18-asis Europos specialiosios kalbos simpoziumas „Special Language and Innovation in Multilingual World“

194 A. Auksoriūtė | A speciális nyelv 18. európai szimpóziuma | Special Language and Innovation in Multilingual World A speciális nyelv 18. európai szimpóziuma Special Language and Innovation in Multilingual World ALBINA AUKSoRIŪTĖ Litván Nyelvi Intézet 2011. augusztus 22–26-án első alkalommal Oroszországban, a Permi Állami Egyetemen rendezték meg a speciális nyelv 18. európai szimpóziumát Special Language and Innovation in Multilingual World (Speciális nyelv és innováció a többnyelvű világban) címmel, amelyen számos különböző témát vizsgáltak: az új szakmai kommunikációs technológiákat, a többnyelvűséget és a speciális nyelvet, a fordítási problémákat, a speciális nyelv kognitív aspektusait, a szakmai kompetenciát és a speciális nyelvet, a speciális nyelv oktatásának újdonságait, a terminológiát és a terminográfiát, a speciális diskurzus nyelvészeti sajátosságait stb. A speciális nyelv európai szimpóziumát kétévente rendezik meg. A szimpóziumon több mint nyolcvan előadás hangzott el, hat szekcióba sorolva: 1) Terminology and Terminography (Terminológia és terminográfia); 2) Linguistic Features of Special Discourse (A speciális diskurzus nyelvészeti sajátosságai); 3) Innovation Technologies in Professional Communication (Az innovációs technológiák a szakmai kommunikációban); 4) A szaknyelvek kognitív aspektusai (A kognitív szaknyelvi aspektusok); 5) Innováció a szaknyelvi képzésben (A szaknyelvoktatás újdonságai); 6) Fordítás és szaknyelv (Fordítás és szaknyelv). Két kollokviumot szerveztek: Language policy and LSP planning (Nyelvpolitika és szaknyelvi tervezés), valamint The Many Faces of Analysis in CognitiveCommunicative Terminology (A kognitív és kommunikatív terminológia kutatásának számos aspektusa). Négy előadást meghívott előadók tartottak: Johanas Mykingas (Bergeni Irodalomés Esztétikatudományi Egyetem), Borisas Proskurninas (Permi Állami Egyetem), Gerhardas Budinas (Bécsi Egyetem) és Sergiuszas Grinev-Griniewiczius (Białystoki Egyetem). J. Mykingas Parameters of Special Language Planning (A szaknyelvi tervezés paraméterei) című előadásában a terminológia és a 195Terminologija | 2011 | 18 szaknyelv öt paraméterét vizsgálta, abból a tételből kiindulva, hogy a nyelv mindig szabályozás tárgyává tehető. Szerinte mindeddig nem ismerték el azt a gondolatot, hogy a nyelvet lehet szabályozni, az utóbbi években azonban különösen nagy érdeklődés mutatkozott a nyelvtervezés kérdései iránt a terminológia és a szaknyelv területén. Ezt az érdeklődést főként a társadalmi kihívásokkal összefüggő elméleti kihívások ösztönözték, különösen az angol nyelvnek a tudományos kutatásban és az egyetemi előadásokon lingua francaként való megszilárdulása. B. Proskurninas kissé másképpen közelített a szaknyelvhez: Charles Dickens költői nyelvét elemezte szaknyelvként. G. Budinas Designing and Implementing Strategies of Global, Multilingual “Disaster Communication” (A globális, többnyelvű „katasztrófakommunikáció” stratégiáinak kidolgozása és alkalmazása) címmel tartott előadást, amelyben bemutatta a természeti és ember által okozott katasztrófák kommunikációjával foglalkozó, 2001-ben indított kutatási program eredményeit – a kockázatkezelés területén többnyelvű terminológiai adatbázis, nyolcnyelvű szótár és többnyelvű párhuzamos korpusz létrehozását; a program két európai uniós projektet és több nemzeti projektet foglal magában. A negyedik meghívott előadó, S. Grinev-Griniewicz Terminological Aspects of Language Policy (A nyelvpolitika terminológiai aspektusai) című előadásában részletesen bemutatta a nyelvpolitika történetét és fejlődését, tárgyalta a fogalmi rendszert, az alkalmazott terminusokat és a nyelvpolitika egyéb terminológiai aspektusait, valamint összehasonlította a nyelvpolitika nyugatés kelet-európai értelmezését. Az előadó szerint a nyelvpolitika tervezésének, különösen a hosszú távú tervezésnek, a terminológia helyzetének átfogó elemzésén, irányainak és tendenciáinak vizsgálatán, a nyelv fejlődésének előrejelzésén, valamint a szakmai lexika szabályozási irányainak és módszereinek meghatározásán kell alapulnia. A Nemzetközi Terminológiai Kutatóintézet (International Institute for Terminology Research (IITF)) 2001 óta az Európai Szaknyelvi Szimpóziummal együtt kollokviumokat szervez. Az ilyen kollokviumok fő célja, hogy lehetőséget biztosítsanak a terminológiaelmélet és alkalmazásának aktuális problémáiról folytatott vitára. A 2011-ben megrendezett két kollokvium közül az első (Language policy and LSP planning) a nyelvpolitikával és a szaknyelv-tervezéssel foglalkozott (a témát a már említett norvég meghívott előadó, J. Myking professzor előadásában is tárgyalta). A rendezvény fő koordinátora és szervezője Heribert Picht volt. A szervezők ismert szakembereket hívtak meg erre a kollokviumra, hogy bemutassák és megvitassák az említett témát. A főelőadók mellett, akik 45 minu- 196 A. Auksoriūtė | A 18. európai szaknyelvi szimpózium tesz hosszúságú | Special Language and Innovation in Multilingual World előadásokat tartottak, olyan hozzászólókat is meghívtak, akiknek az volt a céljuk, hogy vagy kiegészítsék, pontosítsák a főelőadások információit, vagy más szempontot mutassanak be az adott kérdésben. A hozzászólók előzetesen megismerkedtek a főelőadásokkal, és 15 percig beszéltek. A kollokvium első, nyelvpolitikának szentelt részében három előadás hangzott el. Az első előadást When cognitive sciences meet real life: Decoding the semiotic cocktail of food labels from a fairness perspective (Amikor a kognitív tudományok találkoznak a valós élettel: az élelmiszercímkék szemiotikai koktéljának dekódolása a méltányosság perspektívájából) Viktor Smith és Henrik Selsøe‘as Sørensen (Koppenhágai Üzleti Iskola) tartotta, hozzászólóik pedig a finnországi Vaasai Egyetemről Niina Nissilä és az Orosz Nyelv Vinogradov Intézetéből (Oroszország) Serguey Shelov voltak. Albina Auksoriūtė (Litván Nyelvi Intézet) bemutatta a litvániai nyelvpolitikát, és felolvasta a Language policy in Lithuania – state-of-art and social conditions and theoretical foundation (Nyelvpolitika Litvániában – jelenlegi helyzet, társadalmi feltételek és elméleti alapok) című előadását. Az előadás hozzászólója S. Grinev-Griniewiczius volt, aki röviden bemutatta a lettországi nyelvpolitika sajátosságait. A harmadik előadást, a Nordic language policy – a long tradition which is still very much alive (Az északi országok nyelvpolitikája – hosszú és életerős hagyomány) címűt Christeras Laurénas (a Vaasai Egyetem) tartotta; meglehetősen részletesen tárgyalta a skandináv országok nyelvpolitikáját. A kollokvium második része a szaknyelv-tervezésnek volt szentelve, e témában három fő előadás hangzott el. H. Picht a nyelvek párhuzamos használatáról, az ilyen használat lehetőségeiről, sajátosságairól és hátrányairól beszélt. Az ő Parallel language use – a solution for minor languages? (A nyelvek párhuzamos használata megfelelő megoldás-e a kisebb nyelvek számára?) című előadásának hozzászólói Merja Koskela és Nina Pilke (a Vaasai Egyetem) voltak. Az Infoterm igazgatója, Christianas Galinskis, felolvasta a The work of today‘s TC/37 in the light of ‘semantic interoperability’. Standartisation as an issue of corpus planning (A mai TK 37 munkája a szemantikai interoperabilitás fényében. A szabványosítás mint a korpusztervezés problémája) című előadást, amelynek hozzászólói Birthe Toft (Dél-dániai Egyetem) és Vera Tabanakova (Tyumenyi Állami Egyetem) voltak. A kollokviumot Klaus-Dirk Schmitz (Kölni Alkalmazott Tudományok Egyeteme) zárta, aki a lokalizáció sajátosságairól beszélt. Az „Localisation – an issue of terminology planning. Theoretical foundation and practical 197Terminologija | 2011 | 18 implications” („Lokalizáció – a terminológiai tervezés problémája. Elméleti alapok és gyakorlati alkalmazás”) című előadás válaszadói Sue Ellena Wright (Kenti Állami Egyetem) és S. Grinev-Griniewiczius voltak. A második kollokviumon (The Many Faces of Analysis in Cognitive-Communicative Terminology) a kognitív terminológia kérdéseit vizsgálták. Koordinátora és szervezője Larissa Manerko, a Moszkvai Lomonoszov Állami Egyetem munkatársa volt. A kognitív terminológia Oroszországban a kognitív nyelvészet egyik leggyorsabban fejlődő ága, ezért az előadásokat kizárólag oroszországi kutatók tartották. E kollokvium célja az volt, hogy bemutassa a terminusok természetén, szemantikáján és a fogalmak értelmezésén, a terminológiai rendszereken és azok részei közötti kapcsolatokon alapuló kognitív módszertani megközelítések sokféleségét, valamint a professzionális diskurzust működtető kognitív rendszerek elkülönítésének lehetőségét. Az első részben öt moszkvai kutató előadását olvasták fel; ezekben a szemantikai és nominációs folyamatokat különböző módszerek elemzésére támaszkodva vizsgálták, a tudományos fogalmakat szemiotikai rendszer részeként tárgyalták, és bemutatták a terminusok és szinonimáik közötti különbségeket, amikor azokat meghatározott kontextusban használják. A kollokvium második része a terminológiai rendszerekben kifejezett emberi nyelvi képességek modellezésével foglalkozik. Ezen négy moszkvai kutató előadását olvasták fel. A 18. Európai Szaknyelvi Szimpóziumon és két kollokviumon mintegy száz előadást olvastak fel, amelyekben különböző országok kutatói számos és sokféle szaknyelvi kérdést vizsgáltak, feltárták a nézetkülönbségeket, megvitatták napjaink problémáit, vitáztak és keresték a problémák megoldásának módjait. A Permai Állami Egyetem kiadta a 18. Európai Szaknyelvi Szimpózium téziseit, továbbá a szimpóziumon és a kollokviumokon elhangzott előadások alapján tanulmánygyűjteményt készít. Beérkezett 2011-12-20 Albina Auksoriūtė Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio u. 5, LT-10308 Vilnius E-mail [email protected]