Terminologijos seminaras „Lietuvių terminologijos raidos bruožai ir dabartinė būklė“

Terminológiai szeminárium A litván terminológia fejlődésének jellemzői és jelenlegi állapota AUŠRA RIMKUTĖ Litván Nyelvi Intézet 2006. április 19-én a Litván Tudományos Akadémia Tudósok Palotájában terminológiai szemináriumot tartottak A litván terminológia fejlődésének jellemzői és jelenlegi helyzete címmel. A szemináriumot a Litván Tudományos Akadémia Tudósok Palotája és a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központja rendezte. A rendezvényt mindazoknak szánták, akiket érdekel a litván terminológia, és akiknek fontos ez a téma. Megnyitotta a rendezvényt, és köszöntőt mondott Aldona Daučiūnienė, a Litván Tudományos Akadémia Tudósok Palotájának igazgatója. Jonas Klimavičius, a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központjának vezető kutatója a Litván terminológia: egy évszázad pályája címmel tartott előadást. Elmondása szerint a litván terminológia az első litván könyvvel, Martynas Mažvydas katekizmusával (1547) kezdődik. Közel három évszázadon át a litván terminológia egyházi, illetve teológiai és filológiai jellegű volt. A tudományos terminológia módszeresebb kialakítása a XIX. században kezdődött. A litván terminográfia kezdete 1821-re tehető: ekkor jelent meg Jurgis Ambraziejus Pabrėža terminusszótára, a Dictionarium Botanicum Latino Samogiticum. A régi szótárak kéziratosak voltak. Az első nyomtatott terminusszótár csak 1907-ben jelent meg. A nyelvész szerint a szervezett terminográfia Voronyezsben, az első világháború előtt kezdődött: itt Jonas Jablonskis nyelvésznél Pranas Mašiotas, Marcelinas Šikšnys, Zigmas Žemaitis és Konstantinas Šakenis gyűlt össze, és együtt alkották meg, vitatták meg, majd hagyták jóvá a matematika, a kémia és a fizika terminusait. 1921-ben megalakult a Terminológiai Bizottság. A XX. század harmincas éveiben a Bizottság intézményesítette a Jablonskis által kezdeményezett, szervezett terminusalkotási, -megvitatási és -jóváhagyási eljárást. J. Klimavičius az 1938–1954 közötti időszakot a terminográfia hatalmas hiányaként jellemzi, mivel mindössze egyetlen szótár jelent meg: A. Novodvorskio Rövid orosz–litván műszaki szótár (1949). 1990-től kezdődött a terminusszótárak kiadásának legtermékenyebb időszaka. Tizenöt év alatt (1990–2005) összesen több mint 250 különféle szakterületi terminusszótár és kisszótár jelent meg. Az előadó sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a politechnikai szótárakat már régóta nem frissítették, 232 Aušra Rimkutė | Terminologijos seminaras Lietuvių terminologijos... orvostudományi, földrajzi, geológiai, zenei és más szakterületek terminológiai szótárait régóta nem újították meg. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a terminográfiai munkát nem tekintik tudományos tevékenységnek, tervezése, szervezése és koordinálása pedig továbbra sincs intézményesítve. A Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központja vezetőjének, Albina Auksoriūtėnek az előadáscíme: A Terminológiai Központ feladatai és perspektívái. Azt, hogy a Litván Nyelvi Intézetben már az intézet 1941-es megalapítása óta folyik terminológiai munka, az előadó már többször említette és leírta (lásd Auksoriūtė 2005: 11–20). 2003-ban az intézetben a Terminológiai Osztály helyett Terminológiai Központot hoztak létre, amelynek fő tevékenysége a mai litván nyelv terminológiájának elméleti problémáit, a litván terminológia történetét vizsgálni, továbbá a litván terminológia, terminográfia, terminusszabványosítás és -kezelés alapelveinek meghatározása, a különböző szakterületek terminusainak rendezése, szükség esetén újak alkotása, értékelése és szabványosítása, terminológiai szótárak készítőinek tanácsadás, valamint terminológiai szakemberek képzése. A Terminológiai Központ 1994 óta évente adja ki a tudományos folyóiratot, a Terminologiját, tudományos terminológiai konferenciákat és szakembereknek szóló szemináriumokat szervez. A Központ munkatársai kapcsolatot tartanak az INFOTERM, az EAFT és más nemzetközi terminológiai szervezetekkel. Részt vesznek az Európai Bizottság EUROTERMBANK projektjében. Előadása zárásaként A. Auksoriūtė hangsúlyozta, hogy a Litván Nyelvi Intézetben már több mint hat évtizede folyik terminológiai munka, és annak hatóköre jelentősen kibővült. Korábban az intézet terminológusai inkább gyakorlati terminológiai munkát végeztek, az utóbbi években viszont az intézetben inkább a tudományos-elméleti terminológiai munka fejlődik, bár a Terminológiai Központ munkatársaira jelentős gyakorlati munkateher is hárul. Bővül a nemzetközi együttműködés: nemcsak a legközelebbi szomszédokkal, a lett és észt tudósokkal tartanak kapcsolatot, hanem az orosz iskola terminológusaival és a nyugati országok terminológiai iskoláinak képviselőivel is. Az egyik fő probléma a képzett terminológusok hiánya. A szemináriumon bemutatták a folyóirat tizenkettedik számát is, a Terminologiját. A folyóirat négy részből áll: Terminológia és jelenkor; A terminológia története; Megjegyzések, eszmefuttatások, javaslatok, apróságok; Recenziók, áttekintések, információk, bibliográfia. Jonas Klimavičius szerkesztő örömmel szólt a cikkek nagy számáról, bár sokukat fiatal kutatók írták. A Terminologijában az építőipar (R. Stunžinas), a hadügy (V. Drotvinas), a vallás (A. Rimkutė), az orvostudomány (P. Zemlevičiūtė), az irodalomtudomány (A. Mitkevičienė) és a jog (A. Umbrasas) terminológiájáról írnak. A szerkesztő szerint a jelen és a múlt, a struktúra Terminologija | 2006 | 13 233 és fejlődés, saját és kölcsönzött terminológia, változatok és normák – utak, amelyeken keresztül a forrásokhoz és adatokhoz közelítenek, nézőpontok, amelyekből értékelnek. A megjegyzések, eszmecserék, javaslatok rovatban a szerkesztő folytatásos cikke jelenik meg: Terminusról terminusra II. A Terminologija tizenkettedik számában számos olyan információ olvasható, amely a terminológiai tevékenység széles köréről tanúskodik. J. Klimavičius, S. Labanauskienė és A. Rimkutė recenziói is megjelennek. Ezenkívül annotált terminológiai bibliográfia is közlésre kerül (20 tétel). Stasys Keinys nyelvész bemutatta a A balti népek terminológiai problémái és az Európai Unió című tanulmánygyűjteményt, amely a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központja által 2004. október 5–6-án megrendezett nemzetközi terminológiai szemináriumon, a Észtország, Lettország és Litvánia terminológiai problémái és feladatai az Európai Unióban címmel elhangzott előadások alapján készült. Röviden ismertette a tanulmányokat. Christian Galinski, a Nemzetközi Terminológiai Információs Központ (INFOTERM) főigazgatójának tanulmánya a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) tevékenységét és a szemantikai harmonizációt elemzi; Szergej Selovnak, az Orosz Tudományos Akadémia Információátviteli Problémák Intézetének Alapkutatási Tudományos Terminológiai Bizottsága vezetőjének tanulmánya a terminológiaelmélet kérdéseit tárgyalja – mi a terminus, hogyan határozzák meg, milyen terminusdefiníció-típusok vannak stb. Az észt (H. Tamm), lett (D. Reizniece, J. Sylis, I. Ilzinia, J. Borzovs), litván (A. Auksoriūtė, N. Dudlauskienė, St. Keinys, S. Meškauskienė), magyar (J. Pustajus) és orosz (V. Leičikas, S. Šelovas) nyelvészek, valamint más szakterületek képviselőinek tanulmányai az adott nyelvek terminológiai helyzetét és problémáit tárgyalják. Remélhető, hogy a tanulmánygyűjtemény hasznos lesz mind a gyakorlati terminológiai munkát végzők, mind a terminológia iránt érdeklődők számára. A terminológiai szemináriumon egy új terminológiai kiadványt is bemutattak – Jonas Klimavičius nyelvész tanulmányválogatását, Lexikológiai és terminológiai munkák: norma és történelem címmel. A válogatást maga a szerző mutatta be, idézve az Előszó szövegében leírt szavait, miszerint a nyelvtudomány felé „Kazimieras Kuzavinis szerencsésen elindította” (Klimavičius 2005: 7). A könyv két részből áll; végén a szakirodalom és források egységesített rövidítéseinek közös jegyzéke, valamint szómutató található. A szerző szerint minden cikk kisebb-nagyobb mértékben kiegészült és szerkesztésen esett át. „Igyekszik következetesen összehangolni a kutatás két szempontját – a történetit és a normatívat. Nagy figyelmet fordít a szókincs és a terminológia rendszerszerűségére. Ez a témák sokféleségét is összeköti. A véletlenszerű, a divat ingadozásai vagy más nyelvek példái által diktált, nem pedig a természetes belső fejlődésből sarjadó normák 234 Aušra Rimkutė | Terminologijos seminaras Lietuvių terminologijos... rodosi pragaištingiausias dalykas“ (Klimavičius 2005: 8). Pirmoje straipsnių rinktinės dalyje spausdinami leksikologijos straipsniai. Pirmiausia bandoma paaiškinti: Kas yra bendrinės kalbos leksika? Išsamiai ir plačiai aptariama žodžių geradėjas, piktadėjas, niekadėjas; auka, apiera, atnaša; lemti, sąlygoti, apspręsti; skaičius, skaitliukas, skaitlingas, priskaičiuoti; savintis ir įsisavinti; domėtis ir įdomautis; interesas; amtm onas ir amstrotas; Kerzos batai kilmė ir vartosena. Plačiai aptariami žodžiai su be- priešdėliu. Apie skolinius ir vertinius rašoma straipsnyje Semantiniai vertiniai ir motyvacijos pamokos. Antra dalis skirta terminologijai. Iš straipsnio Motyvacijos pamokos galima pasimokyti terminijos lietuviškumo. Mokslinę terminiją J. Klimavičius pirmiausia regi išaugusią iš liaudies terminijos ir vis augančią (Nuo liaudies terminijos prie mokslinės). Atskiruose straipsniuose aiškinama tekstilės, metalų, aviacijos, artilerijos, ornitologijos, geologijos, fizikos, technikos, sporto ir kitų sričių terminų kilmė, paplitimas, vartosena, norma. Knyga baigiama gana plačia lietuvių terminografijos apžvalga – Lietuvių terminografija: praeities bruožai, dabarties sunkumai ir uždaviniai. A terminológiai szemináriumon A litván terminológia fejlődésének jellemzői és jelenlegi állapota című előadás a nemzeti terminológiát és terminográfiát, azok fejlődését és jelenlegi állapotát ismertette; bemutatta, hogy Litvániában eredményes terminológiai munka folyik, és a terminológusok legújabb kiadványait is bemutatta. LITERATŪRA Auksoriūtė A. 2005: Terminologijos darbas Lietuvos kalbos institute. – Pabaltijo tautų terminologijos problemos ir Europos Sąjunga, Vilnius. 11–20. Klimavičius J. 2005: Leksikologijos ir terminologijos darbai: norma ir istorija. Vilnius. Gauta 2006-12-01 Aušra Rimkutė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E. paštas [email protected] Terminologija | 2006 | 13 235