„Dailylentė“ ir „dailyjuostė“

Jonas KLIMAVIČIUS Litván Nyelvi Intézet DAILY DESZKA ÉS DAILY LÉC 1947-ben az LKŽ II1 deszkaburkolat még nem szerepel (az LKŽ II cédulagyűjteményében sem). Az 1948-as RŽ-be a deszkaburkolat már bekerült. Így nem világos, miért nem került be a deszkaburkolat az 1954-es DŽ1-be és az 1972-es DŽ2-be, az 1959-es PolŽ1-be és az 1984-es PolŽ2-be, sőt az 1971-es MedŽ-be sem. Ezért most a divatos árucikkek hirdetéseiben is változatosan szerepel: deszkaburkolatot adunk el, sőt deszkaburkolatot (egyébként technológiai forgácsot is); előfordul még deszkaburkolatocska is – állítólag ácsdeszkák (egyébként asztalosléceket mindjárt találunk); minőségi deszkaburkolattal burkolunk erkélyeket, lakásokat; kőris- és fenyőfából készült deszkaburkolatot és padlódeszkákat árulunk [padlódeszkákat – többes számban, a deszkaburkolatot pedig – egyes számban?!]. A deszkaburkolat fogalma (terjedelme) valamelyest változott. A. Gurvičius 1959-ben kiadott „Ácsmunkák” című könyvében ez áll: A profilozott, hosszirányú idomanyag, amelyet „asztalosléceknek” is neveznek, keresztmetszetében nem téglalap alakú, hanem összetettebb, alakos kontúrral rendelkezik; ilyen például a deszkaburkolat, a szegőléc, a vájatos léc, a korlát szegélye, az ablak- és ajtókeretlécek (88. ábra) 73. Ott szerepel a falburkoló deszka is: a falburkoló deszka vékony, szélezett deszka – egyik síkján a hosszanti henger (=görgő⟧ alakú, kisebb bemélyedésekkel tagolt profillal; épületek falainak burkolására használják 73. Az LKŽ XII-ben ez a falburkoló deszka nem található meg; egy másik falburkoló deszka szerepel benne „térkép” jelentésben, L 443 (mapbo-ard). Ma sehol sem található az orosz рустик PrekŽ-beli rustelis megfelelője, de ez hihetetlen, mert a rustas – a rusztika köve. Hasonló még a vagondeszka: A vagondeszka (vagonka) (86. ábra) vékony, nút-féderes deszka, egyik síkján hosszanti hengerek (=görgők⟧) alakjában kialakított, kisebb bemélyedésekkel tagolt profilokkal 72. A szakterület későbbi kiadványaiban a deszkaburkolatok rendeltetését – amelyek profiljukban némileg hasonlítanak a vagondeszkákhoz – az előbbi falburkoló deszkákéhoz hasonlóként adják meg: deszkaburkolattal burkolják a falakat. A deszkaburkolat nútja egy ferdén levágott szélű átlapoláshoz hasonlít. A szomszédos deszka hornyába illesztik (=süllyesztik⟧). — — — A jó oldaluk profilja összetettebb, mint a vagondeszkáké V. 44 Kuksovas, J. Kuksovas, Medžiagų mokslas staliams ir dailidėms, 1971, p. 80. Nors kartais dar vėlesniuose leidiniuose jų paskirtis nesuprantamai susiaurinama: D a i l y l e n t ė s – obliuotos lentos, gerojoje pusėje turinčios profilį, skirtos langų ir durų angoms iš vidaus ir išorės apkalti Pramoninių prekių mokslas, kn. 1, K., 1975, p. 368. A burkolódeszka az 1993-as DŽ₃ szerint „burkolóléc”, az 1993-as StatŽ szerint angolul sarking [gyűjtőnév: „burkolódeszkák”], az 1998-as MedŽ₂ szerint pedig „különféle profilú, gyalult léc, amelyet a házfalak burkolására használnak” – oroszul обшивная доска, németül Bekleidungsbretter (többes szám), angolul lining [gyűjtőnév: „burkolat, borítás, bevonat; az erre alkalmas anyag”], match boarding [valamint „csapolt deszkák – nútféderes deszkák”]. Így kezdetben a burkolódeszkát el akarták különíteni a falburkoló deszkától, és a lécek – vö. az asztaloslécekkel. csoportjába sorolni. Még a MedŽ₂ szerint is burkolódeszka – vagyis egyfajta „deszkaléc”. De mi is az a deszkaléc, mi az a faszegélyléc? A faszegélyléc már szerepel az 1935-ben kiadott Pranas Dankš „Asztalosmesterség kézikönyve” című könyvének II. részében (a terminusokat Stasys Dabušis nyelvész ültette át litvánra), a „Műszaki asztalosterminológia” című szójegyzékben (275–281): lécek – németül lécek – faszegélylécek (276), faszegélylécek – németül lécek – zsargonban lécek (279). A könyv I. része csak 1948-ban jelent meg. A germanizmus, a léc, kis léc egy ideig visszatért a terminológiába, például: планка – léc, deszka TechŽ, планка – léc, deszka; lemez PolŽ₁, галтель – 2. kis léc (építőipari) PolŽ₁. A PolŽ₂-ben a галтель már – 3. építőipari faszegélyléc (1. faipari hornyos gyalu). De mit jelent a faszegélyléc? A DŽ₃ meghatározása általános és pontatlan: „fadarab, amellyel valamely rést befednek”; az LKŽ VII-é teljesen pontatlan: „fadarab, amellyel a padló és a fal közötti rést befedik”; a MedŽ₁-ben és a MedŽ₂-ben pedig nincs faszegélyléc (pedig a padlószegélyléc meghatározásában a fa léc kifejezést használják). Van deszkaléc – „keskeny, deszkából kivágott léc” – oroszul рейка, németül léc, angolul léc, tetőfedőléc, lécek – MedŽ₂. Ugyanaz-e ez, mint a faszegélyléc? Néha mintha nem ugyanaz volna: раскладка – 2. építőipari díszléc (és a рейка – 1. faipari léc) PolŽ₂, раскладка – építőipari hézagfedő léc, díszléc, рейка – 1. deszkaléc PrekŽ. Néha ugyanaz: галтель – 1. hornyos léc PrekŽ. A DŽ₃ szerint a deszkaléc „keskeny deszkacsík”, az LKŽ VII-ben pedig nem szerepel. A legérdekesebb, hogy az 1948-as RŽ-ben a burkolódeszka mellett a l é c – b u r k o l ó l é c is szerepel. Az 1975-ös „Ipari termékek ismerete” tankönyvben szintén elkülöníti… 45 már két tárgyat említenek, csak a második neve – dailyl ystė: A gyalult hosszú termékek választékába tartoznak: a d a i l y l e n t ė s, a padlószegélylécek, a d a i - l y l y s t ė s, a korlátok stb. (53. ábra). A padlószegélylécek és a d a i l y l y s t ė s – profilozott elemek, amelyek a padló és a fal közötti sarok burkolására szolgálnak; <...> 368. Tehát előkerült még a -lystė végződés, noha az RŽ-ban már 1948-ban -juostė szerepelt. Az LKŽ VII (1970) a medjuostė szót „padlószegélyléc”-ként magyarázza, itt pedig a grindjuoste szóval azonosítja a dailijuostė szót. Az 1983-as RKLŽ II a dailijuostė szót a bagetas szóval azonosítja: калевка – 2. дайлиюсте, багетас, окладная калевка – дайлиюсте, багетас. A bagetas már szerepel a PolŽ₁-ben, és a PolŽ₂-ben is. De mi is ez? A fogalom terjedelmét a különféle magyarázatok eltérően határozzák meg. Gyűjtőnévi jelentésben bagetas (fr. baguette – pálca, vessző) – „festett, polírozott falécek, amelyeket keretekhez (szegélyekhez, borításokhoz), kárpitokhoz, függönyökhöz használnak” LE II; a bagietai „festett, gyakran aranyozott fa díszlécek, amelyeket képkeretekhez, falikárpitokhoz, függönykarnisokhoz stb. használnak” TŽŽ 1936; a bagetas „képkeretek készítéséhez használt profilozott lécek” – oroszul багет, németül Garnierung sleiste MedŽ₁, – oroszul багет, németül Leiste, angolul fillet, moulding MedŽ₂ [молдинг – díszléc PrekŽ]; a bagetas – 1. „képkeretek, mennyezetek és falak díszítésére szolgáló faléc” TŽŽ 1985; багет – багетас, ремų lentelė PrekŽ. A DŽ₃-ben a bagetas jelentése „keretekhez való léc, keretléc”. Tehát a dailylentė és a bagetas egyaránt többféle profilú és rendeltetésű lehet, ezért talán jobb, pontosabb lenne megkülönböztetni őket: a dailijuostė bármilyen díszes, dekoratív léc; a bagetas pedig keretléc: képkeretléc (más néven bagetas), ablakkeretléc, ajtókeretléc. A keretléc már szerepel P. Dankš 1935-ös tankönyvében: ramštukas (németül Rahmstück) – keretléc (277). Széles körben használatos: a rėmjuostė „az ablak- vagy ajtókeret része, <...>” – oroszul обязанка, németül Fries, Rahmenholz MedŽ₁ [MedŽ₂-ben nincs]; обязанка – 1. ács. keretléc, 2. ép. keret PolŽ₂ [PolŽ₁ – 1. kötés (fa), 2. keret (ablaké, ajtóé)], PrekŽ. A padlószegélyléc P. Dankš 1935-ös tankönyvében a fuslystą váltotta fel: fuslystai – németül Fussleisten – lábazatok, vagyis padlószegélylécek (276). Ma mindenütt azt állítják, hogy a padlószegélyléc a plintusas helyébe lépett; ez az orosz плинтус szóból terjedt el (amely egyébként görög eredetű), azonban a TŽŽ 1936-ban plinta, plintusas 46 (gör.) – 2. „fa lécek, amelyekkel a padló és más tárgyak széleit burkolják” (1. oszlopalap). Az 1949-es TechŽ-ben плинтус – medjuostė, burkolat (ép.). A szakkifejezés kizárólag a padlószegélyléc – „az a léc, amely eltakarja a padló és a fal találkozását” – oroszul плинтус, németül Fußbodenleiste, Dielenleiste MedŽ₁₂, angolul skirting board, skirting plate, plinth MedŽ₂. A padlószegélyléc mintájára jött létre a mennyezetszegélyléc a LA 1997 24 14-ben (a hirdetésekben korábban dek. mennyezeti szalag szerepelt). Régóta használatos a üvegezőléc – „az ablak vagy ajtó üvegét leszorító faléc (=lécecske – J. K.)” – oroszul уманук, németül Glasleiste MedŽ₁, míg a MedŽ₂-ben ez a üveget rögzítő léc – angolul glazing bead. Az üvegezőléc indokolt és pontos szakkifejezés, akárcsak a német Glasleiste és az angol glazing bead; az orosz уманук viszont nem eléggé meghatározott: уманук – 2. ép. faléc (1. ács. gyalukés) PolŽ₂ (bár az angol glazing bead is faléc StatŽ), 1. ép. domború léc (2. gyalukés) PrekŽ (a mutatóban – domború szegélyléc). Ez nyilván újabb szóalkotás. Talán a domború léc csak az üvegezőlécek egyik profilja lehetne? Azonban a domború léc akár az ágykeretléc megnevezésére is jól megfelelhetne (A. Gurvičius, Stalių darbai, 73. o.), vagy különösen az EL 1996 23 1-ben szereplő kampui helyett (bár itt a sarokléc is megfelelő lenne). A szó szerinti tükörfordítás, az antplyšis (oroszul нащельник) az EL 1996 23 1 terminológiájában szintén ugyanilyen mintájú szóval szerepel: plyšiajuostė PrekŽ. Másik szóalkotási mintát képvisel az apvadas – „profilozott vagy sima elem, amelyet ajtótokok, ajtókeretek és más elemek burkolására használnak” – oroszul наличник, németül Beischub, Beistoß MedŽ₁; 1. „profilozott vagy sima léc, amely elfedi az ajtó- (ablak-) tok és a fal közötti réseket” – oroszul наличник, németül Beischub, Beistoß, angolul trim, 2. „az elem széléhez rögzített léc vagy lécecske” – oroszul обкладка, németül Verkleidung, angolul lipping MedŽ₂. A kifejezés indokoltan motivált (:apvesti), de nemcsak a faanyag-ismeretben kétértelmű, hanem a műszaki és építőipari nyelvben is többértelmű. Talán ezért jelenik meg az apylangė: оконные коробки – apylangės (ablaktokok) (ép.) TechŽ, наличник – 1. apylangė (2. burkolat, 3. kilincsborítás) PrekŽ. Az apylangė szó kevéssé differenciált jelentését az LKŽ₂ Daugel iškis községből közölt adata alapján adja meg (Reikia mazgot apylanges), a terminológiában pedig már régóta próbálták így is, úgy is használni, de nem honosodott meg. Végre azonban dönteni kellene, mert korábban használatos volt a nem litván eredetű lamperija (erről 47 alkalmatlanságát lásd J. Klimavičius, Lamperija, lota, mūrlotas, – LA 1994 109 16), P. Dankšas tankönyvének fordítása, az öltözet (németül Verkleidung) (276, 278) – végre ideje megállapodni. Az építőiparban az Apvadas jelentése lehet az orosz обход 2. PolŽ₂, valamint az обвод, обводка PolŽ₂ és az обрамление 3. PolŽ₂; a textiliparban a кайма, a bőriparban az обводка 2., általánosabban pedig az окантовка 2. PolŽ₂. Az apylangė bevezetésével azonban az apyduris. Apylangė is szükségessé válna, amely illeszkedne a palangę, viršulangę, užlangę, tarp(u)langę, o apyduris – prie viršduris, tarpduris, užduris, prieduris. rendszeréhez. A nagyobb rendszerszerűség egyértelműbb terminusokat eredményez. Így létezik a deszkaneveknek egy csoportja, amelynek utótagja a „deszka” szóból származik: lenta – storlentė [storlentės – „48–100 mm vastag és 150–200 mm széles deszkák” – oroszul баттенсы, дилены, németül Battens (pl), Dielen (pl), angolul battens, deals MedŽ₂], plonlentė [plonlentės – „12–44 mm vastag, legalább 100 mm széles deszkák” – oroszul бордсы, németül Boards pl, angolul boards MedŽ₂], grindlentė (még nem döntötték el, hogy terminusnak tekintsék-e), parketlentė (a fogalom még pontosításra szorul), sienlentė (mintha elavult volna), stoglentė („zsindely, hasított zsindely, fazsindely” LKŽ XIII), vagonlentė, šonlentė (ágy, kanapé) MedŽ₁, spraustlentė „illesztett deszka” DŽ₃, oroszul шунтунна PolŽ₂ (PolŽ₁ – spraustalentė), virš(u)lentė (németül Kopfst7Cck – kopštikis P. Dankšo tankönyve, 276., 281. o.) [tarplentė, tarplentis, tarplentinis jelentése „a deszkák közötti hézagok” LKŽ XV, bár a PrekŽ eltérően adja meg: доскадка – építőipari tarplentė, apvadinė lentjuostė. Létezik továbbá a „léc” szóból származó utótagú terminusok csoportja is: juosta – medjuostė, lentjuostė, rėmjuostė, grindjuostė, lubjuostė, stikljauostė, gaubt(a)juostė, plyšjauostė (jelentésükben eltérnek: kaklajuostė, strėn juostė; garsajuostė, vaizdajuostė). Dailylentė ir dailyl juostė egyszerűen mintaterminusok. Csak ezeknek az ajtóhoz kapcsolódó terminusoknak a kötőhangzója szabálytalan (a szabályos alak dailia- lenne). A norma állandósága azonban fontosabb a vak rendszerszerűségnél, annál is inkább, mert sok hasonló kivétel van – éppen az első, melléknévi taggal –, többnyire -y-vel: dail yraštis – Jonas Jablonskis alakja, bár előfordult a dailiaraščio (Jurgis Šlapelis) és a dailarašystės (F. Kuršaitis szótára) alak is; továbbá dailymolis RŽ, dailysuolis LzP (valamint sunkymetis, brangymetis, pigymetis, karštymetis; kevesebb van -i-vel: šaltibarščiai, žalibarščiai, žalitvorė). A nyelvjárásokban az dailimalkės alak is előfordul Alksnėnaiban (dailimalkės Kazlų 48 Rūda), de ezek nem köznyelvi szavak és nem terminusok, ezért nem merül fel semmiféle ellentmondás a dailylentė és dailyjuostė kapcsán. Az utolsó szempont a legostobább, de nem lehet elhallgatni. A LE II már 1954-ben a bagetas szót bizonyos fa lécekként magyarázza. Előfordul, hogy a vajat vajjal kenik, néha pedig zsírral is... Nehezebb a helyzet, amikor megjelentek a műanyag lambériák LA 1995 247 21. Amikor megjelent a teremfutball, az eredeti elnevezés továbbra is egyszerűen futball maradt. Amikor megjelent a strandröplabda, az eredeti elnevezés továbbra is egyszerűen röplabda maradt. Régebben, amikor megjelent az asztalitenisz (a pingpong helyett), egy ideig a tenisz – szabadtéri tenisz elnevezést használták, most viszont ismét csak tenisz (nem mindig és nem is a s z a b a d b a n!). A faanyagismereti reklámzajban pedig felbukkannak a fa lambériák LA 1998 37 20, a fafalambériák LA 1998 162 12. Nem kell, és nem szabad! Vajon a fa deszkákat is megérjük? Következtetések Az 1948-ban adatolt dailylentė szó sokáig nem került be a normatív és terminológiai szótárakba. A dailylentė lehetséges vetélytársa, az apdarinė, vagyis a sienlentė, egyetlen jelentésben sem honosodott meg. Kezdetben a dailylentė a lentjuostės vagy a medjuostės kategóriájába tartozott, de jóval később, a dailyjuostė meghonosodásával (noha ezt is 1948-ban jegyezték fel), a dailylentė a deszkák vagy lécek kategóriájába került. A fél évszázados folyamat lezárulóban van. Ez egy szélesebb terminológiai folyamat része, amelynek eredménye a fent említett sienlentė, grindlentė, parketlentė, vagonlentė, stoglentė, spraustlentė, šonlentė, višš(u)lentė, tarplentė, a nemrég terminussá vált storlenė és plonlentė, továbbá a medjuostė, lentjuostė, remjuostė, grindjuostė, lubjuostė, stiklaijuostė, gaubt(a)juostė, plyšiajuostė. A nagyobb rendszeresség világosabb terminusokat eredményez. A norma állandósága azonban fontosabb a vak rendszerességnél – ez vonatkozik a dailylentė és dailyjuostė összekötő magánhangzójára is: rendhagyó, de eléggé jellegzetes és szilárdan meghonosodott. Beérkezett: 1999. 08. 31. 49 Rövidítések DŽ – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas: DŽ₁ – I leid., V., 1954. DŽ₂ – II leid., V., 1972. DŽ₃ – III leid., V., 1993. EL – „Hé, szia!”. LA – „Lietuvos aidas”. LE – Lietuvių enciklopedija. Bostonas, 1954, T. 2. LKŽ – Litván nyelvi szótár. V., 1968, 1. köt., II. kiadás, 1947, 2. köt., I. kiadás, 1966, 7. köt., 1984, 13. köt., 1986, 14. köt., 1991, 15. köt. A cikkben e szótár rövidítéseit is használják. MedŽ₁ – Aiškinamasis medienos apdirbimo terminų žodynas. V., 1971. MedŽ₂ – Aiškinamasis medienos terminų žodynas / Ats. red. B. Papreckis. K., 1998. PolŽ₁ – Orosz–litván politechnikai szótár / Főszerk. A. Novodvors-kis. V., 1959. PolŽ₂ – Rusų–lietuvių kalbų politechnikos žodynas / Sudarė G. Daugėla. V., 1984. PrekŽ – Pričinauskas J. Rusų–lietuvių kalbų prekių žodynas. V., 1996. RŽ – Lietuvių kalbos rašybos žodynas. K., 1948. StatŽ – Angol–litván építési szakkifejezések szótára / Összeállította A. Kudzys, A. Rosinas, B. Kudzienė. V., 1993. TechŽ – Novodvorskis A. Techninis žodynas. K., 1949. TTŽ – Tarptautinių žodžių žodynas: K., 1936. V., 1985. A számok mindenütt éveket, sorszámokat (a római számok köteteket) és oldalakat jelölnek. DESZKABURKOLAT (SARKING) ÉS LÉC (FILLET) Összefoglalás Az 1948-ban rögzített dailylentė szó sokáig nem került be a standard nyelvi szótárakba és a szakszótárakba. A (Apdarinė) sienlentė (burkolat) versenyre kelhetett volna a dailylentė szóval, de egyik jelentésben sem honosodott meg. Kezdetben a dailylentė a lentjuostės (léc, deszkaléc) vagy a medjuostės (léc) kategóriájába tartozott. Jóval később, amikor a dailyjuostė (amelyet szintén 1948-ban rögzítettek) meghonosodott, a dailylentė a lentos (deszkák) vagy a lentelės (lécek) kategóriájába került. Egy ötvenéves folyamat ért véget. Ez a tágabb terminológiai fejlődés része volt, amelynek eredményei a fent említett sienlentė (burkolat) terminus, valamint a grindlentė (padlódeszka), parketlentė (parkettablokk, fapadlóelem), vagonlentė (vagondeszka), stoglentė (tetődeszka), spraustlentė (hornyolt deszka), az újonnan terminologizált stor lentė (palló, deszka), plonlentė (deszka) és medjuostė, lentjuostė (palló, léc), rėmjuostė (léc, díszléc), grindjuostė (szegélyléc, padlószegély, lábazati léc), lubjuostė (mennyezeti deszka) stb. A nagyobb fokú rendszerezés (az összetevők: -lentė és -juostė) egyértelműbb terminusokat eredményez. 50