Dėl lietuvių vietovardžių su šaknimis „juj-“/„jūj-“ kilmės

184 Acta Linguistica Lithuanica LXXXV LAIMUTIS BILKIS Lietuvių kalbos institutas ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0002-2902-4722 Kutatási területek: helynévtan, személynévtan. DOI: doi.org/10.35321/all85-10 A JUJ-/JŪJGYÖKŰ LITVÁN HELYNEVEK EREDETÉRŐL On the Origin of Lithuanian Toponyms with the Roots juj-/jūjÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első alkalommal tárgyalja a juj-/jūjgyökű litván helynevek eredetének lehetőségeit. A Jujnai oikonim eredetének tisztázására részletesen elemzik az élő nyelv adatait és történelmi dokumentumokban – a Vabalninkasi templom XVII–XVIII. századi anyakönyveiben, valamint adminisztratív jellegű forrásokban – található lejegyzéseit. Számos történelmi változat rögzítése után elemzik megjelenésük okait, és megindokolják, miért tekinthető a mai forma hitelesnek. A *Jujnyčia gyökérrel rendelkező történelmi személynév megtalálása után felvetik az oikonim személynévi eredetének hipotézisét. Állításuk szerint az élő nyelvből lejegyzett víznevek (változatok) – Jujà, Jùjos liñkis, Jūjà – a juj-/jūjapofóniára utalhatnak. Nem zárható ki, hogy ezek a helynevek az *Jujà, *Jūjà személynevekből származnak. KULCSSZAVAK: történeti toponímia, történeti antroponímia, az oikonimák fejlődése, az oikonimák eredete, az onimák történeti lejegyzései. ANNOTÁCIÓ A cikk elsőként tárgyalja a juj-/jūjgyökű litván helynevek eredetének lehetőségeit. A Jujnai oikonima eredetének meghatározására tett kísérlet során a tanulmány alaposan elemzi a beszélt nyelv adatait és azok történelmi dokumentumokban, azaz a Vabalninkas templom 17–18. századi anyakönyveiben, valamint adminisztratív jellegű forrásokban fennmaradt feljegyzéseit. Számos történelmi változat összegyűjtése után a tanulmány elemzi megjelenésük okait. A szerzők érveket sorakoztatnak fel amellett, hogy a jelenlegi forma miért tekinthető hitelesnek. A *Jujnyčia történeti személynév, amely a jujwas tővel rendelkezik, az oikonima antroponimikai eredetének lehetőségét vetették fel. Feltételezik, hogy a beszélt nyelvből gyűjtött víznevek (változatok) — Jujà, Jùjos liñkis, Jūjà — a juj-/jūjapofóniáját Cikkek / Articles 185 Dėl lietuvių vietovardžių su šaknimis juj-/jūjkilmės mutathatják. Érdemes figyelembe venni, hogy a fenti helynevek a *Jujà, *Jūjà személynévre vezethetők vissza. KULCSSZAVAK: történeti toponímia, történeti antroponímia, az oikonimák fejlődése, az oikonimák eredete, az ony­mák történeti feljegyzései. Az élő litván nyelvből több, juj-/jūjtövet tartalmazó helynév van adatolva: a Jujnai oikonima, amellyel a Panevėžys körzet Karsakiškis járásában található falut nevezik meg, valamint a Kupiškis járás Vėžionys falujában feljegyzett Lėvens liñkis (lásd az ábrát). A lett helynévszótárban szerepel a Dundaga környékén található szórványtelepülés neve, Juĩjas, amelyet feltehetően a Jujnai nevű litván falu nevével upės dalies, kuri vadinama sietuva, užsūkiu, vardai (variantai) Jujà, Jūjà, Jùjos hoznak összefüggésbe (Endzelīns 1956: 402). E helynevek eredete nem világos; ilyen tövű közszavakat és személyneveket sem a litván, sem a lett nyelv lexikográfiája nem adatol. A juj tövet tartalmazó litván helynevekről mindeddig semmit sem írtak; a lett helynevet, amint már említettük, csupán megkísérlik összekapcsolni a litván oikonimával, eredetét azonban szintén nem kommentálják. ÁBRA. A juj-/jūjkezdetű helynevek elterjedése: Jujnai, Jujà, Jūjà, Jùjos liñkis (a „Google” térképeinek felhasználásával készült) A tanulmány e tő litván oikonimáinak és vízneveinek eredetére vonatkozó lehetőségeket tárgyalja, használatuk és fejlődésük kutatási adatai alapján. Ennek érdekében a helynevek élő nyelvből történő lejegyzésének körülményeit kívánják rögzíteni LAIMUTIS BILKIS 186 Acta Linguistica Lithuanica LXXXV és sajátosságaikat, a történelmi forrásokban használt formákat1, azok kronológiai sorrendjét, megmagyarázni a grafikai és fonetikai változatok kialakulásának okait, meghatározni a legvalószínűbb eredeti alakot, feltárni annak lehetséges kapcsolatát a források antroponímiájával és oikonímiájával. Daher wird zur Umsetzung der gestellten Aufgaben zunächst die historische Forschung und die vergleichende Datenanalyse herangezogen; bei der Erklärung der Entstehungsursachen von Varianten historischer Oikonyme stützt man sich vielerorts auf die Analogiemethode. Amint említettük, a Jujnai nevű falu névalkotásának és eredetének szempontjából egyetlen toponimikai munkában sem került tárgyalásra2. Az élő nyelvhasználaton alapuló forrásokban alakja nem változik: Jujėnų km.3 1925 m. (LAV 53), Jujnai k. (1)4 (VB I), Jujėnų km.5 1959 m. (LATS 531), Jujnai (1), k.6 1976 m. (LATSŽ II 108). A helyi lakosoktól a Jujnai oikonimát először a XX. század elejére datált Kazimieras Būga cédulakatalógusában7 (BgK) jegyezték fel. Ezt követően 1974-ben, 19848-ban és 1990-ben rögzítették (VK). Ezek az adatok azt mutatják, hogy az élő nyelvben ma már csak egyetlen forma használatos, amely a XX. század első felében már bizonyosan megszilárdult. Történelmileg Jujėnai Vabalninkas plébániájához és járásához tartozott. Ez a falu sem nagy, sem közigazgatási, társadalmi szempontból fontos település nem volt. A Vabalninkas és környéke történetének szentelt részletes tanulmányban ritkán említik: azt írják, hogy 1849-ben a Stumbriškiai uradalomhoz sorolták, a szerző által összeállított, Vabalninkas kerületének 1780. évi térképén pedig a Vabalninkas uradalmához tartozó faluként van ábrázolva (Šakenis 1935: 165; térkép). A településnek az említett uradalomhoz való tartozására helytörténeti munkákban is utalnak (Juknevičius 2020: 45). A történeti források, elsősorban a Vabalninkas plébánia egyházi anyakönyveinek részletes elemzése alapján kijelenthető, hogy a falut legalább a XVII. század első felében már említették. Első feljegyzése a Vabalninkas plébánia 1624–1741 közötti keresztelési és házasságkötési bejegyzéseinek könyvében található: az 1634. évi bejegyzés 2 Róla semmi nem olvasható a patronimikus képzőket tartalmazó személynevekből származó oikonimák képzési elemzésének szentelt terjedelmes tanulmányban – lásd. Razmukaitė 1993: 133–165. A litván 1 Turimi galvoje oikonimo istoriniai užrašymai, nes upės dalies vardų istorijos šaltiniuose nerasta. személynevek kutatásának szentelt, összefoglaló jellegű műben, amelyben a feltételezett antroponimákat gyakran oikonimákból rekonstruálják, a Jujnai falunévből az *Jujnas személynév nincs rekonstruálva – lásd Zinkevičius 2008. Úgy tűnik, ezt a nevet bizonytalan szerkezetű és eredetű oikonimának tartották. 3 A Biržai–Pasvalys megye Vabalninkas járásához tartozott. 4 Biržai megye Vabalninkas járásában. 5 Vabalninkas járás Sodeliai körzetéhez tartozott. 6 Panevėžys járás Karsakiškis körzetében. 7 A helynevet feljegyző A. V. kezdőbetűi alapján feltételezhető, hogy a két világháború közötti időszak nyelvésze, pedagógusa és közéleti személyisége, Antanas Vireliūnas volt, aki a Kupiškis járás Vėžionys falujában született, és 1910-ben végezte el a Panevėžysi Tanítóképző Szemináriumot. 8 Artūras Judžentis nyelvész jegyezte fel. Cikkek / Articles 187 Dėl lietuvių vietovardžių su šaknimis juj-/jūjkilmės tanúsítja, hogy egy Mykolas (Mikołay) nevű fiút kereszteltek meg, akinek szüleiként a Deikiškiai faluban élő Jonulis Juozūnas és Kotryna van megnevezve9 (oÿca Janula Jozoùna10 ʓ deÿkiszek Ƶmatki katrinÿ), keresztszülei pedig a Jujėnai (Jaujėnai) faluból származó Mečiulis és Agnė11 voltak (kùm mecʓùlis de iaùianis kùma Aagna) (VbKrJn 13). Ezt követően a falu 1698-ban szerepel a forrásban: feljegyezték Jujėnai lakóit, a megkeresztelendő Steponas (Stephanus) szüleit, Adomas Žilė12-t és Zofiją (Adami Ziłe et Sophiæ de Iuywieny), valamint az ebben a faluban élő Zofija Jurgyčia13 keresztanyát (Sophia Jurgicia ibidem de Iuieny) (VbKrJn 83). 1699-ben megemlítik Jujėnai lakosát, Zofija Jujnyčia (Juinyčia) keresztanyát (Sophia Juynicia de Junieny) (VbKrJn 87). A fent említett anyakönyvben ezután az oikonimának a következő változatai és a falu lakóinak személynevei szerepelnek: Petrus fiú, szülei Vladiʃlai Zeyzgeniʃ14 Cˀ Anna de Iuwieny 1700-ban (105. l.); Anna Ƶadzienie de Iuwieny keresztanya 1700-ban (108. l.); lánya Catharinam, szülők Vladislai Ƶeydełenas et Anna de Iuieny és a keresztanya Sophia Bałtrienie [...] de Iuieny 1701-ben (114. f.); férj és feleség Georgium Bałtren...15 de Mazuchny cum Sophia Stasiucia de Iuwieny, tanú Step...nus16 Bałtrenas de Iuieny 1702-ben (274. f.); keresztanya Sophia Staʃiucia de Iuwieny 1703-ban (141. f.); fia Jacobum, szülők Vładiʃlai Zydeło et Anna de Iuwieny, keresztanya Criʃtina Staʃziucia de Iuwïeny 1704-ben (159. f.); keresztapa Georgius Ƶeidełenas de Iuwieny; keresztanya Anna Władienie de Juwieny 1705-ben (164. f.); férj és feleség Petrum Staniułanis de Natyʃʓki17 cum A...na Martynaycia de Iunieny 1705-ben (278. f.); tanú Georgius Bałtrenas de Mazuchni alias Iunieny 1705-ben (280. f.). keresztanya Anna Jaksztaycia de Iuieny; lánya Mariannam, szülei Georgÿ Ƶeydełenas et Agatha, keresztszülei Georgius Ƶeydele cum Barbara Rasiucia Omnes de Iuieny 1708 m. (l. 202); Anna Władysławowa de Iuieny leánya, 1708-ban (l. 204); keresztanya Dorothea Blekaycia de Iuieny 1708 m. (l. 211); keresztapa Georgius Bałtrenas de Iunianÿ18 9 Dekiškiai – falu Biržų r. Vabalninko seniūnijoje. 10 Az apa második személyneve meglehetősen nehezen olvasható, ezért a helyreállított forma kissé bizonytalan. 11 A keresztszülők, akárcsak az anya, csak Catharinam, tėvai Georgÿ Bałtrenas et Sophia de Iuieny 1708 m. (l. 203); krikšto keresztnevükön vannak bejegyezve. 12 Ennek a formának a lehetőségére vö. lit. žlė ‘őszültség, ősz haj; ősz haj, ősz fejʼ (LKŽe);скал? ősz haj, ősz fejʼ (LKŽe); vö. még Vabalninko község, pvd. Žilnskas, Žiliñskas (LPDB). 13 A hajadon nők litván személynévi formáinak helyreállításakor megmaradnak a nyelvjárásra jellemző képzők. 14 A személynév nehezen olvasható, a legvalószínűbb változat szerepel. 15 A személynév utolsó betűi elhalványultak. 16 Az antroponimot a könyvben a következő sorba vitték át, ezért a közepén egy betű nem látható. 17 Natškiai – falu Biržų járás Vabalninko körzetében. 18 Ezen oikonima valódisága kétségeket ébreszt, Iuwianÿ-ként is olvasható. LAIMUTIS BILKIS 188 Acta Linguistica Lithuanica LXXXV 1710-ben (219. fólió); a tanú georgius bałtrenas de yuianÿ 1710-ben (288. fólió); Simon fia, Ioannes Narwidas és Christina szülei [...] de Iuiany 1714-ben (239. fólió); keresztanya Agnes Wiʃzomirʃka de Iuiany, Agnes Wiszomirska de Iuiany, Agne’s Wiʃzomierska de Iuiany 1720-ban (259., 263., 264. fólió). Jujėnai falu néhányszor szerepel a Vabalninkas plébánia 1678–1689. évi keresztelési anyakönyvében is: Maryannam lánya, Caʃimirum Randananiʃ és Nastazÿa de Iugeny szülei, a keresztanya ʃophia Ionaycze de Iuieny 1680-ban (VbKrI 56); Reinam lánya, Martini Waycwizonis et Helenˀ de Iuienny szülei, a keresztanya Anastasia Iuzuycia de Iuienÿ 1682-ben (74. fólió). A XVIII. század első felét felölelő, 1721–1742 közötti Vabalninkas plébániai keresztelési anyakönyvben a falura és lakóira vonatkozóan a következő említések találhatók: leánygyermek Marianam, szülei Joannis Wiʃʓomirski et Agnetis de Iuiany, 1721-ben (VbKrII 2); fiúgyermek Nicolaum, szülei Ioannis Sadowski et Zofia de Iuiany, 1721-ben (5. fol.); Agnes Wiszomirska de Iuiany keresztanya, 1722-ben (6. fol.); leánygyermek Magdalena, szülei Joannis Sadauckas et Zofia Sadauckienia de Juiany, keresztanyja Agnete Wyʃzamerʃka de Juiany, 1722-ben (7. fol.); leánygyermek Elisabetha, szülei Joaneʃ Wiʃʓomierʃƶki, Agneta Mazuchnowna De Jujany, 1724-ben (13. fol.); Elisabetha Putiowa Mozuchnowa de Iuiany keresztanya, 1727-ben (25. fol.); fiúgyermek Antonius, szülei Ioannis Sadowski et Zophia Durelicia de Iuiany, 1727-ben (26. fol.); leánygyermek Tereʃsa, szülei Iacobi Weytekunas, Catharina Smiłaycia de Iuiany, 1728-ban (28. fol.). lánya Hedvig..., szülők: Joanjj Oʃtrowski, Agnetha Maʓochnowna de Iujany, 1731-ben (42. l.); fia, Mathia, szülők: Ioanj Sadowski, Sophia Dureljcia d Iujani, 1732-ben (47. l.); keresztanya: Sophia Sadowska de villa Ieiuny, 1736-ban (67. l.); keresztanya: Sophia SAdowskienia de villa Iaiuny, 1736-ban (73. l.); fia, Iosephus, szülők: Casimiri Markunas et Sophia de Villa Iujieny, 1740-ben (118. l.); lánya Barbara, szülők: Ioannes Sadowski et Sophia de Villa Iujany 1740 m. (l. 122); krikšto motina Heliʃabeth Burbułenienie de Iujany 1741-ben (132. l.). Jujėnai falu és az ott élő személyek több alkalommal is szerepelnek az 1743–1761 közötti Vabalninkas-i plébánia keresztelési anyakönyvében: fia Laurentius, szülők: Petri Burbulis et Eliʃabeth [...] de villa Juieny, 1745-ben (VbKrIII 26); Agatha lánya, szülei Simoni Gieygus et Appollonia Juienÿ faluból, keresztanyja Eliʃabet Burbulienia Juieny faluból, 1747 (36. fol.); Iacobus fia, szülei Petri Burbulis et Elisabeth Iujeny faluból, 1747 (45. fol.); Antonius fia, szülei Simoni Gieygus et Apolonia Iujieny faluból, 1750 (63. fol.); Bartholomey fia, szülei Petrj Burbuljs et Elisabeth Iujany faluból, 1751 (70. fol.). A falu közigazgatási jellegű történeti forrásokban is szerepel. Az 1698. évi Vabalninkaszi elöljárósági leltárban feljegyezték Jujėnai pusztáját (Zascianek Iuiany) és lakóit: Marcinie Woydzie, Władÿsław Ƶaÿzdeła, Stanisław Geyzunas (VbII 14). Az 1705. évi Vabalninkaszi mezővárosi és elöljárósági leltárban ismét feltüntették a pusztát (Zascianek Iuiany) és az ott élő személyeket: Władysław Cikkek / Articles 189 Dėl lietuvių vietovardžių su šaknimis juj-/jūjkilmės Zeyzdeła, Stanisław Miedziunas, Marcin Czeponis (VbIII 19). XIX amžiuje paA település státusza változik – a Jujėnai falu említései: Деревня Юяны (XIX. század első fele) (VbE 7), Jujany 1854-ben (Hołowiński 1854), Юяны, деревня 1892-ben (KGGS 243), Jujany 1905-ben (SG XV (2) 29). A XVII. és XVIII. századi források részletes elemzése azt mutatja, hogy a metrikakönyvekben a jelenlegi Jujnai oikonimforma nagyon sok történeti lejegyzési változattal rendelkezik: de iaùianis 1634-ben, de Iugeny, de Iuieny (ugyanaz a bejegyzés) 1680-ban, de Iuienny, de Iuienÿ 1682-ben, de Iuywieny, de Iuieny 1698-ban, de Junieny 1699-ben, de Iuwieny 2x 1700-ban; de Iuieny 1701-ben; de Iuwieny, de Iuieny 1702-ben, de Iuwieny 1703-ban, de Iuwieny, de Iuwïeny 1704-ben, de Iuwieny, de Juwieny, de Iunieny 1705-ben, de Mazuchni alias Iunieny 1705-ben, de Iuieny 4x 1708-ban, de Iunianÿ (Iuwiany?), de yuianÿ 1710-ben, de Iuiany 1714-ben, de Iuiany 3x 1720-ban, de Iuiany 2x 1721-ben, de Iuiany, de Juiany 2x 1722-ben, De Jujany 1724-ben, de Iuiany 1727-ben, de Iuiany 1728-ban, de Iujany 1731-ben, d Iujani 1732-ben, de villa Ieiuny, de villa Iaiuny 1736-ban, de Villa Iujieny, Iujany 1740-ben, de Iujany 1741-ben, de villa Juieny 1745-ben, ex villa Juienÿ, ex villa Juieny, de villa Iujeny 1747-ben, de villa Iujieny 1750-ben, de villa Iujany 1751-ben. E lejegyzések alapján formailag rekonstruálhatók a *Jaujėnai, *Jujvėnai (*Juivėnai), Jujnai, *Junėnai, *Juvėnai, *Jugėnai, *Jėjūnai formák. Hogy ezek ugyanannak a falunak a nevei, több okból kifolyólag nem kétséges. Először is, a közeli környéken (és egész Litvániában) ilyen formájú oikonimákat nem jegyeztek fel többet. Másodszor, azonosságukat az antroponímiai adatok tanúsítják, mivel gyakran ugyanazokat a személyeket jelölik meg ezen oikonimváltozatok mellett: 1702-ben Mažuknai-ból származó Jurgis Baltrėnas került feljegyzésre (Georgium Bałtren... de Mazuchny), 1705-ben – Mažuknai-ból19, más néven *Junėnai-ból (Georgius Bałtrenas de Mazuchni alias Iunieny), 1708-ban – Jujėnai-ból (Georgÿ Bałtrenas de Iuieny), 1710-ben pedig Jujėnai-ból és *Junėnai-ból (Georgÿ Bałtrenas de Iuieny, georgius bałtrenas de yuianÿ, Georgius Bałtrenas de Iunianÿ); Jurgis Baltrėnas felesége, Zofija Baltrienė, leánykori nevén Stasiūčia, 1701-ben és 1708-ban Jujėnai-beliként szerepel (Sophia Bałtrienie ... de Iuieny, Georgÿ Bałtrenas et Sophia de Iuieny), 1702-ben és 1703-ban pedig *Juvėnai lakójaként (Sophia Stasiucia de Iuwieny, Sophia Staʃiucia de Iuwieny); Jurgis Žeidelėnas lakóhelyeként 1705-ben a *Juvėnų Ƶeydełenas de Iuieny) van megjelölve; Ona Vladienė-t egy alkalommal Juvėnų lakosaként írták le (Anna Władienie de Juwieny, 1705), máskor pedig Jujėnųban élő keresztanyaként (Anna Władysławowa de Iuieny, 1708); János 19 többször említve. Egy ilyen bejegyzés alapján feltételezhető, hogy Mažuknai és Jujėnai (*Junėnai) néven ugyanazt a települést nevezték, azonban a vizsgált anyakönyvekben ez az eset az egyetlen. Számos bejegyzésben külön Mažuknai és Jujėnai kaimas (Georgius Ƶeidełenas de Iuwieny), o 1708 metais – Jujėnų kaimas (Georgÿ falvakat említenek. 1925-ben a Mažuknai (vagy Mažuknos) oikonim a Vabalninkas járás Ratelių falu nevének változataként szerepel (LAV 55). LAIMUTIS BILKIS 190 Acta Linguistica Lithuanica LXXXV Sadauskas és felesége, Zofija Sadauskienė, leánykori nevén Durelyčia, lakóhelyeként Jujėnai falu van megjelölve (Ioannis Sadowski et Zofia de Iuiany, 1721; Joannis Sadauckas et Zofia Sadauckienia de Juiany, 1722; Ioannis Sadowski et Zophia Durelicia de Iuiany, 1727; Ioanj Sadowski, Sophia Dureljcia d Iujani, 1732; Ioannes Sadowski et Sophia de Villa Iujany, 1740), azonban két esetben azt írták, hogy ugyanaz a keresztanya, Zofija Sadauskienė, *Jėjūnai faluban él (Sophia Sadowska de villa Ieiuny, 1736; Sophia SAdowskienia de villa Iaiuny, 1736). Harmadszor, a formák változatosságát az ugyanabban a bejegyzésben való használatuk esetei is megerősítik: de Iugeny és de Iuieny 1680-ban, de Iuywieny és ibidem20 de Iuieny 1698-ban, de Iuwieny és de Iuieny 1702-ben. Annak megmagyarázását, hogy Jujėnai falu nevének változatai miért találhatók a történeti dokumentumokban, az tiek daug, nėra paprasta. Ieškant pirminės formos drąsiau galima teigti tik tai, nehezíti, hogy szinte valamennyi változat az -ėnai képzőt tanúsítja, amelyet latinosított -ianis végződéssel (de iaùianis), valamint elszlávosított (el lengyelesített) -eny, -enny, -ieny (-ienÿ), -iany (-ianÿ), -any, -ani végződésekkel adtak vissza: de Iugeny, de Iuieny, de Iuienny, de Iuienÿ, de Iuywieny, de Junieny, de Iuwieny, de Juwieny, de Iunieny, de Iunianÿ, de yuianÿ, de Iuiany, Juiany, De Jujany, d Iujani, de Villa Iujieny, Iujany, de villa Juieny, ex villa Juienÿ, de villa Iujeny. A -ėnai képző ilyen átadása a történeti oikonimákban számos kutató által igazolt, vö. a következő történeti bejegyzéseket: de Czulany 1688-ból (= Čiulnai), de Drusiany 1687-ből, de Druʃiany 1688-ból (= Drsėnai), de Grybeny 1691-ből (= Grybnai), de Iodani 1686-ból (= Juodnai) (Garliauskas 2004: 157, 158, 159, 160), Kojrany 1588-ból (= Kairnai), Rasteniany 1795-ből, Rostyniany 1834-ből (= Rastinnai) (Jurkštas 1985: 11, 12), Olxnieny 1682-ből, Olxniany 1682-ből, 1683-ból (= Alksnnai), Jodupeny 1632-ből, 1634-ből, 1644-ből, Jodupenÿ 1640-ből, Jodupianÿ 1643-ból, 1682-ből, 1686-ból, 1689-ből (= Júodupėnai) (Maciejauskienė 2009: 169, 172), de Dubiany 1733-ból, 1758-ból (= Dubnai), Miklusany 1743-ból (= Miklusnai), de Puyszany 1733-ból, 1746-ból, 1757-ből, de Puyszanis 1738-ból (= Puišnai) (Palionis 2008: 262, 265, 267). Ebből a szempontból csak két, ugyanabban az 1736-os bejegyzésben megadott forma, a de villa Ieiuny és a de villa Iaiuny emelendő ki, amelyek formálisan a -ūnai képző *Jėjūnai vagy hasonló változatát feltételezik. Ez a két lejegyzés azonban mindössze egyedülálló, és az ebben a bejegyzésben említett falusi lakos, Zofija Sadauskienė minden más esetben úgy szerepel, mint aki Jujėnuose településen él. Ezért kijelenthető, hogy ezek csupán sporadikus grafikai formák, amelyek abból keletkeztek, hogy a lejegyző felcserélte a ju-jė szótagokat: Jujnai → *Jėjūnai. Így az Ieiuny és Iaiuny változatok nagy valószínűséggel úgy keletkeztek, hogy a lejegyző 20 Vagyis ugyanabból a Jujėnų településből. 21 Lásd bővebben: Garliauskas 1998: 165; Palionis 2008: 28; Bilkis 2020: 183; 2020a: 280. Cikkek / Articles 191 Dėl lietuvių vietovardžių su šaknimis juj-/jūjkilmės ha rosszul hallva vagy írás közben tévedve22. Hasonló felcserélések a történeti oikonímiában és antroponímiában még több helyen is megfigyelhetők, vö. az Alkamantis falunevet 1684-ből (= Antãmalkėstė), de Downiuciu 1683-ból (= *Daučiūnai) (Garliauskas 2005: 156, 158), az *Kar-but-as személynevet ← Korbutowicz 1753, 1757, 1760, 1762, 1763, 1764-ből, Korbutowicza 1760, 1762, 1763, 1764, 1765, 1767, 1768, 1772-ből és Kurbatowicza 1749-ből, Kurbatowicz 1748-ból (Sinkevičiūtė, Račickaja 2014: 301–302). Emellett nem zárható ki, hogy az oikonimák képzőinek változására hatással lehetett a történeti antroponímiában megfigyelhető, ugyanazon családnevek -ėnai és -ūnai képzőinek váltakozása is, vö. a személyneveket. Ian Iasiunas 1763-ból és Ian Iasienas 1771-ből, Michal Mickienas 1779-ből és Michal Mickunas 1783-ból, Marcin Stasiunas Bracia Mateusz, Stefan, Antoni 1795-ből és Mateusz Stasienas, Bracia Stefan, Antoni 1799-ből (Maciejauskienė 1991: 129–130). Kronológiai szempontból elsőként a legkorábbi, a XVII. század első felében lejegyzett de iaùianis forma emelendő ki, amely a litván *Jaujėnai alakot mu būtų patrauklu oikonimo kilmę sieti su liet. jáuja ‘kūrenama kluono dalis, feltételezi. E feljegyzés alapján, ahol a lenet vagy a gabonát szárítják; szárítóhelyiség; ilyen szárítóhelyiséggel ellátott pajta (szérűskert); különálló kunyhó, amelyben a lent szárítják és tilolják; fürdőház; az egy jájában (szárítóban) elférő gabonavagy lenmennyiség; gabona berakására és cséplésére szolgáló épület; szérű, csűr’ (LKŽe), vagy az *Jaujėnas névvel kapcsolatban, a személynévi jauj tővel vö. lat. Pvd. Jauja (Staltmane 1981: 115). A falunév valamennyi történeti lejegyzésének kontextusát figyelembe véve azonban aligha lehet ilyen hipotézist felállítani. Nos, a metrikakönyvekben a gyökérrel a jaujtirtose bejegyzés ugyan korai, de egyedülálló. Az ezt követően rögzített valamennyi változat a gyökeret nem [au] kettőshangzóval, hanem [u] magánhangzóval tanúsítja. Ha a kettőshangzós forma lett volna az elsődleges, gyakrabban kellett volna előfordulnia, mivel a litván [au] a történeti oikonimákban általában megmarad, és au, eu (lágy mássalhangzó után), aw, ou, ow betűkkel jelölik, vö. de auxzta Duaris (= *Aukštadvaris), Sioła jauneikiu (= Jaunekiai), de Antakiawnia (= *Antakiaunis), de Kreuieliu (= Kraujẽliai), isz Toukielu (= Taukẽliai), de Dowiociu (= Daujõčiai) (Garliauskas 1998: 185–189), Porowswie 1617–1618 m., 1632–1634, 1643 m., porauswie 1619, 1621 m., Porawʃie 1649 m., Porouʃe 1681, 1684 m. (= Parausia), Sawsinikj 1617 m., Sauʃyniki 1634 m., Souʃiniki 1634 m. (= Sausiniñkai) (Maciejauskienė 2009: 178–179, 180). Ezért feltételezhető, hogy az iaùianis (*Jaujėnai) forma inkább a történeti oikonimák lejegyzéseiben előforduló, igaz, ritka, u és au közötti váltakozás következménye, vö. a következő bejegyzéseket: Wies Raukscie 1669 m., Zaśćianek Raukszćie 1731 m., Wies Rukszteliszki 1804 m., Mieysce Raukʃztyszki 1804 m., Rukʃztaliszki 22 Arról, hogy a történeti oikonimák grafikai formáinak létrejöttét gyakran a jegyzők hozzá nem értése, hibái és figyelmetlenségei határozzák meg, nem egy történeti onomasztikai kutató írt, vö. Zinkevičius 1977: 97; Maciejauskienė 1991: 119; 2009: 165; Garliauskas 1998: 194; Ragauskaitė 2005: 58; Palionis 2008: 27–28. LAIMUTIS BILKIS 192 Acta Linguistica Lithuanica LXXXV 1814 m., Rukštališkio I vs. 1925 m. (= Rūgštėlškis) (Garliauskas 2005: 1056– 1057)23. A diftongussal történő magánhangzó-visszaadás egyéb példái is rögzítve vannak, vö. de Łeyluciu 1688 m. (= Lolùičiai) (Garliauskas 2004: 162), de Mayzuny 1714 m. (= Mažinai) (Palionis 2008: 196). Az oikonima grafikai formáinak legnagyobb változatossága a XVII. század második felének és a XVIII. század elejének feljegyzéseiben tükröződik: a Jujėnai forma (de Iuieny, de Iuienny, de Iuienÿ, de yuianÿ) mellett előfordul a *Juvėnai (de Iuwieny, de Iuwïeny de Juwieny, összesen 8 feljegyzés), a *Junėnai (de Junieny, de Iunieny, de Iunianÿ, 4 feljegyzés), a *Jugėnai (de Iugeny), valamint a *Juivėnai vagy *Jujvėnai (de Iuywieny) is. 1714-től következetesen a Jujėnai változatot használják, kivéve a már tárgyalt de villa Ieiuny, de villa Iaiuny alakokat 1736-ból. Az oikonima történeti formáinak hitelességi szempontú értékelésekor mindenekelőtt megjegyzendő, hogy a XVII. század második felében rögzített de Iugeny, amelyet csak egyszer jegyeztek atspindintis iki XVII a. pastebimą tarp balsių esančio [j] perteikimo raidėmis g, fel, és ugyanabban a bejegyzésben a de Iuieny mellett szerepel, a Iuieny grafikai változata lehet, a gh hagyományának megfelelően (bővebben lásd Šinkūnas 2015: 197–244). Másfelől ez az íráshagyomány csak az evangélikus református iratokra volt jellemző (ugyanott: 220, 221, 225), ezért a de Iugeny egy írnoki tévedés is lehet, mivel a történeti toponímiában nem rögzítettek példákat a j helyett következetesen alkalmazott g-re24. A de Junieny, de Iunieny, de Iunianÿ formák megjelenése azzal magyarázható, hogy az [n] előtt álló [j]-t az írnok hallhatta és [n]-ként jegyezhette le: Jujėnai (Iuieny, Iuiany) → *Junėnai (Iunieny, Iunianÿ). Hasonló esetek, amikor úgy tűnik, hogy az utána következő n hatására az előtte álló betűt azzal helyettesítik, a történeti forrásokban is előfordulnak, vö. az 1707. évi de Jewanszany, de Jowenszany oikonimákat (= Jovaišónys), az 1738. évi de Eygindancy alakot (= Egirdonys) (Palionis 2008: 194), személynév. Casimiry Augucianis és Casimirus Angucianis (Maciejauskienė 1991: 147). A gyökérbeli v-t tartalmazó változatokat (de Iuwieny, de Iuwïeny, de Juwieny) az anyakönyvekben meglehetősen rövid ideig – 1699–1705 között – használták. Megjelenésük semmiféle fonetikai törvényszerűséggel nem indokolható. A történeti névállományban vannak példák arra, hogy egyik vagy másik betű helyett v-t (w-t) írtak, vö. a Balwierzyski helynevet 1744-ből (= Balbiẽriškis) (Palionis 2008: 261), továbbá a pvd.-t. Symon Burba 1769-ből, fia, Jakub Burwa 1785-ből (Maciejauskienė 1991: 124). Az egyszer előforduló de Iuywieny alakot az írnok által létrehozott, a de Iuieny és Iuwieny változatok bizonyos kombinációjaként kell értékelni. Tehát a tárgyalt változatok rövid ideig tartó vagy egyszeri használata, hasonló elferdítési esetek jelenléte a történeti helynévés személynévanyagban, a következetes 23 Az u és au ilyen váltakozása a történeti antroponímiában is tükröződik, vö. ugyanazon családnév változatait: Walenty Gniuzis 1718-ból, Walenty Gniawzys 1720-ból, Walenty Gniauzys 1728-ból, Walenty Gniawzus 1728-ból (Maciejauskienė 1991: 120). 24 Olyan esetek is előfordulnak, amikor k helyett g-t írnak, vö. de Villa Lenki 1802-ből, Wies Linki 1805-ből és Wieś Lingi 1804-ből (= *Linka) (Garliauskas 2005: 1052). Cikkek / Articles 199 Dėl lietuvių vietovardžių su šaknimis juj-/jūjkilmės szintén nem változnak. Így megállapítható, hogy a beszélt nyelvben egyetlen forma volt és van használatban; ez a forma már a 20. század első felében rögzült. A 17. és 18. század több forrásának mélyreható elemzése azt mutatja, hogy a jelenlegi Jujnai oikonimának az anyakönyvekben a feljegyzett változatok széles skálája található: de iaùianis, de Iugeny, de Iuieny, de Iuienny, de Iuywieny, de Junieny, de Iuwieny, de Iunianÿ, de Iuiany, de Iujany, de villa Ieiuny, de villa Iaiuny stb. Ez vezet a *Jaujėnai, Jujnai, *Jujvėnai, *Junėnai, *Juvėnai, *Jugėnai, *Jėjūnai alakok formális helyreállításához. A történelmi adminisztratív forrásokban szereplő Iuiany, Юяны, Jujany alakok a Jujnai oikonima egyetlen változatára utalnak. A falunév legtöbb változatának rövid idejű vagy egyszeri használata, a történeti oikonímiában és antroponímiában előforduló hasonló torzulási esetek, valamint egyetlen forma következetes használata a történelmi adminisztratív forrásokban lehetővé teszik annak megállapítását, hogy a *jau-, *jug-, *jun-, *juv-, *juj gyökökkel szereplő Jujnai oikonimára vonatkozó feljegyzések nagy valószínűséggel az anyakönyvi bejegyzések szerzői (írnokai) által létrehozott alakok, amelyeket nem szabad a név beszélt nyelvben végbement természetes fejlődésével összefüggésbe hozni. A mai oikonimára visszavezethető alakokat használták a leggyakrabban a történeti forrásokban; a vizsgált összes plébániai anyakönyvben nagy számban fordulnak elő, és gyakran más tőváltozatok mellett jelennek meg. Ezért feltételezhetjük, hogy a jujis tő a valódi, etimológiai tő. A plébániai anyakönyvben szerepel egy személynév, amely e helynév antroponimikus eredetét tanúsíthatja. Ez az 1699-re datált Sophia Juynicia de Junieny bejegyzés. Ez a Jujėnai faluból származó keresztanya második személyneve – Juynicia (Jujnyčia) –, amely feltehetően a *Jujėnyčia sporadikusan megrövidült alakja, azaz ‘Jujėnas lánya’. A Jujà, Jūjà, Jùjos liñkis víznevek etimológiája tisztázatlan. A beszélt nyelvből származó adatok arra utalnak, hogy a fenti változatok mindegyike esetleg a juj-/jūjhelynév tényleges tőmagánhangzó-váltakozását tükrözi. Miközben összetett alakot is feljegyeztek, fennáll az antroponim eredet lehetősége a *Jujà, *Jūjà személynévből és a litván liñkis ‘felszíni kanyar vagy kiemelkedés; szakadék, völgy; A „görbület, kanyarulat” jelentésű alak megfontolásra érdemes. Másrészt ezt részben nem támasztanák alá az egyszavas Jūjà, Jujà víznevek, mivel a hasonló szerkezetű helynevek ritkán származnak személynevekből. Beérkezett 2021. október 28-án. LAIMUTIS BILKIS Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio u. 5., LT-10308 Vilnius, Litvánia laimutis.bilk[email protected]