Žvilgsnis į kasybos barą

Eduardas VODZINSKAS PILLANTÁS Į A BÁNYÁSZATBA A BÁNYÁSZAT A litván bányászati terminusokat a köznyelv szavai, új képzések, nemzetközi terminusok, valamint orosz, német és más nyelvekből átvett kölcsönszavak és tükörfordítások alkotják. Nem minden írásban megjelent terminus honosodik meg. Egyes tükörfordításokat értelmesebb szavakkal váltanak fel. Így például az orosz uenux terminus pilnutė tükörfordítása, amelyet V. Gudelis „A geológiai és fizikai földrajzi terminusok szótára” (V., 1956) című művében közöl, még jelentésének ismeretében is nehezen képzelhető el: „a hasznos ásványtelep egy része, amelyet támaszként hagynak meg a föld alatti bányaművelés mennyezetének megtartására, hogy ne omoljon be”. Ezért egy másik terminust, az atramsluoksnis- -t használják. — Megfelel az angol pillar kifejezésnek „támasz, oszlop, pillér”. Támaszrétegnek nevezik a bányában a ir hasznosítható ásványi nyersanyag telepének a gépek közlekedésére meghagyott részét, ha po ja viszkózus kőzetek települnek. J. Dalinkevičius cikkeiben az áll, hogy a bányászati intézetben tanult (oroszul ropuwi uucraryr), később, a második világháború után pedig azt állították, hogy beiratkozott a bányászati intézetbe „a geológia és a bányászat į tudományainak tanulmányozására”. ir Később az ebben az intézetben tanult litvánok azt mondták, hogy a bányászati vagy a bányászati intézetben tanultak, és ott dolgoznak, ahol hasznosítható ásványi ir nyersanyagokat termelnek ki, függetlenül attól, hogy ezek a bányák hegyekben ar vagy mélyedésekben vannak. Az embereket ar hegyi bányászokra és į mélyedésben ir dolgozó bányászokra nem osztva, a bányák egészét átfogó tudományterületet bányászatnak nevezve, ir šį a Szentpétervári Intézetet is helyénvaló bányászati intézetnek nevezni, ahogyan egyesek nevezik. ir Amikor elvetették a „bányászat” kifejezést, a „kitermelés” ir használatát kezdték meg; az akkori Legfőbb Enciklopédia-- szerkesztőség főszerkesztő-helyettese V. Kvietkauskas azt mondta, úgy érezte magát, mintha a teherautó iš platójából átült volna a személygépkį ocsi utasterébe. Litvániában még nincsenek föld alatti bányák, bár például az anhidrit kitermelésénjų ek szükségességéről már régóta beszélnek. A szomszédos államokban — Lengyelországban, Belaruszban, Észtországban -- jų vannak. A bányákban ir végzett j munkáról szóló ismeretek terjednek ir iš a litván politikai foglyok, száműzöttek és emigránsį ok révén más országokba. Keveset tudunk a kivándorlók könyveiben és újságjaiban használt litván bányászati terminusokrir ól. Jų nem ér- „Lásd: könyv : Litvánia geológiája ir professzor Mykolas Kaveckis. V–K, P.4š; 1969. összegyűJuozas Dalinkevičius. V., 1988. 30. o. 44 jtve ir iš A Litvániában kiadott, bányákban dolgozott politikai foglyok írásai, amelyekben még soha nem hallott szakkifejezések is találhatók, például: : Bányakarjer, a tárna bejáratának mennyezete, hőmérő, kőzetfúró ütőgépek?. Az utóbbi kifejezések világosak, de az elsők olyanok, mint a du fejtörők. du A múltban, amikor a bányákban egyszerű csákányokkal dolgoztak, a munkaterületet fejtésnek nevezték, mivel ott ásni kellett, ezért o ásóhelynek hívták. ir ją ir De a bányákban már régóta gépekkel fejtik a kőzeteket, sőt robbanóanyagokkal is ir kitermelik, és különféle gépi eszközökkel szállítják őket. Ezt a munkaterületet fejtésnek nevezni pontatlan, mert ez a kifejezés nem foglalja magában az ásás legfontosabb — mozzanatát. Ezért ji ásóhelynek nevezik, hasonlóan a bányához (nem fejtőhelynek), szénbányásznak (nem szénfejtőnir ek) stb. A litván nyelvben az asla és a pūdas ir szavakat eltérő ir jelentésekben használják (a szoba padlója, a cipő talpa), ir valamint szinonimaként (a csűr padlója, a csűr talpa). A bányászatban ezeket a terminusokat néha azonos ta értelemben használják, különösen beszélt nyelvben, azonban többnyire saját jelentésük van; például a kiválasztott telep alsó felületét fekünek ar nevezik, azt pedig, amelyre támaszkodik, aljzatnak. o i — Szinonimákká csak akkor válnak, amikor például a bányában a kiválasztott telepet kitermelték (az aljzat helyett feküt ir mondanak). A félreértések elkerülése végett javasolt ezeket a ir terminusokat nem összekevar erni, hanem ar egységesen nevezni, függetlenül attól, hogy a telepet kitermelték-e vagy sem. Hasonlóképpen van ir su a felső telepfelület, valamint a jį fedőtelep alsó felületének (és a kőzeteknek) az elnevezésével. Leggyakrabban a kiválasztott telep fölött fekvő kőzeteket fedőnek nevezik (oroszul , xponns, angolul roof), o ha ezt a telepet a föld alatt fejtették ki, akkor az üreg fölött függő kőzetek felületét mennyezetnek nevezik. Néha, amikor a kiválasztott települési réteg fölött laza kőzetek helyezkednek el, azok megszilárdítása érdekében a ir települési réteg egy részét meghagyják; to ezt a részt szintén tetőnek vagy ideiglenes mennyezetnek nevezik. Legjobb lenne, ha a kiválasztott települési réteg felső felületét tetőnek neveznénk, o jį a fedőt pedig —mennyezetnek, függetlenül attól, hogy ezt a települési réteget kitermelték-e vagy sem. Egyébként úgy tűnik, hogy a gyakorlatban ez akkor oldódik meg, amikor Litvániában mélyművelésű bánya lesz. Most, amikor egy réteg vagy települési o réteg vastags- — ágát mérik, azt mondják, hogy a tetőtől a feküig, egy föld alatti üregét pedig a mennyezettől a padlóig mérik. 2 Lásd: kny. : Norilszki vitézek. V., P.48-50, 1992. 127, 155 A második világháború előtt a geológusok, például Dalinkevičius, a lelőhelyen található ásványi nyersanyag mennyiségét (térfogatát) készletnek nevezték. A háború utáni években egyes geológusok, nyilvánvalóan elfelejtve vagy nem ismerve ezt a terminust, az orosz sanacu terminust Atsargos szóval fordították, vagy mindkét szót még egy mondaton belül is szinonimaként használták: <...> az édesvízkészletek, több ásványvízkészlet feltárása)- ." Továbbá a kevéssé feltárt ásványi nyersanyagok mennyiségét resūrsasnak kezdték nevezni. Jelenleg a Litván Állami Geológiai Szolgálat irataiban csak egy terminust – ištekliai – használnak, a geológusok pedig atsargomisnak azokat a kitermelt és raktárba felhalmozott, mondjuk a téli idényre szánt ásványi nyersanyagokat, valamint más anyagokat nevezik. A hidrogeológiában mindvégig a filtras terminust használják. Ez egy bizonyos szerkezet, amely megtartja a vízadó réteg fúrólyukának falát, hogy abból ne peregjenek kőzetek, és azok részecskéi ne kerüljenek a fúrólyukba, ugyanakkor szabadon átengedi a vizet, vagyis szűrőként működik. Ebben a víz bizonyos, rozsdamentes fémekből, műanyagból, üvegszálból és más anyagokból készült nyílásokon, hálókon szűrődik át. Ezt a szűrőt azonban csak akkor lehet szűrőnek nevezni, amikor maguk a hidrogeológusok így határoznak, mivel jelenleg ezeket a terminusokat eltérően értékelik. Például a „Litván Szovjet Enciklopédia” szűrőt ír le, a szűrőkosarat azonban nem említi. A „Kortárs litván nyelv szótárában” (V., 1972) a szűrő és a szűrőkosár egyenértékű szinonimák. A bányászatban ezeknek a terminusoknak eltérő a jelentésük: a szűrőkosár szűrésre, a szűrő pedig ülepítésre szolgál, például a por levegőből történő eltávolítására elektromos töltés alkalmazásával. Csupán néhány bányászati terminus használatának változatosságát említettük, pedig több is van. A nemzetközi terminusok használata akkor, amikor létezik litván szó is — amint azt a szűrő és a szűrőkosár példája mutatja —, ir főként a nyelvészek határozott döntésétől, annak megalapozottságától és a használók egyetértésjo étől függ. ir ‘Geology darbai Szovjet Litvániában. — V., 1977. P. 61 46