Dėl nevienareikšmiško fizikos terminų vartojimo

Kostas UŠPALIS A FIZIKAI TERMINUSOK NEM EGYÉRTELMŰ HASZNÁLATÁRÓL Ahhoz, hogy egy tudományos terminus jó és kényelmesen használható legyen, ir egyértelműnek, nyelvileg helyesnek, a lehető legnagyobb mértékben a fogalom tartalmának megfelelőnek, rövidnek, hangzatosnak stb. kell lennie. A jó terminus legfontosabb ismérve az egyértelműség: egy fogalomnak egy terminusnak kell megfelelnie, és minden terminusnak csak egy fogalmat kell meghatároznia (fogalom terminus). A szépirodalom nyelvével ellentétben a jo terminológiában a — szinonimitás nem előny, hanem hátrány. Nyilvánvaló, hogy ahhoz, hogy egy terminus valóban jó legyen, önmagában az egyértelműség nem elegendő, más említett követelményeknek is eleget kell tennie. De ha a többi követelmény teljesül is, és a 2 terminus többértelmű, rossz lesz — nem tudja megfelelően betölteni rendeltetését, és időnként zavart kelt. Ezzel szemben az egyértelmű terminus, ha más szempontból nem is kifogástalan, szükség esetén használható anélkül, hogy bármilyen zavart okozna. Mindazonáltal számos, még az alapvető fizikai terminusok közül is gyakran többértelműen használatos nálunk, különösen akkor, ha több tudományágban is használják őket. Megemlítek néhány alapvető fizikai terminus többértelmű használatát, és megvizsgálom annak lehetőségeit, hogyan kerülhető el ez a többértelműség. A karakterisztika, nemzetközi szó, a fizikusok által gyakran legalább többféle értelemben használt kifejezés: jellemzés, jellemző mennyiség, jellemző függvény (görbe) stb. Itt a többértelműség elkerülhető a jelentésnek megfelelő litván terminus használatával. A karakter- — isztika talán csak egyetlen, legelterjedtebb jelentésében, a jellemző görbe értelemben használható (például a voltamperes karakterisztika). Teljesítmény. Csak a munka, amelyet időegys- — ég alatt végeztek (az energia időegység alatti változása) értelemben kellene használni. Valamely készülék anyagának ar (a) képességi tulajdonságának jellemzésére a geba terminus használandó (ezeket a du terminusokat minden nyelvben megkülönböztetik), például: elnyelőképesség, visszaverőképesség, felbontóképesség. A sebesség terminust csak az iskolai fizikatanítás kezdetétől meghatározott értelemben kellene — használni: az időegység alatt megtett út értelmében. A különféle jelenségek gyorsaságának jellemzéso ére a gyorsaság terminusát kellene használni, periodikus jelenség esetén pedig a frekvencia terminusát. 41 Az impulzus — egy fizikai mennyiség és azon időtartam su szorzata, amely alatt az e mennyiséggel jellemzett folyamat végbemegy, például: erőimpulzus, áram- (áramerősségés feszültség-) ar impulzus, fényimpulzus, hangimpulzus. Nem helyes az impulzus terminusával jelölni a mozgásmennyiséget (mv ar E/c). Csak a mozgásmennyiség változása egyenlő a változást tą előidéző erő impulzusával. A rendszer — (keverék, oldat, ötvözet) független összetevőjének koncentrációja a (homok) mennyiségének su aránya a teljes rendszer mennyiségéhez. Ji Százalékban van megadva. Ez egy dimenzió nélküli mennyiség. Az utóbbi időben a szilárdtest-- fizikában még a ir középiskolai tankönyvekben is kezdünk jį összeti su részecskéké (a szám) térfogat- — egységre jutó részecskék számával, dimenziós mennyiséggel. | A modulusz — olyan fizikai mennyiség, amely a test deformációját jellemzi, és a test — deformációja (megnyúlása, szöge) közötti arányossági tényező. ir jį deformáló erők (a deformációs együttható reciprok értéke), például: a rugalmassági (Young-) modulus, a nyírási modulus, a csavarási modulus. Amikor erőmodulusról, nyomásmodulusról beszélünk, azt kell érteni, hogy az adott erő nyomása által kiváltott deformációról van szó. A ar fizikai szakirodalomban (a középiskolai tankönyvekben) nem kellene használni a matematikusoktól iš kölcsönzött modulus kifejezést (algebrai, komplex, vektor-) az abszolút érték helyett. Meg kell említeni, hogy más tudományágakban (az építéstechnikában, az elektronikában) a modulus kifejezésnek más jelentései ir is vannak, de ezek a fizikában nem használatosak. Nyomaték. Ez egy fizikai mennyiség su szorzata a vonatkoztatási ponttól mért távolság valamely hatványával (AR"). Például: az erő nyomatéka rF, a lendület nyomatéka rp, az elektromos dipólusmomentum er, a tehetetlenségi nyomaték mr? (a tömeg második momentuma). Gyakran használják még az időpillanat kifejezést is. A nyomaték általános értelme szerint ez az idő és a ir távolság tr szorzata kellene, hogy legyen. Az időpillanat kifejezést azonban egy nagyon rövid időszak, illetve az időtengelyen egy pont jelentésében használják. Ezekben a jelentésekben ez a kifejezés a fizikában nem használható. A rövid időszakot pillanatnak, az időtengely egy pontját pedig egyszerűen o időnek kellene nevezni. Pl. ahelyett, hogy azt mondanánk: a kezdeti pillanatban, azt kell mondani: a kezdeti időben, kezdetben, a lövés pillanatában — a — lövés idejében. (egy pillanatig), — pillanatnyilag, egy szempillantás alatt (hirtelen). A rendszer — állapotának megváltozása. Ez egy hangzásábir an nem szerencsés, többértelmű terminus. Az FTŽ a jelentésjį ek szerint három terminussal való helyettes42 ítését javasolja: 1) átalakulás — amikor a rendszer halmazállapota vagy alapvető tulajdonságai változnak, 2) ugrás — amikor a rendszer (részecske) állapota nagyon hirtelen (egy pillanat alatt) változik meg, és a változás időtartamát nem veszik figyelembe, 3) átmeneti réteg — kis terület különböző vezetőképességű területek között (a félvezetők fizikájában). Sugár. Nagyon elterjedt szó mind a mindennapi nyelvben, mind tudományos szakkifejezésként. De kétértelmű: |) geometriai értelemben a középponttól mért távolság, 2) fizikai értelemben —kisugárzott fény (fotonáram). Leggyakrabban ezek a jelentések könnyen megkülönböztethetők a szöveg alapján. Néha azonban nehézségeket is okoz, amikor ugyanabban a mondatban a spindulys mindkét értelemben szerepel. Pl. : A kis sugarú csillagok (törpék) több rövidebb sugarat bocsátanak ki, mint a nagy sugarúak (óriások), vagy: Amikor az elektron egy kis sugarú, a maghoz közelebb található pályák között ugrik, rövidebb sugarak sugárzódnak ki. Természetesen a kétértelműségek elkerülhetők, ha a spindulys szót geometriai értelemben egy másik szóval helyettesíto jük, ahelyett, hogy „rövidebb sugarakat” mondanánk, fizikai értelemben azt mondva „rövidebb hullámok fénye”. Mindazonáltal jobb lenne, ha a geometriai sugár helyett egy másik terminust használnánk, például a «sugár» (litvánul: stipinas) szót, ahogyan azt valamikor javasolták. Struktúra. Ezt a nemzetközi terminust a fizikusok gyakran két értelemben használják: egy bizonyos 1) vizsgált tárgy (objektu- — m) felépítés2) e, próbadarabja, a vizsgált — tárgy kialakításának módja, szerkezete. Ezért a többértelműség elkerülése érdekében inkább a lietuviškus terminusokat: darinys, sandara használjuk. ir Iš A bemutatott példákból látható, hogy ugyanazzal a terminussal gyakran egészen különböző, eltérő mi dimenziójú mennyiségeket neveznek meg, például: sebesség – gyorsaság, teljesítmény ir – kapacitás, koncentráció – ir sűrűség, időpont – a ir fizikai mennyiség pillanatnyi ir értéke. Ezek a terminusok többértelmű használatának legegyszerűbb példái. Sokkal több bizonytalanság merül fel a többértelmű terminusok miatt a szűkebb területek összetettebb fogalmainak leírásakor, különösen a más nyelvekből átvett és lefordított fogalmak esetében. ar iš Į A terminusok többértelmű használatára nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a tankönyvek (különösen a középiskolai tankönyvek) szerzőinek és ir fordítóinak, valamint gyakrabban su kellene konzultálniuk — terminológiai szakemberekkel, fizikusokkal és nyelvészekkel. 43