szabályos ragozási mintáról az I. szabályos ragozási mintára való áttérés a rendszerek megváltozásához vezetett. Az Asama nyelvjárás átmeneti rendszert képvisel a standard nyelv és az Intabu nyelvjárás között. A folyamat ténylegesen az eredeti határozói alak –ri formával való kiegészítéséből áll. Fukushima (2017) ezért az alábbi –ri-vel kiegészített alak elterjedésére összpontosított. ’wl: > ’wl:ri az okiru ’felébred’ határozói alakja ’izjI: ’izji: > ’izjiri a deru ’kimegy’ határozói alakja A dolgozat a tiltó alakot a rendszerek változásának magyarázatára szolgáló további bizonyítékként mutatja be. 56 Acta Linguistica Lithuanica LXXIX Reconsidering the Change of Verbal Conjugation Systems in Tokunoshima Dialects: The Prohibitive Form as Another Proof 2. AZ IGERAGOZÁSI RENDSZER TÖRTÉNETE A JAPÁN NYELVJÁRÁSOKBAN Kobayashi (2004: 540) summarized the changes in verbal conjugation system in the particular verb group including okiru ‘wake up’ by examining the data of Japanese dialects. The changes have three stages. On the first stage, there are two vowel grades such as oku- or oki- in the vowel ending verb stem. This stage was observed in Classical Japanese and is observed in Kyushu dialects still now. On the second stage, there is just one vowel grade oki- in the vowel ending verb stem. This stage is observed in Standard Japanese. On the third stage, there emerges the -r ending verb stem okir-. This stage is observed in many Japanese dialects. A okiru és okuru végalakok, valamint a okiru és okuru attributív alakok a -r végű tővel rendelkező alakok legrégebbi típusát képviselik; ezeket a standard japán nyelvben és a legtöbb nyelvjárásban használják. Emellett számos -r végű tővel rendelkező alak létezik: tagadó alakok: okira-, okera-, okirja- és okerja-; műveltető alakok: okira- és okera-; óhajtó alakok: okiro- és okira-; feltételes alakok: okire-, okere- és okure-; továbbá felszólító alakok: okiro, okire, okero és okere (Kobayashi 2004: 543, 545). Az okiri határozói alakban való használata azonban ritka. Ezt a -ri hozzáadásával képzett okiri alakot Tokunoshimán használják. Tiltó alakok is léteznek: az okiruna és változatai, amelyeket a tanulmány későbbi része tárgyal. 3. HATÁROZÓI ALAKOK: FÖLDRAJZI VÁLTOZATOSSÁG A RYŪKYŪ-NYELVJÁRÁSOKBAN ÉS GENERÁCIÓS VÁLTOZÁSOK TOKUNOSHIMÁN Az okiru ’felébred’ határozói alakjainak térképe alapján, amely Nakmoto (1988) adataira épül (lásd 2. ábra; Fukushima 2017), a -ri hozzáadásával képzett határozói igealakok (fekete körök) a Ryūkyū-szigetek északi részének egy területén, köztük Okinava főszigetén fordulnak elő, a déli Ryūkyū-szigeteken azonban nem. A -ri nélküli hagyományos igealakokat (szürke négyzetek) a Ryūkyū-szigetek északi részének egy részén, valamint a déli Ryūkyū-szigeteken használják. Ez a földrajzi eloszlás megerősíti, hogy a -ri hozzáadásával képzett határozói igealakok újak. A Tokunoshima különböző generációiból származó adatok alapján bemutatjuk a szigeten végbement generációs változásokat (lásd 3. ábra; Fukushima 2017). Az adatok korábbi publikációkat, Hirayama (ed.) (1966) és Nakmoto (1988) munkáit, valamint Fukushima 2012–2015-ös és Sawaki et al. 2012–2013-as felméréseit foglalják magukban. Stripsni / Articles 57 CHITSUKO FUKUSHIMA (lásd 3. ábra). A hagyományos alakokat szürke négyzetek, a –ri hozzáadásával képzett alakokat pedig fekete körök jelölik. A változások az 1960-as évek előtt végbementek, és mára csaknem teljesen lezárultak. Az elterjedés a sziget déli részén fekvő Isen településről indulhatott. A középkorú adatközlőkkel végzett legutóbbi felmérés szerint 40 adatközlő közül mindössze három őrizte meg a hagyományos, –ri nélküli alakot. 2. ÁBRA. Az okiru ’felébred’ határozói alakjai Nakomoto (1988) alapján 3. ÁBRA. A határozói alakok generációs változásai különböző adatok alapján 4. A HATÁROZÓI ÉS TILTÓ ALAKOK VÁLTOZATAI A TOKUNOSHIMA-I NYELVJÁRÁSOKBAN Az anyanyelvi nyelvjáráskutató, Takahiro Okamura által 1977-ben megkérdezett idős adatközlőktől származó geolingvisztikai adatok a határozói és tiltó alakok regionális adatait is tartalmazták. Az Okamura-adatok alapján készített nyelvi térképek egyértelműen körülhatárolt változatosságot mutatnak a sziget egészén található 52 településen.2 2 A 4., 5. és 6. ábra a Fukushima és Fukushima által kifejlesztett SEAL 618J verzióval készült. Az Okamura-féle felmérés adatai azért fontosak, mert a vizsgált terület a sziget északi részét is magában foglalja, amelyet Hirayama (szerk.) (1966) és Nakomoto (1988) nem vizsgált. 58 Acta Linguistica Lithuanica LXXIX A Tokushima-i nyelvjárások igei ragozási rendszereinek változását újragondolva: a tiltó alak mint újabb bizonyíték A határozói alakok térképén (lásd a 4. ábrát) a magánhangzóra végződő igetövű alakok (fekete négyzetek) különálló területeken találhatók, míg az r-re végződő igetövű alakok (fehér körök) az egész szigeten elterjedtek. A magánhangzóra végződő igetövű alakok tehát régebbiek, mint az r-re végződő igetövű alakok. A fenti szakaszban megfogalmazott értelmezést ez megerősíti. A tiltó alakok térképén (lásd az 5. ábrát) a regionális változatosság hasonlónak tűnik, noha a magánhangzóra végződő igetövű alakok (fekete négyzetek) területe nagyobb, mint az 4. ábrán látható, r-re végződő igetövű alakoké. A határozói alakok változása tehát valamivel előrehaladottabb, mint a tiltó alakoké. 4. ÁBRA. Határozói alakok az 1977-es Okamura-féle felmérésből 5. ÁBRA. Tiltó alakok az 1977-es Okamura-féle felmérésből 6. ÁBRA. Tiltó alakok (részletes) az 1977-es Okamura-féle felmérésből Straipsniai / Articles 59 CHITSUKO FUKUSHIMA 4. TÁBLÁZAT. Jelenleg használt tiltó alakok ASAMA INUTABU Magánhangzóra végződő igető *’wɪ:na ‘wɪNna r-végű igető 1 ’wɪ:na ‘wɪ:ɪna r-végű igető 2 *’wɪ:ɾuna ‘wɪ:ɾuNna Összeolvadt tő ‘wɪ:juNna ‘wɪ:juNna A tiltó alakok térképén (részletesen) (lásd a 6. ábrát) az egyes alakok elterjedése látható, ami hasznos a változás menetének értelmezéséhez. Az Asamában és Inutabuban jelenleg használt alakokat a 4. táblázat mutatja (a szerző vizsgálata alapján). A 6. ábra és a 4. táblázat értelmezése alapján a változás következő menete rajzolódik ki. 7. ÁBRA. Tiltó alakok Nakamoto (1998) alapján 60 Acta Linguistica Lithuanica LXIX Reconsidering the Change of Verbal Conjugation Systems in Tokushima Dialects: The Prohibitive Form as Another Proof A magánhangzóra végződő igetövű alak tehát régebbi, mint az r-re végződő igetövű. Ezt a 7. ábra is megerősíti: a Nakamoto (1998) adatai alapján készült térkép a Rjúkjú-szigetek nyelvjárásainak tiltó alakjait mutatja. 5. KÖVETKEZTETÉSEK A tokunoshimai igeragozási rendszerek jelenleg zajló változása része annak a tendenciának, amely a japán nyelvjárások igeragozási rendszereinek átszervezésére irányul. Ez a tanulmány az 1977-es Okamura-felmérés alapján újonnan készített nyelvészeti térképeket mutat be, és amellett érvel, hogy a változásra egy másik bizonyíték is van: a tiltó alak. A határozói alak és a tiltó alak térképei hasonló eloszlást mutatnak: az r-re végződő igetövű alakok elfoglalják a szigetet, míg a magánhangzóra végződő igetövű alakok elkülönülten maradnak meg a szigeten. A magánhangzóra végződő igetövű alakok tehát régebbiek, mint az r-re végződő igetövűek. Ez az értelmezés jól illeszkedik mind a rjúkjúi nyelvjárások eloszlásához, mind a japán nyelv történetéhez. REFERENCES Fukushima Chitsuko 2010: Making paradigms of verbs and adjectives using a dialect corpus. – Slavia Centralis 1, 124–131. Fukushima Chitsuko 2017: Reorganization of verbal conjugation system in Japanese dialects: A case study in Tokunoshima dialect. – VII Congress of International Society for Dialectology and Geolinguistics: Selected Papers, 9–18. Hirayama Teruo (ed.) 1966: Ryukyu Hogen no Sogeki Kenkyu. Comprehensive study of Ryukyu dialects. Tokyo: Meiji-Shoin. Kobayashi Takashi 2004: Hogen-gaku-teki Nihon-shi no Kenkyu. Dialectological study of Japanese language history. Tokyo: Hitsuji Shoho. Straipsniai / Articles 61 CHITSUKO FUKUSHIMA Nakamoto Masachie 1988: Ryukyu-go nidan-kei doushi obiru no katsuyo. Conjugation of the two grade verb obiru in Ryukyu dialects. – Dialects in Ryukyu (Ryukyu no hogen) 13, 106–130. Sawaki Motoei, Chitsuko Fukushima, Yumi Nakajima 2003: Dialect corpus as a resource for dialect dictionary. Paper presented at the 4th International Congress of Dialectologists and Geolinguists, University of Riga, 28 July–2 August. Sawaki Motoei, Yumi Nakajima, Chitsuko Fukushima 2006: Making multimedia dialect dictionary as a database with indexes and cross-references. Paper presented at the 5th International Congress of Dialectologists and Geolinguists, University of Minho, 4–8 September. Sawaki Motoei, Yumi Nakajima, Chitsuko Fukushima 2012: Making the most of a dialect corpus: Development of the Tokunoshima Dialect Dictionary of two thousand sentences. Paper presented at the 6th International Congress of Dialectologists and Geolinguists, the Austrian Academy of Sciences, 23–28 July. Sawaki Motoei, Yumi Nakajima, Chitsuko Fukushima 2013: Standardization and dialect leveling in Tokunoshima. Working Papers from the 2nd Meeting of NWAV Asia-Pacific Region (NWAV-AP2): http://www.ninjal.ac.jp/socioling/nwavap02/working-papers.html. Veiksmažodžio asmenavimo sistemų kaita Tokunōšimos tarme: draudimą reiškianti forma kaip dar vienas įrodymas SANTRAUKA Straipsnyje aptariamas tarmės geografijos tyrimas, prasidėjęs nuo morfologinės veiksmažodžio asmenavimo sistemų analizės Riūkiū archipelago Tokunōšimos saloje. Tyrimo tikslas – ištirti Tokunōšimos veiksmažodžio asmenavimo sistemoje vykstančią kaitos procesą. Ši kaita rodo polinkį pertvarkyti japonų tarmių veiksmažodžio asmenavimo sistemas. Diejų vietinių sistemų palyginimas atskleidė, kad šios kaitos dalis buvo nauja, susijusi su prieiksminėmis formomis, konkrečiai su -ri pridėjimu prie originalios formos, o skirtingų duomenų pagrindu sudaryti lingvistiniai žemėlapiai atskleidė istorinius pokyčius ir kartu lemiamą kaitą (Fukushima 2017). Šiame straipsnyje pateikiami 1977 m. Okamūros tyrimo pagrindu iš naujo nubraižyti lingvistiniai žemėlapiai ir teigiama, kad draudimą reiškianti 62 Acta Linguistica Lithuanica LXXIX Reconsidering the Change of Verbal Conjugation Systems in Tokushima Dialects: The Prohibitive Form as Another Proof forma yra dar vienas kaitos įrodymas. Prejeksminės formos ir draudimą reiškiančios formos žemėlapiai atskleidžia panašų geografinį pasiskirstymą: formos su r besibaigiančiu veiksmažodžio kamienu dengia visą salą, o formos su balse besibaigiančiu veiksmažodžio kamienu užima pavienius salos plotelius. Taigi, formos su balse besibaigiančiu veiksmažodžio kamienu yra senesnės nei formos su r besibaigiančiu veiksmažodžio kamienu. Ši išvada dera su Rūkių tarmių pasiskirstymu bei japonų kalbos istorija. Įteikta 2018 m. lapkričio 14 d. C H I T S U K O F U K U S H I M A University of Niigata Prefecture 471 Ebigase, Higashi-ku, Niigata, Niigata 950-8680, Japan [email protected] Straipsniai / Articles 63