Redakcinė kolegija ir turinys

Acta Linguistica Lithuanica XCI Vilnius 2024 FŐSZERKESZTŐ / EDITOR-IN-CHIEF habilitált akadémiai professzor, dr. Grasilda Blažienė (Litván Nyelvi Intézet) FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES / DEPUTY EDITOR-IN-CHIEF Dr. Aurelija Tamulionienė (Litván Nyelvi Intézet) SZERKESZTŐBIZOTTSÁG / EDITORIAL BOARD Prof. dr. Xaverio Ballester (Francisco Javier Ballester Gómez) (Valenciai Egyetem, Spanyolország) Prof. dr. Ineta Dabašinskienė (Vytautas Magnus Egyetem, Litvánia) Prof. dr. Pietro Umberto Dini (Piszai Egyetem, Olaszország) Doc. dr. Olena Fomenko (Фоменко Олена Степанівна) (Tarasz Sevcsenko Kijevi Nemzeti Egyetem, Ukrajna) Prof. UŁ habil. dr. Artur Gałkowski (Łodzi Egyetem, Lengyelország) Prof. habil. dr. Jolanta Gelumbeckaitė (a Mainzi J. W. Goethe Egyetem, Németország) PhDr. Milan Harvalík, Ph.D. (A Szlovák Tudományos Akadémia Ľudovít Štúr Nyelvtudományi Intézete, p. r. i., Pozsony, Szlovákia) Prof. (Apl.) habil. dr. Marie-Luise Heckmann (Potsdami Egyetem, Németország) Doc. habil. dr. Tomáš Hoskovec (Prágai Nyelvészeti Kör, Csehország) Prof. dr. Brian D. Joseph (Ohio Egyetem, Amerikai Egyesült Államok) Prof. dr. Laima Kalėdienė (Litván Nyelvi Intézet, Litvánia) Prof. (Apl.) habil. dr. Götz Keydana (Göttingeni Egyetem, Németország) Dr. Asta Leskauskaitė (Litván Nyelvi Intézet, Litvánia) Prof. dr. Alessandro Parenti (Trentói Egyetem, Olaszország) Prof. dr. Daniel Petit (Párizsi Felsőfokú Pedagógiai Iskola, Franciaország) Dr. philol. Sanda Rapa (a Lett Egyetem Lett Nyelvi Intézete, Lettország) Prof. dr. Daiva Sinkevičiūtė (Vilniusi Egyetem, Litvánia) Prof. habil. dr. Pēteris Vanags (Lett Egyetem, Stockholmi Egyetem, Lettország, Svédország) A SZERKESZTŐSÉG TITKÁRA / ASSISTANT TO THE EDITOR Dr. Darius Ivoška (Litván Nyelvi Intézet) KOMMUNIKÁCIÓS SZERKESZTŐ Dr. Pavel Skorupa (Litván Nyelvi Intézet) ÖSSZEÁLLÍTOTTA / COMPILED BY Akad. prof. habil. dr. Grasilda Blažienė (Litván Nyelvi Intézet) A kiadvány bibliográfiai adatai megtalálhatók a Litván Nemzeti Martynas Mažvydas Könyvtár Nemzeti Bibliográfiai Adatbankjában (NBDB). Az Acta Linguistica Lithuanica nyílt hozzáférésű folyóirat. Tartalma ingyenesen hozzáférhető, és engedélyezett a számítógépen való mentése, másolása, terjesztése, nyomtatása, keresése, illetve a teljes szövegű dokumentumokra mutató hivatkozás elhelyezése. A folyóiratot a „Creative Commons” Nevezd meg! – Ne add el! nyilvános licenc feltételei szerint terjesztik (http://creativecommons.org/licenses/by-nc/4.0/). E feltételek lehetővé teszik a tartalom korlátozás nélküli felhasználását, terjesztését és sokszorosítását bármilyen adathordozón, a szerző és a forrás megjelölésével. DOI: doi.org/10.35321/all91 © A publikációk szerzői, 2024 ISSN 1648-4444 © Litván Nyelvi Intézet, Vilnius, 2024 Acta Linguistica Lithuanica XCI 5 TARTALOM / CONTENTS TANULMÁNYOK / ARTICLES Darius Ivoška, Andrej Ryčkov Vyžuonos határának kijelölése: Északkelet-Litvánia 15. századi személynevei és az (el)feledett út . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Vyžuonos határainak feltérképezése: 15. századi személynevek és Északkelet-Litvánia maradandó öröksége Ilja Lemeškin A Forma Chrikʃtima (1559) formális szempontból. M. Mažvydas pap akrosztichonja. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 A Forma Chrikʃtima (1559) formai szempontból. M. Mažvydas pap akrosztichonja Harald Bichlmeier Etymológiai kiegészítések az „Néhány A-val kezdődő litván víznévhez és azok balti nyelvcsaládon kívüli Rokonok” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 A „Pastabos dėl kelių lietuvių vandenvardžių, prasidedančių An-, ir jų nebaltiškos kilmės giminaičių“ című etimológiai cikk kiegészítései Sandra Lukšaitė-Ramonienė, Vytautas Rinkevičius A -(i)uoti képzős litván igék hangsúlyozásának fejlődése . . . . . 77 A litván -(i)uoti igék akcentuációjának története Paweł Brudzyński Az esti segédige eltűnése a litván passzívumból. . . . . 117 Az esti segédige eltűnése a litván nyelv szenvedő szerkezetéből Oleksandra V. Popova, Olga A. Kopus, Oleksandra O. Morhun Lithuanian–Ukrainian Language Parallels: Etymological Relationship and Typological Similarity . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 A litván és az ukrán nyelv párhuzamai: etimológiai kapcsolat és tipológiai hasonlóság Rita Miliūnaitė Az -istas, -ė képzős főnevek a változatosság, a normák és a mai standard litván nyelv alstandardizációjának szempontjából . . . . . . . . . . . . . . 177 -istas, -ė képzős főnevek a mai standard litván nyelv változatosságának, normáinak és alstandardizációjának aspektusában Laura Brazaitienė A fiatal keleti aukštaitisok – anykštėnai, kupiškėnai és uteniškiai – nyelvjárási nyelvének képei: határok és objektív nyelvjárásiasság . . . . . . . . . . . . . . 198 Anykščiai, Kupiškis és Utena fiatal keleti aukštaitisainak nyelvjárási képei: határok és objektív nyelvjárásiasság 6 Acta Linguistica Lithuanica XCI Nataliia Darchuk, Oksana Zuban, Valentyna Robeiko, Yuliia Tsyhvintseva, Victor Sorokin, Mykola Sazhok Ukrán médiák automatikus stilometriai elemzésének rendszere Texts TextAttributor 1.0 (Technikák, eszközök, funkcionalitás) . . . . . . . . . 224 A „TextAttributor 1.0” ukrán médiában megjelenő szövegek automatikus stilometriai elemzésének rendszere (módszerek, eszközök, funkcionalitás) Žydrūnė Šalaviejūtė Az észak-zemaitiai víziállat-elnevezések nominációja és motivációja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 248 A vízi állatok neveinek elnevezése és motivációja az északi žemaitis alnyelvjárásban Lina Rutkienė A szubsztantivizáció kontextuális vizsgálata a felsőoktatási és szakképzési intézmények internetes honlapjain . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264 Kontextuális szubsztantivizáció a felsőoktatási és szakképzési intézmények webhelyein Victor O. Ntabo, Catherine W. Ndung’u A szeretetet kifejező metaforák vizsgálata a mombasai szuahéli fiatalok körében Kenya: betekintés a fogalmi leképezésekbe . . . . . . . . . . . . . . . 287 A Mombasa megyei kenyai szuahéli fiatalok által használt, csodálatot kifejező metaforák vizsgálata: betekintés a fogalmi térképekből Fince L. Sambeka, Muhammad I. Ali Az absztraháló metaforák fejlődése a modern japán J-pop dalszövegeiben: A nyelvi eszközök elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 310 Az elvonatkoztató metaforák fejlődése a kortárs japán J-pop-dalszövegekben: a nyelvi eszközök elemzése INSIGHTOK / INSIGHTS Zigmas Zinkevičius Egy lelkiismeretes és becsületes nyelvésznő jubileuma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 331 RECENZIÓK / REVIEWS Lina Murinienė Evaldas Švageris, Jolita Urbanavičienė. A litván nyelv magánhangzóinak formánsstruktúráját és időtartamát meghatározó tényezők kölcsönhatása és hierarchiája . . . . . . . . . . . . 335 Kedves Acta Linguistica Lithuanica-olvasók! Egy tehetséges költőt, festőt és éremművészt, Gvidas Latakast parafrazálva érdemes kijelenteni: aki nyakig megmerítkezett a tudomány borában, annak az eső már nem félelmetes. A tudományban sok évet eltöltve, vele együtt élve, megszólítva és válaszára várva ötletekre és azok kifejezési módjaira lelünk, valamint vágy támad bennünk, hogy minél többet, minél mélyebben és minél újabban vizsgáljunk. A nyelvek lehetőségei, amelyeken a tudósok kifejezhetik gondolataikat és felfedezéseiket, korlátlanok; egy tanulmány gondolata súlyosan és izgalmasan is közvetíthető. Nemrég, amikor barátom, a neves zeneszerző, Giedrius Kuprevičius írását tárgyaltam, használtam a gelminis suvokimas (mélyreható megértés) szókapcsolatot, amely elnyerte a megedződött Facebook-olvasók kedvező értékelését. A szó ereje rendkívül jelentős, ha tudatában vagyunk. Sok évvel ezelőtt levéltárakban és könyvtárakban találkoztunk, ahol sok napot és hónapot töltöttünk; ezeket összeszámolva évekről, nem is egyről, beszélhetnénk. Felejthetetlen a kéziratok illata, a szomszédok felé intézett egyszerű és őszinte fejbiccentés – mindez megmaradt az emlékekben, és a mai napig őszinte kapcsolatot ápolunk közülük nem eggyel. Megszokásból naponta köszöntöm a számítógép képernyőjét is, hiszen menedékre találnak rajta a szerzők cikkei, a recenzensek meglátásai, és néha még leveleket is írnak. A mélyebb megértést keresve újra meg újra elgondolkodom rajta. Ifjabb Plinius (61 vagy 62 – körülbelül 113) leveleiben emlékeztetett nagybátyja, Idősebb Plinius (23–24–79) olvasás iránti végtelen vágyára, mert szerinte nincs olyan rossz könyv, amelyben ne lenne valami értékes. Úgy vélem, minden folyóirat szerkesztősége abban reménykedik, hogy a folyóirat egyetlen számában sem lesznek olyan cikkek, amelyeket senki sem akar majd elolvasni, hogy számos tudományos tapasztalatunk éppen a folyóirat egy kötetének olvasása közben éled majd újjá, és kutatásra, új ötletekre, írásra és alkotásra ösztönöz. A folyóiratban beszélgetéshez szükséges témát vagy tudományos munkánkhoz ihletet is kereshetünk. Az ilyen ihlethez néha egyetlen lényegi szó is elegendő ahhoz, hogy források sokasága törjön elő. Ezek egyike a szerzők iránti tisztelet forrása kellene hogy legyen. Az olvasók felismerik, mi került elő, és talán azt is, mi veszett el. A folyóirat 91. kötete az Északkelet-Litvániában a XV. században használt személynevek és egy fizikai út azonosításával kezdődik. Kellemes érzéssel tölt el a történész és a baltista közös munkája. Nem lehet nem örülni a Martynas Mažvydas által alkotott akrosztichon 1559-ben megjelent FORMA Chrikꭍtima című kiadványban végzett kutatásának. Szintén találhatók fejtegetések néhány litván víznévről és nem balti rokonairól. Figyelem irányul 8 Acta Linguistica Lithuanica XCI és a litván nyelv igéire, azok hangsúlyozására, valamint az esti segédige eltűnésére a szenvedő szerkezetben. Örvendetes, hogy erről egy fiatal lengyel kolléga ír, reményt adva arra, hogy a szomszédos országban is minden bizonnyal tárgyalják majd nyelvünk nyelvtani jelenségeit. Nem feledkezik meg nyelvünk változatosságáról, a normáról és a mai litván köznyelvről sem. A szerzők a mi anyanyelvünk nyelvjárásaira – a fiatal kelet-aukštaitokra és az északi žemaičiokra – is figyelmet fordítanak. Olyan kutatás is létezik, amely internetes oldalak adataira épül. Örvendetes, hogy külföldi szerzők figyelme a litván és ukrán nyelvek párhuzamaira is kiterjed – az etimológiai kapcsolatot és a tipológiai hasonlóságot vizsgálják. Az élet és a tudományos munkák megírásának bonyolult körülményeit figyelembe véve megérthetjük, hogy az idő olykor lassabban, vagy jelen esetben gyorsabban telik. A Kijevből származó ambiciózus szerzői csoport által benyújtott ukrán sajtószövegek speciális kutatásai. Miért beszélünk ambícióról? A szerzők számos levelet írtak, tökéletesítették a szöveget, és bizonyították minden egyes szerző hozzájárulását. Küzdöttek az eszméjükért, érezve annak fontosságát és az igazuk bizonyításának szükségességét. Érdekes kollégánk kenyai kutatása a fiatalabb generáció által használt rajongási metaforákról. Az indonéz szerzők figyelme a kortárs japán J-pop dalszövegeiben az elvont metaforák fejlődésére irányult. A nyelvi eszközök elemzése érdekelte őket. A főszerkesztőnő Ausztráliában élő és dolgozó családtagjai, akik sok információval rendelkeznek az említett országok tudományos és felsőoktatási színvonaláról, megerősítették, hogy az említett országok művelt tudósai és hallgatói érdeklődnek, valamint felismerik az idegen nyelvek tanulásának fontosságát. Az Ízelítő rovatnak is szerencséje volt – kollégánk, Mindaugas Šinkūnas átadta akadémikus nagyapjának, Zigmas Zinkevičiusnak a kéziratát, amelyet a századik évfordulóját hamarosan ünneplő nyelvész, Jadvyga Kardelytė 90. születésnapjának megünneplésére írtak, amelyre 2019. február 17-én került sor. 2024. augusztus 15-én, 95 éves korában hunyt el. Zigmas Zinkevičius archívumában találtak egy, a nyomdai megjelenésre előkészítetlenül maradt kéziratot A lelkiismeretes és becsületes nyelvész évfordulójára címmel, a szerző „az évfordulóig elhalasztandó” megjegyzésével. Az ALL 91. kötetében egy recenzió is található. A folyóiratot készítők vágya, hogy a folyóirat szövegei hosszú árnyékot vessenek. A folyóirat kiadásakor együtt haladunk. Türelmesen dolgozunk, de a tudományos igazságot keressük. Mindenre lehet számítani, de a folyóirat, akár az ember, hozzászokik azokhoz az emberekhez, akik befedik a testét, feltárják lényét. Játszani lehet emlékezetből, írni pedig abból kell, amit a legjobban megértünk, amivel nemcsak az olvasókat, hanem olykor önmagunkat is meg tudjuk lepni. Reméljük, hogy olvasóink mosolya derűsebbé, gondolataik pedig tisztábbá válnak, amikor kinyitják a folyóiratot, és elolvassák, amit leírtak. Írjunk 2025-ben is, amely legyen bőkezű új ötletekben és ihletben. Grasilda Blažienė főszerkesztő