Atvirauti, atviravimas valentingumas dabartinėje lietuvių kalboje

Straipsniai / Articles 75 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ Lietuvių kalbos institutas ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0003-2196-8937 Kutatási irányok: morfoszintaxis, valencia, szemantika, tipológia. DOI: doi.org/10.35321/all89-04 ŐSZINTÉN BESZÉLNI, ŐSZINTE BESZÉLGETÉS VALENCIA A KORTÁRS LITVÁN NYELVBEN Valency of the Verb atvirauti and Noun atviravimas in Contemporary Lithuanian Nyelv ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány tárgya az atvirauti ige és annak származéka – az atviravimas főnév. A cél – a Kortárs litván nyelv szövegtárának (DLKT) anyaga alapján e szókapcsolatok kapcsolhatóságának feltárása a valencia szempontjából. A kutatás kimutatta, hogy az atvirauti (-avimas) valenciájára milyen hatással van az atviras melléknév, valamint a minimális lexikai szemantikai mező predikátumainak szemantikája és grammatikája. Kiderült, hogy az atvirauti (-avimas) hármas valencia jellemző. LÉNYEGES SZAVAK: az atvirauti ige, igéből képzett főnév, valencia, lexikai szemantikai mező. ANNOTÁCIÓ E cikk tárgya az atvirauti ige és annak atviravimas főnévi származéka. A cél annak vizsgálata, hogy e szavak hogyan kombinálódnak a valencia szempontjából, a Kortárs Litván Nyelv Korpuszának adatai alapján. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az atvirauti (atviravimas) valenciáját az atviras melléknév, valamint a minimális lexikai-szemantikai mezőjébe tartozó predikátumok szemantikája és grammatikája befolyásolja. Megfigyelték, hogy az atvirauti ige (az atviravimas főnév) háromféle valenciát mutat. KULCSSZAVAK: az atvirauti ige, igéből képzett főnév, valencia, lexikai szemantikai mező. LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ 76 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX 1. BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK E tanulmány célja – a verbumcentrikus mondatmodell fogalmára támaszkodva, valamint az (atviravimas) valenciáját. A valentingumo teorijos principais nustatyti veiksmažodžio atvirauti ir jo abstrakto kutatás az atvirauti (-avimas) ige minimális lexikai-szemantikai mezejébe Kauno VDU Kompiuterinės lingvistikos centro sudaryto Dabartinės lietuvių kalbos tekstyno (DLKT) (žr. 2 dalį). Tikslui pasiekti keliami uždaviniai: a) trumpai tartozó, a továbbiakban tárgyalandó szavak valenciáiról gyűjtött empirikus anyagon alapul (lásd alább az 1. részt); b) a DLKT példái alapján (lásd a 2. részt) megvizsgálni az atvirauti (-avimas) különböző formáinak valenciáját, és mérlegelni, milyen hatást gyakorol rá az alapszó (atviras), valamint a lexikai-szemantikai mező predikátumainak valenciája (lásd a 3. részt). Végül mindezt összefoglalni (lásd a 4. részt). Amennyire tudomásunk van róla, az atvirauti (-avimas) ilyen szempontból még nem került vizsgálatra. Az alkalmazott kutatási módszer az interpretáció, a leíró-analitikus, a grammatikai és a szemantikai elemzés. Pasirinkus nagrinėti atvirauti (atviravimas), trumpai pasakytina, kad valentingumas – tai žodžio reikšmės lemiama ypatybė atverti tam tikrą skaičių azok a szabad helyek, amelyeket a mondatban vagy a szókapcsolatban bizonyos jelentésű szavak és azok formái, illetve megfelelőik foglalnak el (lásd Sližienė 1994: 16; VaičiulytėSemėnienė 2001: 19, 46 és az ott idézett szakirodalmat). A valencia három szinthez kapcsolódik: a logikai szemantika absztrakt, valamint a nyelv két konkrét szintjéhez – a szintaxishoz és a lexikai szemantikához. A logikai szemantika szintjén meghatározzák a szó szabad helyeinek számát és lehetséges aktánsainak szemantikai funkcióit, a szintaxis szintjén a valenciaaktánsok grammatikai formáját, valamint szükségességüket vagy fakultativitásukat, a lexikai szemantika szintjén pedig a valenciaaktánsok szemantikáját. A valenciális szintaktikai aktánsokon kívül, amelyek szükségességét és fakultativitását a mondatban határozzák meg, megkülönböztethetők a szabad mondatrészek – olyan klauso jo valentingumui. Laisvieji nariai neužpildo predikato atvertų laisvų viemondatszavak, amelyeket nem a szó jelentése határoz meg, és amelyeknek a predikátummal való kapcsolatát az határozza meg, hogy az adott szófajként pusztán grammatikai képességgel rendelkezik más szavak és azok alakjainak juos praleidus sakinys pasidaro negramatiškas. Būtinaisiais sintaksiniais aktantais nusakoma ta situacijos dalis, kuri žodžio reikšmei yra svarbiausia ir akkapcsolására (Sližienė 1994: 35). A szükséges szintaktikai aktánsok a mondatban rie sakinyje gali būti praleidžiami, o sakinys lieka gramatiškas ir suprantamas. nem hagyhatók el, mivel ezáltal a mondat értelmetlenné válik (Sližienė 1994: 31). A fakultatív szintaktikai aktánsok azok, amelyek... A fakultatív aktánsok nélküli mondatok megközelítőleg ugyanazt jelentik, mint a velük álló mondatok, mivel a fakultatív aktánsok magában a szó jelentésében implikáltak (Sližienė 1994: 35). Elfogadott, hogy nincs éles határ a szükséges és fakultatív aktánsok, illetve a szabad mondatrészek között (Hentschel, Weydt 1994: 345). Tanulmányok / Articles 77 Atvirauti, atviravimas valentingumas dabartinėje lietuvių kalboje Az atvirauti lexéma nem szerepel a litván nyelv fő értelmező szótáraiban: a Bendrinės lietuvių kalbos žodyne (BLKŽ) és a Dabartinės lietuvių kalbos žodyne; az kalbos žodyne (DLKŽe) ir akademiniame Lietuvių kalbos žodyne (LKŽe). Tačiau atvirauti ‘nyíltnak lenni’ alakot a Lietuvių kalbos žodyno Papildymų kartotekoje (LKŽPapK) rögzítették (lásd 1). Önálló szócikként az atvirauti ‘nyíltnak lenni, nyíltan beszélni’ bekerült a Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyną (ND) (lásd 2). Az ND az atvirauti rokon szavainak (paatvirauti, paatviravimas) szócikkeit is közli példákkal (lásd 3). 1) Arra gyanakodva, hogy őszintének lenni – meggondolatlanság, megkérdezte: – Akkor megveszik, vagy nem. („Švyturys” 1982-12-18) 2) V. Adamkus knygoje atvirauja apie savo ir A. Adamkienės sveikatą [antraštė] (delfi.lt) 3) Voice Film dirbantis Johnas Hobermanas paatviravo, kad išėjęs iš filmo premjeros Kanuose jautėsi „šviesus, atsinaujinęs ir nesuvokiamai laimingas“. (bernardinai.lt (a „Naujasis židinys-Aidai” címűből) Iš būdvardžio atviras, -a1 padarytas atvirauti ‘būti atviram, atvirai pasakotisʼ yra az atviras ‘3. mindent elmondó, őszinteʼ (DLKŽe), ‘9. mindent kimondó, titkokat nem tartóʼ (LKŽe) jelentésével kapcsolatos (lásd 4, 5). 4) Mindig nyílt velem, mindent elmond nekem rš. (LKŽe) 5) Az expedítor nyílt volt velem, én pedig szintén keveset titkoltam el előle J.Dov. (LKŽe) A litván nyelvi melléknevek valenciájának leírásából világossá válik, hogy a rendelkezésre álló empirikus anyag alapján az alanynak megfelelő, atviras ‘őszinte2, mindent elmondó’ melléknévi aktánst nominativusszal vagy a kongruenciaadó3 által meghatározott más esettel jelölik, míg a közvetett tárgynak megfelelő aktáns dativusszal fejezhető ki; a variánsan közvetett tárgyként ir prielinksnio su konstrukcija (Vaičiulytė-Semėnienė 2001: 79, 87). Sakinyje jelölt szintaktikai aktáns fakultatív (a 6–9. idézett példákban zárójelben szerepel). Mindkét 1 A továbbiakban, amikor e vagy más melléknév különböző nemeiről beszélünk, összefoglalóan csak a hímnemet – a melléknév jelöletlen nemét – említjük. 2 A nuoširdus és az atviras melléknevek szemantikai kapcsolata látható Jonas Paulauskas Rendszerszerű litván szinonimaszótárában is: sus, tiesiaširdis, tiesiakalbis, tiesmukas, atviraširdis, atlapaširdis stb. 3 A kongruenciáról, valamint a kalbos žodyne (SisŽe): abu būdvardžiai patenka į nuoširdumo lauką, kuriame taip pat minimas tiejelen szövegben alapul vett kongruenciaadó és kongruenciafogadó fogalmáról bővebben lásd: Semėnienė (2003: 38–42). LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ 78 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX esetben a szemantikai atviras-valencia azonos: az alany a percepcienst4, a közvetett tárgy pedig a beneficienst5 felelteti meg (lásd 4–7). Röviden, a dvivalentens nyitott szintaktikai valenciája Nom, Dat / suInstr6, a szemanti6–9. példák pedig azt mutatják, hogy a nyitott és őszinte nis – [Pcp, B]. Semantiniu aspektu šis būdvardis, panašiai kaip nuoširdus ir kt., patenka į būdvardžių, kurie nusako vieno asmens simpatijas, palankumą ar antipatijas kito asmens atžvilgiu, grupę (Vaičiulytė-Semėnienė 2001: 79, 87, 99). melléknevek szemantikai és szintaktikai nyitott, illetve függő valenciája hasonló. Ez a DLKŽ-ben is látható, ahol az őszinte melléknév meghatározása: ‘jót kívánó; nyitottʼ. 6) Ő (mindenkihez) nyitott és őszinte volt. (idézve: Vaičiulytė-Semėnienė 2001: 80) 7) Jonukas, aki mindig olyan gyerekesen nyitott volt (az édesanyjával), most már semmit sem mond el neki. (idézve ugyanott, 87) 8) Ön pedig, Petrai úr, most (velem) nem őszinte. (idézve ugyanott, 88) 9) Šią retą atvirumo valandėlę jis buvo (jai) nuoširdus. (cituojama iš ten pat, 35) A 1–3. példákat a 4–7. példákkal összevetve látható, hogy az atviras melléknév által eksplikuált mondás (mondani) tartalma – a kontentívum7 – szabad tag (lásd 4, 7), amelyet úgy tűnik, bevonnak az atvirauti valenciastruktúrájába (lásd 2, 3; lásd alább). milyen az atvirauti szintaktikai és Ar kontentyvo laisvasis narys turi įtakos netiesioginio objekto raiškai atviras sakiniuose ir kaip (ar) tai galėtų būti susiję su Vilmos Ágel (2000: 211–212) hipoteze – predikato sintaksiniai aktantai gali būti leksikalizuoti, gramatikalizuoti laisvieji nariai – atskiro tyrimo verta tema. Šiame straipsnyje keliami klausimai: szemantikai valenciája, illetve milyen hatással vannak rá az alapszó (atviras) és a hozzá szemantikailag szorosan kapcsolódó lexémák (nuoširdus, pasisakyti, pasakoti stb.) valenciái. Az utóbbi kérdés alapját a prieraišus (-umas) valenciájának vizsgálata adja (Vaičiulytė-Semėnienė 4 Percipiens [Pcp] – a mentális állapot átélőjének funkciója, amely az élőlényekre jellemző, akik a valóság dolgait érzékelik, bizonyos beállítottsággal viszonyulnak hozzájuk, pszichológiailag reag5 Beneficiens [B] – a címzett, illetve birtokos funkciója, amely főként élőlényekre, különösen guojančioms (Sližienė 1994: 21; Vaičiulytė-Semėnienė 2001: 32). személyekre jellemző, akiknek javára vagy kárára valami van vagy történik (Vaičiulytė-Semėnienė 2001: 32, vö. Sližienė 1994: 21). 6 A nyelvi norma szempontjából a su elöljárószóval alkotott szerkezet a norma másodlagos (részleges) változata, és szükség esetén használható a köznyelvben. Mindazonáltal elsőbbséget élvez a norma elsődleges (semleges) változata – a részes eset (lásd KP2 S2 2003: 98; Miliūnaitė 2022: 535). 7 A kontentívum [Con] az állapot vagy tulajdonság tartalmának funkciója, amely különféle dolgokra és jelenségekre jellemző (Vaičiulytė-Semėnienė 2001: 32, vö. Sližienė 1994: 22). Cikkek / Articles 79 Atvirauti, atviravimas valentingumas dabartinėje lietuvių kalboje 2023), amely bemutatja a lexikai szemantikai mezőből származó predikátumok szemantikájának és grammatikájának a valenciára gyakorolt hatását. A kérdésekre adott válaszok keresésekor a már említett nuoširdus mellett fontos a referálás a pa(si)sakyti, pasakoti(s) igék szótári definícióira és azok valenciájára is. Például a DLKŽe a pasisakyti lexémát a pasakyti első jelentéséhez irányítja (vagyis pasakyti – ‘1. szóban (vagy írásban) kifejezni egy gondolatot vagy véleménytʼ), míg a pasisakyti másik jelentését így határozza meg: ‘2. bevallani8ʼ. Az akadémiai LKŽe alapján világossá válik, hogy a pasakyti visszaható formái több jelentésben is használhatók: ‘12. elmesélniʼ (lásd 10), ‘13. bevallaniʼ (lásd 11), ‘14. megvallaniʼ (lásd 12), ‘15. kijelenteni magát; hírül adni, kinyilvánítaniʼ (lásd 13) vagy ‘16. kng. állást foglalniʼ (lásd 14). 10) Szinte nincs is olyan embere, akinek elmondhatná a gondjait I.Simon. (LKŽe) 11) Jis jai pasisakė, kad jis ją mylįs KII28. (LKŽe) 12) Persze, egyeseknek nagyon tetszett, hogy többé nem kell megvallaniuk a papnak a bűneiket Blv. (LKŽe) 13) Kijelentem önnek, hogy žemaitis vagyok Jn. (LKŽe) 14) Amikor a felkelésről esett szó, Bytautas nyíltan kijelentette, hogy nem ért egyet a felkelés eszméjével V. Myk-Put. (LKŽe) Mind a DLKŽe, mind az LKŽe a pasakoti ige első jelentését így adja meg: ‘elmondani egy eseményt, történetetʼ (lásd 15, 16, vö. 3). 15) Senkinek sem mesélte el a bajait. (DLKŽe) 16) Az az öregember az igazat mondja Jsv. (LKŽe) Nijolė Sližienė Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodyne (LKVJŽ) (Sližienė 1998: 130) pateiktų duomenų pagrindu aiškėja, kad veiksmažodis pasisakyti, vartojamas reikšmėmis „1. pasipasakotiʼ (žr. 17), „2. a) žodžiu pranešti, pareikšti; prisistatyti; b) prisipažintiʼ (žr. 18), yra trivalentis, o reikšme „3. pareikšti savo nusistatymą, pritarti arba nepritartiʼ (žr. 19) – dvivalentis. Taigi pasisakyti apima ir (dalį) pasakoti(s) semantikos ir gramatikos (žr. toliau). 17) Ji beveik neturi žmogaus, kuriam [ji] galėtų pasisakyti savo vargus (plg. apie savo vargus). (idézve: Sližienė 1998: 130) 18) A gyermek bevallotta az anyjának, hogy összetörte a csészét / hogy összetörte a csészét (az elkóborolt kislibáról). (idézve ugyanott, 130) 19) Minden felszólaló a javasolt jelölt mellett (a javasolt jelölt ellen) foglalt állást. (idézve ugyanott, 130) 8 A prisipažinti ige ‘1. kifejezni saját bűnösségétʼ, ‘2. az önmagáról való igazmondásʼ vegyértékéről bővebben lásd LKVJŽ (Sližienė 1998: 257), pl., Ji niekam sem vallaná be, hogy tetszik neki. LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ 80 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX Iš 17 pavyzdžio matyti, kad pasisakyti reikalauja vardininku žymimo agentya vaus9 alany, a beneficiensi funkciót betöltő, dativusszal kifejezett indirekt tárgy, valamint variánsan accusativusszal, az apie elöljárószóval alkotott szerkezet, a mellékmondati tagmondattal jelölt tartalmi (direkt) tárgy. A második jelentés szerint a 18. példában a valenciaaktánsokat a névszóragosan jelölt ágensi alany, a részes esetben kifejezett közvetett beneficiensobjektum, valamint variánsan – az apie elöljárószós szerkezettel, igenévvel, határozói igenévvel vagy mellékmondati mondatrésszel – jelölt kontentum fejezi ki. A beneficienst megtestesítő aktáns fakultatív. A 19. példa azt mutatja, hogy a kétvalenciájú pasisakyti ige alanytas taip pat yra agentyvus, o prielinksnio už arba prieš konstrukcija žymimas objektas atliepia kontentyvą. Az LKVJŽ (Sližienė 1998: 123–124) és az abban közölt példák (lásd 20–22) alapján a pasakoti ige névszóragosan jelölt ágensi alanyt, részes esetben kifejezett beneficiensértékű közvetett objektumot, valamint variánsan – tárgyesettel, apie elöljárószós szerkezettel, tárgyesettel és igenévvel vagy határozói igenévvel, igenévvel, határozói igenévvel, mellékmondati mondatrésszel – jelölt kontentum- (közvetlen) objektumot kíván meg. A pasisakyti esetéhez hasonlóan a részes esetben jelölt aktáns fakultatív. 20) Virpša szemérmetlenül cinikus anekdotákat mesél neki. (idézve innen: Sližienė 1998: 124) 21) A nagynéném gyakran mesélt nekünk a múltról. (idézve ugyanonnan, 124) 22) Meséld el, hogyan történt. (idézve ugyanonnan, 124) Antanas Lyberis Szinonimaszótárában (SŽe) látható, hogy a pasakoti a kalbėti10 ‘valamilyen eseményt, történést elmondani, gondolatokat kifejteniʼ szinonimái közé tartozik. Az elmondottak alapján feltételezhető, hogy az atvirauti ige fakultatívan megköveteli a beneficiens részes esetét, míg a kontentum funkciójának megfelelő szükséges aktáns a ND-ben szemléltetettnél változatosabban is jelölhető lenne. 2. A VIZSGÁLT ANYAG Didžiąją DLKT dalį sudaro rašytinės, dažnai redaguotos, skirtingų žana publicisztikai, szépirodalmi, nem szépirodalmi vagy közigazgatási irodalom) nyelvi szövegei. A beszélt nyelv példái ott nyilvánvalóan sokkal kisebb számban fordulnak elő. A 9 Agentas1 [A1] példái – az élőlényekre jellemző cselekvés kezdeményezőjének vagy végrehajtójának funkciója (Sližienė 1994: 19). A valenciáról bővebben lásd: LKVJŽ (Sližienė 1994: 330–331). Straipsniai / Articles 81 Atvirauti, atviravimas valentingumas dabartinėje lietuvių kalboje a cikkben vizsgált szavak különböző alakjainak mondatbeli előfordulásait úgy gyűjtötték, hogy a DLKT bővített keresőmezőjébe beírták az atvira szót, és kiválasztották a szó közepe kritériumot. Az 1. táblázat azt mutatja, hogy a megtalált 303 (in)finitív atvirauti-alak hogyan oszlik meg műfajok szerint. Látható, hogy a példák többsége (251, azaz 83%) publicisztikai szövegből származik, jóval kevesebb a szépirodalomból (41, azaz 14%), egyedi esetek (10, azaz 3%) pedig a nem szépirodalmi irodalomban fordulnak elő. A beszélt nyelvben mindössze 1 példát találtak, a hivatali nyelvben pedig egy sem volt. 1. TÁBLÁZAT. Az atvirauti különböző alakjai a DLKT korpuszában Tekstynodalis Atvirauti forma Pavartojimo skaičius Összes előfordulás skaičius Szépirod7 usiu 1 amas 1 ja 4 ama 1 ančios 1 ate 1 ju 1 iu 1 alom irodalom neatvirauti 10 vo 1 uja 1 paatvirautume paatviravau uti 1 paatviravęs atviraudatvirauatviraujatviraujatviraujatvirauatvirausatvirauti atviravo neatvira1 neatvirapaatvirapaatvira1 1 paatviravo 6 1 41 Nem szépirodalmi atviraudaatvirauti atvirauja 2 irodalom vo 1 3 3 atviravo paatvirau10 Publicistika ti 1 ma 1 mas 1 vo 1 72 me 1 atviraudaatviraudaatviraudaatvirauja atviraujaatviraujančiųjų 1 251 11 A DLKT példáit a kutatáshoz 2023 májusában gyűjtötték. LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ 82 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX Tekstynodalis Atvirauti forma Pavartojimo skaičius Összes előfordulás skaičius Publicistika atvirauji atviraukatvirauti atviravo atviravoatviravneatviraneatviraneatviraneatvirauti neatvirapaatvirapaatvirapaatvirapaatvirapaatviravęs 2 ime 1 43 103 me 1 ęs 1 udavo 1 uja 5 uk 1 1 vo 3 ukite 1 usiu 1 uti 5 vo 4 1 251 Beszélt nyelv atviravo 1 1 Összesen 303 303 A DLKT-ben 39 példát találtak a kalbamojo veiksmažodžio absztrakt formáival 2 lentelę). Panašiai kaip atvirauti atveju, pavyzdžių nėra administracinėje kalbo- (lásd: je. Szintén nem találtak beszélt nyelvi példákat. Az atviravimas formáival előforduló példák többsége publicisztikai művekből származik (21, vagyis 54%), jóval kevesebb a nem szépirodalmi (12, vagyis 31%) és a szépirodalmi (6, vagyis 15%) irodalomból. 2. TÁBLÁZAT. Az atviravimas különböző formái a DLKT szövegkorpuszban Tekstynodalis Atviravimas forma Pavartojimo skaičius Bendraspavartojimo skaičius Szépirodmo 2 atviravialom atviravipaatviramas 2 atviravimų 1 vimas 1 6 Nem irodalom atviraviatviraviszépirodatviraviatviravimą atviravimui 1 mai 2 almi mo 5 1 mas 2 paatviravimai 1 12 Cikkek / Articles 83 Atvirauti, atviravimas valentingumas dabartinėje lietuvių kalboje Tekstynodalis Atviravimas forma Pavartojimo skaičius Bendraspavartojimo skaičius Publicisz1 21 ánulások megnyilvmegnyilvtika a ak 2 atviravimą ánulással megnyilvmegnyilv7 ánulás 4 ánulásnmegnyilvmegnyilv1 1 ánulásokat 3 megnyilvánulások 1 megnyilvánulásoknak 1 ánulásra Összesen 39 39 Tehát a megnyilvánulás különböző (megnyilvánulás) formái a mondatban leggyakrabban publicisztikában fordulnak elő, amelyhez a DLKT12 alapján a következők tartoznak: általános folyóiratok, népszerű folyóiratok, tudományos folyóiratok, könyvek (önéletrajzok, emlékiratok, visszaemlékezések, krónikák, évkönyvek, naplók, levelek, esszék, karcolatok stb.) és mások. A továbbiakban a funkcionális stílusok szerinti példákat külön nem tárgyaljuk. 3. A MEGNYILVÁNULÁS (-ÁS) KÜLÖNBÖZŐ FORMÁI VALENTINGUMAS Mielőtt a DLKT alapján megvizsgálnánk a megnyilvánulás szemantikáját és grammatikáját, fontos elmondani, hogy ebben a korpuszban a nyitott melléknév egy másik származékával, a megnyílni (-ás) ‘nyitottá válniʼ igével is találhatók elszórt példák (lásd 23, 24). Azt, hogy a nyitott melléknév igévé válik, a Google böngészőben könnyen megtalálható példák is mutatják, mind a megnyílni (lásd 25, 26), mind a megnyilvánulni igével (lásd 27, 28) formákkal13. 23) A verseny megmutatta, hogy a tanulók szeretnének aktív tagjai lenni egyre nyitottabb társadalmunknak. 24) Ön szerint milyen, a társadalom nyitottabbá válásának folyamatai figyelhetők meg az utóbbi időben? 12 Megtekintve [2023-10-10] itt: http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas/menu?page=about. 13 Vö. a VLKK véleményét: „A atvirauti szót valószínűleg nem kerülhetjük el, csak nem kellene elkoptatott sablonná változtatni, amely kiszorítja a kifejezés más eszközeit: nyíltan elmesélni, nyíltan beszélni, nyitottnak lenni stb.” (idézve innen: https://vlkk.lt/konsultacijos/4226-atvirauti). LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ 90 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX A háromvonzatos atvirauti ‘3. őszintén beszélni, beszélgetniʼ ágensi alanyt, valamint a komitatívuszi és kontentívuszi funkciónak megfelelő indirekt tárgyakat kíván. A mondatban a komitatívusz kötelezően a su prepozíciós szerkezettel fejeződik ki, a kontentívusz pedig fakultatívan az apie prepozíciós szerkezettel mondható ki. A háromvonzatos atvirauti ‘2. nyíltan (el)mondani, elbeszélni, bevallaniʼ az agensi alanynak, a beneficiensnek és a kontentívusznak megfelelő indirekt tárgyakat kíván. A beneficiens fakultatívan datívusszal fejezhető ki, a kontentívusz pedig változatokban kötelezően az apie prepozícióval vagy igenévi szerkezettel, illetve mellékmondati tagmondattal jelölhető. Amikor a kétvonzatos atvirauti a ‘nyíltnak lenniʼ jelentésben használatos, szintaktikai aktánsai az atviras analógiájára kötelező alanyi nominativusszal, valamint fakultatív módon indirekt tárgyi datívusszal vagy su prepozíciós szerkezettel fejeződnek ki. Az alany a perceptív ágensnek felel meg24, a változatokban jelölt indirekt tárgy pedig a beneficiensnek. x y A DLKT-ben nem találtak olyan példákat, amelyekben a mondatban kifejeződne ennek a „nyíltnak lenni” jelentésnek a fakultatív aktánsa. A rendelkezésre álló empirikus anyag arra enged következtetni, hogy így inkább elkülönítik az atvirauti ‘nyíltnak lenniʼ és az atvirauti ‘nyíltan beszélni (valamiről)ʼ jelentést; az első esetben a részes eset és a konstrukció egy szemantikai funkciónak felel meg, a másodikban pedig ugyanazon formák eltérő szemantikát mutatnak. A kutatás kimutatta, hogy az atvirauti (-avimas) ‘nyíltan beszélni (valamiről)ʼ valenciastruktúráiba a kétértékű atviras ‘őszinte, mindent kimondóʼ szabad tagjai közül beépül a tartalmi aktáns ((az el)mondás, a beszéd tartalma), saját kifejezéssel. ŠALTINIAI BLKŽ – Bendrinės lietuvių kalbos žodynas, red. kolegija D. Liutkevičienė, D. Murmulaitytė, V. Sakalauskienė, A. Gritėnienė, A. Gaidienė, D. Daugirdienė, L. Jonušys, vyr. red. D. Liutkevičienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2013–2022. Prieiga internete: https://ekalba.lt/bendrines-lietuviu-kalbos-zodynas/. DLKT – Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas, Kaunas: Vytauto Didžiojo universitetas. Prieiga internete: http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas/. DLKŽe – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, 8-asis patais. ir papild. leidimas, vyr. red. St. Keinys, e. variantas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2021. Prieiga internete: https://ekalba.lt/dabartines-lietuviu-kalbos-zodynas/. LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas 1–20 (1941–2002), red. kolegija G. Naktinienė, J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė, vyr. red. G. Naktinienė, e. variantas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005 (atnaujinta versija, 2018). Prieiga internete: https://ekalba.lt/lietuviu-kalbos-zodynas/. 24 Apie dvisluoksnes semantines funkcijas plačiau žr. Drukteinis (2009). Straipsniai / Articles 91 Atvirauti, atviravimas valentingumas dabartinėje lietuvių kalboje LKŽPapK – „Lietuvių kalbos žodyno“ Papildymų kartoteka, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2015. Prieiga internete: https://ekalba.lt/lkz-papildymu-kartoteka/. SisŽe – Paulauskas Jonas. Sisteminis lietuvių kalbos žodynas, Vilnius: Mokslas, 1987, e. variantas, 2015. Prieiga internete: https://ekalba.lt/sisteminis-lietuviu-kalbos-zodynas/ perziura. SŽe – Lyberis Antanas. Lietuvių kalbos sinonimų žodynas, 2-asis patais. leidimas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2002, e. variantas, 2015. Prieiga internete: https://ekalba.lt/ sinonimu-zodynas/. IRODALOM Ágel Vilmos 2000: Valenztheorie, Tübingen. Drukteinis Albinas 2009: Semantinės sakinių struktūros su sinkretinės reikšmės predikatais. – Res Humanitariae 6, 24–41. Hentschel Elke, Weydt Harald 1994: A német nyelvtan kézikönyve, 2. kiadás, Berlin, New York: De Gruyter. KP2 S2 – Nyelvi tanácsok 2: Szintaxis 1. Az elöljárók és utóvetők használata, szerk. R. Miliūnaitė, főszerkesztő A. Pupkis, Vilnius: Tudományos és Enciklopédia-kiadói Intézet, 2003. Miliūnaitė Rita 2022: A XXI. század eleji változó és új litván nyelvi jelenségek: rendszerezés és a változások irányai, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. DOI: doi.org/10.35321/e-pub.42.lietuviu-kalbos-pokyciai. Semėnienė Loreta 2003: A melléknevek egyeztetése. – A szintaktikai kapcsolatok kutatása. A litván nyelvtan munkái 1, szerk. A. Holvoet, A. Judžentis, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 37‒66. Sližienė Nijolė 1994: A litván nyelv igéinek vonzatárszótára 1, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó. Sližienė Nijolė 1998: A litván nyelv igéinek vonzatárszótára 2(1), Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó. Vaičiulytė-Semėnienė Loreta 2001: A litván nyelv mellékneveinek valenciája: daktaro disertacija, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Vaičiulytė-Semėnienė Loreta 2023: A prieraišus, prieraišumas valenciája a mai litván (írott) nyelvben. – Acta Linguistica Lithuanica 88, 181–205. Online elérhető: https://journals.lki.lt/actalinguisticalithuanica/article/view/2245/2338. LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ 92 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX Valency of the Verb atvirauti and Noun atviravimas in Contemporary Lithuanian Nyelv ÖSSZEFOGLALÓ A Kortárs Litván Nyelv Korpuszából származó, az atvirauti és az atviravimas különböző alakjait tartalmazó 340 példa elemzése feltárja, hogy valenciájukat az atviras melléknév, valamint a minimális lexikai-szemantikai mezőből származó predikátumok szemantikája és grammatikája befolyásolja. A kutatás azt mutatja, hogy az atvirauti predikátum általánosított jelentése: ‘nyitottnak lenni; nyíltan beszélniʼ. Valencia szempontjából ez a jelentés a következőképpen bontható fel: ‘1. nyitottnak lenniʼ, „2. nyíltan mondani, elmondani; megvallaniʼ, és „3. beszélni, a converse openlyʼ. The latter two meanings differ from each other in the direction of speech. The trivalent atvirauti ‘3. to talk, to converse openlyʼ requires the agentive subject, the komitatívusznak és a tartalmi esetnek megfelelő indirekt tárgyakhoz. A társító viszonyt a su elöljárószó kötelező használatával fejezik ki, míg a tartalmi viszony fakultatívan az apie elöljárószó használatával fejezhető ki. A háromértékű atvirauti „2. nyíltan mondani, elmondani; A „to confess” használata egy mondatban ágensi alanyt és közvetett tárgyakat igényel, amelyek a kedvezményezettnek és a tartalmi szereplőnek felelnek meg. A benefaktívusz fakultatívan fejezhető ki a közvetett tárgy dativusával. Ezzel szemben a közvetett tárgy tartalmi esete szükségesként jelölhető az apie elöljárószó szerkesztésével, illetve igenévi szerkezettel vagy alárendelt mondattal. Amikor a kétértékű atvirauti az „1. A „nyitva lenni” esetében szintaktikai vonzatai az atviras analógiájára a szükséges alanyesetben, valamint opcionálisan a részes esetben vagy a közvetett tárgy su elöljárós szerkezetében állnak. A téma megfelel annak, hogy a tanulmány kimutatja: az atvirauti „nyíltan beszélni” ige percipient agent and the variantly marked indirect object to the beneficiary. vegyértékszerkezetei tartalmaznak egy tartalmi bővítményt, amely az atviras melléknév szabad elemeiből származó kifejezéssel áll. Beérkezett: 2023. október 11. LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Litvánia [email protected]