Pirmojo lietuviško fizikos vadovėlio 90-metis

Angelė KAULAKIENĖ AZ ELSŐ LITVÁN FIZIKATANKÖNYV 90. ÉVFORDULÓJA A litván fizikai terminológia kezdetei már a XIX. század közepén felfedezhetők, amikor a „Keleivis iš Karaliaučiaus broliams lietuvininkams žinias parnešąs” (1848–1880) című újságban cikksorozatot nyomtattak ki, amelyben az olvasókat megismertették a XVIII. század végének és a XIX. század elejének talán legfontosabb fizikai felfedezéseivel (elektromágneses indukció, az energiamegmaradás törvénye, a mágnesesség jelenségei stb.), valamint új berendezésekkel és eszközökkel (gőzgép, telefon, távíró, hőmérő stb.). Az akkori fizika és technika egymással nagyon szorosan összefüggött. A fizikát a technika elméleti alapjának tekintették. Ezért ir a később ir kiadott „Keleivis”, az „Aušra” (1883-1886) fizikát népszerűsítő mo cikkeiben számos olyan terminus található, amely a fizika és a technika ir terminológiáir jához sorolható. Csak XIX. sz. a. vége ir XX a. Például amikor megjelentek az eredeti fordított ir litván fizikatankönyvek, már csak a fizikai terminológia további fejlődéséről beszélhetünk, amelyet részben e korszak három természettudomány-népszerűsítője iš határozott meg. Ez Petras Vileišis, Juozas Adomaitis-Šernas ir Jonas Šliūpas. Petras Vileišis, ismert (1851-1926), oktatási és kulturális ir személyiség, az első litván fizikatankönyv, a "Populiariškas rankvedis fyzikos" szerzője. Népszerűsítő füzeteket írva különféle álneveken írta alá magát: P. Neris, Nėris, Nerys, Ramojus, Giedrius, Gintautas, Svalė, csupán ar P. N., L. Néha egyáltalán nem G. írta alá, vagy közeli barátai kezdőbetűit tüntette fel, például VI. S.-t (Vladas Stulginskis)!. Juozas Vileišis elmagyarázza, hogy P. Vileišis azért tett így, hogy megmutassa az orosz hatóságoknak: ezek a füzetek egyetlen, hanem sok személy ne munkái? . VAničas J. Petras Vileišis: 1851-1926. V., 1993. P. 104. "Vileišis J. Spaudos laisvė ir mérn. Petras Vileišis. K., 1927. P. 8. 69 A „Populiariškas rankvedis fyzikos” című tankönyvet ezzel a névvel írta alá: P. Nerio® írói álnéven. A tankönyvet elküldte J. Šliūpasnak į Amerikába, hogy ő ezt a „kézikönyvet” kinyomtassa. Šliūpas J. azonban, mivel csak egy jelentéktelen, primitív kis nyomdával rendelkezett, nem tudta P. Vileišis könyvét kiadni, csak megelégeno dett két részletét kinyomtatva a „Lietuviškajame balse” című lapban „Balsas” (Ly. hang) ir „Šviesa”, később P. Vileišis kézirata egy paphoz került A. Milukas, aki Shenandoah-ban (Pennsylvania állam) létrehozta a „Dirva” könyvés folyóirat-kiair dót. 1899 m. A. Milukas ir kiadta P. Vileišis „Népszerű fizikai kézikönyve“. A könyv példányszámának egy részéhez A. Milukas a címlevél elé még egy címlapot ragasztott a következő bibliográfiai adatokkal: „Dirva” su sz. 2, köt. 9, április. „Népszerű fizikai kézikönyv“. P. Neris”. Így vált a könyv folyóiratszámmá. Később, 1905 évben, a helyesírást kissé kijavítvšį a, a tankönyvet P. Vileišis újra kinyomtatta már a saját „Vilniaus žinios” nyomdájában.” Ez azt jelenti, hogy idén emlékezünk a Litvániában nyomtatott első litván fizikatankönyv 90. évfordulójára. P. Vileišis tankönyvét akkoriban kedvezően értékelték. Így értékeli a „Tėvynė” című újság a „Populiariškas rankvedis fyzikos” című művet 1899 m. „Ez egy fontos és hasznos kis ir könyv, sok képpel. su Ją Használható lenne kézikönyvként a beszédekhez, mivel o nincs litván beszédgyűjtemény, egyébként ją mindenki elolvashatja, nagy su haszonnal. O újságban „Egység „Lietuvninkų“ szintén 1899 m. ne csak örömmel nyugtázzák e tankönyv megjelenését, szerkezetir ét azonban csak jo röviden tárgyalják. „Bent egyszer megkaptir uk a kézikönyvet Fizika, bár röviden. Az olvasó e könyvből legalább a minden dologban rejlő erő egyszerű megnyilvánulásait megtapasztalja. A könyv fejezetekre van į 5 felosztva: Az első fejezetben a súlyról (nehézségről), a másodikban a hőről, a harmadikban a hangról, a negyedikben a fényről, az ötödikben pedig az ir elektromosságról ír. A könyv nagyon hasznos, és kívánatos, hogy mindenki [olvassa] 3 Népszerű fizikai kézikönyv. Írta P. Neris. V. A „Vilniaus žinių” nyomdája. 1905. —100 p. “Petronis J. Petras Vileišis. V., 1992. 73–74. o. * Tėvynė / Havi újság. Az Amerikai Litvánok Egyesületének szerve. Plymouth. Pa, 1899, Nr. 5, P 148. A szemelvények szövege ebben a cikkben mindenütt eredeti formájában maradt. 70 elolvasni, hogy megismerje az „minden dologban fennmaradó erőt” — kétségtelen, hogy az Be akkori körülmények között iš valóban szépen kiadott, gazdagon illusztrált, tekintélyes terjedelmű, hosszú ideig talán az 100 egyetlen olyan könyv ir volt, amelyben sok fizikai jelenséget közérthetően megmagyaráztak. ir Íme például, hogyan magyarázza a párolgás ir okozta lehűlést: „Töltsünk meg egy üvegedényt ir vízzel, és kezdjük forralni, ahogy általában mondani szoktuk. Egy kis idő elteltével hallani fogjuk, hogy a víz csipogni kezd, remegni kezd, az edény alján iš kis buborékok kezdenek felemelkedni, amelyek a tetejéhez érve kipukkadnak; a tüzet be továbbra is jól táplálva látni fogjuk, hogy ezek a buborékok minden alkalommal nagyobbakká válnak, és. végül az egész víz heves mozgás közben forrni kezd, a gőz, o amelyet előbb már ir kissé láthattunk, erősen po kezd előtörni" (p. 56). "Úgy tűnik nekünk, hogy a hideg nem más, mint a hő. De ar valóban így van? A nyár közepén, amikor a hő csökken, akár csak egy kicsit is, mindenki 10 panaszkodni 11°, kezd: ó, milyen hideg van ma. Egy késő őszi gi napon, amikor a hő néha egészen 10 ar 11°, mindenki azt mondja: "Milyen meleg napocska"! Iš to látjuk, hogy tą magát a meleget nyáron hidegnek, ősszel pedig melegnek nevezzü- — k. Ezért a hideg nem más, mint olyan ne meleg, amelyből nincs elegendő ahhoz, hogy kellőképpen felmelegítse testünket" (o. 51). Iš ezekből a részletekből látható a szerző törekvése, hogy amennyire csak lehet, saját litván szavaival boldoguljon. Ezért a ir tankönyv terminusainak többsége a iš nyelvjárásokból, régi írásokból származik (pl. : visszhang 80, tengely 11, hang 74, tárgy felhők 63, anyag 71, réteg 3, küllő 65, forrás 13, fény 44, olvadás 82, köd villám 52, 71, 96 ir stb. ), a fizikai terminológia előfutárainak, azaz A „Keleivio” és az „Aušros” fizikai ismeretterjesztő cikkeinek, pl.: kerekség 19 „térfogat”, erő 12 (erő 57) „erő”, fémek 82 „fémek”, súly 3 „svoris“ ir stb., ar paties P. Vileišio sudaryti, pl.: atvedėjas 97 „villámhárító“, átruházó 94 „vezető“ ir stb. Ezért 6 Vienybė Lietuvninkų/ Irodalmi, tudományos ir és politikai hetilap. Plymouth. Pa. USA, 1899, 7. sz. 205. o. 7 Lásd. A fizika népszerű kézikönyve. V. 1905. 71 nem kevés P. Vileišis tankönyvének terminusai közül sok a mai napig fennmaradt, pl.: visszhang 80, vö. FT ŽŽ, részecske 41, fénytörés 173, gyújtópont 396 stb. Mindez azt mutatja, hogy a szerző sok terminust megfelelően tudott kiválasztani. A tankönyvben szereplő 150 alapfogalom-elnevezés közül 110 kölcsönzött, és csak kölcsönzir ött. 40 Így a magyar terminusok a fent 73 %, 0 említett elnevezések 27%-át tennék ki. A kölcsönzött terminusok többsége görög vagy latin eredetű, pl.: aerostatas 43, vö. gör. aer „levegő” és statos „álló”, elektra vö. 92, gör. élektron „borostyán”, molekula vö. 21, lat. moles „tömeg” és a -cula kicsinyítő képző, spektrum 88, vö. lat. spectrum „látvány, kép”. Csak néhány terminust kölcsönöztek a francia, szláv vagy más nyelvekből, pl.: izoliatorius 94, vö. fr. isolateur „nem vezető”, syla 3, vö. or. cua, amelyet erő jelentésben csak egyszer használtak, például: fogom a könyvet; annak megtartásához nagyobb vagy kisebb pajiega (syla) szükséges, mégpedig annak nagyságától függően. Egyébként ilyen esetekben mindenütt a pajiega terminust használják. Úgy tűnik, P. Vileišis ismerte K. Obelaitis cikkét, amelyben kétségbe vonják, hogy célszerű-e a sylą szót pajiegos jelentésében használni*?. Emellett a syla terminus csak zárójelben szerepel a pajiegos szinonimájaként. Általában a tankönyvben meglehetősen gyakran a kölcsönszó mellett a litván megfelelő is szerepel, vö. még dijametras (átmérő) 49, gazas (gáz) 43, sfera (gömb) 4 ir stb. Következésképpen a tankönyv ir terminológiája, akárcsak az akkori fizikai terminológia általában (itt a „Keleivio” és az „Aušros” fizikai ismeretterjesztő cikkeinek terminusaira gondolunk), szilárd alapra — a litván lexikára — támaszkodott. Szavai képzési szempontból bizonyos képzési kategóriákba sorolhatók, amelyek egyszerűen maguknak a terminusoknak a kategóriáit jelölik. ir Ebben az esetben kiemelhetők a cselekvések, tulajdonságok, jelenségek, tárgyaktų ir dimenziók kategóriái, amelyek a nomináció su bizonyos sajátosságaihoz kapcsolódnak. Egy jų — a fogalmak megnevezéseinek szinonimitása. Általában egy fogalmat két, esetenként három egyszavas összetett terminussal ar neveznek meg, amelyeket egymástól vesszővel vagy zárójelekkel különítenek el. Leggyakrabban, amint már említettük, ez egy kölcsönszó és annak litván megfelelője, vö. ir jo még vonal (rajz) 4, fém (naugės) 45, stričkė (spulni, orsó- § Fizikai terminológiai szótár. V., 1979. —677 p. 9Obelaitis K. Nyelvi dolgok/Varpas, 1892, 8. sz., 114–115. o. 72 dinys) 11 stb. Vannak esetek, amikor két szinonimát a vagy kötőszó kapcsol össze, például: a nedvesség mérése vagy higrometria 69, forrás vagy patak 27, közép vagy centrum 4 stb. Az ilyen szinonimafelsorolás eredetét feltehetően „Keleivyje”, vö. elektromágneses távírók vagy telegrafok (1854, 14, 56)", selyemhernyó-gubó vagy orsó (1860, 47, 188), villámló puszta vagy telegraf (1865, 22, 88), és az „Aušra” című lapban, vö. kóborfény vagy zöldszemű (1886, 1, 25), újdonságok vagy módszerek (1883, 10, 256) ir stb. A tankönyvi terminusok második sajátossága — a kategorikus többértelműség. Ezzel jellemezhetők az olyan fogalmak elnevezései, amelyek két logikai kategóriához egyidejűleg tartozó jegyeket foglalnak magukban. Leggyakrabban a tulajdonság és a méret vagy a mennyiségi paraméter, ritkábban pedig a cselekvés és az eredmény logikai kategóriái ezek. A tulajdonságot és a mennyiséget a tankönyv az -umas képzővel képzett származékoknak nevezi, pl.: minden test, amikor üres térben mozog, egyenlő sebességgel rendelkezik 19; <...> a hő minden testben egyik részecskéről a másikra az egyes testekre jellemző eltérő sebességgel terjed át 65. Ekkor az összes <...> vonal egyforma, 4 hosszúságú sugarakból fog állni, és így tovább. Bár vannak olyan esetek, amikor a képzők -umas képzős származékokkal csak egy mennyiségi paramétert, egy bizonyos térfogatot neveznek meg, pl. : Akkor egy olyan, önmagához hasonló vízgömböt présel ki, azaz. köblábat 17; <...> A két szélső hangmagasságot együtt tą kell figyelembe venni, legyen ez egy kvart. 15. Úgy tűnik, az apvalumas terminust, mint egy kvantitatív paraméter, egy bizonyos térfogat értékét, P. Vileišis utánzásképpen használta į „Aušrą”, vö. A karcsú fegyver nem növeli tovább a saját kerekségét, mint csupán du együtt. (1884, 10-11, 353), A nė gipsztészta száradáskor nem csökkenti gömbölyűségét (1884, 12, 415) ir stb. Néha a tulajdonságir ot, a ar méretet, a mennyiségi paramétert ir utóképzővel nevezik meg -umas, a ir végződés -is képzett szavakkal, pl.: a hengerben a víznek pontosan olyan jo magasra kellene emelkednie, amilyen magasan ő az edényben áll 26, <...> a víz mindkét edényben egyenletesen oszlik el, és egyforma ir magasságig emelkedik 22és stb. E kategorikus többértelműségtől csak később próbáltak megszabadulni, XX a. az első évtizedekben. Prof. Ig. Končius listáján 10 A zárójelben az újság éve, száma és oldala van feltüntetve. ir A „Fizikai szakkifejezések” című, a „Lietuva” című 1923-1924 újságban, … évben kinyomtatott cikkben az 1138. említett kifejezés- — eket így magyarázták: sebesség, -če ckopocmbo (Kak Bejiuunna), o 1137. gyorsaság, -0 — ckopocmb (pa3Mbp cKopocrn), 305. hosszúság, -io diuna — (KaKb Beawuuna), O 306. hossza dauna — (pa3Mbpb BeJMUKIHBI) stb. „A tankönyvi terminológia harmadik sajátossága a nemés fajfogalmi — terminusok ir megkülönböztetése, pl.: tárgy: higroszkópos tárgy szilárd tárgy folyékony tárgy 70, 77, 76 ar elektromoss21-22, 43, 58; ág: negatív elektromossji ág pozitív 93, elektromosság 93, természetes elektromoss94; ág szökőkút: természetes szökőkút 27, mesterséges szökőkút gőz: 27; telített gőz túlhevített gőz sűrített 62, gőz vízgőz 62, 62, (vizes) gőz áteresztők: jó 69; áteresztők rossz áteresztők 94, szivattyú: szívósziva94; ttyú nyomószivattyú 40, 39. Amint ezekből a példákból iš látható, a legtöbb melléknév és igenév (főként a folyamatos ir melléknévi igenév szenvedő alakja), amelyek az összetett terminusok fajfogalmi tagjaiként szerepelnek, mutató névmási alakú, néhány kivételével, pl.: erő (erő): kibocsátó erő húzó erő 67, 12 ir stb. Vagyis a szerző már akkor meg volt győződve a melléknévi igenévnek a fogalom ar elkülönítő faji jegyét meghatározó, határozott alakjai ar használatának helyességéről. Másfelől a szerzőnek erre a szemléletére hatással lehettek már a „Keleivis”-ben használt terminusok: električkoji srovė (1851, 11, 43), galvaniškoji sylė (1851, 13, 50), degantieji garai (1854, 13, 52), voltaiškoji baterija (1851, 11, 43) ir stb. Így állítható, hogy A „Populiariškame rankvedyje fyzikos” a ir terminológia szabályozásának bizonyos csírái figyelhetők meg. Először is a nemzetközi terminusok, ar jövevényszavak számára igyekeztek litván megfelelőket ar választani, a nemzetköziek mellett litván terminusokat is megadva. Másodszor a legtöbb fajfogalmat a szenvedő jelen idejű melléknévi igenevek ragozott ar alakjaival nevezték meg. jo Ezek a szabályozási csírák be kétségtelenül hatással voltak a ir fizikai terminológia további fejlődésére. 74