Tarptautinė mokslinė konferencija „Letonika ir kultūrų migracija“

Nemzetközi tudományos konferencia Letonika és a kultúrák migrációja SOLVITA LABANAUSKIENĖ Litván Nyelvi Intézet 2015. február 23–24-én a Lett Egyetem Lett Nyelvi Intézete megrendezte a „Letonika un kultūru migrācija” című éves nemzetközi tudományos konferenciát, amelyet a lett nyelvész, Janis Endzelynas (Jānis Endzelīns) születésének 142. évfordulója alkalmából tartottak. Az előadásokat lett, litván, angol és orosz nyelven tartották. Az első nap plenáris ülésének előadása J. Endzelynas 1947–1950 közötti tevékenységének bemutatására összpontosított. Sarma Kļaviņa lett nyelvész (Kļaviņa) (Riga) arról beszélt, hogy a világszerte ismert baltistát azzal vádolták, hogy figyelmen kívül hagyta a marxizmus híve, Nyikolaj Marr akadémikus által kidolgozott „új nyelvtudomány” tanait. Ina Druviete (Druviete) (LU Lett Nyelvi Intézet) ismertette a Lett Köztársaság Saeimájának 2014-es határozatát, amely kiegészítette az 1922-es lett alkotmányt egy bevezetéssel (preambulummal), amely az alkotmányos értékeket fejti ki. Ojāras Bušas (Ojārs Bušs) (LU Lett Nyelvi Intézet), az onomasztika szakértője néhány lett város (Priekule, Staicele, Viļaka) nevének eredetmagyarázatát kommentálta. Richardas Baluodis (Rihards Balodis) és Inara Opmanė (Ināra Op mane) (LU Matematikai és Informatikai Intézet) tájékoztatást nyújtott intézetük számítástechnikai erőforrás-szolgáltatásainak lehetőségeiről. Az LU Bölcsészettudományi Karának munkatársa, Igoris Koškinas (Igors Koškins) a szláv eredetű jövevényszavakról és örökszavakról tartott előadást a lett nyelvben, különös tekintettel az onomasziológiai szempontra és a történeti lett szótárakra. Zaiga Ikere (Ikere) (Daugavpilsi Egyetem) „A konnotációk értelmezése a nyelvtudományban és a bāleliņš [„fiúcska, lóherevirág” – S. L.] szó kommunikatív értéke” címmel tartott előadást. Ez a szó folklórbeli poétizmus, amely a médiában szarkasztikus használata révén pejoratív árnyalatot kapott. Az előadó példákat mutatott be a szó használatára, amelyek az érzelmi kifejezőerőt szemléltették. Terminoloģija | 2015 | 22 223 Később a munka két szekcióban folytatódott. Az első szekcióban nagyobb figyelmet szenteltek a lexikológiának és a terminológiának. Sandra Gaigalaitė (Vilniusi Egyetem) „A litván per és a lett pār elöljárószó térbeli jelentése” című előadásában ismertette a szóban forgó elöljárószók jelentéseit, amelyeket az összegyűjtött anyag alapján állapított meg. Anitra Roze (Roze) (LU Lett Nyelvi Intézet) előadása áttekintette a pilka színnév eredetét, a lett lexikográfiai forrásokban (a XVII. századtól) rögzített első előfordulásait, valamint a mai nyelv szótárainak és használatának jellemzőit. Sanita Lazdiņa (Lazdiņa) (Rēzeknei Főiskola) szociolingvisztikai vizsgálatot végzett annak érdekében, hogy feltárja a nyelvi helyzetet és a nyelvhasználatot a Lettország és Észtország közötti határvidéken. Aida Čižikaitė „Az idő kifejezése a frazeológiában” című előadásában a Lietuvių frazeologijos žodynas segítségével áttekintette, hogyan fejeződik ki az idő a frazeologizmusokban, alkalmas-e egyáltalán a frazeológia az idő, annak múlása és az ember időbeli létezésének közvetlen vagy átvitt értelmű meghatározására. Maris Baltinis (Māris Baltiņš) (Állami Nyelvi Központ) a Lett Egyetem 1919–1944 közötti működésének hozzájárulásáról beszélt. Az előadó célja annak értékelése volt, hogy az egyetemi oktatók miként tudták az első 25 évben teljes mértékben biztosítani az oktatás folyamatát, valamint megalkotni és fejleszteni saját szakterületük terminusrendszerét. A litvániai előadó, Albina Auksoriūtė (Litván Nyelvi Intézet) a Terminológiai Bizottság 1951-től 1971 végéig tartó munkáját vizsgálta, amikor megalakult az LTSR Tudományos Akadémia Elnöksége mellett működő Terminológiai Tanács. Hangsúlyozta, hogy a Terminológiai Bizottság működésének évei alatt lefektették a sikeres litván terminológiai munka további alapjait, és kialakultak azok a munkamódszerek és módszertan, amelyek később fennmaradtak és tovább fejlődtek. Solvita Štekerhofa (Ventspilsi Főiskola) az orosz és német jogi kultúra hatására kialakult büntetőjogi nyelv fejlődéséről és terminológiájáról beszélt a XIX. század első felében megjelent lett nyelvű újságban, a „Pēterburgas avīzes” („Pétervári újságok”) című lapban. Anos Vulanės (Anna Vulāne) (LU Pedagógiai, Pszichológiai és Művészeti Kar) előadása a lett nyelv didaktikai terminológiájával foglalkozott. Az előadó kiemelte a lett oktatási rendszer XX. század végén kezdődött jelentős változásait, és áttekintette az oktatási segédanyagokat és módszertani kiadványokat gazdagító terminusokat (pontozott vita, aktív megjegyzések, Proppo-kártyák, bingó, kígyó stb.), amelyek között sikeresen megalkotott vagy lefordított, de az oktatási tartalom szempontjából kevésbé megfelelő terminusok is vannak. Az első szekció utolsó előadása, amelyet Dace Strelēvica-Uošinia (Dace Strelevica-Ošiņa) (LU Lett Nyelvi Intézet) tartott, a nyelvészeti terminológia költészetben alkalmazott stilisztikai eszközként való használatáról szólt. 224 Solvita Labanauskienė Tarptautinė mokslinė konferencija Letonika ir kultūrų migracija A második szekcióban Renātė Silinia-Pinkė (Renāte Siliņa-Piņķe) (LU Lett Nyelvi Intézet) a lexikai germanizmusokat tárgyalta. Áttekintette a készülő adatbázis felépítését és forrásait is, továbbá több aktuális problémát vetett fel. A Közgazdasági és Kulturális Főiskola képviselője, Jūlija Gabranova a belarusz és a lett nyelv kapcsolatáról, valamint annak lett nyelvészeti perspektíváiról értekezett. Megállapította, hogy a belarusz nyelv jelentősége csekély Lettországban, és a kérdőíves felmérés kimutatta, hogy a XX. század eleji helyzethez képest a lett fiatal nemzedék már alig ismeri ezt a nyelvet. Brigita Bušmanė (Bušmane), az LU Lett Nyelvi Intézetének nyelvésze, bemutatta a szláv eredetű gombócneveket (kliockas ir zacirka és változataik) a lett nyelvjárásokban. A lengyel vendég, Malgožata Ostruvka (Małgorzata Ostrówka) (Szlavisztikai Intézet) a Latgale vidékén (Rēzeknében és Kraszlavában) található sírfeliratokról beszélt, amelyek az ottani kultúrákról és nyelvekről tanúskodnak. Daiva Sinkevičiūtė (Vilniusi Egyetem) „A litvániai lettek nevei: nyelvtani alakjuk és változatosságuk a Lett Köztársaság lakossági nyilvántartásának adatai alapján” címmel tartott előadást. Elmondása szerint a Litván Köztársaság állampolgárságával rendelkező letteknek többnyire egytagú utóneveket adtak, amelyek nyelvtani alakja eltérő: némelyiknek a litván nyelvben megszokott végződése van, például Oskaras, Rimantas; mások végződés nélküli nevek, például Vaclav, Žigurd; megint másokat a lett nyelvre jellemző -s végződéssel írtak, például Aivars, Edgars. Köztes helyet foglalnak el az -is végződésű nevek, például Arnis, Janis, amelyek a lettekre jellemzőek, és a litván nyelvhez is illeszkednek. Ilga Jansone (Jansone), az LU Lett Nyelvi Intézetének igazgatója arról beszélt, hogyan alakult ki 1826-ban, amikor a parasztok vezetékneveket kaptak, egy kis vezetéknév-szemantikai csoport, amelynek alapját egy másik antroponima képezte. Sanda Rapa (LU Lett Nyelvi Intézet) a lett helynévtanban végbemenő deszemantizációról beszélve részleges és teljes deszemantizációt, valamint tran szemantizációt említett. A Rēzeknei Főiskola Regionalisztikai Kutatóintézetének vendégelőadója a sokkultúrájú és soknyelvű lett város, Daugavpils XIX–XXI. századi nyelvi képéről tartott előadást (azaz a városra és lakosaira, az események és folyamatok sokféleségére, valamint a nyelvi helyzetre, a polgárok nyelvtudására, továbbá az egyes területek kultúrtörténetére és társadalmi-gazdasági helyzetére vonatkozó információkról). Beatrise Reidzāne (Beatrise Reidzāne), az LU Irodalmi, Folklór- és Művészeti Intézetének munkatársa olyan kutatást mutatott be, amely a farkas és a medve népdalbeli ábrázolását vizsgálta, tekintettel arra, hogy ezek valamennyi rokon európai nyelvben népszerű szereplők. A konferencia második napját Ieva Fybiga (Fībiga) (Rigai Klasszikus Gimnázium) nyitotta meg. Az ókori Görögország orvosi nyelvét és annak fejlődését tárgyalta. Elmondása szerint az orvostudomány témájú szövegek az antik világ Terminoloģija | 2015 | 22 225 tudományos szövegekben (ha például költői vagy epikus szövegekkel hasonlítjuk össze őket). Éppen ezekben találhatók olyan fogalmak, amelyek később a modern orvosi terminológia alapjává váltak. Az orvosi terminológiáról szóló témát Palmira Zemlevičiūtė (Lietuvių kalbos institutas) folytatta. Áttekintette az első litván nyelvű időszakos orvosi kiadványt, amely csak a 20. század első évtizedében jelent meg. Az előadó szerint a folyóiratban Medicina ir gamta publikáló litván orvosok lelkesedése és elkötelezettsége, szakmai nyelvük tisztasága és litván jellege iránti gondoskodása, valamint az élő nyelvnek mint a terminológia fő forrásának előtérbe helyezése szép és követendő példaként szolgálhatna a mai orvosi terminológiával foglalkozók számára. Bronius Maskuliūnas (Šiaulių universitetas) előadása a magánhangzók mellékjeleit vizsgálta a 16. század egyik legnagyobb litván nyelvű kiadványában, az 1600-ban megjelent, úgynevezett Jakub Morkūnas-féle Postilėje. Ez a lengyel reformátor, Mikołaj Rej prédikációgyűjteményének litván fordítása. Összegzésében a kutató arra a következtetésre jutott, hogy J. Morkūnas Postilėje mindegyik vizsgált írásjelet meglehetősen következetlenül és alkalomszerűen használja. J. Morkūnas főként lengyel könyveket adott ki, a litván nyelvűt pedig feltehetőleg csak a most tárgyalt kiadványban, ezért ez lehet a Postilės helyesírási következetlenségének egyik oka. A fonetikáról szóló előadást („A lett és litván monoftongusok osztályozása”) Jurgita Jaroslavienė (Lietuvių kalbos institutas) és Juris Grigorjevas (Grigorjevs) (LU Latvių kalbos institutas) tartotta. Elmondásuk szerint az előadás különböző szerzők által javasolt akusztikai paramétereket vizsgált, amelyeket a megkülönböztető akusztikai jegyek meghatározására használnak; összehasonlították alkalmazásuk egyetemességét, nemcsak a litván és lett, hanem más nyelvek magánhangzóinak osztályozásában is. Inesė Indričānė (Inese Indričāne) és Jolita Urbanavičienė (Lietuvių kalbos institutas) a zárhangok spektrális jellemzőiről beszélt. Mint mondták, ez a kutatás újszerű, mert a lett és litván zárhangok spektrális elemzésének adatait azonos, korábban egyeztetett módszertan alkalmazásával hasonlítja össze. A konferencia délutáni részét Maris (Māris) Kūlis (LU Filosofijos ir sociologijos institutas) nyitotta meg. Az olasz filozófus és retorikus, Giambattisto Vico gondolatait mutatta be, amelyek felhívják a figyelmet a nyelv társadalomra, civilizációra és államra gyakorolt hatására. Ieva Elsberga (Latvijos universitetas), Sandra Kalniņa (Kalniņa) (Ventspilio vakarinė vidurinė mokykla) és Laura Ritenberga (Ryga) a nyelvi környezet és a környezet nyelve fogalmak kortárs értelmezését tárgyalta. Andris Hiršas (Hiršs) (LU Filosofijos ir sociologijos institutas) azt vizsgálta, mit jelentett a nyelv a tartui perszonalista metafizikában. Maijas Brēdės (Brēde) (LU Humanitarinių mokslų fakultetas) előadása a nyelv azon elemeivel foglalkozott, 226 Solvita Labanauskienė Tarptautinė mokslinė konferencija Letonika ir kultūrų migracija amelyek bizonytalanságot, feltételezést fejeznek ki (például: úgy tűnik, azt hiszem). Különféle vitatémájú műsorok anyagának elemzése után az előadó megállapította, hogy ezek a beszélgetések elválaszthatatlan részei, és nemcsak a beszélő kételyét, hanem puszta megszokását is kifejezik. A kávészünet után az előadások lexikográfiai és irodalmi kérdéseket tárgyaltak. Santa Jeranė (Jērāne) (LU Latvių kalbos institutas) a szótárak szerkezetének mindeddig kevésbé kutatott aspektusait vizsgálta. Előadása nemcsak a hagyományos makro- és mikrostruktúrákat tekintette át, hanem a megastruktúrát (angolul: megastructure), a hiperstruktúrát (angolul: hyperstructure), a hozzáférési struktúrát (angolul: access structures), a címzési struktúrát (angolul: addressing structures), az információelrendezés struktúráját (angolul: data distribution structure) és másokat is említette. Mykolas Miežinis Lietuviszkai-latviszkai-lenkiszkai-rusiszko szótárának litván és lett növényneveiről, köztük szinonimákról és változatokról Solvita Labanauskienė (Lietuvių kalbos institutas) beszélt. Rámutatott, hogy a talált litván növénynevek mind a felső-, mind az alsó-litván nyelvjárásokban elterjedtek, így M. Miežinis feltehetőleg az élő nyelvből gyűjtötte a növényneveket, miközben Litvánia és Lettország különböző vidékein dolgozott. Asta Mitkevičienė (Lietuvių kalbos institutas) az irodalmi műfajok és műtípusok megnevezéseit tárgyalta az 1918–1940 közötti litván irodalomtudományi munkákban. A kutató azokat az egyszavas irodalmiműfaj- és műtípus-megnevezéseket vizsgálta, amelyeket a két világháború között (a független Litvánia időszakában) litvánul megjelent irodalomelméleti, litván irodalomtörténeti, világirodalom-történeti és külföldi irodalomtörténeti könyvekben használtak. A konferencia záróelőadását Regina Kvašytė (Šiaulių universitetas) tartotta, és Anna Sakse (Anna Sakse) lett írónő Pasakos apie gėles című könyvének litván változatáról szólt. Felhívta a figyelmet a lett irodalmi mesék litvánra fordításakor alkalmazott nyelvi megfelelésekre és sajátosságokra. I. Jansone, a LU Latvių kalbos institutas igazgatója J. Endzelyną olyan tudósként méltatta, aki gondot fordított a tudományos nyelvre és annak rendszerére. Ezt kívánta a konferencia minden résztvevőjének is. A konferencia előadásainak tézisei online jelentek meg. Beérkezett: 2015-08-14 Solvita Labanauskienė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E. paštas [email protected] Terminologija | 2015 | 22 227