Rytų aukštaičių panevėžiškių diferencinio požymio kaita: geoerdvinis aspektas

Cikkek / Articles 149 AGNĖ ČEPAITIENĖ Lietuvių kalbos institutas ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0002-6018-0520 Mokslinių tyrimų kryptys: dialektologija, geolingvistika, sociolingvistika. AIDAS GUDAITIS Lietuvių kalbos institutas ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0001-7098-3143 Kutatási területek: geolingvisztika, areális kutatások. DOI: doi.org/10.35321/all84-07 A KELET-AUKŠTAITIAI PANEVĖŽYSIEKIEK DIFFERENCIÁLIS JELLEGZETESSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA: GEOERDVINIS ASPEKTAS The Change of Phonetic Differential Feature in the Eastern Aukštaitian Subdialect of Panevėžys: the Geospatial Approach ABSZTRAKT Straipsnyje pirmą kartą Lietuvoje GIS technologijos pagrindu veikiančiais geoerdvinės Az elemzés módszereivel a kelet-aukštaitiai panevėžysiekiek egyik fonetikai megkülönböztető sajátosságát vizsgálja – a hangsúlyos és hangsúlytalan tőbeli vegyes an, am kettőshangzók megfelelően [on], [om] alakban való megjelenését, amelyet hagyományosan okavásnak neveznek. A kutatás célja az okáció 100 év alatti változásának meghatározása és e jelenség folytonosságának értékelése. A tanulmány az okáció elemzését mutatja be, amely a nyelvjárási anyag két rétegén alapul: Petras Būtėnas kutatásán (1932: 168–193) és a Litván Nyelvi Intézet Nyelvjárási Archívumában őrzött hangfelvételeken. A vizsgált jelenség folytonosságának értékelésekor további társadalmi-gazdasági és társadalmi-kulturális adatokra támaszkodunk. 150 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV AGNĖ ČEPAITIENĖ, AIDAS GUDAITIS Megállapítást nyert, hogy az okáció területe megváltozott. Időbeli szempontból az okáció változásának fordulópontja a második világháború és a háború utáni időszak során következhetett be. Az elért eredmények az okáció meglehetősen következetes és fokozatos visszaszorulását mutatják. Ezt a legújabb társadalmi-gazdasági és társadalmi-kulturális adatok is tanúsítják. KULCSSZAVAK: keleti aukštaitis panevėžiškiai nyelvjárás, Petras Būtėnas, okavimas, geoerdvinė analizė, tarminių ypatybių kaita. ANNOTATION A tanulmány a keleti aukštaitis panevėžiškiai alnyelvjárás egyik fonetikai megkülönböztető jegyével foglalkozik. Ezt a fonetikai jegyet a hangsúlyos és hangsúlytalan an, am félkettőshangzóknak a tőben [on], [om] ejtése jellemzi; ezt hagyományosan „okavimasnak” nevezik. Litvániában ehhez a nyelvjárási jegyhez első alkalommal alkalmaztak GIS-technológián alapuló geotérinformatikai módszereket geolingvisztikai elemzés céljából. A tanulmány célja az „okavimas” jegy 100 év alatti változásának meghatározása és folytonosságának értékelése. A cikk a Litván Nyelv Intézetének Nyelvjárási Archívumában tárolt két réteg alapján mutatja be az material: the research made by Petras Būtėnas (1932: 168–193) and the audio recordings „okavimas” jegy elemzését. Az elemzett fonetikai jegy folytonosságának értékeléséhez további társadalmi-gazdasági és társadalmi-kulturális adatokat használtak fel. Megállapították, hogy az „okavimas” fonetikai megkülönböztető jegy területi kiterjedése és intenzitása az idő során megváltozott, és a jegy csaknem eltűnt. Időbeli szempontból az „okavimas” jegy használati intenzitásában bekövetkezett változás fordulópontja a második világháború idején és a háború utáni időszakban következhetett be. Az eredmények az „okavimas” jelenség következetes és fokozatos visszaszorulását mutatják. Ezt bizonyítja az is, hogy recent socio-economic and socio-cultural data. KEYWORDS: Eastern Aukštaitian Subdialect of Panevėžys, Petras Būtėnas, “okavimas”, geospatial analysis, change of dialectal feature. 1. BEVEZETÉS Az első leíró kutatásokban a panevėžiškiai nyelvjárás megkülönböztető sajátosságait és nyelvi rendszerét zárt rendszerként írták le, variabilitását nem vették figyelembe (vö. Geitler 18751; Вольтеръ 1886; 1904: 325–335, 338–340, 345–354; Jaunius 1970 (1898): 114–161; Бaрaновскiй 1898; Būga 1961 (1924): 82–83; Salys 1992 (1935; 1946): 114–119, 122–131; Gerullis 1930: sajátosságuk – az okavimas – változása több mint 100 éves időszak során. A tanulmányban okavimasnak nevezik a kutatáshoz kiválasztott hangsúlyos és 1 A következőre támaszkodik: (Mikulėnienė 2011: 19–27). Cikkek / Articles 151 Rytų aukštaičių panevėžiškių diferencinio požymio kaita: geoerdvinis aspektas 35–46, 54–65, 66–76; Būtėnas 1932: 168–193 és mások). A panevėžiškiai nyelvjárás statikus képét a panevėžiškiai későbbi fonológiai kutatásaiban is bemutatták (Zinkevičius 1966; Girdenis, Zinkevičius 1966: 139–147; LKT 1970: 14, 32– az NORM‘ 36; LKA I–III; Garšva 1982: 65–74; 1982a; 1984: 74–82; Ručinskaitė 1984: 72– 76; Kačiuškienė 1984: 42–53; Kačiuškienė, Girdenis 1997: 31–36; Kazlauskas 1968: 10–20; Garšva 1977: 76–87; Kačiuškienė, Girdenis 1982: 189–191 ir kt.). Kitaip tariant, iki XX a. antrosios pusės panevėžiškių patarmės požymiai kritériumának betartásával vizsgálták (Chambers, Trudgill 2004: 30; lásd még: Aliūkaitė, Mikulėnienė 2014: 32 és mások. )2. A XX. század hetvenes–nyolcvanas éveitől kezdődő munkákban kezdték értékelni a panevėžiškiai nyelvjárás változatosságát. A panevėžiškiai megkülönböztető és jellegzetes sajátosságainak kvalitatív és kvantitatív kutatásaiban figyelembe veszik az életkori kritériumot, értékelik a vizsgált személyek nyelvi öntudatát, attitűdjeit, a mobilitásnak a nyelvi jegyek változására gyakorolt hatását és így tovább. Így a panevėžiškiai nyelvjárás sajátosságai különböző kutatási területek vizsgálati körébe kerültek: leíró Markevičienė 2001: 29–32; Garšva 2002: 9–18; Kačiuškienė 2003: 88–92; LKTCh 2004: 30–34, 184–194; Kačiuškienė 2005: 49–53; 2005a: 499–503; és kísérleti kutatásokéba (vö. Zinkevičius 1975: 85; 1979: 92–93; Kačiuškienė 1982: 39–45; 1983: 24–38; 2000: 25–31; Zinkevičius 2006: 74–82; Girdenis, Kačiuškienė 2006: lingvistinių (Kačiuškienė 2005b; Ramonienė 2006: 137–148; Geržotaitė 2016: 35–40; Kačiuškienė 2006; 2009: 61–67; Meiliūnaitė 2009; Kačiuškienė 2012: 53–62 és mások), szocio121–142; Čepaitienė 2016a: 136–159 és mások), dialektometriai kutatásokéba (Pukevičiūtė 2015: 175–195; Čepaitienė 2016: 143–174; 2018; 2018a: 44–75; 2019: 39–74; Mikulėnienė et al. 2019; Čepaitienė, Bakšienė 2020: 1–37) és a percepciós dialektológiáéba (Aliūkaitė et al. 2017; 2020). Šio tyrimo objektas yra vienos iš rytų aukštaičių panevėžiškių skiriamųhangsúlytalan tőkeverék [1ˈsoˑmʲtʲɪsʲ] ~ samtis, [2ˈdoŋˑgʊs] ~ dangus, [pɑ2ˈsomʲˑdʲɛ] ~ pasamdė, [loŋˈgʲɛˑlʲɪsʲ] se (Chambers, Trudgill 2004: 30). riųjų dvigarsių an, am atliepimas atitinkamai [on], [om], pvz.: [1ˈkoˑndɑ] ~ kanda, ~ langelis, [komʲˈʃʲ1iːtʲ] ~ kamšyti3. Ši nevienodo laipsnio ypatybė būdinga didžia2 Angl. non-mobile older rural male – sėslus, vyresnio amžiaus, kaime gyvenantis vyras. NORM‘o kriterijus pradėtas taikyti dar XIX a. vieno iš geolingvistikos pradininkų Jules Gilliérono tyrimuo3 Az okavás terminusát és az okáló nyelvjárások elnevezését Petras Būtėnas javasolta (1932: 168). Vö. még a nyelvjárási osztályozások szerzői által ugyanazon nyelvjárási terület megnevezésére választott keleti második (Бaрaновскiй 1898: 15, 32–33), a keleti aukštaitis pantininkai és pontininkai (Salys 1992 (1946): 104–109), valamint a keleti aukštaitis panevėžiškiai (Girdenis, Zinkevičius 1966: 139–147) terminusokat. Az okálás területének a régi és a jelenlegi nyelvjárási osztályozásban azt a panevėžiškiai-nyelvjárási területet tekintik, amelyen az an, am, en, em vegyes diftongusok, valamint 152 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV AGNĖ ČEPAITIENĖ, AIDAS GUDAITIS a belőlük eredő ą, ę reflexei változatosságot mutatnak. A legerősebb okálás területének azon keleti aukštaitis panevėžiškiai-terület egy részét tekintik (vö. helyét a hagyományos nyelvjárások jelenlegi osztályozásában az 1. ábrán). 1. ábR . A keleti aukštaitis panevėžiškiai és az okálás területe Zigmas Zinkevičius és Aleksas Girdenis nyelvjárási osztályozásában (1966) E tanulmány célja, hogy geo­térbeli elemzési módszerekkel értékelje az okálás 100 év alatti változását, és előre jelezze folytonosságát4. A cél eléréséhez a következő feladatokat tűztük ki: 1) Petras Būtėnas közel 100 évvel ezelőtt (az 1923–1932 közötti időszakban) végzett kutatása (1932: 168–193) alapján GIS-módszerekkel rekonstruálni a 20. század eleji okálás elterjedési területét, valamint értékelni e sajátosság akkori használati intenzitását (lásd még: Čepaitienė és Gudaitis szerint a tvirtagaliai, hangsúlytalan an, am, en, em, valamint az ezekből származó ą, ę, továbbá a tvirtapradžiai an, am [on], [om], [en], [em], [o], [e] formában jelennek meg, a tvirtapradžiai en, em pedig a köznyelvhez hasonlóan realizálódnak (Girdenis, Zinkevičius 1966: 139–147 és másutt). 4 A kutatás ötletéért, értékes tanácsaiért és konzultációiért őszinte köszönetünket fejezzük ki prof. dr. Danguole Mikulėnienėnek. Tanulmányok / Articles 153 Rytų aukštaičių panevėžiškių diferencinio požymio kaita: geoerdvinis aspektas 2021); 2) a kapott eredmények alapján a kijelölt területen kiválasztani a kevert vietoves, patenkančias į skirtingo laipsnio okavimo paplitimo zoną; 3) klausantis daugiausia XXI a. pradžioje šiuose plotuose surinktų garso įrašų, užfiksuoti kirkettőshangzók an, am hangsúlyos és hangsúlytalan tőbeli megfelelőit az idősebb és a fiatalabb (adatok hiányában a középső) nemzedék adatközlőinek beszédében5; 4) a hangfelvételek elemzése alapján értékelni az okavimas változását, és meghatározni azt a hozzávetőleges időpontot, amikor feltehetően megszűnt az okuoti, illetve amikor a kevert kettőshangzók [on], [om] helyett rendszeresebben kezdték használni a köznyelvhez közel álló [ɑn], [ɑm] változatokat; 5) a társadalmi-gazdasági és társadalmi-kulturális adatok alapján (lásd a 2. fejezetet) értékelni az okavimas folytonosságát. A vizsgált anyag a következőkből áll: 1) Būtėnas tanulmányában közzétett, okuojančios nyelvjárásokra vonatkozó kutatás (1932: 168–193), amelynek alapján rekonstruáltuk a XX. század eleji okuojančios nyelvjárások határait és a használat intenzitását (lásd még Čepaitienė, Gudaitis 2021)6; 2) 45, 1888–1997 között született adatközlő hangfelvételei, amelyeket a XXI. században főként az okuojančios nyelvjárások peremvidékein, vagyis olyan lakóhelyeken gyűjtöttek, amelyeket a kevert kettőshangzók an, am izoglosszái választanak el egymástól (vö. LKA II: 83–86, 68., 69. és további térképek), (lásd a 2. ábrát); 24 idősebb, 21 középső és fiatalabb generáció nyelvi anyagát vizsgálják7. A vizsgált jelenség folytonosságának előrejelzésekor a fent említett társadalmi-gazdasági és társadalmi-kulturális adatokra támaszkodunk (részletesebben lásd a 2. fejezetet). A kutatásban alkalmazott, a geoinformatikai rendszerek (GIS) technológiáján alapuló geotérbeli elemzési eszközök lehetővé teszik, hogy a litván nyelv változatosságát az eddigiektől eltérően értékeljük és vizualizáljuk. 5 Csak két, a 20. század második felében rögzített hangfelvételt vizsgáltak. 6 Hangsúlyozandó, hogy a szerző az okavizmust több nyelvjárási sajátossághoz kapcsolta: nemcsak a jelen kutatásban kiválasztott, az an, am kevert kettőshangzóknak megfelelő változatokhoz, hanem a hangsúlyos és hangsúlytalan tőbeli hosszú 7 A kutatás célja az okavizmus változásának értékelése volt az idősebb és balsių ą, ę bei mišriųjų dvigarsių en, em atliepinius (Būtėnas 1932: 179). a fiatalabb generáció nyelve alapján. Azokon a településeken azonban, ahol nem álltak rendelkezésre a fiatalabb generáció képviselőinek hangfelvételei, az idősebb generációé mellett a középkorú adatközlők nyelvét is vizsgálták. 154 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV AGNĖ ČEPAITIENĖ, AIDAS GUDAITIS 2 pAV . Gyvenamosios vietovės, pasirinktos okavimo tyrimui (Čepaitienė, Gudaitis 2021) Tanulmányok / Articles 155 Rytų aukštaičių panevėžiškių diferencinio požymio kaita: geoerdvinis aspektas 2. TYRIMO METODIKA IR ĮRANKIAI Šiandien kalbos variantiškumo tyrimus iš esmės keičia XX a. šeštajame dea században keletkezett és a nyelvészetben alkalmazni kezdett GIS-technikai és -módszerek. Ezekkel elemezték az amerikai nyelvjárási atlasz adatait8 (Lee, Kretschmar 1993: 541–560), Nyugat-Pennsylvania nyelvjárásainak változatosságát (Ayad, Luthin 2009: 1–26), a thai nyelvjárások változását és határait (Teerarojanarat, Tingsabadh 2011: 363; 2011a: 55–75); a GIS-eszközök és -módszerek geolingvisztikai alkalmazási lehetőségeiről lásd bővebben (Hoch, Hayes 2010: 23–36; Lameli et al. 2010, lásd még Lee et al. 2018: 152–156 és mások). A panevėžysi nyelvjárás tarmės GIS metodais dar nenagrinėtos. Okavimo paplitimo arealo rekonstrukcija. Siekiant išskirti XX a. pradžios okavimo paplitimo arealą bei įvertinti šios ypatybės tuometį intensyvumą, GIS technologijos priemonėmis („Esri ArcGIS Pro“ bei plėtiniai) buvo megkülönböztető jegyeit, valamint általában a litván azonosított és lokalizált įvairaus laipsnio okuojančių bei autoriaus vadintų kaimyninių šnektų gyvenvieBūtėnas cikkében (1932: 168–209) megnevezett jelenségeit, a kiemelt és részletesen leírt természetes beszédhatárokat. A történelmi települések, valamint a leírt természetes határok lokalizációját tovább pontosították, kiegészítésképpen Litvánia 1914–1945 közötti topográfiai térképei (lásd az LMA Vrublevskių könyvtárának térképei) és az akkori nyelvjáráskutató, Antanas Salys kartográfiai anyaga alapján: 1) a német Karte des westlichen Rußlands (1914–1921), méretaránya 1:100 000; 2) a német Karte des Deutschen Reiches 1:100 000 Grossblatter (1940–1944), méretaránya 1:100 000; 3) a két világháború közötti Litvánia térképe (1933–1940), méretaránya 1: 100 000; 4) a két világháború közötti myninių pašnekčių arealų poligonams9 buvo priskirtos kirčiuotų ir nekirčiuotų Litvánia nyelvjárási osztályozása (Salys 1933). Azonosított településekhez és a vegyes, úgynevezett kaikamien-tövű kettőshangzók an, am realizációihoz [ɑn], [ɑm] rendelt intenzitásértékek; [on], [om]; [ʊn], [ʊm]: 0 – az adott változatban nincs realizáció, 1 – vegyesen realizálódik, 2 – rendszeresen realizálódik. Ezeket az értékeket a vizsgált területre eső lakott helyek poligonjainak centroidpontjaiból álló pontszerű elemréteghez rendeltük – összesen 2356 elemhez a Litván Köztársaság lakott helyeinek lą patenkančioms gyvenvietėms, išskirtoms iš VĮ Registrų centro viešai teikiamo Lietuvos Respublikos Adresų registro erdvinių duomenų rinkinio Lietuvos elemrétegéből (az adatok aktualitása: 2020-10-01), (lásd: Litván Köztársaság lakott helyei). 8 Angl. A Középés Dél-atlanti Államok nyelvészeti atlasza (LAMSAS). A poligonok elkülönítésének módszeréről bővebben lásd: Yamada 2016, 2–6, valamint az ott hivatkozott irodalomjegyzéket, ESRI 2004, továbbá lásd: Teerarojanarat, Tingsabadh 2011a: 72 és köv. ; továbbá lásd: Mikulėnienė, Čepaitienė 2021. 156 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV AGNĖ ČEPAITIENĖ, AIDAS GUDAITIS A lakott helyek elemeinek rétegére az empirikus Bayes-féle kriging (ang. Empirical Bayesian Kriging) geostatisztikai interpolációs módszerét alkalmazva (bővebben lásd: What is empirical Bayesian kriging?) kinyerték a hangsúlyos és hangsúlytalan tőbeli vegyes kettőshangzók an, am megfeleléseinek [ɑn], [ɑm]; [on], [om]; [ʊn], [ʊm] intenzitáseloszlásának raszteres felületeit. A raszteres felületek interpolációjának összesített eredményét a 3. ábra mutatja be. Az okáválás folytonosságának prognózisa. A vizsgált nyelvjárási sajátosság folytonosságának értékeléséhez azonosított okáváló beszélői területek į 418 10 km² heksagonų. Jų erdvinei analizei atlikti pasitelktas poligonų praturtinimo socioekonominiais duomenimis metodas (plačiau žr. Enrich (Analysis))10. Sugeneruotų heksagonų praturtinimui naudoti Michael Bauer Research GmbH területét az Esri ArcGIS platform számára biztosított 2018–2019. évi demográfiai és társadalmi-gazdasági adatok alapján felosztották (bővebben lásd: Michael Bauer Research GmbH). A nyelvi sajátosságokkal, demográfiai, valamint társadalmi-gazdasági adatokkal kiegészített hexagonokat geostatisztikai elemzési módszerekkel elemezték. 3. A 20. SZÁZAD ELEJI OKÁVÁLÁS ELTERJEDÉSE REKONSTRUKCIÓ ÉS A SAJÁTOSSÁGOK INTENSŰRŰSÉG AZ ELTERJEDÉSI TERÜLETEN, BŰTĖNO ALAPJÁN ADATOKKAL Būtėno atliktu tyrimu nustatyta, kad XX a. pradžioje okuota didžiojoje šiaurės panevėžiškių patarmės dalyje (žr. Būtėnas 1932: 168–209, dar plg. Бaрaновскiй 1898: 15, 32–33; Salys 1992 (1946): 104–109; Girdenis, Zinkevičius: 139–147 stb. ; Čepaitienė, Gudaitis 2021), (3. ábra). Būtėno adatai szerint a megjelölt területen az okálás intenzitása nem egyenletes. szög; XX a. pradžioje nuosekliausiai okuota centrinėje panevėžiškių okavimo arealo dalyje aplink Vaškus, Joniškėlį, Pušalotą, Smilgius, Panevėžį, Naujamiestį, čia tvirtapradžiai, tvirtagaliai ir nekirčiuoti mišrieji dvigarsiai an, am atliepti [on], [om], pvz.: [1ˈpoˑnʲtʲɪsʲ] ~ pantis, [1ˈsoˑmʲtʲɪsʲ] ~ samtis; [2ˈroŋˑko] ~ ranką, [2ˈkomˑpɑs] ~ [loŋˈgʲɛˑlʲɪsʲ] ~ kis ablak, [komʲˈpʲɛˑlʲɪsʲ] ~ kis sarok (lásd még az 1. táblázatot). 10 Az adatok gazdagítására szolgáló eszközök alapvető funkciója, hogy a vizsgált földrajzi objektumokat és területeiket demográfiai, üzleti, gazdasági vagy tájképi attribútumokkal egészítse ki, amelyek lehetővé teszik a kutatási környezet társadalmi-gazdasági hátterének világosabb megértését. A poligonok gazdagításának feladatához az Esri ArcGIS technológiája egy granuláris pontadatkészletet (angl. granular point dataset) használ, amely a lakóhelyeket reprezentálja, és komplex geofeldolgozási algoritmust alkalmaz a geostatisztikai adatok kiszámítására. Az adatokkal való gazdagítás eszközének módszertanáról bővebben lásd: Adatfelosztás. Cikkek / Articles 157 Rytų aukštaičių panevėžiškių diferencinio požymio kaita: geoerdvinis aspektas 3 pAV . A XX. század elején beszélt nyelvjárások (Čepaitienė, Gudaitis 2021) a népesség nimo 164 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV AGNĖ ČEPAITIENĖ, AIDAS GUDAITIS 9. ábra. Az oktatási, munkanélküliségi és vásárlóerő-mutatók az okázó nyelvjárások területén XXI. század13 Az ábrán továbbá négy klaszter, vagyis társadalmi-gazdasági központ (kék színnel) is látható, amelyeket többnyire fiatalabb családok laknak; itt az yra aukštesnė, lyginant su likusiu arealu: tai sritys aplink Pasvalio, Pakruojo ir életminőség Panevėžys városában, valamint Radviliškis környékén magasabb (vö. Litvánia egész területének mutatóival, lásd Mikulėnienė, Čepaitienė 2021). 13 Žydros spalvos plote užfiksuoti aukštos perkamosios galios rodikliai ir didesnės aukštojo išsilaviszázalékos aránya, a lilával pedig a magasabb munkanélküliségi mutatók és a nagyobb pradinio išsilavinimo procentinės dalies populiacija. Tanulmányok / Articles 165 Rytų aukštaičių panevėžiškių diferencinio požymio kaita: geoerdvinis aspektas 10. ábra. Az okázó nyelvjárások területének több szempontú vásárlóerő-, munkanélküliségi és 2014a: vyresniosios kartos (60 ir vyresni) gyventojų rodiklių klasterizacija14 Kitaip tariant, šiuose arealuose tradicinės panevėžiškių patarmės pagrindu formuojasi naujieji tarminiai dariniai: tai vakarinių rytų aukštaičių regiolektas, kurio centras yra Panevėžys, ir Pasvalio geolektas (Aliūkaitė, Mikulėnienė 257–266; Čepaitienė 2018; 2019: 39–74 stb.). Nyelvi alapjuk nem a panevėžysiek nyelvjárásának megkülönböztető sajátosságai, amelyek egyike az okázás, hanem éppen ellenkezőleg, a nyelvjárás használói által észre nem vett nyelvjárási jegyek15. Todėl šios aptartosios zonos laikytinos sritimis, kuriose okavimas, tikėtina, išnyko pirmiausia. 14 Skaičius 1 rodo teritoriją, kurioje fiksuojama žema perkamoji galia, aukšta bedarbystė ir didesnė vyresniosios kartos gyventojų dalis, skaičius 2 – plotą, kuriame nustatyta aukšta perkamoji galia, žema bedarbystė ir mažesnė vyresniosios kartos gyventojų dalis. 15 Pavyzdžiui, nekirčiuotų kamieno ilgųjų ė, ie atliepimas [e], o, uo – [o], ([pʲeˈnʲɛˑlʲæ] ~ pienelio, [do1ˈnʲiːtʲe] ~ duonytę, [kʲe1ˈdɑˑɪnʲʊ] ~ Kėdainių); nekirčiuotų kamieno ilgųjų balsių y, ū tarimas trumpaisiais pažeminto pakilimo [ɪ], [ʊ], ([gʲɪ1ˈʋʲɛˑnʲtʲ] ~ gyventi, [pɑʒʲʊ1ˈrʲeːk] ~ pažiūrėk); nekirčiuoto arba turinčio atitrauktinį kirtį kamieno trumpojo (ir sutrumpėjusio iš ilgojo) balsio i prieš 166 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV AGNĖ ČEPAITIENĖ, AIDAS GUDAITIS Apibendrinant tyrimo duomenis, galima prognozuoti, kad okavimas ilgainiui galimai išnyks ir nebebus Pasvalio geolekto ar (ir) vakarinių rytų aukštaičių regiolekto, kurio centras yra Panevėžys, tarmiškųjų žymenų pluošto dalis (dėl termino žr. Mikulėnienė 2019: 60–61). Manytina, kad, galimai išnykus okavimui, minėtųjų panevėžiškių plote besiformuojančių ar susiformavusių tarminių darinių tarmiškųjų žymenų kompleksą sudarys kiti daugiau ar mažiau ryškūs fonologiniai, morfologiniai ir derivaciniai žymenys (Mikulėnienė 2019: 60–61). 6. IŠVADOS Geoerdvinės analizės metodais įvertinus okavimo kaitą per 100 metų, galima daryti tokias preliminarias išvadas. Vienas iš skiriamųjų šiaurės rytų aukštaičių panevėžiškių požymių – kirčiuotų ir nekirčiuotų kamieno mišriųjų dvigarsių an, am atliepimas [on], [om], arba okavimas, – kinta, dažniau tarmės atstovų vartojami bendrinei kalbai artimi variantai [ɑn], [ɑm]. Laiko požiūriu, okavimo kaitos lūžis galėjo vykti Antrojo pasaulinio karo ir pokario laikotarpiu. Šiuo laikotarpiu gimusių pateikėjų kalboje nustatyta okavia változás vagy eltűnés jelei. Térbeli szempontból az okálás változása valószínűleg a következő sorrendben ment végbe: mindenekelőtt a nyelvileg vegyes keleti okálási területen hagytak fel az okálással, nagyjából ugyanebben az időszakban – az okálási zóna középső részén, legkésőbb pedig az okálási terület nyugati részén szűntek meg az okálás alkalmazásával. Elsőként a legszembetűnőbb okálással – a hangsúlyos kezdő an, am hangkapcsolatok [on], [om] ejtésével – hagytak fel. Az okálás hanyatlásának kiindulópontjai hipotetikusan a nagy panevėžysi... patarmės ploto miestai: Panevėžys, Pasvalys, Pakruojis ir Radviliškio apylinkės. tekinthetők. Feltételezhető, hogy az okálás idővel a Pasvalys-féle geolektus, illetve (vagy) a Panevėžys központú keleti felsőlitván regiolektus dialektális jegyegyüttesének részeként is fokozatosan eltűnik, és többé nem lesz jelen. IRODALOM ÉS FORRÁSOK Ayad Yasser, Luthin Herb 2009: Dialektustérképezés: GIS-alkalmazások Nyugat-Pennsylvania dialektusának tanulmányozásában. – A 2009-es ESRI International User Conference a lágy mássalhangzó előtt az [e] hangértéket, a kemény mássalhangzó előtt pedig az [o] hangértéket adja vissza ([ˈmʲeʃʲkʲɛ] ~ miške, [gʲeˈʋʲɛˑnʲomɑs] ~ gyvenimas) stb. Straipsniai / Articles 167 Rytų aukštaičių panevėžiškių diferencinio požymio kaita: geoerdvinis aspektas Tanulmánykötet, július 13–17., San Diego, Kalifornia, USA, 1–26. Elérhető az interneten: http:// proceedings.esri.com/library/userconf/proc09/uc/papers/pap_1686.pdf. Aliūkaitė Daiva, Mikulėnienė Danguolė, Čepaitienė Agnė, Brazaitienė Laura 2020: A litván nyelv változatai: a kutató és a hétköznapi nyelvi közösségi tag perspektívái: kollektív monográfia, szerk. D. Aliūkaitė, D. Mikulėnienė, Vilnius: Vilniusi Egyetemi Kiadó. Aliūkaitė Daiva, Mikulėnienė Danguolė, Čepaitienė Agnė, Geržotaitė Laura 2017: A nyelvi változatosság és annak értékelése a perceptív dialektológia szemszögéből: variantų ir vietų vaizdiniai: kolektyvinė monografija, sud. D. Aliūkaitė, D. Mikulėnienė, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Aliūkaitė Danguolė, Mikulėnienė Danguolė 2014: Geolingvisztika: ideológia, elmélet és módszerek. Alapfogalmak. – A 21. század eleji litván nyelvjárások: geolingvisztikai és szociolingvisztikai kutatás (térképek és kommentárjaik), szerk. D. Mikulėnienė, V. Meiliūnaitė, Vilnius: Briedis, 29–47. Aliūkaitė Danguolė, Mikulėnienė Danguolė 2014a: Geolektų ir regioninių dialektų formavimosi ypatumai Lietuvoje. – XXI a. pradžios lietuvių tarmės: geolingvistinis ir sociolingvistinis tyrimas (žemėlapiai ir jų komentarai), sud. D. Mikulėnienė, V. Meiliūnaitė, Vilnius: Briedis, 257–266. ArcGIS. Az adatok felosztása. Online hozzáférés: https://developers.arcgis.com/rest/ geoenrichment/api-reference/data-apportionment.htm#ESRI_SECTION1_206F094 B25E540B3A01DB46E499EB08C. Būga Kazimieras 1961: Rinktiniai raštai 3, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla. Būtėnas Petras 1932: Augštaičių tarmės okuojančiosios pašnektės sienos. – Archivum Philologicum III, 168–209. Chambers Jack K., Trudgill Peter 2004: Dialectology, second edition, Cambridge: a Cambridge University Press. Čepaitienė Agnė 2016: Kiekybinis diferencinių tarminių požymių tyrimas: rytų felső-litvániai panevėžiškiai és širvintiškiai esetében. – Acta Linguistica Lithuanica 74, 143–174. Čepaitienė Agnė 2016a: A nyugati aukštaitiai kauniškiai és a keleti aukštaitiai sociokultūriniai tinklai. – Taikomoji kalbotyra 8, 136–159. Prieiga internete: http://mif. panevėžiškiai vu.lt/ojs/index.php/taikomoji-kalbotyra/article/view/95/86. Čepaitienė Agnė 2018: A 21. század eleji aukštaitiai alnyelvjárások változása: összehasonlító geolingvisztikai szempont: doktori disszertáció, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. 168 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV AGNĖ ČEPAITIENĖ, AIDAS GUDAITIS Čepaitienė Agnė 2018a: A nyelvjárási sajátosságok változása Ramygala környékén. – Kalbos istorijos ir dialektologijos problemos 5, szerk. R. Bakšienė, N. Morozova, Vilnius: kalbos institutas, 44–75. Litván Čepaitienė Agnė 2019: A Pasvalys-i geolektus: a nyelvjárási sajátosságok a žiūriu. – Taikomoji kalbotyra 12, 39–74. Prieiga internete: https://taikomojikalbotyra. lt/ojs/index.php/taikomoji-kalbotyra/article/view/183/131. Čepaitienė Agnė, Bakšienė Rima 2020: A Quantitative Analysis of the Eastern dialektometria szempontjábólA litván nyelv aukštaitiai alnyelvjárásai. – Scando-Slavica 65, 1–37. Čepaitienė Agnė, Gudaitis Aidas 2021: Petro Būtėnas okuojančių šnektų ribų rekonstrukcija. – Kultúratudományok Panevėžysben: Petras Būtėnas (nyomtatásra elfogadva). Enrich (elemzés). Online elérhető: https://pro.arcgis.com/en/pro-app/latest/tool-reference/analysis/enrich.htm. ESRI 2004: ArcGIS Desktop Help, Redlands: ESRI Press. Garšva Kazimieras 1977: Az akcentuáció és a vokalizmus összefüggése az északnyugat-panevėžysi nyelvjárásban. – Lietuvių kalbotyros klausimai 17, 76–87. tybės. – Baltistica 18(1), Garšva Kazimieras 1982: Svarbesnės šiaurės vakarų panevėžiškių fonologijos ypa65–74. Garšva Kazimieras 1982a: A Joniškėlis környéki nyelvjárási beszéd szövegei, Vilnius: Vilniusi Egyetemi Kiadó. Garšva Kazimieras 1984: Az északnyugati panevėžiškiai akúros és cirkumflexus hangjainak időtartama és intenzitáscsúcsa. – Lietuvos TSR MA darbai 2(87), A sorozat, 74–82. Garšva Kazimieras 2002: A panevėžiškiai fonetikájának fejlődése a lett határ két oldalán. – Acta Linguistica Lithuanica 47, 9–18. Gerullis Georg 1930: Litauische dialektstudien, Leipzig: Markert & Petters Verlag. Geržotaitė Laura 2016: A fiatal šiauliaiak és panevėžiškiaiak nyelvjárási öntudata: határok a mentális térképeken. – Acta Linguistica Lithuanica 74, 121–142. Girdenis Aleksas, Kačiuškienė Genovaitė 2006: A kettőshangzók hangsúlyviszonyai: az északi žemaičiaiak és az északi panevėžiškiaiak. – Acta humanitarica universitatis Saulensis 1, 35–40. Girdenis Aleksas, Zinkevičius Zigmas 1966: A litván nyelvjárások osztályozásáról. – Kalbotyra 14, 139–147. Hoch Shawn, Hayes James 2010: Geolingvisztika: a földrajzi információs rendszerek és a földrajzi tudomány integrálása. – The Geographical Bulletin 51, 23–36. How Multivariate Clustering works. Prieiga internete: https://pro.arcgis.com/en/proapp/latest/tool-reference/spatial-statistics/how-multivariate-clustering-works.htm. Tanulmányok / Articles 169 Rytų aukštaičių panevėžiškių diferencinio požymio kaita: geoerdvinis aspektas Yamada Ikuho 2016: Thiessen-poligon. – The International Encyclopedia of Geograph, szerk. D. Richardson, N. Castree, M. F. Goodchild, A. Kobayashi, W. Liu, R. A. Marston, John Wiley & Sons, Ltd, 2–6. Jaunius Kazimieras 1898 (1970): A panevėžiškiai nyelvjárás. A nyelvész Kazimieras Jaunius, szerk. V. Drotvinas, V. Grinaveckis. Vilnius: Mintis. Kačiuškienė Genovaitė 1982: Az északnyugati panevėžiškiai nyelvjárás magánhangzóinak időtartama és annak fonológiai értelmezése. – Kalbotyra 33(1), 39–45. Kačiuškienė Genovaitė 1983: Az észak-panevėžiškiai nyelvjárás morogó magánhangzóinak fonetikai sajátosságai, disztribúciója és fonológiai értelmezése. – Kalbotyra 34(1), 24–38. Kačiuškienė Genovaitė 1984: Az észak-panevėžiškiai nyelvjárás magánhangzóinak pszichoakusztikai osztályozása. – Kalbotyra 35(1), 42–53. Kačiuškienė Genovaitė 2000: A hangsúlytalan i/u és ẹ/ọ használata Joniškėlis és Pakruojis környékének összefüggő szövegeiben. – Baltu filoloģija IX, 25–31. Kačiuškienė Genovaitė 2003: A harmadik évezred egyeteme Šiauliaiban: a hallgatók hozzáállása anyanyelvi nyelvjárásukhoz. – Pedagógia 69, 88–92. Kačiuškienė Genovaitė 2005: A panevėžysi nyelvjárás leírása – az északi panevėžysi nyelvjárás első tudományos tanulmánya. – A nyelvtörténet és a dialektológia problémái 1, 49–53. Kačiuškienė Genovaitė 2005a: Antanas Baranauskas és Kazimieras Jaunius helye az északi panevėžysi nyelvjárás kutatástörténetében. – A Litván Katolikus Tudományos Akadémia kongresszusának tanulmányai 19, 499–503. Kačiuškienė Genovaitė 2005b: A lakóhelyi építmények elnevezései az északi panevėžysi nyelvjárásban: kérdőíves vizsgálat. – Az ember a nyelv terében 4, 60–64. Kačiuškienė Genovaitė 2006: Az északi panevėžysi nyelvjárás fonológiájának jellemzői, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Kačiuškienė Genovaitė 2009: A beszélt litván nyelv korpusza: a nyelvjárási formák használata. – Filologija 14, 61–67. Kačiuškienė Genovaitė 2012: A nyelvjárási fonetikai sajátosságok tükröződése „A beszélt litván nyelv korpuszában“. – Baltistica 8, 53–62. Kačiuškienė Genovaitė, Girdenis Aleksas 1982: A „žiemgalai“ anaptixisa az északi panevėžiškiai nyelvjárásban és annak eredete. – Baltistika 18(2), 189–191. Kačiuškienė Genovaitė, Girdenis Aleksas 1997: A keleti aukštaitiai és az északi žemaičiai intonációi: hasonlóságok és különbségek. – Kalbotyra 46(1), 31–36. Kazlauskas Jonas 1968: A litván nyelv történeti grammatikája, Vilnius: Mintis. 170 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV AGNĖ ČEPAITIENĖ, AIDAS GUDAITIS Lameli Alfred, Kehrein Roland, Stefan Rabanus (eds.) 2010: Language és tér: A nyelvi változatosság nemzetközi kézikönyve. 2. köt.: Nyelvi térképezés, Berlin: Mouton de Gruyter. Lee Jay, Kretzschmar Wiliam A. 1993: Spatial analysis of linguistic data with GIS functions. – International Journal of Geographic Information Systems 7(6), 541–560. Lee Jay, Jiajun Qiao, Han Dong 2018: GIS in Linguistic Research. – Computer Science, 152–156. A Litván Köztársaság lakott helyei. Elérhető az interneten: https://www.arcgis.com/ home/item.html?id=66816b6b9033409aa36b8a06c07ba9e8. LKA I – A litván nyelv atlasza, 1. köt.: Lexika, felelős szerk. K. Morkūnas, Vilnius: Mokslas, LKA II – A litván nyelv atlasza, 2. köt.: 1977. Fonetika, felelős szerk. K. Morkūnas, Vilnius: Mokslas, 1982. LKA III – Lietuvių kalbos atlasas, t. 3: Morfologija, atsak. red. K. Morkūnas, Vilnius: Mokslas, 1991. LKT 1970: Lietuvių kalbos tarmės. Chrestomatija, red. E. Grinaveckienė, K. Morkūnas, Vilnius: Mintis. LKTCh 2004: A litván nyelvjárások chrestomathiája, szerk. R. Bacevičiūtė, A. A. Leskauskaitė, E. Trumpa, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla. Ivanauskienė, az LMA Vrublevskių könyvtárának térképei. Online elérhető: https://maps-lmavb.hub.arcgis.com/. Markevičienė Žaneta 2001: Az aukštaitis nyelvjárások szövegei II, Vilnius: VU kiadója. Meiliūnaitė Violeta 2009: A déli panevėžiškiai vokalizmusa és fejlődésének jellemzői, Kaunas: Vytautas Magnus Egyetem, Litván Nyelvi Intézet. Michael Bauer Research GmbH. Online hozzáférés: http://downloads.esri.com/ esri_content_doc/dbl/int/MB-Research_Notes_July_2020.pdf. Mikulėnienė Danguolė 2011: Leopold Geitler hozzájárulása a litván dialektológiához: geolingvisztikai szempont. – Dialektológia és geolingvisztika a mai Közép-Európában, Mikulėnienė Danguolė 2019: A 19–27. nyelvjárási jellegzetességek nomenklatúrája: a nyelvjárási jegyektől a nyelvjárási jelölőkig. – Respectus philologicus 35(40), 51–62. Mikulėnienė Danguolė, Čepaitienė Agnė 2021: A nyelvjárási atlasz pontjának fogalma. – Baltistica (nyomtatásra elfogadva). Tanulmányok / Articles 171 Rytų aukštaičių panevėžiškių diferencinio požymio kaita: geoerdvinis aspektas Pukevičiūtė Agnė 2015: Kelet-aukštaitisok, panevėžiškiai nyelvjárási csoport: klaszteranalízis a nyelvjárási jelleg keresésére. – Acta Linguistica Lithuanica 72, 175–195. Ramonienė Meilutė 2006: A köznyelvvel és a nyelvjárással kapcsolatos attitűdök: a Joniškėlis-eset. – Kalbos kultūra 7, 137–148. Ručinskaitė Irena 1984: A „murmogó“ magánhangzók minőségi oppozíciója az északi panevėžiškiai nyelvjárásban. – Kalbotyra 35(1), 72–76. Salys Antanas 1933: Néhány megjegyzés a nyelvjárások történetéhez. – 21–34. Archivum Philologicum 4, Salys Antanas 1992: Írások, 4. kötet: A litván nyelv nyelvjárásai, Róma: Litván Katolikus Tudományos Akadémia. Teerarojanarat Sirivilai, Tingsabadh Kalaya 2011: A GIS használata nyelvészeti vizsgálatokhoz: a dialektusváltozás esete Thaiföld északkeleti régiójában. – Procedia Social and Behavioral Sciences 21, 362–371. Teerarojanarat Sirivilai, Tingsabadh Kalaya 2011a: GIS-alapú megközelítés a nyelvjárási határok vizsgálatához. – Dialectologia 6(2011), 55–75. Mi az empirikus Bayes-féle kriging? Online elérhető: https://pro.arcgis.com/en/proapp/latest/help/analysis/geostatistical-analyst/what-is-empirical-bayesian-kriging-. htm. Zinkevičius Zigmas 1966: Lietuvių dialektologija, Vilnius: Mintis. Zinkevičius Zigmas 1975: A č’, dž’ // t’, d’ változása az északi panevėžiškiai névszói paradigmában. – Kalbotyra 26(1), 85. Zinkevičius Zigmas 1979: A hangsúly visszahúzódása és a hangsúlyozási paradigmák. – Kalbotyra 30(1), 90–93. Zinkevičius Zigmas 2006: A litván nyelvjárások eredete, Vilnius: A Litván Nyelvi Intézet kiadója. Бaрaновскiй Антонiй Я. 1898: Megjegyzések a litván nyelvről és szótárról, Szentpétervár: A Császári Tudományos Akadémia Nyomdája. Вольтеръ Эдуардъ А. 1886: Программа для указанiя особенностей говоровъ Литвы и Жмуди, Санкт Петербургъ: Типографiя Императорской Академiи Наукъ. Вольтеръ Эдуардъ А. 1904: Литовская хрестоматия 2, Санкт Петербург: A Császári Tudományos Akadémia Nyomdája. 172 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV AGNĖ ČEPAITIENĖ, AIDAS GUDAITIS The Change of Phonetic Differential Feature in the Eastern Aukštaitian Subdialect of Panevėžys: the Geospatial Approach ÖSSZEFOGLALÓ A cikk a panevėžysi keleti aukštaitisi alnyelvjárás egyik fonetikai megkülönböztető jegyével foglalkozik. Ezt a fonetikai sajátosságot a hangsúlyos és hangsúlytalan, a tőben található an, am féldiftongusok [on], [om] alakban való ejtése jellemzi; ezt hagyományosan „okavimasnak” nevezik. A litván nyelv e nyelvjárási sajátosságának vizsgálatára első alkalommal alkalmaztak GIS-technológián alapuló geotérbeli módszereket geolingvisztikai elemzés céljából. A tanulmány célja az „okavimas” sajátosság 100 év alatti változásának meghatározása és folytonosságának értékelése. Az elemzett anyag két, különböző időszakban végzett tanulmány adatain alapul, amelyek a of time. The first one was published in the article by Petras Būtėnas (1932), which specified the exact borders of the phonetic feature “okavimas” in the territory of the Eastern panevėžysi aukštaitisi nyelvjárásról készültek. A második vizsgálatot e cikk szerzői végezték 45, 1888 és 1997 között született adatközlő hangfelvételei alapján, a „okavimas” fonetikai which were recorded at the beginning of the 21st century mainly from the periphery of the sajátosság területén. Mindkét vizsgálat eredményeit a GIS-eszközök és -módszerek segítségével létrehozott digitális térképek tükrözik. Megállapították, hogy az „okavimas” fonetikai megkülönböztető jegy területe és intenzitása az idő során megváltozott, és szinte teljesen eltűnt. Időbeli szempontból ez a második világháború és a háború utáni időszak során the breaking point of the change in the intensity of use of the “okavimas” feature could ment végbe. Az eredmények az „okavimas” jegy következetes és fokozatos visszaszorulását mutatják. Ezt bizonyítja továbbá a recent socio-economic and socio-cultural data. Beérkezett 2021. május 23-án. AGNĖ ČEPAITIENĖ AIDAS GUDAITIS Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Litvánia agne.c[email protected] [email protected]