A. Sliesaravičius, J. Lazauskas, V. Stanys, St. Keinys, G. Klimovienė. Žemės ūkio augalų selekcijos ir sėklininkystės terminų žodynas

Terminológia | 2010 | 17 155 JOlaNta GaIvENytė-BUtlER Litván Nyelvi Intézet Az elmúlt két évtizedben a litván terminológiai szótárak kiadása jelentősen növénynévjegyzék között (többségük iskolai szótár), valamint a mezőgazdasági növekedett. A több mint 300, ebben az időszakban kiadott szótár és enciklopédia mellett megtalálható egy genetikai szótár, néhány biológiai, botanikai és növénytermesztési szótár is, azonban külön növénynemesítési és vetőmag-termesztési szótár nem jelent meg. 2010-ben megjelent a szerzői kollektíva által összeállított Mezőgazdasági növények nemesítési és vetőmag-termesztési terminusainak szótára, amely betöltötte a litván terminográfia e hiányosságát. Amint a szótár előszavában olvasható: „a nemesítés intenzíven fejlődő tudományterület, amely szorosan kapcsolódik a genetika és a biotechnológia új módszereinek alkalmazásához. Terminusaik leggyakrabban külföldön jönnek létre, és angol, orosz, német és más nyelveken teszik közzé őket. Az új terminusok jelentős részének nincs litván megfelelője és magyarázata, <...>“ (5. o.). A szótár mintegy 3000, a litván növénynemesítésben és vetőmag-termesztésben, a botanikában és biotechnológiában, a citológiában, valamint a genetikában leggyakrabban használt litván szakkifejezést, továbbá a termesztett élelmiszerés takarmánynövények nemzetségeinek, fajainak és Litvániában nemesített fajtáinak nevét, azok litván magyarázatát, valamint angol és orosz megfelelőit tartalmazza. A szótár összeállítói a terminusokat A. Sliesaravičius, J. Lazauskas, V. Stanys, St. Keinys és G. Klimovienė oktatási anyagaiból gyűjtötték. A MEZŐGAZDASÁGI NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS VETŐMAG-TERMESZTÉSI TERMINUSOK SZÓTÁRA = DIcTIONARy OF AGRIcuLTuRAL TERMS FOR PLANT BREADING AND SEED PRODucTION = СЛОВАРЬ ТЕРМИНОВ A mezőgazdasági növénynemesítési és vetőmag-termesztési terminusok szótárában a terminusok kiválasztása meglehetősen átgondolt. Csak néhány olyan terminus fordult elő, amelyek ПО СЕЛЕКЦИИ И СЕМЕНОВОДСТВУ СЕЛЬСКОХОЗЯЙСТВЕННЫХ РАСТЕНИЙ Vilnius, 2010, 337 p. 156 J. Gaivenytė-Butler | valamint tudományos kiadványokból, továbbá Litvániában és külföldön kiadott szótárakból és enciklopédiákból. A felhasznált irodalom jegyzékébe bekerültek a Litván Köztársaság vetőmag-termesztésről és növényfajták oltalmáról szóló törvényei; az előszóban terminusforrásként említik még a Litván Köztársaság növényi nemzeti genetikai erőforrásairól, valamint a genetikailag módosított szervezetekről szóló törvényeit. A szótárba a litván nemesítők által létrehozott, a Litvániában termesztésre legalkalmasabb növényfajták jegyzékébe felvett vagy tudományos kiadványokban ismertetett növényfajták kerültek be. A kiadványt a Litván Mezőgazdasági Egyetemen létrehozott munkacsoport készítette – prof. habil. dr. Algirdas Sliesaravičius, habil. dr. Juozas Lazauskas, prof. habil dr. Vidmantas Stanys, doc. dr. Stasys Keinys, doc. dr. Giedrė Klimovienė (vezető: prof. habil. dr. Algirdas Sliesaravičius). A szótár elsősorban mezőgazdasági szakembereknek, biológusoknak, felsőoktatási és szakképző intézmények oktatóinak és hallgatóinak szól, azonban mindenki találhat benne érdekes információkat, akit érdekelnek a növények. Hogy egy ilyen terminológiai szótárra szükségük volt e terület tudósainak és gyakorlati szakembereinek, azt nemcsak a Litván Állami Nyelvi Bizottság, hanem a Litván Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériuma, a Litván Mezőgazdasági Egyetem oktatógazdasága, valamint több magánvállalat – uAB agrolitpa, uAB Dotnuvos projektai, uAB analytical solutions, uAB Biotecha – által nyújtott támogatás is mutatja. A kiadvány megfelel a terminológiai szótárak szerkezetével szemben támasztott valamennyi követelménynek. A kiadványt a lefordított terminusokat magyarázó főrész, valamint a litván, angol és orosz nyelv terminusainak külön mutatói alkotják. Van benne előszó, a szerkezet leírása (kissé szokatlan módon a szótár felépítésének nevezve), valamint a felhasznált források jegyzéke. A szótárt lapozgatva könnyen észrevehető a szerkesztők törekvése arra, hogy sokoldalú keresést biztosítsanak és a lehető legtöbb információt nyújtsák. Külön mutatókban nemcsak az angol és orosz, hanem a litván terminusok is szerepelnek. Mindegyik mutató mellett az adott nyelv ábécéje található. A litván terminusok hangsúlyjelölést kaptak nemcsak a szótár főrészében, hanem a terminusmutatóban is. Az egyes nyelvek mutatóinak összeállításakor kissé eltérő, de a terminusok keresését megkönnyítő rendszert választottak. A litván terminusok a mutatóban az első szó, az angol és orosz terminusok pedig a főszó alapján ábécérendben vannak elrendezve. A terminusok mellett az oldalszámok vannak feltüntetve. szükségessége kétséges. Kérdéses, hogy szükséges volt-e felvenni a szótárba a klėtis és svirnas szinonimákat, különösen akkor, amikor szó sem esik korszerűbb vetőmagvagy gabonatárolókról. Terminológia | 2010 | 17 157 Beillesztették a javapjūtė terminust, holott úgy tűnik, elegendő lenne a szótárban magyarázott pjūtis terminus (a gabonafélék és más növények vágásának ideje). A indukcija (a folyamat külső erők általi kiváltása) és a segmentas (egy képződmény (kromoszóma) része) terminusokhoz jó lenne egy fajtajelölő terminus vagy részletesebb magyarázat. A genetinės inžinerijos meghatározásában annak három fajtáját különböztetik meg – a gén-, a kromoszómaés a genomikai mérnökséget, azonban külön címszóként csak az első két fajtát illesztették be és magyarázták meg, a genomikai mérnökség nem szerepel a szótárban. A taksono meghatározásában felsorolják a rendszertan egységeit: faj, nemzetség, család, rend és törzs. A szótárban címszóként szerepelnek és magyarázatot kapnak a faj, nemzetség és család terminusok, de a rend és a törzs nem. Nem tűnik szükségesnek a genetinių augalų išteklių duomenų bazė ötszavas terminus, mivel a meghatározásban nem adnak meg az ilyen adatbázisra jellemző különösebb ismérveket. Valószínűleg elegendőek lennének a szótárban magyarázott növényi genetikai erőforrások. A szótárban szerepelnek a növényi genetikai erőforrások ex situ megőrzése, a növényi genetikai erőforrások in situ megőrzése és a növényi genetikai erőforrások inter situ megőrzése összetett terminusok. Külön szerepel és magyarázatot kap a latin in situ terminus (valamint az in vitro és az in vivo), az inter situ és az ex situ azonban nem. Bár a terminológiai szótárakban többnyire főnevek és főnévi alaptagú szókapcsolatok szerepelnek, e kiadvány szerkesztői – mint az előszóban maguk írják – „e tudományok nyelvének fontos mellékneveit és igéit” is nagy számban felvették (5. o.). Ez a választás indokoltnak tűnik, amikor a hasonló hangzású mellékneveket, például a vegetacinis és a vegetatyvinis szavakat szeretnék megmagyarázni, de ilyen esetből nagyon kevés van. Aligha célszerű mellékneveket és igéket felvenni a szótárba, amikor mellettük hasonló jelentésű főnevek is szerepelnek. A szótár magyarázatot ad arra, mi az akuotas, és jellemzi az ʻAkuotuotiejiʼ búzafajtát; emellett az akuotuotas melléknév is bekerült. Az agamija terminus mellett az agaminis melléknév kap magyarázatot, a vaisingumas mellett a vaisingas melléknév, a jarovizacija után közvetlenül a jarovizuoti ige, az atsėlis után pedig az atsėti ige szerepel. Néhány ige és igéből képzett főnév kiválasztása nem tűnik teljesen következetesnek. Egyes esetekben a szerzők az igéket választották, és nem vették fel a szótárba a főneveket, például: atsijoti, identifikuoti, persodinti, pražysti, prigyti, más esetekben pedig a főneveket adták meg, és az igéket nem vették fel, például: atsodinimas, skiepijimas, prisitaikymas, genėjimas. A szótárban szerepel az įskiepis és az įskiepyti, de a skiepas és a skiepijimas nem. A recenzált szótár szerkesztői a fő rész terminusainak ábécérendes, fészkes elrendezését választották, és következetesen tartották magukat hozzá. Az egyszavas terminusok ábécérendben szerepelnek, az összetett terminusok pedig, amelyeknek a fő eleme egy- 158 J. Gaivenytė-Butler | szavas terminus, ennek a terminológiai fészkében kaptak helyet. Azok az összetett terminusok, amelyeknek fő eleme külön címszóként nem szerepel, az első szó ábécérendje szerint vannak feltüntetve. Az ilyen elrendezési mód alkalmazásakor néha felmerül a kérdés, hogy melyik terminust válasszuk címszónak. Előfordul, hogy a több szóból álló terminusokat egyesítő egyszavas címszó megtalálására tett kísérlet során az ilyen típusú szakszótárakba szükségtelenül általános tudományos terminusokat vagy olyan szavakat is felvesznek és magyaráznak, amelyek aligha tekinthetők terminusoknak. E szótár készítőinek sikerült elkerülniük ezt a hiányosságot, az általuk választott terminuscsoportosítási rend logikusnak és átgondoltnak tűnik. A szótár felépítésének magyarázatában a készítők azt írják, hogy „a szótár normatív, és kissé bőven tartalmaz széles körben használt, nem ajánlott terminusokat” (7. o.). Valóban, az ilyen terminusokból a javításaikkal együtt meglehetősen sokat közölnek, és kétségtelenül hasznosak lesznek e terület szakemberei és hallgatói számára, csupán az a kérdés merül fel, hogy a készítők miért a neteikiamas „nem ajánlott” szóval magyarázzák a szótár felépítésének leírásában az ntk. rövidítést. A Kortárs litván nyelv szótárában és a különböző szakterületek terminológiai szótáraiban ez a rövidítés általában a nem ajánlott terminusokat jelöli, amelyek a szótárban úgy szerepelhetnek, hogy feltüntetik: használatuk nem megfelelő, vagyis nem ajánlottak. Bár a Mezőgazdasági növénynemesítési és vetőmag-termesztési terminusok szótárát normatívnak nevezik, a terminológia szabályozására irányuló törekvések óvatosak. Elsősorban a szinonimák bősége tűnik fel. Úgy tűnik, hogy e szótár gazdag szinonimikája egyrészt a készítőknek a szakterület nemzetközi terminológiájának litvánosítására irányuló kísérletét, másrészt pedig azt a törekvést mutatja, hogy megőrizzék a szakemberek használatában nyilvánvalóan meghonosodott nemzetközi terminusokat. Kétségeket ébreszt a szinonimák megadásának választott sorrendje. A terminológiai szótárak készítésekor szokásos módon ebben a szótárban a szinonimákat a lásd utalással kapcsolják össze, amely a helyesebb vagy gyakoribb terminushoz irányít. Ezen, rengėjai paprastai pasirenka paprastesnį sinonimų pateikimo būdą – jeigu előnyben részesítendő terminus mellett a szinonimát vessző után ismét megadják. A terminológiai szótár címszavas terminusának van szinonimája, a címszó szócikkében szereplő terminusokat csak az előnyben részesítendő terminussal adják meg. A Mezőgazdasági növények nemesítési és vetőmag-termesztési terminológiai szótárának készítői által választott módszer, amely szerint a kevésbé előnyben részesítendő terminusokat a főterminus és annak fajtajelölő terminusai mellett ismét megadják, jelentősen kibővíti a terminusszócikkeket, és azt a benyomást kelti, hogy a terminusok száma jóval nagyobb. A címszavas terminus szócikke még inkább felduzzad, ha nemcsak a címszavas terminus fő elemének, hanem a fajtajelölő elemeknek is vannak szinonimái. Például a heterózis terminus szócikkében annak négy fajtája – a monogénes, az alkalmazkodó, a repro- Terminologija | 2010 | 17 159 dukciós és a szomatikus. A heterózis terminusnak szinonimája a hibridek ereje, a prisitaikomoji ’adaptív’ jelzőnek pedig az adaptyvioji ’adaptív’ szinonimája. A prisitaikomoji heterozė terminus mellett szinonimasorakozat áll össze: prisitaikomoji hibridų galia, adaptyvioji heterozė, adaptyvioji hibridų galia, a terminus szócikkcsoportja pedig még három, külön beillesztett, lásd utalással ellátott szinonimával egészül ki. A tárgyalt szótárban ez a szócikkcsoport az oldal nagyobbik felét foglalja el, és tizenkét szinonim terminust tartalmaz, noha mindössze öt fogalmat magyaráz. Hasonlóképpen néz ki a vyravimas terminus szócikkcsoportja is. Mivel a vyravimas terminusnak a dominavimas ’dominancia’ a szinonimája, a viršūnės ’csúcsi’ jelzőnek pedig az apikalinis ’apikális’, ezért a viršūnės vyravimas terminus mellett még a viršūnės dominavimas, az apikalinis vyravimas és az apikalinis dominavimas szinonimákat is megadják. Úgy tűnik, hogy ez a választott elrendezés maguknak a szerkesztőknek sem túl kényelmes, mivel időnként nem tartják be. Például a gemalas terminus mellett szerepel az embrionas szinonima, a kodonas mellett a tripletas, a bandymas mellett pedig az eksperimentas, a fajlagos terminusokat azonban csak a gemalas, kodonas, bandymas alapkomponensekkel adják meg. A rövidítéseket tartalmazó terminusok megadása is változó (a szótár szerkezetének magyarázatában a rövidítésekről nem esik szó). A rövidítések ebben a szótárban a fő terminus mellett szinonimaként, valamint külön, ábécésorrendben, lásd utalással szerepelnek, például DNs lásd dezoxiribonukleinsav, rRNS lásd ribonukleinsav. Azok a terminuskombinációk, amelyek tagja a DNs vagy az rRNS rövidítés, nem kapcsolódnak utalásokkal a dezoxiribonukleinsav és ribonukleinsav terminusokhoz, például a szótárban csak a következők szerepelnek: transzportáló rRNS, rRNS-polimeráz, DNs-lenyomatok, DNs-polimorfizmus, DNs-duplex. vannak olyan szinonimasorok, amelyeket három (allél, allélomorf, allélgén; módosító gén, dominancia módosító génje, dominanciamódosító gén; in vitro megtermékenyítés, kémcsöves megtermékenyítés, mesterséges megtermékenyítés; szélmegporzás, anemofília, anemogámia; genomi könyvtár, génkönyvtár, DNs-könyvtár; fenológiai szakasz, fenológiai fázis, fenofázis), sőt négy terminus alkot (inhibitor gén, episztatikus gén, gátló gén, szupresszorgén; sejtmaglé, kariolimfa, karioplazma, nukleoplazma). E terminusok némelyikének ugyanannyi megfelelője van más nyelveken, másoknak azonban csak egy-egy megfelelője szerepel, például a módosító génnek és az inhibitor génnek. Néhány szinonima nagyon különböző, például mozgó genomelemek, mozgó gének, transzpozonok; allélsorozat, többszörös allélizmus; sejtciklus, mitózisciklus; episztázis, episztatikus génkölcsönhatás, inhibíció. Néha mindkét szinonima kevéssé sikerültnek tűnik, például a teszter és az analizátorfajta. 160 J. Gaivenytė-Butler | Pasitaiko nemažai sinonimiškai pateiktų ir, matyt, specialistų taip varhasznált nemzetközi terminusok, például amfigónia és amfigenezis, allotetraploid és amfidiploid, akrocentrikus kromoszómák és telocentrikus kromoszómák, jarovizáció és vernalizáció, diheterozigóta és dihibrid, diplonéma és diploténa, kodon és triplet. A nemzetközi terminusok mellett azok litván megfelelőit is javasolják, például: delecija, iškrita; fotoperiodas, švieslaikis; fototropizmas, šviesolinka; heterofilija, įvairialapiškumas; heterokarpija, įvairiavaisiškumas; hipostazinis genas, slopinamasis genas; embriogenezė, gemalo raida; krosingoveris, sankryžis. Néha a litván terminust részesítik előnyben, például: antskiltis, epikotilis; apgrąža, inversija; baltymas, proteinas; bendrija, cianozė; išvaisa, autbrydingas; išvaizda, habitas; įvaisa, inbrydingas; karta, generacija; kryžminis apdulkinimas, alomiksė; pumpuravimasis, blastogenezė; savivaisa, autogamija; stelbiamasis alelis, recesyvusis alelis; poskiltis, hipokotilis; šiltlysvė, inspektas; šviesomėgis augalas, heliofitas; vaisingumas, fertilumas; vėjadulka, anemofilija; vyravimas, dominavimas; viršūnė, apeksas. Egyes terminusok szinonimitása kétségesnek tűnik. Szinonimaként szerepel a letalusis genas és žūties genas terminus, azonban külön szócikként szerepel a genetinė žūtis és genetinis letalumas terminus is, amelyek eltérő dolgokat jelentenek, az efektyvus letalusis tarpsnis mellett pedig nincs a žūties összetevőt tartalmazó szinonim terminus. Csak a selektyvioji terpė szerepel, jóllehet a selektyvioji sistema mellett megtalálható az atrankos sistema is. E szótár bőséges és változatos szinonimiája azt a gondolatot ébreszti, hogy e terület litván terminusai gyakrabban szerepelnek a szótárban, mint ahogyan a szakemberek nyelvében használatosak. A kiadvány értékét növeli, hogy nemcsak fordító-, hanem értelmező szótár is. A kiadvány felépítésének magyarázatában a szerzők azt írják, hogy a szótárban „a terminus rendszerint tömör litván magyarázata szerepel” (p. 8). Előfordult néhány különösen lakonikus meghatározás, amelyeket valószínűleg bővebben is ki lehetett volna fejteni, például a növényi anyag – „növények vagy részeik”, a biológia – „az élő természet tudománya”, a botanika – „a növények tudománya (a biológia ága)”, a nem ismétlődő gének – „nem ismétlődő gének”. Talán bővíteni kellene a hibridek életképességének meghatározását („a hibridek fennmaradási képessége”), mivel a hibridek életképtelensége pontosabban van meghatározva („a hibridek képtelensége a szaporodási időszakig fennmaradni”). Az előszóban említett tömörségi elvtől némileg eltérnek a növények jellemzésénél, például részletesen kifejtik, hogyan szaporítják, illetve mire használják a fűszerés gyógynövényeket. Terminologija | 2010 | 17 161 E szótár meghatározásai jól megragadják a fogalmak lényegét és megjelölik megkülönböztető jegyeiket, világosak és nyelvileg helyesek. Egy-két meghatározást pontosítani lehetne. A genetikai növényi erőforrások adatbázisa valószínűleg nem a genetikai növényi erőforrások, hanem az ilyen erőforrásokra vonatkozó információk gyűjtésének, rendszerezésének, megőrzésének és felhasználásának módja és eszköze. a koraiságot jobb lenne tulajdonságként, nem pedig cselekvésként meghatározni („a növények korai érése”), a sarjadást pedig cselekvésként, nem pedig a növények képességeként („a levágott vagy lelegelt növények újranövési képessége”). A szerkesztők kerülik a vystytis szót, és a rutuliotis szóval helyettesítik, bár ez néha meglehetősen furcsán hangzik: jarovizacija – „a növények fejlődésének biztosítása”, vešėjimas – „dús, intenzív növekedés, a növények fejlődése”, depresija – „a növény növekedésének és fejlődésének gátlása”. Valószínűleg sajtóhibának tekinthető a nőnem használata az aszimmetrikus bivalens meghatározásában: „két, különböző centromeralokalizációval rendelkező homológ kromoszómából álló bivalens”. Némileg furcsán van leírva a ʻJurgaʼ cseresznyefajta mint „porcos állagú” gyümölcsöt termő fajta, az ʻAluonaʼ körtefajta pedig mint olyan fajta, amelynek „gyümölcsei könnyen szállíthatók”. A modern fajta meghatározásából („nemesítő által formális rendszerben létrehozott fajta”) nemigen látszik az ilyen fajta modern volta. A növényosztályozás meghatározásában taxonómiai egységek szerepelnek. Talán jobb lenne a taksonominiai egységek terminust használni (a taxon meghatározásában taxonómiai kategóriák szerepelnek, lásd még az ökológiai terminusok értelmező szótárát (2008))? A kerti szamóca meghatározása szerint „ember által termesztett növény”. Ha termesztett, akkor már egyértelmű, hogy ember által. A szótárban szereplő többi növényt nem ember által termesztettként, hanem kerti vagy veteményeskerti növényként határozzák meg. A hajdinát jobb nem élelmiszerként használt növényként, hanem olyan növényként meghatározni, amelynek gabonáját élelmiszerként használják. A növényfajták leírásakor hol egyes számot, hol többes számot használnak: ʻAugūnėʼ és ʻBirutėʼ – lucernafajta, de ʻŽydrūnėʼ – lucernák fajtája; ʻAlmiaiʼ, ʻAudriaiʼ, ʻKamaniaiʼ és ʻVakariaiʼ – fekete ribiszke fajtái, de ʻDringiaiʼ – fekete ribiszkék fajtája; ʻArimaičiaiʼ és ʻVyliaiʼ – vöröshere-fajták, ʻKaitaʼ – réti csenkeszfajta, ʻVejaʼ – angolperjefajta, ʻŽiedėʼ – fehér tippanfajta, de ʻGiedriaiʼ – tavaszi bükkönyfajta, ʻVelenisʼ – réti komócsinfajta; ʻVėžaičiaiʼ – takarmányrépafajta, ʻŽaliukaiʼ – vetett borsófajta, de ʻŽaraʼ – retekfajta, ʻAuksėʼ – kölesfajta, ʻKamuoliai 2ʼ – céklafajta. A meghatározásokban meglehetősen sok zárójelbe tett terminus található. Leggyakrabban a zárójelben a meghatározásban említett terminust magyarázó szó vagy szinonima szerepel. 162 J. Gaivenytė-Butler | Az első eset indokolt, mivel az ilyen információ hasznos lehet. Például a recesszivitás – „allélgének kölcsönhatása, amikor az egyik (recesszív) gén működését a másik (domináns) gén elnyomja”; többszörös allélok – „egy gén több allélja, amelyek <...> ugyanazon kromoszómahelyről (lókuszról) származnak”. A második esetben közölt információ feleslegesnek tekinthető. A szinonimák használata a meghatározásokban szükségtelenül kibővíti azokat, és néha zavart okoz. Mivel a meghatározásokban használt zárójeles terminusok általában címszóként is szerepelnek, egy kissé is józan gondolkodású olvasó szükség esetén könnyen megtalálná őket a szótárban. Például a homeológ kromoszómákat olyan kromoszómákként határozzák meg, amelyekre „részleges konjugáció (egyesülés) jellemző”. Az egyesülés szinonima a konjugáció címszó mellett található. A kollekciós növényállomány terminus meghatározása szerint „olyan növényállomány, amelyben a kezdeti szelekciós anyag gyűjteményét (kollekcióját) termesztik”. Ebben a szótárban előbb a rinkinys terminus szerepel, a kolekcija pedig szinonimaként van feltüntetve, bár ez a választás kétségesnek tűnik. A növénykollekció – szokásos terminus, ezt a kolekcinis augynas fajlagos terminus is mutatja. Néha az ilyen zárójelek a szinonimitás benyomását keltik (különösen a nem szakemberben) ott, ahol az nem áll fenn, például az allélizmus – „a szervezet alternatív (váltakozó) tulajdonságpárjainak viszonya”. A szerzők által választott szinonimamegadási rendet figyelembe véve úgy lehetne vélni, hogy a pakaitinis požymis és az alternatyvus požymis terminusokat szinonimaként adják meg, a szótárban azonban a pakaitinis požymis terminus nem szerepel. Néha a meghatározások ellentmondanak a szerzők azon törekvésének, hogy bizonyos terminusnak elsőbbséget biztosítsanak, és következetlenségek fordulnak elő bennük. A szótárban vannak olyan meghatározások, amelyekben nem az elsőként megadott terminust, hanem annak szinonimáját használják. Például előbb a žymena és tarpsnis litván terminusok szerepelnek, nemzetközi megfelelőik, az etiketė és a fazė szinonimaként vannak feltüntetve, azonban a növényútlevél meghatározásában az etiketė terminust, a kromatográfia meghatározásában pedig a fazė terminust használják. Az akroszindéziszt „két kromoszóma tökéletlen egyesüléseként (konjugációjaként) a meiózis során” határozzák meg, jóllehet a szótárban elsőként a konjugáció terminus szerepel, az egyesülés pedig a konjugáció után szinonimaként van feltüntetve. Előfordulnak olyan esetek, amikor a szinonimákat a meghatározásokban váltakozva használják. A gametocitát „olyan sejtként határozzák meg, amely ivarsejtekké (gamétákká) differenciálódik”, jóllehet a szótárban a gaméta terminus élvez elsőbbséget. Az ivarsejt és a zárójelben feltüntetett szinonimája, a gaméta, egymást követő meghatározásokban szerepel a gametangium, a gametocida, a gametocita, a gametogámia és a gametogenezis esetében, a gametoklon meghatározásában azonban csak a gamétát találjuk, a gametoplasztokéban pedig csak az ivarsejteket. Terminologija | 2010 | 17 163 A szinonimák, azok feltüntetése és használata a meghatározásokban azok a fő kérdések, amelyekről vitát lehetne folytatni a kiadvány szerkesztőivel. Összességében a szótárban szereplő terminusok jól rendezettnek és gondosan hangsúlyozottnak tűnnek. A kétséges terminusok száma csekély. A fajta plaszticitása (a fajta azon tulajdonsága, hogy különböző termesztési körülmények között egyenletesen terem) vélhetően más nyelvek megfelelő kifejezéseinek mintájára született, vö. ang. flexibility of variety és or. пластичность сорта. A komplementáris gén helyett valószínűleg jobb lenne a komplementer gén. Előfordulnak az összetett terminusok képzésének változatai, például egymás után három, egyféle, egy(magvú) és eg génű melléknév szerepel. Kissé szokatlanul hatnak a nuolatasis heterokromatin, pirmeniniai augalai rūšiniai terminusok. A szótár gondosan elő van készítve nyomtatásra, és jó nyomdai minőséggel jellemezhető. Csak a címszó nagy kezdőbetűvel való közlése vet fel kétségeket. Ha a szerkesztők a szokásos eljárást választották volna, amely szerint a címszót kis kezdőbetűvel írják, a szótár szövegében könnyebben észre lehetne venni a növényfajták elnevezéseit. A megfogalmazott kétségek és az észlelt kisebb hiányosságok nem csökkentik a kiadvány értékét. Megfelel a terminológiai szótárakkal szemben támasztott követelményeknek. A szótárt jóváhagyta az Állami Litván Nyelvi Bizottság, és ez a kiadvány méltó erre a minőségi tanúsításra. Beérkezett: 2010-12-27 Jolanta Gaivenytė-Butler Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius E-mail: [email protected]