XIX a. pab. – XX a. pr. medicinos terminų daugiareikšmiškumo klausimu

98 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ Lietuvių kalbos institutas ORCID id: https://orcid.org/0000-0002-8679-3253 Kutatási irányok: litván terminológia, a litván orvosi terminológia története. DOI: doi.org/10.35321/all83-05 XIX. SZ. VÉGE – XX. SZ. ELEJE MEDICINOS TERMINŲ A POLISZÉMIA KÉRDÉSÉHEZ On Polysemy of Medical Terms of Late 19th – Early 20th Century ABSZTRAKT A tanulmány azokat a többjelentésű orvosi terminusokat tárgyalja, amelyeket litván orvosok használtak a XIX. század végén – a XX. század elején az orvostudományi és egészségügyi kérdésekről szóló ismeretterjesztő szövegekben. A vizsgált időszak orvosi terminológiájában kevés a tárgyalt terminus. Az ilyen terminusok különböző jelentései a kontextusban, illetve az ugyanazon terminusok különböző kontextusokban való használatának összevetésekor tárulnak fel. A különböző orvosi jelentésekkel (mind fő-, mind mellékjelentésekkel) rendelkező terminusok többségét az orvosok az élő nyelvből vették át, annak szavait terminologizálva. A szerzői többértelműséghez sorolhatók azok az esetek, amikor a terminus különböző orvosi jelentéseit az azt saját szövegében (szövegeiben) használó orvos (orvosok) adta (adták). A terminusokat leggyakrabban két különböző orvosi jelentésben használják. A kezdeti orvosi terminológia kialakulási szakaszának többértelmű terminusait tárgyalva a tanulmány egyúttal áttekinti a többértelműség kérdésével kapcsolatos elméleti megállapításokat is. KULCSSZAVAK: többértelműség, homonímia, többértelmű terminus, orvosi terminus, terminológia. Tanulmányok / Articles 99 XIX a. pab. – XX a. pr. medicinos terminų daugiareikšmiškumo klausimu ANNOTÁCIÓ A cikk a litván orvosok által a 19. században és a 20. század elején használt poliszémikus orvosi texts on medical and healthcare topics written in popular scientific style at the end of the szakkifejezéseket tárgyalja. Az ilyen szakkifejezések nem nagy számban fordulnak elő a vizsgált időszak orvosi terminológiájában. Az ilyen szakkifejezések különböző jelentései a kontextusból, illetve az azonos szakkifejezések különböző kontextusokban való használatának összehasonlításakor tárulnak fel. A különböző orvosi (mind elsődleges, mind másodlagos) general language by transforming its words into terms. The so called author’s polysemy includes such cases when a doctor(s) attribute(s) different medical meanings to the term in his/her/their text(s). Terms are usually used in two different medical meanings. In addition to the discussion on the polysemous terms dating back to the initial stage of jelentéssel rendelkező szakkifejezések többségét az orvosok az orvosi terminológia kialakulásának időszakában vették át; a cikk a poliszémia témájával kapcsolatos elméleti megállapításokat is áttekinti. KULCSSZAVAK: poliszémia, homonímia, poliszémikus szakkifejezés, orvosi szakkifejezés, terminológia. BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK A jeles litván filozófus, Stasys Šalkauskis már 1925-ben, a Logos1 folyóiratban megjelent Terminologijos teorija ir lietuviškoji filosofijos terminija című munkájában ezt írta: „Ha egy szó egy bizonyos kontextusban különleges jelentőségre tesz szert, létrejön számára az új, speciálisabb jelentés megszerzésének alapvető feltétele. Ily módon [...] egy szemantikai jelenség megy végbe, amelyet [...] poliszémiának nevez[nek], [...]. Ez „az a képesség, amellyel a szavak rendelkeznek – hogy használatuk különböző módjai szerint különféle jelentéseket sajátítsanak el, és e jelentésekkel állandóan jelen legyenek a nyelvben” (Šalkauskis 1991: 44). Mint ismeretes, a terminussal szemben támasztott egyik alapvető követelmény a pontosság, ez pedig összefügg az egyértelműséggel, amelyet megkíséreltek a terminológia alapvető elveként értelmezni (lásd Laurén, Myking, kai įvardyti turi būti vartojamas vienas terminas, priešingu atveju toks terminas aiškintas kaip trūktinas, netikslus. Tačiau praktikoje šis reikalavimas sunkiai Picht 1998: 246) – egy fogalomhoz egy terminus tartozik, és fordítva; ennek megvalósítása azonban nem mindig lehetséges. 1 Logos – a vallás, a filozófia, az összehasonlító irodalomtudomány és a művészet folyóirata. A Logos társadalmi szervezet adta ki. Filozófiai, teológiai, vallástudományi, művészettudományi és kulturológiai tanulmányokat, a filozófia és az irodalom klasszikusainak fordításait, valamint képzőművészeti alkotások reprodukcióit közölték benne. A folyóirat szerkesztőbizottságát litván és külföldi tudósok, valamint papok alkották. 1921-ben kezdett megjelenni Kaunasban, 1939-ig 30 szám jelent meg belőle (kiadó és szerkesztő: P. Dovydaitis) (Stančienė 2008: 573). PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ 100 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII Daugiareikšmiškumas2 svarbus ne tik leksikologijos, bet ir terminologijos3 kérdés. Jelenségét különböző történelmi korszakokban, az ókortól kezdve, tágabban vagy szűkebben tárgyalták (lásd: Трегубов 2011: 179). A vélemények – amelyek gyakran ellentmondásosak – bősége tette aktuálissá a többértelműség kutatását (lásd: Ходакова 2009: 121). A többértelműség, vagyis poliszémia4, akkor alakul ki, amikor megváltoznak a szó szemantikai határai, illetve elsődleges jelentése kiszélesedik vagy beszűkül (lásd: Маркович 2017: 74; Вольберг 2017: 75), és több (különösen ugyanahhoz a szakterülethez tartozó) fogalmat ugyanazzal a lexémával neveznek meg. A többértelműséget grafikusan a következőképpen lehetne ábrázolni5: Daugiareikšmiškumas Tartalom Kifejezés A x B És minél gyakrabban használják a terminust, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy új jelentései alakulnak ki, vagyis hogy többértelműség jön létre (lásd Маркович 2017: 75). Úgy vélik, hogy a többértelműség inkább az egyszerű morfológiai és szóalkotási szerkezetű szóra jellemző, mint a kölcsönszóra, illetve a ritkábban használt és szóalkotásilag összetettebb szerkezetű szóra (lásd Маркович 2017: 75). Voltak, akik úgy gondolták, hogy a többértelműség megnehezíti a szakemberek és a tudósok kommunikációját, mivel a terminológiai lexikára – amint említettük – egyértelmű viszonyok jellemzők: egy jel – egy jelentés (lásd Кожанов 2014), ezért a többértelműséget hagyományosan a terminológia egyik fő problémájának, hiányosságának tekintették (Гринев 1993: 99; Киселева, Росянова 2013: 116; Нашиванько 2013: 139). Mindazonáltal a többértelműség a terminológiában létezik, és feltehetően ezt a szemantikai jelenséget meg kell engedni, jóllehet egyrészt a terminus mint jel, másrészt a terminusok mint az élő nyelv szavai valamennyi, az adott 2 A többértelműségtől klo prigimtis lemia vienareikšmius ženklo ir ženklinamojo dalyko santykius, elválaszthatatlan egy másik szemantikai jelenség – a homonímia (bővebben lásd: Даниленко 1977: 70; Суперанская és mtsai 1989: 45; Прохорова 1996: 8; Татаринов 1996: 177; 287; Jakaitienė 2009: 101–111), azonban ebben a tanulmányban ezt részletesebben nem tárgyaljuk. Laurén, Myking, Picht 1998: 244; Емельянова 2003: 390; Марузо 2004: 216; Ахманова 2005: 3 Az építőipar népi terminusait Robertas Stunžinas kutatta (Stunžinas 2009: 68–92). 4 A poliszémiát szemantikai variálódásnak is nevezik (lásd: Татаринов 1996: 178; Кожанов 2014: 354). 5 A sémát Christer Laurén, Johan Myking és Heribert Picht rajzolta meg (lásd Laurén, Myking, Picht 1998: 244). Cikkek / Articles 101 XIX a. pab. – XX a. pr. medicinos terminų daugiareikšmiškumo klausimu a nyelv lexikai-szemantikai folyamatainak hatását (lásd Даниленко 1977: 65). A valós, nem pedig „ideális” terminológiákban a többértelmű terminusok nem ritkák. A poliszémia nem anomália és nem véletlen – bizonyos funkciókat tölt be. Igaz, hosszú időn át úgy vélték, hogy a többértelmű lexikai egység nem terminológiai jellegű, és nem töltheti be a terminus státuszát (Киселева, Росянова 2013: 115). Daugiareikšmiškumas daugelio mokslininkų suprantamas ir apibrėžiamas hasonlóképpen – ez: • a szó azon képessége, hogy több jelentéssel rendelkezzen (Даниленко 1977: 65); • reiškinys, kai tas pats žodis turi keletą tarpusavyje susijusių reikšmių, paprastai atsirandančių keičiantis ir plėtojantis pirminei to žodžio reikšmei (Головин, Кобрин 1987: 48); • ugyanazon szó két vagy több jelentésben való használata (Суперанская ir kt. 1989: 42); • az a jelenség, amikor egy szónak vagy szókapcsolatnak több jelentése van (Gaivenis, Keinys 1990: 44); • egy nyelvi egység azon képessége, hogy egynél több jelentéssel rendelkezzen (Емельянова 2003: 486); • a szó azon képessége, hogy különböző jelentései legyenek (Марузо 2004: 216); • to paties žodžio gebėjimas turėti keletą tarpusavyje susijusių reikšmių, paamelyek rendszerint e szó elsődleges jelentésének változása (módosulása) és fejlődése eredményeként jöttek létre (Ахманова 2005: 335); • a több terminológiai jelentéssel rendelkező terminusok működése egy adott területen (Татаринов 2006: 177); • reiškinys, kai terminas įvardija skirtingas vienos ar kelių artimų sričių sąvokas (Ходакова 2009: 121); • egyetlen lexikai egység azon képessége, hogy több jelentéssel rendelkezzen (Chromá 2011: 46); • az a jelenség, amikor egy szónak több, egymással összefüggő jelentése van Росянова 2013: 115); (Киселева, • a terminus azon sajátossága, hogy két vagy több jelentéssel rendelkezik (Нашиванько 2013: 138). A többjelentésű szó (terminus6) rendszerint alapjelentéssel rendelkezik, amelyből további7 jelentések ágaznak ki (lásd Суперанская és mtsai 1989: 43). Feltételezik, hogy a poliszémiát a lexikai egység struktúrájának rugalmassága határozza meg, amely segíti új tartalom elsajátításában (lásd Даниленко 1977: 65). A többértelmű terminusok a köznyelvi szavak poliszémiája, metonímia, vagyis egy dolog megnevezésének egy másik, az elsővel bizonyos asszociatív (például az egész és a rész, a nem és a faj közötti) 6 Az a terminus, amelynek alapjelentéséből új jelentések ágaznak ki, donor terminusnak nevezzük kapcsolatokhoz kapcsolódó dologra való átvitele következtében jöhetnek létre, módon (lásd Головин, Кобрин 1987: 49). A poliszémia okait a nyelvi gazdaságosságban (термин-донор) (Бекишева, Грошева 2017: 43). 7 Dar vadinamos šalutinėmis reikšmėmis (Jakaitienė 2009: 89). PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ 102 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII próbálják keresni – a nyelvi elemeket „gazdaságosan” használják: a terminológiai egységek minimális száma maximális jelentésterhet képes közvetíteni (lásd: Gangemi ir kt. 2000: 285, 289; Киселева, Росянова 2013: 116–117; vö. Гончарук, Гущина 2009: 123). A többértelmű lexikai egységek rinis poliszémiája) (lásd Киселева, Росянова 2013: 116–117). Megkülönböztetnek mennyiségi és minőségi terminológiai poliszémiát. Az előbbit a terminológiai jelentések száma alapján értik, például bináris gali rastis ir dėl skirtingos to paties reiškinio interpretacijos (vadinamasis autopoliszémia (a terminusnak két jelentése van) (lásd Киселева, Росянова 2013: 117), ternáris poliszémia (a terminusnak három jelentése van), kvaterner poliszémia (a terminusnak négy jelentése van) (lásd Киселева, A minőségi terminológiai poliszémiát a következő esetek jellemzik: 1) interdiszciplináris poliszémia (amikor a terminusokat különböző területeken használják, de a jelentések közötti közvetlen vagy közvetett kapcsolat egyesíti őket), 2) konceptuális poliszémia (amikor ugyanazon szakterületen belül ugyanazt a jelenséget eltérően értelmezik), 3) kategorikus Росянова 2013: 118). poliszémia (amikor ugyanaz a terminus folyamatot és eredményt, cselekvést és állapotot, általános és speciális dolgot nevez meg) (lásd még Skujiņa 2002: 46), 4) szakterületen belüli poliszémia (amikor a terminus egy szakterület keretein belül többértelmű) (lásd Киселева, Росянова 2013: 118), 5) több rendszerre kiterjedő poliszémia (amikor ugyanaz a terminus tudományközi kölcsönzés eredménye, vagyis ugyanazt a terminust például a műszaki tudományokban, a sportban, a nyomdaiparban, az orvostudományban stb. használják), 6) implicit poliszémia (amikor egy nyelv egyértelmű terminusának két vagy több, jelentésükben közeli, de egy másik nyelvben eltérő terminus felel meg) (lásd Киселева, Росянова 2013: 119). Előfordul, hogy a daugiareikšmiškumas terminust a termino nevienareikšmiškumas terminus szinonimájaként használják. Viktor Tatarinov véleménye szerint azonban a daugiareikšmiškumas csupán a nevienareikšmiškumas egyik változata. A terminológus a tudományos használatba az ambiszemia8 és az euriszemia9 fogalmait vezette be mint a többértelműség fajtáit neviena8 Az ambiszemia (амбисемия) a terminus többértelműségének egyik fajtája. Az ambiszemia fogalmát 1987-ben V. Tatarinov alapozta meg. Ambiszemia (lat. ambi- ← gör. άμφί „körül, környékén“ + σήμα „jel“) – a terminus azon sajátossága, hogy a nyelvben eltérő szemantikai terjedelemmel funkcionál; ez a sajátosság számos extralingvisztikai tényező által meghatározott (a terminust különböző iskolák, tudósok, a tudomány fejlődésének különböző szakaszaiban használják) (Татаринов 2006: 14; vö. még Našivanko 2013: 141–143). Ezt a jelenséget konceptuális többértelműségnek is nevezik (концептуальная многозначность) (Сакаева 2017: 114). 9 Euriszemia (эврисемия) – a terminus többértelműségének egyik fajtája. A terminust V. Tatarinov kezdte használni 1987-ben. Az euriszemia (gör. εΰρς „széles“ + σήμα „jel“) a terminus azon sajátosságaként értelmezhető, hogy meghatározatlan számú denotátumhoz kapcsolódik. Az euriszemia általában az általános Straipsniai / Articles 103 XIX a. pab. – XX a. pr. medicinos terminų daugiareikšmiškumo klausimu reikšmiškumas atžvilgiu. Ambisemija suprantama kaip turinio neapibrėžtumas, Az euriszemia – mint a terminus azon sajátossága, hogy meghatározatlan számú denotátumhoz kapcsolódik, a poliszémia pedig – mint a terminus azon sajátossága, hogy két vagy több, egymással összefüggő fogalmak logikai kapcsolatait tükröző jelentéssel rendelkezik. Az említett fogalmak a következőképpen helyezkednek el: monosemia – ambiszemia – poliszémia – euriszemia (Татаринов Taigi, ilgainiui po prieštaringų nuomonių kovos į daugiareikšmiškumą imta 2006: 44). kissé másképpen szemlélni – mint „a nyelvi rendszer törvényszerű jelenségét, amely feltárja a nyelv szemantikai mozgékonyságát, az emberek azon képességét, hogy gazdaságosan tikrovę (žr. Jakaitienė 2009: 87). Vienareikšmiškumas terminologijoje taip pat imamas suprasti kiek laisviau – tik kaip tendencija, pageidautina ypatybė arba rendszerezzék a nyelven kívüli valóságot” –; a terminusokkal szemben támasztott ésszerű követelmény (lásd Нашиванько 2013: 139; vö. Keinys 1982: 89–90). Mert az egyértelműség nem a terminus tulajdonsága, hanem csak a vele szemben támasztott követelmény. Aleksandr Reformatszkij azt írta, hogy a terminus egyértelműségét (monoszémiáját) csak a terminológiai mező, azaz egy bizonyos terminológia keretein belül kell értelmezni (lásd Суперанская és mtsai 1989: 44, 47). A vizsgálat tárgyát azok a többjelentésű orvosi terminusok képezik, amelyek a XIX. század végén – a XX. század elején a litván orvosok által az orvosi és egészségügyi kérdésekről írt ismeretterjesztő szövegekben fordultak elő10. A források kiválasztásakor több alapelvet követtek. Először is neves litván orvosok (Antanas Vileišis, Kazys Grinius, Stasys Matulaitis, Juozas Bagdonas, Kazimieras Jokantas, Vincas Kudirka és mások) által írt könyvecskéket vagy újságcikkeket, valamint egy-két, kalendáriumokban megjelent cikket vettek figyelembe. Másodszor, olyan orvosi és egészségügyi szövegeket választottunk, amelyeket az említett orvosok közérthetően, egyszerű emberek olvasására szántak. A szövegek nagy számával A. Vileišis és K. Grinius orvosok munkái tűnnek ki. Különösen sok ismeretterjesztő könyvecskét és újságcikket publikált A. Vileišis. K. Grinius főként az általa szerkesztett Sveikatos laikraštyje című újságban írt. A nem szakosított peTikslas ir uždaviniai. Célul tűztük ki a litván orvosi riodinių laikraščių, kuriuose buvo skelbiama gydytojų medicinos straipsnių, galima minėti Ūkininką, Varpą, Šaltinį, Vilniaus žinias, Artoją, Gydytoją, Sveikatą. terminológia kialakulásának kezdeti szakaszából származó többjelentésű terminusok vizsgálatát. E cél elérése érdekében XIX. század végi – XX. század eleji ismeretterjesztő szövegek; 2) a mi tokie uždaviniai: 1) surinkti ne vieną reikšmę turinčius medicinos terminus kontextus alapján azonosítani e terminusok jelentéseit és leírni azokat; 3) megvizsgálni, mi jellemző ezekre a terminusokra, és melyek eredetük előfeltételei az orvosi terminológiában. a tudományos terminusokra és az általános műszaki terminusokra. Az ilyen terminusok szémáinak összetétele lehetővé teszi, hogy a terminui būti begaliniareikšmiam (Татаринов 2006: 247). Šis reiškinys dar vadinamas plačiareikšmiškumu (широкозначность) (Гончарук, Гущина 2009: 123). 10 Išsamesnę šio laikotarpio medicinos šaltinių apžvalgą žr. Zemlevičiūtė 2009: 71–83. PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ 104 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII Módszertan. A többjelentésű orvosi terminusok tárgyalása leíró-elemző (elsősorban), értelmező és összehasonlító módszereken alapul. Az utóbbit az orvosi terminusok jelentéseinek az akadémiai Lietuvių kalbos žodynasban (a továbbiakban – LKŽ) és a Medicinos terminų žodyne (a továbbiakban – MedŽ) rögzített jelentésekkel való összevetése során alkalmazzák; vizsgálják a közös és eltérő vonásokat, valamint az egyezés vagy eltérés eseteit. Nagy figyelmet fordítanak az orvosi terminusok kontextusára – az illusztráló mondatokat eredeti nyelven közlik, mivel a terminus tartalma csak a kontextusban tárul fel teljes mértékben (lásd: Гончарук, Гущина 2009: 125; Маркович 2017: 76; Вольберг 2017: 75; Соколов, Кириллова 2017). A vizsgált anyagot mintha különálló cikkekként tárgyalnánk, azaz a terminust nagy félkövér betűkkel írjuk, a gondolatjel után a jelentések és azok tárgyalása, valamint a latin megfelelőik következnek. A szemléletesség kedvéért a terminusokat és jelentéseiket táblázatokban közöljük. A vizsgált forrásokban leginkább kétjelentésű (van egy háromjelentésű és egy négyjelentésű) testrészek vienas kitas kitokias medicinos sąvokas įvardijantis pavadinimas. Toliau aptariamas pluoštas ne viena reikšme vartotų medicinos terminų, sués szervek, betegségek elnevezései, valamint az e terület különböző ismeretterjesztő szövegeiből gyűjtött terminusok fordulnak elő. A terminusok jelentéseinek száma szerint három csoportban közöljük őket. TÖBBJELENTÉSŰ ORVOSI TERMINUSOK A XIX. SZ. VÉGÉNEK – A XX. SZ. ELEJÉNEK SZÖVEGEIBEN 1. Kétértelmű, két tagból álló orvosi szakkifejezések. Ez a leggyakoribb medidas, cinos terminų grupė – dažniausiai terminai tekstuose rasti pavartoti dviem skirtingomis medicininėmis reikšmėmis. VEIDAS – „veidas“ (lot. facies) ir „skruostas“ (lot. zygoma). Terminas veiamelyet a litván orvosok a „személy” (egész) (elsődleges), illetve az „orca” (rész) (másodlagos) szokásos jelentésében használtak. Elsődleges jelentésében a veidas szót kizárólag a vizsgált időszak valamennyi orvosa használta: Adomas Sketeris (1890, 1893), Antanas Vileišis (1895, 1899, 1901, 1903– 1915, 1918, 1924), Eliziejus Draugelis (1914), Jonas Basanavičius (1898), Jonas Šliūpas (1885, 1887), Juozas Bagdonas (1890, 1892, 1913, 1921), Kazimieras Jokantas (1912–1914), Kazys Grinius (1909–1911, 1913, 1920, 1921), Petras Avižonis (1900 (1899), 1911, 1913, 1920), Petras Matulaitis (1888), Pranas Matulaitis (1911), Stasys Matulaitis (1895–1897, 1902), Vincas Kudirka (1889, 1895): Cikkek / Articles 105 XIX a. pab. – XX a. pr. medicinos terminų daugiareikšmiškumo klausimu [...], miután a himlő megjelent, egész testét kiütések borítják el, amelyek néha az arcán is megjelennek, elcsúfítják azt, és akkor már mindenki látja, miféle betegség támadta meg az embert. BL 1904 6 Körülbelül a harmadik napon, nézd csak, kezdi kiütni a testet, leginkább az arctól és a fejtől kezdve, eleinte vörös pontokkal, pattanásokkal, mint a szegfejek. Svk 1910 8 1 Az „orca” jelentésében a veidas terminust J. Bagdonas (1890), St. Matulaitis (1902) orvos használta. Egyébként megjegyzendő, hogy a veidas az említett jelentésben leggyakrabban többes számban használatos: Az izzadtságot csak akkor érezzük, amikor akár nehéz munka végzésekor, akár meleg időben annyi izzadtság kezd el távozni testünkből, hogy az nem tud azonnal elpárologni, és bőrünkön nagy vízcseppek keletkeznek, amelyek végiggördülnek arcunkon, vállunkon és karunkon. ŽK 1902 133 Az oldalakra kiugró arcok szintén az alsóbb származású emberek világának 1890 3 39 Terminas Reikšmės tipikus jegyét mutatják [...]. Vrp arc arc orca HAS – „has” (lat. venter) és „gyomor” (lat. gaster). A pilvas terminus „az gydytojų vartotas „kūno dalies, kurioje yra virškinimo organai“ (pagrindine) ir emésztőcsatorna legszélesebb részének – a gyomornak” (másodlagos) jelentéseiben. A pilvas szót alapjelentésében szinte valamennyi orvos használta: A. Sketeris (1893, 1910, 1911), A. Vileišis (1895, 1899, 1901–1910, 1912, 1914, 1915), E. Draugelis (1915), J. Bagdonas (1892, 1913), J. Basanavičius (1898), J. Šliūpas (1885), K. Grinius (1890, 1909, 1913, 1920, 1921), K. Jokantas (1910, 1912), P. Avižonis (1898, 1900 (1899)), P. Matulaitis (1888, 1890), St. Matulaitis (1896, 1902, 1913), V. Kudirka (1889, 1895): Ligonį iszberia ne tik isz virszaus, bet ir burnoj, gomuryj, gerklėj, dagi, sako, pilve ir žarnose. U 1892 6/7 233 A dohány mérsékelt használata összehúzza a gyomrot és a beleket, amelyeket mozgásba hoz, ezáltal a has a maga idejében kiürül. LB 1885 2 6 A. Vileišis a skrandį gyomrot pilvu (1895, 1905, 1924) nevezte: Ezért nem tanácsos túl sok forró dolgot inni és enni, mert árthat a fogaknak és a gyomornak (hasnak). VŽ 1905 289 4 PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ 106 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII Ez az orvos gyakran két szinonimát közölt egymás mellett ennek az emésztőszervnek a megnevezésére pavadinimus: pilvas (skilvys) NG 1924 85, pilvas (skrandis) SG 1905 16, skilvys (pilvas) NG 1924 78, skilvys, arba pilvas NG 1924 78, skrandis (pilvas) VŽ 1905 289 4, KU 1906 55: Ezért nem szabad túl sok forró dolgot inni és enni, mert árthat a fogaknak és a gyomornak (hasnak). VŽ 1905 289 4 A gyomrot hasnak nevezték más orvosok is – K. Grinius (1890), St. Matulaitis (1896, 1913), P. Avižonis (1899): Az út pedig, amelyen ezek haladnak, a következő: száj, nyelőcső (a torok a hasba), gyomor, vékony [...] belek és vastagbelek, amelyek a végbélnyílásnál végződnek. U 1890 3 39 Hogyan kezeljük a gyomor- (hasi) és bélbetegségeket. U 1896 4 28 Terminas Reikšmės has has gyomor HAS – „szívkamra” (lat. ventriculus) és „gyomor” (lat. g a s te r ). A pilvelis terminussal különböző rendszerek – a szívés érrendszer, valamint a virškinimo – organai. A. Vileišis terminą pilvelis vartojo „širdies skilvelio“ reikšme: Va azonnal összehúzódott mindkét pitvar. Bezárultak mindkét nagyér és a tüdővénák nyílásai, kinyíltak a kamrák (üregek) bejáratánál elhelyezkedő billentyűk, és a vér a felső kamrákból az alsókba áramlott. De még egy másodperc sem telt el, amikor már a kamrák is összehúzódtak. GŽK 1902 54 A. Vileišis a hasat is pilvelisnek nevezte (1899, 1902, 1903, 1905, 1907, Ezek a baktériumok, ha bejutnak az ember gyomrába (skilvėlis, 1909–1911, 1915): pilvelis), és nem pusztulnak el annak savas folyadékától, továbbjutnak a belekbe, és ott elszaporodva hasmenést (žyvatą) és hányást okoznak. LimpL 1915 109–110 Ezek a baktériumok a gyomorból (hasból) jutnak a bélcsatornába. ChK 1907 3 A. Vileišis gyakran egymás mellett adta meg ennek az emésztőszervnek két szinonim elnevezését: pilvelis vagy skilvis Dž 1903 24, skilvelis (pilvelis) Gdt 1915 4 13, diegliai diegliai (hasi fájdalmak) idegi görcsök neuralgia, idegi fájdalmak Cikkek / Articles 113 XIX a. pab. – XX a. pr. medicinos terminų daugiareikšmiškumo klausimu Terminas Reikšmės 3. Négyelemű, többjelentésű orvosi terminusok. A vizsgált anyagban egy olyan terminus fordult elő, amelyet nem kevesebb mint négy különböző értelemben használtak: tingomis medicininėmis reikšmėmis. GYDYKLA – „gyógyszer, medicamentum” (lat. medicamentum), „üdülőhely” (ném. Kurort), „kórház” (lat. hospitalium) és „szanatórium” (lat. sanatorium). A gydykla terminust a „gyógyszer”, „üdülőhely”, „kórház” és „szanatórium” jelentésében használták. Ezeket a terminusokat a kezelés közös szemája kapcsolja össze. A gyógyintézet kifejezést K. Grinius (1910), A. Sketeris (1906), J. Šliūpas (1885) a gyógyszer megnevezésére használták: Azt állítja, hogy az orvosoknak a betegek számára érzékenységük és érzéketlenségük szerint kellene kiosztaniuk a gyógyintézeteket, úgy, hogy az „érzékenyeknek“ elegendő legyen a tipikus gyógyszer kis mennyisége. A 1885 10/11 325 Gyakran szükséges bevenni, ha székrekedés van, a belek megnyitására szolgáló gyógyintézeti [szert] [...]. Svk 1910 11 5 Az a helység, amely természetes gyógyító eszközökkel és működő gyógyintézetekkel rendelkezik, A. Vileišis 1908-as könyvében a gyógyintézet kifejezéssel volt megnevezve: Észrevették, hogy az egyik, a gyógyintézetben (fürdőhelyen) szabad praxist folytató orvos, ahová tüdőbetegeket küldtek, azt tapasztalta, hogy a szabók, akik kereset céljából érkeztek ebbe a kisvárosba, és a betegek ruháinak javításával foglalkoztak, igen gyakran maguk is tüdőbetegekké váltak. VŽ 1908 96 4 A. Vileišis a „kórház“ jelentésében már a Ką daryti, kad sveiki būtume ir ilgai gyventume című könyv első kiadásában (1895) használta a gydykla kifejezést: Mindazonáltal semmi sem segít úgy a betegnek, és semmi sem óvja meg a többieket a fertőző betegségektől, mint a beteg külön gyógyintézetbe való fektetése. SG 1895 32 Azt az intézményt, ahol természetes eszközökkel gyógyítanak, St. Matulaitis 1913-as cikkében gydykla terminussal nevezte meg: PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ 114 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII Daugelis ligonių prieš įstodami į gydyklą, jau buvo gydęsi bromu [...]. MG 1913 1 16. A gydykla („szanatórium” jelentésű) alaptagot tartalmazó faji terminust St. Matulaitis használta: Gydyt. Amman leírja [...], hogyan kezelik az epilepsziásokat a zürichi epilepsziások gyógyintézetében. MG 1913 1 16 Terminas Reikšmės gyógyintézet gyógyszer kórház kurortas sanatorija Befejezésül fontos megjegyezni, hogy a litván orvosok, amikor orvosi és egészségügyi kérdésekről írtak, a terminusokat elsősorban az élő nyelvben keresték. Ez volt a számukra a szükséges orvosi fogalmak megnevezésére szolgáló szavak fő forrása. E nyelv szavainak többségét az orvosok az orvosi terminológia igényeihez igazították – terminologizálták ezeket a szavakat. Ezért bátran kijelenthető, hogy a vizsgált időszak orvosi terminológiája áll a legkevésbé távol az élő nyelvtől, így abból vette át annak minden jellegzetes sajátosságát, köztük a többértelműséget is. Az orvosok a szavakat a közönséges emberek által ismert orvosi jelentésekben használták, hiszen éppen ők voltak írásaik fő olvasói. Nem alkottak és nem kölcsönöztek terminusokat, ha megtalálták őket az élő nyelvben. Tehát ha egy szót a nép nem egyetlen orvosi jelentésben használt, akkor az orvosok írásaiban is ezekben a jelentésekben szerepelt. Ezt az orvosi terminusok és jelentéseik az LKŽ-vel való összehasonlítása is megerősíti. Látható, hogy az orvosi jelentések többsége az élő nyelvben rögzült. Az elvégzett kutatás megerősíti azt az elméleti állítást, hogy a szemantikai deriváció – az elnevezés a köznyelv szavával – volt a legkönnyebben hozzáférhető, legegyszerűbb és formavimosi etape, nes nebuvo didelio kalbinių priemonių pasirinkimo specialioms sąvokoms įvardyti. Šis būdas, kaip matyti aptarus tiriamąją medžiagą, taip legkényelmesebb módszer (Прохорова 1996: 13–14) számos terminológia kezdeti szakaszában, és különösen jellemző volt a litván orvosi terminológia kialakulásának kezdeti szakaszára. Meg kell jegyezni, hogy azoknak az orvosi terminusoknak a száma, amelyek voką, peržiūrėtuose tiriamojo laikotarpio tekstuose nėra gausu. Tai patvirtina egynél több jelentést neveznek meg, igen csekély. Ez megerősíti egyes kutatók azon állítását, hogy a többértelműség jelensége ritka az orvosi Грошева 2017). Cikkek / Articles 115 XIX a. pab. – XX a. pr. medicinos terminų daugiareikšmiškumo klausimu APIBENDRINAMOSIOS IŠVADOS Daugiareikšmiškumas pradiniam lietuvių medicinos terminijos formavimosi terminológiában (Сакаева 2017: 111; vö. Соколова, Кириллова 2017; Бекишева, ez a szakasz nem igazán jellemző – meglehetősen nagy számú forrásból (98, különböző terjedelmű és különböző szerzőktől származó, 19. század végi – 20. század eleji, orvosi és egészségügyi ismeretterjesztő szöveget vizsgálva) mindössze tizenegy olyan terminust találtunk, amelyet az orvosok egynél több orvosi jelentésben használtak. Megállapítást nyert, hogy a vizsgált időszak egyes orvosi terminusainak határai nem voltak nagyon szigorúan meghatározva. Az ilyen terminusok nem rendelkeznek a tudományos terminusokra jellemző alapvető jegyekkel, például pontossággal; az élő nyelv törvényszerűségeinek vannak alárendelve, mivel az orvosok onnan vették át és kezdték használni őket. A terminusok különböző orvosi jelentései teljes mértékben csak a kontextusban, illetve az eltérő kontextusokban használt azonos terminusok összevetésekor tárulnak fel. Így egyet lehet érteni azzal az állítással, hogy a kontextusnak nagy jelentősége van a többértelmű terminusok felismerésében, mivel kontextus nélkül nehéz lenne meghatározni, hogy a terminust milyen jelentésben használták. Az LKŽ adatai szerint azoknak a terminusoknak a többségét, amelyeket az orvosok ismeretterjesztő szövegeikben használtak, orvosi jelentéseikben az élő nyelvből kalboje. Daugiareikšmiais medicinos terminais eina gyvosios kalbos žodžiai, ir tomis vették át az orvosok. Így megállapítható, hogy a vizsgált terminusok még nem távolodtak el az élő nyelvtől, és többértelműségük az adott nyelv szavainak terminologizálódási folyamatában alakult ki, más szóval az orvosi terminusok többértelműsége az élő nyelv szavainak többértelműségéből származott. Másfelől az orvosi szakterület szövegeiben használva már nem az élő nyelv szavai, hanem terminusok. A terminologizálódás útján haladva tehát az orvosi terminusok žėja. Tai paneigia teiginį, kad daugiareikšmiškumas terminologijoje yra paplitęs. Atliktas tyrimas paneigia teorinę įžvalgą, kad paprastos morfologinės ir darybinės sandaros terminas linkęs į daugiareikšmiškumą. Didesnė dalis aptartų többértelműségeinek többsége származék, egyikük pedig összetett terminus. Megfigyelték, hogy bizonyos esetekben ugyanazt a terminust különböző orvosi jelentésekben nem csupán egy orvos használta. Lehetséges, hogy a későbbi szövegek orvos szerzői ismerték kollégáik munkáit, és egyszerűen átvették a terminusokat azokban a jelentésekben. A mennyiségi többértelműség szempontjából a vizsgált szövegekben a kétértelműség dominál, vagyis a terminusokat leggyakrabban két különböző orvosi jelentésben használják. A háromés négyértelműség nem jellemző. PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ 116 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII Kokybinio daugiareikšmiškumo atžvilgiu būdingas vidudalykinis daugiareikšmiškumas, t. y. terminai skirtingomis medicininėmis reikšmėmis vartojami ugyanazon szakterület (az orvostudomány) körében. A szerzői poliszémia megnyilvánulásai is előfordulnak. Ugyanis előfordulhatnak olyan esetek, amikor a terminusok többértelmű használata egyéni vagy véletlenszerű jelenségnek tekinthető. Ez azokban az esetekben is nyilvánvaló, amikor a terminusok orvosi jelentései nem szerepelnek az LKŽ-ben, ezért feltételezhető, hogy e jelentéseket annak a terminusnak az adott orvos(ok) adta (adták), aki(k) azt saját szövegében (szövegeiben) használta (használták). A több jelentésben használt orvosi terminusok előfordulása azt mutatja, hogy a litván orvosi terminológia kialakulásának kezdeti szakaszában egyes orvosi fogalmak még nem szilárdultak meg és nem kristályosodtak ki. Nem érthetnénk egyet azzal az állítással, hogy a többértelmű terminus nem terminusjellegű. A litván orvosi terminológia kialakulásának kezdeti szakaszában tárgyalt terminusok terminusoknak tekintendők, mivel egyértelműen konkrét orvosi fogalmakat neveznek meg. RÖVIDÍTÉSEK A – Aušra Art – Szántóvető BK – Biržų kalendorius BL – A rossz betegségről vagy szifiliszről (francia) ChA – Apie cholerą ir kaip nuo jos apsisaugoti ChK – A kolera és a küzdelem ellene Dž – Tüdőbaj Gdt – Orvos GŽK – Hogyan nyilvánul meg az élet az emberi testben KMŠK – Kolera, pestis, hagymáz és vérhas KU – Hogyan maradjunk egészségesek tavasszal, nyáron, ősszel és télen LB – Litván hang LimpL – Limpamosios Ligos ir Kaip nuo jų išsisaugoti LytL – Lytiškos Ligos ir Kaip nuo jų apsisaugoti MG – Orvostudomány és természet NG – Házi orvos PP – Elsősegély balesetek esetén PM – Tanácsok nőknek, akik egészségesek szeretnének lenni RČ – Himlőoltás RP – Rūgštasai pienas prof. Mečnikov’o SG – Mit tegyünk, hogy egészségesek legyünk és sokáig éljünk Cikkek / Articles 117 XIX a. pab. – XX a. pr. medicinos terminų daugiareikšmiškumo klausimu Svk – Egészség Šlt – Forrás U – Gazdálkodó V – Varpas Vlt – Viltis VŽ – Vilniaus žinios ŽK – Kaip sutaisytas žmogaus kūnas ŽL – Žmonių ligos ŠALTINIAI [A. S.] 1906: A tisztátalanság és a fertőzés. – Lietuvos ūkininkas 19, 253–254. [A. V.] 1905: A hastífuszból és arról, hogyan védekezzünk ellene. – Vilniaus žinios 118, 4. [A. V.] 1905: Mit együnk télen? – Vilniaus žinios 289, 3–4. [A. V.] 1909: Hogyan védekezzünk a kiütéses tífusszal való megfertőződés ellen. – Šaltinis 10, 148–151. [A. V.] 1909: Kaip gydyties prakaitavimu? – Šaltinis 14, 212–215. [A. V.] 1905: Kaip privalo seni žmonės žiemą užlaikyti savo sveikatą? – Vilniaus žinios 286, 3. [A. V.] 1909: Mitől halnak meg leggyakrabban az emberek. – Šaltinis 1, 4–7. [A. V.] 1905: A napfény értéke az egészség szempontjából. – Vilniaus žinios 225, 4. [A. V.] 1915: Az a betegség, amelyet latinul azaena faetido néven neveznek [...] (Kérdések és válaszok). – Gydytojas 1, 3. [B.] 1896: Mi a teendő égési sérülés esetén. – Ukininkas 17, 131. [B.] 1896: Hogyan kezeljük a gyomor (has) és a belek betegségeit. – Ukininkas 4, 28–30. [Bendraitis] 1895: A veszettségről. – Ukininkas 21, 165–167. [D.] 1896: Hogyan boldoguljunk tífusz esetén? – Ukininkas 24, 188–189. [A. V. doktor] 1903: Dr. Fr. Esmarch. Elsősegély balesetek esetén, fordította A. V. doktor, Tilsit. [A. V. doktor] 1909: Hogyan kell viselkednie a tüdőbajban szenvedőnek, és mit kell tenni, hogy az egészségesek ne fertőződjenek meg általa? – Šaltinis 20, 308–310; 21, 324–325. PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ 118 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII [Dr. A. V.] 1899: Patarmės moterims, kurios nori buti sveikos, pagal Zielčaka parašė Dr. A. V., Tilsit [A. Vileišis doktor] 1910: A koleráról és az azt megelőző intézkedésekről. – Artojas 118, 65–66; 19, 69. [Dr. A. Vileišis] 1910: A csecsemők neveléséről. – Šaltinis 48, 756; 49, 772. [Dr. A. Vileišis] 1912: A lisninkusokról. Mankauskis doktor szerint. – Artojas 37, 145–147. [Dr. A. [Dr. A. Vileišis] 1910: Apie maudymąsi atlapame ore. – Artojas 33, 125–126. Vileišis] 1913: A műveltség és a gyermekhalandóság számai különböző országokban. – Šaltinis 46, 730. [Dr. A. Vileišis] 1915: Diftéria. – Gydytojas 3, 9–12. [Dr. A. Vileišis] 1914: Hogyan kell viselkednie a tüdővészben szenvedőnek, és mit kell tenni, hogy az egészségesek ne fertőződjenek meg általa? – Gydytojas 8, 29–32. [Dr. A. Vileišis] 1910: Hogyan kell ápolni az egészséges és beteg szemet, Sejny. [Dr. A. Vileišis] 1909: Hogyan kell ápolni az egészséges és beteg szemet. – Šaltinis 39, [Dr. A. Vileišis] 1918: Mi az influenza, és miből 612–614; 46, 723–724; 49, 772–773. keletkezik? – Tėvynės sargas 34, [Dr. A. Vileišis] 1912: Milyen legyen a beteg gyermekek 4–8. gondozása. – 17. forrás, [Dr. A. Vileišis] 1911: A rovarok (bogarak), a fertőző 264–266. betegségek terjesztői elleni küzdelem. – 6. forrás, 62–63. [Dr. A. Vileišis] 1913: A levegő és az éghajlat, valamint jelentőségük az ember egészsége 105–107; 28, 109–110; 32, 125–126. szempontjából. – Artojas 27, [Dr. A. Vileišis] 1910: Tüdővész. – Artojas 28, 105. [Dr. A. Vileišis] 1915: Himlő vagy feketehimlő. – Gydytojas 2, 5–8. [Dr. A. Vileišis] 1913: Szibériai fekély (karbunkulus). – Artojas 47, 186–188. [Dr. A. Vileišis] 1911: Skorbut. – Šaltinis 30, 351–352; 31, 364–365. [Dr. A. Vileišis] 1908: Elsősegély nyújtása egyszerű szén-monoxiddal mérgezett embernek. – Šaltinis 45, 707–708. [Dr. A. Vileišis] 1911: Víz. – Šaltinis 39, 459–461. [Dr. E. Draugelis] 1918: Az új betegség. – Tėvynės sargas 36, 13–14. Straipsniai / Articles 119 XIX a. pab. – XX a. pr. medicinos terminų daugiareikšmiškumo klausimu [Dr. F. Matulaitis] 1911: Džiova. Alkoholis, Chicago, Ill. [Dr. J. Basanaviczius] 1898: Medega musu tautiszkai vaistinykystai, parupino Dr. J. Basanaviczius, atspauda isz „Dirvos“, Shenandoah. Pa. [Dr. J. Basanavičius] 1913: Follikulinas kaipo pūrgatyvas (Nauji vaistai). – Medicina ir gamta 2, 20–21. [Dr. K. Grinius] 1921: Žmonių ligos. – Sveikata 1, 1–4; 2, 1–3. [Dr. K. Jokantas] 1912: Apie lavonų puvimą. – Šaltinis 21, 328–329. [Dr. K. Jokantas] 1912: Kaip reikia maitinti vaikai nuo 3-čių metų. – Šaltinis 14, [Dr. K. Jokantas] 1912: Mirtis. – 211–212. [Dr. K. Jokantas] 1910: Keletas žodžių apie bakterijas. – Artojas 15, 53–54; 25, 93–94. Šaltinis 20, 312–313. [Dr. K. Jokantas] 1912: Užšalimas ir atšalimas. – Šaltinis 8, 116. [Dr.] 1897: Dizenterija arba kruvinas viduriavimas. – Ukininkas 9, 131. [Dr.] 1897: Rachitas arba angliškoji liga. – Ukininkas 12, 183. [D-ras A. Medinietis] 1905: Apie kūdikių auginimą. – Vilniaus žinios 19, 2–3. [D-ras A. Sketeris] 1910: Lázak (Tífusz, Lázrohamok, lat. Typhus). – Sveikata 4, 1–8. [D-ras A. Sketeris] 1911: Kila (sérv). – Sveikata 11, 1–7. [D-ras A. Sketeris] 1912: Tisztaság és egészség. – Pasiuntinys 5, 149–150. [D-ras A. V.] 1909: Ájulás és elsősegély. – Žemdirbys 12, 9–10. [D-ras A. V.] 1904: A rossz betegségről, vagyis a szifiliszről (franciául), M. Člėnov doktor munkácskája alapján összeállította A. V. doktor, Tilsit. [D-ras A. V.] 1905: A koleráról és arról, hogyan védekezzünk ellene. – Vilniaus žinios 77, 2–3. [D-ras A. V.] 1905: A hastífusztól és az ellene való védekezésről. – Vilniaus žinios 118, 4. [D-ras A. V.] 1905: Válasz azoknak, akik levélben kérik, hogy a betegeknek gyógyszereket küldjenek. – Vilniaus žinios 29, 3. [D-ras A. V.] 1907: Cholera ir kova su ja. – Vilniaus žinios 125, 2–3; 126, 2. [D-ras A. V.] 1907: Difteritas, Vilnius. [D-ras A. V.] 1907: Bor. doktor Oksz. A himlőoltás, fordította: D-r A. V. – Vilniaus žinios 133, 2. PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ 120 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII [D-r A. V.] 1907: Ivan Tarchanov. A savanyú tej, Mečnikov professzor. – Vilniaus žinios 101, 2; 102, 2; 103, 2; 104, 2; 105, 2; 108, 2. [D-r A. V.] 1902: Hogyan nyilvánul meg az élet az emberi testben?, Lunkevics nyomán átdolgozta D-ras A. V., Tilžė. [D-ras A. V.] 1906: Ligonių gydymas senovėje. – Vilniaus žinios 281, 1–2. [D-ras A. V.] 1905: Meningitis cerebrospinalis epidemica. – Vilniaus žinios 163, 3–4. [D-ras A. V.] 1905: Vaisių vertenybė iš pusės hygijenos. – Vilniaus žinios 192, 4. [D-r A. V.] 1909: Szerek a szúnyogcsípés ellen. – Žemdirbys 12, 10. [D-ras A. Vileišis, Dr. A. Vileišis] 1910: A vakság, annak okai és megelőzési intézkedései. – Artojas 39, 149–150. [D-ras A. Vileišis, Dr. A. Vileišis] 1918: Milyennek kell lennie a beteg gyermekek gondozásának. – Tėvynės sargas 21, 11; 26, 11–12. [D-ras A. Vileišis] 1912: A váltólázról. – Šaltinis 46, 727–728. [Dr-as A. Vileišis] 1914: A váltóláznak nevezett betegségről. – Gydytojas 11, 62–64. [D-ras A. Vileišis] 1912: A rühességről. – Šaltinis 49, 776. [D-ras A. Vileišis] 1918: A tüdővészről. – Tėvynės sargas 7, 14–15. [D-ras A. Vileišis] 1908: A hajhullásról. – Vilniaus žinios 8, 4. [D-ras A. Vileišis] 1908: Kolera. – Vilniaus žinios 154, 2–3; 155, 2–3; 159, 2–3; 160, [D-ras A. Vileišis] 1907: A fogak és higiéniájuk. – Vilniaus žinios 217, 2. [D-ras A. Vileišis] 1908: A tüdővész, annak okai és kialakulása. – Vilniaus žinios 96, 2–3. 4; 97, 3–4. [D-ras A. Vileišis] 1918: Kaip gyventi, kad sveikam būti. – Tėvynės sargas 4, 14–15; 5, 15. [d-ras A. Vileišis] 1906: Hogyan őrizzük meg egészségünket tavasszal, nyáron, ősszel és télen, D-r Med. L. Volberg nyomán összeállította d-ras A. Vileišis, Vilnius. [D-ras A. Vileišis] 1905: Mit kell tenni, hogy egészségesek legyünk és sokáig éljünk, lengyelből fordította D-ras A. Vileišis, Vilnius. [D-ras A. Vileišis] 1915: Mi az influenza, és mitől alakul ki? Az influenza kezelése. – Orvos 6, 22–24. Straipsniai / Articles 121 XIX a. pab. – XX a. pr. medicinos terminų daugiareikšmiškumo klausimu [d-r A. Vileišis] 1915: Ragályos betegségek és hogyan óvjuk meg magunkat tőlük?, írta d-r A. Vileišis, Kaunas. [D-r A. Vileišis] 1924: Házi orvos. A legegyszerűbb betegségek rövid leírása és kezelésük, második javított kiadás, Kaunas. [D-r A. Vileišis] 1908: Házi orvos: A legrosszabb betegségek és az ellenük való küzdelemben alkalmazott legrosszabb gyógyszerek rövid leírása: / 1. köt. Az emberek betegségeiről és kezelésükről, összeállította D-r A. Vileišis, Seinai. [D-r A. Vileišis] 1913: A levegő és az éghajlat, valamint fontosságuk az ember egészsége szempontjából, Seinai. [D-r A. Vileišis] 1918: Orbánc. – Tėvynės sargas 10, 14. [Dr. A. Vileišis] [D-ras A. Vileišis] 1914: Sveikatos dalykai. Apie žmogaus džumą. – Šaltinis 29, 435–437. 1912: A hideg lábak – a különféle megfázások oka. – 1. forrás, 11. [Dr. F. Antaniukas] 1895: Mit [D-ras A. Vileišis] 1910: Tikrieji raupai (rauplės). – Artojas 12, 42–43. [D-ras E. D.] 1915: Užkrečiamosios ligos. – Viltis 70, 2–3. tegyünk, hogy egészségesek legyünk és sokáig éljünk, lengyelből fordította D-r F. Antaniukas, Tilsit. [Dr. F. Matulaitis] 1915: Nemi betegségek és hogyan védekezzünk ellenük, írta Dr. F. Matulaitis, második, átnézett és javított kiadás, South Boston, Mass. [D-ras K. Grinius]1910: Himlő (latinul: Variola vera). – Sveikata 8, 1–8. [Dr. K. Grinius] 1911: A maláriáról. – Sveikata 2, 1–5. [Dr. K. Grinius] 1911: A süketségről. – Sveikata 8, 1–5. [Dr. K. Grinius] 1910: A maszturbációról. – Sveikata 12, 1–6. [Dr. K. Grinius] 1909: Diftéria. – Sveikata 6, 1–8. [D-ras K. Grinius] 1910: Influenza (Irmėdė, Kaulaligė). – Sveikata 11, 1–5. [D-ras K. Grinius] 1910: Szamárköhögés (Nagy Köhögés, lat. Pertussis vagy Tussis Convulsiva). – Sveikata 7, 1–8. [D-ras K. Grinius] 1910: Epilepszia (Epilepsia). – Sveikata 1, 1–8. [D-ras K. [D-ras K. Grinius] 1910: Reumatizmas. – Sveikata 5, 1–8. Grinius] 1911: Szifilisz és a „606”. – Sveikata 1, 1–8. [D-ras K. Grinius] 1909: Skarlát. – Sveikata 4, 1–8. [D-ras K. Grinius] 1909: Kanyaró (Jedra, Blusinės; lat. Morbilli). – Sveikata 5, 1–8. PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ 122 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII [D-ras K. Grinius] 1911: Tripper. – Sveikata 3, 1–7. [D-ras K. Grinius] 1921: Az emberek betegségei, Kaunas. [K. Grinius dr.] 1920: Az emberek betegségei. – Sveikata 5–6, 1–4. [K. Jokantas dr.] 1910: Miért van szükség fürdőházakra. – Šaltinis 44, 694. [P. Avižonis orvostudományi dr.] 1920: Küzdelem a fertőző betegségek ellen, Raseiniai. [P. Avižonis dr.] 1913: Vakság és trachoma Litvániában. – Lietuvių tauta 2(2), 181–190. Lendorius az 1911. évre, Brooklyn, N. Y., 62–66. [Dr. S. Matulaitis] 1913: A anatómia, fiziológia, patológia és [D-ras P. Avižonis] 1907: Keletas žodžių apie šundaktarius. – Vilniaus žinios 185, 2–3. [Dr-as P. Avižonis] 1911: Pasigelbėjimas nelaiminguose atsitikimuose. – Ūkiškasis kakémia litván terminológiája. – Medicina és természet 2, 9–12. [D-ras V. A.] 1901: Rövid beszéd a ragályos betegségekről és az ellenük való védekezésről, írta Dr. V. A., Tilsit. [Draugaitis] 1891: Apie rauples. – Ukinįkas 2, 77–84. [Dr. P. Avižonis] 1913: Vakság és trachoma Litvániában: az 1912-ben a Litván Tudományos Társaság közgyűlésén felolvasott referátum a gyűlésen, a „Lietuvių tauta” című [Drs. J. Bs.] 1883: Keli źodźei apie kolerą. – Auszra 4, 110–113; 5, 138–143. [G. K.] 1892: Kaltunas (lotyniszkai Plica polonica). – Ukininkas 1, 18–21. kiadványból újranyomva, Vilnius. [K. J. orvos, Dr. K. J.] 1913: Az emberi életkor hossza. – Útmutató 16, 62, 158– 173; 16, 63, 274–281. [Orvos] 1896: Skarlát. – Ukininkas 20, 153–156. [Hygiējos tarnas] 1889: Hygiēna. I. Tea. – Varpas 1, 8–9. [Hygiējos tarnas] 1889: Hygiēna. III. Dohány. – Varpas 3, 40–41; 4, 60–61; 8, 120. [Hygiėnos tarnas] 1895: Az alkohol és az alkoholizmus. – Varpas 9/10, 155–157. [J. S. Kůksztis] 1885: Hipnoszkóp. – Auszra 10/11, 319–325. [J. Slibinas] 1892: Diftéria, fojtogatókór, nyaki betegség (latinul – diphtheritis). – Ukinįkas 8, 293–297. [J. Slibinas] 1892: Francia betegség vagy rossz betegség (latinul – syphilis). – 230–237. Ukinįkas 6/7, [J. Szl.] 1885: Ar kenkia rukymas tabako. – Lietuwiszkasis Bałsas 2, 6–7. Cikkek / Articles 129 XIX a. pab. – XX a. pr. medicinos terminų daugiareikšmiškumo klausimu Соколов М. М., Кириллова Татьяна Сергеевна 2017: Полисемия в медицинской терминологии. – Современная наука теоретический и практический взгляд: материалы Международной научно-практической конференции, Москва: Перо, 86–89. Elérhető az interneten: https://www.elibrary.ru/download/ elibrary_32441316_75564706.pdf. Суперанская Александра Васильевна, Подольская Наталия Владимировна, Васильева Наталия Владимировна 1989: Общая терминология: Вопросы теории, Москва: Наука. Татаринов Виктор Андреевич 1996: Теория терминоведения 1: Теория термина история и современное состояние, Москва: Московский лицей. Татаринов Виктор Андреевич 2006: Общее терминоведение: энциклопедический словарь, Москва: Московский Лицей. Трегубов Андрей Николаевич 2011: Полисемия: проблемы и пути возможного решения. – Знание. Понимание. Умение 1, 179–183. Prieiga internete: https:// elibrary.ru/download/elibrary 163555333 55116403.pdf [žiūrėta 2020-07-31]. Ходакова Анастасия Генадьевна 2009: Полисемия термина как следствие полисемии его общеупотребительного источника. – Научный вестник Воронежского государственного архитектурнр-строительного университета. Серия: Современные лингвистические и методико-дидактические иследования 12, 120–129. Online hozzáférés: https://elibrary.ru/download/elibrary__12993086_85482613.pdf [megtekintve: 2020-07-31]. Шетле Тайбат Владимировна 2009: Полисемия и омонимия в терминологии (на примере англоязычных терминов банковского дела). – Известия высших учебintézmények. Volgai régió. Bölcsészettudományok 3(11), 104–111. Elérhető az interneten: https://cyberleninka.ru/article/n/polisemiya-i-omonimiya-v-terminologiina-primere-angloyazychnyh-terminov-bankovskogo-dela/viewer [megtekintve: 2020-08-08]. PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ 130 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII On Polysemy of Medical Terms of Late 19th – Early 20th Century ÖSSZEFOGLALÓ A cikk a litván orvosok által a 19. század végén és a 20. század elején, népszerű tudományos stílusban írt orvosi és egészségügyi kiadványokban használt poliszémikus orvosi szakkifejezéseket tárgyalja. It was found that polysemous terms were not very common at the initial stage of the a litván orvosi terminológia kialakulása – meglehetősen nagyszámú forrásból (különböző terjedelmű, különböző szerzők/orvosok által írt 98 orvosi kiadványt tekintettek át), „naris”, only eleven terms used in multiple meanings were found, e.g., veidas “facies” and “zygoma”, pilvas “venter” and “gaster”, pilvelis “ventriculus” and “gaster”, nosis “nasus” and kruvinas viduriavimas „dysentheria” és „diarrhoea cruenta”, drugys „malaria” és „febris intermittens”, dusulys „dyspnoea” és „asthma bronchiale”, vabalėlis „parasitus” és „microbium”, sėkla „ligų užuomazga” és „sperma”. Megállapítást nyert, hogy az elemzett időszak bizonyos orvosi szakkifejezéseinek határai nem voltak kellően szigorúan meghatározva. Az általános nyelv törvényeit követték, mivel maguk az orvosok abból vették át őket. A terminusok különböző orvosi jelentései csak a kontextusban tárulnak fel teljesen, vagy akkor, amikor ugyanazokat a terminusokat különböző kontextusokban hasonlítjuk össze. Az orvosok által átvett, hozzájuk különböző jelentéseket társító általános nyelvi szavakat poliszém orvosi terminusként használják. Következésképpen a tárgyalt terminusok még nem szakadtak el az általános nyelvtől, és poliszémiájuk abból eredt a terminologizáció folyamatában; más szóval az orvosi terminusok poliszémiája az általános nyelvi szavak poliszémiájából származott. Másfelől, amikor orvosi szövegekben használják őket, már nem általános nyelvi szavak, hanem terminusok. Ezért kijelenthetjük, hogy a poliszémia csökken, ahogy a terminologizáció útján haladunk. Ez cáfolja azt az állítást, hogy a poliszémia széles körben elterjedt a terminológiában. The study rejects the theoretical insight that the term of simple morphology and formation is prone to polysemy. A greater part of the medical terms in question are származékok, amelyek közül az egyik összetett terminus. Megfigyelték, hogy bizonyos esetekben több orvos ugyanazt a kifejezést használta kollégái medical meanings. It is likely that the authors/doctors of later texts were familiar with the különböző munkáiban, és egyszerűen átvette ezeket a kifejezéseket a hozzájuk kapcsolódó jelentésekkel együtt. Az elemzett szövegekben a bináris poliszémia dominál, vagyis a kifejezéseket általában két különböző orvosi jelentésben használják. A hármas és négyes poliszémia nem characteristic feature, though isolated cases of such polysemy were found as well. Straipsniai / Articles 131 XIX a. pab. – XX a. pr. medicinos terminų daugiareikšmiškumo klausimu A kifejezéseket ugyanazon tárgyterület különböző orvosi jelentéseiben használják (orvostudomány). Az úgynevezett szerzői poliszémia bizonyos megnyilvánulásait azonosították. Vannak esetek, amikor a kifejezések több jelentésben való használata egyedi vagy véletlenszerű jelenségnek tekinthető. Ilyen esetekben gyakori, hogy a kifejezések orvosi jelentései nincsenek rögzítve a litván akadémiai szótárban, ezért feltételezhetjük, hogy a szövegben a kifejezést használó orvos(ok) saját belátásuk szerint rendelték ezeket a jelentéseket a kifejezéshez. Az orvosi kifejezések több jelentésben való alkalmi használata azt mutatja, hogy a litván orvosi terminológia kialakulásának kezdeti szakaszában bizonyos orvosi fogalmak még nem rögzültek és nem kristályosodtak ki. Az az elméleti feltevés, miszerint a poliszémikus kifejezéseket nem kell terminusoknak tekinteni, nem támasztható alá. A tárgyalt orvosi kifejezéseket terminusoknak kell tekinteni, mivel egyértelműen meghatározott orvosi fogalmakra utalnak. Beérkezett: 2020. szeptember 7. PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Litvánia [email protected]