M. Daukšos „Katekizmui“ – 400 metų

A MÚLT VISSZHANGJAI M. DAUKŠAS „KATEKIZMUSHOZ” — 400 ÉV A litván írásbeliség kialakulásának időszakában, csaknem fél évszázaddal po M. Mažvydas „Katekizmusa” után megjelent Jokūbas Ledesma „Kathechizmas Vagy A tudomány minden keresztény számára kötelesség... Kifejtve iz A nyelv Lengyel... által Mikalojus Daukša kanonok Mikalojus Daukša kanonok Žemaičių. Šis pirmasis lietuviškas katalikų leidinys buvo išspausdintas Vilniuje 1595 m. jėzuitų spaustuvėje (spaudinyje spaustuvė nenurodyta). Šio katekizmo buvo išspausdintas nedidelis egzempliorių skaičius, nes pats M. Daukša savo 1599 m. „Postilės“ prakalboje jo nemini sako ir postile norįs duoti „pradžią ir paraginimą mylėti tėvų kalbą“. A katekizmus egyik részét alkotja „Rövid Módja A megvallásnak vagy A gyónásnak Bűnöknek Amelyektu et azok számára, akik gyakran élnek ezzel A szentséggel”. Ši A rész különösen azért érdekes, mert két első ismert litván katolikus éneket tartalmaz: „Ima S. Tamosziaus izg Aguino" ir „Salve Regina (Sweika Karalyczia)”!. Ez a katekizmus — az első litván könyv Nagyban Litvánia Nagyfejedelemségében. Abban az időben a litván írott nyelv rendszerében az egyházi stílus uralkodott, kialakulása jo vallási tartalmú írásokra támaszkodott. M. Daukša katekizmusa azért érdekes a terminológusok számára, mert itt jelentős mennyiségű vallási és az ahhoz kapcsolódó területek szókincsét találjuk. Néhány idézetet közlünk M. Daukša katekizmusáról litván tudósok munkáiból. M. Daukša a kis-litvániai első írókhoz képest fordításaiban sokkal gyakrabban használ litván szavakat, amelyeket az akkori élő nyelvből gyűjtött össze, vagy sajátos módon alkalmazott idegen szavak fordítására. <...> Saját maga által alkotott vagy máshonnan átvett különleges új szavakat (Biržiška V. A régi litván könyvek története. Chicago, 1953. 1. köt. 168–169. o. 53 átvettekből, sokkal kevesebbet használ. Skardžius Pr. A litván szavaképzés. V., 1943. P. 590-591. A terminusok és az új szavak hiánya igen nagy volt, Daukša pedig odaadóan keresett litván megfelelőket. Egyes dolgok megnevezésére több szót is megad, pl.: išgelbėtojas, išgelbėjas po gelbėtojas; semmibe vétel és felfuvalkodás; bűn, vétkezés, ir vétek, kihágás és adósság; vélemény és érzés; megalázás, megalázkodás és lealacsonyodás; bátorítás és megerősítés; segítség, támogatás és segítségnyújtás; szokás és hozzászokás; elsüllyesztés, kárhoztatás, pusztulás és végromlás; újraolvasás és megértés stb. Ez akadályozta az irodalmi lexika stabilizálódását, de a litván írásbeliség kezdetén a lexikai változatosság elkerülhetetlen dolog volt" Kruopas J. Lexikai párhuzamosságok Daukša katekizmusának nyelvében//Kn. : A litván nyelvészet kérdései.V., 1960. 3. köt. 243. o. A DK bőséges és változatos lexikai párhuzamosságai a szerző hatalmas alkotói erőfeszítéseiről tanúskodnak, hogy a lengyel nyelvből Ledesma katekizmusát a lehető legpontosabban, legérthetőbben és leglitvánosabban lefordítsa, és népies, szókincsben gazdag nyelven hozzáférhetővé tegye a litvánul tudó olvasók lehető legszélesebb köre számára. E célból bőségesen felhasználják a népi nyelv lexikájának gazdag és kimeríthetetlen kincseit. Sok régi litván szó jelentése megváltozik, amikor új vallási tartalommal ruházzák fel őket. ją Például a katolikusban új jelentést nyer az isten, DK az ég, a bűn, a vétek, a pokol, a lélek, a szent, az úr és más szavak. ir Ez lehetővé tette Daukšának, hogy elkerülje a szükségtelen kölcsönszavakat, amelyeket gondatlan fordítók használtak, illetve amelyek később jelentek meg, amikor a polonizáció hatása az ir egyházon, a birtokokon és más utakon keresztül növekedett, a zsargonossá vált vallási írásokban (pl. griekas, pekla, dūšia, ponas, viera, vieryti stb.). ir Daukša bátran átvette az irodalmi nyelvbe į a nép beszélt nyelvének szavait, és sok helyen átvitt, elvontabb jelentéseket adott nekik, ezáltal gazdagítva az irodalmi nyelv 54 szókincsének szemantikáját. Az új vallási és ir különféle elvont fogalmak kifejezésére ir Daukša számos új szót alkotott, amelyek jelentősen megnövelték DK A párhuzamosságok száma. Néhány Daukša újítása (pl. abejojimas, įkvėpimas, nusižeminimas, privalomas, pasmerkimas, supratimas) sikeresen megalkotva ir szilárdan meghonosodott az irodalmi nyelvben. Ugyanott. P. 253-254. Számos közös su vonás a későbbi M. Mažvydas munkáival ir B. Vilento Az „Enchiridionban” van ir M. Daukšos A „Tikiu” szövegben (DK 23,-24,— VE 14-17), de lényegesen több ir különbséggel. M. Daukša kiküszöbölte az idegen szavakat, litván megfelelőket keresett: a poną szót viešpatsra, a paną szót — merga szóra, a Ponską szót Pilotąra — Pontiškiura cserélte A „Pilot“ helyett — „poklot“, a — „pragaru“ helyett — „griekusir “, a „nuodėmėnmis“ helyett „živatą“, a „gyvatą“ stb. A dekalógus szövege még inkább különbözik (a protestáns változatban sok az idegen szó és a nem litván szerkezet), itt a közös vonások már nem szembetűnők. ir į Megjegyzendő, hogy M. Daukša dekalógusfordítása jelentősen különbözik a ir lengyel eredetitől, amely sokkal rövidebb és tömörebb. Jellemző, hogy a tizedik parancsolatban a marha mellett említett szamarat M. Daukša lóval helyettesíti (DK 74,). Közös vonásokne at csak a Miatyánk szövegében ir találunk, máshol azonban nem. M. Daukšának sok terminusra és az új fogalmakhoz szükséges szavakra volt szüksége, és érthető módon felhasználhatta a protestánsok munkáiban jų megalkotott új szavakat, ha azok megfelelőnek és elfogadhatónak tűntek ir számára. Az ilyen közös szavakból, terminusonų kból meglehetősen sok gyűlhetett össze. De e bonyolult kérdés megvilágításához és megállapít- — ásához, a ką iš valódi M. Daukša a litván iš protestáns íróktól vette át – külön — tanulmányra lenne szükség. Kétségtelen, hogy ő maga sokkal több szót alkotott és vezetett be az irodalmi nyelvbe, mint ir amennyit į elődeinek munkáiban talált. jų Lebedys J. Mikalojus Daukša. V., 1963. P. 213. M. Daukša számos, a kulturális élethez szükséges fontos szót vezetett be. Sok szót az élő jų nyelvből vett át, iš új tartalmat adva nekik, átértelmezve őket. Másokat maga alkotott, megint másokat korábbi iš 55 íróktól vett át (például a mokytojas, skaitytojas szavakat), ir és hozzájárult meghonosodásukhoz. Jelenleg nem könnyű ir megállapítani, mi az, ami valóban M. Daukša alkotása. Magától értetődik, hogy az újításoknak csak egy jo része honosodott meg. Például nem honosodott meg a — prabilis előszó, bevezető, kisajtolt (már használt M. Mažvydo) — kinyomtatva. J. Kruopas kijelenti, hogy ezek az irodalmi nyelvben szilárdan meghonosodott szavak M. Daukša neologizmusai: kételkedés, ihlet, megalázkodás, kötelező, elítélés, megértés. Be Kétségtelenül, jo meglehettų ősen sok ilyen szóújítás van. Anélkül, hogy bővebben kitérnénk rá į šį a kérdést ir anélkül, hogy megpróbálnáar nk meghatározni, maga M. A Daukša által alkotott, ar máshonnan iš átvett szavak közül említést érdemelnek a katekizmus fordításá- — ban található pszichológiai terminusok, az érzékletek (érzetek) megnevezései: látás (más néven látás), hallás, ízlelés, szaglás, tapintás (más néven érintés), a lelki képességek, folyamatok, érzelmek, hangulatok sajátosságainak megnevezései: bölcsesség (=értelem), emlékezés (=emlékezet), akarat, megismerés (=ismeret), szeretet, öröm, türelem, jóság jóindulat), szelídség, (= önuralom stb. ir Hogy világosabb legyen, milyen jelentősége volt az irodalmi nyelv kialakulása szempontjából M. Daukša fordítása, még legalább néhány különböző területhez tartozó szót is meg kell említeni: autuvas, alga, buta (lakás), munkás, létező, koldus, orvos, szerető, szolga, helyhatározó. Ugyanott. P. 219-220. Su a különböző nyelvjárások képviselőinek való megfelelésre irányuló törekvéshez, a lehető legnagyobb ir területre kiterjedő, ir az irodalmi nyelv megalkotására és fejlesztésére irányuló erőfeszítésekhez kapcsolódó jellegzetes M. Daukša katekizmusának — sajátossága a lexikai gazdagság, amely a gazdag szinonimikában, a különböző nyelvjárások eltérő szavainak párhuzamos használatában, az idegenszerűségek kiküszöbölésében és új į szavak alkotásában nyilvánult meg. Leginkább a lexikai párhuzamosságok használata tűnik fel. M. Daukša egymás mellé helyezi őket, kötőszavakkal vagy összekötő szavakkal kapcsolva össze, vagyis, ir és a margókra is odaírja őket. Be A párhuzamosmų ságok ir egyébként a szöveg különböző helyein fordulnak elő. Egyetlen me ir korábbi vagy későbbi litván kiadványban sem, kivéve M. Daukša posztilláját, nem találunk ennyi ilyen ir módon összegyűjtött lexikai párhuzamosságot. Ugyanott. P. 214, 56 M. Daukša sokat tett irodalmi nyelvünk megteremtőjeként, gazdagon gyarapítva annak lexikáját, számos élőnyelvi szót bevezetve, részben új jelentéssel ruházva fel őket, új, elvont fogalmakhoz alkalmazva, valamint új szavakat alkotva, amelyek egy része még ma is használatos. <...> A lexika gazdagsága, a szinonimák bősége, az irodalmi stílus ir iš a szépirodalmi próza egy részének — csírája állandó, maradandó érték M. Daukša irodalmi hagyatékában. Erre támaszkodtak más írók is, még évszázadok múltán is, fejlesztve és gazdagítva a hanyatlás időszakában ir elszegényedett, lezüllesztett irodalmi nyelvet. ir Ugyanott. 359. o. M. Daukša 1595-ös katekizmusában 1670 szóból 220 kölcsönszó található, azaz körülbelül 13%. <...> Amint azt a már közölt statisztikiš ai adatok mutatják, a korszak katolikus írásainak szerzői to használták a legkevesebb kölcsönszót, különösen M. Daukša ir K. Sirvydas, akiket nagyon foglalkoztatott a nyelv tisztasága ir és népiessége. Palionis J. A litván irodalmi nyelv története. V., 1979. P. 79-80. Ne nem csupán a szükség kényszeréből, hanem a nyelv ir megtisztítása és változatosabbá tétele érdekében is alkotott új szavakat M. Daukša. Hogy fordításainak nyelvét változatosabbá és szókincsben gazdagabbá tegye, néha még saját maga által használt népi szavak mellett is új szavakhoz folyamodott. Például a kaliniai szó mellett megalkotta a saitinis szót (wieżn), a szerkezet — mellett a nuobylį (umowa), a helyhatározó — mellett az antvietį (namiastek) ir és hasonlók Egyébkéiš nt mások M. Daukša új szavai közül említendők: arskaluonis „hitehagyott”, būstimas „létező, szubsztancia”, juodaknygis „varázsló”, malonéSirdus „irgalmas”, pirmamZinumas „örökkévalóság (przedwiecznosé)”, svetimvyre „idegen férfiakat szerető nő”, wrmoteris „nős férfi (matzonek)”, visaujimas „egyetemesség- ”... Ugyanott. P. 77. Készítette Jolanta GAIVENYTĖ 57