A. Sliesaravičius, J. Lazauskas, V. Stanys, St. Keinys, G. Klimovienė. Žemės ūkio augalų selekcijos ir sėklininkystės terminų žodynas

A. Sliesaravičius, J. Lazauskas, V. Stanys, St. Keinys, G. Klimovienė. A MEZŐGAZDASÁGI NÖVÉNYEK NEMESÍTÉSI ÉS VETŐMAG-TERMESZTÉSI TERMINUSAINAK SZÓTÁRA – DICTIONARY OF AGRICULTURAL TERMS FOR PLANT BREADING AND SEED PRODUCTION – СЛОВАРЬ ТЕРМИНОВ ПО СЕЛЕКЦИИ И СЕМЕНОВОДСТВУ СЕЛЬСКОХОЗЯЙСТВЕННЫХ РАСТЕНИЙ Vilnius, 2010, 337 p. JOLANTA GAIVENYTĖ-BUTLER Litván Nyelvi Intézet Az elmúlt két évtizedben jelentősen megnőtt a litván terminológiai szótárak kiadása. Az ebben az időszakban megjelent több mint 300 szótár között van genetikai szótár, több biológiai, botanikai és növénytermesztési szótár (többségük iskolai használatra készült), valamint növénynévjegyzékek és mezőgazdasági enciklopédia, de külön növénynemesítési és vetőmag-termesztési szótár nem volt. 2010-ben jelent meg a szerzői kollektíva által összeállított A mezőgazdasági növények nemesítési és vetőmag-termesztési terminusainak szótára, amely betöltötte a litván terminográfia e hiányát. Amint a szótár előszavában olvasható: „a nemesítés intenzíven fejlődő tudományterület, amely szorosan kapcsolódik az új genetikai és biotechnológiai módszerek alkalmazásához. Terminusai többnyire külföldön keletkeznek, és angolul, oroszul, németül és más nyelveken jelennek meg. Az új terminusok jelentős részének nincs litván megfelelője és magyarázata, <...>” (5. o.). A szótár mintegy 3000, leggyakrabban használt litván növénynemesítési és vetőmag-termesztési, botanikai és biotechnológiai, citológiai, valamint genetikai terminust tartalmaz, továbbá a termesztett élelmiszer- és takarmánynövények nemzetségeinek, fajainak és a Litvániában nemesített fajtáknak a neveit, ezek litván magyarázatait és angol, illetve orosz megfelelőit. A szótár összeállítói a terminusokat oktatási Terminologija | 2010 | 17 155 és tudományos kiadványokból, valamint Litvániában és külföldön megjelent szótárakból és enciklopédiákból gyűjtötték. A felhasznált irodalom jegyzékében szerepelnek a Litván Köztársaság növénytermesztési vetőmagjairól és a növényfajták oltalmáról szóló törvényei; az előszó a Litván Köztársaság növényi nemzeti genetikai erőforrásairól, valamint a géntechnológiával módosított szervezetekről szóló törvényeit is megemlíti terminusforrásként. A szótárba bekerültek a litván nemesítők által létrehozott, a Litvániában termesztésre legalkalmasabb növényfajták jegyzékébe felvett vagy tudományos kiadványokban leírt növényfajták. A kiadványt a Litván Mezőgazdasági Egyetemen létrehozott munkacsoport készítette: prof. habil. dr. Algirdas Sliesaravičius, habil. dr. Juozas Lazauskas, prof. habil dr. Vidmantas Stanys, doc. dr. Stasys Keinys, doc. dr. Giedrė Klimovienė (vezető: prof. habil. dr. Algirdas Sliesaravičius). A szótár elsősorban mezőgazdasági szakembereknek, biológusoknak, felsőoktatási és szakiskolai oktatóknak, valamint diákoknak és hallgatóknak szól, de mindenki találhat benne érdekes információkat, akit érdekelnek a növények. Hogy erre a terminológiai szótárra szüksége volt az adott terület kutatóinak és gyakorlati szakembereinek, azt nemcsak az Állami Litván Nyelvi Bizottság, hanem a Litván Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériuma, a Litván Mezőgazdasági Egyetem tangazdasága és több magánvállalkozás – az UAB Agrolitpa, az UAB Dotnuvos projektai, az UAB Analytical solutions és az UAB Biotecha – által nyújtott támogatás is bizonyítja. A kiadvány megfelel a terminológiai szótárak felépítésére vonatkozó valamennyi követelménynek. Fő része a fordító-magyarázó szótárrész, emellett külön litván, angol és orosz nyelvű terminusmutatók alkotják. Van előszava, a felépítés leírása (kissé szokatlan elnevezéssel: a szótár szerkezete), valamint a felhasznált források jegyzéke. A szótárt lapozgatva könnyű észrevenni, hogy összeállítói sokoldalú keresést kívántak biztosítani, és minél több információt nyújtani. Külön mutatókban nemcsak az angol és orosz, hanem a litván terminusok is szerepelnek. Mindegyik mutató mellett megtalálható az adott nyelv ábécéje. A litván terminusok hangsúlyjelölést kaptak nemcsak a szótár fő részében, hanem a terminusmutatóban is. Az egyes nyelvi mutatók összeállításakor kissé eltérő, de a terminusok keresését megkönnyítő rendszert választottak. A litván terminusok a mutatóban az első szó szerinti ábécérendben, az angol és orosz terminusok pedig a főszó szerinti ábécérendben követik egymást. A terminusok mellett az oldalszámok szerepelnek. A mezőgazdasági növények nemesítési és vetőmag-termesztési terminusainak szótára terminusainak kiválasztása jól átgondolt. Mindössze néhány olyan terminus akadt, amelyek szükségessége kétséges. Kérdéses, hogy szükség volt-e felvenni a szótárba a klėtis és a svirnas szinonimákat, különösen, ha szó sincs korszerűbb vetőmag- vagy gabonatárolókról. 156 J. Gaivenytė-Butler | A javapjūtė terminus is felvették, holott úgy tűnik, elegendő lett volna a szótárban meghatározott pjūtis terminus (a gabonafélék és más növények betakarításának ideje). A indukcija (folyamat külső erők hatására történő kiváltása) és a segmentas (egy képződmény (kromoszóma) része) terminusokhoz célszerű volna megadni a fajjelölő terminust vagy részletesebb magyarázatot. A Genetinės inžinerijos meghatározása három típusát különbözteti meg: genų, chromosomų ir genominė inžinerija, a szótár azonban külön címszóként csak az első két típust vette fel és magyarázza, a genominės inžinerijos hiányzik belőle. A Taksono meghatározása felsorolja a rendszertani egységeket: rūšis, gentis, šeima, eilė ir tipas. A szótár címszóként felveszi és magyarázza a rūšis, gentis ir šeima terminusokat, de az eilės ir tipo nem szerepel benne. A genetinių augalų išteklių duomenų bazė ötszavas terminus nem tartjuk szükségesnek, mivel a meghatározás nem ad meg ilyen adatbázisra jellemző különösebb ismérveket. Valószínűleg elegendő lett volna a szótárban magyarázott genetinių augalų išteklių. A szótár összetett terminusként közli a genetinių augalų išteklių išsaugojimas ex situ, genetinių augalų išteklių išsaugojimas in situ ir genetinių augalų išteklių išsaugojimas inter situ terminusokat. Külön címszóként felvette és magyarázza a latin in situ kifejezést (valamint az in vitro ir in vivo kifejezéseket is), de az inter situ ir ex situ nem szerepel benne. Bár a szakszótárakban többnyire főnevek és főnévi alaptagú szókapcsolatok szerepelnek, e kötet szerkesztői – amint az előszóban maguk írják – számos „e tudományágak nyelvében fontos melléknevet és igét” is felvettek (5. o.). Ez a választás indokoltnak tűnik, amikor a hasonló hangzású mellékneveket kívánják megmagyarázni, például a vegetacinis ir vegetatyvinis szavakat, ám az ilyen esetek száma nagyon csekély. Aligha célszerű mellékneveket és igéket felvenni a szótárba, amikor mellettük hasonló jelentésű főnevek is szerepelnek. A szótár megmagyarázza, mi az az akuotas, és leírja az ‘Akuotuotieji’ búzafajtát, továbbá a akuotuotas melléknevet is felvette. Az agamija mellett az agaminis melléknevet magyarázza; a vaisingumo mellett a vaisingas melléknevet; közvetlenül a jarovizacijos után felvette a jarovizuoti igét; az atselio után pedig az atseti igét magyarázza. Egyes igék és igéből képzett főnevek kiválasztása nem tűnik teljesen következetesnek. Egyes esetekben az igék mellett döntöttek, és a főneveket nem vették fel a szótárba, például: atsijoti, identifikuoti, persodinti, pražysti, prigyti; más esetekben főneveket közöltek, igéket viszont nem, például: atsodinimas, skiepijimas, prisitaikymas, genėjimas. A szótárban szerepel az iškiepis ir iškiepyti, de a skiepas ir skiepijimas is. A recenzált szótár szerkesztői az alapvető rész terminusainak betűrendes, fészkes elrendezését választották, és következetesen alkalmazták. Az egyszavas terminusokat ábécérendben közlik, az összetetteket pedig – amelyeknek alaptagja egyszavas terminus – ennek a terminusnak a fészkében helyezik el. Az összetett terminusokat, amelyek alaptagja nem szerepel önálló címszóként, az első szó ábécérendje szerint közlik. Terminologija | 2010 | 17 157 Az egyszavas terminusú címszó fészkébe kerülnek. Azokat az összetett terminusokat, amelyek alaptagja nem szerepel külön címszóként, az első szó ábécérendje szerint adják meg. E rendezési mód alkalmazásakor néha kérdéses, melyik terminust válasszák címszónak. Előfordul, hogy a többtagú terminusokat összefogó egyszavas címszó megtalálásakor az ilyen típusú szakszótárakba szükségtelenül általános tudományos terminusok vagy olyan szavak kerülnek magyarázattal, amelyeket aligha lehet terminusnak tekinteni. E szótár szerkesztőinek sikerült elkerülniük ezt a hiányosságot; a terminusok választott csoportosítási rendje logikusnak és átgondoltnak tűnik. A szótár felépítését ismertetve a szerkesztők azt írják, hogy „a szótár normatív, néhány széles körben használt, de nem ajánlott terminust is tartalmaz” (7. o.). Valóban számos ilyen terminust közölnek a megfelelő javításukkal együtt, és ezek kétségtelenül hasznosak lesznek a szakterület szakemberei és hallgatói számára. Felmerül azonban a kérdés, hogy a szerkesztők miért a ntk. rövidítést a neteikiamas. szóval magyarázzák a szótár felépítésének leírásában. A Dabartinės lietuvių kalbos žodyne és a különféle szakterületek terminológiai szótáraiban ez a rövidítés rendszerint az neteiktinus terminusokat jelöli; ezeket a szótárban úgy lehet közölni, hogy jelzik: használatuk nem megfelelő, vagyis neteiktini. Bár a Žemės ūkio augalų selekcijos ir sėklininkystės terminų žodynas normatív szótárként van megnevezve, a terminológiai normálásra irányuló törekvések óvatosak. Elsősorban a szinonimák nagy száma tűnik fel. Úgy látszik, hogy e szótár bőséges szinonímiája egyrészt a szerkesztők kísérletét mutatja, hogy a szakterület nemzetközi terminológiáját litvánosítsák, másrészt pedig arra irányuló igényüket, hogy megőrizzék a szakemberek használatában feltehetően meggyökeresedett nemzetközi terminusokat. Kétségeket ébreszt a szinonimák megadásának választott sorrendje. A terminológiai szótárak szerkesztésénél megszokott módon ebben a szótárban a szinonimákat a žr. utaló kapcsolja össze, amely a helyesebb vagy gyakoribb terminushoz irányít. Ezt az ajánlottabb terminust a szinonimával együtt, vessző után még egyszer megadják. A terminológiai szótárak szerkesztői általában a szinonimák egyszerűbb közlési módját választják: ha egy címszónak van szinonimája, a címszó fészkében szereplő terminusokat csak az ajánlottabb terminussal adják meg. A Žemės ūkio augalų selekcijos ir sėklininkystės terminų žodyno szerkesztői által választott módszer, hogy a kevésbé ajánlott terminusokat a főterminus és annak fajjelölő terminusai mellett is megismétlik, jelentősen kibővíti a terminusfészkeket, és azt a benyomást kelti, hogy jóval több terminus van. A címszó fészke még inkább felduzzad, ha nemcsak a címszó főtagjának, hanem a fajjelölő tagoknak is vannak szinonimái. Például a heterozė terminus fészkében négy típusának magyarázata szerepel: monogeninė, prisitaikomoji, repro- 158 J. Gaivenytė-Butler | dukcinė ir somatinė. A heterozė terminus szinonimája a hibridų galia, a fajjelölő prisitaikomoji tagé pedig az adaptyvioji. A prisitaikomoji heterozė terminus mellett szinonimasor sorakozik: prisitaikomoji hibridų galia, adaptyvioji heterozė, adaptyvioji hibridų galia; a terminusfészek pedig további három, külön címszóként felvett, žr. utalóval ellátott szinonimával egészül ki. A tárgyalt szótárban ez a fészek a lap több mint felét elfoglalja; tizenkét szinonim terminust tartalmaz, noha mindössze öt fogalmat magyaráz. Hasonló a vyravimas terminus fészke is. Mivel a vyravimas terminus szinonimája a dominavimas, a fajjelölő viršūnės tagé pedig az apikalinis, a viršūnės vyravimas terminus mellett további szinonimákat is közölnek: viršūnės dominavimas, apikalinis vyravimas ir apikalinis dominavimas. Úgy tűnik, ez a választott rend maguknak a szerkesztőknek sem túl kényelmes, mivel néha nem követik. Például a gemalas mellett az embrionas szinonimát vették fel; a kodono – tripletas, a bandymo – eksperimentas mellett szerepel, a fajjelölő terminusokat viszont csak a főtagokkal adják meg: gemalas, kodonas, bandymas. A rövidítéseket tartalmazó terminusok közlésmódja is változó (a szótár felépítésének ismertetése nem tér ki a rövidítésekre). Ebben a szótárban a rövidítések egyrészt a főterminus mellett, szinonimaként szerepelnek, másrészt önállóan, betűrendben, žr. utalóval is megjelennek, például: DNR žr. deoksiribonukleorūgštis, RNR žr. ribonukleorūgštis. Azok az összetett terminusok, amelyek tagja a DNR vagy RNR rövidítés, nincsenek utalással összekapcsolva a deoksiribonukleorūgštis ir ribonukleorūgštis terminusokkal; például a szótárban csak ezek szerepelnek: transportinė RNR, RNR polimerazė, DNR atspaudai, DNR polimorfizmas, dupleksas DNR. Vannak háromtagú szinonimasorok is (alelis, alelomorfas, alelinis genas; genas modifikatorius, vyravimo modifikatorius, dominavimo modifikatorius; apvaisinimas in vitro, apvaisinimas mėgintuvėlyje, dirbtinis apvaisinimas; vėj d ulka, anemofilija, anemogamija; genomo biblioteka, genų biblioteka, DNR biblioteka; fenologinis tarpsnis, fenologinė fazė, fenofazė), sőt négytagúak is (genas inhibitorius, epistazinis genas, slopinantysis genas, genas supresorius; branduolio sultys, kariolimfa, karioplazma, nukleoplazma). Némelyik terminusnak más nyelveken ugyanennyi megfelelője van, másoknak viszont csak egyet adnak meg, például a geno modifikatorius és a geno inhibitorius terminusnak. Egyes szinonimák nagyon különböznek egymástól, például: judrieji genomo elementai, judrieji genai, transpozonai; alelių serija, daugybinis alelizmas; ląstelės ciklas, mitozės ciklas; epistazė, epistazinė genų sąveika, inhibicija. Néha mindkét szinonima kevéssé szerencsésnek tűnik, például: tester is ir veislė analizatorė. Terminologija | 2010 | 17 1 5 9 Előfordul számos szinonimaként megadott, és feltehetően a szakemberek által is így használt nemzetközi szakkifejezés, például amfigónia és amfigenezis, allotetraploid és amfidiploid, akrocentrikus kromoszómák és telocentrikus kromoszómák, jarovizáció és vernalizáció, diheterozigóta és dihibrid, diplonéma és diploténa, kodon és triplet. A nemzetközi szakkifejezések mellett azok magyar megfelelőit is megadták, például deléció, kiesés; fotoperiódus, fényszakasz; fototropizmus, fény felé fordulás; heterofília, változatos levélalakúság; heterokarpia, változatos termésalakúság; hiposztatikus gén, gátolt gén; embriogenezis, embrionális fejlődés; crossing-over, átkereszteződés. Néha a magyar szakkifejezést részesítik előnyben, például alsó sziklevél, epikotil; megfordulás, inverzió; fehérje, protein; közösség, cianózis; idegenmegtermékenyítés, outbreeding; megjelenés, habitus; önmegtermékenyítés, inbreeding; nemzedék, generáció; keresztbeporzás, allomixis; bimbózás, blastogenezis; önmegtermékenyítés, autogámia; domináns allél, recesszív allél; alsó sziklevél alatti rész, hipokotil; melegágy, inspekt; fénykedvelő növény, heliofita; termékenység, fertilitás; szélporozta, anemofília; dominancia, dominálás; csúcs, apex. Egyes szakkifejezések szinonim volta kétségesnek tűnik. Szinonimaként szerepel a letális gén és a halálgén, ugyanakkor külön szócikként szerepel a genetikai halál és a genetikai letalitás, amelyek különböző dolgokat jelentenek, az effektív letális szakasz mellett pedig nincs a halál elemet tartalmazó szinonima. Csak a szelektív táptalaj szerepel, noha a szelektív rendszer mellett ott van a szelekciós rendszer is. A szótárban található szinonimák nagy száma és változatossága arra enged következtetni, hogy e szakterület magyar szakkifejezéseit gyakrabban adják meg a szótárban, mint amilyen gyakran a szakemberek nyelvhasználatában előfordulnak. A kiadvány értékét növeli, hogy nem csupán fordítói, hanem értelmező szótár is. A szerkesztés elveiről szóló részben a szerzők azt írják, hogy a szótár „általában tömör magyar magyarázatot ad a szakkifejezéshez” (8. o.). Néhány különösen szűkszavú meghatározás is előfordul, amelyet talán bővebben is ki lehetett volna fejteni, például növényi anyag – „növények vagy azok részei”; biológia – „az élővilággal foglalkozó tudományok”, botanika – „a növénytan (a biológia egyik ága)”; nem ismétlődő gének – „olyan gének, amelyek nem ismétlődnek”. Talán ki kellene bővíteni a hibridek életképességének meghatározását („a hibridek fennmaradási képessége”), mert a hibridek életképtelensége pontosabban van meghatározva („a hibridek képtelensége arra, hogy a szaporodási időszakig fennmaradjanak”). Az előszóban említett tömörségre vonatkozó elvtől kissé eltérnek a növények leírásakor; például részletesen elmagyarázzák, hogyan szaporítják és mire használják a fűszer- és gyógynövényeket. 160 J. Gaivenytė-Butler | A szótár meghatározásai jól ragadják meg a fogalmak lényegét és jelölik meg megkülönböztető jegyeiket; világosak és nyelvileg helyesek. Egy-két meghatározást pontosítani lehetne. A növényi genetikai erőforrások adatbázisa feltehetően nem a növényi genetikai erőforrások, hanem az ilyen erőforrásokról szóló információ gyűjtésének, rendszerezésének, tárolásának és felhasználásának módja és eszköze. Az koraiságot jobb volna tulajdonságként, nem pedig cselekvésként meghatározni („a növények korai érése”), a újrasarjadást pedig cselekvésként, nem pedig a növények képességeként („a levágott vagy lelegelt növények képessége az újrasarjadásra”). A szerkesztők kerülik a fejlődni szót, és a gömbölyödni szóval helyettesítik, bár ez néha kissé furcsán hat: jarovizáció – „a növények gömbölyödésének biztosítása”, bujaság – „a növények dús, intenzív növekedése, gömbölyödése”, depresszió – „a növény növekedésének és gömbölyödésének gátlása”. Valószínűleg sajtóhibának tekinthető a nőnem használata a aszimmetrikus bivalens meghatározásában: „két homológ, eltérő centroméra-elhelyezkedésű kromoszómából álló bivalens”. Kissé furcsa, hogy a ‘Jurga’ cseresznyefajtát „porcos állagú” gyümölcsöt termőként írják le, az ‘Aluona’ körtefajtát pedig olyan fajtaként, amelynek „gyümölcsei jól szállíthatók”. A modern fajta meghatározásából („a nemesítő által formális rendszerben létrehozott fajta”) nemigen derül ki, mitől modern az ilyen fajta. A növények osztályozása meghatározásában taxonegységek szerepelnek. Talán jobb volna a taxonómiai egységek kifejezést használni (a taxon meghatározásában taxonómiai kategóriák szerepelnek; lásd még: Ökológiai terminológiai értelmező szótár (2008))? A kerti szamócát „az ember által termesztett növényként” határozzák meg. Ha termesztik, akkor már egyértelmű, hogy ember végzi. A szótárban a többi növényt nem ember által termesztettként, hanem kerti vagy veteményeskerti növényként határozzák meg. A hajdinát jobb volna nem élelmiszerként használt növényként, hanem olyan növényként meghatározni, amelynek a szemtermését élelmiszerként használják. A növényfajták leírásakor az egyik helyen egyes számot, másutt többes számot használnak: az ‘Augūnė’ és a ‘Birutė’ lucernafajta, de a ‘Žydrūnė’ lucernák fajtája; az ‘Almiai’, ‘Audriai’, ‘Kamaniai’ és ‘Vakarai’ feketeribiszke-fajták, de a ‘Dringiai’ feketeribiszkék fajtája; az ‘Arimaičiai’ és ‘Vyliai’ vörösherefajták, a ‘Kaita’ réti csenkesz fajta, a ‘Veja’ angolperje-fajta, a ‘Žiedė’ fehér tippanfajta, de a ‘Giedriai’ tavaszi bükkönyfajta, a ‘Velenis’ réti komócsin fajta; a ‘Vėžačiai’ takarmányrépa-fajta, a ‘Žaliukai’ termesztett borsófajta, de a ‘Žara’ hónaposretek-fajta, az ‘Auksė’ kölesfajta, a ‘Kamuoliai 2’ céklafajta. A meghatározásokban meglehetősen sok a zárójelbe tett szakkifejezés. A zárójelben leggyakrabban a meghatározásban említett szakkifejezést magyarázó szó vagy szinonima szerepel. Terminologija | 2010 | 17 161 Az első eset indokolt, mivel az ilyen információ hasznos lehet. Például recesszivitás – „allélikus gének kölcsönhatása, amikor az egyik (recesszív) gén működését egy másik (domináns) gén elnyomja”; többszörös allélek – „egy gén több allélja, <...>, amelyek ugyanazon kromoszómahelyről (lókuszról) származnak”. A második esetben közölt információ feleslegesnek tekinthető. A szinonimák definíciókban való használata szükségtelenül bővíti azokat, és néha zavart okoz. Mivel a definíciókban zárójelben szereplő terminusok rendszerint címszóként is meg vannak adva, az akár csak kissé tájékozott olvasó szükség esetén könnyen megtalálja őket a szótárban. Például a homeológ kromoszómák definíciója szerint olyan kromoszómák, amelyekre „részleges konjugáció (összekapcsolódás) jellemző”. Az összekapcsolódás szinonima a konjugáció címszó mellett található. A gyűjteményes termesztvény meghatározása: „olyan termesztvény, amelyben a kezdeti szelekciós anyag gyűjteményét (kollekcióját) termesztik”. Ebben a szótárban a gyűjtemény, kollekció terminus szerepel elsőként, a másik pedig szinonimaként van feltüntetve, noha ez a választás kétségesnek tűnik. A növénygyűjtemény megszokott terminus, ezt a fajta terminus, a gyűjteményes termesztvény is mutatja. Az ilyen zárójelek olykor a szinonímia benyomását keltik (különösen a nem szakemberben) ott is, ahol nincs ilyen, például: allelizmus – „a szervezet helyettesítő (alternatív) tulajdonságainak párossága”. Figyelembe véve, hogy a szerzők milyen sorrendben tüntetik fel a szinonimákat, azt hihetnénk, hogy a helyettesítő tulajdonság és az alternatív tulajdonság terminus szinonimaként szerepel, ám a szótárban a helyettesítő tulajdonság terminus nem található. A definíciók néha ellentmondanak annak, hogy a szerzők egy adott terminust kívánnak előnyben részesíteni; következetlenségek is előfordulnak bennük. A szótárban vannak olyan definíciók, amelyekben nem az elsőként megadott terminust, hanem annak szinonimáját használják. Például a jelölő és a szakasz magyar terminus szerepel elsőként, nemzetközi megfelelőik, a címke és a fázis pedig szinonimaként vannak megadva, ám a növénypassport definíciójában a címke terminust használják, a kromatográfia definíciójában pedig a fázis terminust. Az akroszindézis meghatározása „két kromoszóma nem teljes összekapcsolódása (konjugációja) a meiózis során”, noha a szótárban a konjugáció terminus szerepel elsőként, az összekapcsolódás pedig a konjugáció után, szinonimaként van feltüntetve. Előfordul, hogy a definíciókban felváltva használják a szinonimákat. A gametocita meghatározása „olyan sejt, amely ivarsejtekké (gamétákká) differenciálódik”, noha a szótár a gaméta terminust részesíti előnyben. Az ivarsejt és a zárójelben szereplő szinonimája, a gaméta egymást követő definíciókban szerepel: a gametangium, gametocida, gametocita, gametogámia, gametogenezis meghatározásában, a gametoklon definíciójában azonban csak a gaméta, a gametoplaszt definíciójában pedig csak az ivarsejt szerepel. 162 J. Gaivenytė-Butler | A szinonimák, azok megadása és definíciókban való használata azok a fő kérdések, amelyekről a kiadvány szerkesztőivel vitázni lehetne. Összességében a szótárban szereplő terminusok jól rendszerezettnek és gondosan ékezetjelöltnek tűnnek. Kevés a kétséges terminus. A fajta plaszticitása (a fajta azon tulajdonsága, hogy különböző termesztési körülmények között egyformán terem) feltehetőleg más nyelvek megfelelő terminusainak mintájára készült; vö. angol flexibility of variety és orosz пластичность сорта. A komplementer gén helyett talán jobb lenne a komplementáris gén. Előfordulnak változatos képzésű összetett terminusok, például három melléknév szerepel egymás után: homogén, egymagvú és egygénes. Kissé szokatlanul hatnak a konstitutív heterokromatin, elsődleges növények terminusok fajtaelemei. A szótárt gondosan készítették elő nyomtatásra, nyomdai minősége jó. Kétséget csupán az okoz, hogy a címszó nagy kezdőbetűvel szerepel. Ha a szerkesztők a megszokott eljárást választották volna, amely szerint a címszót kisbetűvel írják, a szótár szövegében könnyebben észrevehetők lennének a növényfajták nevei. A megfogalmazott kétségek és az észrevett kisebb hiányosságok nem csökkentik a kiadvány értékét. Megfelel a szakszótárakkal szemben támasztott követelményeknek. A szótárt jóváhagyta az Állami Litván Nyelvi Bizottság, és a kiadvány megérdemli ezt a minőségi elismerést. Beérkezett: 2010-12-27 Jolanta Gaivenytė-Butler Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E. paštas [email protected] Terminologija | 2010 | 17 163