Tarptautinis seminaras „Estijos, Latvijos ir Lietuvos terminologijos problemos ir uždaviniai Europos Sąjungoje“

NEMZETKÖZI SZEMINÁRIUM ÉSztország, Lettország és Litvánia terminológiai problémái és feladatai az Európai Unióban Ez év október 5–6-án a Litván Nyelvi Intézetben tartották meg a Terminológiai Központ által szervezett nemzetközi szemináriumot Észtország, Lettország és Litvánia terminológiai problémái és feladatai az Európai Unióban címmel. A vendégek nemcsak a balti országokból, hanem Ausztriából, Magyarországról és Oroszországból is érkeztek. Fontos litván intézmények – az Állami Litván Nyelvi Bizottság, a Litván Szabványügyi Hivatal, valamint a Matematikai és Informatikai Intézet – képviselői is számos előadást tartottak. Miután Jolanta Zabarskaitė, a Litván Nyelvi Intézet igazgatója köszöntötte a résztvevőket, a szemináriumot Christian Galinski, a Nemzetközi Terminológiai Információs Központ (INFOTERM) igazgatója nyitotta meg a UNESCO terminológiai politikai irányelvei című előadásával. Pontosabban a globalizáció által befolyásolt nyelvről, a különféle terminológiai politikák kidolgozásáról és végrehajtásáról, valamint a terminológiai tervezésről beszélt kormányközi és nem kormányzati szervezetekben, nagy intézményekben és szervezetekben (köztük nemzetközi vállalatokban), nemzeti, regionális vagy helyi szinten. Ilze Ilzina, rigai kutató ismertette a Lett Nyelvi Intézet Terminológiai Osztálya vezetőjének, Valentīna Skujiņának a nevében a A terminológia helyzete és kilátásai Lettországban című előadás néhány tézisét. Hije Tamm, az Észt Jogi Nyelvi Központ terminológusa a következő témáról beszélt: A fordításközpontú terminológiai munka megszervezése Tallinnban, Luxembourgban és Brüsszelben az EU-csatlakozás után. Az előadó szerint az észt jogi fordítóközpont alapítói már a kezdetektől jól értették a terminológiai munka fordításban betöltött szerepének fontosságát, ezért Észtország EU-csatlakozása után már a kezdeti időszakban is sokat tettek. Némi mérlegelés után arra a következtetésre jutottak, hogy függetlenül attól, hogy az EU támogatja-e az új tagállamok terminológiai munkáját vagy sem, az azért viselt felelősség elsősorban arra az országra hárul, ahol az adott terminológiát használják. János Pusztay magyar kutató (Berzsenyi Dániel Főiskola) a Terminológiaalkotás Közép-Európában, az EU terminológiájára tekintettel című előadásában a magyar terminológia létrehozását tárgyalta, amely meglehetősen spontán módon, nagyrészt a fordítók mindennapi munkájának eredményeként alakult ki. Ez a tevékenység átfogó és jól átgondolt nyelvpolitikát, valamint megfelelő intézmények létrehozását igényli. Számos uniós tagállamban már működnek a terminológia létrehozásával és kutatásával foglalkozó intézmények, Magyarországon azonban ez még megvalósításra vár. 186 Vlagyimir Lejcsik orosz nyelvész (Állami Puskin Orosz Nyelvi Intézet) és Szergej Selov (Tudományos Terminológiai Bizottság, Orosz Humanitárius Tudományos Alapítvány) előadásának témája a Oroszországi terminológia: helyzet és kilátások volt. S. Selov szerint országuk terminológiája megújulva és bizakodóan lépett az új évszázadba. A következő évtizedekben várható fejlődését illetően arra lehet számítani, hogy az orosz terminológusok erősítik kapcsolataikat külföldi kollégáikkal, különösen a közép- és észak-európai országokban dolgozókkal. A terminológiának mint tudományos diszciplínának Oroszországban a jövőben a tények leírásától azok magyarázata, a terminusalkotás és -használat általános törvényszerűségeinek megfogalmazása, valamint a gyakorlati tevékenység számára tudományosan megalapozott megoldások és ajánlások kidolgozása felé kell elmozdulnia. Albina Auksoriūtė, a Terminológiai Központ vezetője, a Terminológiai munka a Litván Nyelvi Intézetben című előadásában ismertette a központ tevékenységi területeit, és beszélt a munkatársakra háruló gyakorlati terminológiai munka mennyiségéről. Szó esett a litván tudományos folyóiratról, a Terminológia című kiadványról is, amelynek cikkei e tudományterület elméletét és gyakorlatát mutatják be. 2002-ben megkezdték a Litván terminusok szinonímiája című számítógépes adatbázis létrehozását, majd fél évvel később a Nemzetközi terminusok litván megfelelői című adatbázisét. Ez utóbbi adatbázis az Állami Litván Nyelvi Bizottságtól kap támogatást. A vezető beszélt a terminológusok kezdeményezéséről is, amelynek célja egy elektronikus terminológiai adatbank létrehozása; ennek bővítését a Matematikai és Informatikai Intézet Kutatásautomatizálási Laboratóriuma vállalta. Az elektronikus terminológiai gyűjteményt részletesebben a Matematikai és Informatikai Intézet (MII) képviselője, Snieguolė Meškauskienė mutatta be. A litván nyelvi terminológiai adatbázis szükségességéről már 1988-ban beszélt Aleksandras Vanagas, a Litván Nyelvi Intézet akkori igazgatója. Az előadó szerint az adatbázisba a különféle szakterületek legjobban összeállított terminológiai szótáraiból kerülnek be adatok, és az utóbbi öt évben már elektronikus formában állnak rendelkezésünkre. A Lett Fordítási és Terminológiai Központ képviselői, Māris Baltiņš, Ilze Dika és Inese Treimane előadásokat tartottak, megvitatták és értékelték Fordítási és Terminológiai Központjuk (TTC) „kihívásait május elseje után”. A lett kollégák szerint jelenleg a legnagyobb problémát az uniós jogszabályok fordításaiban használt terminusok jelentik: hogyan biztosítható, hogy ezek a terminusok megfeleljenek az adott ország felhasználóinak. Aggodalomra ad okot a jogi terminológia, amelyre hatással van az EU terminológiai rendszere és szemlélete. Ez az újonnan kialakult helyzet felszínre hozza a régóta fennálló problémákat és napvilágra kerülnek a hibák. 187 A Litván Szabványügyi Hivatal képviselője, Nijolė Dudlauskienė a A litván műszaki szakkifejezések szabványosítása című előadásában ismertette a hivatal műszaki terminusok létrehozásával kapcsolatos tevékenységét, és azt vizsgálta, miként lehet megtalálni a szükséges terminusok normázásának és szabványosításának, valamint a nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tételének módjait. A litván terminológusok számára biztosítani kell a nemzetközi terminológiai munkában való részvétel feltételeit, valamint Litvánia érdekeinek képviseletét. Az előadó szavai szerint biztosítani kell a litván műszaki terminusok következetes létrehozását, fejlesztését és használatát mind a jogszabályokban, mind a litván szabványokban és egyéb készülő dokumentumokban. A A litván terminológiai bank – a terminológia kezelésének új eszköze című előadást Audra Ivanauskienė, az Állami Litván Nyelvi Bizottság képviselője tartotta. Amikor Litvánia az EU tagjává vált, és különféle dokumentumok fordítására került sor, időszerűvé vált egy szabadon és gyorsan elérhető, több szakterületet felölelő forrás létrehozása; ezért 2003 végén elfogadták a Litván Köztársaság terminológiai bankjáról szóló törvényt. A szakemberek és a nyelvhasználók szabadon használhatják majd ezt a bankot. Az előadó szerint a terminológiai banknak arra kellene ösztönöznie a nyilvánosságot, hogy aktívabban tegyen javaslatokat, illetve vegyen részt a kialakuló új és már használatban lévő terminusokról szóló vitákban. A szeminárium második napját terminológiai előadásoknak szentelték. Christian Galinski A terminológia szabványosítása című előadásában sémákat mutatott be, és ismertette a terminológiai szabványok típusait: rendszerezett terminológiai szótárak, egy- és többnyelvű szótárak, műszaki szótárak, nomenklatúrák, grafikus szimbólumok, képek, műszaki rajzok, képletek stb. Ilze Ulzina az EU-ból angol nyelven érkező terminusok áradatáról beszélt, például az euró terminusról, amelynek ragozása (a lett eiras vagy eiro alakban) kívánatos fejlemény. I. Ilzina megemlítette, hogy amikor az embereket tájékoztatják a terminológiai újításokról, közzéteszik azokat a sajtóban, a televízióban stb., és különböző összejöveteleken vitatják meg őket, az új terminusokat vagy elfogadják, vagy elvetik. Ez sok időt vesz igénybe, mivel a vélemények eltérőek, olykor ellentmondásosak. A Termin(us)ok, terminusszerűség és terminusdefiníciók (Hét lépés a terminológiaelmélet felé) című előadást Sergejus Šelovas tartotta. A fő áttekintett kérdések a következők voltak: milyen típusú terminusdefiníciókat használnak; szükséges-e mindig egy szó (vagy szókapcsolat) meghatározása; mi a terminológia szemantikai és fogalmi struktúrája, és miben különböznek egymástól; melyek a fogalmi terminológia struktúrájának sajátosságai stb. 188 Dana Reizniece lett képviselő és társszerzői, Jānis Silis (Ventspilsi Főiskola), Ilze Ilziņa és Juris Borzovs (Rīgai Információtechnológiai Intézet) a Használjunk-e metaforákat a lett információs és kommunikációs technológia terminológiájában? című előadásukban azt állították, hogy a metaforikus terminus olyan terminológiai jelenség, amely az angol nyelvben minden bizonnyal még gyakoribbá és fontosabbá válik. Az internetes terminológiában számos metafora található. Ezek közül kiemelkedik az utazás témaköre, például: highway „autópálya; információs csatorna”, map „térkép; terv; séma” stb. Nagyon fontos egy olyan egyértelmű rendszer kialakítása, amely segít kezelni a lett nyelvbe kerülő angol metaforikus terminusokat, és kiválasztani közülük a legjobbakat. A végén Stasys Keinys, a Litván Nyelvi Intézet kutatója áttekintette a litván terminológia fejlődését, helyzetét és szerepét a harmadik évezred első századában: a 20. század folyamán megváltozott a terminológia helye és szerepe a nyelvi rendszerben, a nyelvhasználatban és a társadalom életében – bővült a terminológia, megváltozott az emberek műveltsége, ami a terminusok szélesebb körű ismeretéhez és a mindennapi nyelvben való használatukhoz vezetett. A szemináriumot összefoglalva a terminológus hangsúlyozta, hogy erőfeszítéseket kell tenni, és remélni kell, hogy a litván terminológiát megőrzik és megbecsülik, valamint megőrzik litván szellemét. Solvita LABANAUSKIENĖ Litván Nyelvi Intézet, P. Vileišio u. 5., LT-10308 Vilnius. E-mail: [email protected] Beérkezett: 2004-11-01 189