Vaida Buivydienė, Regina Žukienė. Aiškinamasis svarbiausių literatūros ir kalbotyros terminų žodynėlis

DIANA ŠILOBRITAITĖ Litván Nyelvi Intézet Vaida Buivydienė, Regina Žukienė. A legfontosabb irodalmi és nyelvészeti szakkifejezések magyarázó szótára: oktatási módszertani könyv Vilnius: Vilniaus kolegija, 2008, 128 p. Ez a V. Buivydienė és R. Žukienė által készített, betűrendes magyarázó irodalmi és nyelvészeti szakkifejezés-szótár – az előszóban foglaltak szerint – „a Vilniusi Főiskola Pedagógiai Karának nappali és levelező tagozatos, különféle litván nyelvi és irodalmi tárgyakat tanuló hallgatóinak tantermi és önálló tanulmányaihoz készült” (3). A szótár betűrendben közli a legfontosabb és leggyakoribb irodalmi és nyelvészeti szakkifejezéseket, amelyeket „szépirodalmi, tudományos irodalmi és köznyelvi használatból vett különféle példák szemléltetnek” (3). A szótár különféle irodalmi források felhasználásával készült (19 tételt sorol fel). Azt írják, hogy „a szótár összeállításához más irodalmat is felhasználtak, amelyet a kiadvány végén hozzáadott, további felhasználásra szánt irodalomjegyzék tartalmaz” (3). A szótárban azonban ilyen irodalomjegyzék nincs. Bár a szótárban a rövidítések, betűszavak és jelek magyarázata is megtalálható, hiányzik a felépítés részletes leírása. A szakkifejezések kiválasztásának kritériumai sem világosak. A szótár nem rendelkezik a Litván Nyelvi Állami Bizottság jóváhagyásával. Kétségeket ébreszt, hogy két különböző tudományterület szakkifejezései egyetlen kiadványban szerepelnek. Az olvasóban felmerülhet a kérdés, miért közlik egyetlen szócikkben, mindenféle utalás nélkül mind a nyelvészeti, mind az irodalmi szakkifejezés jelentését, például: anagramma – retorikai alakzat, amely egy kiválasztott szó vagy szókapcsolat (az úgynevezett program) betűinek felcserélésével jön létre <...>; anagrammáknak gyakran neveznek verses műveket is <...> (9). Archetípus (12, 14) kizárólag irodalmi szakkifejezésként van meghatározva, a nyelvészetben azonban más jelentésben használatos: Da- Terminologija | 2009 | 16 273 bartinėje istorinėje kalbotyroje šiuo terminu dažnai vadinama prolytė (KlbŽ 1990: 24). Prolytė – kalbos mokslo metodais atkurta gyvojoje kalboje ir raštijos paminkluose nepaliudyta senovinė žodžio forma ar kuri nors jo dalis (KlbŽ 1990: 162). A főterminus cikkében megadott címszavak és fajtaterminusok össze vannak keverve; a zárójelben jelölték a hangsúlyt, de a hangsúlyozási hibákat nem sikerült elkerülni, például: leíró (=leíró) nyelvtan (39), felsőfok (=felsőfok) (59), melléknév (=melléknév) (20), összehasonlító (=összehasonlító) nyelvtan (39), összehasonlító (=összehasonlító) nyelvtan (39), nem összehasonlítható (=nem összehasonlítható) fok (59), ellenőrző (=ellenőrző) kérdés (55), rōtininkai (=rōtininkai) (95), vandenūvardis (=vandenūvardis) (118), mutató (=mutató) (47) stb. Megfigyelhető egy hangsúlyjelölés nélküli terminus: moralité, valamint a okhatározó terminus hangsúlyjelölés nélküli alárendelt tagja. A szójegyzék a nem litván eredetű terminusok etimológiáját is közli. Az összetett terminusok alárendelt tagjának etimológiáját az adott tag után magyarázza meg, például: analitikus [gör. analitikosz – elemzéssel kapcsolatos] nyelv (9). Ezt azonban következetlenül teszi (néhány esetben az etimológia nincs feltüntetve), például: afémia (5), akroteleuton (7), alfabetikus (7), anakreóni líra (9), daktilikus rím (22), szinkopé (99), skaldas (101) stb. A címzett terminus etimológiájának megadása pontatlan, például a német Adrese (=Adressant) (5). Szinte minden címszó helyes, de néhány terminust javítani kellene, például: alofarazė (=alofrazė) (8), meghatározás (=meghatározás) (12), ezópi (=Ezópusz-) nyelv (33) (LLE 2001: 136), inkunabulum (=ősnyomtatványok) (44), képi ábrázolási módok (=mód) (117). Bár a szócikkekben használt terminusok többsége szintén helyes, előfordulnak nem ajánlott és javítandó terminusok is, például a rolė (nem helyes = szerep (TT 1992: 91)) terminus a replika szócikkében (92). A kötőjel terminus szócikkében (20) a következő javítandó alak található: <...> a szó szerinti beszédnek a szerzői (=szerzői) beszédtől való elválasztására. Felmerül a kérdés, miért szerepel kétszer (az egyik esetben nem betűrendben) az archetípus címszó, amelyet kétféleképpen határoznak meg, például: archetípus – az egyetemes jelentésű, kollektív tudattalanból eredő kép generációról generációra történő átadása (12) és archetípus – költői jel. A mitológia, a néphagyomány, a rítusok vagy a szokások képi eleme a költészetben vagy a prózában archetípusnak nevezhető (14). A szójegyzék a szinonimákat zárójelben adja meg, az „vagy” kötőszóval kapcsolja össze őket, és többnyire nem emeli őket címszóvá. Ezt az eljárást azonban nem mindig alkalmazza következetesen, például: Szójáték – <...>. Lásd még: Szójáték (vö. Szójáték (vagy kalambúr) <...>) (50, 126). 274 Diana Šilobritaitė A vagy szinonimák retorikai megszólítás és aposztrofé (93) kötőszó nélkül szerepelnek, a emlékek, emlékezet (15) szinonimákat pedig vonal választja el. Meg kell jegyezni, hogy a litván terminográfiában a terminusok szinonimáit szokás vonallal elválasztani – ezt a szinonimák közlésére vonatkozó módot a Litván Állami Nyelvi Bizottság (VLKK) által jóváhagyott A terminológiai szótárak összeállításának általános követelményei (TŽRBR 2007) is előírják. Van olyan eset, amikor zárójelben csak egy szinonima szerepel, a meghatározásban viszont kettő, például: Ábécé (vagy alfabet) – az írás összes betűje bizonyos sorrendben elrendezve, alfabet, betűsor (5). A refrén az refrén (86) szinonimájaként szerepel, de a külön címszóként megadott refrén (92) mellett az előbbi nincs feltüntetve. Az amfibólia (8) és a kétértelműség (27) terminusokat elkülönítik, és nem szinonimaként közlik, a Nyelvészeti terminusok szótárában azonban szinonimának tekintik őket. Másfelől az ellenkezője is megfigyelhető: a terminusok szinonimitása kétséges (a Litván Irodalmi Enciklopédiában nem tekintik őket szinonimának), például: idill (vagy pásztori költészet, bukolika) (43). Emellett a pásztori költészet (79) és a bukolika (20) terminusok is címszóként szerepelnek a szójegyzékben, de egyikhez sem utalnak az idill terminusra. A szójegyzékben szereplő szinonimákkal kapcsolatban azt is meg kell jegyezni, hogy gyakran hiányzik a rendszerszerűség, például: alofrázis (vagy frazéma-változat) (8), alográf (vagy grafémaváltozat) (8), alomorf (morfémaváltozat) (8), de nincs jelezve, hogy az allofón (8) terminusnak is van szinonimája: fonémaváltozat. Nem világos, milyen terminusokat jelöl a „más néven” utalásdar vadinama(s), és mi a viszonyuk a szinonimákhoz, például: Filozófiai líra – a világnézeti és az úgynevezett „örök” problémákra épülő líratípus. Más terminusokkal is nevezik: eszmei líra, reflexív líra, intellektuális líra, gondolati líra, metafizikai líra (34). Címeres vers – <...> (címerhez írt, címerrel foglalkozó versként is nevezik) (40). A TŽRBR szerint a terminus minden jelentését számozni kell, és önálló egységként kell meghatározni (nem ajánlott a pontosvesszővel vagy más módon elválasztott részjelentések közlése). A recenzált szójegyzékben azonban egyes esetekben a jelentések pontosvessző, vessző és pont után is szerepelnek, például: levéltár – régi dokumentumokat és kéziratokat gyűjtő, őrző, rendező és kutató intézmény; annak helyiségei; az említett dokumentumok gyűjteménye (14); anagramma – olyan retorikai alakzat, amely egy kiválasztott szó vagy szókapcsolat betűinek (ezt programnak nevezik) <...> felcserélésével jön létre; anagrammáknak gyakran nevezik a verses Terminologija | 2009 | 16 275 művek <...> (9): allúzió – utalás egy ismert dologra, stilisztikai eszköz – egy ismert tényt felidéző kifejezés <...> (8); archetípus – költői jel. A mitológia, a folklór, a szertartások vagy a szokások költészetben vagy prózában megjelenő képét archetípusnak nevezik (12) stb. Néhány terminus elégtelen és homályos meghatározása, például: Apogeum – a legnagyobb eredmény, virágkor (13). Interpretáció – a jelentés értelmezése; műalkotás egyéni előadása (45). Történelmi regény – a regény sajátos típusa, amely a romantika korában alakult ki (46). Kolorit – színesség, egyediség (56). Kultúra – minden, amit a társadalom fizikai és szellemi munkával létrehozott; műveltség, tájékozottság (58). Helyzet – állapot, körülmények, a körülmények összessége (100). Kép – megfestett, leírt vagy ábrázolt életkép (117). A szójegyzékben nagyon sok korrektúrahiba van. Egyes oldalakon a terminusok nem ábécérendben szerepelnek (12, 92). Bár minden szótár fontos lépés egy adott tudományterületen, aligha gazdagítja majd a litván terminográfiát ez az irodalmi és nyelvészeti terminusokat tartalmazó oktatási szójegyzék. Megfigyelhető, hogy szinte valamennyi terminus és meghatározás a Nyelvészeti terminusok szótárából és a Litván irodalmi enciklopédiából származik. Új, eredeti terminusokat és meghatározásokat nem közölnek, ezért az ismertetőben említett javítandó hiányosságoknak és különféle hibáknak nem volna szabad előfordulniuk egy oktatási-módszertani kiadványban. LITERATŪRA KlŽ. 1990: Kalbotyros terminų žodynas. Vilnius. LLE 2001: Lietuvių literatūros enciklopedija. Vilnius. TT 1992: Terminologijos taisymai. Vilnius. TŽBRB 2007: Terminų žodynų rengimo bendrieji reikalavimai. Patvirtinta Valstybinės lietuvių kalbos komisijos 2007 m. gruodžio 20 d. posėdžio protokoliniu nutarimu (rekomendacija R-4, Inf. pran., 2007-12-29, Nr. 100). Interneto prieiga: <http://www.vlkk.lt/lit/programos/zodynu-reikalavimai.html>. Gauta 2009-12-01 Diana Šilobritaitė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5. LT-10308 Vilnius E. paštas: [email protected] 276 Diana Šilobritaitė