Dėl kai kurių lietuvių vietovardžių „Gùdas“ radimosi aplinkybių, kilmės ir motyvacijos

108 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVI LAIMUTIS BILKIS Lietuvių kalbos institutas ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0002-2902-4722 Kutatási területek: helynévtan, személynévtan. DOI: doi.org/10.35321/all86-04 NÉHÁNY LITVÁN HELYNÉV, A GÙDAS KELETKEZÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEIRŐL, KILMĖS IR MOTYVACIJOS Bizonyos litván nyelvi jelenségek megjelenésének körülményeiről, eredetéről és motivációjáról A Gùdas helynevek ANNOTÁCIÓ A tanulmány több litván helynév, a Gùdas legvalószínűbb eredetére vonatkozó változatokat tárgyalja. Ezek felvetésekor figyelmet fordítanak a helynevek élő nyelvből való lejegyzésének minden körülményére, a helynévi mikrorendszerek kontextusára, valamint a lejegyzők által a helynevekkel és a megnevezett objektumokkal kapcsolatban közölt kiegészítő információkra, amelyeket összevetnek a tényleges történelmi és néprajzi adatokkal. A választott módszertan alapján elvégzett elemzésre támaszkodva azt állítják, hogy a Darsūniškisnél és a Dvareliškiai uradalomnál a Nemunas folyóban található két kő nevének keletkezése a Gudijából Karaliaučiusba és Rusnébe történő tutajfa-szállítás történelmileg dokumentált tényével hozható összefüggésbe. Hangsúlyozzák, hogy ezzel a foglalkozással gud nemzetiségű tutajozók is foglalkoztak. Ezért e két kő nevét a gùdas etnonimából vezetik le: ‘belarusz (esetenként lengyel vagy orosz); más nyelvjárás beszélőjeʼ, és kétségbe vonják más kutatók által közzétett, a litván gùdė ‘fenőkő, köszörűkőʼ, gudti ‘gudėvel élesíteniʼ szavakból való eredetük hipotézisét. Ugyancsak amellett érvelnek, hogy Pumpėnai és Žemaitkiemis környékének Gùdas víznevei is minden valószínűség szerint etnonim eredetűek, amelyeket egyes nyelvészek a balt. *guda- ‘(meg)hajlóʼ, ‘meghajolni képesʼ < balt. gud- ‘hajolniʼ elemekből származtatnak. equal ? aspect ratio Ez az állítás az első esetben a kompakt mikrorendszer helyneveinek egymás közötti kapcsolatára, eredetére és szemantikájára vonatkozó elemzés adataira, a második esetben pedig az ugyanazon település területén található pataknevek szemantikai, etnonim jellegű párhuzamainak elemzésére támaszkodik. KULCSSZAVAK: helynevek eredete, helynevek motivációja, a helynevek lejegyzésének kontextusa, szemantikai analógia, tutajok úsztatása a Nemunán. Cikkek / Articles 109 Dėl kai kurių lietuvių vietovardžių Gùdas radimosi aplinkybių, kilmės ir motyvacijos ANNOTÁCIÓ A tanulmány több litván Gùdas helynév eredetének legvalószínűbb változatait tárgyalja. A változatokat a helynevek beszélt nyelvből való rögzítésének valamennyi körülménye, a helynévi mikrorendszerek kontextusa, valamint a helynevekre és az általuk jelölt objektumokra vonatkozó, a lejegyzőktől származó kiegészítő információk figyelembevételével állítják fel; mindezt összevetik a tényleges történelmi és néprajzi adatokkal. A választott módszertan alapján elvégzett elemzés a Dvareliškės-kúriát a Gudijából (Fehéroroszországból) Karaliaučiusba appearance of the names of two stones situated in the Nemunas River near Darsūniškis and (Königsbergbe) és Rusnėbe irányuló faúsztatás történelmileg igazolt tényével hozza összefüggésbe. Felhívják a figyelmet arra, hogy olyan tutajozók is voltak, akik származásuk szerint gudaiak voltak. Ennek eredményeként a két kőnév a gùdas etnonimára vezethető vissza: ‘belarusz (néha lengyel vagy orosz); más nyelvjárást beszélő személyʼ. A más kutatók által javasolt, a litván A gùdė ‘fenőkő, élezőkő’, gudti ‘fenőkővel élezni’ alak kétséges. A tanulmány érveket szolgáltat annak bizonyítására, hogy a Pumpėnai és Žemaitkiemis környékéről származó Gùdas hidronimák, amelyeket egyes nyelvészek a baltihoz vezetnek vissza. *guda- „legalább”, „lehajolás” < Balt. gud- ‘hajlítani’ szóból való származtatásukra vonatkozó hipotézis nagy valószínűséggel etnonim eredetű. Az első esetben ezt a tételt a gudelőtagú kompakt mikrorendszerbeli helynevek közötti kapcsolatok, eredetük és szemantikájuk elemzésének adatai támasztják alá. A második esetben ezt az ugyanazon lakott településen található potamonimák etnonimikai párhuzamának szemantikai elemzése bizonyítja. KULCSSZAVAK: helynevek eredete, helynevek motivációja, a helynévrögzítés kontextusa, szemantikai analógia, tutajozás a Nemunas folyón. A litván toponímiában a guds gyököt tartalmazó helynevek meglehetősen gazdag és jelentős csoportot alkotnak. Az élő nyelvből mintegy 670, különféle objektumokat megnevező nevet jegyeztek fel, amelyek többek között a névalkotási módok és típusok sokféleségével is jellemezhetők (lásd LVŽ III 331–337). Az e gyököt tartalmazó toponimák lehetséges eredetéről meglehetősen sokat írtak. Összefoglalva több eredethipotézis emelhető ki: 1) a tavak neveit a porosz gudde ‘bokor, bokrok; erdő, bozótos’ szóból származtatják, feltételezve, hogy a litván növényés állatvilág terminológiájában előforduló (gùda-žolė, gùd-karklis, gùd-žvirblis stb.) gud gyök eredete is ugyanilyen (Savukynas 1966: 193); 2) azt állítják, hogy számos oikonim és néhány más, gudy gyököt tartalmazó helynév az avd. Gùdas személynévből származik, míg a vízneveket és a helynévosztályok többségébe tartozó egyéb helyneveket a litván gùdas ‘fehérorosz; más nyelvjárás beszélője’ szóból eredeztetik, feltételezve, hogy az etnonima gud gyökének jelentése a helynevekben ‘rossz, silány, haszontalan, értéktelen’ jelentéssé alakulhatott (Vanagas 1981: 125–126); 3) a folyónevek, Gùdas, Gùd-upis, a balt. *guda- ‘(meg)hajlottʼ, ‘hajladozóʼ < balt. gud- ‘hajolniʼ szóból származtathatók (Mažiulis 1988: 420–421; 1996: 308–309); 4) a helynevek elemzésekor megjegyzik, hogy személynévből származhatnak. Gùdas vagy E tanulmány célja, hogy a lehető legtöbb nyelvi és nyelven kívüli adat összegyűjtésével előadja több Gùdas helynév eredetének és motivációjának LAIMUTIS BILKIS 110 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVI a gùdas etnonimából (Razmukaitė 1998: 48, 49, 52, 58, 65, 71; Mickienė 2001: 65; Smoczyński 2007: 208); 5) a Gùdas kőneveket a lit. gùdė ‘fenőkő, élezőkőʼ, gudti ‘gudėvel élezniʼ szavakkal hozzák kapcsolatba, míg a vízneveket és földrajzi neveket a gùdas etnonimmal együtt a balt. guda- ‘apró, kicsi; rossz, silány; rossz, hanyag; hamis, rossz; egyszerű, szokásos; igazi; vad, nem művelt...ʼ, gud- ‘tiszta, igaziʼ, nem zárva ki annak lehetőségét, hogy egyes esetekben az eredet alapja avd. lehet. Gùdas (Karaliūnas 2004: 165–183); 6) a nem lakott helyek neveit, köztük a vízneveket is etnonimikusnak vagy személynévi eredetűnek tekintik 7) azt állítva, hogy a litván vv. a gudelemmel különböző eredetűek lehetnek, (Mickienė 2001: 34; Endzelytė 2005: 73, 84, 112, 114, 170; Sviderskienė 2006: 52; 2010: 119; Bartkutė 2008: 78; Kačinaitė 2009: 64, 85; Morkūnas 2009: 989); a nem lakott helyek neveinek nagyobb része a gùdas etnonimából származik ‘belarusz (néha lengyel vagy orosz); más nyelvjárás beszélője (a žemaitiai így nevezik a aukštaičiai, a panevėžiškiai a kupiškėnai lakosait stb.)ʼ, hozzátéve, hogy gyökereik gudreikšmėje sok esetben közvetlenül ez az etnonimához köthető (‘a gudo néphez tartozó, a gudo által lakott helyʼ és hasonlók); azt is feltételezik, hogy az oikonimák többsége valószínűleg az avd.-ből származik. Gùdas, bár nem zárható ki az etnonimából, a gùdas-ból való eredetük lehetősége sem; továbbá nem zárható ki a Dél-Litvánia vv. pr. gudde ‘bozótos, bokrokʼ szóból való származásának lehetősége sem (LVŽ III 334–335). Eredetük (és képzésük) szempontjából legproblematikusabb helynevek közé sorolhatók a Gùdas toponimák. Amint a bemutatott áttekintésből látható, Aleksandras Vanagas az ilyen folyóneveket és kövek neveit a gùdas etnonimából származtatja, a Pasvalys-vidék folyójának nevét pedig Renata Endzelytė (2005: 73) is etnonimainak tartja. Vytautas Mažiulis úgy véli, hogy a Gùdas folyónév a balt. *guda- ‘(meg)hajlottʼ, ‘hajladozóʼ < balt. gud- ‘hajolniʼ szóból ered, Simas Karaliūnas a kövek neveit a lit. gùdė ‘fenőkő, budėʼ, gudti ‘gudéval élesíteniʼ szavakkal hozza miško, pievos, ganyklos, krūmų, griovio) kildina iš balt. guda- ‘smulkus, maösszefüggésbe, más földrajzi objektumok (folyók, rossz, silány; rossz, hanyag; hamis, silány; egyszerű, szokásos; igazi; vad, meg nem művelt...ʼ, gud- ‘tiszta, igaziʼ. A Guds helynév (egy tanyasi település neve) a lett toponímiában is fel van jegyezve. A lett guds ‘belarusz tutajozóʼ szóból származtatják (Endzelīns 1956: 336–337). legvalószínűbb hipotéziseit1. E cél elérése érdekében át kívánjuk tekinteni a nevek élő nyelvből való lejegyzésének körülményeit, elemezni kívánjuk a megnevezett objektumok (denotátumok) 1 A tanulmány nem tűzi ki célul e helynevek eredetére vonatkozó valamennyi ismert változat átfogó vagy kritikai elemzését. Csupán annak megállapítására törekszünk, hogy az összegyűjtött adatok elemzése alapján mely eredethipotézis valószínűbb. Más szóval úgy véljük, fontosabb olyan tényeket és érveket bemutatni, amelyek lehetővé teszik egy hipotézis felvetését vagy megerősítését, mint megcáfolni más, közzétett eredetmagyarázatokat. Tanulmányok / Articles 111 Dėl kai kurių lietuvių vietovardžių Gùdas radimosi aplinkybių, kilmės ir motyvacijos a helynevek lejegyzésekor megadott jellemzőiket, földrajzi környezetüket, a toponimák és appellatívumok areális (elterjedési) szempontú kapcsolódási lehetőségeit tárgyalni, valamint felvetni és megindokolni a Gùdas helynevek (objektumnevek) keletkezésének legvalószínűbb motívumait. A kutatásban nemcsak olyan hagyományos, meghonosodott etimológiai módszereket alkalmaznak, mint a más litván és balti onimákkal, litván appellatívumokkal való összehasonlítás, a szemantikai analógia alkalmazása, hanem figyelembe veszik a vizsgált helynevek történeti-társadalmi környezetének sajátosságait is, a toponimákra és az általuk megnevezett objektumokra vonatkozó anyagot összevetve a valós történeti kontextussal, amely feltehetően a helynevek eredetének meghatározásában a legobjektívebb kritérium. Az élő nyelvből 13 Gùdas2 helynevet jegyeztek fel. Nagyobb csoportjukat Pãsvalys járás Pùmpėnai környékén jegyezték fel: mocsár, bozótos, rét Krkiliškis faluban, a Krkliniai mezővároson, Dalckai, Račškiai és Gùstadalis falvakon át folyó folyó (patak, kis patak), legelő Račškiai faluban, gázló Ramonỹnė faluban. A többi, ezen a néven elnevezett egyedi objektum Litvánia különböző részein helyezkedik el: 2 kő Nemunèben, közülük az egyik a Darsniškis falucska közelében, Krúonis járásban, a másik a Kaunas megyei Aukštõji Panemùnė járás Dvarẽliškiai uradalmának területén, kő Lazdjai járás Noragliai környékének Seilinai falujában, a Lydẽkinė patak partján, gödör Vilkavškis járás Pãjevonis környékének Svėriai falujában, erdő Utena megye Vyžuonos járásának Mielekiai falujában, láp Varėna járás Puõdžiai falujában, valamint Ukmergs megye Žematkiemis járásának Medinai faluján át folyó patak (árok). A helynevek keletkezési körülményeiről, a földrajzi objektumok jellegéről és elhelyezkedéséről a legtöbb információt a Nemunas folyóban található kövek neveinek feljegyzésekor adták meg3. Az 1935-ben összeállított, a Felső-Panemunė járáshoz tartozó Dvareliškiai birtok földrajzi neveinek kérdőívében4 az áll, hogy a Gùdas nevű kő a Nemunasban, Dvareliškiai falu és a birtok határánál található5. A megjegyzések rovatában ez áll: „A gudok, a tutajozók, amikor lefelé hajóztak, elkerülték ezt a követ. Elhaladáskor egyiküket elküldték, hogy álljon rá a kőre, és jelezze a tutajok számára a szükséges irányt. Gúnyolódva kiabált.” 2 A Vietovardžiai, užrašytų iš gyvosios kalbos kartotekájában (VK) ennyi ilyen nevet találtak. 3 A kövek nevei a tulajdonnevek sajátos csoportját alkotják, amelyek helynevekhez való hozzárendelése bizonyos kétségeket vethet fel. Másfelől a kövek természeti objektumok, amelyek a domborzat felszínén meghatározott helyet foglalnak el. Egyes onomasztikai kutatók még oronimákhoz is sorolják őket – ebben az esetben abból indulnak ki, hogy az említett osztályba nemcsak a hegyek, hanem valamennyi orográfiai objektum neve is beletartozik (vö. Agapkina, Berezovich, Surikova 2020). A tanulmányban, figyelembe véve annak más, azaz nem a terminológia megvitatására irányuló céljait, a kövek neveit eleve helyneveknek tekintik. 4 A birtok területének helyneveit a Šilnai általános iskola tanára, Juozas Vitkauskas jegyezte fel, adatközlőként pedig Šilnai lakosa, Jurgis Dubosas van megjelölve. 5 Jelenleg ez a hely a Kaunasi-víztározóban található. LAIMUTIS BILKIS 112 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVI Ezért keletkezett ez az elnevezés is.“ Darsūniškis város kérdőívében6 kevesebb adat található a kőről és annak nevéről: azt közlik, hogy a kő a Nemunasban van, a várostól 2 km-re lefelé, és a folyón lefelé haladva a tutajok fennakadnak rajta. A leírásokból látható, hogy az egyik kő nevének keletkezését a fehéroroszok által a Nemunas folyón végzett tutajúsztatással hozzák kapcsolatba, a másikét pedig szintén a tutajúsztatással. Nem zárható ki, hogy a kérdőívekben a nevek eredetére adott magyarázatok népi etimológiát tükröznek, a történelmi és néprajzi adatok azonban kétségessé teszik ezt. Számos történész és etnográfus kutatásai hangsúlyozzák, hogy a Nemunas ősidők óta a Litván Nagyfejedelemség egyik fő kereskedelmi útvonala volt, amelyen többek között tutajokat úsztattak Königsbergbe, a Kur-földi-öbölbe, Rusnéba (onnan Klaipėdába), Tilsitbe. Fakitermelési rönkök a mai Fehéroroszország területéről is érkeztek. Például a Nemunas felső folyásánál egykor található Sapiegákés Radziwiłł-birtokok kikötőiből folytatott kereskedelem megszervezésének XVIII. század hetvenes és nyolcvanas éveiben végzett kutatásának szentelt publikáció megállapítja, hogy 1770-ben a Radziwiłł-birtokokról összesen 1 192 rönköt úsztattak le (Sakalauskas, Poška 2020: 74). A rönkök úsztatása két szakaszban zajlott – először Naujasis Sveržanystől7 Kaunasig, majd Kaunastól Rusnéig vagy Königsbergig. Figyelemre méltó, hogy a Naujasis Sveržanystől Kaunasig tartó szakaszra több munkást béreltek fel, mint a Kaunastól Königsbergig tartó úsztatáshoz. A cikk szerzői szerint az első víziútszakasz bonyolultabb természeti viszonyai – a folyómeder szűkebb volta és nagyobb kanyargóssága – miatt béreltek fel több embert (ugyanott). Feltételezhető, hogy egy további ok, amely miatt a Fehéroroszország területéről Kaunasig történő tutajúsztatáshoz több munkaerőre volt szükség, a Nemunasban gyakran előforduló zuhatagok, sekélyesek és kövek voltak. Ezt az említett publikációban közölt történelmi tény is alátámasztja: Rumšiškėsnél kormányost béreltek fel, aki segített átúsztatni a tutajokat a Nemunasban található, zuhatagoknak nevezett akadályokon (ugyanott, 72). Ez az üzlet később is folytatódott: 1825-ben Litvániából és Gúdiából (Fehéroroszországból) a Nyemunen 2 500, 1900-ban pedig 15 320 tutajt szállítottak (Pupienis 1989: 49). Gúdiából Kaunason át Königsbergbe egészen az első világháborúig tutajokat úsztattak. A Nyemunon történő tutajúsztatásukról és a gúd tutajozók tevékenységéről sokat ír Steponas Kolupaila hidrológus Nemunas (Kolupaila 1950) című monográfiájában, aki 1932 nyarán maga is csónakkal hajózott a Nyemunon Ljubcsia településtől Grodnóig. Állítása szerint a Nyemun Grodnótól Kaunasig terjedő szakasza bővelkedik zátonyokban, vagyis olyan helyekben, ahol a folyómeder köves, az áramlás pedig erősebb, ezért a folyó felső szakaszáról tutajokat úsztatni nagyon nehéz volt, és sok közülük összetört. Emiatt a tutajozók, főként a felső szakaszról származó gúdok, a zátonyokat szerencsétlenségekre emlékeztető 6 Helyneveket Darsūniškis általános iskolájának tanára, Petras Puplešys jegyezte fel, miután kikérdezte a település lakóit, Miką Maculevičiust, Adolfą Žukauskast és Joną Zavistanavičiust. 7 Naujasis Sveržanis – település Fehéroroszországban. Cikkek / Articles 113 Dėl kai kurių lietuvių vietovardžių Gùdas radimosi aplinkybių, kilmės ir motyvacijos nevekkel illették (ugyanott, 14). A tudós útitársa egy Ivana Trubka nevű fehérorosz tutajos volt, aki a monográfia szerzője szerint az első világháborúig több tucatszor szállított tutajokat Ljubcsából vagy Ształpciból Jurbarkasba (45– 47. o.). A monográfia a Kaunas közelében található nemuni zátonyokat is leírja: megemlíti a Darsūniškistől 4 km-re lejjebb található, feltehetően a folyó legveszélyesebb zátonyát, a Guogát (164. o.), és lininkų pavadinta Bičenėtų rėva, kur labai pavojinga, nes iš dugno kyšo dideli hangsúlyozza, hogy az Aštragastól Dvareliškis településig terjedő szakaszon fehérorosz sziklatömbök vannak, amelyeknek ütközve a tutajok szétesnek (167–168. o.). Leírja továbbá a Gastilionys falu alatt található Bičių-zátonyt, a Velnio Tiltas, Velnio Pirtis nevű köves helyeket (168. o.), valamint a Žirgas (Jakštonys falu mellett), Bajorė (Žiegždriys falu mellett) és Kamendulė (Pažaislis mellett) nevűeket (174. o.). Arról, hogy a fehéroroszok a Nemunason tutajokat szállítottak, a Lietuvių kalbos žodynasban is találhatók adatok. A gùdas szócikkében illusztrációs mondatként szerepel a Guda ant sielių plaukia Nemunais į Rusnę Prūsuose „A fehéroroszok tutajokon hajóznak a Nemunason a poroszországi Rusnėbe” mondat, amelyet Antanas Juška Litván–lengyel szótárából vettek át (LKŽe). A fehéroroszok tutajozással való kétségtelen kapcsolatát a lett guds, gudinis, gudiņš „fehérorosz tutajos” köznevek is bizonyítják (LVV I 415, 675). Amint látható, a Dvareliškiai uradalom földrajzinév-gyűjteményi kérdőívében a kő nevének keletkezését meghatározó alapvető motívum (a fehéroroszok tutajokat úsztattak) kétségtelenül valós és történetileg igazolt. Az is igaz, hogy e település környékén a Nemunason zátonyok és nagy kövek voltak. Erről írt a lengyel régész és etnográfus, Zygmunt Gloger is, aki a XIX. század második felében többször hajózott le a Nemunas folyón Grodnótól Kaunasig. Nem kevesebb mint 7 nagy követ említ, amelyek a Nemunasban, Dvareliškės település közelében találhatók, köztük a Gùdas nevű követ is: Katilas (lengyelül Kocioł), Malakavičius (lengyelül Malachowicz), Malakavičiai (lengyelül Malachowicy), Velnio Tiltas (lengyelül Dyabelski most), Stiklinė (lengyelül Szklanka), Rusėnas vagy Gudas (lengyelül Rusak, czyli Gudas), Kirda (lengyelül Kirda) (Gloger 1903: 73). A valós történelmi körülmények a legfontosabb, de nem az egyetlen érv, amely alapján feltételezhető, hogy a Nemunasban található kövek Gùdas neve etimológiailag legvalószínűbben a gùdas etnonimához kapcsolódik. Ez a lehetőség szerkezeti és szemantikai szempontból is meggyőző. Amint az már a hivatkozott hidrológusok, történészek és etnográfusok állításaiból is látható, a Nemunas davo daug bėdų, nelaimių, keldavo daug rūpesčių, todėl tų objektų vardai dažnai esti neigiamos kontekstinės konotacijos, plg. Nemuno rėvų vardus Kiaulė, kövei és köves helyei (zúgói) a tutajozóknak sok gondot okoztak: Paršiukai, Avinas (hirtelen alázúduló áramlású köves zúgók), Telyčia, Žirklės, Velnio Tiltas (Pupienis 1989: 55), Velnio Pirtis (Kolupaila 1950: 168;), a Katilas nevű kő (Gloger 1903: 73). Pejoratív jelentésűek lehetnek más litván folyók köveinek egyes elnevezései is, vö. A Neris köveinek nevei: Velniamindis, Velnio Tiltas, Bulius, Avinas (Vaitkevičius 2013: 47, 48, 51, 96–97), Karstas (Vaitkevičius 2014: 13), a Šventoji folyó egyik kövének neve Griškà (valószínűleg a litván griška ‘ördög’ szóból) (LVŽ III 306), a Jūra folyóé pedig Judõšiaus stovyklà vagy Vélnio LAIMUTIS BILKIS 114 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVI rãgas (LVŽ IV 195). Így az etnonimból származó Gùdas kőnevek motivációja lehet ‘rossz, gyenge, silány kőʼ. Másfelől e nevek keletkezésének motívumai talán emlékjellegűek, olyan tényeken alapulnak, hogy a gudok e kövek mellett úsztatták a tutajokat, a kőre felmászó gud pedig gudául kiabált stb. A litván toponímiában ilyen jelentésű helynevek is adatolhatók, vö. Ùbago brastà (ebbe belefulladt egy koldus), Birùtės kálnas (Savukynas 1963: 239), Diedùko rastas, Puõdžiaus plýnė (Sviderskienė 2017: 90). Szerkezeti-képzési szempontból vizsgálva az etnonimból származó Gùdas kövek nevei formális képzőeszközök nélkül, az alapszavak egyes számából létrejött képzések lennének. Ez a képzésmód nagyon jellemző a kövek neveire. Így alakult a szemantikailag már tárgyalt Nemunas-parti kövek számos neve is: Avinas, Katilas, Kiaulė, Telyčia stb. Hangsúlyozandó továbbá, hogy a litván kövek neveinek nem csekély része nem túl régi; koruk bizonyosan nem nyúlik vissza a balti alapnyelv vagy még korábbi idők korába, vö. a Čebatlis, Diẽvo Altõrius, Diẽvo Blidas, Diẽvo Krslas, Dšių Staliùkai, Fabrikantai (kő a Nemunasban Rumšiškėsnél!), Férmos akmuõ, Geležnė Bóba (LVŽ II 35, 265, 266, 417, 508; III 130) köveket, amelyek (vagy amelyek egyik összetevője) kölcsönszavakból származnak, továbbá a személynévi eredetű onimákat: Daujõčio Gryčẽlė, Fdrikų akmuõ, Gãgilo klis, Grgo akmuõ, Grigõliaus akmuõ, Grigùčio akmuõ, Ivõškiaus ãkmenys, Jánkų Bánkas, Jõnas, Juõzapas (LVŽ II 156, 513; III 8, 289, 292, 293; IV 88, 114, 173, 248), a más helynevekből származó összetett neveket: Gervnių akmuõ (a Gervnės láp nevéből), Grkiškio ãkmenas, Grkiškio akmuõ (a Grkiškis mocsár-, hegyés mezőnevéből) (LVŽ III 160, 296) stb. Így a Gùdas kőnevek meglehetősen késői kialakulása sem kizárható. A Gùdas nevek etnonim eredetét közvetve egy másik helynévi párhuzam is tanúsítja. A két világháború közötti időszak Liñkmenų járásához tartozó Daržẽlių falu földrajzinévjegyzékének kérdőívében feljegyezték a Gudãakmenis rétnevet. E földrajzi név jelentése feltehetően: ‘olyan rét, amelyen van (volt) egy kő *Gudãakmenisʼ. Utóbbi töve, a gudate, a gùdas szóból származhat, és fonetikailag nem vezethető le a gùdė ‘fenőkő, budėʼ vagy a gudti ‘gudėvel élesíteniʼ szavakból. Az, hogy a kövek nevei inkább a gùdas etnonimból eredtek, nem pedig a litván gùdė vagy gudti szavakból, arra is következtetni enged, hogy a helynevek és köznevek ak12nev4ak ... helynévi és köznévi ak12nev4ak a nyugati aukštaitis kauniškiai és a déli aukštaitis területén helyezkednek el, míg a köznevek – Žemaitijában és a Klaipėdai-vidéken (lásd az 1. ábrát). Az igazság kedvéért hangsúlyozni kell, hogy a kövek neveinek szemantikai kapcsolata az élesítés jelentésű szavakkal lehetséges8. Ezt az élő nyelvből feljegyzett Galstuvas9 ← litván analizės aspektas. Mat, onimai ir apeliatyvai paplitę skirtingų tarmių plotuose: galstuvas ‘élesítésre használt eszköz, fenőkő, 8 Vö. azzal az állítással, hogy „a kő vagy szikla lecsiszolt darabkája, amelyet élesítésre használnak, éppen a fenőkő, budė” (Karaliūnas 2004: 172). 9 A név 1986-ban Plungė kerületének Žlibin ap.-jában, Ketùrakių faluban lett feljegyezve. Cikkek / Articles 115 Dėl kai kurių lietuvių vietovardžių Gùdas radimosi aplinkybių, kilmės ir motyvacijos pustyklė, pustasʼ (LVŽ III 47). A fentebb tárgyaltak azonban kétségessé teszik, hogy a Gùdas kőnevek ilyen jelentésűek (és eredetűek) lehetnek. Természetesen a dél-aukštaitisi területen található Gùdas kőnév és a gùdas etnonim közötti kapcsolatot nehezebb alátámasztani, mivel hiányoznak az adatok e objektum helyéről, rendeltetéséről és egyéb körülményeiről. Amint említettük, a feljegyző csupán azt tüntette fel, hogy a kő a Lydekinės-patak partján található. Ebben az esetben leginkább a területi szempontokra kell támaszkodni – a gùdė, gudti nevek és appellatívumok különböző nyelvjárási területeken elterjedtek. A Gùdas folyónevek lehetséges eredetének tisztázásakor külön is tárgyalandók a név élő nyelvből való lejegyzésével kapcsolatos adatok. Mint említettük, 2 potamonimát jegyeztek fel: a Pumpėnai környékén folyó folyót (patakot, erecskét)10, valamint 10 A nevet 1935-ben a Gustadalio falu földrajzi neveinek kérdőívében és 1938-ban a Dalickų falu kérdőívében, továbbá 1983-ban Gustadalio faluban jegyezték fel. A megnevezett objektumot 3–4 m széles patakként jellemzik, amely csak heves esőzés után, ősszel és tavasszal folyik, nyáron pedig kiszárad. 1. ÁBRA Az Akmenys településnevek Gùdas, valamint a litván gùdė, gudti elterjedése (a „Google” térképek felhasználásával készült). Gùdas gùdė gudti LAIMUTIS BILKIS 116 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVI A Žemaitkiemio járás Medinai falvának területén található patak, amelyet az 1935. évi földrajzinév-kérdőívben árokként11 neveznek meg. Figyelemre méltó, hogy a Pumpėnai környékén folyó Gùdas a Gustadalis falun folyik keresztül, és annak területén ömlik a Pyvesába. A falu hivatalos Gùstadalis névformája minden valószínűség szerint másodlagos, az elsődleges Gùd-stadalis12 névből alakult, amely a gùdas etnonimából vagy személynévből származik. Gùdas13 és a litván stadalà, stadãlė ‘fedett szálláshelyes, lovak elhelyezésére szolgáló kocsiszín; fedett, lovak elhelyezésére szolgáló kocsiszínben11 A kérdőív szerint az árok (ravin) 0,25 km hosszú, meredek oldalú és mély. 12 A Rimknai elemi iskola tanítója, Antanas Sokas által összeállított, Gustadalis falu 1935. évi földrajzinév-kérdőívének „A helybéliek kiejtése szerinti név” rovatában a falu neve Gùdstadalis alakban, míg „Az írott nyelven írt név” rovatban Gùstadalis alakban szerepel. 13 Pvd. A Gùdas a Pumpėnai járásban is adatolt – lásd LPDB. 2 PAV. Vietovardžiai su GudPumpėnų apylinkėse (sukurta naudojant „Google“ žemėlapius). Gùstadalis (Gùdstadalis), falu Gùdas, folyó Gùdas, legelő Gùdas, gázló Gùdas, mocsár, bokrok, rét