Keletas minčių apie terminologiją

Kazimieras GAIVENIS Litván Nyelvi Intézet, Vilnius NÉHÁNY GONDOLAT A TERMINOLÓGIÁRÓL Azt mondják, hogy A Sorbonne Egyetem udvarán egy napóra áll latin felirattal su „Sicut umbra dies nostrae“ („Mint árnyék a mi napjaink- “). A iš tudomány valóban nagy és ir örök, az o emberi élet rövid. A ir tudomány azonban nem egyenlő a tudománnyal. Egyes tudományágak megjelenésük után gyorsan ir megerősödnek, és azonnal nagy fejlődést o érnek el, mások — fejlődése ir hosszú és lassú. A — terminológia a tudomány alkalmazott ága. me Világszerte ji lassan és nehezen ir formálódik, mintha nem tudná, hogy a nyelvészetheko z, az informatikáh- — oz vagy valamely más tudományághar oz kellene csatlakoznia. A nyelvészek mindeddig alig érdeklődtek a terminológia iránt, valószínűleg azért, mert abban sok nem nyelvészeti, más tudományoktól kölcsönzött elem található. iš A hagyományos nyelvészeti ágak szakemberei gyakran nem értik a más területek terminusainak tartalmát (szemantikáir jų ját) és egymás közötti kapcsolatait. Ezzel szemben a pu fizikus, matematikus, orvos, közgazdász és mérnök ar számára a terminológia elsősorban a nyelvészettel su kapcsolódik össze. E szakembereket gyakran zavarja a terminusok formájának megítélése, a helyesség jų fogalma, valamint a terminusok grammatikai ir besorolása és hangsúlyozása. A terminológiát mérnökök kezdték kialakítani (E. Wüster, E. Drezen, Lotte és mások), akik D. a műszaki ir terminológia nemzetközi szabványosítását tűzték ki célul. Ám azt mondják, hogy csak akkor vált valódi tudománnyá, amikor nyelvészek is bekapcsolódtak a ji létrehozásába. | ir Iš Az igazság terminológiai gyakorlati munkájának sikere nagymértékben a különböző tudományágak szakembereinek, nyelvészeknek és terminológusoknak megértő együttműködéir sétől függ. A nyelvészeket olykor még azzal is szemrehányással illetik, hogy nem alkotják meg a szükséges új szavakat. Például egy újságíró nemrég így írt a ir gyorsan elterjedt, ma már mindenki által használt „žiniasklaida” neologizmusról: „A iš nyelvészek bizony sajnálatosan lemaradnak. Csak sokadik „mass media“-használati évben sikerült összeeszkábálni a „Žiniasklaida“ fonetikai monstrumát. Mintha iš Vydūnas korában lennénk“. Še neked, ha akarod! Úgy tűnik, a nyelvészeknek fürgén kell őrséget ir állniuk és szorgalmasan takarítaniuk a beszéd szemétládáit. Sajnos... Mindenki 89 előtt jól ismert, hogy a terminusokat nem a nyelvészek, hanem a szakemberek alkotják. Pontosabban szólva, azokat az egész nemzet művelt rétege is létrehozza, amikor elfogadja vagy elutasítja a javasolt új szavakat és idegen szavakat. Az új szavak helyességét gyakran nemcsak az újságírók, hanem a tudósok sem képesek megítélni. Például a fájl terminus litván megfelelőjének, a rinkmena szónak az értékelésekor így okoskodtak: „A rinkmena helyettesítő szó pontatlan, nem jelentheti a gyűjtés eredményét, egy bizonyos gyűjteményt. Csak egy különálló, gyűjtendő egységet jelenthet. Hiszen a díszítmény különálló díszítőegység, a Zymena a jel különálló eleme, az émena pedig „a tuvi nyelv szótára“. Ebben az áll, hogy a rinkmenė szó gyűjteményt jelent. Akkor miért nem jelentheti a rinkmena szó a „gyűjteményt“? Hol és ki állapította meg, hogy a žymena szó „a jel elemét“ jelenti? Ezzel szemben az émena szót valószínűleg maga a szerző alkotta, a szótárakban nem szerepel. Tehát a terminológiai neologizmusok helyességét objektíven csak nyelvészek tudják értékelni. A neologizmusok meghatározásaiban, valamint tulajdonságaik magyarázatakor általában két dolgot emelnek ki: 1) hogy a neologizmusok újonnan alkotott szavak, és újdonságukat a használók érzékelik; 2) hogy a neologizmusok leggyakrabban a kultúra és a tudomány fejlődése, valamint a társadalmi kapcsolatok változása következtében keletkeznek, és új dolgot neveznek meg, vagy új fogalmat fejeznek ki. Ezek a dolgok általában véve helytállóak, de viszonylagosak. A honos neologizmusok újdonsága nagyon gyorsan elhalványul, a nem honos neologizmusok pedig évtizedeken át versenyezhetnek a nemzetközi szavakkal anélkül, hogy felülkerekednének rajtuk. Például a nuošimtis szó semmiképpen sem szorítja ki a procentas szót, a pūdinys a komposto szót, és így tovább. Emellett nem egészen pontos azt gondolni, hogy a társadalmi élet fejlődése inkább ösztönzi a neologizmusok létrehozását, mint a nyelv fejlődésének belső folyamatai. Egyes tudományterületeken kevés nemzetközi új szót használnak, másokon pedig — ellenkezőleg. Nagyon sok nemzetközi szót használnak a kémia, a zene, a csillagászat, az informatika és más területek terminológiájában. A nyelvészek számára nehéz megmondani, hogy valamely újonnan megjelent nemzetközi terminus szükséges-e, vagy —nem. Például szükséges-e a benzenas terminus a benzolas mellett, a butenas a 90 butilenas mellett, a cimenas ir a cimolas mellett, a fosfanas a fosfinas mellett, a ksilenas a ksilolas mellett, a naftalenas a naftalinas mellett stb. Iš valójában e párok első tagjai az IUPAC által ajánlott vagy engedélyezett terminusok, a másodikak o a „Kémiai terminusok értelmező szótárában” (V., nk. 1997) rövidítéssu sel vannak feltüntetve. (nem ajánlott terminus). Be ezért ma a kémiai vegyületek nómenklatúrájában a nem szisztematikus (hagyományos) nevek mellett a nemzetközi szabályok mi ir szerint képzett szisztematikus neveket használják. Például a nem szisztematikus név a víz, a szisztematikus név a dihidrogén-oxid, a nem o szisztematikus — név az oxigén, a szisztematikus név a dioxigén, a nem — szisztematikus o név az ózon, a — szisztematikus név a trioxigén, a nem szisztematikus o név a bórsav, a — szisztematikus név a trihidrogén-trioxoborát o — (3—) ir stb. Más esetekben a rendszerszir erű és nem rendszerszerű elnevezések teljesen megegyeznek, pl.: nátrium-fluorid, cink-szulfid, lítium-hidroir xid stb. Általában a nemzetközi neologizmusok szükségességét a je terminológiában legjobban a szakemberek tudják megítélni. A nyelvészek jobban fel tudják fogni csak a nemzetközi litván szavak ir közötti viszonyokat. A terminológiai neologizmusok, a fajt jelölő összetett ir terminusok létrehozásakor gyakran felmerül a motiváció kérdése. A motivált terminusok könnyebben megjegyezhetők, gyorsabban meghatározható a helyük a ir terminológiai mikrorendszerejų kben. Általában azonban a motiváció a terminológiában nem játszik döntő szerepet, mivel teljesen motiválatlan terminusokat ir is kiválóan használnak, továbbá olyan idegen szavakat, amelyek motivációja számunkra egyáltalán nem érthető, pl.: barna „a radioaktív izotópok keletkezésével járó magfolyamatok hatásos keresztmetszetének mértékegysége- “, cimén „1-izopropil-4— metilbenzol“, damara „trópusi fák megkeményedett Agathis dammara gyantája“, potasz „a Perodicticuspotto afrikai élő félmajom“ stb. ir Az ilyen terminusok ezrével találhatók. Feltehetően úgy vélhetjük, hogy a motiváció a fajnevek esetében fontosabb, mint a nemzetségnevek esetében. Hiszen a fajokat egymástól a lényeges megkülönböztető jegyeket tükröző jelzők alapján különítik el. A terminológiában azonban előfordulnak olyan esetek, amikor a faji jelleg „ellentmond“ az alaptag képzési jelentésének, pl.: kerti nádiposzáta (Acrocephalus dumetorum Blyth), erdei csiperke (Agaricus silvaticus), szivacsos tavi bogár (Megasterinum boletophagum Marsh.) ir stb. Az ilyen terminusok nem hibásak, ir javításra szorulnak. A különböző tudományos ir és termelési ágak szakemberei néha nagyon energikusan védelmezik a jelzőként használt, helytelenül alkalmazott cselekvő 91 igenévi alakokat (pl. svaiginantieji gėrimai – bódító italok, sprendžiantysis balsas – döntő ir szavazat stb.), ir elítélik a terminologizálódó birtokos esetű szókapcsolatokat (pl. kelių eismas – közúti közlekedés, darbo apsauga – munkavédelem, ir valstybės kontrolė – állami ellenőrzés stb.). A terminologizáció ugyanis nem szüntetheti meg a köznyelvi szókapcsolatok jelentéseinek különbözőségét, és nem teheti őket szigorúan egyértelművé. Általában véve a terminusrendezés gyakorlati munkájában a különböző tudományos és termelési ir "ágak szakemberei gyakran túlbecsülik a motiváció jelentőségét a terminusok ir pontossága szempontjából, és logizálják a terminológiát. A terminus tartalma ne jo lexikai jelentés, de a meghatározás (definíció), amely nem függ sem a terminus motivációjától, sem annak képzési jelentésétől. Lengyel terminológus S. Gajda „A terminuselmélet bevezetése” („Wprowadzenie do teorii terminu”) című könyvében (Opole, 1990) azt írja, hogy a terminus nem két, hanem sok úr szolgája. Ez azért van így, mert a terminológia kapcsolatban áll a tudományfilozófiával, a logikával, a nyelvészettel, a pszichológiával, az informatikával stb. Ezért merül fel a kérdés, lehetséges-e a terminológia komplex elmélete. S. Gajda erre igenlő választ ad. A terminológia komplex elmélete azért is fontos, mert napjainkban egyre aktuálisabbá válik a terminológia nemzetközi rendezése, a terminológiai szabványok kidolgozása és terminológiai bankok létrehozása. Beérkezett 1998. 05. 25. 92