„Nomina Geographica Europaea. Bibliographische Sammlung zu europäischen Orts-, Flur- und Gewässernamen“

Straipsniai / Articles 123 JÜRGEN UDOLPH Zentrum für Namenforschung – Göttingen Akademie der Wissenschaften zu Göttingen Tudományos kutatási területek: történeti nyelvészet, víznevek, helynevek, családnevek. DOI: doi.org/10.35321/all86-05 NOMINA GEOGRAPHICA EUROPAEA. BIBLIOGRÁFIAI GYŰJTEMÉNY EURÓPAI HELY-, MEZŐÉS VÍZNEVEKHEZ Nomina Geographica Europaea. Europos vietovardžių, žemėvardžių ir vandenvardžių bibliografinis rinkinys ANNOTÁCIÓ A tanulmány egy néhány hónapja az interneten szabadon hozzáférhető, mintegy 450 000 földrajzi nevet tartalmazó fájllal foglalkozik. A címe Nomina Geographica Europaea. Bibliographische Sammlung zu europäischen Orts-, Flurund Gewässernamen unter der folgenden Internet-Adresse erreichbar: https://adw-verwaltung.uni-goettingen. de/ortsnamen/images_lightbox.php. A szöveg részletesebben ismerteti a fájlt. Használata werden Entstehung, Prinzipien und Aufbau näher umrissen und darauf verwiesen, dass die teljesen szabad, és minden érdeklődő számára nyitva áll. A tanulmány második részében egy, a szláv törzsek Balkánra vándorlásához kapcsolódó példán mutatják be, hogyan használható fel a nagy adatmennyiséget tartalmazó fájl: a földrajzi nevek gyűjteménye a benne található adatoknak köszönhetően lehetővé teszi olyan térképek készítését, amelyek eredményei fontosak annak kérdésében, hogy a szláv törzsek milyen útvonalakon jutottak délre. KULCSSZAVAK: Helynevek, víznevek, dűlőnevek, névgyűjtemény, délszlávok. JÜRGEN UDOLPH 124 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVI ANNOTATION The article is about a file with around 450,000 geographical names that has been néhány hónapig szabadon hozzáférhető az interneten. A cédulakatalógus címe Nomina Geographica Europaea. Európai hely-, dűlőés víznevek bibliográfiai gyűjteménye, elérhető a következő internetcímen: https://adw-verwaltung.uniGoettingen.de/ortsnames/images_lightbox.php. A szöveg The origin, principles and structure are outlined in more detail and it is pointed out that the részletesebben ismerteti a fájlt. használata teljesen ingyenes és minden érdeklődő számára nyitott. A cikk második részében a szláv törzsek Balkánra való vándorlásának példáján mutatják be, hogyan használható fel a nagy mennyiségű adatot tartalmazó fájl: a földrajzi nevek gyűjteménye a benne foglalt információknak köszönhetően lehetővé teszi térképek készítését, amelyek eredményei fontosak annak a kérdésnek a szempontjából, hogy milyen útvonalakon jutottak el a szláv törzsek délre. KULCSSZAVAK: helynevek, víznevek, toponimák, dűlőnevek, névgyűjtemény, déli szlávok. BEVEZETÉS Egy földrajzi név meggyőző értelmezése csak akkor sikerülhet, ha kiterjedt előmunkálatokat végeztek. Egyrészt szükséges a név történeti adatainak gondos összegyűjtése, amihez természetesen megbízható szövegkiadásokra van szükség. Másodszor elengedhetetlen hasonló nevek, összehasonlító nevek és névpárhuzamok keresése, akár az alapszó, akár a származtatási alap tekintetében – mindkettő nagy haszonnal jár. Alapvetően ma is érvényes erre az onomasztika egy régi mondása: Előbb gyűjteni, aztán értelmezni. Wilhelm Eilers (1982: 49. o.) ezt a következőképpen fogalmazta meg: „Előbb gyűjteni és osztályozni, aztán nyelvés történettudományilag elemezni! „Minden eredményt, minden felismerést, amelyet a névkutatás területén fel tudok mutatni, ilyen módon szereztem.” Ha elegendő anyagot gyűjtöttünk egy helynévhez és lehetséges párhuzamaihoz, akkor még egy harmadik út is ajánlatos: a név és párhuzamainak térképezése, amely alatt például az alapszó, a meghatározó szavak és a névalkotási elemek térképezése értendő. Theodor Frings (1957: S. 9) ezt határozott szavakkal hangsúlyozta: „A Cikkek / Articles 125 Nomina Geographica Europaea. Bibliographische Sammlung zu europäischen Orts-, Flurund Gewässernamen térképeknek különös jelentőséget tulajdonítunk. Plasztikus jellegük többet mondhat, mint sok oldal fecsegése.” Ahhoz, hogy ezeknek a feltételeknek – mindenekelőtt az utolsónak – megfeleljünk, éveken és évtizedeken át tartó, hosszas gyűjtőmunkára van szükség. Ez minden nagy onomasztikai vállalkozásra vonatkozik, így például a nagy gyűjteményre is. polnischen Ortsnamen in Kraków (NMPol), der altpolnischen Personennamen (SSNO) und der Ortsnamen Litauens (LVŽ I, II). Hogy a szláv helyés víznevek gyűjtése és térképezése milyen érdekes eredményekhez vezethet, azt évtizedekkel ezelőtt J. Zaimov egy délszláv törzsek elterjedési térképe alapján mutatta be (1. térkép). 1. TÉRKÉP (Forrás: J. Zaimov 1967, melléklet) J. Zaimov ezen térképe azonban csak a szláv törzsek bevándorlását mutatja be a Balkán keleti részén, a nyugat itt nem került feltüntetésre. Ez a hiányosság azonban más szláv földrajzi nevek további gyűjtésével és térképezésével pótolható. Erre még vissza fogok térni. JÜRGEN UDOLPH 126 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVI 1. A GYŰJTÉS ALAPJAI ÉS AZ ADATBÁZIS LÉTREJÖTTE Hozzájárulásom fő célja, hogy felhívjam a figyelmet a földrajzi nevek egy nagyon terjedelmes gyűjteményére, amely néhány hónapja szabadon hozzáférhető az interneten. Az elmúlt 50 év során jött létre. Mivel a gyűjtemény kezdetén (1970-ben) sem internet, sem elektronikus adatfeldolgozás, sem számítógép nem állt rendelkezésre, a gyűjteményt az akkor egyedül lehetséges módszerrel hozták létre: papíron. Más lehetőség nem volt. Ez akkoriban megfelelt a tudományos szabványnak, és például a freiburgi „Új Förstemann” elkészítésére tett kísérlet során is alkalmazták, de auch für die Sammlung des NMPol in Kraków. Der Autor dieses Beitrages hatte vor einigen Jahren die Möglichkeit, diese Sammlung zu sehen und für einige Recherchen zu nutzen. Die jetzt neue vorgelegte Sammlung, um die es in diesem Betrag geht, ist nun im Internet frei zugänglich. Sie steht auf der Internetseite: https://adw-verwaltung. uni-goettingen.de/ortsnamen/images_lightbox.php. A fájl használatához türelem szükséges. Nagyon nagy adatmennyiségről van szó, amelynek egyes részeit csak jpg, vagyis képformátumban lehetett elmenteni. Pdf-formátumba történő átalakítás nem volt lehetséges. Az alábbiakban röviden ismertetem a fájlt, és használati útmutatót adok. A gyűjtemény nagy mennyiségű földrajzi nevet tartalmaz, becslések szerint mintegy 450 000-et. Kezdetben csak a szláv térségre (a szláv törzsek jelenlegi és egykori településterületére) hozták létre. Idővel a szomszédos régiókból származó neveket is felvettek, mivel a szláv településterület olyan neveket tartalmaz, amelyek feldolgozása és értelmes vor allem Dingen deshalb, weil es sich im Verlauf der Arbeit herausstellte, értelmezése csak a nem szláv helyés víznévanyag figyelembevételével lehetséges. A gyűjtemény elsősorban hivatkozási fájl. Kezdetben megpróbálták kiegészíteni, de worden, auch Deutungen und Anmerkungen zu den einzelnen Namen az anyag bősége miatt – a szláv településterület az Elbától Kamcsatkáig, illetve a Balti-tengertől egészen … terjed vagy terjedt – a gyűjtemény összevethető a R. Griechenland – erlaubte schon bald diese Ausweitung nicht. In gewissem Sinn Schützeichel által kiadott és munkatársai által feldolgozott Register der Beiträge zur Namenforschung című kiadvány 1–16. kötetével, Heidelberg 1969, egy olyan regiszterrel, amelyet még ma is haszonnal lehet használni. Tanulmányok / Articles 127 Nomina Geographica Europaea. Bibliographische Sammlung zu europäischen Orts-, Flurund Gewässernamen 2. A CÉDULAÁLLOMÁNY FELÉPÍTÉSE A központi elem az alfabetikus cédulakatalógus. Mintegy 450 000 cédulát tartalmaz. Használata során láthatóvá válik, hogy viszonylag egyszerű gyűjteményről van szó; talán primitívnek is nevezhetjük. Ez részben annak köszönhető, hogy a szerző a gyűjtemény kezdetén nem volt tisztában azzal, pontosan hogyan kellene eljárni, és hogy mi fejlődhetne ki a kezdeti, szerény kezdetekből. A fő katalógus alfabetikus rendben van elhelyezve. Az Aa név után tehát Aar, Abalon, Achalm stb. következik. Vannak azonban sajátosságok, amelyeket nagymértékben mindenekelőtt a kelet-európai nyelvek ábécéi, valamint a cirill írások átültetése határoz meg. Ide tartozik például a -ąbesorolása (-aután), az -ębesorolása (-eután), a -ć- = -c-, a -č- (-cután), a -v- = -w stb. A részleteket egy bevezető szakaszban, a „Keletkezési megjegyzések” és „Használati megjegyzések” alatt sorolják fel; ezek elolvasása a fájl használata előtt ajánlott. Egy további, „Irodalom” elnevezésű részben található a felhasznált és cédulázott irodalom. Ott találhatók az irodalmi rövidítések feloldásai is, például ABM = Archiwa, Biblioteki i Muzea kościelne (Bd. 1ff., Lublin 1959/60ff.). A rövidítve idézett irodalmat többnyire a cédulák alsó szélén tüntetik fel, pl. „Zit. Adamy“ (Heinrich Adamy: Die schlesischen Ortsnamen usw., Breslau 1888 című művére utal). 3. A FÁJL HASZNÁLATA A használat folyamata körülbelül a következőképpen írható le. Ha egy bizonyos névre keresünk, pl. Nos, az eljárás a következő: 1. lépés: A főfájlban a szövegmező felső sorában rákattintunk a kezdőbetűre, ebben az esetben a „H” betűre (ne feledjük, hogy az anyag nagy mennyisége miatt a betöltési idők több másodpercig is tarthatnak; különösen a B, K, P és S kezdőbetűknél tovább tarthat, mint amihez az interneten hozzá vagyunk szokva). A „H” betű megnyitása után a következő kép jelenik meg: 1. ÁBRA: A fájl belépési portálja JÜRGEN UDOLPH 128 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVI Wichtig ist die untere Zeile: Aus technischen Gründen kann nicht die Datei mit den Anfangsbuchstaben Hagezeigt werden, was etwas ungewohnt ist. Alul ez áll: „A H kezdőbetűvel kezdődő képek jelennek meg.” Ha lefelé görgetünk, a „Huba, Hualimer, Huaha” stb. kartotéklapokat látjuk. A „Heche” eléréséhez az alsó ábécésorban (lásd a 2. ábrát) a HE fülre kattintunk. 2. ÁBRA: A belépési portál alosztálya Megnyílik egy új oldal a következő nevekkel: Heciul-Nou, Hechtenbach, Hechły, Héche, Hecha stb. Az első sorban többek között a következő látható Cédula (lásd a 3. ábrát): ABBILDUNG 3: Karteikarte „Héche“ Sie enthält die zusätzliche Angabe: „s. Skutil, Reg.“. Die Auflösung muss man in der Datei „Literatur“ suchen. Dafür kehrt man vissza a fájl kezdőlapjára (lásd a 4. ábrát). 4. ÁBRA: A cédula belépési portálja Cikkek / Articles 129 Nomina Geographica Europaea. Bibliographische Sammlung zu europäischen Orts-, Flurund Gewässernamen A jobb oldalon található a „Irodalom” hivatkozás. Erre kattintva, 5. ÁBRA: Az es öffnet sich die folgende Seite (s. Abbildung 5). irodalmi adatok belépési portálja Most kérjük, ne a felső sorra kattintson, hanem az alsóra, amely felett ez áll: Összesen 6773 kép olyan nevekről, amelyekhez irodalmi adatok tartoznak. Kérjük, ezt követően válasszon almappát. Š kezdőbetűs képek jelennek meg. A „Skutil” kereséséhez az „S” betűre kell kattintani. Megnyílik egy új oldal a Sab alatt elmentett irodalommal. A katalóguscédulák a Sächsischer Flurnamensammler, V. Sádlo, J. Sack stb. címekkel kezdődnek. Man scrollt hinunter und findet unter dem Autornamen „J. Skutil“ mehrere „J. betűvel kezdődő címek. Skutil, Pomístní jména …”. Figyeljünk a Blansko 1968 auf der gefundenen Karteikarte „Skutil, Reg.“ und findet auf dieser Karte den Gesamttitel: J. Skutil, Mikrotoponymie a oronymie Drahanské vrchoviny, bejegyzésre. A jegyzékben ekkor megtaláljuk a „Héche” nevet, és megtekinthetjük a megfelelő oldalt. Itt látható a megfelelő ábra Cédula (lásd a 6. ábrát). 6. ÁBRA: A szakirodalmi állomány cédulája JÜRGEN UDOLPH 130 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVI Ez a cédula a kiadvány lelőhelyére vonatkozó információt is tartalmaz, jelen esetben: „Eig. Bes.” = saját tulajdon. Az adatok a göttingeni lelőhelyhez, mindenekelőtt az Egyetemi Könyvtárhoz és a Szláv Szeminárium könyvtárához igazodnak. Látható, hogy az állomány használata nem egyszerű, és azt, hogy hol található a keresett név, illetve az adott helyen esetleg mit mondanak róla, a megnevezett kiadványban kell ellenőrizni. 4. GYAKORLATI ALKALMAZÁSI PÉLDÁK A fájl legfőbb haszna abban rejlik, hogy Európa nagy területeiről jelentős mennyiségű hely-, vízés dűlőnévanyagot tartalmaz. A térképezéshez nagy adatmennyiség szükséges; Azokból a térképekből, amelyek csak 5–10 nevet tartalmaznak, aligha szabad következtetéseket levonni. Más a helyzet akkor, ha több száz nevet lehet feltérképezni. Hasonló a helyzet más térképezéseknél is, más tudományágakban is. Minél átfogóbb az anyag, annál biztosabbak lehetnek az eredmények. 5. A KARTOTÉK HASZNÁLATÁNAK PÉLDÁI: SZLÁV TÖRZSEK VÁNDORLÁSA FÉRFIAK A BALKÁNON Az itt felvetett lehető legtöbb helynév feltérképezése alátámasztja korábbi tanulmányok megfontolásait. Itt visszatérek a délszláv törzsek J. Zaimov által készített, fent bemutatott elterjedési térképére (lásd az 1. térképet), és szeretném bemutatni, hogy a szláv település-, dűlőés víznevek lehető legteljesebb feltérképezése további és biztos támpontokkal döntően alátámaszthatja a J. Zaimovnál felismerhető szláv törzsek bevándorlását. Ehhez a leírt fájlt használom (Nomina Geographica Europaea). A szláv nyelvekben vannak olyan köznevek, amelyek különböző módokon a *moktőből származnak; ide tartozik a močiti ‘nedvessé, vizesse tenni, áztatni’ is, továbbá a močati igető, amely hasonló módon alapul erweichen (z.B. Hanf)’ abgeleitet sind, zumeist mit Hilfe des Suffixes *-dlo. Daneben treten aber auch -l-Bildungen auf. Neben močiti gibt es auch einen szolgálhat. Az itt megemlíthető szavak nagy számából csak az orosz nyelvűeket említem. močalo „szétfoszlott hársháncs”, orosz nyelvjárási močilo, močalo ‘alacsony fekvésű, mocsaras hely, kocsi nyoma, tó’, ukrán mocylo ‘kis tó, pocsolya, a folyóban az a hely, ahol a lent vagy a kendert áztatják’, lengyel moczadło ‘mocsaras, Tanulmányok / Articles 131 Nomina Geographica Europaea. Bibliographische Sammlung zu europäischen Orts-, Flurund Gewässernamen vízinövényekkel benőtt talaj, mocsár’, lengyel, ólengyel (a 13. századtól) moczydło ‘nedves talaj, mocsaras talaj, mocsár, ingovány, láp, tócsa, pocsolya’, cseh, szlovák močal, močalina, močalisko, močalisko és mások ‘mocsár, ingovány, láp, nedves hely egy szántóföldön vagy réten’. A szlovén, szorb, horvát és szerb nyelvben is tanúsítottak megfelelő alakok. A szlávból kölcsönözve az albánban moçali, maçal „mocsár” és a magyar mocsolya „pocsolya, kenderáztató”. Ennyi rövid betekintés az appellatívumokba. Fontosabb azonban az a kérdés, hogy hol találhatók ezekből levezetett földrajzi nevek, hogyan szóródnak, és a *mok-, močiti, močalo, moczadło stb. alkotta szókomplexum esetében a fájlban mintegy 200–300 település-, dűlőés víznév található. Részletesen a következő származékokról van szó: Moczydło, wo sie fehlen. Dazu trägt die angesprochene Datei entscheidend bei. Močidlo, Močidło, Moczadło, Močil, Mociul, Močul´, Moczel, Močidla, Močidła, Modschiedl, Moczydła, Močila, Močilla, Močily, Močidly, Moczyły, Močile, Motšile, Močyla, Μουτσίλα, Moczadla / Moczadła, Močedla, Močály, Moczadły, Maczuły, Mačuly, Maczule, Močuly stb. Vannak további változatok is, amelyek például német, román és magyar hatásra hangtanilag átalakultak. Ugyancsak gyakoriak – amint az a szlávban másként nem is várható – a képzős származékok. A fájl tartalmazza például a szláv nyelvekben gyakori -ica utótagot a Halle melletti Mötzlich, Močidlice, Moczalica helységnevekben. Gyakoribbak a következők: Erweiterungen mit *-(ь)- wie Močilnica, Moczydlnica. Ein Suffix *-ьcliegt vor in Močidlec, Močilec, Moczulec, Mačýlca, Močidlce. Das Bildungselement *isk(ý)odarf vermutet werden in Mačališče, Močalište, Mačulišče, Močylyšča u.a.m. Schließlich erwähne ich hier noch Bildungen mit dem Suffix *-(ь)n-ica: Močilnica, Moczydlnica. További képzések a *-ьc-, *-ьk-, *-ъk-, *-inьkutótagú nevek. A továbbiakat itt mellőzöm. Ez a sztereotip és talán egyhangúnak érzett gyűjtemény a térképezése révén nyeri el értékét (lásd a 2. térképet). E földrajzi nevek súlypontja a nyugati szláv területen található, mindenekelőtt Lengyelország képvisel benne jelentős részt. Emellett koncentrációk figyelhetők meg a szlovák–ukrán határvidéken és Szlovéniában. Mindenekelőtt azonban az tűnik fel, hogy a keleti szláv nyelveknek csekély részük van az elterjedésben. És a Balkán keleti része is csak csekély mértékben járul ehhez hozzá. JÜRGEN UDOLPH 138 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVI Teljesen világos, hogy a bagno-ból származó nevek elterjedése a Kárpátok íve mentén dél felé történő terjeszkedést rajzolja ki. Mivel egy szláv szóról van szó, nem túl merész azt feltételezni, hogy ez hordozódott tovább. eine Siedlungsbewegung handelt, die durch Sprecher von slavischen Dialekten E négy vizsgált szláv köznév alapján, amelyet továbbiak révén, különböző utakon Beispiele ergänzt werden können, lässt sich zeigen, dass der Balkan durch Slaven értünk el: egyrészt a Morva-kapun keresztül, Ausztria keleti részén és Magyarországon át Szlovéniába és Horvátországba, majd tovább Albániába és Szerbia nyugati részébe, egészen Nyugat-Görögországig irányuló betelepülés révén. A másik betelepülés a Kárpátok íve mentén, Bukovinán, Moldván és Dobrudzsán keresztül történt (részben körülbelül úgy, ahogy a 7. térkép durch Rumänien / Siebenbürgen) und die untere Donau bis hin nach Bulgarien und den Osten Griechenlands. Man kann die beiden Ströme kartographisch ábrázolja. 7. TÉRKÉP: Helynevek és a szláv törzsek elterjedése Jól felismerhető, hogy a szláv települési mozgások dél felé különböző útvonalakon mentek végbe. A román nyelv szókincse alapján most kimutatható, hogy ez a feltevés megerősíthető: 1. Ha a nevek egy inkább nyugati, Szlovénián és Horvátországon át vezető utat jelölnek, akkor nincs román nyelvbe történő átvétel. 2. Ha a földrajzi nevek inkább a Kárpátok mentén délkelet felé irányuló vándorlásra utalnak, tehát Moldván és Dobrudzsán keresztül Straipsniai / Articles 139 Nomina Geographica Europaea. Bibliographische Sammlung zu europäischen Orts-, Flurund Gewässernamen Rumänien und Bulgarien, dann sind die slavischen Wörter, die die Grundlage megfelelő helyneveket alkotnak, akkor átvételre kerültek a román nyelvbe: szláv román *jьzvorъ izvór bagno bahnă sigla sihlă, sîhla stubel ştiube´ĭŭ 8. ÁBRA: Szláv szavak átvétele a román nyelvbe Egy további érv is szól a délszláv szókincs különböző bevándorlási útvonalai mellett; a délszláv nyelv slavischen Stämme auszugehen. Die unterschiedlichen Wege haben auch im Wortschatz der südslavischen Sprachen ihre Spuren hinterlassen. Ausführlich hat sich damit Popović (1960: 438–444) beschäftigt. Aus seinen Kartierungen szókincséből három térképet választottam ki. Először egy szó az „esőre” (8. térkép): 8. TÉRKÉP: Az „eső” a délszláv nyelvekben (Forrás: Popović 1960: 441. o.) Nagyon hasonló az elterjedése a „vas” szónak is (9. térkép): Serbisch und kroatisch kiša ist zweifellos das jüngere Wort gegenüber Fortsetzern von *dъždь „Regen“, vgl. poln. deszsz, russ. dožd´ usw. JÜRGEN UDOLPH 140 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVI 9. TÉRKÉP: „Vas“ a délszláv nyelvekben (Forrás: Popović 1960: 442. o.) Az újabb szó a szerb és horvát gvožđe, gožđe, a régebbi pedig a kétségtelenül egy preszláv, indogermán nyelvi rétegből származó *želězo; gondoljunk az orosz železo, lengyel želazo szavakra. És egy utolsó példa: a „korom“ szláv szava (10. térkép): 10. TÉRKÉP: „Korom“ a szláv nyelvekben (Forrás: Popović 1960: 443. o.) A régebbi szó kétségtelenül az, amely a litván súodžiai és az óangol, illetve altnordisch sót verwandte „Ruß“-Wort *sad´a. Tanulmányok / Cikkek 141 Nomina Geographica Europaea. Bibliographische Sammlung zu europäischen Orts-, Flurund Gewässernamen Ebből arra lehet következtetni, hogy az archaizmusok fennmaradása a délszláv nyelvterület peremén összefügg a szlávok Kárpátoktól északra fekvő régi lakóhelyeiről történő bevándorlással. A középen, ahol a két települési áramlat ismét találkozott, mindhárom komplexum létrejött: egyrészt a szláv nevek eltérő Neuerungen oder es setzten sich andere slavische Wörter wie etwa *sad´a durch. eloszlása révén kirajzolódó különböző bevándorlási útvonalak, másrészt bizonyos szláv vízrajzi szavak átvétele a román nyelvbe, harmadrészt pedig a délszláv nyelvtér peremén a szláv szókincs archaizmusai a központ újításaival szemben azt támasztják alá, hogy a későbbi délszlávok különböző útvonalakon vándoroltak be a Balkánra. E helyen emlékeztetek J. Zaimov (1967) fent közölt 1. térképére, amely a szláv törzseknek a Balkán déli részére irányuló bevándorlását vázolja. A szláv neveknek a hivatkozott internetes fájlban való összegyűjtése révén lehetővé vált, kiválasztott szláv „vízszavakat” ábrázoló térképek mintegy a Balkán északi részét mutatják be, és felvázolják a szláv törzsek két nagy vándorlási útvonalát: Ausztria, Magyarország, Szlovénia és Horvátország egyrészt, Bukovina, Moldva, Dobrudzsa, az Al-Duna vidéke és Bulgária másrészt. E tanulmány célja az volt, hogy kiválasztott gyűjtemények és térképek alapján rámutasson azokra a lehetőségekre, amelyeket a Nomina Geographica Europaea (https://adw-verwaltung.uni-goettingen.de/ortsnamen/images_lightbox.php.) elnevezésű fájlban összegyűjtött nevek nagy száma kínálhat a szláv nevek feldolgozásához. LITERATUR Eilers Wilhelm 1982: Geographische Namengebung in und um Iran. Ein Überblick in Beispielen, München: Verlag der Bayerischen Akademie der Wissenschaften. Frings Theodor 1957: Grundlegung einer Geschichte der deutschen Sprache, 3. Auflage, Halle (Saale): Niemeyer. LVŽ I – Lietuvos vietovardžių žodynas [The Dictionary of Lithuanian Place Names] 1, red. kolegija L. Balode, V. Blažek, G. Blažienė, V. Kardelis, A. Ragauskaitė, S. Temčinas, J. Udolph, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla, 2008. JÜRGEN UDOLPH 142 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVI LVŽ II – Lietuvos vietovardžių žodynas [The Dictionary of Lithuanian Place Names] 2, aut. L. Bilkis, G. Blažienė, M. Norkaitienė, A. Ragauskaitė, M. Razmukaitė, D. Sviderskienė, vyr. red. L. Bilkis, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla, 2014. NMPol – Nazwy miejscowe Polski. Historia. Pochodzenie. Zmiany [Place Names of Poland. History. Origin. Changes], vols. 1–15, eds. by K. Rymut, B. Czopek-Kopciuch, Krakków: Instytut Języka Polskiego PAN, 1996–2018. Popović Ivan 1960: Geschichte der serbokroatischen Sprache, Wiesbaden: Otto Harrassowitz. SSNO – Słownik staropolskich nazw osobowych [Dictionary of Old Polish Personal Names], hrsg. von W. Taszycki, Bd. 1–2, Wrocław, Warszawa, Kraków: Zakład Narodowy imienia Ossolińskich, Wydawnictwo Polskiej Akademii Nauk, 1965–1968; Bd. 3–5, Wrocław, Warszawa, Kraków, Gdańsk: Zakład Narodowy imienia Ossolińskich, Wydawnictwo Polskiej Akademii Nauk, 1971–1980; Bd. 6–7, Wrocław, War szawa, Kraków, Gdańsk, Łódź: Zakład Narodowy imienia Ossolińskich, Wydawnictwo Polskiej Akademii Nauk, 1981–1985. Stams Werner 1998: Atlas zur Geschichte und Landeskunde von Sachsen. F. Wirtschaft (Landwirtschaft, Bergbau, Gewerbe, Verkehr). IV. Neueste Zeit (1815–1866, 1867–1918, 1918–1945) 1, Beih. Böden nach Bodenwerten: Bodenwerte der Gemeindeflächen nach den Wertzahlen der Bodenschätzung 1934 bis 1954, hrsg. von der PhilologischHistorischen Klasse der Sächsischen Akademie der Wissenschaften zu Leipzig in Verbindung mit dem Landesvermessungsamt Sachsen, Leipzig: Verlag der Sächsischen Akademie der Wissenschaften. Udolph Jürgen 1979: Studien zu slavischen Gewässernamen und Gewässerbezeichnungen. Ein Beitrag zur Frage nach der Urheimat der Slaven, Heidelberg: Carl Winter Universitätsverlag. Zaimov Jordan 1967: Zaselvane na bălgarskite slavjani na Balkanskija poluostrov [Settlement of Bulgarian Slavs on the Balkan Peninsula], Sofiâ: Bălgarska Akademija na Naukite. Straipsniai / Articles 143 Nomina Geographica Europaea. Bibliographische Sammlung zu europäischen Orts-, Flurund Gewässernamen Nomina Geographica Europaea. Europos vietovardžių, žemėvardžių ir vandenvardžių bibliografinis rinkinys SANTRAUKA Šiame straipsnyje analizuojamas geografinių vardų rinkinys, sudarytas iš maždaug 450 000 vardų, kuris keletą mėnesių yra laisvai prieinamas internete. Rinkinio pavadinimas – Nomina Geographica Europaea. Bibliographische Sammlung zu europäischen Orts-, Flurund Gewässernamen. Jį galima rasti šiuo adresu: https://adw-verwaltung.uni-goettingen.de/ ortsnames/images_lightbox.php. Straipsnyje pateikiamas detalesnis šio rinkinio aprašymas. Išsamiau aprašoma jo kilmė, sudarymo principai ir struktūra. Taip pat pabrėžiama, kad naudojimasis rinkiniu yra visiškai nemokamas, o prieiga atvira visiems suinteresuotiems asmenims. Antroje straipsnio dalyje pateikiamas slavų genčių migracijos į Balkanus pavyzdys bemutatja, hogyan lehet felhasználni ezt a nagy adatmennyiséggel rendelkező gyűjteményt – a földrajzi nevek gyűjteményében felhalmozott információ lehetővé teszi olyan térképek összeállítását, amelyek fontosak a szláv törzsek déli irányú vándorlási útvonalainak kérdésében. Benyújtva 2021. november 5-én. JÜRGEN UDOLPH Névkutatási Központ – Göttingen / Rosdorf, Steinbreite 9, D-37124 Rosdorf Göttingen mellett Akademie der Wissenschaften zu Göttingen Ortsnamen zwischen Rhein und Elbe munkahely – Onomasztika európai térségben Robert-Koch-Str. 29, D-48149 Münster [email protected]