Ätzend! Zur Geschichte der Verben „ätzen“, „atzen“, „äsen“

Straipsniai / Articles 11 ALBRECHT GREULE Universität Regensburg Tudományos kutatási irányzatok: Szövegtan, teolingvisztika és egyházi ének, névtan, történeti mondattan. DOI: doi.org/10.35321/all84-01 MARÓ! A TÖRTÉNETÉHEZ AZ ÄTZEN, ATZEN, ÄSEN IGÉKNEK Maró! Az ätzen, atzen, äsen igék történetéről ANNOTÁCIÓ A német ifjúsági és bizalmas nyelvben az ätzend lekicsinylő értelemben használatos valamire, ami unalmas, visszataszító és kellemetlen. Az ätzen azonban etimológiai szempontból az essen kauzatívuma; a tanulmány azt a fejlődést kísérli meg nyomon követni, amely az ógermán nyelvekben meglévő essen-kauzatívumtól, a germán *atjan alaktól a modern felnémet ätzen, atzen és äsen igékhez vezetett, amelyek még a 2007-es Deutsches Wörterbuchban is szerepelnek. Ennek során figyelembe veszi azt a hipotézist, hogy az igék változása nem ragadható meg az egyes igék morfológiai és szemantikai környezetének leírása nélkül. KULCSSZAVAK: jelentésváltozás, etimológia, történeti mondattan, kauzativitás, igei aktánsok konfigurációja. ANNOTATION In German youth communication and colloquial language, ätzend is used as a pejorative valami unalmas, undorító és kellemetlen dologra. Az ätzen azonban etimológiai szempontból az essen kauzatívuma. A tanulmány azt a fejlődést kísérli meg nyomon követni, amely az ógermán nyelvekben meglévő essen-kauzatívumtól, a germán *atjan alaktól a modern felnémet ätzen, atzen és äsen igékhez vezetett, amelyek még a 2007-es Deutsches Wörterbuchban (DWB) is szerepelnek. Megfigyelhető az a hipotézis, miszerint az igék változása nem ragadható meg az egyes igék morfológiai és szemantikai környezetének leírása nélkül. ALBRECHT GREULE 12 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV KULCSSZAVAK: jelentésváltozás, etimológia, történeti szintaxis, kauzativitás, igeaktáns-konstelláció. IGE-AKTÁNS-KONSTELLÁCIÓK A következő elemzések abból a hipotézisből indulnak ki, hogy egy ige jelentésfejlődése az ige mint valenciaszótár által megkövetelt ige-aktáns-konstelláció (VAK) figyelembevétele nélkül nem írható le megfelelően a szemantikai és a morfológiai szinteken. A szemantikai szintet az ige aktánsai beschrieben werden kann. Die VAK besteht aus zwei aufeinander bezogenen esetében „esetszerepek”, illetve „mélyesetek” szerint rendeljük hozzá. Az aktánsok szemantikai leírása egy mélyesetkeretben (TKR), morfológiai leírása schrieben, denen morphologische Ausdruckstrukturen (teils flektierte Wortpedig egy mondatfelépítési tervben (SBP) történik (vö. Greule, Korhonen 2021: 34). Beispiel: Die (dreistellige) Aktanten-Konstellation des Verbs mhd. etzen ‘mit Élelemmel ellátni (‘tevékenység’) jelentése: [szemantikailag] Ágens (‘ember’) → [morfológiailag] Nn // [szemantikailag] Címzett (‘ember/állat’) → [morfológiailag] Na // [szemantikailag] Afficiált tárgy (‘élelem’) → [morfológiailag] pNmit// Röviden: (SBP/TKR) Nn/Ágens (ember) // Na/Címzett (ember/állat) // pNmit/Afficiált tárgy (élelem). (A rövidítések jelentése: Na = főnév/főnévi csoport nominativusban, Na = főnév/főnévi csoport akkuzativusban, pN = prepozicionális csoport, a kormányzó prepozícióval indexelve; továbbá Ng = főnév/főnévi csoport genitivusban, Nd = főnév/főnévi csoport dativusban.) Konstrukciós nyelvtani szempontból beszélhetnénk egy „kiváltott táplálékfelvétel” konstrukciójáról, amelyben az x ágens előidézi, hogy az y ágens a z élelmet ‘magához vegye’, és amelybe a nyelvtörténet folyamán az ätzen, atzen, äsen helyett a nähren, füttern, weiden stb. igék léphettek be. Az elemzések célja az eredeti essen-kauzatívumok, az újfelnémet nhd. ätzen, atzen, äsen feldolgozása a Történeti Szintaktikai Igeszótárba (Historisches syntaktisches Verbwörterbuch, HSVW) való felvétel céljából (vö. Greule, Korhonen 2021: 154). Ennek során a történeti német szótárak digitalizált változataira támaszkodunk: az AHDWB-ben az újfelnémet nhd. ätzen, atzen és äsen történeti megfelelőihez rendelt egyes jelentéseket (szémémákat) a szövegbeli adatok alapján, igei vonzatkonstellációjuk tekintetében, nyelvi MHDWB, FNHDWB, GoetheWB und auf die gedruckte Ausgabe der Neubearbeitung des Deutschen Wörterbuchs der Brüder Grimm (DWBneu). Die korszakról nyelvi korszakra értelmezzük. A szémémák és VAK-juk összegzéséből a diakrón összehasonlításban mindenekelőtt az eredetileg (etimológiailag) szinonim Straipsniai / Cikkek 13 Ätzend! Zur Geschichte der Verben ätzen, atzen, äsen három ige szemantikai története tárul fel. 1. DIE URSPRÜNGLICHEN ESSEN-KAUSZATÍV IGÉK A német essen igéhez egykor létező kauzatív képzések a mai, német nyelvű kommunikációban legfeljebb másodlagos szerepet játszanak. A Német szótár új átdolgozása (DWBneu) azonban az äsen, atzen és ätzen igéknek külön-külön szócikket szentel; ez a három, ‘x eléri, hogy y (valamit) z-ből egyen’ alapjelentésű zu. Die drei Verben sind auch im Deutschen Universalwörterbuch der Dudenredaktion verzeichnet. Aus den Wörterbuch-Einträgen wird deutlich, dass die ige (egyszerűbben: ‘x z-vel táplálja/etet y-t’) már az ófelnémet kortól adatolt, és a többi germán nyelvben is vannak megfelelőik. A világosan háromértékű szintaktikai szerkezet, valamint a rekonstrukció révén még felismerhető morfológiai szerkezet ellenére – gyenge, jan-képzős igékről van szó, amelyek a nem kauzatív igéből, annak o-tövéből származnak, amelyből a múlt idő képződik (essen–aß), (vö. trinken/trank – tränken ‘ivásra késztetni/itatni’) – az igetörténet bemutatása a Történeti szintaktikai igeszótár számára, vagyis az igék mint valenciahordozók által megkövetelt szemantikai és morfológiai környezet figyelembevételével, jelentős nehézségeket okoz. Ezek mind a nyelvtörténet folyamán egymástól eltérően fejlődő jelentések, mind pedig a már az ófelnémetet megelőző korban meginduló hangfejlődések területén jelentkeznek. 2. ETIMOLÓGIA A germán erős *et-a- ‘enni’ igéhez tartozó kauzatívum az igető o-fokából (germ. *at-) származik, a -ja képzővel. Ezek „kortern’, ae. ettian ‘legeltetni’, ófríz etta rekte“ Bildung ist belegt in got. (fra-)atjan ‘zum Essen austeilen’, awn. etja ‘füt- ‘legelni’, és morfológiai párhuzama a germ. kauzatívumban *sat-ja- ‘a gm. erős ige tövéhez kapcsolódó »ültetni«’. *set- ‘ülni’. Az essen kauzatívum esetében a komplikáció abból adódik, hogy egy weiteres Verb zum Stamm gm. *et- ‘essen’ mit dem Suffix -jaaber von der ALBRECHT GREULE 14 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV gm. nyújtott fokozat gm. ētals *ēt-ja alakból képezték. Ez a képzés a gótban nem adatolt; A fokozatból ebben a nyelvben csak az uz-eta „jászol” és az af-etja „falánk” főnevek léteznek, továbbá más ó-germán nyelvekben a gm. *ēt-a-m „étel, falat” (Seebold 1979: 180) folytatása, így Jörg Riecke nyomán feltételezhető, hogy a gm. *ēt-ja ebből a névszói tőből származik, és eredetileg nem kauzatív volt (Riecke 1996: 651). A gm. *ēt-ja (kétértékű) Ornativum lehetett, és azt jelenthette, hogy „x ellátja y-t táplálékkal/takarmánnyal” (= „x megeteti y-t”). (az egész komplexumhoz vö. EWAhd II: Sp. 1188f.) A „enni” jelentésű három kauzatív ige kialakulásáért több, az ófelnémet előtti korszakban végbement hangváltozás felelős, amelyek három formatípust eredményeznek: Az 1. típusnál, gm. *at-jaesetében a /j/ előtti /a/ tőhangzó /e/-vé emelkedett (elsődleges umlaut), az /-t-/ pedig /-tt-/ alakban megkettőződött > ófn. előtti *ettja-. A 2. típusnál, gm. *ēt-jaesetében a gót kivételével az ős-germán /ē/ /ā/-ra süllyedt: *ātja-. Mivel a /-t-/ geminációja hosszú szótagmagánhangzó után fakultatív volt, az ófelnémetben két altípus alakulhatott ki, mégpedig egy t-gemináció nélküli (2a) és egy t-geminációs (2b): A magánhangzó hosszúságát az Typ 2a) vorahd. *ātja- > ahd. âzen. Der erwartbare Umlaut von /ā/ und die ófelnémetben írásban nem jelölték, csak a középfelnémetben, æȝen, êȝen, êsen alakokban (Prät. âȝte?), újfelnémetül nhd. äsen [ä:] (=másodlagos umlaut). A nem geminált ófelnémet előtti.}igar] ಿನ್ನೆ? A nem geminált ófelnémet előtti.}igar] ಿನ್ನೆ? A nem geminált ófelnémet előtti.}igar] ಿನ್ನೆ? A /-t-/ (a második hangeltolódás révén) egyszerű zöngétlen réshanggá /-s-/ vált, ófelnémet <-z->, középfelnémet. <-ȝ->. 2b) típus, ófelnémet előtti *āttja- > ófelnémet *âtzen/âzen. A /ā/ várható umlautját és a magánhangzó hosszúságát az ófelnémetben írásban nem jelölték, hanem csak a „középfelnémetben”, *ætzen, *êtzen formában. A gemináta /-tt-/ (a második hangeltolódás következtében) affrikátává /-ts-/ vált. Az újfelnémet „nhd.” etimológiája Az atzen nem egyértelmű. Lehet egy (bajor) nyelvjárásból származó mellékalakról van szó (a bajor nyelvjárásban az /ā/, középfelnémet <æ> umlautja a 12. századtól /a:/-vá süllyedt), vagy a (középfelnémet) âtzen a rendszerkiegyenlítődés révén a *âtz-te praeteritumból alakult ki. Nem tartozik az essen kauzatívumainak csoportjába az ófelnémet azon ‘lakmározni’ (így Seebold 1970: 180), illetve az ófelnémet âzôn ‘táplálékot, takarmányt keresni magának’ (AHDWB I: 11, Sp. 766), újfelnémet aasen (DUW: tájnyelvi ‘(valamivel) pazarlóan, nem takarékosan bánni, valamit elpazarolni’ (vö. DWBneu 1. köt., Sp. 15). Feltehetően az ófelnémet egy denominális képzéséről van szó âza (azza) „étel, takarmány” (vö. EWAhd I: Sp. 409–410). Tanulmányok / Cikkek 15 Ätzend! Zur Geschichte der Verben ätzen, atzen, äsen 3. SZEMANTIKA ÉS SZINTAXIS: IGE-AKTÁNS-KONSTELLÁCIÓK DIACHRON Ófelnémet 1. típus, germ. *at-ja-: ófn. ezzen [-ts-]-szel, középfelnémet etzen (múlt idő: atzte, visszaumlauttal), úfn. maratni (eredetileg *etzen) ófelnémet ezzen gyenge ige (AHDWB III: Sp. 476f.; Riecke 1996: 638) 1. széméma: „legeltetni, lelegeltetni”. Szintaktikai környezet nélküli adat. 2. széméma: „maratni, maró folyadékkal tisztítani”. Adat: giezzit uurtin (passzív) 2a típus, ófelnémet előtti *ātja- > ófelnémet. âzen [-s-]-sel, középfelnémet. æȝen, êȝen/êsen, újfelnémet. äsen (régebben äßen) és 2b) típus, ófelnémet előtti *āttja- > ófelnémet. (gi-)âzen [-ts-]-sel (AHDWB I: Sp. 764. és köv. : affrikátával; Schützeichel 2006: āz(z)en ‘enni, etetni’; Riecke 1996: ‘jemandem zu essen geben, jemanden speisen, füttern’), mhd. *ætzen, *êtzen. 650. és köv. : âzen Az ófelnémet A <-z-> vagy <-zz-> betűkapcsolatot tartalmazó ófelnémet írásmódok nem teszik lehetővé az affrikátához vagy a frikatívához való biztos hozzárendelést. Ófelnémet âzen (AHDWB I: 764. és köv.) Semem „valakit megetetni, táplálni, valakinek enni adni, egy állatot etetni”: SBP/TKR: NGn/Ágens (ember/Isten) – Nga/Címzett (emberek/állatok) – [pNmit/Érintett tárgy (étel)] – [pNaba /Eszköz („kézzel“)] Adatok: (1) mert éheztem, nem adtál enni. (2) [te] ... asztalt terítesz nekem. hogy erősebb táplálékkal etessenek, mint amilyen a tej (passzív). (3) hanem hogy ... éljenek, és bennük hordozzák. és mégis kézből eteti őket Nb 138,1 Középfelnémet etzen, ezzen [elsődleges UL-lel és affrikátával < ófelnémet *attjaelőtt], múlt idő azte (=1. típus) ]} rf [??] } Hm malformed? Need output valid. Translation last preserve. Need no weird. Original last had closing ]. translate. Ensure spacing? Let's final.}ҭара>tagger 天天中彩票怎么买json code? Need structured only. Remove accidental. [ [149,4]. ] Hmm. Need exact 5 strings. Last: Semem 1 ‘jmdn./ein Tier mit Nahrung versorgen, speisen, nähren, füttern’ (tr.): (faktitiv-) kausativ „essen machen“. SBP/TKR: NGn/Agens (Mensch) – Nga/Adressat (Mensch/Tier) – [pNmit/ Affiziertes Objekt (Nahrung)] – [pNmit /Instr (Hand)] Bizonyítékok: ir sult [...] den hungerigen etzen PrBerth 1:280,36; mich durste, ir tranctent mich, mich hungerte, ir azetent mich Lucid 141,4; di hungerigen er [der gute Christ] ezet / di durstigen er trenket Glaub 1691; si [Maria] trancte in [Christus] unde azte in mit deme rainen spunne ire hailigen miliche TrudHL ALBRECHT GREULE 16 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV 80,16; siche lûte pflac si zu etzene und zu trenkene mit iren henden HvFritzlHl 243,1; hogy te neki [a te Uradnak] a jószágát [...] odahaza eteted és itatod PrBerth 1:268,17; mézzel ő [az ördög] őt [a bűnöst] eteti / és utána epével itatja HeslApk 13350. Semem 2 „(állatokat) legeltetni hagyni” (permisszív-)kauzatív „etetni” SBP/TKR: NGn/agens (ember) – pNuf /hely (legelő) Adatok: hagyják a jószágot mindkettőjük legelőjén hajtani és enni, ahogyan hatvan évvel ezelőtt UrkCorp (WMU) 1690,3; minden jog, amelyet a rétjükön való etetésre birtokoltam, ugyanott. 1801,26. 649,16. Semem 3 „valakit jogosulatlan legeltetéssel károsít’ SBP/TKR: Nn/Ágens (ember) – [Na/Páciens (ember)] – [pNan/Hely] Adatok: sunder hove, die uns weder treten noch etzen süllen SchweizId 1,628; swer den andern ansprichet umb etzen, tretten, ubersniden, ubernemen UrkWittelsb 1,148 (a. 1255); ha valaki egy másikat az úgynevezett etzen, trettin, ubersniden, ubereren stb. által okozott károk miatt meglökött 1,89 (1244. év); tut ieman dem andern schaden pey tag oder pei nacht mit etzzen an seinem chorn, an seinem wizmat, an seinen garten StRMünch 327,18. ætzen, mdt. *êtzen, (bajor?) âtzen [másodlagos umlauttal hosszú, affrikáta < ófelnémet *āttja-] Az âtzen változat a *âtz-te praeteritumból rendszerkiegyenlítődés révén keletkezhetett, vagy a bajor nyelvjárásból származik, ahol a másodlagos umlaut mhd. <æ> a 12. sz. óta /a:/-ra süllyedt. SBP/TKR: NGn/Agens (Isten, ember) – Nga/Címzett (ember, állat) – [pNmit/ von/Afficiált objektum (táplálék, takarmány)] – Semem 1 ‘jmdn./ein Tier mit Nahrung versorgen, speisen, nähren, füttern’ (tr.): (faktitiv-) kausativ „essen machen“. [pNmit / uf /Instr (a/az kézzel/felületén)] Adatok: er [Isten] æcet siv [Isten ellenségeit] uon feizte chorens unde uon steine honges sat er siv PsM 80,17; Daniel 3590; und ätzt in [a delfint] zuo letzt mit seiner hant BdN 236,17; [a kakast] atzt er dick uf siner hant Reiher gelium 35. übertr.: dar nach so trencht man in und æzet in mit der ler des hiligen eweinPrOberalt 33,19. Semem 2 ‘valamit (egy horgászbotot) csalival ellátni’ SBP/TKR: NGn/agens (ember) – Nga/érintett objektum (horgászbot) – pNmit/ Instr Adatok: egy esőgiliszta, amellyel a horgászbotokat csalizzák BdN 310,5, a becsalizott horgokba BdN 215,13. Semem 3 ‘valakit valamivel etetni, valakit valamivel SBP/TKR: Nn/Agens (Mensch) – Nd/Adressat (Mensch) – Na/Affiziertes Objóllakatni’ jekt (illat) Cikkek / Articles 17 Ätzend! Zur Geschichte der Verben ätzen, atzen, äsen Adat: (átv.) a szent gyalázatot, amelyet mindenkor elszenvedünk, LambGeb A23. æȝen, középfelnémet êȝen/êsen, bajor? *âȝen/âsen [másodlagos UL-lal hosszú, Spirans < ófelnémet *ātja-] (= 2a típus) Semem 1 ‘jmdn./ein Tier mit Nahrung versorgen, speisen, nähren, füttern’ SBP/TKR: NGn/agens (ember, sas) – Nga/címzett (ember, sas) – [pNvon/érintett tárgy (táplálék)] Adatok: dc du den hungergen êsest PrSchw 2,55; dise hende, di dich ezden in ellende MarlbRh 49,34; – visszaható névmással : [a sas] lábait [...] / egy oroszlánt tartani abban az órában, / amelytől annak gazdag szája / kedve szerint eszik és felfrissül Minneb 3005. – Jelentés 2 „valamit „legeltetni”, itt átvitt értelemben „kriechen” (szó szerint „lelegelni a lejtőt”) SBP/TKR: NGn/Agens (Ember) – Nga/Affiziertes Objekt (Lejtő) Példa: ubir sant und ubir wasin / musten si [Jonathan és emberei] die haldin asin / zende [a sziklán felfelé] an allin vieren RvEWchr 23336. Korai újfelnémet Az FNHDWB külön címszót ad az affrikátával, illetve a frikatívával ejtett típusnak: ätzen, etzen, ritkábban atzen Semem 1 „jm. enni adni valakinek ételek’; (különösen: „(foglyokat) élelmezni”; jogi nyelvű tiltó formulákban: „valakit élelemmel ellátni, valakinek menedéket nyújtani”; „(állatokat) etetni” SBP/TKR: NGn/Agens (Mensch) – Nga/Adressat (Mensch/Tier) – [pNmit/ Affiziertes Objekt (Nahrung)] – [pNmit /Instr (Hand)] Adat: a tyúkokat félig főtt árpával etetik, azok sok tojást tojnak K. v. Megenberg, B.d.Nat.196,15; ő (a madár) saját lábával eteti magát, mint az ember a kezével K. v. Megenberg, B.d.N.222,9. SBP/TKR: NGn/Ágens (ember) – Semem 2 ‘etw. (z.B. Hafer) verfüttern’ Nga/Érintett objektum (élelem) Bizonyság: ätzten sie aber habern, den soll die gemein bezallen Weist. Schriesheim 184, 10. Semem 3 ‘(jószágot) erdei legelőre hajtani’ SBP/TKR: NGn/Agens (Mensch) – NGa/Affiziertes Objekt (Vieh) Bizonyság: ? Semem 4: ‘(jószágot) legeltetni’ SBP/TKR: NGn/Ágens (ember) – NGa/Páciens (jószág) Bizonyság: ? Semem 5: ‘(egy terület növényzetét) lelegeltetni’ SBP/TKR: NGn/Agens (Mensch) ALBRECHT GREULE 18 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV Adat: de hogy valaki [a közlegelőn] legeltetni akar, az megengedett Weistum Schriesheim 121,5 6. szeméma: ‘jn. ‘az állatok legeltetésével kárt okozni’ (vö. DWBneu atzen4: ‘jmdn. ‘valakit takarmányterületeinek jogosulatlan lelegeltetésével megkárosítani’ SBP/TKR: NGn/Ágens (ember) – NGa/Páciens (ember) Adat: 14. század első fele. sunder hove, die uns weder treten noch e(tzen) süllen schweiz. uo. 1,628 (DWBneu) Semem 7: „(egy fogóeszközt) csalival/döggel ellátni” (vö. DWBneu atzen3: „állatokat élelemmel odacsalogatni, csalival fogni; valamit csalogató eledellel, csalival ellátni”, először 1349/50 Konrad v. Megenberg) SBP/TKR: Nn/Ágens (ember) – Na/Páciens (fogóeszköz) – pNmit/Érintett objektum (csali) Adat: dâ mit man die ängel äzt Konrad v. Megenberg, B.d. Nat 250, 13 Semem 8: „ellenségesen viselkedik valakivel szemben viselkedés; bosszúérzéseket táplálni, fosztogatni’ (vö. DWBneu atzen4: „jmdn. károsítani, (háborúban) kifosztani, megfosztani’ SBP/TKR: NGn/Agens (Mensch) Bizonyíték: [ők] erőszakkal a püspök földjén tartózkodtak, és 6 napig felégették és pusztították. Krón. Augs. 2.21,26. 9. jelentés (a DWBneu ätzen1 alapján): „valamit a felületre gyakorolt hatás révén… de chem. Mittel durch scharfe substanz (säure, lauge) zerfressen lassen, beizen, reinigen’ SBP/TKR: Nn/ágens (ember) – Na/érintett tárgy. Példa: (1497) „a kenőcsöt erősen használták… minden tisztátalan seb maratására és megtisztítására” Brunschwig, Chirurgia 237b. 10. jelentés (a DWBneu ätzen2 alapján): „valamit vegyi anyagok hatására létrehozni, előállítani (művészi formálással) egy felületbe belevésni” SBP/TKR: NGn/ágens (ember) – NGa/eredményezett tárgy (metszet) – pNin/ Hely (felület) Példa: (1558) „az üveg, amelybe Szent Dávid be volt maratva” Lindener, Katzipori 133. o. ässen (a középfelnémet æȝen szóból = 2a típus) 1. jelentés: „valakinek” enni adni valakinek étellel ellátni; ’állatokat etetni’ (az ätzen/etzen/atzen 1. szemémájának szinonimája) SBP/TKR: Nn/ágens (ember) – Na/címzett (ember/állat) – [pNmit/érintett objektum (táplálék)] Adat (az újDWB äsen1 alapján) 1388 das…des jars nit mer denne sechs swin geaesset sullen werden württ. Történeti forrás. 8,62. Tanulmányok / Articles 19 Ätzend! Zur Geschichte der Verben ätzen, atzen, äsen (Az FNHDWB-ben az adatokban idézett, <z>-vel írt véges igealakok az etzenhez is tartozhatnak, például: do mitte ezt her die gervalkin v. Tscharner, Md. Marco Polo 21,7.) 2. jelentés: „(állatokat) csalival odacsalogatni” SBP/TKR: NGn/Ágens (ember) – NGa/Páciens (állat) Adat: ha tehát egy egészen megkötözött rókád […] van, akkor kösd ki az erdőben egy fa mellé a földre Ermisch és mások, Haush. Előszó 225, 15. 3. jelentés (az új DWB szerint äsen1) „táplálékot magához venni”, (az új DBW szerint äsen2) visszaható „(növényevő állatokról, különösen vadászati nyelven a vadról) valamit enni, elfogyasztani, lelegelni” SBP/TKR: NGn/Ágens (állat) Adat: nyugodtan megtanulhat a lenből legelni és enni (= vemhes szarvastehén) v. d. zeichen d. hirsches 133 L. Adat: 1682 a szarvasoknak…enniük kell a vetésekben és mezőkön Hohberg georgica (1687)2,63b. Korábbi újnémetség (GoetheWB) ätzen 1. jelentés: „(egy madarat) etetni” SBP/TKR: NGn/Ágens (ember) – NGakk/Címzett (állat) – [pNaus/Eszköz] Adat: Volt egy fiúnak egy gyengéd galambja, /…Szájából megetette Semem 2 „lúgok és savak, mérgek káros hatására” csak PartPräs.! 3. szeméma „a rézmetszésben a maratási eljárás számára” SBP/TKR: NGn/Ágens (ember) – NGa/Érintett objektum (anyag) Adat: Ich ätzte die Platte äßen, sich Szeméma: (vadászati nyelven) a vad táplálkozására: „táplálkozni” SBP/TKR: Nn/Ágens (vadállatok) – pNan /Hely Adat: Gehörntes Rind / Aeßt sich vertheilt am überschroffen Felsen. Újfelnémet (DUW, DWBneu) äsen, sich Szeméma (vadászati nyelven) „(a vadtól, a vaddisznó és a ragadozó vad kivételével) táplálékot felvenni” SBP/TKR: Nn/Ágens – pN/Hely Adat: <1883> konnte man…ein reh oder einen hirsch heraustreten und sich äsen sehen (DWBneu, 3. Bd., Sp. 338) ätzen ALBRECHT GREULE 26 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV mivel egyetlen nyelvi szinten sincs teljes egészében így adatolva, a B szeméma esetében a „jelenetből” egy három aktánst tartalmazó VAK adódik. Ezzel rokon csak a középfelnémetben van. a kétértékű C szémát támasztotta alá, amelyben a perfektivitás (‘legeltetni’) következtében a hely Na/afficiált tárgyként jelenik meg. A csak kora újfelnémetben A (kétértékű) C szemémával („(jószágot) az erdei telephelyre hajtani”), amelyet ezzel szemben a B szeméma intenzifikációjaként lehet értelmezni, az „hely” ki van hagyva, és a „jószág” Na/afficiált objektumként kerül játékba. A jószág legeltetésének kölcsönös perspektíváját az E szeméma veszi fel: itt az állatokat nem hajtják, hanem csalikkal csalogatják oda. Ennek a (csak középés korai újfelnémet) szemémának a fókusza a csaléteken és a csalás eszközén van. A legeltetés tágabb értelemben vett jelentésének (B, C, D, E, G szeméma) az állattenyésztésből a vadászatba való átmenete során a kora Semem (Semem I) im Verlauf des Sprachwandels auf, das auf den Formant äsen (jägersprachlich) festgelegt ist und dessen Bedeutung sich aus der Reflexivierung von ‘füttern/weiden’ ergibt, nämlich ‘sich selbst ernähren, weiden, füttern’ indem der erste Aktant Nn/Agens auf Wildtiere beschränkt ist. újfelnémet kortól a kora újfelnémetig egy Seit mhd. Úgy tűnik, az idő múlása jogvitákhoz vezetett a legeltetés miatt. Csak így érthető a fejlődés a G jelentésváltozatig: ‘valakit takarmányterületeinek jogosulatlan lelegeltetésével megkárosítani’, sőt a kizárólag a kora újfelnémetben adatolt H jelentésváltozatnál felismerhető jelentésbővülés is: ‘megkárosítani, kifosztani, kirabolni’. Míg a jelentésváltozatok fent leírt fejlődése – az A (atzen) és az I (äsen) jelentésváltozat kivételével – nem volt hatással az újfelnémetre, és csak a középkorban, valamint a kora újkorban zajlott, addig a J-től K-ig terjedő jelentésváltozatok csoportja látszólag teljesen kívül esik ezen, de fontos az újfelnémetig vezető fejlődés megismerése szempontjából: az ätzen (illetve verätzen) éppen még jelen van a standard nyelvben, és a jelen idejű melléknévi igenév ätzend (leértékelő) ‘rettenetes’ formájában az ifjúsági és a társalgási nyelvben még aktuális. Figyelemre méltó, hogy a J jelentésváltozat már az ófelnémetben is adatolt, jóllehet csak VAK nélküli glosszaként, és a középfelnémeten kívül…-ban is.أ? gibberish? Wait need preserve exact. Need translate German fragment. ... | maybe sentence fragment. Need output item exact translation. Last: Außer im Mhd. Exception? Need translate: minden nyelvi szinten szemantikai differenciálódásokkal adatolt. Felmerül a kérdés, hogyan fejlődött ki az „olyan anyag által, amely a felületre ható vegyi eszközzel éles anyag (sav, lúg) révén szétrágatni, pácolni, megtisztítani” jelentés a kauzatívum jelentéséből. A magyarázat kiindulópontját a Duden, Das Herkunftswörterbuch, az ätzen címszó alatt (Riecke 2014: 136) azzal a megjegyzéssel szolgáltatja, hogy az ige a 15. század végén technikai szakszóvá vált, és a szaknyelvi használat abból a szemléletből indul ki, hogy a sav úgyszólván belemarja magát a fémbe”. Nyilvánvalóan egy nyelvtörténetileg korai metaforából kell kiindulnunk, amely az állatok etetésekor fellépő harapást és tépést éles (maró) anyagok hatására Straipsniai / Articles 27 Ätzend! Zur Geschichte der Verben ätzen, atzen, äsen Substanzen auf den menschlichen Körper übertragen wurde. Dies legen auch a két ófelnémet glossza is ezt támasztja alá, amelyekben a lat. mordere ‘harapni’ ófelnémet ezzen (olvasd: *etzen) fordították. Ha a feltevés helyes, a J szeméma leginkább a „jószágot legeltetni hagyni” jelentésű B szemémából fejlődött ki, mégpedig kontiguitív módon, mivel az állatok harapása a legelés során járulékos jelenségként lép fel. A jelentésváltozás a VAK-ban annyiban válik felismerhetővé, hogy a B szeméma „a legeltetés helye” aktánsa kiesik, a Na/Patiens aktáns Na/Affiziertes Objekt lesz, és többé nem korlátozódik a „jószágra”. Továbbá a kétértékű VAK az úfelnémetben a pNmit/Instr aktánssal bővült, és ezáltal lehetővé vált annak pontos megjelölése, hogy melyik eszköz mar. 7. ÖSSZEGZÉS / KÖVETKEZTETÉSEK A történet kezdetén az ófelnémetben három igei formáns áll, amelyek morfológiailag és szemantikailag nagyrészt azonosak: a germán *et-a- ‘enni’ igemorféma ja-képzéseiről van szó, jelentésük pedig kauzatív: ‘etetni’ vagy ‘enni hagyni’. A mai német nyelvű kommunikációban a végén szintén három ige áll, amelyek formailag a germ. *atjabzw. *ētja kifejlődtek, de szemantikailag nem maradtak meg evés-kauzatívumoknak, hanem már csak szaknyelvileg, az atzen, äsen a vadászati szaknyelvben, az ätzen pedig szakszerű nyelvhasználatban használatos. A szemantikai fejlődés kevésbé a faktitív és permisszív kauzativitás differenciálódásától és a három közül az egyikhez való egyértelmű hozzárendelésétől függ; ugyanez a folyamat figyelhető meg a trinken kauzatívum Verb-Formanten geprägt, als vielmehr dadurch, dass sich die Tätigkeit des Menschen, ein Lebewesen zu nähren, frühzeitig auf die Viehzucht konzentriert. (Der tränken „állatoknak inni adni” esetében is.) A VAK-ban a fejlődés oly módon tükröződik, hogy a második aktáns, a „Címzett” állatokra korlátozódik, és az emberi táplálkozás szempontjából fontos táplálékfajta helyett harmadik aktánsként az a hely kerül a képbe, ahol táplálják, illetve legeltetik őket. A referenciatartomány tisztán nyelvtörténeti korai „eltolódása” a legelő területére: a felszínre ható kémiai szerek éles anyag (sav, lúg) általi spricht vor allem, dass das schon im Ahd. belegte Semem J ‘etwas durch auf „felmaratása” metaforikusan a harapó jószágról (és vadállatról?) tevődött át. Megjegyzendő, hogy ez a szeméma feltehetően a szaknyelvi használatra való korlátozódásakor az újfelnémet formánsra maratás (ófelnémet ezzen) rögzítették. A FNHD 10 szemémával feltűnően széles szemantikai spektrumot mutat, amely a szemantikailag közeli ALBRECHT GREULE 28 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV referenciatartományokba (pl. a jogi területre) való jelentésátvitellel, másfelől des Weidens und Fütterns von Tieren einerseits und durch die Spezifikation pedig a szaknyelvi ‘marat’ jelentésének specifikációjával jön létre. Ennek során a jelentésspektrum egyértelműen eltávolodott az eredeti kauzatív jelentéstől, amely fejlődés a középfelnémetben és a korai újfelnémetben az F szemémában rung geben’ einen Gipfelpunkt erreichte, der aber ohne Auswirkung auf das Nhd. ‘valakihez közel maradt’. A jószág emberek általi legeltetése, valamint az ebből a késő középkorban levezetett valamennyi szeméma sem hagy nyomot a jelenkori nyelvhasználatban; ennek feltehetően köze lehet ahhoz, hogy az ipari korszakban az állattenyésztés jelentősége csökkent a társadalom egészét átfogó kommunikációban. Továbbá jellemző, hogy az újfelnémetben hogy az ätzen, atzen és äsen etimológiailag eredeti kauzativitása teljesen elveszett, és a három igéhez ma hozzárendelt szemémák használata a szaknyelvi és terminológiai peremre szorult. LITERATUR DUW – Deutsches Universalwörterbuch, 4. neu bearbeitete und erweiterte Auflage, hrsg. von der Dudenreaktion, Mannheim, Leipzig, Wien, Zürich: Dudenverlag, 2001. DWBneu – Deutsches Wörterbuch der Brüder Grimm, Neubearbeitung, hrsg. von der Akademie der DDR und der Akademie der Wissenschaften zu Göttingen. Bd. 1, Sp. 15, Leipzig: S. Hirzel, 1983; Bd. 3, Sp. 337–339, 390–392, Stuttgart: S. Hirzel, 2007. EWAhd I – Etymologisches Wörterbuch des Althochdeutschen, hrsg. von A. L. Lloyd, O. Springer, R. Lühr, Göttingen, Zürich: Vandenhoeck & Ruprecht, 1988. EWAhd II – Etymologisches Wörterbuch des Althochdeutschen, hrsg. von A. L. Lloyd, O. Springer, R. Lühr, Göttingen, Zürich: Vandenhoeck & Ruprecht, 1998. Greule Albrecht, Korhonen Jarmo 2021: Historische Valenz. Einführung in die Erforschung der deutschen Sprachgeschichte auf valenztheoretischer Grundlage, Tübingen: Niemeyer. Riecke Jörg 1996: Die schwachen jan-Verben des Althochdeutschen. Ein Gliederungsversuch, Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht. Schützeichel Rudolf 2006: Althochdeutsches Wörterbuch, 6. Auflage, überarbeitet und um die Glossen erweitert, Tübingen: Niemeyer. Seebold Elmar 1970: Vergleichendes und etymologisches Wörterbuch der germanischen starken Verben, The Hague, Paris: Mouton. Straipsniai / Articles 29 Ätzend! Zur Geschichte der Verben ätzen, atzen, äsen WÖRTERBÜCHER ONLINE AHDWB – Althochdeutsches Wörterbuch. Zugang: http://awb.saw-leipzig.de. FNHDWB – Frühneuhochdeutsches Wörterbuch. Zugang: https://fwb-online.de. GoetheWB – Goethe-Wörterbuch. Zugang: https//gwb.uni-trier.de. MHDWB – Mittelhochdeutsches Wörterbuch. Zugang: http://www.mhdwb-online.de. Įkyrus, nemalonus, atstumiantis! Dėl veiksmažodžių maitinti, valgyti, ėsti istorijos ÖSSZEFOGLALÁS Az ófelnémet nyelv történetének kezdetén három olyan igei formáns létezett, amelyek morfológiai és szemantikai szempontból azonosak voltak. A germán igei morfémából, az *et-a- ‘essen’ (‘enni’) morfémából képzett ja-származékokról van szó, amelyek kauzatív jelentése ‘essen machen’ (‘enni készíteni’) vagy ‘essen lassen’ (‘enni adni’) volt. A mai német nyelvben három, formailag a germ.-ből származó ige maradt fenn. *atja-/*ētja, noha szemantikai szempontból az evés kauzatívumai már nem maradtak fenn, az atzen és az äsen csak a szaknyelvben, az ätzen pedig a vadászati nyelvben használatos. A korai újn].felnémet nyelv szótárában szereplő tíz szeméma széles spektrumot alkot, amely egyrészt a jelentés más, szemantikailag közeli területekre (például a jogra) való átvitelével határozza meg az állatok legeltetésének és etetésének jelentéseit, másrészt elkülöníti a szaknyelvben használatos ‘ätzen’ jelentését. Igen, a tárgyalt jelentésspektrumtól elkülönülten fejlődött a kauzalitás, amely a középfelnémet és a korai újfelnémet nyelv F ‘jemandem Nahrung geben’ (‘táplálékot adni valakinek’) szémájában érte el a csúcspontját, de nem befolyásolta az alnémet nyelvet. A jelenlegi használatban az állatok legeltetésével kapcsolatos valamennyi, valamint a késő középkorban ezekből kialakult széma sem tükrözi az tai, kad naujojoje vokiečių aukštaičių kalboje pirmapradis ätzen, atzen ir äsen etimologinis állattenyésztési folyamatok jelentését. A kiemelt kauzalitás eltűnt, és napjaink használatában a három igéhez rendelt szémák alkalmazása a szaknyelv és a műszaki nyelv peremére szorult. Beérkezett 2021. március 25-én. ALBRECHT GREULE Universität Regensburg Germanisztikai Intézet, D-93040 Regensburg [email protected]