Envy as a Psychological and Cognitive Phenomenon in Ukrainian and Slovak Linguistic Consciousness (Based on the Associative Experiment)

Straipsniai / Articles 301 ANDREA GROMINOVA University of Ss. Cyril and Methodius in Trnava, Slovakia ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0002-2384-6880 Kutatási területek: fordítástudomány, az orosz irodalom fordítási recepciója szlovák kulturális kontextusban, kortárs orosz irodalom, kortárs orosz és szlovák költészet. OLEH TYSHCHENKO University of Ss. Cyril and Methodius in Trnava ORCID-azonosító: orcid.org/0009-0009-0811-2123 Kutatási területek: szláv etnolingvisztika, összehasonlító frazeológia, lingvokulturológia, kognitív nyelvészet, általános és összehasonlító-tipológiai nyelvészet, transzlatológia. IGOR KOROLYOV Taras Shevchenko National University of Kyiv ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0003-0436-5923 Kutatási területek: általános nyelvészet, nyelvi kommunikáció, pszicholingvisztika. MYROSLAVA FABIAN Uzhhorod National University ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0002-3351-1275 Kutatási területek: lexikai szemantika, összehasonlító szemantika, pragmatika, nyelvek és kultúrák közötti kommunikáció, szociolingvisztika. DOI: doi.org/10.35321/all90-12 ANDREA GROMINOVA, OLEH TYSHCHENKO, IGOR KOROLYOV, MYROSLAVA FABIAN 302 Acta Linguistica Lithuanica XC IRIGYSÉG MINT PSZICHOLÓGIAI ÉS KOGNITÍV JELENSÉG UKRAJNÁBAN ÉS SZLOVÁK NYELVÉSZETI TUDATOSSÁG (ALAPULÓ AZ ASSZOCIATÍVRÓL KÍSÉRLET)1 Pavydas kaip psichologinis ir kognityvinis reiškinys ukrainiečių ir slovakų kalbinėje sąmonėje (remiantis asociaciniu eksperimentu) ANNOTÁCIÓ The complex psychological, sociocultural and semiotic phenomenon of ENVY is explored in the paper. It is regarded as a mental correlating factor of cultural signs and symbolic stereotypes, norms and values. Additionally, it serves as the element of cognitive valamint értékelő tapasztalatok, etikai és vallási szokások és meggyőződések, mint például a model of the world in the magic texts, body and evaluative metaphors of up and down, the concepts of success, wealth, poverty, the domestic and the strange, etc. naiv Az IRIGYSÉG fogalmi szférájának nyelvi-kognitív elemzését elvégezték. Az asszociációs kísérleten alapul, annak ingereire adott reakciókon, azok gyakoriságán, valamint az ukrán és szlovák válaszadóktól kapott nemzeti és kulturális sajátosságokon. Az IRIGYSÉG keretmodellje nem, asszociatív képzetek, értékelő és metaforikus jegyek szerint került kidolgozásra. A kapott eredményeket kognitív, kvantitatív és kvalitatív szempontból értelmeztük, az IRIGYSÉG fogalmát aktualizáló közmondások és szólások alapján. Az empirikus anyagot megfelelő alkeretekként modelleztük. Meghatároztuk a GYŰLÖLET, a FÉLTÉKENYSÉG és a KAPZSISÁG fogalmával való szemantikai összefüggéseik zónáit. 1 A tanulmány az Erasmus+ KA220-HED No. 2021-1-SK01-KA220-HED-000022917 számú, „A doktori képzési programok koncepciójának és tantervének innovációja, valamint hatékonyságuk növelése” című nemzetközi támogatási projekt (A. Grominova, sios patirties, etinių ir religinių normų bei tikėjimų O. Tyshchenko). Straipsniai / Articles 303 Envy as a Psychological and Cognitive Phenomenon in Ukrainian and Slovak Linguistic Consciousness (Based on the Associative Experiment) KULCSSZAVAK: az IRIGYSÉG fogalma, asszociatív kísérlet, keret, alkeret, ukrán és szlovák válaszadók. ABSZTRAKT Straipsnyje nagrinėjamas sudėtingas psichologinis, sociokultūrinis ir semiotinis reiškinys PAVYDAS. Jis laikomas psichiniu veiksniu, koreliuojančiu su kultūriniais ženklais ir simboliniais stereotipais, normomis ir vertybėmis. Be to, jis yra kognityvinės ir vertinamoelementas, pavyzdžiui, nai vusis pasaulio modelis magijos tekstuose, kūno ir vertinamosios metaforos, nurodančios kryptį aukštyn arba žemyn, sėkmės, turto, skurdo, buities, svetimybių sąvokos ir kt. támogatásával jelent meg. Elvégeztük az IRIGYSÉG konceptuális területének nyelvi-kognitív elemzését. Ez az ukrán és szlovák válaszadók asszociációs kísérletben adott, a stimulusokra vonatkozó reakcióin, valamint azok gyakori leértékelő és metaforikus mo, taip pat tautinės ir kultūrinės jų specifikos duomenimis. Koncepto PAVYDAS freimų modelis buvo sukurtas pagal lyties, asociacinių vaizdinių, sajátosságainak jegyein alapul. Az IRIGYSÉG fogalmát aktualizáló közmondások és szólások alapján kapott eredményeket kognitív, kvantitatív és kvalitatív szempontból értelmeztük. Az empirikus anyagot megfelelő alkeretekként modelleztük. Megállapítottuk szemantikai kapcsolataikat a GYŰLÖLET, az IRIGYSÉG és A GODUMAS területei. KULCSSZAVAK: az IRIGYSÉG fogalma, asszociációs kísérlet, keret, pofreimis, ukrainiečių ir slovakų respondentai. 1. INTRODUCTION A nyelvi tudat a pszicholingvisztikai kutatás központi tárgya volt a kortárs tanulmányokban. Ez határozta meg többirányú vizsgálatát különböző szempontokból: módszertani, kognitív, szemiotikai, etnolingvisztikai, axiológiai, lexikográfiai stb. Az IRIGYSÉG mint az egyik alapvető antropológiai kategória összetett, többfunkciós, kulturális, mentális és nyelvi jelenség, amely külön vizsgálatot igényel. Az IRIGYSÉG asszociatív mezőjének axiometriai és szemantikai rekonstrukciója megköveteli a különböző nemzetek képviselőire jellemző reconstruction of emotions by focusing on 1) both common and distinctive nyelvitudat-képek etnokulturális és etnopszichológiai sajátosságainak feltárását; 2) az etnosz identitásának és történelmi emlékezetének tanulmányozását és megértését; 3) az etnosz értékeinek és kulturális sztereotípiáinak vizsgálatát pszicholingvisztikai és kognitív módszerek alkalmazásával. ANDREA GROMINOVA, OLEH TYSHCHENKO, IGOR KOROLYOV, MYROSLAVA FABIAN 304 Acta Linguistica Lithuanica XC The mentioned cognitive techniques prove Kutter’s statement (1998: 72– 73) that “ENVY is a greed engorging a person from inside […] it turns into a resentment which Friedrich Nietzsche termed as “existential ENVY” (Germ. Lebensneid).” The destructive semantics of ENVY and HATRED are highlighted by Maria Szymkowska (1989: 27) who regards the emotional states through the prism of “psychological hygiene”: they have “the sense of destruction and disease both from the point of somatic health of those who experience them and those to whom they are directed. They constitute a threat for the physical health.” Többdimenziós kategóriaként az IRIGYSÉG mindig is felkeltette azoknak a tudósoknak a figyelmét, akik választ próbálnak találni az összetételével és megnyilvánulásaival kapcsolatos kérdésekre. Az ápolástudomány szempontjából az IRIGYSÉG elemzése azon a törekvésen alapul, hogy az emberi lényeket a szubjektív egészség és betegség perspektívájából értsük meg (Maijala, Munnukka, Nikkonen 2000). Hasonló tanulmányok az IRIGYSÉG és a FÉLTÉKENYSÉG vizsgálatára, valamint arra összpontosítanak, hogy ezek pozitív és negatív aspektusai miként hatnak az ápolást oktató akadémiai szakemberek körében a munkahelyre (Cleary, Walter, Halcomb, Lopez 2016), továbbá megpróbálják bizonyítani, hogy nemcsak a betegek irigyelhetik elemzőik kreativitását, hanem a terapeuták és elemzők is irigyelhetik betegeik kreativitását (Safán-Gerard 2019; Hupka, Zaleski, Jurgen, Reidl, Tarabrina 1997). Oleh Tyshchenko (2020: 248) feltárta a lexémák kompatibilitásának jellemzőit az IRIGYSÉG és a FÉLTÉKENYSÉG fogalmával a szláv nyelvekben. Számos műben bemutatják a vizsgált fogalom összehasonlító és tipológiai értelmezését: Irina Nesvetajlova (2010), Irina Koltuckaja (2014), Natalija Šapran (2015), Tatjana Grigorjanová, Marina Matytcina (2018). A kulturális antropológia és az emberi pszichológia kategóriái alapján Schoeck bizonyítja, hogy a FÉLELEM és az IRIGYSÉG az emberi relationships existing in modern and primitive cultures where relevant representations and concepts categorize and regulate various manifestations of IRIGYSÉG szerves összetevői (Gawarkiewicz 2008: 11). Az IRIGYSÉG a hét főbűn egyike, és a legszégyenletesebb közülük; a latin invidia, „nem-látás” szóból ered. Mélyen beágyazódott az emberi pszichébe, és minden korszakban és minden népnél jelen van. Általában azok felé irányul, akikhez az emberek hasonlítják magukat, vagy akikkel úgy érzik, versenyben állnak. Az irigy emberek hajlamosak ellenségesek, dühösek, neheztelők és ingerlékenyek lenni. A vizsgált érzelmek ezen árnyalatainak világosabb körülhatárolása érdekében a kutatók a Wierzbicka által javasolt szemantikai primitívek elvét alkalmazzák: 1) X IRIGYSÉGET ÉREZ: „Valami jó történt valaki mással. Velem nem történt meg. Nem akarom, hogy ez legyen a helyzet. Azt akarom, hogy ilyen jó dolgok velem történjenek, ne valaki mással. Ezért szenvedek, és gyűlölöm a többieket” ; 2) X person who is dear for me has good feelings for someone else. I’m afraid that the Straipsniai / Articles 305 Envy as a Psychological and Cognitive Phenomenon in Ukrainian and Slovak Linguistic Consciousness (Based on the Associative Experiment) féltékeny: „Attól tartok, hogy az a személy, aki kedves a számomra, elveszítheti irántam táplált jó érzéseit.” „Nem akarom, hogy ez így legyen.” „Azt kívánom, bárcsak az a személy, aki kedves a számomra, csak irántam táplálna jó érzéseket.” „Ezért szenvedek, és gyűlölöm a másikat” (Wierzbicka 2006: 123). A jelen kutatás célja az IRIGYSÉG nyelvi és kulturális képének megalkotása asszociációs kísérlet alapján, valamint „pszichológiai portréjának” bemutatása a kialakult diskurzív gyakorlatok keretében, különösen annak az egyén mindennapi tudatában, szubjektív, egyéni beszédaktusaiban való működésében, továbbá gyakoriságának feltárása és tipológiájának létrehozása ukrán és szlovák hallgatók körében. A kutatás céljának elérése érdekében a következő feladatokat tűztük ki: az IRIGYSÉG mint pszichokognitív és társadalmi jelenség rövid áttekintése; az ukrán és szlovák válaszadók IRIGYSÉG-fogalmi szférájának bemutatása keretszerkezeti formában, valamint az egyes keretek verbális tartalmának feltárása a reakciók gyakorisága és minőségi összetétele alapján; a kölcsönös asszociatív fogalmi kapcsolat indexének megállapítását követően a szemantikai metszésterületek feltárása az IRIGYSÉG – KAPZSISÁG, illetve az IRIGYSÉG – FÉLTÉKENYSÉG asszociatív párokban az asszociatív-verbális hálózaton belül; az egyes felkínált alkeretekben (szcenárió-, axiológiai, paraméteres, kauzatív stb.) megnyilvánuló reakciótipológia leírására, figyelembe véve azok egyetemességét, egyediségét, valamint nemzeti és kulturális jelöltségét; a szóingerekre kapott reakciók megfelelő grafikus formában történő megjelenítésére és kommentálására. 2. A KUTATÁS MÓDSZERTANI ALAPJAI A jelen tanulmányban az IRIGYSÉG ukránok és szlovákok nyelvi tudatában való keretmodellezése a keret mint összetett taxonómiai struktúra fogalmán alapul. Goffman amerikai szociológus a keretet úgy értelmezi, mint a gyakorlati tudat képességét „arra, hogy a világot szervezett egésszé állítsa össze a diszkurzív kontroll részvétele nélkül”, továbbá mint „az észlelés bizonyos perspektíváját, amely formális meghatározást ad a helyzetnek”, vagyis a keretek olyan alapvető elemek, amelyeket a kutató a helyzetek keretén belül azonosíthat. A helyzetek olyan szervezőelveknek vannak alávetve, amelyek különböző eseményeket, például társadalmi eseményeket „generálnak”. Ugyanezek az elvek szabályozzák az eseményekben való szubjektív részvételünket is (Goffman 1974: 10–11; Sineleva 2014: 78). Mint általánosan elismert, az asszociációs kísérlet a szavakra vagy szókapcsolatokra (ingerekre) adott beszédreakciók vizsgálatának módszere, amely feltárja az anyanyelvi beszélők mentális lexikonában az érzetek, érzések, képek, fogalmak és megnevezések közötti reflexív, időleges kapcsolatokat. ANDREA GROMINOVA, OLEH TYSHCHENKO, IGOR KOROLYOV, MYROSLAVA FABIAN 306 Acta Linguistica Lithuanica XC An associative experiment involves informants questioning with a list of az ingerek, majd a leggyakoribb reakciók megállapítására (Galton, Tumb, Marbe). Célja a nyelvi rendszer asszociatív-verbális hálózat (Yu. N. Karaulov) vagy a szókincs asszociatív mezői formájában történő modellezése, a tudatképek „asszociatív profiljának” kialakítása (Ufimceva a kutató elméleti feltevéseinek relevanciája, azaz 2008: 20). Furthermore, the associative experiment “allows to confirm the psychological „a jelentések asszociatív hálózatát [...] a beszélő elméjében lévő hierarchikus fogalmi struktúrák tükröződéseként ábrázolni” (Potapenko 2013: 20), és egy konkrét ingerre adott reakciók a megfelelő As Zinaida Popova és Josif Sternin pontosítják (2007: 203): „az asszociatív kísérletek eredményeinek kognitív értelmezése elvégezhető a conceptual structures, which to some extent are accompanied by emotions and evaluations following informant’s conceptual picture of the world. pszicholingvisztikai jelentések leírásának szakaszán keresztül, vagy közvetlen kognitív módon érzékelve a világot, annak modern anyanyelvi beszélők általi értékelő kategorizálását, hogy ábrázoljuk a »kultúra által létrehozott jelentésrendszert«.” A interpretation of associates”. According to Roman Gawarkiewicz (2008: 7), “associative experiment aims to analyze the ways of describing, interpreting and nyelv fogalmi rendszerünk tükröződése (Tyshchenko, Korolyov, Palchevska 2021), és kognitív pszicholingvisztikai asszociatív kísérletek elvégzésével, valamint különféle más módszertanok alkalmazásával feltárhatjuk a világ mitológiai és modern képét. Alapvetően kontrasztív asszociatív teszteket végeznek a szókincs különböző tematikus csoportjain a szorosan rokon, valamint a szerkezetileg és földrajzilag complex solution of the language to thought conceptual framing together with its subframes. The emotional component plays a leading role in shaping both távoli nyelvekben. Például Petrova (2018: 14) bemutatta az ÉTEL ingernevek asszociatív mezőjét ukrán, angol és modern görög nyelven, az alábbi reakciótípusokat azonosítva: szintagmatikus, paradigmatikus, tematikus, fonetikai, szóalkotási, reminiszcens (idézet), hiponimikus, személyekre vonatkozó, földrajzi védjegyekhez kapcsolódó, nemzeti és kulturális; a kísérlet a következő kutatási eljárásból állt: a Lvivi Állami Életbiztonsági Egyetem hallgatói és kadétjai (tűzbiztonsági, polgári biztonsági szakok), a Lvivi Műszaki Nemzeti Egyetem hallgatói, valamint a nagyszombati Szent Cirill és Metód Egyetem hallgatói vettek részt az asszociatív kísérletben. Összesen 194 ukrán evaluative, individual (subjective) associations. For a complete analytical review of this issue in Ukrainian and comparative psycholinguistics, see (Levchenko, Tyshchenko, Dilai 2020). Straipsniai / Cikkek 307 Envy as a Psychological and Cognitive Phenomenon in Ukrainian and Slovak Linguistic Consciousness (Based on the Associative Experiment) 3. A KUTATÁS ELJÁRÁSA ÉS EREDMÉNYEI The empirical basis of the research comprises the results of the associative experiment conducted in 2019. The general scenario of the free-associative és 127 szlovák válaszadónak 67 ingert kínáltak fel, például envy(n), to envy(v); envious(adj) like/as, amelyek a kapott reakciók összességével létrehozzák az ENVY fogalmi szféra asszociatív verbális hálózatát. Így az ukrán válaszadóktól származó összesen 145 reakciót, köztük 104 egyedit, valamint az asszociatív kísérlet során a szlovák válaszadóktól kapott 536 reakciót az 1. és 2. ábra rendre bemutatja. A kísérlet menete azt mutatja, hogy a résztvevők (ukrán válaszadók) kihagyás nélkül reagáltak az ingerekre, többnyire a megadott középpontja felé; a résztvevők aktívabban vettek részt, és a felmérés során igyekeztek minden szóingerre egyenlően válaszolni. Így a legtöbb szóingerre több válaszreakció is született. Ez a szubjektív tényező felhasználható arra, hogy a válaszadók több válaszát nemük alapján magyarázzuk. Úgy véljük, hogy ennek a szempontnak a vizsgálata külön tanulmányt indokol. list; by the end of the list, the number of reactions significantly decreases (or is limited to one response to a stimulus word). Several respondents indicated “no association” even at the beginning of the list or put a line indicating the absence of any reaction. On the contrary, Slovak students (despite the smaller number of respondents) disproportions of the received answers from Ukrainian and Slovak respondents. In the research presented, the experiment and analysis of verbal responses did not involve the task of determining the correlation and specificity of A célzott asszociációs kísérlet folyamatában azonban külön feladat volt a reakciók tipológiájának nyomon követése az összehasonlítási standardtól függően (hogy az ENVY-t milyen tárgyakkal hasonlítják össze az „irigy, mint” szókapcsolatokban); a masculine form and ‘envious as’ in feminine form). To ensure the universality of the findings and highlight the social component, particularly the gender kísérlet vonatkozó szakaszában alapvetőnek tartjuk, hogy kommentárt fűzzünk a verbális asszociációk gyakoriságához mindegyik összehasonlított nyelvben, valamint megadjuk a férfi-, illetve női válaszok számát. A felkínált módszertan egyik aspektusa a fogalmak közötti „asszociatív” távolság meghatározása a közös asszociátumaikra vonatkozó adatok elemzésével ANDREA GROMINOVA, OLEH TYSHCHENKO, IGOR KOROLYOV, MYROSLAVA FABIAN 308 Acta Linguistica Lithuanica XC (a kölcsönös asszociatív kapcsolat indexe), valamint az asszociációs kísérlet vizualizációs eredményei, amelyek lehetővé teszik az ilyen közös területek azonosítását (pl. az ENVY és a kapzsiság, az ENVY és a féltékenység között). A 3–4. ábra az asszociatív-verbális hálózat vizsgált szakaszát mutatja. A kölcsönös asszociatív fogalmi kapcsolat indexét az azonos reakciók száma és az összes kapott reakció száma közötti korreláció kimutatásával számítottuk ki. Korábban hasonló technikát javasoltak (Ulanovič 2010: 214). Fontos kijelenteni, hogy a kapott eredmények leírásakor nem vettük figyelembe az összes kapott reakciót, hanem csak azokat, amelyek megfelelnek a szerzők által javasolt reakcióeloszlási módszernek (a kereteken belüli alkeretek szerint), mivel ezek a verbális asszociációk rendelkeznek az ENVY egy bizonyos objektumhoz való relevance for the obtained results. Thus, the description does not include the reaction results associated with declarative, participle, and possessive (belonging viszonyának legnagyobb pragmatikai és kognitív értékével) alkeretek. Ezért a leírtak reactions presented in the main part of the investigation is much smaller than the received list of reactions in general. FIG. 1. Reactions to заздрість ‘ENVY’ stimulus Straipsniai / Articles 309 Envy as a Psychological and Cognitive Phenomenon in Ukrainian and Slovak Linguistic Consciousness (Based on the Associative Experiment) FIG. 2. Reactions to závisť ‘ENVY’ stimulus To commence, an in-depth analysis of the axiological and colour subframes. száma kerül megadásra. Az ENVY értékelése a JÓ–ROSSZ kategórián belül főként az axiológiai skála negatív pólusát foglalja el. Elsősorban az ENVY-re irányuló ösztönzést jeleníti meg a jelenlegi normák megsértésének, az etikai értékelésnek és az elutasításnak a kategóriáiban, olykor a negativitás jelentős megnyilvánulásával (egy személy gondolataiban vagy cselekedeteiben): ukrán не варто/nem érdemes (f 1,3), дуже погано/nagyon rossz (m 0,65), думати погано/rosszul gondolkodni (f 0,65), зле/rossz (f 0,65) зло/gonosz (f 1,3/m 1,3), недобре, негатив/nem jó, negatív (f 1,3), szlovák negatívne/negatívan (f 2,00). Hasonló reakciók figyelhetők meg a заздрість „IRIGYSÉG” ingerre: найгірше/a legrosszabb (m 0,69), недобре/nem jó (m 0,69), нічого доброго/semmi jó (m 0,69), обмеженість/szűklátókörűség (f 0,69), погана/rossz (f 0,69), погано/rosszul (f 0,69/m 2,07). Hasonló reakciókat figyelünk meg a заздрити „IRIGYELNI” ingerre (f 3,9/m 2,6): погань/rosszaság (m 1,38), низько/alantas (m 0,69), ницість/aljasság (f 1,38), недоречність/illetlenség (f 0,69), нікчемність/értéktelenség (f 0,69), кoристолюбність/önzés (f 0,69). Ezt a fogalmat az etikai és vallási normák határain belül bizonyos tilalmak és előírások megsértéseként értelmezik: гріх/bűn (jellemzően kellően produktív ANDREA GROMINOVA, OLEH TYSHCHENKO, IGOR KOROLYOV, MYROSLAVA FABIAN 316 Acta Linguistica Lithuanica XC відлюдькуватий/magányos, visszahúzódó (f 0,65). Az elszegényedéssel kapcsolatos, az irigy mint/úgy, mint (nőnemű alak) ingerre adott reakciók ritkábbak (m 0,65). Általánosságban az antropocentrikus reakciók, amelyek az ember általános megnevezését tartalmazzák (túlnyomórészt nőnemű alakban), olykor pejoratív melléknevekkel — найгірша людина, одинока нещасна жінка/a legrosszabb ember, magányos boldogtalan nő — szintén a rontó szemmel/вріклива (f 0,65) kapcsolatosak. 8. AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ ALKERET: REAKCIÓK AZ IRIGY/ KEDVEL (HÍMNEMŰ ALAKBAN) ÉS IRIGY, MINT (NŐNEMŰ ALAKBAN) STIMULUSRA Paraszka (feltehetően a szépirodalom Rare and atypical reactions are connected with the names of plants. According to the obtained data, a single female reaction of this type морква/carrot (f 0,65) has been recorded, the sense of which is hard to explain rationally. We can speak about situational or highly subjective reactions. Only female respondents compare an envious woman with a witch/відьма (f 1,56), anthroponym Параска/ hatására), egy pletykálkodóval пліткарка/rágalmazóval vagy egy határozatlan alannyal не знаю хто/nem tudom, kivel (f 0,78); míg a férfiak gyermekekkel és néhány alapvető emberi univerzális értékkel, például az élettel és a jósággal (m 0,78). Ezenkívül a férfiak reakciói az IGAZSÁGOSSÁG és az IGAZSÁG fogalmaihoz kapcsolódnak: виправдання і хотіти чи бажати чогось/igazolás és valamit akarni vagy kívánni (m 0,78). A nők hajlamosak az IRIGYSÉGET a BECSÜLETESSÉGGEL társítani (f 0,78), és stabilnak, változhatatlannak tekintik завжди/mindig (f 0,78). Sporadikusan megfigyelhetjük a kapcsolatot szomatikus metaforikus korrelátumokkal is, például жало/fullánk (m 0,65). Néhány, rajzfilmekhez kapcsolódó alluzív intertextuális reakció (поштар Пєчкін/Pecskin postás – csak a női reakciók esetében 0,65), az antonomáziához Леськахвеська/Leskahveska (csak a női reakciók esetében 0,65), valamint egyes vallási fogalmakhoz Буда/Buddha (m 0,78) kapcsolódó reakciók meglehetősen kifejezőek. A frazeológiai eredetű reakciók: жаба/béka vagy az аж очі повилазили/a szemek meghökkentő hatásra kidülledtek összehasonlítások a női reakciókhoz tartoznak. Számos reakció családi vagy személyközi kapcsolatokat jelenít meg (тітка/nagynéni f 0,78), a közvetlen környezet mindennapi képeit (сусіди, сусід/szomszédok, szomszéd – m 0,78, valamint az attributív és névmási szókapcsolatok: сусіди, моя сусідка зла сусідка, сусідка/szomszédok, a szomszédom gonosz szomszéd, szomszédnő f 6,25/m 3,13 a standard összehasonlítás funkciójában), társadalmi és életkori jellemzőket (розлучена/elvált f 0,78), foglalkozást продавець/eladó (m 0,78), társadalmi státuszt дякова жінка/diakónus felesége (f 0,65). Jellemzőek továbbá a szlovákokra is: chcem to, čo sused/azt akarom, amit a szomszédom akar (f 2,00), suseda/férfi szomszéd (m 23,53/f 8,00), susedka/női szomszéd (f 2,00). Straipsniai / Articles 317 Envy as a Psychological and Cognitive Phenomenon in Ukrainian and Slovak Linguistic Consciousness (Based on the Associative Experiment) A szlovák nyelvben a státuszhoz kapcsolódó asszociatív reakciók a családi és rokoni kapcsolatokhoz kötődnek – anyóshoz vagy általában egy rokonhoz: súrodenec/testvér, Az állatok és rovarok azonban a legerősebb asszociációkat váltják ki: заздрити ‘IRIGYELNI’: бджілка/méh (m 0,78), вовчиця/nőstény farkas (m 0,78), érzelmi konnotációk nélkül вовк, ворона/farkas, varjú (f 1,56), гусениця, пантера/hernyó, párduc (f 0,78). svokra/mother-in-law (f 2,00), which serve as an etalon of the comparison in the constructions like závistlivý ako. Az asszociatív kísérlet eredményei szerint a légy (f 0,78), a legritkábbak pedig – зозуля, кішка, кобра, криса/kakukk, macska, kobra, patkány (f 0,78).raisal is often dismissed as a 'mere social ritual' rather than a means of acknowledging an individual's work and impact. Indications of this appear in the ‘promotion to a snake is considered to be a standard of female ENVY змія (f 3,13/m 0,78), less typical лисиця/fox (f 1,56/m 0,78), миша/mouse (f 0,78/m 1,56), муха/ retirement’ or ‘long-service awards’, and a focus on compliant behaviour rather than on improvement or accomplishment; the issue will be discussed further in Chapter 7 (section 2). In the Soviet period, performance appraisals were conducted to implement party resolutions, and formal assessments were regarded as bureaucratic conventions with no real connection to employees’ expertise or effectiveness. Soviet evaluations were designed to mark the person’s path through an institution, and the result was seen as secondary: They were not so common for promotion selection; staff would sometimes be employed or promoted on the basis of a personal contact, rather than professional ability. Reputations were often more important than achievements. Interviews from the region include several remarks about the relevance of connections such as A férfi reakciók ezzel szemben a kanca, tyúk, majom, páva, szarka képeit aktualizálják (m 0,78), and собакa/dog (m 1,56). The latter male reaction can be considered a typical negative evaluation of a malevolent person. A nemi alapú válaszokról végzett közvetlen asszociációs felmérés során kialakított összehasonlító alkeret szintén figyelmet érdemel. Itt az IRIGYSÉGET más tárgyakkal hasonlították össze, és a szlovák válaszadók a következő asszociatív kapcsolatokat tárták fel: állatokkal, mind a nemi, mind a specifikus megnevezések révén: Britská mačka/brit macska (f 2,00), hovädo/bunkó (f 2,00), hus/lúd, vrana/varjú (m 5,88), laň/a doe, zmija/a snake (viper) (f 2,00), líška/a fox (f 6,00), mačka/ cat, kamoška/friend, (f 2,00), straka/magpie (f 4,00), to the stimulus závistlivá ako; býk/bika (f 2,00), pes/kutya (f 4,00), straka/szarka (f 2,00), a závistlivý ako/irigy, mint stimulushoz. A Britská mačka/brit macska válasz Nagy-Britannia EU-ból való kilépésének kontextusában értelmezhető; társadalmi és szerep-, valamint nemi-életkori asszociációkkal: človek/ember (m 5,88/f 4,00), malé decko/kisgyerek, moja stará/öregasszonyom, starý človek/idős ember (m 5,88), baba/öregasszony, stará babka/öreg nagymama, šľachtic/nemesember, priateľka/barátnő, jednoduchá osoba/egyszerű személy (f 2,00), nepriateľka/ellenség, nadriadená/felügyelőnő (m 5,88). A závistlivá ako/irigy, mint stimulushoz nemcsak valós, például ellentétes jelentésű person, but also imaginary, fictitious associative connections have been fixed: maniak/maniac, hráč/player (f 2,00), including some mythological personages strigôň/a male old witch, vlkodlak/werewolf (f 2,00). Purely female reactions in Slovák/szlovák (f 2,00), chamtivec/kapzsi ember válaszok kapcsolódnak; a szlovák names, for example, babizňa/a hag, hlupák/a fool, pažravica/clove, zatrpknutá žena/bitter woman, zlá kráľovná/Evil Queen. Concerning the stimulus závistlivý ako, the most prominent verbal associations include not only the people’s nyelv olyan érzelmi reakciókat is magában foglal, amelyek emberek neveit vagy értékelő reakciókat tartalmaznak (ritkábban, mégis kifejezően: chudák/szegény fickó ANDREA GROMINOVA, OLEH TYSHCHENKO, IGOR KOROLYOV, MYROSLAVA FABIAN 318 Acta Linguistica Lithuanica XC (f 11,76/f 2,00), de az IRIGYSÉG tárgyainak határozatlan mennyiségi szavakkal vagy névmásokkal verbalizált megnevezései is (főként a női reakciókra jellemzők: ja nie/én nem /nem én, mnohí/sokan (f 2,00), míg a každý naokolo/mindenki körülöttem (f 5,88) tipikusan férfireakció. ÁBRA. 5. AZ IRIGYSÉG összehasonlítása más tárgyakkal: reakciók a závisť, závidieť és závistlivý ako/závistlivá ako ingerekre Vannak továbbá tulajdonneveket és etnikai megnevezéseket tartalmazó egyedi reakciók is: Fero/Fero (név), Slovák/szlovák (személy) (f 2,00). Így a Fero a František kicsinyítő alakja, de vezetéknév is lehet. Ez a reakció egyéninek vagy személyesnek tekinthető. Tanulmányok / Articles 319 Envy as a Psychological and Cognitive Phenomenon in Ukrainian and Slovak Linguistic Consciousness (Based on the Associative Experiment) 9. CONCLUDING REMARKS The article presents a linguocognitive analysis of the ENVY conceptosphere mint az asszociációs kísérlet ukrán és szlovák hallgatókkal végzett adatai alapján meghatározott kulcsérzelem. A verbális reakciótipológiát a megfelelő frameés alframe-struktúrák keretében azonosítjuk, és bemutatjuk azok tipikusságát az and uniqueness are highlighted, and characteristics are presented in terms of frequency and quantitative parameters. By establishing a mutual associative concept connection index, a mechanism asszociatív-verbális hálózat modellezésében (Ulanovič, Karaulov stb. módszere szerint). Ez a megközelítés lehetővé tette számunkra az ENVY és GREED ingerekre adott reakciók egybeesési eseteinek megállapítását, valamint azok vizuális megjelenítését a 3. és 4. számú oszlopban. Felhívjuk a figyelmet az asszociatív-képi kultúra szerinti reakciókülönbségekre and value characteristics. The national and cultural specificity of the obtained associates is traced, considering the realia characteristics of a particular linguistic (frazeológiai és metaforikus reakciók, allúziók, összehasonlítások). Az elemzés szerint a leggyakoribbak az értékkategorizációt kifejező reakciók: az ENVY értékelése a jó–rossz, jó–gonosz pólusokon (axiológiai alframe), valamint annak paraméterezése (a kifejezés intenzitása, különösen színasszociációkon keresztül). Emellett érdemes figyelembe venni a mindkét nyelvben közös tipikus reakciókat is. Ezeket világos gazdag–szegény oppozíciók jellemzik, amelyeket pragmatic markedness and a connection with the concepts of success, career, and luck, which usually evoke ENVY in others (causative subframe) or the több, határozott érzelmi és expresszív konnotációval rendelkező antonimikus reakció képvisel (szlovák blahobyt/jólét, majetok/kastély, pienaze/pénz, ukrán гроші/pénz, золото/arany, бідолаха/szegény ember, бідося/szegényke). Az utóbbi ukrán és szlovák reakciók tipológiai hasonlóságokat mutatnak, ami nyilvánvalóan a társadalmi, etikai és keresztény értékek és elképzelések közös rendszerének köszönhető. A kapott adatokat mindkét nyelv szótáraiból származó paremiológiai és frazeológiai kontextusok támasztják alá. A tisztán negation of falsehood and lie (the conceptualization of the TRUTH and PRIDE) szlovák reakciók a nemzeti büszkeség iránti tiszteletet vagy tiszteletlenséget fejezik ki. Számos reakció a szenvedés, valamint a fájdalmas fizikai és mentális állapot érzelmeit tükrözi. Olyan jellemvonásokat jelenítenek meg, amelyekben az IRIGYSÉGET romboló entitásként érzékelik. Az ukrán válaszadók legjellemzőbb oppression, туга/sadness, біль/pain, щеміти/hurt, страждати/be tormented, мучитись/suffer; in Slovak – тортура/torture, тужити/yearn, гнів/ reakciói: пригноблення/ elnyomás, ненависть /gyűlölet, гріх/bűn, фальш/hamisság, егоїзм/önzés; kevésbé ANDREA GROMINOVA, OLEH TYSHCHENKO, IGOR KOROLYOV, MYROSLAVA FABIAN 320 Acta Linguistica Lithuanica XC oftenreactions associated with mental abilities – дурість/stupidity, дурниці/ nonsense and hlupák/fool. Several reactions belong to the scenario frame (they are sometimes classified as reactions of the syntagmatic type). Such reactions are the activation of the corresponding phraseological units and similar metaphorical compounds in two languages in the respondents’ memory: Ukrainian руйнувати/destroy, точить душу/élesíti a lelket (aggodalmak), душевна пустота/a lélek üressége, жаба душить/a béka fojtogat (az IRIGYSÉG érzése), szlovák zožiera dušu človeka/felemészti az ember lelkét, prázdna duša/üres lélek. Ebben az esetben megfigyelhető az IRIGYSÉG megszemélyesítése (az IRIGYSÉG EGY LÉNY metaforikus modellje) a TEST mint sajátos hely kognitív struktúráján belül. Mind az ukrán, mind a szlovák hallgatók hasonlóan válaszoltak az összehasonlítási ingerekkel kapcsolatos kérdőíves kérdésekre. Reakcióik főként különböző állatokhoz kapcsolódtak. Mindazonáltal egyedi asszociációk is nyomon követhetők a SZOMSZÉDOKTÓL érzett IRIGYSÉG-hez kapcsolódó reakciók hasonlóságával (ritkábban a szomszédok iránti IRIGYSÉG). A szlovák diákok körében például gyakrabban figyelhetők meg a rokonsági és családi kapcsolatok fogalmaihoz társuló reakciók (súrodenec/testvér, svokra/após vagy anyós, baba/öregasszony, stará babka/öreg nő, ukrán тітка/nagynéni), valamint társadalmi, történelmi és mitológiai reáliákhoz kapcsolódó reakciók (nadriadená/főnök, šľachtic/nemes, maniak/őrült, strigôň/vámpír, vlkodlak/vérfarkas). Az ukrán válaszadók válaszai szintén egyediek voltak. Ezek a válaszok korrelálhatók precedensszövegekkel (gyermekeknek szóló animációs filmekkel kapcsolatban – поштар Пєчкін/Печкин postás), illetve a szójátékos nevekkel and stylization as folk speech (Леськахвеська/Leskakhveska etc.). The Slovak students’ reactions in their connection with ethnonyms and iconic proper társított becenevek is nyomon követhetők itt. FORRÁSOK ČRFS – Mokienko Valerij, Wurm Alfréd. Cseh–orosz frazeológiai szótár, Olomouc: Palacký Egyetem Olomoucban, 2002. Gawarkiewicz Roman 2008: Lengyel asszociációs szótár kiegészítéssel, Szczecin: Print Group Sp. z o.o. NKPP III – Új lengyel közmondások és közmondásszerű kifejezések könyve 3 (R–Ż), Samuel Adalberg műve alapján szerk. A szerkesztői bizottság J. Krzyżanowski irányításával, a 3. kötet címszavainak szerkesztői: D. Świerszczyńska, St. Świrko, I. Wojtowicz, Warszawa: Állami Kiadóintézet, 1972. Cikkek / Articles 321 Envy as a Psychological and Cognitive Phenomenon in Ukrainian and Slovak Linguistic Consciousness (Based on the Associative Experiment) Nomys Matvij 1993: Номис, Матвій. Українські приказки, прислів’я і таке інше [Ukrajinski pryznaky, prisliv’ja i take inše], cер. Литературні пам’ятки України [Ukrajna irodalmi emlékei sorozat], Kijev: Lybid’. SAFS – Fronek Josef, Mokráň Pavel. Szlovák–angol frazeológiai szótár. A szókapcsolatok nagy gyűjteménye, Bratislava: Nová Práca, 2018. Záturecký Adolf Peter 2018: Szlovák közmondások, szólások, kifejezések és találós kérdések, Bratislava: Tatran. REFERENCES Cleary Michelle, Walter Garry, Halcomb Elizabeth, Lopez Violeta 2016: An Examination of ENVY and Jealousy in Nursing Academia. – Nurse Researcher 23(6), 14–19. Goffman Erving 1974: Frame Analysis: An Essay on the Organisation of Experience, New York: Harper & Row. Grigorjanová Tatjana, Matytcina Marina 2018: Conceptualization of Negative Emotions in Modern Linguistic Consciousness (on the Material of Russian, English and Slovak Linguistic Cultures: a Contrastive Analysis). – Journal of Language and Cultural Education 6(2), 82–98. Available at: https://www.x-mol.com/ paper/1358814120744796160. Hupka Ralph B., Zaleski Zbigniew, Jurgen Otto, Reidl Lucy, Tarabrina Nadia V. 1997: The Colors of Anger, ENVY, Fear, and Jealousy: A Cross-Cultural Study. – Journal of Cross-Cultural Psychology 28(2), 156–171. Available at: https:// journals.sagepub.com/doi/10.1177/0022022197282002. Koltuckaja Irina 2014: Колтуцкая, Ирина. Эмоциональные концепты «радость / зависть» в славянском мифологическом дискурсе и языковой картине мира [Ѐmocional’nye koncepty “radost’ / zavist’” v slavianskom mifologičeskom diskurse i jazykovoj kartine mira]. – Visnyk Dnipropetrovskoho universytetu imeni Alfreda Nobelya 2(8), 202–206. Available at: https://phil.duan.edu.ua/images/PDF/2014/2/31.pdf. Кutter Peter 1994: Liebe, Hass, Neid, Eifersucht. Eine Psychoanalyse der Leidenschaften, Gottingen: Vandenhoeck & Ruprecht. Levchenko Olena, Tyshchenko Oleh, Dilai Marianna 2020: Associative Verbal Network of the Conceptual Domain БІДА (MISERY) in Ukrainian. – Computational Linguistics and Intelligent Systems, 106–120. Available at: https://ceurws.org/Vol-2604/paper9.pdf. ANDREA GROMINOVA, OLEH TYSHCHENKO, IGOR KOROLYOV, MYROSLAVA FABIAN 322 Acta Linguistica Lithuanica XC Maijala Hanna, Munnukka Terttu, Nikkonen Merja 2000: Feeling of “lacking” as the Core of ENVY: a Conceptual Analysis of ENVY. – Journal of Advanced Nursing 31(6), 1342–1350. Nesvetajlova Irina V. 2010: Несветайлова, Ирина В. «Зависть» и «ревность» как эмоциональные концепты русской и английской лингвокультур [“Zavist’” i “revnost’” kak èmocional’nye koncepty russkoj i anglijskoj lingvokul’tur]: автореферат диссертации кандидата филологических наук [avtoreferat dissertacii kandidata filologičeskich nauk], Армавир [Armavir]. Petrova Halyna L. 2019: Петрова, Галина Л. Національно-культурна специфіка мовної свідомості носіїв української, англійської та новогрецької мов (на матеріалі рекламного дискурсу продуктів харчування) [Nacional’no-kul’turna specyfika movnoji svidomosti nosijiv ukrajins’koji, anhlijskoji ta novogrec’koji mov (na materiali reklamnoho dyskursu produktiv charčuvannia)]: автореферат диссертации кандидата филологических наук [avtoreferat dissertacii kandidata filologičeskich nauk], Київ: Київский национальный лінгвістический университет [Kyjiv: Kyjivskyj nacional’nyj lingvistyčeskyj unyversytet]. Popova Zinaida D., Sternin Josif A. 2007: Попова, Зинаида Д., Стернин, Иосиф А. Когнитивная лингвистика [Kognitivnaja lingvistika], Москва: АСТ Восток-Запад [Moskva: AST Vostok-Zapad]. Potapenko Sergij I. 2013: Потапенко, Сергій И. Вступ до когнітивної лінгвістики: навчальний посібник [Vstup do kohnityvnoji lingvistyky: navčal’nyj posibnyk], Ніжин: Видавництво НДУ імені М. Гоголя [Nižyn: Vydavnyctvo NDU imeni M. Hoholia]. Safán-Gerard Desy 2019: Victims of ENVY. – The Psychoanalytic Review 106(3), 225–245. Schoeck Helmut 1987: ENVY: A Theory of Social Behaviour, Indianapolis: Liberty Fund. Sineleva Anastasija V. 2014: Синелева, Анастасия В. Формально-логическое представление семантики и системности терминов философии и логики [Formal’no-logičeskoe predstavlenie semantiki i sistemnosti terminov filosofii i logiki]: автореферат диссертации кандидата филологических наук [avtoreferat dissertacii kandidata filologičeskich nauk], Нижний Новгород [Nižnij Novgorod]. Szymkowska Maria 1989: Nienawiść i zawiść, Warszawa: Instytut Wyd. Związków Zawodowych. Šapran Natalija V. 2015: Шапран, Наталія В. Семантико-когнитивная структура концепта ЗАВИСТЬ в лингвокультурологичном освещении (на Straipsniai / Articles 323 Envy as a Psychological and Cognitive Phenomenon in Ukrainian and Slovak Linguistic Consciousness (Based on the Associative Experiment) материале английского, немецкого и украинского языков) [Semantiko-kognitivnaja struktura koncepta ZAVIST’ v lingvokul’turologičnom osveščenii (na materiale anglijskogo, nemeckogo i ukrainskogo jazykov)]: автореферат диссертации кандидата филологических наук [avtoreferat dissertacii kandidata filologičeskich nauk], Одеса: Південноукраїнський національний педагогічний університет імені К. Д. Ушинського [Odesa: Pivdennoukrajins’kyj nacional’nyj pedagogičnyj universytet imeni K. D. Ušyns’kogo]. Tyshchenko Oleh 2020: Концептуалізація емоції та ціннісних концептів в слов’янських пареміях та фраземах: від совісті до заздрості [Konceptualizacija emociji ta cinnisnych konceptiv v slov’jans’kych paremijach ta frazemach: vid sovisti do zazdrosti]. – Scientific Bulletin of South Ukrainian National Pedagogical University named after K. D. Ushynsky 29, 248–272. Tyshchenko Oleh, Korolyov Igor, Palchevska Oleksandra 2021: Cultural and Cognitive Structure of the Omen: Epistemology, Axiology and Pragmatics. – Wisdom 2(18), 137–151. Ulanovič Oksana I. 2010: Уланович, Оксана И. Психолингвистика [Psicholingvistika], Минск: Изд-во «Гревцова» [Minsk: Izd-vo “Grevcova”]. Ufimceva Natal’ia V. 2008: Уфимцева, Наталья B. Ассоциативные словари славянских языков [Associativnye slovari slavianskich jazykov]. – Polski słownik asocjacyjny z suplementem, autor R. Gawarkiewicz, odpowiedzialność R. Gawarkiewicz, I. Pietrzyk, B. Rodziewicz, Szczecin: Print Group Sp. z o.o., 15–31. Wierzbicka Anna 2006: Semantyka: jednostki elementarne i uniwersalne, Lublin: Wydawnictwo Uniwersytetu M. Curie-Sklodowskiej. Pavydas kaip psichologinis ir kognityvinis reiškinys ukrainiečių ir slovakų kalbinėje sąmonėje (remiantis asociaciniu eksperimentu) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány célja – az ukrán és szlovák válaszadók asszociációs kísérletének adataira támaszkodva – az IRIGYSÉG fogalmának mint összetett pszichokognitív és szemiotikai jelenségnek a vizsgálata. Továbbá célja a verbális asszociációk tipológiájának és más konceptuális területekkel (IRIGYSÉG, KAPZSISÁG stb.) való szemantikai metszéspontjainak magyarázata. ANDREA GROMINOVA, OLEH TYSHCHENKO, IGOR KOROLYOV, MYROSLAVA FABIAN 324 Acta Linguistica Lithuanica XC A kognitív antropológia, filozófia, szociológia és kognitív szemantika kutatásaira támaszkodva bemutatásra kerül a IRIGYSÉG fogalom frame-modellje az összehasonlított nyelvi kultúrákban, amely az ukrán és szlovák nyelvi személyiség kognitív sztereotípiáinak, normáinak és értékeinek rendszerét tükrözi. Az asszociációs komplexumra összpontosítva sikerült feltárni a férfiak és nők reakciói közötti főbb különbségeket (az összehasonlító alframe-ben felhasználva stimulus pavydus kaip (vyriškosios giminės forma) ir pavydi kaip (moteriškosios giminės forma)). A frame-ek modellezésének módszerét alkalmazva leírtuk az IRIGYSÉG fogalmának fő metaforikus aktualizációs területeit, például a fogalom konceptuális és asszociatív-figuratív komponensét, megállapítottuk ezek kapcsolatát a színasszociációkkal (aspektuális alframe), elvégeztük kvantitatív elemzésüket, amelyet öt diagram és grafikon foglal össze. Az általános, tipikus és egyedi, nemzeti és kulturális asszociációk kiválasztása az alapvető negatív érzelmek axonometriájának felhasználásával feltárta az ukránok és szlovákok mentális szókincsének sajátosságait. Beküldve: 2023. november 3. ANDREA GROMINOVA Ss. Egyetem Cirill és Metód Nagyszombatban, Szlovákia 577/2, Nám. Jozefa Herdu Str. 91701, Szlovákia, Nagyszombat andrea.gromino[email protected] OLEH TYSHCHENKO University of Ss. Cyril and Methodius in Trnava 577/2, Nám. Jozefa Herdu Str. 91701, Slovakia, Trnava olkotiszcz[email protected]om IGOR KOROLYOV Taras Shevchenko National University of Kyiv 14, Taras Shevchenko Boulevard Str. 01601, Ukraine, Kyiv [email protected] MYROSLAVA FABIAN Uzhhorod National University Egyetem utca 14. 88000, Ukrajna, Ungvár myroslava.f[email protected]