Keletas S. Daukanto botanikos terminų

Albina AUKSORIŪTĖ NÉHÁNY S. DAUKANTO BOTANIKAI KIFEJEZÉS Megemlékeztünk a jeles zemaitiai tudós és író, Simonas ir Daukantas (1793—1864) születésének 200. évfordulójáról. Legismertebb történelmi művei: „A jo régi litvánok és zemaitiaiak tettei”, „Zemaitiai ir történelem- ”, „A régi litvánok és zemaitiaiak jelleme” stb. ir ir S. Daukantas népdalokat gyűjtött, kiadta a „Pasakas masių” és a „Daines žemaičių” című műveket, több tankönyvet írt, és olvasókönyveket adott ki gyermekek számára. Be az említett műveken S. kívül Daukantas még több ir könyvecskét készített elő, amelyek gyakorlati tanácsokat tartalmaztak a parasztok számára. 1847 m. kiadták „Útmutató a komló termesztéséhez”, S. Daukantas fordítása iš B. A. Grunard német kiadásábir ól, „Útmutató a dohány termesztéséhez- ”, D. Strukov orosz kiadásából fordítva. 1848 évben Daukantas átdolgozta S. a nyelvezetet, és nyomtatásra előkészítette Gotlyb Daniel Zetegast „A méhekről szóló könyvecske” című művének harmadik kiadását. 1849 m. kiadták Herman Cigra „Prédikáció a gyümölcsfákkal beültetett kertekről, vagyis faiskolákról” című könyvecskéjét S. Daukantas fordítása. Ugyanebben az évben megjelent jo iš az orosz nyelvből fordított „Útmutató a fa magvainak gyűjtéséhez” című könyvecske ir a korábban megjelent „Tűzről szóló könyvecske”, o S. Daukantas új kiadást készített elő. 1854 m. megjelent a „Takarmányfüvek vetése”. S. Daukantas még két könyvecskét lefordított, de nem sikerült kinyomtatni jų őket, ezek: „Prédikáció arról, hogyan kell az erdőket kivágni, ir magot vetni és csemetéket ültetni minden gazda számára” ir ,,Gazdálkodó“. Füzetecskéiben S. Daukantas gyakorlati tanácsokat adott a parasztoknak. A mezőgazdaságról, a különféle növényekről és jų termesztésükről írva számos botanikai szakkifejezést használt. Ebben a rövid tanulmányban néhány S. az e füzetekben Daukantas iš által használt növénynevet tárgyalunk: „Bemutatás arról, hogyan kell komlót termeszteni” (a továbbiakban rövidítve DAA), „Útmutatás arról, hogyan kell erdei magvakat gyűjteni” (DMS), ir „Prédikáció a gyümölcsfák kertjeiről, vagyis faiskoláiról” (DSD). A füzetekben található növénynevek közül sokat régóta használnak, pl. :gnzulas (tölgy) DMS, karktas (fűzfa) DSD, klewas (juhar) DMS, liepa (hársfa) DMS, égerfa (égerfa) DMS, o almafa (almafa) DMS ir egyéb Néhány S. Daukantas által használt elnevezések eltérnek a mai botanikai terminusoktól. Leginkább növényfajok elnevezései. 56 S. Daukantas a növényfajok elnevezéseiben a visurtinis, -ė és visurtiniasis szavakat használja, pl.: kasztan's wissortinesis (Aesculus hippocastanum; közönséges vadgesztenye) DMS ousis 33; wissortinis (Fraxinus excelsior; közönséges kőris) DMS 34; skrobla wissortini (Carpinus betulus közönséges gyertyán) DMS lazda 36; wissortine (Corylus avellana; közönséges mogyoró) DMS 41. Mindezekben az esetekben S. Daukantas a szóban forgó szót a ma használatos közönséges melléknév helyett használja. „Lietuvos A Szovjetunió flórájában“ (LF) e növényfajok nevei a következők: közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum L.) IV 621; közönséges kőris (Fraxinus excelsior L.) V 158; közönséges gyertyán (Carpinus betulus L.) III 105; paprastasis lazdynas (Corylus avellana L.) 111 108. Dažnas klevas rūšių aptarimo metu S. Daukantas paminėjo paprastąjį klevą: klewas paprastasijs (Acer platanoides) DSD 166. Kad S. Daukanto sudėtiniuose terminuose vartojami visurtinis, visurtiniasis dėmenys, įtakos galėjo turėti ir Jo amžininkas J. A. Pabrėža. Jurgis Ambroziejus Pabrėža žemaitis volt, a mai Skuodo (1771—1849) járás Večiai falujában született. Az ő szülőfaluja, akárcsak Daukantóé, Lenkimai városkája közelében volt. Pabrėžát a természettudományok, különösen a botanika és az orvostudomány érdekelte. Tudományos munkái kéziratokban maradtak fenn, tevékenysége azonban jelentős volt a kor tudományának fejlődése szempontjából. לחלליום? ir S. mokslo darbai liko rankraščiuose, tačiau veikla buvo reikšminga meto mokslo raidai. היה significant. לכן. آزمائش. 1. 2. 3. (note) <x>test</x> 4. formula: E=mc^2. (preserve) მენჲ? ḓ. (end) 2024. Jurgis Ambroziejus Pabrėža. Lenkimų miestelio. Večių km. Skuodo raj. dab. Jo, kaip Daukanto, gimtasis kaimas buvo netoli. Pabrėža domėjosi gamtos mokslais, ypač botanika, medicina. mokslo darbai liko rankraščiuose, tačiau veikla buvo reikšminga meto mokslo raidai. қазақша мәтін және random symbols §¶•—…™©®✓ ✗. END. additional content. 1+1=2. <tag attr="value">markup</tag> Daukanto, Pabrėža. Lenkimų miestelio. Večių km. Skuodo raj. dab. medicína. botanika. természettudományok. kéziratokban. fejlődés. jelentős. korszak. tudomány. vége. ※ mokslo darbai liko rankraščiuose, tačiau veikla buvo reikšminga meto mokslo raidai. 日本語 Русский العربية עברית हिन्दी Ελληνικά 中文 한국어 ไทย Tiếng Việt. J. A. Pabrėža domėjosi gamtos mokslais, ypač botanika, medicina. Jo mokslo darbai liko rankraščiuose, tačiau veikla buvo jo reikšminga meto mokslo raidai. to S. Daukantas ismerős volt, levelezett ir su J. A. Pabrėžával, így lehetséges, hogy ismerte ir su J. A. Pabrėža botanikai munkáit. Az egyik legjelentősebb botanikai munkában „Tayslos augumyynis“ J. A. Pabrėža a növényfajok megnevezésére a visurtinis, -€ és a visurtiniasis, -ioji összetett terminuselemeket használja, pl.: kasztans wysortyynesis (Aesculus hippocastanum; visurtiniasis gesztenye); aapiniis wysortyynesis (Humulus lipulus; visurtiniasis komló); myižis wysortyynis (Hordeum vulgare; visurtinis árpa); közönséges kőris (Fraximus excelsior; visurtinis kőris); közönséges mogyoró (Corylus avellana; visurtinioji mogyoró); közönséges gyertyán (Carpinus betulus;, visurtinioji gyertyán) és más terminusok. A visurtinis, -ė, visurtiniasis, -ioji jelzővel alkotott terminusok meglehetősen gyakoriak J. A. Pabrėža „Taislius auguminis” című művében, de időnként a paprastasis, -oji elemet tartalmazó terminusok is előfordulnak, pl.: közönséges muhar (Poa trivialis; közönséges žalvė); közönséges csiperke (Agaricus trivialis; közönséges budė). A žemaitis Laurynas Ivinskis (1810—1881) kalendáriumaiban és más írásaiban nem találhatók a visurtinis, -ė és visurtiniasis, -ioji elemeket tartalmazó botanikai fajnevek. 57 L. Ivinskis írásaiban a paprastasis, -oji elemmel alkotott összetett botanikai terminusokat su használja. A „Lietuvių kalbos žodynas” kartotékában a su visurtinis, visurtiniasis, -ė ir -ioji szavakkal szereplő példák 11g! csak kiírva iš J. A. Pabrėža ir S. Daukantas munkáiból, így feltehetően csak ezek a szerzők du használtak ilyen terminusokat. Feltételezhető, hogy ezt a szót a „mindenütt jelen lévő” növények megnevezésére alkották. Érdemes kissé megvitatni a skrobla visurtinė és ir a lazda visurtinė terminusok fő elemeit. LF A III. fő elemként a hímnemű skroblas alakot használják, szinonimaként pedig a skrobla, ir skoblė, skruoblas, skroblus, džiūsna jovaras alakokat ir adják meg. A „Dabartinės lietuvių kalbos žodyne” a skroblas alakot tekintik normának. LKŽ XII azt mutatja, hogy a šį gyertyánt skrobla néven Kėdainiai, Raseiniai, Skuodas, Telšiai és ir Šakiai járásában nevezik. A skrobla alakot M. Akelaitis nyelvtanában találjuk; írásaiban csak ne S. Daukantas használta, de ir J. A. Pabrėža és L. Ivinskis is; az utóbbi azonban szinonimaként a skroblas alakot adta ir meg. A „Lietuviškame botanikos žodyne” (LBŽ), amelyet 1938 m.-ben adtak ki, a közönséges gyertyán (paprastasir is skroblas) terminust használják, és már említett szinonimáit közlik. A Corylus avellana fa Az LBŽ-ben mogyorós mogyoróbokorként nevezik, a megadott jo szinonimák: lazda, lazdenis, lazdų medis, riešutlazda, lazdų krūmai. A növényt šį így is nevezik ir P. Matulionis A „Žolyne” (1907). LF III-ban használt közönséges mogyoró kifejezéshir ez ugyanazokat a szinonimákat adják meg, mint a LBZ. S. A Daukanto által használt /azda kifejezés a régi írásokban található — K. Sirvydas, P. Ruigys és F. Kuršaitis szótáraiban, J. A. Pabrėža munkáiban. L. Ivinskis írásaiban csak a lazda, lazdos medis, ne illetve a lazdynas terminust adja meg. Napjainkban ir a köznyelvben a lazdynas terminust használják, a nyelvjárásokban azonban erre a célra még meglehetősen széles körben a lazda szót használják. A „Druskininkai ir nyelvjárásának szótárában” mindkét terminus (1988) megtalálható, az „Északkeleti dūnininkai o nyelvjárások szótárában” (1976) (ŠR Dūn. 7) a laza, lazynas lazdynas elnevezésir ek szerepelnek. LKŽ A lazda terminusznál példák találhatók iš Kelmėi, Trakai járások ir iš Fehéroroszország Varenavai járásának. Így a lazda skrobla elnevezések, ir úgy tűnik, a régi į írásokból kerültek az élő nyelvbe, iš amelyeket ma még ir meglehetősen széles körben használnak. A „Bemutatás arról, hogyan kell komlót termeszteni” című könyvecskében S. Daukantas meglehetősen részletesen ír a jų komlóról és termesztéséről. A növényt šį ugyanúgy nevezi, ahogyan ma is nevezik a ir komlót — (DAA), tik kitokį lotynišką pavadinimą mą — Dioecia pentandria. LBŽ ir LF III aprašoma tik viena Lietuvoje auganti apynių 58 rūšis — paprastasis apynys (Humulus lupulus). Įdomu tai, kad S. Daukantas skiria girinį ir daržinį apynius — „Apinys (Dioecia pentandria) yra dwejoks girinis ir daržinis, taj yra: girioj' augans, ar darži auginamas“ (DAA 11). S. Daukantas skiria dvi daržinio apynio rūšis: česnakinius, arba vėlybuosius, ir rugpjūtinius, arba ankstybuosius. Jis paaiškina ir kodėl šitaip vadinami tie apyniai. „Pirmosios wejslęs apinej yra wadinamis szesznakinejs apinejs < >, dwok szesznako. < > Wielaj Szilo mienesie teiszbrenst, to diel tqnkiej jus waden wielibasejs apinejs. A második komlófajta, amelyet őszi vagy augusztusi komlónak neveznek, mivel a rozssal együtt érik be..." (DAA 13). S. Daukantas azt írja, hogy e fajtákat még részletesebben is felosztják a szárak és a tobozok színe és alakja szerint. Megemlít egy harmadik komlófajtát is, amelyet Angliában termesztenek — „< > ez a fajta, amelyet Cirundo komlónak neveznek <->“(DAA 13), de részletesebben nem tárgyalja. A B. A. Grunard német nyelvű könyvének hiányában, amelyet S. Daukantas fordított, nem világos, hogy ezeket a komlófajokat ő maga különítette-e el, vagy egyszerűen lefordította és közölte B. A. Grunard osztályozását. J. A. Pabrėža csupán egyetlen komlófajtát ad meg —aapiniis wysortyynesis (Humulus lupulus, közönséges komló), és leírásakor csak azt említi, hogy lehet vadon termő és ültetett komló. S. Daukantas két juharfajtát különböztet meg: klewas paprastasijs (Acer platonoides; közönséges juhar) DSD 166 és klewas jowarinis (Acer PseudoPlatanus; jovarinis juhar) DSD 166. A juharfajt, az Acer platanoides, ma is korai juharként (papilapis juhar) nevezik (lásd: LF TV 608). A S. Daukanto által említett második juharfajt másképpen hegyi juharnak (Acer pseudoplatanus) nevezik (vö. LF IV 612 és LBŽ 5). Az LF IV a hegyi juhar következő szinonimáit közli: hegyi, fehér juhar, platánjuhar, míg az LBŽ ezeket: javoras, jievaras, jovaras, jovarklevis, paklevis. J. A. Pabrėža a „Taislius auguminis” című műben a juhar öt faját különbözteti meg, a tárgyalt faj megnevezésére pedig a klaus (klewas) neteysjoowars (Acer Pseudoplatanus; klevas neteisjovaras) kifejezést használja. Ebben az esetben már eltérnek egymástól S. Daukanto és J. A. Pabrėža által használt terminusok. Az LBŽ magyarázata szerint a hegyi juhar levelei a platán leveleihez hasonlítanak, így érthető, miért nevezték el így ezt a juharfajt. A jovaras szóval nemcsak a hegyi juhart, hanem a platánt is nevezik (lásd: LKŽ IV 364), ezért S. Daukantas feltehetően a platán jovaras szinonimáját használta, és ezért nevezte a juhart jovarinis klevasnak. 59 S. Daukantas a „bokas girrinis” kifejezést használja (Fagus sylvatica; erdei bükk) DMS 31. Így nevezi a közönséges bükköt (Fagus silvatica) is (Zr. LF 111112 ir LBZ 141). J. A. Pabrėža kézirataiban a ši bükk faját szintén boks gyrrynisnak (Fagus sylvatica; erdei bükk) nevezik. Az ąžuoliniai (Fagaceae) családjába tartozó fafajt S. Daukantas bokas-kasztan'- snak nevezte (Fagus castanea; gesztenyebükk DMS 32). Úgy tűnik, egyszerűen szó szerint lefordította ennek a fának a latin nevét, és két különböző családba tartozó fák nevét kapcsolta össze —a bükk a tölgyfafélék családjába, a gesztenye pedig a gesztenyefélék (Hippocestanaceae) családjába tartozik. Ennek a fának több latin neve is van, J. A. Pabrėža a „Taisliujeauguminiame“ című műben két latin nevét adja meg: Castanea vesca és Fagus Castanea, és ezt a fát kasztans waalgomasis (ehető gesztenye) néven nevezi meg. Az LBŽ-ben ugyanaz a litván megnevezés szerepel, mint J. A. Pabrėžánál —valgomasis kaštanas (ehető gesztenye) (LBŽ 75). Az LF-ben négy latin szinonima található (Castanea sativa Mill., Fagus castanea L., Castanea vulgaris Lam., Castanea vesca Gaertn.), valamint már egy új litván megnevezés —valgomasis kaštainis (lásd LF III 113). S. Daukantas a winkszna ganikline (Ulmus campestris, legelői vénic-szil) kifejezést használja DMS 33, így a szilfafélék családjába tartozó közönséges mezei szilt nevezi meg (Ulmus foliacea Gilib., Ulmus campestris L., Ulmus glabra Mill.) LF III 125—126. J. A. Pabrėža ugyanilyen megnevezést használ —winkszna ganiklyyny (Ulmus campestris; legelői vénic-szil). Az LBZ-ben ezt a fát guoba skirpstas (Ulmus campėstris) néven nevezik. S. Daukantas és J. A. Pabrėža valószínűleg azért használják a vinkšna szót a skirpstas helyett, mert Žemaitijában ezt a fát vinkšnának nevezik, skirpstasnak pedig egy másik fát — a kutyabengét (Frangula) (vö. LKŽ XII 917, ŠR Dūn. Ž 329). S. Daukantas füzeteiben olyan terminusokat is találunk, mint a žirnmedis vagy medzirnis (Robinia; zimmedis, medžirnis) DMS 40, valamint a baltoje akacije (fehér akácia) DSD 135. S. Daukantas csak egy helyen említi ezt a két változatot, a žirnmedis és medžirnis szavakat, másutt már csak a žirnmedis alakot írja. Érdekes az a kísérlete, hogy az összetett szó elemeinek felcserélésével egy másik szót alkosson. A žirnmedis terminus J. A. Pabrėža írásaiban is megtalálható: žyrn'medis (Robinia). J. A. Pabrėža a žirnmedis több fajtáját említi, egyiküket neteys-akacyje (Robinia Pseudoacacia; neteisakacija) néven nevezi, ezt a hüvelyesek családjába tartozó növényt ma fehér akácnak (Robinia pseudoacacia) nevezik LF 1V 362, szinonimája a fehér akácia. A másik 60 hüvelyesek családjába tartozó növény a sárga borsófa (Caragana arborescens) LF IV 368, szinonimája — a sárga akácia. S. Daukantas J. A. Pabrėžához hasonlóan a Robinia latin nevű növény megnevezésére a žirnmedis, nem pedig a vikmedis kifejezést használja, ezért S. Daukantas a baltoji akacija (DSD 135) kifejezést talán a žirnmedis szinonimájaként használta. Ebben a rövid tanulmányban csak az S. Daukantas által használt botanikai terminusok egy részét tárgyaltuk. Az író könyvecskéiben igyekezett már használatban lévő litván botanikai terminusokat használni, illetve újakat alkotni, és sok esetben mellettük a növények latin elnevezéseit is megadta. Amint már említettük, S. Daukantas talán ismerte J. A. Pabrėža botanikai munkáit, vagy akár magával is beszélgetett egy-egy terminusról, ezért feltehetőleg fordul elő számos olyan terminus, amelyet mind S. Daukantas, mind J. A. Pabrėža használt. Ugyanakkor olyan elnevezések is előfordulnak, amelyek különböznek egymástól; például J. A. Pabrėža a neteisjovaras klevas terminust használja, S. Daukantas pedig a jovarinis klevas kifejezést. Az S. Daukantas által e juharfaj megnevezésére használt terminus jobb, mint a J. A. Pabrėža által használt. Ezzel ellentétes esetek is vannak —J. A. Pabrėža a megfelelőbb valgomasis kaštanas terminust használta, míg S. Daukantas írásaiban a szó szerint lefordított bukas-kaštanas elnevezés található. Néhány növényt ma másképpen neveznek, mint ahogyan S. Daukantas nevezte őket, de az általa használt terminusok meglehetősen érdekesek és helyesek, pl.: legelői szil, erdei bükk stb. A híres žemaitis, Simonas Daukantas nemcsak azzal akart segíteni a parasztoknak, hogy különféle mezőgazdasági kérdésekben tanácsokat adott, hanem arra is törekedett, hogy megtanítsa őket a helyes terminusok használatára; könyvecskéiben különféle gyakorlati tanácsokat adva a nyelvi kérdésekről sem feledkezett meg. ir 61