M. Daukšos „Katekizmui“ – 400 metų

A MÚLT VISSZHANGJAI M. DAUKŠA „KATEKIZMUSÁNAK” 400 ÉVE A litván írásbeliség kialakulásának időszakában, M. Mažvydas „Katekizmusának” megjelenése után csaknem fél évszázaddal látott napvilágot Jokūbas Ledesma „Kathechizmas Arba Mokslas kiekvienam krikszczioni privalus... Iżguldīta iz Lėżuwio Łankiszko... per Kunigą Mikalojų Daukszą Kanoniką Zemaiċiu” című műve. Az első litván nyelvű katolikus kiadványt Vilniusban, 1595-ben nyomtatták ki a jezsuiták nyomdájában (a nyomtatványon a nyomda nincs feltüntetve). A katekizmusból kevés példány készült, mivel M. Daukša 1599-es „Postilės” című művének előszavában nem említi, és azt mondja, hogy a postillával „kezdetet és ösztönzést kíván adni a szülők nyelve szeretetéhez”. A katekizmus egyik részét a „Trumpas Budas Pasisakimo arba Ižpažinimo Nūdemiu Drin tu kurie dažnai wartoją tuo Sakramentu” című szöveg alkotja. Ez a rész különösen azért érdekes, mert benne található a két első ismert litván nyelvű katolikus ének: „Malda S. Tamožiaus izą Aquino” és „Salve Regina (Sveika Karalyczia)”1. Ez a katekizmus a Litván Nagyfejedelemség első litván nyelvű könyve. A litván írott nyelv rendszerében ekkor az egyházi stílus uralkodott; kialakulása vallási tartalmú írásokon alapult. M. Daukša katekizmusa azért érdekes a terminológusok számára, mert számos vallási és az azokhoz kapcsolódó területekről származó szókincset találunk benne. Az alábbiakban néhány idézetet közlünk litván tudósok munkáiból M. Daukša katekizmusáról. M. Daukša fordításaiban jóval gyakrabban használ litván szavakat, mint a Kis-Litvánia első írói: az akkori élő nyelvből gyűjtötte vagy sajátosan alakította őket az idegen szavak fordítására. <...> Saját maga alkotta vagy máshonnan átvett különleges új szavakat sokkal ritkábban használ. 1 Biržiška V. Senųjų lietuviškų knygų istorija. Chicago, 1953. D. 1. P. 168-169. 53 ...átvett szavakat sokkal ritkábban használ. Skardžius Pr. Lietuvių kalbos žodžių daryba. V., 1943. P. 590–591. A terminusok és új szavak hiánya igen nagy volt, Daukša pedig elkötelezetten keresett litván megfelelőket. Egyes dolgok megnevezésére több szót is megad, például: megmentő, megmentő és megváltó; semmiség és üresség; bűn, vétkezés, vétek, kihágás és adósság; vélemény és érzékelés; megalázás, alázatosság és önmegalázás; tanítás és megerősítés; segítség, segély és támogatás; szokás és ösztönzés; elmerítés, elítélés, elveszés és pusztulás; megértés és felfogás stb. Ez akadályozta az irodalmi szókincs megszilárdulását, de a litván írásbeliség kezdetén a lexikai változatosság elkerülhetetlen volt. Kruopas J. Leksiniai paralelizmai Daukšos katekizmo kalboje// Kn.: Lietuvių kalbotyros klausimai. V., 1960. T. 3. P. 243. A DK bőséges és változatos lexikai párhuzamai a szerző hatalmas alkotói erőfeszítéseiről tanúskodnak: arra törekedett, hogy Ledesma lengyel nyelvű katekizmusát a lehető legpontosabban, legérthetőbben és leginkább litvánul fordítsa le, és népies, szavakban gazdag nyelven hozzáférhetővé tegye a litvánul tudó olvasók lehető legszélesebb köre számára. E célból bőségesen felhasználta a népnyelv gazdag és kimeríthetetlen lexikai kincseit. Számos régi litván szó új értelmet kapott, és új vallási tartalommal telt meg. Például a katolikus DK-ban új jelentést nyer a isten, ég, vétek, bűn, pokol, lélek, szent, úr és más szavak. Ez lehetővé tette Daukša számára, hogy elkerülje a szükségtelen kölcsönszavakat, amelyeket figyelmetlen fordítók használtak, vagy amelyek később, az egyházon, az udvarokon és más csatornákon keresztül erősödő lengyel hatás következtében jelentek meg a zsargonizmusokkal teli vallási írásokban (például: griekas, pekla, dūšia, ponas, viera, vieryti stb.). Daukša bátran beemelte az irodalmi nyelvbe a népnyelv szavait, és sok helyütt új jelentést adott nekik. 54 átvitt, elvontabb jelentéseket, és ezzel gazdagítva az irodalmi nyelv lexikájának szemantikáját. Az új vallási és különféle elvont fogalmak kifejezésére Daukša számos új szót alkotott, amelyek jelentősen növelték a DK lexikai párhuzamainak számát. Daukša néhány új szava (például kételkedés, ihlet, megalázkodás, kötelező, elítélt, megértés) sikeresen megalkotott, és szilárdan meghonosodott az irodalmi nyelvben. Ugyanott. 253–254. o. M. Daukša „Hiszek” című szövegében (DK 23, 24, VE 14–17) is számos közös vonás található M. Mažvydas későbbi munkáival és B. Vilentas „Enchiridionjával”, de az eltérések jóval számosabbak. M. Daukša eltávolította az idegen szavakat, és litván megfelelőket keresett: a poną viešpačiuval, a paną merga szóval, a Ponską Pilotą a Pontiškiu Pilotų szókapcsolattal, a peklą pragaruval, a griekus nuodėmėmis-szel, a živatą pedig gyvatąval, és így tovább. A Dekalógus szövege még inkább eltér (a protestáns változatban sok az idegen szó és a nem litván szerkezet), így a közös vonások itt már nem feltűnőek. Figyelemre méltó, hogy M. Daukša Dekalógus-fordítása a lengyel eredetitől is jelentősen különbözik, amely sokkal rövidebb és tömörebb. Jellemző, hogy a tizedik parancsolatban az ökör mellett említett szamarat M. Daukša lóval helyettesíti (DK 74 20). Közös vonások nemcsak az imádságok szövegében, hanem másutt is találhatók. M. Daukšának számos új fogalomhoz sok terminusra és szóra volt szüksége, és természetesen felhasználhatta a protestánsok munkáit és az általuk alkotott új szavakat, ha azokat megfelelőnek és elfogadhatónak találta. Az ilyen közös szavak és terminusok száma jelentős lehetett. Ennek az összetett kérdésnek a tisztázásához – annak megállapításához, hogy M. Daukša valójában mit vett át a litván protestáns íróktól – külön kutatásra lenne szükség. Kétségtelen, hogy ő maga sokkal több szót alkotott és vezetett be az irodalmi nyelvbe, mint amennyit elődei műveiben talált. Lebedys J. Mikalojaus Daukša. V., 1963. P. 213. M. Daukša számos fontos, a kulturális élethez szükséges szót vezetett be. Sokukat az élő nyelvből vette át, új tartalmat adva nekik, és új jelentéssel ruházva fel őket. Másokat maga alkotott, megint másokat pedig átvett 55 korábbi íróktól (például tanító, olvasó), és hozzájárult meghonosodásukhoz. Ma már nem könnyű megállapítani azt sem, hogy mi származik valóban M. Daukšától. Magától értetődik, hogy új szavainak csak egy része honosodott meg. Például nem honosodott meg a prabilis – „pratarme”, „prakalba”, illetve az išspausas (M. Mažvydasnál is használatos) – „kinyomtatott” szó. J. Kruopas szerint az irodalmi nyelvben szilárdan meghonosodott szavak M. Daukša új szóalkotásai: kételkedés, ihlet, megnyugvás, kötelező, elítélés, megértés. Kétségtelen, hogy az általa bevezetett új szavak száma meglehetősen nagy. Anélkül, hogy részletesebben foglalkoznánk ezzel a kérdéssel, vagy megpróbálnánk eldönteni, hogy ezeket a szavakat maga M. Daukša alkotta-e, vagy máshonnan vette át, megemlíthetjük a katekizmus fordításában előforduló pszichológiai terminusokat – az érzékelések (pajautimų) elnevezéseit: látás (másképpen vyzius), hallás, ízlelés, szaglás, tapintás (másképpen lytėjimas); a lelki képességek, folyamatok, érzések és hangulatok tulajdonságainak elnevezéseit: bölcsesség (=értelem), emlékezés (=emlékezet), akarat, megismerés (=ismeret), szeretet, öröm, türelem, jóság (=kedvesség), szelídség, önuralom stb. Annak érzékeltetésére, milyen jelentős volt M. Daukša fordítása az irodalmi nyelv kialakulása szempontjából, még legalább néhány, különböző területekhez tartozó szót említsünk meg: takaró, fizetség, lakóhely (lakás), munkás, lényeg, koldus, orvos, szerető, szolga, helyhatározó. Ugyanott. 219–220. o. A különböző nyelvjárások beszélőinek és a lehető legszélesebb közönségnek való megfelelés szándékával, valamint az irodalmi nyelv megteremtésére és fejlesztésére irányuló törekvéssel függ össze M. Daukša katekizmusának jellegzetes vonása: a gazdag szókincs, amely a szinonimák bőséges használatában, a különböző nyelvjárások eltérő szavainak párhuzamos alkalmazásában, az idegen szavak kiküszöbölésében és új szavak alkotásában mutatkozik meg. Leginkább a lexikai párhuzamok használata szembetűnő. M. Daukša egymás mellé helyezi őket, az „vagy”, „és” kötőszavakkal, az „azaz” kapcsolószóval összekötve, és a margóra is feljegyzi őket. Emellett a párhuzamok a szöveg különböző helyein elszórtan is előfordulnak. Egyetlen korábbi vagy későbbi litván kiadványban sem – M. Daukša posztilláját kivéve – találunk ennyi, ilyen módon összegyűjtött lexikai párhuzamot. Ugyanott. 214. o. 56 M. Daukša sokat tett az irodalmi nyelv megteremtőjeként: jelentősen gazdagította annak szókincsét azzal, hogy számos élőnyelvi szót emelt be, részben új jelentéssel ruházta fel és új, elvont fogalmak kifejezésére alkalmazta őket, továbbá új szavakat alkotott, amelyek közül néhányat ma is használnak. <...> A szókincs gazdagsága, a szinonimák bősége, az irodalmi stílus és részben a szépirodalmi próza csírái állandó, maradandó értékei M. Daukša irodalmi hagyatékának. Más írók is támaszkodtak rá, még évszázadok múltán is, amikor a hanyatlás időszakában elszegényedett és lezüllött irodalmi nyelvet művelték és gazdagították. Ugyanott. 359. o. M. Daukša 1595-ös katekizmusában az 1670 szóból mintegy 220 kölcsönszó, vagyis körülbelül 13%. <...> Amint az ismertetett statisztikai adatokból is látható, a korabeli katolikus szövegek szerzői használták a legkevesebb kölcsönszót, különösen M. Daukša és K. Sirvydas, akiket nagyon foglalkoztatott a nyelv tisztasága és népi jellege. P a l i o n i s J. A litván irodalmi nyelv története. V., 1979. 79–80. o. M. Daukša nemcsak szükségből, hanem a nyelv tisztításának és változatosabbá tételének szándékával is alkotott új szavakat. Fordításai nyelvét változatosabbá, gazdagabbá kívánta tenni, ezért néha még saját maga által használt népi szavak mellett is új szóalakokat alkalmazott. Például a személy mellett megalkotta a saitinį (więzień) szót, a sandaros mellett a nuobvli (umowa) szót, a vietininko mellett pedig az antvietį (namiastek) szót, és így tovább. M. Daukša további új szóalkotásai közül megemlítendők: atskalūnis „eretnek”, būstimas „lényeg, szubsztancia”, įuodaknygis „varázsló”, malonėrišdas „irgalmas”, pirmamžinumas „örökkévalóság (przedwieczność)”, svetimvyre „idegen férfiakat szerető nő”, vyr moteris „nős férfi (mażonek)”, visaujimas „egyetemesség”... Ugyanott. 77. o. Összeállította Jolanta GAIVENYTĖ 57