Terminology and social-economic globalization

Terminológia | 2007 | 14 49 Terminológia és társadalmi-gazdasági globalizáció ÁgotA FóRis Berzsenyi Dániel Főiskola, TermIK A tanulmány célja annak bemutatása, hogy a gazdasági globalizáció milyen hatással van a nyelvi globalizációra, valamint a és a társadalmi globalizáció, valamint a kis nyelvek típusai jelentősen terminológia számára felmerülő problémákra és feladatokra. A világ nyelvei különböznek egymástól; a terminológiai nehézségek egyetemes és sajátos okai a nyelvekhez és az új doménekhez kapcsolódnak. Tanulmányomban ezeket a hatásokat vizsgálom, és a jelenséget példákkal szemléltetem. GLOBALIZÁCIÓ A globalizáció folyamata mindig is a fejlődés folyamatának része volt, ezért maga a globalizáció nem új jelenség (lásd Kozma 2002, Kozma–Fóris 2002a); Csak a változás mértéke és sebessége növekedett meg az utóbbi időben. Valójában a tudományos és műszaki fejlődés felgyorsuló üteme miatt most az történik, hogy a globalizáció következményei is gyorsan és nagy számban jelennek meg. E következmények a következők: a termelékenység hatalmas növekedése, a világ termelésének néhány multinacionális vállalat kezében való összpontosulása, a globális energiaforrások kimerülése, a világ népességének robbanásszerű növekedése, nagyszabású környezetszennyezés, a tömegben előállított termékek gyors áramlása, az információ mennyiségének és sebességének gigantikus léptéke, új típusú szövetségi hálózatok kialakulása stb. A fejlődés e új szakaszában a világ informatikai és telematikai hálózatai hatalmas lehetőségeket kínálnak a tudomány, az ipar, a gazdaság és a társadalmi tevékenységek minden területén. A világ gazdaságát irányító nagy, globalizált hálózatokat, a társadalmi hálózatokat, a biológiai hálózatokat és az információs hálózatokat mind hasonló törvények irányítják (Barabási 2002, csermely 2005). Ahogy a fejlődés üteme felgyorsul, számos olyan termék és módszer jelenik meg, amelyek javítják vagy lényegesen módosítják életminőségünket 50 Ágota Fóris | Terminológia és társadalmi-gazdasági globalizáció élet. A információ szinte korlátlan sebességgel és szinte korlátlan mennyiségben történő áramlása, tárolása és hozzáférhetősége – többek között – lehetőséget biztosít az egész életen át tartó tanulásra. Sajnos az ilyen lehetőségek tényleges kiaknázásának szubjektív feltételei nem állnak rendelkezésre. Az oktatás, a fejlesztés és a képzés területén működő intézmények és szakértők idegenkednek az új lehetőségektől. Az e célokra kidolgozott anyagok tömegtermelése, valamint a feldolgozás megkönnyítését szolgáló korszerű módszerek és eszközök fejlesztése elmarad. Ennek ellenére néhány pozitív tendencia megfigyelhető. A távoktatás és a virtuális egyetemek — az interneten már elérhető és használt lehetőségek — azt jelzik, hogy a tértől és időtől független tanulás új módja már elkezdődött (Kozma–Fóris 2002b). A 20. század utolsó harmadára a gazdasági nyomás egyértelművé tette, hogy a határok közé szorított és természetes kapcsolataitól megfosztott termelés nem versenyképes. Nyilvánvaló volt, hogy az európai gazdaság és kultúra csak az országok közötti együttműködéssel veheti fel a versenyt az egységes politikai és gazdasági rendszerbe integrálódott Észak-Amerikával, valamint a tőke által integrált Távol-Kelettel. A tudományos és műszaki globalizációval együtt határokon átnyúló regionális kapcsolatok is kialakultak. Kezdetben a kétoldalú kapcsolatok fokozatosan alakultak ki, majd többoldalú regionális együttműködésekké fejlődtek (mint például az Alpok–Adria munkaközösség; lásd horváth 1998, Földes–Inotai 2001, Fóris 2002). Ez a struktúra ismét a multinacionális régiókban való gondolkodást támogatja. A regionalizmus, amely minden kérdésben a tagok egyenlőségét és a kölcsönösen előnyös együttműködést hangsúlyozza, az Európai Unió gazdasági és kulturális politikáinak egyik pillére. A nyelv a gondolkodásban és az információátadásban betöltött szerepe mellett mindig is a nemzeti identitás jelentős hordozója volt az európai kultúrákban. A felvilágosodás kora óta a nyelv létfontosságú szerepe miatt az anyanyelv használatának joga a nemzeti függetlenségért küzdő mozgalmak egyik fő céljává vált; és fordítva: e jog megtagadása a kisebbségek asszimilálásának eszköze volt. Sokan az angol nyelv nyelvi imperializmusát a globalizáció természetes vagy akár elkerülhetetlen következményének tekintik (Phillipson 1992). A fejlődés legújabb eredményei rendszerint a gazdaságilag fejlettebb országokban jelennek meg először, és onnan terjednek tovább. Új tárgyak és folyamatok telekommunikációs és telematikai hálózatok megjelenése, valamint az Terminologija | 2007 | 14 51 elnevezése először feltalálójuk nyelvén történik. A legtöbb esetben még a feltalálók is nehezen tudják bevezetni az új terminusokat. Például a fizikusok folyamatosan új elemi részecskéket fedeznek fel, és kezdenek kifogyni az új nevekkel való megkülönböztetés lehetőségeiből, ezért kénytelenek színek neveit használni a további részecskék azonosítására (zöld, sárga, piros). A fogalmak és a nyelvi jelek közötti kapcsolatot lexikonok és szótárak segítségével teszik egyértelművé. Az egyik nyelvterület által a másiktól átvett elemek nyelvi vonatkozása különféle módokon jelenhet meg. Az egyik lehetőség az, hogy a nyelvi jel a fogalommal együtt asszimilálódik: például a jelentős változtatások nélkül átvett idegen szavak és kifejezések, a jövevényszavak, a tükörfordítások, valamint más szóalkotások; vagy új szavak létrehozása. a kortárs európai kultúra a korábbi civilizációk eredményeiből fejlődött ki, és számos dolgot felhasznál azokból. Ez az integráció a nyelvek szintjén is végbement. a korábbi civilizációk szavai (görög, latin) minden európai nyelvben megtalálhatók. Nyilvánvalóan ez az olyan világnyelvekre is igaz, mint az angol, a spanyol vagy a német. Az idegen szavak átvétele a kulturális-gazdasági kapcsolatok és a kulturális öröklődés természetes összetevője. Például az ipari fejlődés következtében nagyszámú német jövevényszó épült be a magyar nyelvbe, és hasonló nyelvi hatást váltott ki a sportok elterjedése is. A tudományos/műszaki fellendülés következtében az új fejlesztések túlságosan sokféle formában és túl nagy számban jelennek meg ahhoz, hogy spontán módon beépüljenek a nyelvbe, ezért szükségessé vált a nemzeti harmonizáció. Nyilvánvaló, hogy ahelyett, hogy figyelmen kívül hagynánk ezt a fejlődést, aktív szerepet kell vállalnunk a folyamatban. Ez azt jelenti, hogy elfogadjuk a globalizáció pozitív és negatív hatásait egyaránt. A 21. század elejének vívmányait figyelembe véve a világ kultúráinak és nyelveinek megőrzésével kapcsolatban elmondhatjuk, hogy a modern technológia, a rendelkezésre álló eszközök sokfélesége, a személyes mobilitás és a siker mind vadonatúj lehetőségeket biztosít a tanulás és az oktatás számára. Az ilyen fejlődés során minden lehetőségünk megvan arra, hogy fenntartsuk a több ezer év alatt kialakult kulturális és nyelvi sokféleséget. Az egységesülés irányába mutató tendencia szintén a műszaki fejlődés része, és jövőnk alakításában nagyon gyakran ez tűnik a könnyebb útnak, különösen gazdasági okokból. 52 Ágota Fóris | Terminology and social-economic globalization TERMINOLÓGIA ÉS amelyek hatása korábban nem volt észrevehető, csak azért tűnnek új jelenségeknek, mert markánsabb formában jelennek meg. A globalizáció eredményeként új fogalmak, és következésképpen új terminusok jönnek létre nagy számban és nagy sebességgel. Az új eszközök, folyamatok, kapcsolatok stb. fogalmai, valamint az ezekre utaló kifejezések nagyon gyorsan elterjednek a nyelvek között. Ezért csak rövid idő áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy egy kifejezést összekapcsoljunk a fogalommal, és az új kifejezést beillesszük a meglévő terminológiai rendszerbe. A kis nyelvek két lehetőség közül választhatnak: vagy a fogalommal együtt átveszik a nemzetközi szót, vagy új szót alkotnak. Új szakmák, foglalkozások és tudományágak jönnek létre, és számos terminológiai probléma merül fel, amelyeket rövid időn belül meg kell oldani. A napjainkban létrejövő fogalmak annyira összetettek és annyira tudományos-szakmai tartalommal terheltek, hogy a terminológiai rendszerhez való igazításuk átfogó tudományos ismereteket igényel. Ezenkívül a terminológiai munkák szervezett ellenőrzést és támogatást igényelnek. A napjainkban végbemenő gyors és nagymértékű változások a jelenségek, tárgyak és fogalmak minőségét is megváltoztatják. Ha 150-200 éves időszakot vizsgálunk, azt látjuk, hogy a műhely homlokzatán függő cégtáblát felváltották a multimédiás reklámtechnikák; és a lóvontatású járműveket modern közlekedési hálózatok váltották fel. Elődeikhez képest mindkét fejlesztés az idő, a tér, a méret és a hatékonyság teljesen eltérő minőségét kínálja. Hasonlóképpen, a nyelvi jelenségek új módokon és új változatokban jelennek meg. A nyelvek meghatározott célokra való elkülönülése a kommunikációs rendszerek fejlődésének és elterjedésének köszönhetően jelentősen csökkent, a műszaki fogalmi rendszerek pedig már nem korlátozódnak egyetlen szakmára, hanem más területek szakemberei körében is ismertek. A különböző szakmák fogalmi és terminológiai rendszerei egyre szorosabban kapcsolódnak egymáshoz, és kölcsönösen hatnak egymásra. Kutatásom során eredetileg a magyar terminológiában bekövetkező változások új jellemzőit igyekeztem bemutatni, de felismertem, hogy e változások jelentős része univerzális természetű. A terminológiában bekövetkező ilyen változások a következők (részletekért lásd Fóris 2005): (1) A fejlődés által okozott paradigmaváltás. A paradigma során GLOBALIZÁCIÓ A globalizáció egyre hangsúlyosabbá válik, és egyes folyamatok, Terminologija | 2007 | 14 53 váltás, számos problémát az okoz, hogy a régi és az új paradigmák egyidejűleg vannak jelen. (2) Az ezekre a paradigmákra utaló új fogalmak és terminusok előre nem látható mennyiségben és minden korábbinál nagyobb sebességgel jelennek meg. Ezek a terminusok nagyon rövid idő alatt beépülnek a szaknyelvekbe (a korábban évtizedekig tartó folyamat néhány hónapra vagy akár hétre rövidült), és nagyon gyorsan bekerülnek az általános nyelvbe is. (3) A diffúzió és a beépülés nagy üteme miatt létrejöttük után nagyon nehéz helyesbíteni a helytelen terminusokat (mind a szaknyelvekben, mind az általános nyelvben). (4) A tudományos kutatás szerepe ma alapvető, ezért a tudományos módszerek és az akadémiai normák alkalmazása kulcsfontosságú a terminológiai fejlődés tekintetében. (5) Az akadémiai normák szerinti interdiszciplináris együttműködés szükségessége a terminológiai munkákban minden korábbinál nyilvánvalóbb. A fogalmi és terminológiai rendszerek kialakítása csak többféle szaktudás és nyelvészeti ismeret egyidejű alkalmazásával lehetséges. (6) A globalizációnak köszönhetően, különösen a kommunikációs rendszerek fejlődése és a nyelvek közötti ennek nyomán fokozódó kölcsönhatás miatt, a különböző nyelvek közötti érintkezés rendkívüli mértékben megnövekedett. (7) Egy nyelv terminológiájának egyértelmű használata csak annak a fogalomnak a pontos meghatározásával válik lehetővé, amelyre egy terminus utal, és ezt a meghatározást a korszerű tudományos ismereteknek megfelelően kell megadni. Ez biztosítja a következetes használatot a különböző nyelvi szinteken. (8) A terminológia megújítását minden érintett tudományterület együttműködésével és tudományos alapokon kell végrehajtani. (9) A modern technológia segítségével összeállított úgynevezett referenciaművek (különféle típusú szótárak, adatbázisok, korpuszok) fontos szerepet játszanak mind a nyelvészeti kutatásban, mind annak eredményei alkalmazásában (lásd: hartmann 2001). E művek előállítása jelentős szellemi és pénzügyi befektetést igényel. A modern technológia (a számítógép, az internet, a multimédia) nemcsak megkönnyíti és felgyorsítja ezt a munkát, hanem új elvek és új munkamódszerek kidolgozására is lehetőséget nyújt. 54 Ágota Fóris | Terminológia és társadalmi-gazdasági globalizáció E szemléletváltozás fő okai. Bár a terminológiai folyamatok fent felsorolt jellemzői a gazdaságilag fejlett térségekben beszélt nyelvekben jelentek meg, következményeik sok tekintetben eltérőek a kis nyelvek és a világnyelvek esetében. A következőkben kiemelem a kapcsolódó problémákat, és jelzem, milyen hatással vannak e változások a terminológia fejlődésére. Amint láttuk, a terminológiához kapcsolódó folyamatokban végbement változások a fejlődés következményei. A globalizáció a kapcsolatrendszerek modern hálózatainak egyik kulcsfontosságú jellemzője, és jelen van a nyelvi folyamatokban, akárcsak a társadalmi élet bármely más területén. Nyelvi globalizációnak azt a folyamatot nevezzük, amelynek során a fejlődést kísérő, egyre gyakoribb nyelvi interferencia következtében egyre több közös nyelvi elem épül be a különböző nyelvekbe. A technológiai fejlődés mai előrehaladott állapota minden területen elősegíti a kapcsolatok kialakulását a különböző nyelvek beszélői között. Ez a folyamatos érintkezés a nyelvi interferencia jelenségét az egész fejlett világra kiterjeszti, és biztosítja fennmaradását. A nyelvi globalizáció leginkább abban a folyamatban érzékelhető, amelynek során a nyelvek természetes terminuskészletei egységesülnek, de a nyelvhasználat más területein is jelen van. (Gondoljunk a cV-k és a versenyek egyre egységesebb szerkezetére.) A nyelvek hatékony és egyértelmű használatához gondoskodnunk kell arról, hogy a globalizálódott társadalmakra jellemző, gyorsan növekvő terminológia elérje azt az állapotot, amely lehetővé teszi, hogy egy beszédközösség tagjai egymás között a saját nyelvükön beszéljenek. A terminológiai/konceptuális rendszer célja, hogy biztosítsa az információk egyértelmű cseréjét egy nyelv beszélői, valamint különböző nyelvek beszélői között. A fent említett körülmények között a terminológia mindennapi használatához, kutatásához és fejlesztéséhez szükség van olyan referenciaművekre, mint a műszaki szövegek egynyelvű és többnyelvű korpuszai, a terminológiai adatbázisok és a terminológiai szótárak. Csak ha ezek rendelkezésünkre állnak, akkor használhatók az informatika-, telematikai és multimédiás rendszerek a nemzeti nyelvek fejlesztésére. A világnyelvek esetében az ilyen referenciaművek összeállítása jövedelmező üzleti vállalkozás, mivel nagy területen használják őket. Például az angol nyelv referenciaműveinek piaca komponensek alkotják a paradigmaváltás lényegét, és ezek a Terminologija | 2007 | 14 55 világszerte. A felhasználók hatalmas száma miatt a gyártási költségek többnyire közvetlen értékesítésből, részben pedig az alkalmazás közvetett eredményéből térülnek meg. Azokon a területeken, ahol az ilyen referencia-munkák előállítási költségeibe még nem érdemes beruházni, például újonnan kialakuló szakterületek esetében, a szerkesztők más művek nyereségéből vagy állami finanszírozásból fedezik munkájukat. A világnyelveket beszélő, gazdaságilag fejlett közösségek képesek előmozdítani ezeket az infrastrukturális beruházásokat. a kis nyelveket (Pusztay 2006) azonban kis közösségek beszélik, és ez számos akadályt eredményez a referencia-munkák összeállítása tekintetében. Mivel a népesség létszáma kicsi, lehetetlen, hogy az emberek a tudomány, az ipar, a kereskedelem stb. minden területén egyformán magas színvonalon és specializációs fokon dolgozzanak, ezért bizonyos területek referencia-munkái iránt nincs kereslet. Mivel a vizsgált szakterületek kiterjedése meglehetősen csekély, a terminológiai referencia-munkák használata iránti kereslet is alacsony, következésképpen az ilyen referencia-munkák összeállításának finanszírozása nem tekinthető nyereséges üzleti beruházásnak. Emiatt a terminológiai referencia-munkák összeállításának finanszírozása általában kormányzati forrásokból származik, amelyek korlátozott lehetőségeket kínálnak. Ilyen körülmények között a kis nyelvek fejlődését szolgáló infrastrukturális feltételek kialakulása sokkal több időt vesz igénybe. Pozitív példaként említsük Belgium és Hollandia együttműködését a holland terminológia javára: a két ország finanszírozza a szabadon és nyíltan hozzáférhető terminológiai adatbázisok létrehozását (a szótárak kereskedelmi célú kiadásához azonban nem nyújtanak pénzügyi támogatást) (Steurs 2005). A fent említett okok miatt Magyarország lemaradásban van a szinkrón terminológiai referencia-művek létrehozása terén. A magyar Nemzeti korpusz a mai magyar nyelv nyilvánosan hozzáférhető korpusza, de nem tartalmaz szaknyelvi szövegeket. Más korpuszok, terminológiai adatbázisok vagy referenciaként szolgáló lexikonok nem hozzáférhetők nyilvánosan. Több szakosított szótárat kereskedelmi célokkal állítottak össze, és számos magyar intézmény rendelkezik terminológiai célú, belső használatra szánt adatbázisokkal, de ezek egyike sem hozzáférhető szabadon és nyilvánosan. A terminológiai harmonizáció (lásd Cabré 1996) a magyar nyelvterületen még nem ment végbe. További nehézséget okoz, hogy az új uniós szabványok többsége (több mint 70%-uk) nem érhető el magyarul, csak angolul, és a terminológia területén a világnyelvekhez képest a kis nyelveket erősebben érintik az idegen 56 Ágota Fóris | A terminológia és a szabványok társadalmi-gazdasági következtében a fordítás, a tolmácsolás, az oktatás stb. egyaránt komoly nehézségekkel néz szembe. A gazdasági, tudományos, kulturális stb. fejlődés elképzelhetetlen a megfelelő, a modern kor követelményeinek megfelelő nyelvhasználat nélkül, és ehhez a terminológia alapvetően hozzájárul. A terminológiának kulcsszerepe van a belföldi gazdaságban és nemzetközi kapcsolataink hálózatában. Egy példa: a korábbi szocialista országok alapvető problémája, hogy gazdasági terminológiájuk nem kompatibilis a piacorientált nyugati világ üzleti és pénzügyi terminológiájával. A teljes fogalmi rendszert Nyugatról vették át, és ennek következtében a befogadó nyelvekben új terminológiai rendszert kellett létrehozni. A politikai rendszer változásához hasonlóan a gazdasági rendszer változása is arra késztette a szakértőket, hogy terminológiai problémákkal szembesülve azt mondják: „erre nincs szavunk”. nyelvek. A tudomány, a bankszektor, a pénzügy, a közigazgatás stb. vezető személyiségei a szakmai kommunikáció tekintetében gyakorlatilag kétnyelvűek (angolul és anyanyelvükön). Másfelől a szolgáltatásokat igénybe vevő emberek többsége egynyelvű. A tudósoknak, valamint a gazdasági és társadalmi élet vezetőinek erős érdeke fűződik ahhoz, hogy környezetük megértse eredményeiket és céljaikat, továbbá hogy lehetővé tegyék a nyilvánosság számára azok használatát. A társadalomban jelentkező kommunikációs problémák feszültséget okozhatnak, például a biotechnológia eredményeivel kapcsolatos ellentmondásos magatartások, illetve az alternatív energiaforrások terjedése esetében. A nemzetközi harmonizáció révén korszerűsített nemzeti terminológiai rendszer kialakítása enyhíthetné ezt a feszültséget. A tudományos és szakmai együttműködésben egyidejűleg két tendencia bontakozik ki: az egyik a szakmai differenciálódás, amely egy szűk területre összpontosít; a másik pedig a nagyon különböző tudományos és szakmai rétegek integrációja. A 21. században kialakuló kapcsolatháló előnye, hogy az együttműködők késedelem nélkül és felhasználásra kész formában helyezhetik be tudásuk rájuk eső részét a megoldandó problémák hálózatába. A különböző szakmai területekről származó tudás integrációjának előnye azonban csak akkor aknázható ki, ha az érintett szakmai területek között különböző mélységű szakmai kommunikáció valósulhat meg. Kiépítglobalizációja szintén csak angol nyelven és magas áron érhető el. E kutatás Terminologija | 2007 | 14 57 egy, a felhasználói igények szerint tagolt terminológiai rendszer létrehozása ennek elérésének elsődleges feltétele. Mindenekelőtt ez a terminusok különböző szinteken történő meghatározását jelenti. A kis nemzetek céljainak megfelelően a terminológiai adatbázisok iránti egyre növekvő igény kielégítésének egyik módja lehetne olyan nemzeti adatbázisok létrehozása, amelyek a tényleges használatból érzékelhető sajátos célokat szolgálják (vagyis megfelelő méretűek, megfelelő tudományos szintűek és tartalmúak). A kis nemzetek nem vesznek részt minden kereskedelmi tevékenységben (például a balti államok nem termelnek szőlőt és bort, míg a tengerparttal nem rendelkező országok számára ismeretlen a tengeri halászat), vagy bizonyos területeken csak részterületeken vesznek részt (például a távközlési eszközök értékesítésében és üzemeltetésében, de fejlesztésükben és gyártásukban nem); miközben más területek iránt erős érdeklődést tanúsítanak (például az Európai Unió igazgatása vagy a turizmus). A terminológiai kézikönyvek tartalmát, méretét és tudományos szintjét a nemzeti használat igényeihez kell igazítani. A kölcsönös nemzeti érdekek közös halmazát különböző nyelveken kell meghatározni. A gyakorlati kiválasztással a pénzügyi és szellemi befektetés jelentősen csökkenthető lenne. azonban nagy vállalkozás a nemzeti alapfogalmakat, valamint a közérdekű és általánosan használt fogalmakat megjelölő terminusok meghatározása, ezért ezeket a szakmák terminuskészletéből kell kiválasztani. A világnyelveken már létező adatbázisok mintául szolgálhatnának a kisebb nyelvek adatbázisainak kidolgozásához. Más meglévő nemzeti (nem nyilvános, általános nyelvi stb.) adatbázisok kiindulópontként szolgálhatnának a nemzeti terminológia kidolgozásához, mivel egy olyan terminus, amelyet már egy fogalommal párosítottak és annak megfelelően definiáltak, könnyen felhasználható lenne. A nemzeti terminológia fejlesztésének feladatai közé tartozik: a szükséges terminusok kiválasztása, a forrásnyelv és a célnyelvek fogalmi és terminológiai rendszereinek harmonizálása, a megfelelő terminus (a fogalom jelölőjének) megtalálása, a terminológia kidolgozása, valamint az eredmények nyilvános és szabad hozzáférhetővé tétele. Ez nemcsak új terminusok bevezetését, hanem a terminusok harmonizálását is biztosítaná.