Valentinai Skujiniai atminti

232 Stasys Keinys | Valentin Skujinienės atminimui (1937.X.2–2015.IV.27) Valentin Skujinienės emlékére (1937.X.2–2015.IV.27) A fájdalom, könnyek, nevetések között sok életút vezet, De mindegyik az emberek sokaságát A közös várba vezeti. (Putinas, „A közös vár” c. vers, 1913) STASYS KEINYS Litván Nyelvi Intézet 2015. április 30-án délben szülőföldje, Riga földjének, valamint az elmúlt testét átadták a Meža kapi temetőnek (Meža kapi): a jeles lett nyelvésznő, évtizedek egyik legjelentősebb és legszorgalmasabb terminológusának Valentina Skujiņa (Valentīna Skujiņa) testét. A sírt beborító számtalan csokor, valamint a körülötte elhelyezett koszorúk és kosarak között, az összefüggő gyertyakoszorú fényében ragyogtak a Vilniusból terminológusaink, Albina Auksoriūtė és Angelė Kaulakienė által hozott litván fehér rózsák is; szívük azt parancsolta, hogy a meglehetősen hosszú utat megtegyék, és elkísérjék az örökkévalóságba a litván terminológusok jó ismerősét és harcostársát. V. Skujinia nagy tudós, a lett anyanyelv kultúrájának ápolója és hazájának szeretője volt. Egyszerű, barátságos természetű, beszédes, kiváló szervező, emellett jó énekes és az utazás szerelmese lévén számtalan ismerőse volt mind szülőföldjén, mind külföldön. Gyakori vendég volt ő 233Terminologija | 2015 | 22 Lettországban is, amikor baltisztikai kongresszusokon, tudományos intézményekben és felsőoktatási intézményekben rendezett tudományos konferenciákon, valamint egyéb nyelvi rendezvényeken vett részt. Emellett a balti terminológusokat és a nyelvművelőket 1976-tól 1990-ig két-három évente, felváltva Vilniusban, Tallinnban és Rigában megrendezett közös elméleti és módszertani szemináriumok egyesítették; a két Rigában megtartott szeminárium fő szervezője Valentina volt (az egymás közötti, pusztán keresztnéven való megszólítás nemcsak ezeken a szemináriumokon számított megszokottnak). V. Skujinia 1959-ben, még a Lett Egyetem lett nyelv és irodalom szakának utolsó (ötödik) évfolyamán tanulva lépett a tudományos pályára, amikor felvették a Lett Tudományos Akadémia Nyelvés Irodalomtudományi Intézetébe. Az egyetem elvégzése után meglehetősen gyorsan rábízták a soha véget nem érő lett terminológiai munkák terhét, amelyhez a folyamatos gondoskodást igénylő nyelvművelés is hozzáadódott. Ezt a kettős terhet V. Skujinia több mint ötven éven át kitartóan viselte: az intézetben a szolgálati ranglétrán a laboránstól a Terminológiai és Nyelvművelési Csoport vezetőjéig emelkedett, Lettország függetlenségének visszanyerése után pedig a Lett Nyelvi Intézet Terminológiai Osztályának vezetője lett. Ezzel párhuzamosan 1961-től a Lett Tudományos Akadémia Terminológiai Bizottságának tudományos titkára, 1992-től elnökhelyettese, 1999-től pedig e bizottság elnöke volt. V. Skujinia tudományos elismerésének útja is következetesen felfelé ívelt. 1969-ben megvédte filológiai tudományok kandidátusi értekezését „Tehnisko zinātņu terminu veidošana latviešu valodā“ („A műszaki tudományok terminusainak megalkotása a lett nyelvben“) címmel. Az 1993-ban megjelent elméleti monográfiában, a Latviešu terminoloģijas izstrādes principi („A lett terminológia kidolgozásának alapelvei“) című munkában részletesen kifejtette a terminológia létrehozásának és rendezésének nyelven belüli, nyelvek közötti, valamint tömören áttekintette nyelven kívüli alapjait; a szóban forgó Terminológiai Bizottság negyven éven át végzett munkájára támaszkodott (ebből harminc évben akkor már maga a szerző is ott dolgozott), továbbá az ez idő alatt megjelent különböző szakterületi terminológiai szótárakra, közlönyökre és egyéb kiadványokra. Ezért az alapvető összegző lett terminológiai munkáért V. Skujinia ugyanabban az évben habilitált filológiai doktori fokozatot kapott. 1994-ben V. Skujinia-t a Lett Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, három évvel később pedig az akadémia rendes tagjává (2000–2012 között az Akadémia szenátusának is tagja volt). Ezenkívül 1995-től V. Skujinia a Bécsi Nemzetközi Terminológiai Kutatóintézet (iiTF), valamint több más lettországi és nemzetközi intézmény tagja volt. 234 Stasys Keinys | Valentinai Skujiniai emlékére (1937.X.2–2015.IV.27) V. Skujinia rendkívül szorgalmas és tevékeny tudós volt. Bár tudományos tevékenységének minden éve alatt elméleti és gyakorlati munkájának legfontosabb iránya a lett terminológia volt, sok időt szentelt a lett nyelv kultúrájának, államnyelvként való megszilárdításának és minőségének (több évtizeden át államnyelvi bizottságok tagja volt), valamint a tudományos és szaknyelvnek. A tudós munkásságának terjedelmét könnyű megérteni, ha tudjuk, hogy az említett disszertáción és monográfián kívül még több fontos könyvet írt – a lett nyelvben használt latin és görög szóelemek szótárát (1999), tanulmányt a XVii. századi lett írásbeliség alakja, Georg Mancelis Lettus (1638; ez a lett nyelv első szótára) című szótáráról és a Phraseologia Lettica gyűjtemény összetételeiről (2006), továbbá néhány könyvet a hivatalos szakmai iratok lett nyelvéről (1993; 1999, 2003, 2014); tudományos kiadványokban és az általános sajtóban mintegy 600 tudományos és tudományos ismeretterjesztő (nyelvművelési, terminológiai és egyéb területekről szóló) cikket, illetve rövid írást tett közzé (ezek egy részét Litvánia, Ausztria, Dánia, Észtország, Kanada, Oroszország, Németország és más országok, valamint nemzetközi tudományos kiadványai közölték). Egyébként valószínűleg a periodikus sajtóban folytatott aktív együttműködése, valamint annak nyelvével való törődése vezethetett oda, hogy V. Skujinia nyelvészt felvették a Lett Újságírók Szövetségébe. V. Skujinia hozzájárulása a lett lexikográfiához hatalmas. Ő az egyik szerzője az első egykötetes normatív értelmező lett nyelvi szótárnak (Latviešu valodas vārdnīca, I. kiadás, 1987). Különösen eredményesen dolgozott a terminológiai szótárak készítésének területén – neve szerzőként, társszerzőként, tudományos szerkesztőként, illetve lektorként és szakértőként mintegy hetven különböző szakterület lett terminológiai szótárában szerepel; nagy közgazdasági, valamint vezetéstudományi és pedagógiai szótárak előkészítését vezette. Ezek mellett megemlítendő a V. Skujinia által vezetett kollektíva által írt jelentős magyarázó és fordító szótár is, amely a legfontosabb nyelvészeti terminusokat tartalmazza (Valodniecības pamatterminu skaidrojošā vārdnīca, 2007 m.), angol, német és orosz nyelvi megfelelőkkel. Hozzá kell tenni, hogy a nyelvésznő idejének jelentős részét a Tudományos Akadémia Terminológiai Bizottsága által ajánlott, különböző szakterületek terminusait tartalmazó közlönyök összeállítása, a Lett Köztársaság szabványainak összehangolása és egyéb gyakorlati terminológiai munkák vették igénybe. V. Skujinia mint kutató rendkívüli aktivitásáról tanúskodik, hogy számos tudományos konferencián tartott előadást Lettországban és más országokban egyaránt, konferenciákat szervezett, továbbá összeállította és szerkesztette azok téziseit és anyagait, valamint tudományos tanulmányköteteket. Nagyon érdekes és kétségkívül 235Terminologija | 2015 | 22 hasznos nemcsak a lettek számára a V. Skujinia által kezdeményezett és szerkesztett, 2002 óta megjelenő, a terminológiai gyakorlat kérdéseinek szentelt, a Tudományos Akadémia Terminológiai Bizottságának Terminoloģijas Jaunumi („Terminológiai újdonságok”) című kiadványa. Régóta szükség lenne nálunk is egy ilyen kiadványra vagy kiadványocskára! Egyébként a híres lett terminológusnő 1998 és 2012 között a mi Terminologija című folyóiratunk (5–19. kötet) szerkesztőbizottságának is tagja volt. Terminológusi és nyelvművelői küldetését mintegy három évtizeden át V. Skujinia úgy is teljesítette, hogy segítette Lettország felsőoktatási intézményeit – a Lett Egyetemet, a Liepājai Pedagógiai Akadémiát (egyetemet), a Rigai Műszaki Egyetemet és a Lett Agrártudományi Egyetemet. Liepājában 1999-ben professzori címet kapott. V. Skujinia pedagógus főként terminológiát és nyelvművelést oktatott, emellett időnként szaknyelvet és stilisztikát is tanított. A lett terminológia és nyelvművelés terén szerzett érdemeiért V. Skujinia többek között megkapta a Lett Tudományos Akadémia Jānis Endzelīns-díját (2001), a Nemzetközi Terminológiai Információs Központ (iNFOTeRM) Eugen Wüster-díját (2006), valamint a Lett Tudományos Akadémia és a „Grindeks” részvénytársaság alapítványának díját, ez utóbbit az „Aranybagoly” („Zelta pūce”) kitüntető jelvénnyel együtt (2007). Bajtársuktól búcsúzva a Lett Nyelv Intézetének kollégái ezt írták: „Egy jeles nyelvésznő – kiváló lett terminológus és a terminológiatudomány teoretikusa, számos terminológiai szótár szerzője, a nyelvművelés és a nyelvhasználati gyakorlat munkása, őszinte és együtt érző kolléganő, energikus és dolgos ember, aki életét a lett nyelvnek és a nemzetnek szentelte – hagyott itt bennünket.” A nagyszerű bajtársnőt, barátnőt és segítőt sokáig jó szóval emlegetik majd, terminológiai munkáit használni fogják a litván terminológusok, sokáig gyászolják az Elhunytat – saját levelének szavaival élve – terminológiai ifjúságának barátai, akikre szívesen emlékezett. Sajnos, ahogy Vincas Mykolaitis-Putinas írta („Fantazijos iii”, 1925), Libera! – Libera! – ah, nem támasztod fel Azt, akinek életében a halál uralkodik, Azt, akinek a napból lehajló árnyékok A gyász keresztjeivel jelölte meg a homlokát.