Envy as a Psychological and Cognitive Phenomenon in Ukrainian and Slovak Linguistic Consciousness (Based on the Associative Experiment)

ANDREA GROMINOVA A Nagy Szent Cirill és Metód Egyetem Trnavában, Szlovákiában ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0002-2384-6880 Kutatási területek: fordítástudomány, az orosz irodalom fordítási recepciója a szlovák kulturális kontextusban, kortárs orosz irodalom, kortárs orosz és szlovák költészet. OLEH TYSHCHENKO A Nagy Szent Cirill és Metód Egyetem Trnavában ORCID-azonosító: orcid.org/0009-0009-0811-2123 Kutatási területek: szláv etnolingvisztika, összehasonlító frazeológia, nyelvi kulturológia, kognitív nyelvészet, általános és összehasonlító-tipológiai nyelvészet, transzlatológia. IGOR KOROLYOV Tarasz Sevcsenko Kijevi Nemzeti Egyetem ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0003-0436-5923 Kutatási területek: általános nyelvészet, nyelvi kommunikáció, pszicholingvisztika. MYROSLAVA FABIAN Ungvári Nemzeti Egyetem ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0002-3351-1275 Kutatási területek: lexikai szemantika, összehasonlító szemantika, pragmatika, nyelvek és kultúrák közötti kommunikáció, szociolingvisztika. DOI: doi.org/10.35321/All90-12 Straipsniai / Articles 301 ANDREA GROMINOVA, OLEH TYSHCHENKO, IGOR KOROLYOV, MYROSLAVA FABIAN AZ IRIGYSÉG MINT PSZICHOLÓGIAI ÉS KOGNITÍV JELENSÉG AZ UKRÁN ÉS SZLOVÁK NYELVI TUDATBAN (AZ ASSZOCIÁCIÓS KÍSÉRLET ALAPJÁN)1 Az irigység mint pszichológiai és kognitív jelenség az ukránok és szlovákok nyelvi tudatában (asszociációs kísérlet alapján) ANNOTÁCIÓ A tanulmány az IRIGYSÉG összetett pszichológiai, szociokulturális és szemiotikai jelenségét vizsgálja. Olyan mentális korreláló tényezőként tekint rá, amely összefügg a kulturális jelekkel, valamint a szimbolikus sztereotípiákkal, normákkal és értékekkel. Emellett a kognitív és értékelő tapasztalat, az etikai és vallási szokások, valamint hiedelmek elemeként is szolgál, például a mágikus szövegekben megjelenő naiv világmodell, a fent és lent testi, illetve értékelő metaforái, a siker, a gazdagság, a szegénység, az otthonos és az idegen fogalmai stb. Elvégeztük az IRIGYSÉG fogalmi szférájának nyelvi-kognitív elemzését. Ez az ukrán és szlovák válaszadóktól nyert, az ingerekre adott reakciókat, azok gyakoriságát, valamint nemzeti és kulturális sajátosságait vizsgáló asszociációs kísérleten alapul. Az IRIGYSÉG keretmodelljét a nem, az asszociatív képalkotás, valamint az értékelő és metaforikus jegyek alapján dolgoztuk ki. A kapott eredményeket kognitív, kvantitatív és kvalitatív szempontból értelmeztük, az IRIGYSÉG fogalmát aktualizáló közmondásokkal és szólásokkal alátámasztva. Az empirikus anyagot megfelelő alkeretekként modelleztük. Azonosítottuk szemantikai kapcsolódásaik zónáit a GYŰLÖLET, a FÉLTÉKENYSÉG és a KAPZSISÁG fogalmaival. 1 A tanulmány az Erasmus+ KA220-HED No. 2021-1-SK01-KA220-HED-000022917 számú, „A doktori képzési programok koncepciójának és tantervének innovációja, valamint hatékonyságuk növelése” című nemzetközi támogatási projekt (A. Grominova, O. Tyshchenko) támogatásával jelent meg. 302 Acta Linguistica Lithuanica XC Envy as a Psychological and Cognitive Phenomenon in Ukrainian and Slovak Linguistic Consciousness (Based on the Associative Experiment) KULCSSZAVAK: az IRIGYSÉG fogalma, asszociációs kísérlet, keret, alkeret, ukrán és szlovák válaszadók. ANNOTÁCIÓ A tanulmány az IRIGYSÉG összetett pszichológiai, szociokulturális és szemiotikai jelenségét vizsgálja. Olyan mentális tényezőként tekintenek rá, amely korrelál a kulturális jelekkel, valamint a szimbolikus sztereotípiákkal, normákkal és értékekkel. Emellett a kognitív és értékelő tapasztalat, az etikai és vallási normák, valamint a hiedelmek eleme is, például a mágikus szövegek naiv világmodellje, a felfelé és lefelé irányulást jelölő testi és értékelő metaforák, továbbá a siker, a gazdagság, a szegénység, a háztartás és az idegenség fogalmai stb. Elvégeztük az IRIGYSÉG fogalmi területének nyelvi-kognitív elemzését. Ez az ukrán és szlovák válaszadók asszociációs kísérletének ingerre adott reakcióira, azok gyakoriságára, valamint nemzeti és kulturális sajátosságaira vonatkozó adatokon alapul. Az IRIGYSÉG fogalmának keretmodelljét a nemi, asszociatív képalkotási, értékelő és metaforikus sajátosságok alapján dolgoztuk ki. Az IRIGYSÉG fogalmát aktualizáló közmondások és szólások alapján a kapott eredményeket kognitív, kvantitatív és kvalitatív szempontból értelmeztük. Az empirikus anyagot megfelelő alkeretekként modelleztük. Meghatároztuk szemantikai kapcsolataik területeit a GYŰLÖLET, a FÉLTÉKENYSÉG és a KAPZSISÁG fogalmaival. KULCSSZAVAK: az IRIGYSÉG fogalma, asszociációs kísérlet, keret, alkeret, ukrán és szlovák válaszadók. 1. BEVEZETÉS A nyelvi tudat a kortárs kutatások pszicholingvisztikai vizsgálatainak központi tárgya. Ez határozta meg többirányú tanulmányozását különböző perspektívákból: módszertani, kognitív, szemiotikai, etnolingvisztikai, axiológiai, lexikográfiai stb. szempontból. Az IRIGYSÉG mint az egyik alapvető antropológiai kategória összetett, többfunkciós kulturális, mentális és nyelvi jelenség, amely külön vizsgálatot igényel. Az IRIGYSÉG asszociatív mezejének axiometriai és szemantikai rekonstrukciója az érzelmek etnokulturális és etnopszichológiai rekonstrukcióját teszi szükségessé, az alábbiakra összpontosítva: 1) a különböző nemzetek képviselőire jellemző nyelvi tudati képek közös és eltérő vonásaira egyaránt; 2) az etnikum identitásának és történelmi emlékezetének tanulmányozására és megértésére; 3) az etnikum értékeire és kulturális sztereotípiáira pszicholingvisztikai és kognitív módszerek alkalmazásával. Straipsniai / Articles 303 ANDREA GROMINOVA, OLEH TYSHCHENKO, IGOR KOROLYOV, MYROSLAVA FABIAN Az említett kognitív technikák igazolják Kutter kijelentését (1998: 72–73), miszerint „az IRIGYSÉG olyan kapzsiság, amely belülről emészti az embert [...] nehezteléssé alakul, amelyet Friedrich Nietzsche „egzisztenciális IRIGYSÉGNEK” nevezett (ném. Lebensneid).” Az IRIGYSÉG és a GYŰLÖLET destruktív szemantikáját Maria Szymkowska (1989: 27) emeli ki, aki az érzelmi állapotokat a „pszichológiai higiéné” prizmáján keresztül szemléli: ezek „a pusztítás és a betegség érzetét keltik mind az őket átélők, mind azok szomatikus egészsége szempontjából, akikre irányulnak. Veszélyt jelentenek a fizikai egészségre.” Multidimenzionális kategóriaként az IRIGYSÉG mindig is felkeltette azoknak a kutatóknak a figyelmét, akik választ próbálnak találni az összetételére és megnyilvánulásaira vonatkozó kérdésekre. Az ápolástudomány nézőpontjából az IRIGYSÉG elemzése azon a törekvésen alapul, hogy az emberi lényeket a szubjektív egészség és betegség perspektívájából értsük meg (Maijala, Munnukka, Nikkonen 2000). Hasonló tanulmányok az IRIGYSÉG és a FÉLTÉKENYSÉG vizsgálatára, valamint arra összpontosítanak, hogy ezek pozitív és negatív aspektusai miként hatnak a munkahelyen dolgozó ápolóoktatókra (Cleary, Walter, Halcomb, Lopez 2016), továbbá azt próbálják bizonyítani, hogy nemcsak a betegek irigyelhetik elemzőik kreativitását, hanem a terapeuták és az elemzők is irigyelhetik betegeik kreativitását (Safán-Gerard 2019; Hupka, Zaleski, Jurgen, Reidl, Tarabrina 1997). Oleh Tyshchenko (2020: 248) feltárta az IRIGYSÉGGEL és a FÉLTÉKENYSÉGGEL való lexémakapcsolatok jellemzőit a szláv nyelvekben. Számos műben bemutatják a vizsgált fogalom összehasonlító és tipológiai értelmezését: Irina Nesvetajlova (2010), Irina Koltuckaja (2014), Natalija Šapran (2015), Tatjana Grigorjanová, Marina Matytcina (2018). A kulturális antropológia és az emberi pszichológia kategóriáira alapozva Schoeck bizonyítja, hogy a FÉLELEM és az IRIGYSÉG az emberi kapcsolatok szerves összetevői a modern és a primitív kultúrákban egyaránt, ahol a megfelelő reprezentációk és fogalmak kategorizálják és szabályozzák az IRIGYSÉG különféle megnyilvánulásait (Gawarkiewicz 2008: 11). Az IRIGYSÉG a hét főbűn egyike, és a legszégyenletesebb közülük; a latin invidia szóból ered, amelynek jelentése „nem-látás”. Mélyen beivódott az emberi pszichébe, és minden korban, minden emberre jellemző. Általában azok felé irányul, akik összehasonlítják magukat másokkal, vagy úgy érzik, hogy versengenek. Az irigy emberek hajlamosak ellenségesek, dühösek, neheztelők és ingerlékenyek lenni. A vizsgált érzelmek e nüanszainak világosabb elhatárolására a kutatók a Wierzbicka által javasolt szemantikai primitívek elvét alkalmazzák: 1) X IRIGYSÉGET érez: „Valami jó történt valaki mással. Velem nem történt meg. Nem akarom, hogy így legyen. Azt akarom, hogy ilyen jó dolgok velem történjenek, ne valaki mással. Ezért szenvedek és gyűlölöm a többieket”; 2) X féltékeny: „Attól félek, hogy az a személy, aki kedves nekem, jó érzéseket táplál valaki más iránt. Attól tartok, hogy az a 304 Acta Linguistica Lithuanica XC Envy as a Psychological and Cognitive Phenomenon in Ukrainian and Slovak Linguistic Consciousness (Based on the Associative Experiment) személy, aki kedves nekem, elveszítheti irántam táplált jó érzéseit. Nem akarom, hogy így legyen. Azt kívánom, hogy az a személy, aki kedves nekem, csak irántam tápláljon jó érzéseket. Ezért szenvedek és gyűlölöm a másikat” (Wierzbicka 2006: 123). A jelen kutatás célja az IRIGYSÉG nyelvi és kulturális képének megalkotása asszociációs kísérlet alapján, valamint „pszichológiai portréjának” bemutatása a kialakult diskurzív gyakorlatok keretében, különösen az egyén mindennapi tudatában való működésében és szubjektív, egyéni beszédaktusaiban, feltárva gyakoriságát és tipológiáját ukrán és szlovák hallgatók körében. A kutatás céljának elérése érdekében a következő feladatokat tűzték ki: az IRIGYSÉG mint pszichokognitív és társadalmi jelenség rövid áttekintése; az ukrán és szlovák válaszadók IRIGYSÉG-fogalmi szférájának bemutatása keretszerkezeti formában, valamint az egyes reakciók verbális tartalmának feltárása azok gyakorisága és minőségi összetétele alapján; a kölcsönös asszociatív fogalmi kapcsolati index megállapítása után a szemantikai metszésterületek feltárása az IRIGYSÉG – KAPZSISÁG és az IRIGYSÉG – FÉLTÉKENYSÉG asszociatív párokban az asszociatív-verbális hálózaton belül; a reakciótípusok leírása az egyes felkínált alkereteken belül (forgatókönyvi, axiológiai, parametrikus, kauzális stb.), figyelembe véve egyetemességüket, egyediségüket, valamint nemzeti és kulturális jelöltségüket; a szóingerekre kapott reakciók megfelelő grafikus formában történő megjelenítése és kommentálása. 2. A KUTATÁS MÓDSZERTANI ALAPJAI A jelen tanulmányban az IRIGYSÉG ukránok és szlovákok nyelvi tudatában való keretmodellezése a keret mint összetett taxonómiai struktúra fogalmán alapul. Goffman amerikai szociológus a keretet a gyakorlati tudat azon képességeként értelmezi, hogy „a világot diskurzív ellenőrzés nélkül rendezett egésszé állítsa össze”, továbbá „az észlelés bizonyos perspektívájaként, amely formális meghatározást ad a helyzetnek”; vagyis a keretek olyan alapelemek, amelyeket a kutató a helyzetek keretében azonosíthat. A helyzetek olyan szervezőelveknek vannak alávetve, amelyek különböző eseményeket, például társadalmi eseményeket „generálnak”. Ugyanezek az elvek szabályozzák az eseményekben való szubjektív részvételünket is (Goffman 1974: 10–11; Sinieleva 2014: 78). Általánosan elfogadott, hogy az asszociációs kísérlet olyan technika, amely a szavakra vagy szókapcsolatokra (ingerekre) adott beszédreakciókat vizsgálja, és feltárja az anyanyelvi beszélők mentális lexikonában az érzések, érzelmek, képek, fogalmak és megnevezések reflexív, időleges kapcsolatait. Straipsniai / Articles 305 ANDREA GROMINOVA, OLEH TYSHCHENKO, IGOR KOROLYOV, MYROSLAVA FABIAN Az asszociációs kísérlet során a tájékoztató személyeknek ingerek listáját adják, majd megállapítják a leggyakoribb reakciókat (Galton, Tumb, Marbe). Célja a nyelvi rendszer asszociatív-verbális hálózat (Yu. N. Karaulov) vagy a szókincs asszociatív mezői formájában történő modellezése, valamint a tudati képek „asszociatív profiljának” kialakítása (Ufimceva 2008: 20). Továbbá az asszociációs kísérlet „lehetővé teszi a kutató elméleti feltevéseinek pszichológiai relevanciájának megerősítését, azaz a jelentések asszociatív hálózatának [...] bemutatását, mint a beszélő elméjében lévő hierarchikus fogalmi struktúrák tükröződését” (Potapenko 2013: 20), és egy adott ingerre adott reakciók a megfelelő fogalmi struktúrák tükröződésének tekinthetők, amelyeket bizonyos mértékig érzelmek és értékelések kísérnek, az adatközlő fogalmi világképét követve. Amint Zinaida Popova és Josif Sternin meghatározza (2007: 203), „az asszociációs kísérletek eredményeinek kognitív értelmezése történhet a pszicholingvisztikai jelentések leírásának szakaszán keresztül, vagy az asszociátumok közvetlen kognitív értelmezésével”. Roman Gawarkiewicz szerint (2008: 7) „az asszociációs kísérlet célja annak elemzése, miként írják le, értelmezik és érzékelik a világot a modern anyanyelvi beszélők, továbbá annak értékelő kategorizálása, valamint a „kultúra által létrehozott jelentésrendszer” bemutatása”. A nyelv fogalmi rendszerünk tükre (Tyshchenko, Korolyov, Palchevska 2021), és kognitív pszicholingvisztikai asszociációs kísérletek végzésével, valamint más különféle módszertanok alkalmazásával komplex módon feltárhatjuk, miként keretezi a nyelv a gondolkodást fogalmi szinten, annak alkereteivel együtt. Az érzelmi komponens vezető szerepet játszik mind a mitológiai, mind a modern világkép formálásában. Alapvetően kontrasztív asszociációs teszteket végeznek a szókincs különböző tematikus csoportjain különböző rokonságban álló, valamint szerkezetileg és földrajzilag távoli nyelvekben. Például Petrova (2018: 14) bemutatta a FOOD ingerek neveinek asszociációs mezőjét ukrán, angol és modern görög nyelven, és a reakciók következő típusait azonosította: szintagmatikus, paradigmatikus, tematikus, fonetikai, szóalkotási, reminiszcens (idézetes), hiponimikus, személynevekhez kapcsolódó, földrajzi védjegyekhez kapcsolódó, nemzeti és kulturális, értékelő, egyéni (szubjektív) asszociációk. Az ukrán és összehasonlító pszicholingvisztikában e kérdés teljes analitikus áttekintését lásd: (Levchenko, Tyshchenko, Dilai 2020). 306 Acta Linguistica Lithuanica XC Envy as a Psychological and Cognitive Phenomenon in Ukrainian and Slovak Linguistic Consciousness (Based on the Associative Experiment) 3. KUTATÁSI ELJÁRÁS ÉS EREDMÉNYEK A kutatás empirikus alapját a 2019-ben végzett asszociációs kísérlet eredményei alkotják. A szabad asszociációs kísérlet általános forgatókönyve a következő kutatási eljárásból állt: részt vettek az asszociációs kísérletben a Lviv Állami Életbiztonsági Egyetem hallgatói és kadétjai (tűzbiztonsági, polgári biztonsági szakok), a Lviv Polytechnic National University hallgatói, valamint a University of St. Cyril and Methodius in Trnava hallgatói. Összesen 194 ukrán és 127 szlovák válaszadónak 67 ingert adtak, például envy(n), envy(v); envious(adj) like/as, amelyek a kapott reakciók összességében az ENVY fogalmi szférájának asszociatív verbális hálózatát hozzák létre. Így az 1. és 2. ábra rendre összesen 145, ukrán válaszadóktól származó reakciót – köztük 104 egyedit –, valamint az asszociációs kísérlet során kapott 536, szlovák válaszadóktól származó reakciót mutat be. A kísérlet menete azt mutatja, hogy a résztvevők (ukrán válaszadók) a lista adott ingereire többnyire a lista közepéig hiánytalanul reagáltak; a lista végére a reakciók száma jelentősen csökkent (vagy egy ingerszóra egyetlen válaszra korlátozódott). Több válaszadó már a lista elején „nincs asszociáció” választ adott, vagy vonallal jelezte bármilyen reakció hiányát. Ezzel szemben a szlovák hallgatók (a válaszadók kisebb száma ellenére) aktívabban vettek részt, és a felmérés során igyekeztek minden szóingerre egyformán válaszolni. Így a legtöbb szóingerre több válaszreakció is érkezett. Ez a szubjektív tényező magyarázatul szolgálhat az ukrán és szlovák válaszadóktól kapott válaszok néhány aránytalanságára. A bemutatott kutatásban a verbális válaszok kísérlete és elemzése nem foglalta magában azt a feladatot, hogy a válaszadók neme alapján meghatározzuk válaszaik korrelációját és sajátosságait. Úgy véljük, hogy ennek a szempontnak a vizsgálata külön tanulmányt indokol. A célzott asszociációs kísérlet során azonban külön feladatot jelentett a reakciók tipológiájának nyomon követése az összehasonlítási standardtól függően (mely tárgyakkal hasonlítják össze az ENVY-t a hímnemű „envious as” és a nőnemű „envious as” szókapcsolatokban). Az eredmények egyetemességének biztosítása és a társadalmi komponens, különösen a nemi tényező kiemelése érdekében a kísérlet megfelelő szegmensében lényegesnek tartjuk, hogy kommentárt fűzzünk a verbális asszociációk gyakoriságához mindegyik összehasonlított nyelvben, valamint megadjuk a férfi és női válaszok számát. A felkínált módszertan egyik aspektusa a fogalmak közötti „asszociatív” távolság meghatározása közös asszociátumaik adatainak elemzésével Straipsniai / Articles 307 ANDREA GROMINOVA, OLEH TYSHCHENKO, IGOR KOROLYOV, MYROSLAVA FABIAN (a kölcsönös asszociatív kapcsolat indexe), valamint az asszociatív kísérlet vizualizációjának eredményei, ami lehetővé teszi az ilyen közös területek azonosítását (például az ENVY és a greed, illetve az ENVY és a jealousy között). A 3–4. ábra az asszociatív–verbális hálózat vizsgált részét mutatja. A kölcsönös asszociatív fogalmi kapcsolat indexét az azonos reakciók száma és a kapott reakciók teljes száma közötti korreláció meghatározásával számítottuk ki. Hasonló módszert korábban már javasoltak (Ulanovič 2010: 214). Fontos megjegyezni, hogy a kapott eredmények leírásakor nem vettük figyelembe az összes kapott reakciót, hanem csak azokat, amelyek megfelelnek a szerzők által javasolt reakcióeloszlási módszernek (a kereteken belüli alkeretek szerint), mivel ezek a verbális asszociációk rendelkeznek a kapott eredmények szempontjából a legnagyobb pragmatikai és kognitív-értékbeli relevanciával. Ezért a leírás nem tartalmazza a deklaratív, a melléknévi igenévi és a birtokos (az ENVY egy bizonyos objektumhoz való tartozása) alkeretekhez kapcsolódó reakciók eredményeit. Következésképpen a vizsgálat fő részében bemutatott leírt reakciók száma jóval kisebb, mint a reakciók általában vett kapott listája. 1. ÁBRA. Reakciók a zazdristʹ ‘ENVY’ stimulusra 308 Acta Linguistica Lithuanica XC Envy as a Psychological and Cognitive Phenomenon in Ukrainian and Slovak Linguistic Consciousness (Based on the Associative Experiment) 2. ÁBRA. Reakciók a závisť ‘ENVY’ stimulusra Elsőként az axiológiai és szín-alkeretek részletes elemzését adjuk. Az ENVY értékelése a JÓ–ROSSZ kategóriáján belül főként az axiológiai skála negatív pólusára esik. Elsősorban az ENVY késztetését jeleníti meg a jelenlegi normák megsértésének, az etikai értékelésnek és az elutasításnak a kategóriáiban, olykor a negativitás jelentős megnyilvánulásával (az ember gondolataiban vagy cselekedeteiben): ukrán не варто/not worth (f 1,3), дуже погано/very bad (m 0,65), думати погано/think poorly (f 0,65), зле/bad (f 0,65) зло/evil (f 1,3/m 1,3), недобре, негатив/not good, negative (f 1,3), szlovák negatívne/negatively (f 2,00). Hasonló reakciók figyelhetők meg a заздрість ‘ENVY’ stimulusra: найгірше/the worst (m 0,69), недобре/not good (m 0,69), нічого доброго/nothing good (m 0,69), обмеженість/narrow-mindedness (f 0,69), погана/bad (f 0,69), погано/badly (f 0,69/m 2,07). Hasonló reakciókat figyelünk meg a заздрити ‘to ENVY’ stimulusra (f 3,9/m 2,6): погано/badness (m 1,38), низько/mean (m 0,69), ницість/meanness (f 1,38), недоречність/inappropriateness (f 0,69), нікчемність/worthlessness (f 0,69), користолюбність/selfishness (f 0,69). Ezt a fogalmat az etikai és vallási normák határain belül bizonyos tilalmak és előírások megsértéseként értelmezik: гріх/sin (tipikusan kellően produktív Straipsniai / Articles 309 ANDREA GROMINOVA, OLEH TYSHCHENKO, IGOR KOROLYOV, MYROSLAVA FABIAN női reakció a заздрість ‘ENVY’ stimulusra: f 4,83, valamint a заздрити ‘to ENVY’ stimulusra: f 1,95. A negatív értékelést a következőkkel is verbalizálják: негарно, погано/ugly, bad (m 0,65), собі шкодити/harm oneself (f 0,65), шкідливо/harmful (m 0,65); olykor a reakciók modális leírókat tartalmaznak – варто-не варто, дозволене-недозволене/worth–not worth, allowed–not allowed –, amelyek közül a második érvényesül: emellett az állapot kategóriájába tartozó negatív jelölők és szavak is megjelennek: не варто/not worth (f 1,3), не можна/not allowed (f 0,65/m 0,65), непотрібно/unnecessary (f 0,65/m 0,65), неможна/impossible (m 0,65). A szlovák nyelvi tudatosságban az értékelő és pragmatikailag orientált reakciók példái: hanba/a shame (f 4,00), nedopriat’/to not indulge (f 2,00), nedopriat’ druhým/to not indulge others (m 11,76/f 2,00), neuniesť pravdu/can’t stand the truth, pokrytectvo/hypocrisy, zneušťovať národnú hrdosť/to dishonour national pride (f 2,00). Ami az ukrán és szlovák válaszadók feltárt verbális asszociációiban tükröződő ENVY-kifejezés fokát illeti, az a legvilágosabban a megadott érzelem színhez kapcsolódó asszociációkon keresztüli paraméterezésében jelenik meg. Fontos kiemelni, hogy az ENVY színszimbolizmuson keresztüli kategorizálása többnyire egybeesik az összehasonlított nyelvek frazeológiai és értelmező szótáraiban, közmondásaiban és szólásaiban a naiv világmodell szintjén bemutatott adatokkal. Továbbá, ahogy a kulcslexéma-kollokációk és frazeológiai kapcsolataik mutatják, a keleti szláv nyelvekben az ENVY fekete, a csehben viszont – az angolhoz és a némethez hasonlóan – zöld. Vö.: cseh bledá (zelená) závisť, ozelenieť/zeleňet’ od závis­ti (ČRFS 2002: 629), angol The green-eyed monster (SAFS 878). Ugyanez figyelhető meg a lengyelben is: Zzieleniał z zazdrości (zawiści) (NKPP III 836). További részletek: Tyshchenko 2020: 262. 4. AZ ENVY PARAMÉTEREZÉSÉNEK SZEMPONTJAI: SZÍN-ALKERET Fontos megjegyezni, hogy ebben a reakciócsoportban a szomatikus kód gyakran összekapcsolódik a FEKETE SZÍN metaforáival, például a заздрити ‘to ENVY’ – no чорному/very jealous, чорний/black, чорно/terribly, чорно, погано/very, bad, заздрість ‘ENVY’ – буває тільки чорна/There is only black ENVY, біла заздрість/white ENVY, заздри́ти ‘to ENVY’ – по-білому/jealous, yellow colour, Аж у нім жовч кипить/He is on (f 1,3), (f 0,65), (f 1,3), (f 0,65), (f 0,69), (f 2,76), (f 1,3), (f 0,69). Az ukránok az epét rosszindulattal és ENVY-val társítják ( 310 Acta Linguistica Lithuanica XC Envy as a Psychological and Cognitive Phenomenon in Ukrainian and Slovak Linguistic Consciousness (Based on the Associative Experiment) él). A különálló asszociatív–szimbolikus párhuzamok (reakcióikat ep idigmatikus típusúaknak nevezzük) a következőkre vezethetők vissza: тінь/árnyék (m 0,69), чорний, чорномаз/fekete, feketeség (f 0,69). Az ENVY paraméterezésének kontextusában bizonyos asszociációk az érzelmek intenzitását és mélységét jelképezik metaforikusan (parametrikus alkeret). Az ENVY kifejezésének intenzitását a válaszadók reakcióiban főként a következő határozószók képviselik: ярісно, несамовито/fényesen, eszeveszetten (f 0,65), дуже/nagyon (m 0,65), сильно/erősen (m 0,65), дико/vadul (f 0,65), a міряти/mérni ige (f 0,65), a következő melléknevek: велика/nagy (m 0,69), глибока/mély (f 0,69); az értékelés: тупо/ostobán (m 0.65), valamint szórványosan a fiziológiai típusú reakciók, amelyek a cselekvés intenzitásának negatív, pejoratív kifejezését adják: запльовуватися/leköpni magát (f 0.65). 5. ENVY MINT BETEGSÉG ÉS MÁSOK SIKERE MIATTI SZENVEDÉS, METAFORA. ENVY – PUSZTULÁS Az érzelmek átélésével kapcsolatos alszint a következő válaszokból áll az заздрість ‘ENVY’ stimulus: пригноблення, туга (m 0.69) ingerre. Általánosságban a verbális asszociációk e csoportját a mentális fájdalmat, szenvedést és betegséget kifejező szomatikus metaforák dominanciája jellemzi, ami természetes ezen és a hasonló érzelmi állapotok ontológiájában: біль, щем/pain, sharp pain (f 0,69), страждати, мучитись/suffer, undergo (f 0,65), мука/torment (f 0,69), самотність/loneliness (f 0,69), Slovak trápenie/suffering (f 2,00), kínzás, túžiť/to desire (m 5,88). Némelyikük a másik teljesítményének megfigyelése következtében fellépő ok jelentését tárja fel: страждати від досягнень інших/szenvedni mások eredményei miatt (f 0,65). Az ENVY asszociatív megnyilvánulásait semleges (переживати (f 0,65), сумління/aggódni (f 0.65), lelkiismeret (f 0,69)) vagy negatív érzelmek, például FEAR, DESPAIR, HATRED stb. kísérik: заздрити ‘irigyelni’ – боятися/félni (m 0,65), відчай/kétségbeesés (m 0,65); gyakoriak továbbá az olyan modális operátorok, mint „a valamibe vetett hit elvesztése”, illetve az alanyra irányuló kifejező pragmatikai előfeltevések: зневіра, невпевненість/kétségbeesés, bizonytalanság (f 0,65), не вірити у себе/nem hinni önmagában (f 0,65), valamint злість/düh, amely a női reakciókban dominál (f 2.07/m 0.69), зло/gonoszság (a reakciók száma nagyjából azonos, 2.07), злоба/rosszindulat – a заздрість ‘ENVY’ ingerre adott reakcióként; a szlovák megfelelői: nenávisť/gyűlölet, hnev/düh, je zlá/rossz, krutá/ Straipsniai / Articles 311 ANDREA GROMINOVA, OLEH TYSHCHENKO, IGOR KOROLYOV, MYROSLAVA FABIAN kegyetlen, зло/gonoszság, zlá kvalita človeka/az ember rossz minősége (f 2,00), zlá vlastnosť/rossz tulajdonság (m 5,88). Ezek a reakciók szomatikus kóddal is kombinálódhatnak, beleértve az „érzékek befolyásolását” is, vö.: образними, дражними/ugratni, gúnyolódni (m 0.65), valamint az érzelmi intenzitás kifejezéseivel: бути одержимим/megszállottnak lenni (f 0,65), не любити/nem kedvelni (m 0,65), ненавидіти/gyűlölni (f 0,65). Időnként frazeológiai típusú reakciók is előfordulnak, amelyek olyan képszerű kifejezésekkel korrelálnak, mint скрегтєт зубовний/fogcsikorgatás (f 0,69). A заздрість ‘ENVY’ ingerre adott, intellektuális típusú gyakori reakciók a női válaszokban figyelhetők meg: дурість, дурниці/ostobaság, badarság (f 2,76/m 0,69), valamint a karakterológiai típusúak: хитрість/ravaszság, хиба/tévedés, пиха/büszkeség (f 0,69). A szlovák válaszadók, főként a nők, a závisť ‘ENVY’ ingerre a tévedés, bizonyos normák megsértése, az antinorma, az eltérés, a hamisság és a bűn fogalmához kapcsolódó negatív axiológiai minősítéssel reagálnak: chyba/tévedés, faloš/hamisság, nenormalita/abnormalitás (f 2,00), hriech/bűn (m 11,76/f 2,00), és csak ritkán kapcsolják össze a személy mentális képességeivel: hlupák/bolond (f 2,00). Egyes asszociatív reakciókban a HATRED ambivalens-mérsékelt foka nyilvánul meg: no-доброму ненавидіти/jóindulatúan gyűlölni (f 0.65). Ez más kísérő, pozitív reakciójegyekben is megfigyelhető: радіти/örülni (m 0,65), illetve felkiáltásokkal kifejezett reakciókban: фу/fúj (m 0,65). A pszichológusok hasonló megfontolásokat igazolnak; vö. егоїзм/önzés mint a női válaszok egyik reakciója (f 1,38); e csoport szlovák reakciója a férfi válaszokban dominál: egoista/önző, a nenávisť/gyűlölet (m 5,88). 6. AZ IRIGYSÉG TESTMETAFORÁI Az IRIGYSÉG metaforikus kategorizálására utalva hangsúlyozni kell, hogy ez utóbbi AGRESSZÍV LÉNYKÉNT jelenik meg, amely negatív fizikai és káros hatásokat gyakorolhat a tárgyra: ukr. Заздрість їсть людину, як посуха билину/To be green with IRIGYSÉG. A kapott reakciók egy része a rombolás, a veszteség és más destruktív cselekvések gondolatához kapcsolódik: погубить/will destroy, губити/is crushing руйнувати/to wreck, самознищення/self-destruction, точить душу/destroys the soul (f 0,69). Az ilyen típusú testmetaforákra adott szlovák reakciókat a férfi válaszokban olyan igei epidiagmatikus asszociációk képviselik, mint zožiera dušu človeka/he sees the soul of man, zožierať/to eat up, beleértve a szóalkotási reakciókat is: pažravosť/gluttony (f 2,00). Egyes igei reakciók az IRIGYSÉG ÁLLAT modell metaforáját képviselik (reakció: жаба/frog (f 0,65/m0,65); душить/strangles (f 0,69), amely 312 Acta Linguistica Lithuanica XC Az IRIGYSÉG pszichológiai és kognitív jelenségként az ukrán és szlovák nyelvi tudatban (az asszociatív kísérlet alapján) összefügg a következő kontextusokkal: ukr. жаба давить (придавила) кого, жаба зайца (їсть) кого; жаба зелена/the frog crushes (crushed) someone, the frog ate (eats) someone; green frog (To be cheap). Az EMÓCIÓ DISZKRÉT ENTITÁS, valamint a TEST TARTÁLY metaforikus modelljei a kognitív tudományban a női reakciókat jellemzik (f 0,65), amelyek a TARTÁLY képsémához (A TEST AZ ÉRZELMEK TARTÁLYA) kapcsolódnak, például: в душі/at heart (заздрити ‘to IRIGYSÉG’ stimulus) és душевна пустота/emotional emptiness (f 0,69) asszociatív módon az ember spirituális, belső állapotát jelölik. A závisť ‘IRIGYSÉG’ ingerre adott tipológiailag hasonló reakciót a szlovák válaszokban a prázdna duša/empty soul (f 6,00) képviseli. 7. OKOZATI ALKERET: SIKER, KARRIER, GAZDAGSÁG–SZEGÉNYSÉG Az okozati alkeret elsősorban a társadalmi helyzet, a siker és a karrier gondolatához kapcsolódó igei reakcióban aktualizálódik. Az első típusú reakciók a férfiakra jellemzőek: бідність, біда/poverty, trouble (m 1,30), amelyek a jólét és a gyarapodás motívumaival korrelálnak, amint azt Nomys feljegyezte (1993: 55; 279): Нехай завидують гірше, щоб прибуло більше, Завидуй гірше, так уродить більше/Let them ENVY the worse, so that more will come, ENVY the worse, so it will bring forth more (ibid., 279), Нема щастя без заздрості/There is no happiness without ENVY (ibid., 55). Hasonló kifejezéseket jegyeztek fel a szlovák nyelvben is: Kto má šťastie, tomu závidía, a kto má škodu, má i posmech/The lucky ones are envied while the unfortunate ones are ridiculed, Šťastie bez závisti nebýva/There is no happiness without ENVY, Šťastie budí závisť/Happiness evokes ENVY (Záturecký 2018: 153). Az igei asszociatív hálózatban bizonyos kapcsolatok állnak fenn az IRIGYSÉG és a KAPZSISÁG között, ezek azonban nem fejeződnek ki világosan az IRIGYSÉG valamennyi ingerére kapott reakciókban: ENVY: ревнуватий/to be jealous (f 0,65) esetenként a férfiak szlengjében a жмот/curmudgeon (m 0,65) alakban jelenik meg, az irodalmi скупість; подаїмость/parsimony; suffocate with ENVY (m 0,65) mellett; a avaricious person a női összehasonlító reakciókban az avaricious as/like alkereten belül, valamint az ENVY-greed ingerre adott reakciókban (m 0,69) figyelhető meg. A szlovák válaszadók ezzel szemben a következő reakciókat adták: chamtivosť/greed, chamtivec ‘a greedy person, mainly female’ (f 6,00), chamtivec (f 3,00) a závisťlivý ako and neprajník/hater, nedoprajný/grudger, neprajný ako/malicious, žiarliť/to be jealous ingerre, főként a férfiak válaszaiban, ahol az IRIGYSÉG és a FÉLTÉKENYSÉG, valamint a KAPZSISÁG közötti kapcsolatok Straipsniai / Articles 313 ANDREA GROMINOVA, OLEH TYSHCHENKO, IGOR KOROLYOV, MYROSLAVA FABIAN megfigyelhetők (fogalmak közötti kapcsolatok, asszociatív verbális zónák metszéspontjukban). Ugyanezek a reakciók jelenítik meg a заздрість „ENVY” és a avarice: багатство/wealth (m 0,69), epouи/money (m 0,69), золото/gold (ritkább férfi reakció: 0,69) ingerre, a заздрість „ENVY” ingerre, a жадібність „greed” – бідність/poverty (egyenként 0,65), бідолаха/poor man (m 0,65) reakciókat. A závidieť „to ENVY” ingerre a következő szimbolikus típusú szlovák verbális asszociációkat rögzítették: blahobyt/well-being, majetok/property, nemať ‘to, čo ostatní/not to have what others have (f 2,00), peniaze/money, bohatstvo/each (f 2,00). Ezeket a reakciókat a szlovák naiv világkép alapján különböztetik meg, amely a szegényekhez és gazdagokhoz való viszonyulást tükrözi: jobb, ha az emberek a gazdagságot, jólétet és jó egészséget irigylik, mint ha együttéreznek a szegénységgel: Bohatstvo plodí závisť, chudoba nenávisť/, Majetok ide so závisťou/Property goes with ENVY, Bodaj by mi ľudia závideli, ako by ma mali ľutovať/I wish people would ENVY me rather than pity me, Odvráť, bože, ľutovníkov a prispor nám závistníkov!/Turn away, O God, the pitiful and bring forth the envious! (Záturecký 2018: 164; 153). Hasonló kifejezések sokasága jelenik meg a lengyel és cseh nyelvi világképben. A szlovák nyelvben a závisť „ENVY” és a závidieť „to ENVY” ingerekhez társuló, sajátosan egyedi asszociáció a következő női reakciókat tartalmazza: kravina/bullshit (f 2,00), Harabin/Harabin (egy szlovákiai politikus vezetékneve), Horcrux/Horcrux (a Harry Potterből ismert mágikus tárgy), vládne svetom/he rules the world, spoločnosť, Slovensko/Slovakia (f 2,00), aj nos medzi očami/even the nose between one’s eyes (f 4,00), nebezpečenstvo/danger (m 5,88). A kizárólag férfi reakciók közé tartozik a vlasy/hair, pasivita/passivity, je na plač/one could cry about it (m 5,88); némelyikük nemzeti és kulturális sajátosságokat mutat, például: aj pekné počasie na pohrebe/even good weather during a funeral (f 2,00). Ez utóbbi frazeológiai maradványokra utal, és frazeológiai szótár segítségével magyarázható: závidieť niekomu nos medzi očami. Samuel Smiles-től származik a következő idézet: Jestvujú ľudia, čo človeku závidia aj pekné počasie na jeho pohrebe, amely azt jelenti, hogy vannak emberek, akik még a temetésen uralkodó jó időt is IRIGYLIK. Az ENVY itt ironikus értelemben használatos: mindenki irigyli az illetőt, hiszen mindene megvan, még a jó idő is a temetésén. Vizsgáljuk meg a заздрість „ENVY” és a заздрити „to ENVY” szóingerek kapott reakcióinak tipológiáját, amelyek a siker, karrier, gyarapodás és munka köré csoportosulnak: például a заздрити „to ENVY” inger – достягнення, успіх, успіхам/achievement, success, successes (f 0,65) reakciók. Az ilyen reakciók olykor egy személy jellegzetes modális-pragmatikai szándékát tükrözik: прагнути кращого; сам добийся/to strive for the best; do it yourself (m 0,65), a жадібність „greed” ingerre pedig бажання/desire (f 0,69) érkezett. Ritkán előfordulnak homályos kauzatívumok is, amelyek a 314 Acta Linguistica Lithuanica XC Az irigység mint pszichológiai és kognitív jelenség az ukrán és szlovák nyelvi tudatban (Az asszociatív kísérlet alapján) a заздрість „ENVY” inger – за щось/for something (m 0,65), заздрити „to ENVY” – робота/job (f 0,65), кар’єра/career (m 0,65). A szlovák asszociációk hasonlóak, és főként a férfiakra jellemzők: „ENVY” – pre niečo/for something, „to ENVY” – práca/work, kariéra/career. Tipológiai egybeesések figyelhetők meg a rokon értelmű fogalmakhoz kapcsolódó verbális reakciókban: заздрість „ENVY” és жадібність „greed”/závisť „ENVY” és chamtivosť/greed (f 1,95/m 0,65) (lásd a 3. és 4. ábrát). 3. ÁBRA. A заздрість „ENVY” és a жадібність „greed” ingerekre adott reakciók egybeesése 4. ÁBRA. A závisť „envy” és a chamtivosť „greed” ingerekre adott reakciók egybeesése A másokkal szemben irigy emberekről vallott prototipikus hiedelmek szerint (az összehasonlító envious as/like alkeret), általában egy szegény, nélkülöző személy irigyli a másik gazdagságát és jólétét (бідний, бідняк/poor, poor man, illetve szubjektív értékelést kifejező képzőket tartalmazó reakciók: бідося/ill-fated (f 0,65/m 0,65), vagy одинокий, Straipsniai / Articles 315 ANDREA GROMINOVA, OLEH TYSHCHENKO, IGOR KOROLYOV, MYROSLAVA FABIAN віділюдькуватий/lonely, withdrawn (f 0,65). Az envious as/like ingerre (nőnemű alakban), amely a szegénységgel társul, ritkábbak (m 0,65). Összességében a kapott antropocentrikus reakciók, amelyek egy általános human being kifejezést tartalmaznak (túlnyomórészt nőneműek), olykor pejoratív melléknevekkel, például націрша людина, одинока нещасна жінка/the worst person, a lonely unhappy woman, szintén kapcsolatban állnak a evil eye/вірклива fogalmával (f 0,65). 8. AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ ALKERET: AZ ENVIOUS AS/LIKE (HÍMNEMŰ ALAKBAN) ÉS AZ ENVIOUS AS/LIKE (NŐNEMŰ ALAKBAN) INGERRE ADOTT REAKCIÓK A ritka és atipikus reakciók növénynevekkel kapcsolatosak. A kapott adatok szerint egyetlen ilyen típusú női reakciót, a морква/carrot (f 0,65) választ jegyezték fel, amelynek jelentését nehéz racionálisan megmagyarázni. Helyzeti vagy erősen szubjektív reakciókról beszélhetünk. Csak a női válaszadók hasonlítják az irigy nőt a witch/відьма-hoz (f 1,56), a Параска/Paraska személynévhez (feltehetően a szépirodalom hatására), egy пліткарка/scandalmonger-hoz, vagy egy meghatározatlan alanyhoz: не знаю хто/do not know who (f 0,78); míg a férfiak gyermekekkel és olyan alapvető egyetemes emberi értékekkel, mint az élet és a jóság (m 0,78). Ezenkívül a férfi reakciók az IGAZSÁGOSSÁG és az IGAZSÁG fogalmaival kapcsolatosak: виправдання і хотіти чи бажати чогось/justification and wanting or desiring something (m 0,78). A nők hajlamosak az IRIGYSÉGET a BECSÜLETESSÉGGEL összekapcsolni (f 0,78), és állandónak, változatlannak tekintik: завжди/always (f 0,78). Szórványosan megfigyelhető továbbá a kapcsolat olyan szomatikus metaforikus korrelátumokkal, mint a жало/sting (m 0,65). Meglehetősen kifejezőek egyes, rajzfilmekhez kapcsolódó alluzív intertextuális reakciók (поштар Печкін/postman Pechkin – csak női reakciókban 0,65), az antonomáziához kapcsolódó reakciók, például Лескавхевська/Leskahveska (csak női reakciókban 0,65), valamint egyes vallási fogalmakhoz kapcsolódók, például Буда/Buda (m 0,78). A frazeológiai eredetű reakciók, például жаба/frog, illetve az olyan hasonlatok, mint аж очі повилазили/the eyes popped out from shock, a női válaszokhoz tartoznak. Számos reakció családi vagy interperszonális kapcsolatokat jelenít meg (тітка/aunt f 0,78), a közvetlen környezet mindennapi képeit (сусіди, сусід/neighbours, neighbour – m 0,78, valamint a standard összehasonlítás funkciójában álló jelzős és névmási szókapcsolatokat: сусіди, моя сусідка зла сусідка, сусідка/neighbours, my neighbour is an evil neighbour, neighbour f 6,25/m 3,13), társadalmi és életkori jellemzőket (розлучена/divorced f 0,78), foglalkozást, продавець/seller (m 0,78), valamint társadalmi státust, дякова жінка/deacon’s wife (f 0,65). Ezek szintén jellemzőek a 316 Acta Linguistica Lithuanica XC Az irigység mint pszichológiai és kognitív jelenség az ukrán és szlovák nyelvi tudatban (Az asszociatív kísérlet alapján) Szlovákok: chcem to, čo sused / I want what my neighbour wants (f 2,00), suseda / male neighbour (m 23,53/f 8,00), susedka / female neighbour (f 2,00). A szlovák nyelvben a státuszhoz kapcsolódó asszociatív reakciók a családi és rokoni kapcsolatokhoz kötődnek – anyóshoz vagy általában egy rokonhoz: súrodenec / a sibling, svokra / mother-in-law (f 2,00), amelyek összehasonlítási etalonként szolgálnak az olyan szerkezetekben, mint a závisťlivý ako. A legerősebb asszociációkat azonban az állatok és rovarok váltják ki: заздрити „irigyelni”: бджілка / bee (m 0,78), вовчиця / she-wolf (m 0,78), érzelmi konnotációk nélkül: вовк, ворона / wolf, crow (f 1,56), гусениця, пантера / caterpillar, panther (f 0,78). Az asszociatív kísérlet eredményei szerint a snake a női IRIGYSÉG standardjának tekinthető: змія (f 3,13/m 0,78), kevésbé tipikus a лисиця / fox (f 1,56/m 0,78), миша / mouse (f 0,78/m 1,56), муха / fly (f 0,78), a legkevésbé gyakori pedig a зозуля, кицька, кобра, крыса / cuckoo, cat, cobra, rat (f 0,78). A férfi reakciók ezzel szemben a кобила, курка, мавпа, павлін, сорока / mare, chicken, monkey, peacock, magpie képeit aktualizálják (m 0,78), valamint a собака / dog képét (m 1,56). Ez utóbbi férfi reakció egy rosszindulatú személy tipikus negatív értékelésének tekinthető. Figyelmet érdemel a nemi alapú válaszokra irányuló közvetlen asszociatív felmérés során kialakított összehasonlító alkeret is. Itt az IRIGYSÉGET más tárgyakhoz hasonlították, és a szlovák válaszadók a következő asszociatív kapcsolatokat tárták fel: állatokhoz, mind általános, mind specifikus megnevezésekkel: Britská mačka / British cat (f 2,00), hovädo / brute (f 2,00), hus / a goose, vrana / a crow (m 5,88), laň / a doe, zmija / a snake (viper) (f 2,00), líška / a fox (f 6,00), mačka / cat, kamoš ka / friend (f 2,00), straka / magpie (f 4,00), a závisťlivý ako ingerhez kapcsolódóan; býk / a bull (f 2,00), pes / dog (f 4,00), straka / magpie (f 2,00) a závisťlivý ako ingerhez. A Britská mačka válasz Nagy-Britannia EU-ból való kilépésének összefüggésében értelmezhető; társadalmi és szerep-, valamint nemi-életkori asszociációk: človek (m 5,88/f 4,00), malé decko / a small child, moja stará / my old lady, starý človek / old person (m 5,88), baba / an old woman, stará babka / old grandma, šľachtic / a nobleman, priateľka / a friend, jednoduchá osoba / a single person (f 2,00), nepriateľka / enemy, nadriadená / superior (m 5,88). A závisťlivý ako ingerhez nemcsak valós, például az ellentétek, Slovák (f 2,00), chamtivec / a greedy person, maniak / maniac, hráč / player (f 2,00), hanem egyes mitológiai alakok is kapcsolódnak, például strigoň / a male old witch, vlkodlak / werewolf (f 2,00). A szlovák nyelvben a kizárólag női reakciók érzelmi reakciókat foglalnak magukban, amelyek emberek megnevezéseit tartalmazzák, például babižná / a hag, hlupák / a fool, pažravica / clove, zatrpknutá žena / bitter woman, zlá kráľovná / Evil Queen. A závisťlivý ako ingerrel kapcsolatban a legkiemelkedőbb verbális asszociációk nemcsak emberek megnevezéseit vagy értékelő reakciókat tartalmaznak (ritkább, mégis kifejező a chudák / poor guy Straipsniai / Articles 317 ANDREA GROMINOVA, OLEH TYSHCHENKO, IGOR KOROLYOV, MYROSLAVA FABIAN (m 11,76/f 2,00), hanem a ja nie/I do not /not me, mnohí/many (f 2,00) határozatlan mennyiségi szavakkal vagy névmásokkal verbalizált IRIGYSÉG tárgyainak megnevezései is (főként a női reakciókra jellemzők), míg a každý naokolo/everyone around (m 5,88) tipikusan férfireakció. 5. ÁBRA. IRIGYSÉG összehasonlítva más tárgyakkal: a závisť’, závidieť’ and závisťlivý ako/závisťlivá ako ingerekre adott reakciók Néhány egyedi, tulajdonneveket és etnikai megnevezéseket tartalmazó reakció is előfordul: Fero/Fero (név), Slovák/Slovak (személy) (f 2,00). Így a Fero a František kicsinyítő alakja, de vezetéknév is lehet. Ez a reakció egyéni vagy személyes reakcióként értelmezhető. 318 Acta Linguistica Lituanica XC Envy as a Psychological and Cognitive Phenomenon in Ukrainian and Slovak Linguistic Consciousness (Based on the Associative Experiment) 9. ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK A tanulmány az IRIGYSÉG fogalmi szférájának mint alapvető érzelemnek a nyelvi-kognitív elemzését mutatja be, egy ukrán és szlovák hallgatókkal végzett asszociációs kísérlet adatai alapján. Az adott keret- és alkeretstruktúrák keretében azonosítja a verbális reakciók tipológiáját, kiemeli azok tipikusságát és egyediségét, valamint gyakorisági és mennyiségi paraméterek alapján mutatja be jellemzőiket. A kölcsönös asszociatív fogalmi kapcsolati index meghatározásával bemutatásra kerül az asszociatív-verbális hálózat modellezésének mechanizmusa (Ulanovič, Karaulov stb. módszere szerint). Ez a megközelítés lehetővé tette az IRIGYSÉG és a KAPZSISÁG ingerekre adott reakciók egybeesési eseteinek megállapítását, valamint azok vizuális megjelenítését a 3. és 4. számú oszlopokban. A figyelem az asszociatív-képi és értékelési jellemzők szerinti reakciókülönbségekre irányul. A kapott asszociátumok nemzeti és kulturális sajátosságai egy adott nyelvi kultúra realitásainak jellemzőit figyelembe véve követhetők nyomon (frazeológiai és metaforikus reakciók, utalások, összehasonlítások). Az elemzés szerint a leggyakoribbak az értékkategorizációval kapcsolatos reakciók: az IRIGYSÉG értékelése a jó–rossz, jó–gonosz pólusain (axiológiai alkeret), valamint paraméterezése (a kifejezés intenzitása, különösen színasszociációkon keresztül). Emellett érdemes figyelembe venni a mindkét nyelvben közös tipikus reakciókat is. Ezeket világos pragmatikai jelöltség és a siker, a karrier és a szerencse fogalmaival való kapcsolat jellemzi, amelyek rendszerint másokban IRIGYSÉGET váltanak ki (kauzális alkeret), illetve a gazdag–szegény ellentétpárokat, amelyeket több, sajátos érzelmi és expresszív konnotációjú antonim reakció képvisel (szlovák blahobyt/well-being, majetok/mansion, peniaze/money, ukrán гроші/money, золото/gold, бідаха/poor man, біdося/poor thing). Az utóbbi ukrán és szlovák reakciók tipológiai hasonlóságokat mutatnak, nyilvánvalóan a társadalmi, etikai és keresztény értékek és elképzelések közös rendszerének köszönhetően. A kapott adatokat mindkét nyelv szótáraiból származó paremiológiai és frazeológiai kontextusok támasztják alá. A tisztán szlovák reakciók a hamisság és a hazugság tagadását (az IGAZSÁG és a BÜSZKESÉG fogalmi megjelenítését), illetve a nemzeti büszkeség iránti tiszteletlenséget fejezik ki. Számos reakció a szenvedés és a fájdalmas fizikai és lelki állapot érzelmeit tükrözi. Olyan jellemvonásokat jelenítenek meg, amelyekben az IRIGYSÉG romboló entitásként jelenik meg. Az ukrán válaszadók legtipikusabb reakciói: пригноблення/oppression, туга/sadness, біль/pain, щеміти/hurt, страждати/be tormented, мучитися/suffer; a szlovákban pedig — мортура/torture, тужити/yearn, гнів/anger, ненависть/hatred, гріх/sin, фальш/falsehood, егоїзм/selfishness; kevésbé Straipsniai / Articles 319 ANDREA GROMINOVA, OLEH TYSHCHENKO, IGOR KOROLYOV, MYROSLAVA FABIAN gyakran – a mentális képességekhez kapcsolódó reakciók – дурість/stupidity, дурний/nonsense és hlupák/fool. Számos reakció a forgatókönyv-kerethez tartozik (néha a szintagmatikai típusú reakciók közé sorolják őket). Ezek a megfelelő frazeológiai egységek és hasonló metaforikus összetételek aktiválódásai a válaszadók emlékezetében két nyelven: ukrán руйнувати/destroy, точить душу/sharpens the soul (worries), душевна пустота/emptiness of the soul, жаба душить/the frog strangles (feeling ENVY), szlovák zožiera dušu človeka/eats up the soul of a person, prázdna duša/empty soul. Ebben az esetben megfigyelhető az ENVY megszemélyesítése (az ENVY metaforikus modellje: LÉNY) a BODY kognitív struktúráján belül, mint sajátos helyen. Mind az ukrán, mind a szlovák hallgatók hasonlóan válaszoltak az összehasonlítási ingerekkel kapcsolatos kérdésekre. Reakcióik főként különböző állatokhoz kapcsolódtak. Mindazonáltal egyedi asszociációk is nyomon követhetők a szomszédok ENVY-jéhez (ritkábban – a szomszédok iránti ENVY-hez) kapcsolódó reakciók hasonlóságával. Például a szlovák hallgatók körében gyakrabban figyelhetők meg a rokonsági és családi kapcsolatok terminusaihoz társuló reakciók (súrodenec/sibling, svokra/father-in-law, baba/old lady, stará babka/old woman, ukrán mimka/aunt), valamint a társadalmi, történelmi és mitológiai realiákhoz kapcsolódók (nadriadená/boss, šľachtic/nobleman, maniak/maniac, strigôň/vampir, vlkolak/werewolf). Az ukrán válaszadók válaszai szintén egyediek voltak. Ezek a válaszok precedensszövegekkel hozhatók összefüggésbe (gyermekeknek szóló animációs filmek kapcsán – noumap Печкін/poshtar Pechkin), illetve a szójátékhoz és a népi beszéd stilizációjához kapcsolódó becenevekkel (Леськахвеська/Leskakhveska stb.). A szlovák hallgatók reakciói ebben az összefüggésben az etnonimákhoz és ikonikus tulajdonnevekhez kapcsolódva is nyomon követhetők. SOURCES ČRFS – Mokienko Valerij, Wurm Alfréd. Česko–ruský frazeologický slovník. Olomouc: Univerzita Palackého v Olomouci, 2002. Gawarkiewicz Roman 2008: Polski słownik asocjacyjny z suplementem, Szczecin: Print Group Sp. z o.o. NKPP III – Nowa księga przysłów i wyrażeń przysłowiowych polskich 3 (R–Ż), w oparciu o dzieło Samuela Adalberga oprac. Zespół Redakcyjny pod kierunkiem J. Krzyżanowskiego, red. haseł tomu 3 D. Świerszczyńska, St. Świrko, I. Wojtowicz, Warszawa: Państwowy Instytut Wydawniczy, 1972. 320 Acta Linguistica Lithuanica XC Envy as a Psychological and Cognitive Phenomenon in Ukrainian and Slovak Linguistic Consciousness (Based on the Associative Experiment) Nomys Matvij 1993: Номис, Матвій. Українські приказки, прислів’я і таке інше [Ukrainski pryznaky, prisliv’ja i take inše], сер. Літературні пам’ятки України [ser. Literaturni pam’jatky Ukrajiny], Київ: Либідь [Kyiv: Lybid’]. SAFS – Fronek Josef, Mokráň Pavel. Slovensko-anglický frazeologický slovník. Veľký výber slovných spojení. Bratislava: Nová Práca, 2018. Záturecký Adolf Peter 2018: Slovenské príslovia, porekadlá, úslovia a hádanky, Bratislava: Tatran. REFERENCES Cleary Michelle, Walter Garry, Halcomb Elizabeth, Lopez Violeta 2016: An Examination of ENVY and Jealousy in Nursing Academia. – Nurse Researcher 23(6), 14–19. Goffman Erving 1974: Frame Analysis: An Essay on the Organisation of Experience, New York: Harper & Row. Grigorjanová Tatjana, Matytcina Marina 2018: Conceptualization of Negative Emotions in Modern Linguistic Consciousness (on the Material of Russian, English and Slovak Linguistic Cultures: a Contrastive Analysis). – Journal of Language and Cultural Education 6(2), 82–98. Available at: https://www.x-mol.com/paper/1358814120744796160. Hupka Ralph B., Zaleski Zbigniew, Jurgen Otto, Reidl Lucy, Tarabrina Nadia V. 1997: The Colors of Anger, ENVY, Fear, and Jealousy: A Cross-Cultural Study. – Journal of Cross-Cultural Psychology 28(2), 156–171. Available at: https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/0022022197282002. Koltuckaja Irina 2014: Колтуцкая, Ирина. Эмоциональные концепты «радость / зависть» в славянском мифологическом дискурсе и языковой картине мира [Èmocional’ nye koncepty “radost’ / zavist’” v slavianskom mifologičeskom diskurse i jazykovoj kartine mira]. – Visnyk Dnipropetrovskoho universytetu imeni Alfreda Nobelya 2(8), 202–206. Available at: https://phil.duan.edu.ua/images/PDF/2014/2/31.pdf. Kutter Peter 1994: Liebe, Hass, Neid, Eifersucht. Eine Psychoanalyse der Leidenschaften, Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht. Levchenko Olena, Tyschenko Oleh, Dilai Marianna 2020: Associative Verbal Network of the Conceptual Domain БІДА (MISERY) in Ukrainian. – Computational Linguistics and Intelligent Systems, 106–120. Available at: https://ceur-ws.org/Vol-2604/paper9.pdf. Straipsniai / Articles 321 ANDREA GROMINOVA, OLEH TYSHCHENKO, IGOR KOROLYOV, MYROSLAVA FABIAN Maijala Hanna, Munnukka Terttu, Nikkonen Merja 2000: Feeling of “lacking” as the Core of ENVY: a Conceptual Analysis of ENVY. – Journal of Advanced Nursing 31(6), 1342–1350. Nesvetajlova Irina V. 2010: Несветайлова, Ирина В. «Зависть» и «ревность» как эмоциональные концепты русской и английской лингвокультур [“Zavist’” i “revnost’” kak èmocional’nye koncepty russkoj i anglij­skoj lingvokul’tur]: автореферат диссертации кандидата филологических наук [avtoreferat dissertacii kandidata filologičeskich nauk], Армавир [Armavir]. Petrova Halyna L. 2019: Петрова, Галина Л. Національно-культурна специфіка мовної свідомості носіїв української, англійської та новогрецької мов (на матеріалі рекламного дискурсу продуктів харчування) [Nacional’no-kul’turna specyfika movnoji svidomosti nosijiv ukrajins’koji, anh­lijs’koji ta novogrec’koji mov (na materiali reklamnoho dyskursu produktiv charčuvannia)]: автореферат диссертации кандидата филологических наук [avtoreferat dissertacii kandidata filologičeskich nauk], Київ: Київський національний лінгвістичний університет [Kyjiv: Kyivs’kyj nacional’nyj lingvistyčeskyj universytet]. Popova Zinaida D., Sternin Josif A. 2007: Попова, Зинаида Д., Стернин, Иосиф А. Когнитивная лингвистика [Kognitivnaja lingvistika], Москва: АСТ Восток-Запад [Moskva: AST Vostok-Zapad]. Potapenko Sergij I. 2013: Потапенко, Сергій И. Вступ до когнітивної лінгвістики: навчальний посібник [Vstup do kohnityvnoji linhvistyky: navčal’nyj posibnyk], Ніжин: Видавництво НДУ імені М. Гоголя [Nižyn: Vydavnytstvo NDU imeni M. Hoholja]. Safán-Gerard Desy 2019: Victims of ENVY. – The Psychoanalytic Review 106(3), 225–245. Schoeck Helmut 1987: ENVY: A Theory of Social Behaviour, Indianapolis: Liberty Fund. Sineleva Anastasija V. 2014: Синелева, Анастасия В. Формально-логическое представление семантики и системности терминов философии и логики [Formal’no-logičeskoe predstavlenie semantiki i sistemnosti terminov filosofii i logiki]: автореферат диссертации кандидата филологических наук [avtoreferat dissertacii kandidata filologičeskich nauk], Нижний Новгород [Nižnij Novgorod]. Szymkowska Maria 1989: Nienawiść i zawiść, Warszawa: Instytut Wyd. Związków Zawodowych. Šapran Natalija V. 2015: Шапран, Наталия В. Семантико-когнитивная структура концепта ЗАВИСТЬ в лингвокультурологическом освещении (на 322 Acta Linguistica Lithuanica XC Envy as a Psychological and Cognitive Phenomenon in Ukrainian and Slovak Linguistic Consciousness (Based on the Associative Experiment) материале английского, немецкого и украинского языков) [Semantiko-kognitivnaja struktura koncepta ZAVIST’ v lingvokul’turologičnom osveščenii (na materiale anglijskogo, nemeckogo i ukrainskogo jazykov)]: автореферат диссертации кандидата филологических наук [avtoreferat dissertacii kandidata filologičeskich nauk], Одеса: Південноукраїнський національний педагогічний університет імені К. Д. Ушинського [Odesa: Pivdennoukrajins’kyj nacional’nyj pedagogičnyj universitet imeni K. D. Ušyns’kogo]. Tyščenko Oleh 2020: Konceptualizacija emocij ta cinnisnych konceptiv v slov’jans’kych paremijach ta frazemach: vid sovisti do zazdrosti [Konceptualizacija emociji ta cinnisnych konceptiv v slov’jans’kych paremijach ta frazemach: vid sovisti do zazdrosti]. – Scientific Bulletin of South Ukrainian National Pedagogical University named after K. D. Ushynsky 29, 248–272. Tyščenko Oleh, Korolyov Igor, Palchevska Oleksandra 2021: Cultural and Cognitive Structure of the Omen: Epistemology, Axiology and Pragmatics. – Wisdom 2(18), 137–151. Ulanovič Oksana I. 2010: Уланович, Оксана И. Психолингвистика [Psicholingvistika], Минск: Изд-во «Гревцова» [Minsk: Izd-vo “Grevtsova”]. Ufimceva Natal’ia V. 2008: Уфимцева, Наталья В. Ассоциативные словари славянских языков [Associativnye slovari slavjanskich jazykov]. – Polski słownik asocjacyjny z suplementem, autor R. Gawarkiewicz, odpowiedzialność R. Gawarkiewicz, I. Pietrzyk, B. Rodziewicz, Szczecin: Print Group Sp. z o.o., 15–31. Wierzbicka Anna 2006: Semantyka: jednostki elementarne i uniwersalne, Lublin: Wydawnictwo Uniwersytetu M. Curie–Skłodowskiej. Pavydas kaip psichologinis ir kognityvinis reiškinys ukrainiečių ir slovakų kalbinėje sąmonėje (remiantis asociaciniu eksperimentu) SANTRAUKA Straipsnio tikslas – remiantis ukrainiečių ir slovakų respondentų asociacinio eksperimento duomenimis, išnagrinėti konceptą PAVYDAS kaip sudėtingą psichokognityvinį ir semiotinį reiškinį. Taip pat siekiama paaiškinti žodinių asociacijų tipologiją ir jų semantines sankirtas su kitomis konceptualiosiomis sritimis (PAVYDAS, GODUMAS ir kt.). Straipsniai / Articles 323 ANDREA GROMINOVA, OLEH TYSHCHENKO, IGOR KOROLYOV, MYROSLAVA FABIAN Remiantis kognityvinės antropologijos, filosofijos, sociologijos ir kognityvinės semantikos tyrimais, pristatomas koncepto PAVYDAS freimo modelis lyginamosiose kalbinėse kultūrose, kuris atspindi ukrainiečių ir slovakų kalbinės asmenybės kognityvinių stereotipų, normų ir vertybių sistemą. Sutelk u s dėmesį į asociacinį kompleksą pavyko atskleisti pagrindinius skirtumus tarp vyrų ir moterų reakcijų (lyginamajame po f re mi yje panaudojus stimulus pavydus kaip (vyriškosios giminės forma) ir pavydi kaip (moteriškosios giminės forma)). Taikant freimų modeliavimo metodą, aprašytos pagrindinės metaforinės koncepto PAVYDAS aktualizacijos sritys, tokios kaip konceptualioji ir asociacinė-figūratyvioji koncepto komponentinė dalis, nustatytas jų ryšys su spalvų asociacijomis (aspektinis pofreimis), atlikta jų kiekybinė analizė, kuri apibendrinta penkiose diagramose ir grafikuose. Atlikta bendrų, tipinių ir unikalių, tautinių ir kultūrinių asociacijų atranka atskleidė ukrainiečių ir slovakų mentalinio žodyno ypatumus panaudojus pagrindinių neigiamų emocijų aksonometriją. Įteikta 2023 m. lapkričio 3 d. ANDREA GROMINOVA University of Ss. Cyril and Methodius in Trnava, Slovakia 577/2, Nám.Jozefa Herdu Str. 91701, Slovakia, Trnava [email protected] OLEH TYSHCHENKO University of Ss. Cyril and Methodius in Trnava 577/2, Nám.Jozefa Herdu Str. 91701, Slovakia, Trnava [email protected] IGOR KOROLYOV Taras Shevchenko National University of Kyiv 14, Taras Shevchenko Boulevard Str. 01601, Ukraine, Kyiv [email protected] MYROSLAVA FABIAN Uzhhorod National University 14, Universyets’ka Str. 88000, Ukraine, Uzhhorod [email protected] 324 Acta Linguistica Lithuanica XC