Mintys apie pedagogikos terminų žodyną

pl.: gazdasági (= a gazdaságot érintő) reform, állami (= az államot érintő) bevételek, állami (= az államot érintő) kölcsönök, állami (= az államot érintő) bank, állami (= az államot érintő) költségvetés stb. A 224. oldalon szerepel az egységes energetikai rendszer kifejezés (az orosz kifejezés alapján: edunan snepeemuveckan cucmena). Mellette megpróbálták javítani — közös energetikai rendszerre, de mindkét kifejezés rossz. Ehelyett a közös energetikai rendszer lenne megfelelő. -. A terminusok magyarázataiban helytelen kifejezések is előfordulnak, például az echolot „elektronikus navigációs (= elektronikus navigációs) műszer a tenger mélységének ultrahanghullámokkal történő mérésére <...>”. Talán a földrajzi szótárba beírt közgazdasági terminus, a tőkebefektetések (89. o.) helyett jobb lenne a tőkebefektetési tételek kifejezés? A szótárban nagyon kategorikus, de pontatlan állítások is vannak, például: „A nemzetközi nyelvek — az angol és a francia” („Nyelv” szócikk, 87. o.); „A nemzetközi nyelvek az angol és a francia” („A világ nyelvei” szócikk, 145. o.). De vajon csak ar ezt a két nyelvet tekintik nemzetközinek? Itt nem vállalkoztak e szótár szélesebb körű értékelésére. Ezúttal csupán a nyilvánvaló pontatlanságok egy kis csokrára kívántuk felhívni a figyelmet. jo ir Gailutis LAUKAGALIS GONDOLATOK A PEDAGÓGIAI TERMINOLÓGIAI SZÓTÁRRÓL 1993-ban jelent meg L. Jovaiša professzor által összeállított, igen szükséges értelmező és fordítói szótár, a „Pedagógiai terminusok”, amelyet 3000 példányban a „Šviesa” kiadó adott ki. Ez az első Litvániában kiadott értelmező pedagógiai terminológiai szótár, amely az elméleti és alkalmazott pedagógia, annak története és módszertana mintegy 1000 gyakoribb terminusát foglalja magában. A kiadványt nyelvészek is átnézték, ellátták hangsúlyjelekkel, valamint más tudósokkal együtt lektorálták. A kiadvány hasznos mind a tudósok, mind az oktatók, a tanárok, valamint a tanári munkára készülő hallgatók számára. A szótár előszavában ez áll: „az ember neveléstudománya fogalmainak ir litván nyelven történő rendszerezett leírására tett első kísérlet” (3. o.). De hiszen már régen rendelkeztünk vele, igaz, mindössze pár évvel korábban jelent meg először kéziratban, befejezetlenül, a professzor iš St. Šalkauskis műve! Jovaiša L. Pedagogikos terminai. K.: Šviesa, 1993. 264 p. 98 a pedagógiai terminusok szótárával- *, amely a 1600 francia/! su terminusokat foglalja magában. német és ir orosz nyelvi megfelelőkkel. A tárgyalt ir szótár szócikkeinek t jelentős része megegyezik, csak nem világos, ar L. Jovaiša használta SL. Šalkauskis szótárából ir ar iš jo pedagógiai terminusokat vett át. Például a L. Jovaiša által megadott atkakla, įsitikrinimas terminusok nem szerepelnek a „Lietuvių kalbos žodyne”, de jų nem tekinthetjük őket mai neologizmusoknak, mert már használta őket St. Šalkauskis. A neologizmus a tárgyalt szótárban a savivaizdis, saviveiklumas, veiktis, nes nčnei terminusok képviselhetik jų ra A „Lietuvių kalbos žodyne” (a veikris szó után ennek a szótárnak a cédulagyűjteményében kerestek), sem az említett St. Šalkauskis pedagógiai terminológiai szótárában. Iš Először a szótár felépítésével kapcsolatos kérdéseket szeretnénk megvitatni. Az előszóban elhangzik, hogy „a terminus meghatározásakor először a logikai definíciót o adjuk meg, majd a részletes magyarázatot” (o. 3). Ha a terminus többértelmű, minden jelentése fel van jo tüntetve. Bár az előszóban az áll, hogy a többjelentésű terminusok „jelentéseit általában egy szócikkben adják meg” (o. 3; itt pontosítani kellene: egy szócikkben), a — Szótár nem fészkes; az összetett terminusokat, akárcsak az egyszavasakat, — az első szó betűinek ábécérendjében ir közli. Például az agresszív viselkedés viselkedés; a magyarázó olvasás olvasás terminusokat külön közli, bár valamiért ezt az elvet nem mindig követi. Például a neuropszichés ir szindrómák, pszichopatológiai szindrómák ir terminusok a szindróma terminus ábécérendjében vannak megadva. ne ne o po Be A terminusok elrendezését illetően hozzá kell tenni, hogy itt nem tartják be a litván lexikográfiában meghonosodott szótárszerkesztési követelményt, amelyet a „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” a következőképpen fogalmaz meg: „A szavak ábécérendben való elrendezésekor nem tesznek különbséget a hosszú és rövid magánhangzók között (a, g; į, į, y; u, y, ū), illetve a széles és keskeny e, ¢ ė magánhangzók között; például előbb kerül az ūpas szó, utána az upė, előbb a trėkšti, utána a trempti, tręšti”*. A kiadványban először az i betűt tartalmazó pedagógiai terminusok szerepelnek, utánuk az —į, végül pedig az —y betűsek; ugyanez érvényes a többi eset- *Salkauskis St. Raštai. V.: Mintis, 1991. 2. köt. 227–345. o. * Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. V.: Moklo ir enciklopedijų I-kla, 1993. VIII. o. 99 velük, ezért például az „įgeidis” az izoláció, az „ypatingūmas” a belátás, a po tudat tulajdonságapo i, a bábszínház, a po versenyzés stb. kategóriájápo ba került. ir Ebben a szótárban szereplő litván terminusokat angol, į német és orosz ir nyelvre fordítottáo k, a nemzetközi terminusoknál pedig csak az eredetük van feltüntetve. Mindazonáltal el kell mondani, hogy ezt a szerkezeti elvet sem tartják ne be mindig. Például az eurisztikus oktatás terminus mellett más nyelvek megfelelői is szerepelnek (így kellene ir lennie), a fakultatív o oktatás mellett pedig már az eredet magyarázata olvasható (nincsenek megfelelői); az említett elvet követve a nemzetközi, kétszavas grūpių homogeniškūmas terminus mellett az eredet van feltüntetve, a nemzetközi terminusokat — ma grūpės o atmosfera, grupés diagnostika — más nyelvekre ir fordítják. į Néhány terminusnál, például az oligofrenopedagógia esetében, sem az eredet, sem a megfelelő ek nincs feltüntetve. A terminusok eredetének és megfelelőinir ek viszonyát illetően hozzá kell tenni, hogy az eredet megjelölése nem helyettesítheti a megfelelőket, ezért a į szótárba a nemzetközi terminusok ir megfelelőit kellene beilleszteni, mivel a különböző nyelvekben eltérő jelentésük lehet, és legalábbis kifejezésmódjukban különbözhetnek. ir A szótárban előfordulnak a megadott terminusok kihagyásai, például a formalizáció szócikkében szereplő utalás: lásd. a 58, statisztika tevékenység szócikkének végén: lásd. pedagógiai tevékenység 254, o a tanárok szemindrijája még csak nem is magyarázott, csupán: lásd. pedagógiai iskola 133, de a statisztika, pedagógiai iskola, pedagógiai tevékenység — terminusok nem szerepelnek a szótárban. Nagyon gyakran a hivatkozó 95, o terminusok — nem egyeznek meg: a hivatkozásokban szereplők eltérnek a szótárban megadottaktól, például: osztályozás, lásd: .„pedagógiai tudományok osztályozása”, a szótárban: pedagógiai diszciplínák osztályozása; maszturbáció, lásd szexuális nevelés a szótárban: 113, szexuálped- — agógia; házi feladat, lásd egész napos csoport 136, a — szótárban: egész napos iskola; tényező, lásd statisztikai kutatás 255, a — szótárban: statisztikai elemzés. Lehet, hogy jelentés szempontjából ezek a terminusok ir egyenértéar kűek vagy közel állnak egymáshoz, de a szótárban nem fordulhatnának elő ilyen eltérések. A szócikkek címszóként szereplő terminusai a szótárban hangsúlyjellel vannak ellátva. A hangsúlyozás megfelelő, azonban a gyenge nyomdai minőség miatt sok helyen nagyon elmosódottak, helyenként pedig nem egyértelműek a hangsúlyjelek. Néhány terminus azonban valamilyen okból teljesen hangsúlyjelölés nélkül maradt, iš például: nepriežiūra, nuotaika, psichopatologiniai sindromai, tikslingumas, ugdymo dalyviai stb. ir A szótár tartalmára áttérve hangsúlyozni kell, hogy a terminusok meghatározásai, magyarázatai 100 széles körűek, ir részletesek, megfelelnek a terminológiai szabványnak, de sok bennük a bonyolult tudományos stílusú sablon, valamint a magyarázatra szoruló ritka szó. Talán ez a kiadvány rendeltetéséből adódik? Mindazonáltal érdemes lenne néhány ką megfogalmazást egyszerűbbé, könnyebben érthetővé ir tenni, például: A normák interiorizálódnak, inkorporálódnak (= formálódnak, beépülnek) a személyiség életébe, és a ir viselkedést szabályozó tényezővé válnak (str. doréviné norma, p. 45). A terminusok a meghatározáir sokban pontatlanul fordulnak elő. D7.3 a negalia szó jelentését „rosszullét, egészségtelenség” formában magyarázza, ezért javítani kellene: a szülők társadalmának ir ne ga lia (=képtelenség) gondoskodni a gyermekek, serdülők neveléséről a család felbomlása miatt, miután a gyermekek megszöktek iš otthonról (=a gyermekiš ek ir otthonról való elszökése) stb. okok (str. elhanyagolás, p. 139). Bár az aspiráns és az aspirantúra terminusok Litvániában mára historizmusokká váltak, a Szótár mindkettőt į magyarázattal együtt felvette, a releváns ir doktoranduso zi terminust azonban nem adta meg, jóllehet a doktori képzés (=doktorantúra) létezik. Egyébként az aspirantúra és a doktorantúra ir terminusok jelentése a közelmúltban eltérő volt, bár a szótárban összekeverték őket; azt írják, hogy az aspirantúra „más néven doktorantúra” (o. 17, dr vö. ir szócikk: daktarantūrė, p. 35). A terminusmegir határozások magyarázataiban ir előfordulnak kisebb nyelvhasználati hibák, pl. : A hipotézis megalkotását előidézi (=meghatározza) továbbá a megvalósításához szükséges objektív feltételek (vö. hipotézisalkotás, p. 68); A termelőmunkában a tempó meghatározza (=meghatározza) a tevékenység termelékenységét (vö. munkatempó, p. 38); Ji į ga lina (lehetővé teszi, segít, feltételne eket teremt) nemcsak önmaguir nk megismerését, ir hanem tevékensu ységünk, kapcsolataink, környezetünk fejlesztését is (rövidítés: reflexió, p. 197). Magukról a szótárban szereplő terminusokról még azt kellene elmondani, hogy amint az előszóban olvasható, nagy „figyelmet fordítanak a hasonló, ir vitatott terminusokra, amelyeket igyekeznek differenciálni és a lehető legpontosabban jellemezni” (o. 3). Az azonban nem helyes, hogy a megkülönböztetés során megpróbálták törvényesíteni a nyelvi hibának ir tekintett szavakat. Például az užsiėmimas terminust semmiképpen sem kellene „óra, az óra anyagának otthoni megtanulása stb.” jelentésben használni. ir <...>." Az atlikimas terminust magyarázva a kiadvány szerzője a atliekama pamoka, 101 atliko pamoką kifejezéseket a következő jelentésben közli: „Amikor azt mondjuk, „a tanár órát tart”, a folyamatra gondolunk, a „vedė pamoką” azt jelenti, — hogy nem fejezte be, az „atliko o pamoką” pedig azt, — ją hogy ir megtartotta és befejezte” (o. 18). Az atlikti ige azonban nem szükségképpen kapcsolódik su az óra megtartásáir nak — befejezéséhez; jelentheti az ir anyag megtanulását is, például: atlikti namų darbus, užduotis. Tehát talán „atliko pamoką" dar gali būti suprastas kaip ir „bupamokose", vo „išmoko pamokas". Galiausiai reikėtų pasakyti, kad šios pastabos jokiu būdu nesumenkina žodyno mokslinės nenuginčijamos vertės. na ir Šis leidinys skatina toliau domėtis ir ir plėtoti pedagogikos mokslą ir jo lietuviškąją terminiją. Nijolė Banevičienė PSZICHOLÓGIAI SZÓTÁR Minden új terminológiai szótár megjelenése jelentős esemény mind az adott tudományterület, mind általában a terminológia számára. ir Annál is inkább, ha az a szótár az első, mert meghatározhatja, milyen lesz az adott terület terminológiája, egyúttal pedig megmutatja magának a tudományno ak az irányultságir át, valamint legalább részben további fejlődését. jo A pszichológia iránti érdeklődés és ir terminusainak megalkotása már a háború előtti Litvániában megkezdődött. St. Šalkauskis által összeállított filozófiai, illetve pedagógiai kislexikonokban (az utóbbit, igaz, akkor végül mégsem adták ki) meglehetősen sok pszichológiai terminust is találhatunk (érzet, tudat stb.). Később sem merült feledésbe a pszichológia: cikkeket, könyveket nyomtattak (bár talán nem volt belőlük elegendő), amelyekben természetesen nem lehetett nélkülözni e terület terminusait. Az első szótár azonban csak 1993-ban jelent meg. Ez a Tudományos és Enciklopédiai Kiadó által kiadott „Pszichológiai szótár”. A szótár összeállítói szerint elsősorban pszichológusoknak, valamint más területek szakembereinek és általában a pszichológia iránt önképzési célból érdeklődő embereknek szánják. Ezért a szótárt rendkívül gondosan kell összeállítani. Kevés ! Pszichológiai szótár. V.: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó, 1993. 368 p. 102