Terminų pragmatika

TERMINOLÓGIA IR JELEN Kazimieras GAIVENIS Litván Nyelvi Intézet A TERMINUSOK PRAGMATIKÁJA A pragmatika terminusa (a jelek és használóik su közötti kapcsolatok) elsősorban a szemantika su terminusával kapcsolatos (a jelek és a külvilág su közötti kapcsolatir ok) a szintaktikával (a jelek és más jelek su közötti kapcsolatok- ). A külföldi terminológušį sok ezt a ne terminust már használták különféle terminusrendezési kérdésekről szólva . (Gajda 1990: 34, Cabré 1999: 27—222 ir és mtsai ). Ebben a rövid tanulmányban a pragmatika terminust a normatív terminusok státusáról szólva fogjuk használni, mivel sem szó szóval, sem terminus terminussal nem azonos. Például a népi terminológiát nem lehet azonosítani su a tudományos terminológiával. A tudományos szövegekben néha a népi terminusok szinonimasorai meglehetősen hosszan vannak felsorolva, pl.: közönséges cickafark (Achillea millefolium L.) — balžiedės, balžiedis, gajutės, kraujanosė, kraujanosis, krauvauninkas, kruvinis, kruvinžolė, morklapėlis, nosrava, nostravos, nosravės, pelvuodegiai, pipirninkas, siauranosiai, srauzdė, sraujanosis, sraujanosė, sraujažolė, sraužolė, sravai, sravažolė, sravanosė, sravanosis, sravenis, sravinė žolė, sravžolė, sravožolė, srevas, srevanosis, srevžolė, sriaunanosiai, sruvanosiai, sruvažolė, straviklė, straviklis, stravyklas, strevžolė, strujažolė, šiaurolė, štrausai (Lietuvos flora VI 96). Miért tüntetik fel ezeket a szinonimákat a tudományos kiadványokban? Valószínűleg több okból: kiegészítő megnevezési forrásként (amikor új növényfajokat, 1) sőt nemzetségeket különítenek el, a botanikusok ezeket a szinonimákat terminologizációs célokra használják ar fel; a terminusok történetének forrásaként 2) (e szinonimák némelyikét a múltban ismert botanikusok ir használták) stb. A népi terminológia nagyon heterogén, barbarizmusok és erősen ir stilárisan ir konnotált szavak is találhatók benne. Tehát minden népi ne terminus alkalmas terminologizációra. Másrészt a népi terminusokkal csak kevés tudományterület rendelkezik. Egyes szakemberek nagyon nem kedvelik a köznyelvi terminusokat, pontatlannak tartják őket. Ez általában elfogadhatatlan hozzáállás. Minden köznyelvi terminus tudományos terminológiára való alkalmasságát külön kell értékelni, figyelembe véve a terminus képzését, į motivációját, szemantikáját, rendszerbe illeszkedését stb. ir A köznyelvi terminusok mellett egyes terminológiai területeken széles körben használatosak még kettős terminusok is: rendszeres ir és nem rendszeres (triviális) terminusok. Például a kémiai terminológiában a nem rendszeres elnevezések leggyakrabbiš an azt a nyersanyagar ot jelölik, amelyből az adott vegyületet kinyerték (pl. almasav), az előállítás módját (pl. piroszőlősav), az előállítás helyét (pl. berlini homok), a szerzőt (pl. Michler-- keton) ir stb. (ChemZ 8). Ezek az elnevezések régóta használatosak, könnyen megjegyezir hetők, és viszonylag rövidek. Ezzel szemben a az IUPAC által jóváhagyott szabályok szerint képzett szisztematikus elnevezéseknek pontosan tükrözniük kell a vegyület szerkezeti képletét. Gyakran hosszabbak és összetettebir bek. Például a nem szisztematikus megnevezés ammónia, a o szisztemati- — kus trihidrogén-- nitrid; a nem szisztemati- — kus víz, a o szisztemati- — kus dihidrogén-oir xid stb. Még összetettebbek a savak szisztematikus elnevezései. „A szisztematikus oxosavelnevezésekben elkülönítik a kationt (a hidrogénatomokat) és a nagyobb elektronegativitású részt ir (savmaradék vagy anion). Az anion nevében először az oxigénatomų mok számát (-okso-) (diokso-, ir triokso stb.), majd — a savmaradną ékot képező su elemet, végül az -át utótagot jelölik. Po A név zárójelében az anion töltését írják „ (ChemŽ 11). Például a nem rendszerszerű név bórsav, rendszerszerűen trihidrogén-trioxoborát; a nem o rendszerszerű név — kénsav, rendszerszerűen dihidrogén-tetrao- (3—); xoszulfát o — (2—) ir stb. A nem rendszerszerű ma elnevezéseket nem lehet normátlannak tekinteni. A normátlan elnevezéseket a terminológiai mi su szótárakban általában az ntk. hivatkozással adják meg. (= nem ajánlott). Ez lehet valaki által használt, de helytelen terminus, illetve egy elavult, más terminussal felváltott terminus. ar Nehéz egyetérteni su azokkal a szakemberekkel, akik úgy vélik, hogy a „hiba” ir és a „tiltott terminus” fogalma egyenértékű. E fogalmak között a tartalmazási viszony áll fenn: minden tiltott (felváltott) terminus terminológiai hiba, de nem minden terminológiai hiba ne tiltott (felváltott) terminus. A terminusok kétféleképpen avulhatnak el: természetes és mesterséges úton. A természetir es módon elavuló terminusok historizmusokká, azaz olyan szavakká válnak, į amelyek a ją passzív szókészletbe kerülnek, mivel eltűnnek azok a fogalmak, amelyeket megneveznek. Például historizmusokká váltak a ma már nem használatos háztartási tárgyak megnevezései: krivūlė, dalgiakirvis, piesta, vyžos stb. ir Idővel még a terminusok mikrorendszerei is ir elavulhatnak. Például ma már sok, rokonsági kapcsolatokat kifejező terminus, régi űrés hosszmérték, valamint az ujjak megnevezése stb. veszít jelentőségéből. ir ir Más a helyzet a mesterségesen elavultatott, azaz valaki által betiltott terminusokkal és jų formákkal. Például az Állami Litván Nyelvi Bizottság nem használatosnak nyilvánította az ipoteka, ekslibris terminusformákat, valamint az arenda, bantas, blicas, planeris, salka stb. terminusokat. ir A szovjet hatalom éveiben elavultnak nyilvánították az apskritis, gimnazija, seimas, viršaitis stb. ir terminusokat. Ezeket a szavakat mostanra újjáélesztettir ék, és ismét a legszélesebb körben használják. A terminológia felhasználói számára mindig fontos a terminusok megbízhatósága. A terminusok megfelelőségében kételkedve a felhasználó vagy a valamiként nevezett szót használja, vagy zárójelben egy-két kétséges terminusszinoar nimát ír hozzá. Néha a szakemberek mindenféle kerülgetés nélkül fejezik ki ir be véleményüket, például: : „A kserofitai, mezofitai, saprofitai terminusok helyett kserofilai, mezofilai, saprotrofai terminusokat kell használni” (Urbonas 1986: 53). A terminusok pragmatikája összefügg ir su a terminusok pontosságával, amelyet leggyakrabban az egyértelműséggel, a jelentés su meghatározottsáir gával azonosítanak. A terminusrendezés gyakorlati munkájában ez a dolog nehezen érhető el. A terminusok egyértelműsége a vélemények állandó ütköztetése révén alakul ki. A terminusok eltérő értelmezése évtizedekig is fennmaradhat. Például a geológia facies terminusa több mint száz éve használatos, de mindmáig nincs 100 többé-kevésbé egységes meghatározása. Be Ezenkívül ezt a terminust nemcsak a geológiai, ne hanem a földrajzi terminológiir ában is használják, ahol az jo értelmezésir e, meghatározása már kissé eltérő. Tą Ugyanez mondható el a diskurzus ir terminusról is (Hawthorn 1998: 72-75). A termeszteir tt növények és háziállatok terminológiájában a megnevezett faji megkülönböir ztető jegy a keresztezés és a szelekció révén végzett gyors fajtajavítás következtében gyakran szintén elveszíti eredeti jelentését. Például a kékes szegfű (Dianthus gratianpolitanus) ma már csak kékes, de fehér, ne rózsaszín és vörös színben is virágzik. ir Az ilyen terminusokat sem lehet pontatlannak tekinteni. A megfelelő ar intézmények által szabványosított (pl. az Állami Litván Nyelvi Bizottság által) jóváhagyott terminusokat gyakran a legmagasabb színvonalú normatív terminusoknak tekintik. Természetesen tekinthetjük őket annak, de szem előtt kell tartani a következőket: a terminológiai szabványok du nem 1) kötelezőek ir 2) a tudósnak mindig rendelkeznie kell a terminusok megválasztir ásának és új szavak létrehozásának szabadságával. Be e szabadság nélkül a tudomány fejlődése lehetetlen. Irodalom 1. Cabré 1999 — Cabré M. Teresa. Terminológia. Elmélet, módszerek és alkalmazás. Amszterdam / Philadelphia, 1999. 2. ChemZ — Daukšas K., Barkauskas J., Daukšas V. ir és mtsai. Kémiai terminológiai értelmező szótár. Vilnius, 1997. 3. Gajda 1990 — Gajda S. A do terminuselmélet bevezetése. Opole, 1990. 4. Hawthorn 1998 — Hawthorn J. A modern irodalomelméletek kézikönyve. Vilnius, 1998. 5. Litvánia flórája — Litvánia Litván Szovjet Szocialista Köztársaság növényvilága. Vilnius, 1980. T. 6. 6. Urbonas 1986 — Urbonas V. Gombák. Vilnius, 1986. PRAGMATICS OF TERMS Összefoglalás Ez a cikk olyan litván csoportok of kifejezésas eivel foglalkozik, mint a népi (és nyelvjárási) kifejezések, as mind a as rendszerbeli, mind a nem rendszerbeli kifejezések. Az ilyen kifejezések of megvitatásának normái. Nem szabványos terminusok in A litván szótárakbof an a kifejezéseket az ntk. by hivatkozással jelölik. A fogalmak azonban „klaida” (tévedés) és „uždraustas terminas” (tiltott terminus) értéke nem azonos. of A Az Állami Nyelvi Bizottság számos kifejezést nyilvánít to be tiltott, e. g. arenda, blicas, planeris, salka stb. If a használat of a litván kifejezés in a a szöveget is megkérdőjelit is ezhetőnek; általában a by vadinamasis szóval jelölik, amely a kétséget fejezi ki. Kazimieras GAIVENIS Beérkezett 2000 10 31 Litván Nyelvi Intézet Antakalnio g. 6 LT-2055, Vilnius