Matematikos terminų žodyno sulaukus

Kostas UŠPALIS A MATEMATIKAI TERMINOLÓGIAI SZÓTÁR MEGJELENÉSÉNEK ALKALMÁBÓL ir Ahhoz, hogy a litván nyelv egyenrangú legyen a modern, kulturált civilizált ir nemzetek nyelveivel, szükséges, hogy ne csupán szabályos, jól rendezett ne köznyelvünk legyen — to talán elegendő volt e század elején, —hanem szabályos tudományos nyelvünk is. A tudományos nyelv pedig ugyanaz a köznyelv plusz a tudományos terminológia. Ezért ahhoz, hogy megőrizzük nyelvünk életképességét és tekintélyét (nem csupán a nyelvészeti szakemberek körében), gyorsabban kell rendezni és szabályozni a litván tudományos terminológiát, ahol hiányzik pedig meg kell alkotni. Kiemelem: litván, nem pedig nemzetközi terminológiát, mert egyesek véleménye szerint nincs szükség litván terminusok megalkotására vagy szabályozására. Elegendő átvenni a nemzetközi (vagy még egyszerűbben: más nyelvekből származó) terminusokat, és litván végződéseket, illetve képzőket illeszteni hozzájuk. Így állítólag egyszerűbb és tudományosabb lenne (tegyük hozzá —és Nyugatra is gyorsabban jutnánk). Ahhoz, hogy litván tudományos nyelvünk legyen, szükséges, hogy minél több terminus valóban litván legyen. Ezért minden, a tudományok terminusaival foglalkozó cikk vagy kiadvány, még inkább pedig egy terminológiai szótár, nagy érdeklődést kelt — kíváncsiak vagyunk, mit újat adott tudományos nyelvünk fejlődéséhez. Régóta türelmetlenül vártuk a „Matematikai terminusok szótárának” (MTŽ) megjelenését. Bár a 15 évvel ezelőtt nyomtatásban megjelent „Fizikai terminusok szótára” (FTŽ) tartalmaz néhány, a fizikusok számára legszükségesebb matematikai terminust, ezek nem elegendők. Tudtuk, hogy a matematikai terminológiai bizottság számos új litván terminust alkotott, illetve megváltoztatta a korábban használtakat, ezért fontos volt számunkra, hogy minél hamarabb megismerkedjünk velük. Nem készülök megírni e szótár recenzióját — nem érzem magam ehhez kompetensnek. Csak néhány közös vagy egymáshoz közel álló matematikai és fizikai terminusról szeretnék beszélni, valamint használatuk hasonlóságait és különbségeit megvitatni. Néha szemrehányásokat lehet hallani amiatt, hogy ugyanazon fogalmak kifejezésére a fizikusok és a matematikusok eltérő terminusokat használnak érté kifejeir ir mé (lásd FIZ ir MTZ). Nem tudnak megegyezni egyetlen közös terminusban? Azt szeretném válaszolni, hogy ezeket a különböző terminusokat tudatosan ir használják, itt nincs nézeteltérés. Egy terminus csak akkor használható, ha a fogalmak 27 azonosak (azaz egyetlen ta fogalomról van szó). Ebben az esetben a jelentés és az érték terminusokir at különböző fogalmak jelölésére használják. A matematikai terminus jelentése ar megmondja, milyen fajtájú számot (vagy más matematikai mennyiséget), illetve jo nagyságot jelent. A fizikusok számára a terminus értéke ar azt mondja meg, hogy egy fizikai mennyiségként mennyire van meghatározva a választott (általában nemzetközi) mértékegységrendszerben. Például a fizikus azt mondja: „A szabadesés képletébg en a mennyiség jelentése a szabadesés o jo gyorsulás9,81 a, értéke m/s*”, vagy „A Planck-állah ndó jelentősége a fizikában nagyon o nagy, az értéke pedig egészen apró (6,6-10:* Is)”. Mindkét mennyiséget kísérletileg határozták meg. Számos fizikai mennyiség elméletileg, matematikai képletek és modellek segítségével ir kiszámítva — határozható meg. ar Néha valóban ugyanazokat a fogalmakat a tudomány szomszédos területein eltérő terminusokkal fejezik ki. Ilyenkor már nehéz elkerülni a zavart. Ilyen példa a komponeritas és komponens terminusok használata a ir litván nyelvben. Mindkettő eredete iš to ugyanaz a latin szó: componens (birtokos eset) componentis). De aligha lehet őket ar nemzetközinek tekinteni. Az angolok csak a component szót használják, a németek csak a Komponente szót, a — franciák egyiket sem, az oroszok pedig o mindkettőt. — Mindkettő valaminek az összetett részét jelenti (egy készülékét, berendezar ését, vegyületét vagy keverékét). Az elsőt leggyakrabban a műszaki szakemberek és a ir vegyészek, a o másodikat pedig a — matematikusok használják. A fizikusoknak gyakran ugyanabban a szövegben mindkét terminust használniuk kell. Például az elektromágnesesség elméletében a térerősséget az elektromágneses tér tenzora jellemzi, amelynek kom ponensei (összetevői) az elektromos tér térerőssége és a mágneses tér ir térerőssége (lásd FTŽ). O az említett ko m tenzor ponensei (szintén jo összetevők) az elektromos és mágneses ir térerősségvektorok komponensei (MTŽ). Így azt kell mondani, hogy a komponensek komponensei, vagyis a komponensek komponensek. A félreértések elkerülése végett gyakran mindkét tų terminus helyett a dedamėji litván terminust használtuk, amelyet a matematikusok korábban a komponentė mellett használtak. ir Most az új MTŽ elhagyta a dedamosios terminust, és csak a komponentė maradt meg. Talán ir jogosan. A Fizikai Terminológiai Bizottság, amikor ezeket a kérdéseket tárgyalta, észrevette, hogy valamennyi litván szótárban (még az iskolai szótárakban is) megtalálható egy jó hangzású litván szó, a sandas, amely 28 éppen valaminek az alkotó részét jelenti, ezért azt javasolja, hogy ezt a terminust a technikusok, vegyészek, lizikusok és matematikusok is használják a komponento komponentė helyett ir (vagy legalábbis mellette jų litván megfelelőként). Egy ilyen rövid, jól hangzó terminus könnyen meghonosodir na és gyorsan elterjedne. A fizikusok és a matematikusok nem egyeztették a vaizdas és atvaizdas terminusok használatát. A mindennapi nyelvben e fogalmak között nincsenek tų szigorú határok. A fizikában általában a vaizdas kifejezést magának a tárgynak, az atvaizdas o kifejezést pedig a fény — jo visszaverődése vagy valamely optikai ar eszközön való áthaladása után létrejött másolatának a leírására használják (lencsén, távcsövön, fényképezőir gépen stb.). Az FTŽ összeállításakor, a Matematikai Terminológiai Bizottság képviselőivel történt egyeztetés után, atvaizdasnak nevezték el a ir csoportelmélet azon fogalmait, amelyek bizonyos csoportreprezentánsokat írnak le (orosz npedemage/1enue, angol representation). De ez csaknem húsz évvel ezelőtt 20 volt. Az MTZ összeállításakor a matematikusok véleménye e terminusról nyilvánvalóan megváltozott. Most az MTŽ-ben ezeket a csoportokat „leképezéseknek” különválasztják a többi leképezéstől (orosz omo6pa>xenue, angol mapping). Ez a tartalom és a terminusok egyértelműsége szempontjából ir meglehetősen ir logikus lépés. Csak kár, hogy ezt nem to tették meg korábban, az FTŽ kiadása előtt. Most már jelentős erőfeszítéseket kell tenni, amíg a fizikusok magukévá teszik ezeket a terminusokat. Nem maradt világos, hogyan nevezzük Tourier ir Laplace-ko épeket (transzformánsokat), amelyekre a fizikusoknak nagy szükségük van, az MTZ-ben azonban nem szerepelnek. Üdvözlendő a képek és a leképezések megkülönböztetése ir (orosz o0pas, angol. image). De itt mindennne el egyet lehet érteni. Például, ha egy tárgy tükörben látható visszfényét tükörképnek nevezik, akkor egyáltalán nem érthető, mi az ábrázolat. A vizikában a tükörkép az ábrázolatok fő példája. Aligha lehet ar ennek a kifejezésnek más jelentése a matematikában. Vannak szavak, amelyek különböző tudományágakban terminusként használva más jelentéssel bírnak. Például a modult a fizikában valamiféle deformáció leírására használják (vagy értékelésére), a technikában egy berendezés szerkezeti részét jelenti, a matematikábar an 0 (ahogy kinéz iš MTŽ) további jelentései is vannak. Egy iš jų — egy másik ar szám abszolút értéke. Csak az nem érthető, miért szerepelnek a szám abszolút értéke és a szám modulusa terminusok külön, két külön szócikkben, anélkül, hogy az egyikből a másikra utalás lenne. A fizikusok, hogy 29 elkerüljék a modulus terminus többértelműségét, csak az abszolút számérték vagy a mennyiség abszolút értéke kifejezést használják, amikor fizikai egységekkel értékelt dimenziós mennyiségről van szó. További kisebb bizonytalanságokat vagy eltéréseket is meg lehet említeni, különösen az új terminusok esetében. Íme néhány példa. Mi a különbség a becslés és az érték, a sietis és a jungūmas, a likinys és a reziduum, a matematikusok dėjinys és a fizikusok sanglauda között (különösen akkor, ha más nyelvekben a megfelelő kifejezések azonosak)? Miért svérinis a szorzó, de a fūnkcijos (vagy görbék) suūikio centras? (A fizikában a test suūikis — az az erő, amellyel a Föld vonzza az adott testet). Miért állítják párhuzamba a litván postūmis (a fizikusok nem használják) az orosz nepenoc (fiz. pémasa) és az angol translation (fiz. slinkimas) kifejezéssel? A itt említett és nem említett különbségek kiküszöböléséhez, illetve a tisztázatlan kérdések megértéséhez ismerni kellene mindezen terminusok meghatározásait, ez pedig már az értelmező szótárak feladata. Most kívánatos lenne, ha valamely matematikai vagy litván nyelvi kiadványban legalább a legkevésbé egyértelmű, mindenekelőtt az új terminusok meghatározásait közölnék. Úgy vélem, hasznos lenne a fizikai és matematikai terminusok közös, közeli használatát a fizikai és ar matematikai terminológiai ir bizottságok közös ülésein ir jų megvitatni, legalább meghívni a másik bizottság ir képviselőit a saját üléseikre. į Úgy tűnik, hogy a matematikusok és fizikusok terminológiai ir bizottságainak álláspontja kissé eltér a nemzetközi į és a litván ir terminusok használatát illetően. Bár a matematikusok az MTZ összeállításakor ir bátrabban alkottak és több új litván terminust javasoltak, mint a fizikusok az FTZ készítésekor, mégis į ritkábban részesítik előnyben a gu litván terminust a nemzetközivel szemben, mint a nem fizikusok. Ez különösen az összetett (fajtajelölő) terminusokra vonatkozik. Sok esetben csak a nemzetközi terminust javasolják, noha van teljesen jó litván megfelelője, amelyet talán már használnak is. Például a következő nemzetközi mellékneveket (fajtajelölő jelzőket) javasolják: efektyvūsis, ekvivalentūsis, globalūsis, homogėninis, horizontalūsis, lokalūsis, maksimalūsis, minimalūsis, specifinis, stacionarūsis, vertikalūsis stb., anélkül, hogy mellettük hozzáadnák a litván megfelelőket (szinonimákat): ir veiksmingasis, lygiavertis (lygiareikšmis), visūotinis (vagy globális), homogén, vízszintes, helyi, legkisebb, sajátos, állandó, függőleges stb. ir Néhány nemzetközi szó a 30 litván nyelvben parazita szerepet kezdett betölteni, kiszorítja, illetve — már ki is ar szorította iš nyelvünk jó saját szavait. Például mondhatjuk, hogy a nemzetközi „horizontalūsis”, „vertikalūsis” szavak már kiszorították me a litván „gulsčiūsis”, „stačiūsis” szavakat. A fiatalabb nemzedék már nem ismeri a jų jelentésüket, összekeveri az su „nuožulnūsis” és a „statmenasis” szavakat, noha a háború előtt ir még sokáig ezek a litván po szavak széles körben használatosak voltak a ir társadalomban ir és az iskolában. vo Néhány nemzetközi terminust többértelműen használnak, holott az egyértelműség a jó terminus legfontosabb o tulajdonsága. Például az „optimalūs” szót „legjobb”, „kedvezőbb”, „legmegfelelőbb- ”, „legalkalmasabb” stb. jelentésben ir használják. ; a struktúra használatos (legalábbis a fizikusoknál) jelentésben „sandara”, „darinys”, „junginys”, „bandinys”, noha minden szótárban csak a ji litván „sandara” szó szinonimájaként szerepelnek. A Fizikai Terminológiai Bizottság azt az álláspontot képviseli, hogy ha van jó litván szakkifejezés, ir akkor azt kell előnyben o ne részesíteni a nemzetközivel szemben (vagy legalább párhuzamosan kell használni a su nemzetközivel), különösen a népszerű iskolai ir szövegekben. Javasoljuk, hogy ezt az álláspontot mindenütt kövessék a ir matematikusoir k, más tudományágak terminológiai gondozói és használói. 31