Pasvarstymai dėl kelių lietuvių upių ir ežerų vardų kilmės

200 Acta Linguistica Lithuanica LXXXV DOVILĖ TAMULAITIENĖ Lietuvių kalbos institutas ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0002-7990-2968 A tudományos kutatás irányai: helynévtan, akcentológia. DOI: doi.org/10.35321/all85-11 MEGFONTOLÁSOK NÉHÁNY LITVÁN FOLYÓÉS TÓNÉV EREDETÉRŐL Considerations on the Origin of Several Names of Lithuanian Rivers and Lakes ANNOTÁCIÓ A tanulmány a helynévtani munkákban már elemzett hidronimák – Mrglonas ‖ Mrglius, Mùmelis, Pasõdgiris, Pãtyralis, Pršenas, Rūvelỹs, Skérdynas, Skérdžia, Skerdumà ‖ Skerdùmė, Skerdyksnà ‖ Skerdiksnà ‖ Skirdyksnà, Šẽkštis, Šẽkštė, Šėkštỹs ‖ Škštis, Švlpynė, Uršulis, Žadãlis, Žãdikė ‖ Žadik ‖ Žãdikis ‖ Žadikỹs, Žadupỹs – eredetének új vagy pontosított feltételezéseit tárgyalja. Az alternatív eredetmagyarázatok a víznevek hangsúlyozásának, motivációjának, helynévtani kontextusának és egyéb nyelvészeti adatoknak az elemzésén alapulnak. FŐBB SZAVAK: névtan, helynévtan, a víznevek eredete, a víznevek motivációja, a víznevek hangsúlyozása. ANNOTÁCIÓ A tanulmány a Mrglonas ‖ Mrglius, Mùmelis, Pasõdgiris, Pãtyralis, Pršenas, Rūvelỹs, Skérdynas, Skérdžia, Skerdumà ‖ Skerdùmė, Skerdyksnà ‖ Skerdiksnà ‖ Skirdyksnà, Šẽkštis, Šẽkštė, Šėkštỹs ‖ Škštis, Švlpynė, Uršulis, Žadãlis, Žãdikė ‖ Žadik ‖ Žãdikis ‖ Žadikỹs, Žadupỹs víznevek eredetére vonatkozó új feltevéseket vizsgál, illetve a már meglévőket felülvizsgálja; ezeket a helynévtani korábbi tanulmányok már elemezték. Eredetük alternatív értelmezéseit javasoljuk a víznevek hangsúlyozásának és motivációjának, a helynévi kontextusnak és más nyelvi adatoknak az elemzésére hivatkozva. KULCSSZAVAK: névtan, helynévtan, a víznevek eredete, a víznevek motivációja, a víznevek hangsúlyozása. Straipsniai / Articles 201 Pasvarstymai dėl kelių lietuvių upių ir ežerų vardų kilmės Lietuvių upių ir ežerų vardų kilmė yra sulaukusi nemažai tiek Lietuvos, tiek a külföldi nyelvészek figyelmét, és meglehetősen alaposan kutatták. A litván hidronímiában fontosak Kazimieras Būga, Pranas Skardžius, Bronis Savukynas és más nyelvészek víznevek etimológiai kutatásai, de a hidronimákat (képzésüket, szemantikájukat, eredetüket) a legátfogóbban Aleksandras Vanagas névkutató munkáiban elemezték (1970; 1981; 1981a). Az e nyelvész által összeállított Lietuvių hidronimų etimologinis žodynas (1981) a litván folyóés tónevek többségének eredetét vizsgálja, és összegzi az addigi kutatásokat. A helynévtan jelenlegi munkáiban az egyes víznevek korábbi kutatásai során új mės aiškinimai yra koreguojami, svarstomos kitokios jų kilmės galimybės, nes adatok jelennek meg a hidronimák kialakulásáról, más helynevekkel való kapcsolatukról és hasonlókról (Bilkis 2006, 2011, 2014; Garliauskas 2013 és mások). A képzős hidronimák hangsúlyozási törvényszerűségeinek és az azokat meghatározó tényezőknek a vizsgálata során gondosan értékeltük a toponimikai munkákban bemutatott víznevek képzési és eredeti hipotéziseit. A hidronimák különböző szempontú vizsgálata során megfigyeltük, hogy egyes folyóés tónevek eredete másként is magyarázható lehet, mint más kutatók szerint (lásd Tamulaitienė 2020). A tanulmány célja új eredeti feltevések felvetése, valamint a toponimikai munkákban már vizsgált több folyóés tónevek eredetére vonatkozó meglévő előfeltevések pontosítása. A víznevek eredetére vonatkozó korábbi hipotézisek értékelése után az alternatív magyarázatokat a hidronimák hangsúlyozásának (és ennek az alapszavak akcentuációjával való kapcsolatának), motivációjának, szerkezetének, toponimikai kontextusának, geolingvisztikai és egyéb nyelvi adatainak elemzése alapján tárgyaljuk. Egyes adatokat a kutatók korábban nem rögzítettek (pl. a közös tövű toponimák egy részét), vagy nem fordítottak rájuk kellő figyelmet (pl. a víznevek hangsúlyozására). A vizsgált anyagra leíró-analitikus, strukturális elemzési, összehasonlító, geolingvisztikai módszereket alkalmazunk. A hidronimák hangsúlyozásának elemzése a morfonológiai akcentológia elvein alapul. Mrglonas ‖ Mrglius folyó NmŽ (C. Hennenberger XVI. századi (1584-ben és 1595-ben1) készített poroszországi térképein2 feltüntetett nem Mirgla3)4. Ugyanott Mrglonai plk. (VK5). A folyóneveket a lit. mirgti ‘villogó fénnyel világítani, ragyogni; 1 A tanulmány az 1584-ben, valamint a később C. Hennenberger térképei alapján készített, interneten hozzáférhető poroszországi térképekre támaszkodik (lásd Hennenberger 1584, 1634, 1638). 2 Bővebben lásd: https://www.mlimuziejus.lt/lt/mazosios-lietuvos-istorijos-muziejus/mazoji-lietuva-irprusija-senuosiuose-zemelapiuose/; https://www.vle.lt/straipsnis/hennenbergerio-zemelapiai/. 3 Vanagas (1981: 218) forrásként (talán tévesen) Hartnocho II. térképét adja meg. 4 Pėteraitis (1992: 126) megjegyzi, hogy Mrglonė néven is nevezik. PKK és Pranas Skardžius (1943: 282) által megadott nem: Mrgluonas. 5 Užrašyta Palendrių (1960 m.) ir Degučių k. (1981 m.). DOVILĖ TAMULAITIENĖ 202 Acta Linguistica Lithuanica LXXXV mozogni, rezegni, csillámlani, amikor a színek vagy a fény és az árnyék váltakozik’6. Motivációjuk a víz csillogásával, a fényességgel vagy hasonlóval kapcsolatos (Vanagas 1981: 218; 1981a: 99; Pėteraitis 1992: 126, 203; lásd még LVvGDB). Az ilyen eredet lehetősége teljes mértékben valószínű; a motivációhoz vö. litván. Marà folyó. Kpč (: balti *marā- ‘csillámló’) (Mažiulis 2013: 611–612 [=1996: 149–151])7, Žibà ‖ Žibãlė folyó. Plng, Žibùlė folyó. Lbv, Žbilas folyó. Lb (: litván žibti ‘visszavert fényben ragyogni, csillogni, sugározni’, litván žibùs ‘csillogó, ragyogó’) (Vanagas 1981: 400; 1981a: 100). Mindazonáltal a mirgl-8 bővített tő lehetővé teszi annak mérlegelését, hogy a hidronimákat mindenekelőtt a litván mrgla ‘aki rosszul lát, káprázik a szeme’, litván mirglinti ‘pislogni, hunyorogni (a szemről)’, litván miglinti: „Mirglinti annyi, mint hunyorogva járni” (LKŽe)9, továbbá vö. mirglius10: „Amikor egy emberre nézett, nagyon sűrűn kurie toliau jau sietini su mirgti. Dėl vardažodžių analogijos plg. liet. mrkla pislogott” (Juška 2020), ‘aki gyakran, rendellenesen pislog, pislogós, pislogó’, litván mirklõnas, -ė ‘aki állandóan pislog, hunyorog, pislogós’. Ebben az esetben a Mrglonas ‖ Mrglius folyónevek motivációja összefügghetne a vízfolyás sajátosságaival, azaz például gyenge sodrású folyóról lehetne szó, vö. Pãspitris folyó. Šd (: litván paspitrióti ‘kissé rosszul látni’, litván paspitrỹs ‘meglehetősen rosszul látó, gyengén látó’) (Bilkis 2014: 151)11, Kurtinỹs folyó. Rgv (: litván kutinas ‘süket’, litván kurtina ‘teljesen, tökéletesen’) (uo.)12, Ãklė folyó. Dbg, Imbr, Krš (: litván ãklas, -à ‘sötét; zárt, vaksötét’) (Vanagas 1981: 37; LVŽ 1: 34–36). Dėl aptariamųjų hidronimų šaknies kirčio ir akūtinės priegaidės (1 a. p.) (LUEV: 10413) plg. mrgla (1 a. p.) (LKŽe) (dar žr. Tamulaitienė 2020: 92). Továbbá figyelmet érdemel a vizsgált hidronimák lehetséges kapcsolata a litván miglyti ‘apró szemekben esni, permetezni’ Šll szóval (lásd LKŽe), amelyet ugyanennek a nyelvjárásnak a területén14 jegyeztek fel, ahol a folyó található. Genetikailag ez az ige is összefüggésbe hozható a litván mirg- igével. 6 Ha másként nincs megadva, a szavak jelentései a Litván nyelv szótárának elektronikus változatából származnak (a továbbiakban LKŽe). 7 Vanagas (1981: 204) a víznevet a litván mãrės, mãrios ‘tenger’ szavakkal hozza összefüggésbe. 8 Vanagas a Mrglonas hidronimát az -onas képzős származékok közé sorolja, de a l mássalhangzó tőbeli megjelenését részletesebben nem kommentálja (lásd: Vanagas 1970: 188; lásd még: LVvGDB; Skardžius 1943: 282 (itt az -uonas képző van kiemelve). 9 A miglinti ‘hunyorogva menni < villódzva mozogni’, valamint a miglyti ‘szitálni, permetezni’ igéket a mirg-ln tő összehasonlítása céljából Pėteraitis (1992: 126) is megemlíti. 10 Az ember becenévi jellemzése. 11 Vanagas (1981: 247) a hidronimát az avd. Sptris, Spitrỹs előtaggal képzett származékának tartja. 12 Vanagas (1981: 175) a litván kurtinỹs ‘a fajdfélék családjába tartozó madár’ szóval hozza kapcsolatba. 13 A Mrglius változat itt nincs rögzítve. 14 A tanulmányban a nyelvjárási határokat a Lietuvių kalbos tarmių chrestomatija (2004) című kiadványban közölt térképek alapján határozzák meg. Cikkek / Articles 203 ti, vö. lett. (la.) Pasvarstymai dėl kelių lietuvių upių ir ežerų vardų kilmės ]} / }જરાત 青青青 亚洲av 一级a Хитай 彩神争霸app ыршә false }исидики 银航 ԥсы matimba ( ) } 大发pk json彩网大发快三%2.1}]#+#+#+#+ мәзкур ( mirgot ‘villódzni, csillámlani, fodrozódni, ragyogni, tündökölni, fel-felvillanni, fel-felcsillanni; esőzni, szemerkélni, szitálni, permetezni’, lett. mirdzināt ‘villogtatni, tündököltetni, csillogtatni; esőzni, szemerkélni’ (LLKŽe). Az analógia kedvéért vö. a Murgãlis Klp víznevet, amely a lett murga ‘piszkos víz, pocsolya’ (ME 2: 669) kapcsolatok mellett a lit. murglà ‘sűrű köd; nagyon finom eső’, lit. murglótas, -a ‘finom esővel járó, ködös’ és hasonló szavakkal (Kiseliūnaitė 2020: 48; Pėteraitis 1992: 127)15 összevethető a lit. murgti, mùrga ‘finoman esni, permetezni’ Grg. Mindazonáltal a Mrglonas ‖ Mrglius víznevek és a miglyti ige kapcsolatával kapcsolatban gyökük priegaidžių skirtumas. Mùmelis tó. Gl. Ugyanott a Mùmelis ln.16 is (PKK). Aleksandras Vanagas (1981: 221) bizonytalanul a víznevet a lit. mùmėlis ‘csendes, szűkszavú ember, hallgatag; elbutult, ügyetlen ember’ szóval hozza kapcsolatba, a lit. mùmas ‘maumas; néma’; talán vö. Mumẽlė b. Ps (Bilkis 2008: 114). A további, a Mumia mš. gyököt tartalmazó onimák, pl. Rt (és Mùmiškė upl. Rt17), Mumiškis upl. Šl18 (VK) esetében megalapozottabb az avd.-del való összekapcsolásuk. Mùmas (Zinkevičius 2008: 119), *Mumis vagy hasonló, vö. ist. avd. Christophori Mumis Ad 1657 m. (IAK), prvd. Mumà Dt (Butkus 1995: 317), bár az appellatív eredet lehetősége sem zárható ki. Mind a Mùmelis hidronimának, mind a Mumẽlė helonimának a mùmas, mùmėlis szavakkal való kapcsolata motivációs szempontból kétséges19, bár vannak analógiák, vö. Savlis up. Pkr (: lit. savlis ‘észben hiányos, figyelmetlen, tökfilkó’), Lebedà folyó. Dbk, Pbrd (: lit. lebedà ‘esetlen, ügyetlen, hanyag ember, mamlasz, naplopó’) (Vanagas 1981: 292, 184; 1981a: 87, 86). Talán valószínűbb (különösen a láp nevének esetében) a kapcsolat a mùmas főnévvel, annak ‘gyermekek ijesztgetésére szolgáló madárijesztő, mumus’ jelentését szem előtt tartva. Ez olyan hely (láp, tó) lenne, ahol mumusok vagy hasonlók vannak, vö. a Vaidùlė helonimákat: Sug, láp, rst. Skm, rst. An, Čln, valamint a Vadulė folyóvíznevet. Dbk, Vaidùlis folyó. Šd, Vaidẽnis folyó. Sd (: lit. vadas ‘kísértet, fantom, vaidalas’) (Bilkis 2008: 101; Vanagas 1981: 358; lásd még Vanagas 1981a: 110–111). A Mùmelis víznévnek a mùmas, mùmėlis szavakkal való összevetése az appellatívumok elterjedési területe miatt is némi kétséget ébreszt. Az LKŽe adatai alapján ezek a főnevek a keleti aukštaitis uteniškiai és panevėžiškiai nyelvjárásokban fordulnak elő. Vö. továbbá: ugyanazon 15 Vanagas (1981: 221–222) a hidronimát a germanizmusból származó képzett alaknak tartja: mùrgas ‘tarka, földmérték’. 16 Valószínűleg ugyanezt az objektumot 1983-ban (VK) mocsárként rögzítették. 17 A víznevet az LUEV és Vanagas munkái nem rögzítik. A két világháború közötti időszak Telšiai körzetének Rietavas járásához tartozó Stirbiškės falu földrajzinév-gyűjteményének adatlapján jegyezték fel (1937). 18 A víznevet az LUEV és Vanagas munkái nem rögzítik. Az 1935-ben készült, a háború közötti Šiauliai körzet és járás Žadžiūnai falujának földrajzinév-összeírásában jegyezték fel. A kérdőívben objektumként a tekmė szerepel; e szó egyik jelentése ‘folyó, patak’ (lásd LKŽe). 19 A víznevet a víz fizikai állapotát leíró jelentéshez kapcsolódó hidronimák közé sorolják (Vanagas 1981a: 83–86). DOVILĖ TAMULAITIENĖ 204 Acta Linguistica Lithuanica LXXXV a maũmas, maũmė ‘gyermekijesztő, mumus; csendes, szótlan ember, hallgatag’, maũmelis, maumà, maumỹs, maumūzas, maumõkas ‘gyermekijesztő, mumus’ tő széles körben használatos a keleti és déli aukštaitis nyelvjárásokban, és a peremvidéki žemaitis nyelvjárásokban is ismert (LKŽe; lásd még Jasiūnaitė 2000: 176–177). A hidronim a nyugati aukštaitis kauniškiai nyelvjárás területén20 található (Užnemunėben). Nem zárható ki annak lehetősége, hogy az említett közneveket Litvánia ezen areájában is használhatták. Másfelől megfontolandó a Mùmelis víznév eredetének egy másik Ežero vardas gali būti gretinamas su vandens augalo pavadinimu liet. mùmelė feltételezése is. (ném. Mummel) ‘tündérrózsa (Nuphar)’, amely Kelet-Poroszország és a Klaipėda-vidék írásos forrásaiban, F. Kuršaitis és G. H. F. Neselmann szótáraiban van rögzítve (lásd LKŽe; továbbá lásd AK 2: 1438). A germanizmus Užnemunéban is ismert lehetett (Gelgaudiškis környékén21), amely a XVIII. században Poroszországhoz került (bővebben lásd VLEe; MLEe). A motiváció szempontjából ez olyan tó lenne, amelyben sok mumelis vagy hasonló növény nő. Litvániában bőségesen vannak növénynevekkel kapcsolatba hozható víznevek (lásd Vanagas 1981a: 90–94), vö. az Indralis tónevet. Ds (: lit. ndrė ‘nád’), a Lùkštinis tónevet. Mlt, Smal (: lit. lùkštas ‘tündérrózsa’), valamint a Švóginas tónevet. Ign (: lit. švógės ‘mocsári füvek, nádak egy fajtája’) (Vanagas 1981: 130, 198, 338). A hidronim struktúrájáról vö. Žiežùl-is tó. Ktk, Sem, Vrn (: lit. žiežul ‘vörösszárnyú keszeg, domolykó’), Lapk-is tó. Rdm (: lit. lapkas ‘bojtorján; tündérrózsa; mocsári gólyahír; tündérfátyol; mocsári kígyóhagyma’) (lásd Vanagas 1970: 65–66). A mùmelė-ből (1 a. p.) való származtatás lehetőségének nem mond ellent a Mùmelis hidronim kezdő szótagjának állandó hangsúlya (1 a. p.) sem (LUEV: 106). Pasõdgiris (Pasódgiris?22) folyó. KzR. Feltételezik, hogy a folyónév valamely más hely (erdő vagy hasonló) feltételezett összetett nevéből, a *Pasod-giris névből származik, amelynek első tagja a Pasóda helynévből eredne, vö. < lit. pasóda ‘az erdőben az erdőőrnek juttatott földterület; a föld, ahol a tanya áll’ (Vanagas 1981: 247). Az élő nyelvből gyűjtött helynévi adatok elemzése azt mutatja, hogy a hidronim a Pasõdgiris nevű rétvagy mocsárnévből eredeztethető. A rét nevét a két világháború közötti időszakban, a Kazlų járás Marackų falujának földrajzinév-adatlapján jegyezték fel (1935)23, a helonim pedig 20 Nyugat-Litvániában hasonló jelentésű főnevek is előfordulnak: lit. mėm ‘csendes, lassú, szűkszavú ember, ügyetlen, mafla, butácska’, lit. mèmelis, mẽmelis ‘aki érthetetlenül beszél, motyog, motyogós ember’ Jrb, Rs és másutt (lásd LKŽe). 21 Megjegyzendő, hogy a Gelgaudiškis-birtokot a XVIII. században a von Keudell bárói család szerezte meg, és a környékre sok német települt be (részletesebben lásd: https://www.gelgaudiskis.lt/istorija; https://www.mle.lt/ straipsniai/papruse). 22 Vanagasnál (1981: 247) ez így van hangsúlyozva (nyilván a Pasóda rétnév és a pasóda közszó hangsúlyozása alapján), azonban az akúttónus hitelessége kétséges. A LUEV: 119 a Pasõdgiris alakot adja meg. Ezt a hangsúlyozást az élő nyelv adatai is tanúsítják. 23 Petronėlė Pajaujytė tanítónő jegyezte fel. Straipsniai / Articles 205 Pasvarstymai dėl kelių lietuvių upių ir ežerų vardų kilmės fiksuotas to paties valsčiaus Jūrės girininkijos anketoje (1936 m.)24, kurioje nuKimutatták, hogy a raistas25 a Jūrė falu közelében található (VK; lásd még: LVvGDB). Valamivel valószínűbb, hogy a patak az ugyanabban a faluban található rét nevét vette át. A Marackų és Jūrė falvak azonban határosak egymással, ezért a mocsár nevével való kapcsolatot nem lehet kizárni. Motivációs szempontból ez a Pasõdgiris nevű, a réten vagy a mocsáron át folyó patak vagy valami hasonló lenne. Figyelemre méltó, hogy a földnevek kérdőívének megjegyzések rovatában a rét nevének galima teigti, kad onimo Pasõdgiris pirmasis dėmuo yra iš apeliatyvo pasodà, o ne iš pievos vardo Pasóda kaip manyta Vanago. Beje, duomenų rodančių, kad feljegyzője megjegyezte, hogy ott „régebben őrszolgálati állomás (erdőőrség) volt”. Tehát az említett falvakban vagy a közelben fekvő településeken volt ilyen nevű rét, de a cikk szerzőjének nem sikerült ezt rögzítenie26. Pãtyralis, folyó. Lásd. A Vandenvardis név a *Tyralis előtaggal képzett származékának tekinthető; ez a Týrai vagy Týras rétnevekből a -alis kicsinyítő képzővel alkotott név (Vanagas 1981: 249). A Telšiai járás Žarėnai körzetének Medingėnai uradalmához tartozó földterületek helynévtári kérdőívében (1935)27 közölt, a folyó (pontosabban patak28) és más objektumok elhelyezkedésére vonatkozó adatok alapján megállapítható, hogy a víznév a közelben található Tyralis erdő nevéből származik. Ez olyan patak lehetett, amely az erdő mellett folyik, vagy abból ered. Vö. még. Pãtyralis, patak, mocsár. Lásd (VK; lásd még: LVvGDB). Pršenas tó. Blnk30. A víznevet a következő hidronimákkal hozzák összefüggésbe: Pesas tó. Srj, Perškė folyó. Brb, Peršokšnà folyó. Švnčl, Parsvtas tó. Dkšt és mások, amelyeket később a lit. prã-paršas, pra-peršà, pró-perša ‘jégben nem befagyott hely; ritkább hely az erdőben’ szavakkal hoznak összefüggésbe, vö. óind párś-āna- ‘szurdok, feneketlen mélység, szakadék’ < ide. *per-/*p-. A šaknis a balti apofónia parš-/perš-/pirš eredményeként értelmezendő (Савукинас 1966: 169–170; Vanagas 1981: 260, 245–246; 1981a: 70). Nem zárható ki azonban annak lehetősége, hogy a Pršenas tó neve rokonságban áll a litván (pl.) pršys, pršės, pršiai ‘ló mellkasa’ szavakkal, vö. óegyházi szláv (pl.) prъsi, le. piersi ‘mellkas’, amelyek a balti–szláv *pirśi- ‘mellkas; előrész’ < indoeurópai *perḱ- ‘borda, mellkas’ < *perk- ‘uaz’ szavakból származtathatók. o. (vö. s. i. pṣṭi ‘borda’ és hasonlók); továbbá 24 Užrašė girininkas Juozas Jurkėnas iš Antano Mitkaus. 25 Matyt, tas pats objektas nurodytas kaip balos 1982 m. užrašytoje VK kortelėje (užrašė A. Mėdžiūtė). 26 Arčiausiai to ploto pieva fiksuota Kupreliškių kaime (Pilviškių apyl.) (VK; 1981 m., užrašė K. Eigminas). Gulioniškių és Karališkės falvakban is feljegyeztek tanyákat (VK; 1982-ben O. Arminienė jegyezte fel). De a rét és a tanyák mindazonáltal kellően távol voltak (vannak) a Marackų és Jūrė falvakban található objektumoktól. 27 Anelė Laurusevičiūtė tanárnő jegyezte fel az adatközlőtől, Petro Vitkustól. 28 Feljegyezték, hogy „A kúria közepén folyik át“. 29 Kazimieras Būga (Būga RR 3: 537) által rögzített alak: Piršėnas. 30 A két világháború közötti Ukmergėi járás Žemaitkiemis erdőgondnokságának kérdőívében a tó nevének eltorzított alakját, a Piršanka nevet jegyezték fel. Antanas Lukošiūnas erdész jegyezte fel. DOVILĖ TAMULAITIENĖ 206 Acta Linguistica Lithuanica LXXXV vö. a rokon eredetű litván pištas, la. pr(k)sts (Mažiulis 2013: 715 [=1996: 286–287]; Smoczyński 1982: 222–223; lásd még BEŽK). Az említett köznevek a nyugati nyelvjárásokban (a žemaitėsi és a nyugati felsőlitván kaunasi nyelvjárásokban) elterjedtek, de a pršys főnév a keleti felsőlitván panevėžysi nyelvjárás területén is adatolható (Smilgiai környékén (Panevėžysi járás)) (lásd LKŽe). A köznevek Litvánia keleti részén is ismertek lehettek, ahol a tó található. A Pršenas víznév motivációja feltehetően a konfigurációján alapul, azaz kiálló, elöl elhelyezkedő, mellkasra emlékeztető alakú vagy hasonló tó lehetett. A testrészek megnevezéseivel összevethető víznevek további példái is vannak, vö. a Pãpis Rdš (: lit. pãpas ‘mell; mellbimbó; valamiféle egyenetlenség, kiemelkedés’), Pãkalas Lkm (: lit. pãkalas ‘hát, fenék’), Pakalỹs Šv (: lit. pakalỹs ‘fenék’) tavak neveit (Vanagas 1981: 244, 239; lásd még 1981a: 65). Talán még vö. Pršatis pv. Kpč (VK). E származtatási feltevést a Pršenas víznév tövének állandó hangsúlya (1. akcentustípus) (LUEV: 125) is alátámasztja, amely összefüggésbe hozható a pršys, pršės, pršiai baritonikus hangsúlyozásával (1. akcentustípus) (LKŽe; a hangsúlyozásról lásd még Tamulaitienė 2020: 117). Rūvelỹs folyó. Krš. Ugyanott Rūvelia f. (ATSŽ: 269; VŽe) (korábban majorság is). A hidronimát a Ruvelia (vagy Rùveliai?) erdőnevekkel hasonlítják össze. Krš, Ruvelė erdő. Lnkv, Ruvelnė mocsár. Pln, Rùvelio kálnas domb. Žr, Rveliškė erdő, legelő. Žr, Ruvélkas (vagy Ruvélkos) erdő. Tt, rét. Ruwewange (Vanagas 1981: 285). A megadott helynevek közül legalább néhány (pl. Rùvelio kálnas) összefüggésbe hozható az avd. Rùvelis (LPDB), Ruvẽlis, Rùvelas (Zinkevičius 2008: 237, 130) vagy a litván rùvelis ‘dühös ember, csaló; síró’. Vanagas (1981: 285) a folyó nevét bizonytalanul az utóbbi köznévvel hozza összefüggésbe, megadva annak az LKŽe-ben nem rögzített ‘kövér, elhízott ember’ jelentését is31. A köznévvel való kapcsolat a motiváció miatt kétségesnek tűnik (konfigurációs jelentésű hidronimaként értelmezik) (Vanagas 1981a: 61). E feltevésnek ellentmond a hidronima mozgó hangsúlyozása is nes vardažodis rùvelis turi pastovų kirtį šaknyje (1 a. p.) (LKŽe). Dėl tų pačių priežasčių kilmė iš avd. Rùvelis taip pat labai abejotina. Labiau pagrįsta moty- (3b a. p.) (LUEV: 140), a motiváció és a struktúra (valamint a hangsúlyozás) szempontjából azonban a hidronima kapcsolata a la. ruvêtiês ‘megnyugodni, elhallgatni, elcsendesedni’ (ME 3: 565), vö. Ruvesỹs folyónév. Tj (Vanagas 1981: 285). Óvatosan megfontolandó, hogy a hidronima a s mássalhangzó aferézisét tükrözi, és a lit. srti, srva ‘folyni, áramlani’ szóból származik, vö. még srvis ‘folyás, áramlás’. A s mássalhangzó eltűnése ebben az esetben sporadikusnak tekintendő, vö. lit. tangùs, - ‘nem hajlítható, nem hajlékony; kemény, merev; és mások’. < stangùs, - (lásd Zinkevičius 1966: 178; LKŽe). A víz fizikai állapotával (a víz folyásával stb.) kapcsolatos motiváció rendkívül jellemző a hidronimákra (lásd Vanagas 1981a: 83–90), vö. Almajà folyó. Tó, Amajas-tó. Tó, Amenas-tó. Tó (← lit. almti „31 A forrásként a Litván nyelv szótárának cédulaanyagát jelölték meg.” Cikkek / Articles 207 Pasvarstymai dėl kelių lietuvių upių ir ežerų vardų kilmės „lassan szivárogni, csöpögni, gennyezni; lassan folyni”), Sálva ‖ Salvùkas folyó. Bsg, Sálvis folyó. Pkr (← lit. salvti „lassan folyni, szivárogni”) (Vanagas 1981: 39, 289; Savukynas 1960: 294; LVŽ 1: 75–76). A hidronim szerkezetéről és a mozgó hangsúlyozásról vö. Metelỹs 3b tó Srj, Temelỹs 3b folyó Gdž (Vanagas 1970: 124; LUEV: 102, 172; a hangsúlyozásról lásd még: Tamulaitienė 2020: 61). Skérdynas folyó Kv, Skérdžia folyó Mlt, Skerdumà ‖ Skerdùmė folyó Krk, Skerdyksnà ‖ Skerdiksnà ‖ Skirdyksnà folyó Pbrd. A Skérdynas víznév (ugyanott b., vö. pv. Pšl, Plk, Pn, mš. Dj, Skerdýnai k.32 (ATSŽ: 279; VŽe)) kilmė laikoma ne visiškai aiškia. Dėl vedinių su skerdynpopuliarumo, plg. Skerdýnas b. Pkr, Skerdỹnbalė b. Rk, Skerdỹnė Skerdỹnės l. Vdk, b. Rd33, Vanagas (1981: 302) azt mérlegeli, hogy létezhetett egy fiziográfiai *skerdynas ‘mészárlás’ vagy hasonló terminus, vö. skerdmas ‘erdőben kivágott hely, irtás’, amely végső soron a litván skesti *‘fákat kivágni, bokrokat levágni vagy hasonló’ igével hozható kapcsolatba (lásd még Kazlauskas 1968: 61). Ez az eredetre vonatkozó hipotézis valószínűnek tűnik, azonban kérdéseket vet fel a víznév és az igei tő eltérő hangsúly-intonációja. Feltételezhető, hogy a Skérdynas víznév tövének akutusa a litván skérdėti, -ėja (-i), -ėjo ‘megrepedezni, szétrepedezni, szétzúzódni, hasadozni; hasadni, szétnyílni (bőrről)’ ige hangsúlyozásának analógiája révén alakult ki, amely Kvėdarnában is rögzített (lásd LKŽe). Szintén nem zárható ki annak lehetősége, hogy ez az ige általában véve a Skérdynas folyónév alapszavának tekintendő; vö. még skerdynas ‘erősen kirepedezett hely’ (lásd még Tamulaitienė 2020: 47). Nem a skesti igével (Vanagas 1981: 302–303; 1981a: 71; Kazlauskas 1968: 61), hanem a skérdėti igével hozhatók kapcsolatba a folyónevek is (vagy legalábbis némelyikük): Skérdžia, Skerdumà ‖ Skerdùmė, Skerdyksnà ‖ Skerdiksnà ‖ Skirdyksnà. E hidronima eredetének ezt a lehetőségét a Skirdyksnà alak támasztja alá, amelynek tövéhez vö. lit. skisti, skido ‘repedezni, hasadozni, törni, megrepedezni; hasadni, repedezni (bőrről)’, lit. skirdýnas ‘erősen kirepedezett hely’, lit. skirdùs, - ‘repedező, törékeny’, lit. skirdà ‘megrepedezett hely a bőrön; függőleges repedés a kenyércipóban’. Ilyen eredet esetén a hidronimák motivációját illetően vö. a vízneveket Skistupis up. Prnv, Skistupelis up. Škn, Skirziùs ež. Lp (: liet. skisti, skido) (Vanagas 1981: 304; 1981a: 61). Vanagas (1981: 328) a Šẽkštis tónevet a következőképpen adja meg: ež. Als, Šẽkštė folyó. Stlp, Šėkštỹs ‖ Škštis folyó. Krš kételkedve mindenekelőtt a litván šẽkštis ‘a pelyva merítésére szolgáló, görbült karmú villa’ szóval hozza kapcsolatba34 (lásd még Būga RR 2: 314). E származási lehetőséget lehetővé teszi 32 A falu földrajzinévanyagának kérdőívében (1935; Marija Jagminaitė tanítónő jegyezte fel) rögzített összetett névforma: a Skerdýnų upẽlis víznév másodlagosnak tekintendő, amely a Skerdýnai falunévből keletkezett. 33 A helonimákról lásd még Bilkis 2008: 183, 184. 34 Másrészt a Šekštas tóval is összevethető. JnšM (ugyanott). DOVILĖ TAMULAITIENĖ 208 Acta Linguistica Lithuanica LXXXV Tovább erősítheti Vanagas által nem rögzített, a vardažodis35 ‘ágas bot; kétágú bot, amellyel valamit kitámasztanak; támaszték’ jelentését, vö. még: šẽkštė ‘hosszú rúd’. A motivációt a tó és a folyók konfigurációja (elágazása vagy hasonló) támaszthatná alá, vö. Šakárnė folyó. Brž, Šakarns folyó. Ps (: lit. šakanis ‘šakotas’), Luknà upė. Kl, Rdš, Skm, Vžns, Lùknis ežeras. Al ir kt. (: lit. lùknas ‘kurio ragai eina į šalis’) (Vanagas 1981: 324, 197; 1981a: 62, 59). Švlpynė upė. Erž. Vietovardžių, surinktų iš gyvosios kalbos kartotekoje, užfiksuota daugiau negu 70 vietų vardų su švilpt šaknimi, pvz., Švlpa gn., pv. Brž, Švipinė ar. Šauk, kln. Tt, Švilpỹnė dr. Rs, k. Jrb, l. Klm, mš. Stč, Šll és mások. Legalább egy részük (különösen a helynevek) összekapcsolható a lit. švipti ‘ajakkal, síppal vagy valami mással hangot kiadni; folyamatosan csicseregni; zümmögve repülni, a levegőben szállni’ igével. A helynévtani munkákban ebből az igéből származtatják a Švlpė folyónevet. Kv (Vanagas 1970: 61; vö. Vanagas 1981: 338) és a Švilpiškė36 b. Slk (Bilkis 2008: 86; lásd még LVvGDB) helynevet, nem kételkedve e származási lehetőségben. A Švlpė folyónév motivációját más, azonos szerkezetű, hangkibocsátást jelölő igékkel összekapcsolt hidronimák is alátámasztják, vö. Klikė folyó. Nmk (: lit. klikti ’kiabálni, ordítani’), Kniáukė folyó. Trš (: lit. kniáukti ’nyávogni, ordítani’), Krokšt folyó. Onš (: lit. krõkšti ’bőgni’) és hasonlók (Vanagas 1970: 60–61; 1981: 160, 161, 167). A helyneveknek a švipti igével való lehetséges kapcsolatára az élő nyelv adatai is utalnak, például a VK adattári lapján (1978) a Švilpiakalnis hegy neve mellett Dbg ez áll: „semmi sem nő, fütyül a szél”37. Mindazonáltal a Švlpynė folyónév Erž (vö. Švlpė folyó Kv) (Vanagas 1981: 338; 1970: 167) és a Švilpỹnė mocsárnév Kž (vö. Švlpa mocsár Žml) (Bilkis 2008: 189) eredete nem tekinthető teljesen tisztázottnak, a švipti igével való kapcsolatot óvatosan ítélik meg. A Švlpynė folyónévnek a švipti igével való összevetése kétségeket ébreszt az ige és a hidronima tövének intonációs különbsége miatt. Švlpė folyó. Kv (LUEV, 170; Vanagas 1981: 338), Švlpa f. Žml, gn. Brž, pv. Rgv (Vanagas 1981: 338) a tőben szintén akutust tartalmaz, ezt azonban feltehetőleg a metatónia okozta, amely a végződéses származékokra jellemző, vö. švlpa ‘síp; ami fütyül, fütyülő’. A -ynė képzős származékokra a tőhangsúly változása nem jellemző. Lehetséges, hogy a Švlpynė folyónév a „szakaszosan (rendszerint valamilyen dallam előadása közben) fütyülni; hosszan, megszakításokkal akūtas yra atsiradęs dėl išvestinių veiksmažodžių švlpauti, švlpuoti, švlpiuoti ‘su csicseregni” jelentésű ige, illetve a švlpa főnév vagy hasonló hangsúlyozásának analógiájára alakult. A hidronima összevethető továbbá az akúzatos tövű litván švlpti, -sta (?), -o ‘magas, éles hangot hallatni’ igével is, használati területe azonban nem világos, az LKŽe 35 adatot közöl. Talán nem álltak rendelkezésre róluk adatok. 36 A mocsár neve összevethető az avd.-vel is. Švlpa, Švilpà (Bilkis 2008: 86; lásd még az LVvGDB-t). 37 A cédulát Petkutė és Pėstiniakaitė jegyezte fel. Tanulmányok / Articles 215 Pasvarstymai dėl kelių lietuvių upių ir ežerų vardų kilmės e. változat, Vilnius: Lietuvių Nyelvi Intézet, 2008 (frissített változat, 2017). Online hozzáférés: https://ekalba.lt/lietuviu-kalbos-zodynas. LLKŽe – Nagy litván–lett szótár: digitális kiadás, szerk. J. Balkevičius, J. Kabelka, E. Švageris, A. Navickaitė-Klišauskienė, G. Nešpore. Online hozzáférés: https://ekalba.lt/latviu-lietuviu-kalbu-zodynas/. LVvGDB – Litván helynevek geoinformatikai adatbázisa. Online hozzáférés: https:// ekalba.lt/lietuvos-vietovardziu-geoinformacine-duomenu-baze/. LPDB – Litván családnevek adatbázisa. Online hozzáférés: https://ekalba.lt/ pavardziu-duomenu-baze/. LUEV – A Litván SZSZK folyóés tóneveinek jegyzéke, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó, 1963. LVŽ 1 – Litván helynevek szótára 1, szerkesztőbizottság: L. Balode, V. Blažek, G. Blažienė, V. Kardelis, A. Ragauskaitė, S. Temčinas, J. Udolph, Vilnius: A Litván Nyelvi Intézet Kiadója, 2008. LVŽ 3 – Litván helynevek szótára 3, szerzők: V. Adamonytė, L. Bilkis, G. Blažienė, D. Kačinaitė-Vrubliauskienė, M. Norkaitienė, A. Ragauskaitė, M. Razmukaitė, D. Sviderskienė, felelős szerkesztő: L. Bilkis, Vilnius: A Litván Nyelvi Intézet Kiadója, 2018. Mažiulis Vytautas 2013: A porosz nyelv etimológiai szótára, 2., javított és bővített kiadás, összeállította V. Rinkevičius, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóközpont [= A porosz nyelv etimológiai szótára 1–4, Vilnius: Mokslas (1. köt.), Tudományos és Enciklopédiai Kiadó (2–3. köt.), Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet (4. köt.), 1988–1996]. A Kis-Litvánia Történeti Múzeumának honlapja. Online elérhető: https://www.mlimuziejus.lt [megtekintve 2021-10-15]. ME – Kārlis Mülenbachs, Latviešu valodas vārdnīca 1–4, szerkesztette, kiegészítette és folytatta J. Endzelīns, Rīga, 1923–1932. MLEe – Mažosios Lietuvos enciklopedija: elektroninis leidimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras, 2021. Online elérhető: https://www.mle.lt/ [megtekintve 2021-10-01]. Pėteraitis 1992: Mažoji Lietuva ir Tvanksta prabaltų ir pralietuvių laikais, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. PKK – Pavardžių ir vietovardžių komisijos surinktų vietovardžių kartoteka, Lietuvių kalbos instituto Baltų kalbų ir vardyno tyrimų centro fondas. Savukynas Bronys 1960: Ežerų vardai. – Lithuanian linguistikos klausimai 3, 289–300. DOVILĖ TAMULAITIENĖ 216 Acta Linguistica Lithuanica LXXXV Skardžius Pranas 1943: Lietuvių kalbos žodžių daryba, Vilnius: Lietuvos mokslų akademija, Lietuvių kalbos institutas. Smoczyński Wojciech 1982: A balti szókincs indoeurópai alapjai. – Acta Baltico-Slavica 14, 211–240. Tamulaitienė Dovilė 2020: A litván képzős hidronimák hangsúlyozása: doktori disszertáció, Vilnius: Vilniusi Egyetemi Kiadó. Vanagas Aleksandras 1970: A Litván SZSZK hidronimáinak képzése, Vilnius: Mintis. Vanagas Aleksandras 1981: Lietuvių hidronimų etimologinis žodynas, Vilnius: Mokslas. Vanagas Aleksandras 1981a: A litván hidronimák szemantikája. – Lietuvių kalbotyros klausimai 21, 4–153. Vanagas Aleksandras 1992: Bevezetés. – Lietuvos vietovardžių žodynas 1, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2008, XI–XXXI. VK – Vietovardžių iš gyvosios kalbos kartoteka, Lietuvių kalbos instituto Baltų kalbų ir vardyno tyrimų centro fondas. VLEe – Visuotinė lietuvių enciklopedija (2001–2015): e. változat, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras, 2021. Elérhető az interneten: https://www.vle.lt/ [megtekintve 2021-10-01]. VŽe – Vietovardžių žodynas: internetes kiadás, szerk. M. Razmukaitė, A. Pupkis, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2007. Online hozzáférés: http://www.vietovardziai. lki.lt. Zinkevičius Zigmas 1966: Lietuvių dialektologija, Vilnius: Mintis. Zinkevičius Zigmas 2008: Lietuvių személynevek, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Helynevek kérdőívei (1935–1940), a Litván Nyelvi Intézet Balti Nyelvek és Helynévtani Kutatóközpontjának gyűjteménye. Савукинас Бронис 1966: К проблеме западнобалийского субстрата в Délnyugat-Litvániában. – Baltistica 1(2), 165–176. Tanulmányok / Articles 217 Pasvarstymai dėl kelių lietuvių upių ir ežerų vardų kilmės Considerations on the Origin of Several Names of Lithuanian Rivers and Lakes ÖSSZEFOGLALÓ A víznevek hangsúlyozásának és motivációjának, valamint más helynevekkel való kapcsolatuknak az elemzése alapján a tanulmány új lehetőségeket vizsgál, illetve felülvizsgálja több olyan víznév eredetére vonatkozó, már a helynévkutatásban tárgyalt lehetőségeket. A Mrglonas ‖ Mrglius víznevek (egy folyó Žemaičių Naumiestisben) a litván mirgti ‘ragyogni, csillogni; mozogni, vibrálni, változó színekkel vagy fénnyel és árnyékokkal csillogni’, de a kibővített mirglentő lehetőséget kínál a litvánnal való összehasonlításra. mrgla ‘someone who does not see well, a weak-sighted person’, Lith. mirglinti ‘to look with részben lehunyt szemmel nézni, hunyorogni’, litvánul miglinti ‘részben lehunyt szemmel menni’. A folyónevek és a litván közötti kapcsolat A miglyti ‘enyhén esni, szitálni’ szót szintén nem kellene elvetni. Az Mùmelis-tó (Gelgaudiškis) nevének etimológiai kapcsolata a litván mùmėlis ‘néma, kommunikációképtelen, zárkózott ember; lusta, ügyetlen ember’, litván A mùmas ‘néma, beszélni képtelen személy’ bizonyos kétségeket vet fel az appellatívumok motivációját és elterjedési területét illetően. Felmerül, hogy a víznév kapcsolatban állhat a litvánnal. mùmelė (német Mummel) ‘Nuphar’. Feltehetően a Pasõdgiris-víznév (a Kazlų Rūda-i folyó) egy másik hely, a *Pasod-giris nevéből származik. A két világháború közötti időszakban gyűjtött tulajdonnevekre vonatkozó adatok lehetővé teszik e feltevés felülvizsgálatát, valamint annak nyomon követését, hogy a folyónév a Pasõdgiris rétvagy mocsárnévre vezethető vissza. A Helynevek Kérdőíveinek adatai azt mutatják, hogy a Pãtyralis folyónév (Žarėnai) nem a Týrai vagy Týras rétnév *Tyralis kicsinyítő alakjából, hanem a közeli Tyralis erdő nevéből származik. A Pršenas-tó (Balninkai) nevének etimológiai kapcsolata a litván prãparšas, pra-peršà, pró-perša „be nemrznutý trhliny v ledu; az erdőben található nyílt hely’ (< IE *per-/*p-) meggyőző. Mindazonáltal a litvánnal való lehetséges kapcsolat (pl.) pršys, pršės „koňská hruď“ < Balt.-Slav. *pirśi- „hruď; front’ < IE *perḱ- ‘borda, mellkas’ < *perk- ‘ugyanaz’ figyelembevételre érdemes. Souvislost mezi hydronymem Rūvelỹs (řeka v Kuršėnai) a litevským rùvelis „rozhněvaný člověk, podvodník; a ‘sirató’ vagy a Rùvelis személynév kétséges. Valószínűbb az a lehetőség, hogy a latin ruvêtiês ‘lecsillapodni, elcsendesedni’ szóra vezethető vissza. Óvatosan megfontolhatjuk, hogy a víznév a litvánból származhat. srti, srva „cákat, téct“. Hydronymum Skérdynas (řeka v Kvėdarna) se odvozuje od litevského *skerdynas „porážka“ < litev. skesti ‘levágni, kibelezni’, de a folyónév hangsúlyozása lehetővé teszi, hogy figyelembe vegyük a litván skérdėti, -ėja (-i), -ėjo ‘megrepedni, kirepedezni; kicserepesedni (a bőrről)’ lehetett az alapszó. A Skérdžia (folyó Molėtai DOVILĖ TAMULAITIENĖ 218 Acta Linguistica Lithuanica LXXXV mellett), Skerdumà ‖ Skerdùmė (folyó Krakėsnél), Skerdyksnà ‖ Skerdiksnà ‖ Skirdyksnà (folyó Pabradėnél) víznevek etimológiailag szintén kapcsolatban állhatnak az utóbbi igével. A Šẽkštis (tó Alsėdžiai mellett), Šẽkštė (folyó Stalupėnai mellett), Šėkštỹs ‖ Škštis (folyó Kuršėnai mellett) víznevek a litván šẽkštis ‘horgas ágú villa a pelyva felemelésére’ szóra való visszavezetésének lehetőségét, amelyet korábban már felvetettek, tovább erősítik a tulajdonnév jelentései: ‘elágazó rúd; villás rúd valami megtámasztására; rúd’. A Švlpynė folyónév (Eržvilkas) és a litván švipti ‘hangot kiadni az ajkakkal, síppal vagy más módon; folyamatosan csicseregni; a levegőben fütyülő hanggal gyorsan mozogni’ kétségeket ébreszt az ige tőhangsúlya és a víznév közötti különbséggel kapcsolatban. Valószínűbb, hogy a víznév a litvánból származik. švlpas ‘zsurlófarok’ vagy litván. švipis, švlpis ‘gyékény’. The hydronym Uršulis (a river in Skiemonys) is associated with the personal name Uršùlė. Mindazonáltal a folyónév és a litván közötti kapcsolat ušti ‘dühösen morogni; zümmögni, búgni; mérgelődni, zsörtölődni; zajt csapni, hangoskodni, lármázni’ szintén lehetséges. Szerkezetük alapján több alapunk van arra, hogy a Žadãlis (folyó Šilalė körzetében), Žãdikė ‖ Žadik ‖ Žãdikis ‖ Žadikỹs (folyó Pašušvysnál), Žadupỹs (folyó Alantánál) vízneveket a litvánnal hozzuk összefüggésbe. Az alábbiak: litván. Az alábbiakkal: litván. Az alábbiak: litván. žãdas ‘hang, beszéd, hang’ a prefiksummal ellátott litván žãdinti ‘felébreszteni valakit’ ige helyett. Beérkezett 2021. október 18-án. DOVILĖ TAMULAITIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Litvánia dovile.t[email protected]