Skolintų ir lietuviškų ekonomikos terminų konkurencija

9 8 Rasuolė Vladarskienė | A kölcsönzött és a litván közgazdasági terminusok versengése A kölcsönzött és a litván ekonomikos terminų konkurencija RASUOLĖ VLADARSKIENĖ Vilniusi Gediminas Műszaki Egyetem KULCSSZAVAK: versengés, terminusszinonímia, változatosság, közgazdasági terminusok A Mai litván nyelv szótára meglehetősen tág jelentést ad a versengés szóhoz – „az elsőségért folytatott vetélkedés”. A Nemzetközi Szavak Szótára három jelentést különít el, és jelzi, hogy ezek egyike a közgazdaság területére jellemző: „1 vetélkedés, versengés valamely területen ugyanazon cél elérése érdekében 2 két vagy több faj, populáció vagy szervezet közötti kölcsönhatás, amelyeknek ugyanarra a táplálékra, területre vagy szexuális partnerre van szükségük 3 közg. olyan piaci helyzet, amikor elegendően sok vevő és eladó van, szabadon be lehet lépni a piacra és ki lehet lépni onnan” (TŽŽ 2013). A versengés tehát különböző területeken széles körben elterjedt jelenség. A nyelvben éppúgy, mint a közgazdaságban vagy más területeken (pl. az élő természetben), kialakulhatnak versengő kapcsolatok. A tanulmány célja – a versengés (versenytárs), a szinonímia (szinonima) és a változatosság (változat) fogalmának, valamint egymáshoz való viszonyuknak a tisztázása után – a kölcsönzött és a litván közgazdasági terminusok versengésének sajátosságait megvizsgálni. A VERSENGÉS, A SZINONÍMIA ÉS A VARIABILITÁS FOGALMA A nyelvben folyamatosan zajlik versengés, mivel éppen ezen alapul a nyelv fejlődése, a litván nyelvtudományban azonban a nyelvi eszközök versengésének elméleti alapjait viszonylag nemrég kezdték lefektetni. Elsőként Kazimieras Župerka alkalmazta és alapozta meg elméletileg következetesen ezt az elvet a szinkrónia szempontjából a stilisztikai nyelvészetben, Kalbos priemonių konkurencija kaip lietuvių kalbos stilistikos objektas (1995) című habilitációs dolgozatában, a cseh stilisztikai kutatók, különösen Milan Jelínek munkáira támaszkodva. addig a versengést csak diakrón síkon tárgyalták. Így a nyelvi eszközök versengésének két megközelítése különböztethető meg: 9 9Terminologija | 2015 | 22 1) diakrón – a versengést dinamikus jelenségként értelmezi, amikor a használatban meghonosodik az egyik változat, kiszorítva onnan a másikat, amely esetenként nem normatív változat; 2) szinkrón – amikor a beszédaktus során több, azonos (vagy hasonló) jelentéssel rendelkező nyelvi eszköz közül kell választani (Župerka 1995: 10). K. Župerka véleménye szerint a nyelvi eszközök versengésének gondolata a szinonimák fogalmából fejlődött ki, mivel ugyanazt a tárgyat vagy cselekvést több szóval is meg lehet nevezni. A szinonímia a nyelvi eszközök versenyének központját alkotja (Župerka 1995: 13). A nyelvi eszközök köznyelvi versenyéről szólva azonban nagyon fontos a variánsok fogalma és annak a szinonimákhoz való viszonya is. A nyelvi eszközök általános használatban megjelenő versenyének elméleti aspektusait Rita Miliūnaitė a Dabartinės lietuvių kalbos vartosenos variantai (2009) című monográfiájában vizsgálja. Úgy véli, hogy „a mai litván nyelv használati variánsainak tekintendők az azonos vagy nagyon közeli jelentéssel rendelkező és rendszeresen ismétlődő nyelvi jelenségek, amelyek között a használatban változatossági – egymás helyettesítésének lehetőségét jelentő – viszonyok alakulnak ki” (Miliūnaitė 2009: 177). A variánsok használatbeli működésének legfontosabb jellemzője versenyük erősebb vagy gyengébb volta; ez rendszerint több dolog vetélkedését, hosszabb távon pedig egyikük megerősödését és a többiek kiszorítását jelenti (Miliūnaitė 2009: 188). A nyelvi variánsoknak ez a felfogása meglehetősen tág, és a szinonimák is beletartoznak. A terminológia felé áttérve meg kell jegyezni, hogy annak tisztázásához, hogyan elemezhetők a terminusok versengő viszonyai, nagyon fontos, miként értelmezzük a nyelvi eszközök versenyének jelenségéhez kapcsolódó kulcsfogalmakat. Ezeknek pedig különböző tartalom adható: a köznyelvi és a terminológiai használatban a szinonima és a variáns fogalmának értelmezése eltérő. A terminológiában általában a terminusok szinonímiájáról beszélnek. A terminológiában a szinonimák ugyanazt a dolgot nevezik meg, egy fogalomhoz kapcsolják, de nem írják le az adott dolog különböző sajátosságait, és nem töltenek be stilisztikai funkciót (Danilenko 1977, idézi Zemlevičiūtė 2001). és noha elméletileg a terminusok szinonímiáját a terminológia nagy hibájának, szükségtelen, sőt káros jelenségnek tartották, mégis elkerülhetetlen jelenség egy tudományágon belül (Gaivenis 2002: 34; Keinys 2005: 25; Kaulakienė 2009: 167). Gyakran a normatív terminus a több szinonima vagy változat közül meghonosodik és megszilárdul a terminológiában (Kaulakienė 2009: 168). A terminológusok szerint a szinonímia különösen jellemző a terminológiai alrendszerek kialakulásának kezdeti szakaszaira, amikor nemcsak a terminusok, 100 Rasuolė Vladarskienė | A kölcsönzött és a litván közgazdasági terminusok versengése, hanem maguk a fogalmak és azok terjedelme sem kellően egyértelműek (Kaulakienė 2009: 168; Gaivenis 2014: 176). Ezért a szinonim terminusok egy ideig versengenek egymással, míg egy fogalom megnevezésére egyetlen terminus meg nem honosodik. A változatokat tágabb értelemben a szinonímia részének tekintik. Alvydas Umbras álláspontja szerint terminusváltozatoknak azokat a terminusokat kell tekinteni, amelyeket ugyanazok a szavak alkotnak, és csak lényegtelen különbségekkel rendelkeznek (pl. helyesírási, fonetikai, morfológiai, ragozási, litvánosítási különbségekkel) (Umbrasas 2004: 101). Ez a változatok hagyományos felfogása, azonban elismerik, hogy a terminusok szinonimái és változatai közötti határ nem húzható meg egyértelműen, ezért amikor nem különösebben fontos pontosan elválasztani őket egymástól, továbbá figyelembe véve azt is, hogy a szinonímia igen különböző természetű lehet, „[a] terminológiában célszerű a K. Župerka által a litván nyelvészetbe bevezetett konkurens fogalmát használni, amely magában foglalná mind a szűkebb értelemben vett változatokat, mind a rendszerszerű szinonimákat, mind pedig a szövegben egymással versengő egyéb terminológiai nyelvi egységeket” (Mitkevičienė 2015: 47). A TERMINUSOK KONKURENCIÁLIS KAPCSOLATAI A fogalmakat úgy értelmezve, ahogyan az a köznyelv elméletében szokásos, a szinonim terminusok szintén olyan változatok, amelyekre konkurenciális kapcsolatok jellemzők. A tanulmányban konkurenseknek (versengő terminusoknak) a szinonim terminusokat tekintjük (azonos vagy nagyon közeli jelentésű szavakat vagy szókapcsolatokat, amelyek egy tudományterületen belül kölcsönösen helyettesíthetik egymást), amelyek közül idővel az egyik, kiszorítva a többit, meghonosodik a használatban. A terminusok ugyanazon szótárban vagy szövegben (tudományos szövegben, jogszabályban) is versenghetnek: a szótárban a szinonimasor megadásakor azok sorrendjét is jelölik, elsőként a norma fő változatát írják, a szövegben pedig a szerző azt a konkurens terminust használja, amelyet előnyben részesít, de a többi versengő terminust mellékes változatként leíró módon (segéd kifejezőeszközök használatával, illetve az úgynevezett másképpen, más szóval stb. fordulatokkal) vagy grafikus módon (a mellékes változat zárójelben való megadásával) szintén feltüntetheti. A terminusok konkurenciája ugyanazon szakterület különböző szótáraiban vagy szövegeiben is végbemehet: a szerző, miután értékelte az ugyanazon fogalom megnevezésére működő konkurenseket, kiválaszt közülük egyet. A terminusrendezés négy módját különböztetik meg: a terminográfiát, a terminusok szabványosítását, a számítógépes terminusrendezést és a szövegalapú terminusrendezést (Gaivenis 2002: 63–87). A terminusrendezés mindezen módjai fontosak valamelyik konkurens meghonosodása szempontjából. A terminusok versenyében jelentős szerepet játszanak bizonyos nyelvpolitikai poli- 101Terminológia | 2015 | 22 tikai irányvonalak és a jogszabályalkotás is. Például 1991-ben a Litván Köztársaság Kormánya jóváhagyta a „Cégnevek nyilvántartásáról” szóló határozatot (VŽ 1991, Nr. 35-967). Ebben a jogszabályban rögzítették, hogy a vállalatokat, intézményeket és szervezeteket egy szóval cégnek nevezik. Létrehozták a Cégnevek Nyilvántartását, 1999-ben pedig elfogadták a Cégnevekről szóló törvényt (VŽ 1999, Nr. 63-2060); ebben a cég fogalmát „bármilyen fajtájú vállalatként, közintézményként, hitelszövetkezetként vagy más hitelintézményként” határozták meg. A terminus széles körben használatossá vált, bekerült a terminológiai szótárakba: BBBŽ 1994, AĮVTŽ 2000; az utóbbi szótárban olyan összetett terminusok is találhatók, amelyekben a firma fő alkotóelem, például: konsultacinė firma, továbbá a függő alkotóelem funkcióját is betölti, vagyis a fő alkotóelemet jellemzi, például: firmos vardas, firmos tikslai; azt is megadják, hogy a firma szinonimája lehet az įmonė. Azonban miután a 2003. évi Cégnevek törvényét hatályon kívül helyezték (VŽ 2003, Nr.116-5252), a Cégnevek nyilvántartásának adatait pedig áthelyezték a Jogi személyek nyilvántartásába, a firma terminust használatából fokozatosan kezdték kiszorítani versenytársai: az įmonė, a bendrovė, a juridinis asmuo stb. A Litván Köztársaság Szejmjének jogszabály-kereső adatbázisában (a továbbiakban – LRSB) azt találták, hogy 1994. 01. 01.–2004. 01. 01. között a VŽ 813 olyan dokumentumot tett közzé, amelyben a firma szó alanyeseti alakját használták, míg 2004. 01. 01.–2014. 01. 01. között e szó alanyeseti alakja a VŽ-ban már csak 83 dokumentumban fordult elő. Jelenleg a litván jogszabályokban a firma terminust csak külföldi jogi személyek megnevezésére, illetve az Európai Unió intézményei által elfogadott dokumentumok fordításaiban használják, például: „Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2002/87/EK irányelve a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési fir mák kiegészítő felügyeletéről”. A későbbi szótárakban (eTŽ 2005; AeTŽ 2006) a firma már nem szerepel. IDEGEN ÉS LITVÁN EREDETŰ Az idegen és saját eredetű terminusok eKONOMiKOS TeRMiNŲ KONKUReNCiJA versengése minden nyelvben végbemegy. Angelė Kaulakienė (2009: 182) a nemzetközi és litván terminusok szinonímiáját megalapozottnak és elkerülhetetlennek tartja. A különböző nyelvek szinonim terminusainak összehasonlító vizsgálatát is végzik. Például Sigita Stankevičienė, a litván és német nyelv elektrosztatikai terminusainak szinonimáit és változatait összehasonlítva megállapította, hogy a terminusok kifejezésmódja az összevetett nyelvekben mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt eltér, a szinonimák használatának tendenciái azonban hasonlóak (Stankevičienė 2012). Asta Mitkevičienė disszertációjában részletesen 102 Rasuolė Vladarskienė | A kölcsönzött és litván gazdasági terminusok versenye különféle szinonim terminustípusokat vizsgálva a tágabban értelmezett lexikai terminológiai szinonímia tipikus eseteként a kölcsönzött és litván terminusok szinonímiáját jelöli meg (Mitkevičienė 2015: 42–43). Annak feltárására, hogyan zajlik a kölcsönzött és litván terminusok versenye a gazdasági terminológiában, kutatást végeztek. Megvizsgáltak négy, 1994–2006 között kiadott gazdasági terminológiai szótárt; ellenőrizték, hogyan tükröződnek a gazdasági szakterület dokumentumainak szövegeiben a kölcsönzött és litván terminusok megtalált versengési esetei. El kell mondani, hogy a terminusok versenyének értékelésekor éppen a terminusok elterjedtsége a tudományos és közigazgatási szövegekben, nem pedig szótári rögzítésük jelzi a verseny végét. A kutatáshoz azért választották a gazdaság területét, mert Litvániában a XX. század végén a gazdasági rendszer alapvető átalakítása zajlott, új fogalmak és kifejezésük különféle, egymással versengő eszközei jelentek meg. A skirtingos eredetű terminusok konkurenciaviszonyaira összpontosítva a terminusok szerkezete a kutatás szempontjából nem volt különösebben fontos, ezért nemcsak egyszerű terminusokat vizsgáltak, hanem azokat az eseteket is, amikor ezek a terminusok összetett terminusok alkotóelemei. Az idegen eredetű tővel, de litván képzővel rendelkező hibrideket (pl.: konvertuojamumas, rezervinis, konsolidavimas) a cikkben feltételesen szintén kölcsönszavaknak tekintik. A konkurens csoportok számbavételekor egy csoportba sorolták az egyszerű terminusokat és az összetett terminusokat is, ha azokat olyan szavak alkotják, amelyeknek ugyanaz a tövük, mint az egyszerű terminusnak, pl.: trendo / nuonešio pašalinimas AeTŽ 2006, ilgalaikis trendas / nuonešis AeTŽ 2006; vienodas naudingumas, indiferentiškumas AeTŽ 2006, vienodo naudingumo kreivė / indiferentiškumo kreivė AeTŽ 2006, vienodo naudingumo atvaizdas / žemėlapis AeTŽ 2006, indiferencijos kreivė / abejingumo kreivė eTŽ 2005. összesen négy szótárban 213 idegen és saját eredetű konkurens terminuscsoportot találtak: legtöbbjük a BBBŽ 1994-ben van – 129, kevesebb az AeTŽ 2006-ban – 62, a legkevesebb pedig az eTŽ 2005-ben – 31 és az AĮVTŽ 2000-ben – 161. Amint látható, a legtöbb konkurens terminust a legkorábban kiadott BBBŽ 1994 szótár tartalmazza; bőségüket feltehetően az a tény magyarázza, hogy Litvániában ekkor tértek át a tervgazdaságról a piacgazdaságra, ezért keresték az új fogalmak megnevezésének legjobb kifejezési eszközeit. Az AĮVTŽ 2000-ban kevés konkurens terminust találtak; e szótár szerkesztői, betartva a terminusok egyértelműségének követelményét, igyekeztek kerülni a szinonimákat, ezért a lehető legkevesebb konkurens terminust közölték. eTŽ 2005 1 A konkurens terminuscsoportok teljes száma kisebb, mint az egyes szótárakban talált konkurens terminuscsoportok összege, mivel e csoportok egy része egyes szótárakban megegyezett. 103Terminologija | 2015 | 22 abban különbözik a többi szótártól, hogy benne egyes kölcsönzött terminusok egyértelműen tiltottak, pl.: biznis ntk. = įvertinami kaip neteiktini ekonomikos terminijai, žodyne duodami jų ativerslas; harmonizavimas ntk. = derinimas; overdraft ntk. = számlahitel. Az AeTŽ 2006 adatai azt mutatják, hogy ebben a szótárban azoknak a kölcsönzött terminusoknak adják meg a litván megfelelőit, amelyek korábban kiadott szótárakban szerepeltek, pl.: amortizacija BBBŽ 1994, AĮVTŽ 2000, eTŽ 2005, nuvertėjimas / amortizacija AeTŽ 2006; faktoringas BBBŽ 1994, AĮVTŽ 2000, eTŽ 2005, skolų pardavimas / faktoringas AeTŽ 2006; multiplikatorius eTŽ 2005, AĮVTŽ 2000, daugiklis / multiplikatorius AeTŽ 2006. A különböző időszakokban kiadott gazdasági terminológiai szótárakban rögzített kölcsönzött terminusok és litván megfelelőik összevetése alapján kirajzolódik a terminusok litvanizálására irányuló tendencia: egy évtized alatt a litván terminus kiszorítja a kölcsönzöttet, és meghonosodik a szótárakban, pl.: aukcionas BBBŽ 1994, eTŽ 2005 „áruk és szolgáltatások nyilvános értékesítése a legmagasabb árat kínáló számára”, aukcionas, varžytynės eTŽ 2005, varžytynės AeTŽ 2006; biznis, verslas BBBŽ 1994 „áruk előállításához, kereskedelméhez és szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó, profitszerzésre irányuló tevékenység”, verslas AĮVTŽ 2000, eTŽ 2005, AeTŽ 2006; biznierius, verslininkas BBBŽ 1994 „saját eszközeivel üzleti vállalkozást (termékeket előállító vagy szolgáltatásokat nyújtó vállalkozást) szervező, profitszerzésre törekvő személy”, verslininkas AĮVTŽ 2000, eTŽ 2005; eksportas, išvežimas BBBŽ 1994, AeTŽ 2006 „áruk, szolgáltatások és állótőke külföldi országok számára történő értékesítése”, eksportas AĮVTŽ 2000, eTŽ 2005; faktoringas BBBŽ 1994, eTŽ 2005 „a kereskedelmi tartozások átruházásának módszere, amely szerint a vállalat ezeket a tartozásokat pénzügyi intézménynek adja el”, skolų pardavimas / faktoringas AeTŽ 2006; importas, įvežimas BBBŽ 1994, AeTŽ 2006 „áruk, szolgáltatások és állótőke külföldi országokból történő vásárlása”, importas AĮVTŽ 2000, eTŽ 2005; kontraktas, sutartis BBBŽ 1994 „a szerződő felek jogait és kötelességeit, valamint azok teljesítésének határidejét meghatározó dokumentum”, sutartis AĮVTŽ 2000, eTŽ 2005, AeTŽ 2006; menedžmentas lásd vadyba BBBŽ 1994 „tervezés, szervezés, motiválás és ellenőrzés a szervezet céljainak elérése érdekében”, vadyba AĮVTŽ 2000, AeTŽ 2006; menedžeris, vadūnas BBBŽ 1994, vadybininkas AeTŽ 2006; 104 Rasuolė Vladarskienė | A kölcsönzött és litván gazdasági terminusok versengése transakcija, sandoris BBBŽ 1994 „a vevő és az eladó közötti jogi szerződés”, sandoris AĮVTŽ 2000, sandorių metodas, sandorių balansas AeTŽ 2006. A vizsgált szótárakban szereplő versengő terminusok szerkezetéről szólva meg kell jegyezni, hogy az esetek többségében (69,6 százalékban) az egyszavas terminusoknak egyszavas megfelelőik vannak, mivel ekkor nagyobb a versenyképességük, pl.: arendavimas – nuoma BBBŽ 1994; depozitas – indėlis BBBŽ 1994; devalvavimas – nuvertinimas AeTŽ 2006; recesija – nuosmukis eTŽ 2005; šansas – galimybė BBBŽ 1994; ekonominė bazė – ekonominis pagrindas AeTŽ 2006; kapitalo formavimas – kapitalo sudarymas AeTŽ 2006; indėlio sertifikatas – indėlio pažymėjimas AeTŽ 2006. A versenytársak csoportjában általában egy megfeleltetés található, azonban néha több terminus is verseng egymással: litván és kölcsönzött, egyés kétszavas terminusok, pl.: : preferencija – pranašumas, pirmenybė BBBŽ 1994; testavimas – išbandymas, bandymas, tyrimas BBBŽ 1994; depozitorius – depozitarijus, saugotojas BBBŽ 1994; donacija – dovana, subsidija BBBŽ 1994; kompanionas – bendrininkas, partneris BBBŽ 1994; deficitas AĮVTŽ 2000, AeTŽ 2006, nepriteklius AĮVTŽ 2000, lėšų stoka AeTŽ 2006; anuitetas BBBŽ 1994, eTŽ 2005, AeTŽ 2006, kasmetinė išmoka BBBŽ 1994, metinė renta AeTŽ 2006. Az ilyen esetek azt mutatják, hogy továbbra is intenzíven keresik a legmegfelelőbb kifejezésmódot. A vizsgált szótárakban 52 esetet (24,4%) találtak, amikor egy kölcsönzött egyszavas terminus egy olyan kétszavas terminussal verseng, amelynek összetételébe más kölcsönzött szavak is bekerülhetnek, pl.: denonsavimas – sutarties nutraukimas BBBŽ 1994; filialas – pavaldžioji įmonė AĮVTŽ 2000; moratoriumas – mokesčių atidėjimas BBBŽ 1994; prolongacija – terminų atidėjimas, pratęsimas BBBŽ 1994; rangas – užimamos pareigos BBBŽ 1994; reeksportas – kartotinis išvežimas AeTŽ 2006; vakansija – laisvas etatas eTŽ 2005. Mindössze 7 eset (3,3%) fordult elő, amikor egy egyszavas terminus egy háromszavas terminussal verseng, pl.: reinvesticija – papildomas kapitalo įdėjimas BBBŽ 1994; revalvavimas – valiutos kurso padidinimas AeTŽ 2006. 5 (2,7%) esetben találtak egyszavas és négyszavas terminus közötti versengést, pl.: reimportas – grįžtamasis įvežimas į šalį BBBŽ 1994; garantas – akcijų pirkimo pasirinkimo sandoris AeTŽ 2006. Ebből következik, hogy az egyszavas terminusokat általában egyszavas versenytársakkal igyekeznek helyettesíteni, mivel több terminus versengése esetén a nyelvi gazdaságosság törvénye meglehetősen fontos. A hosszabb terminusok azonban a kevéssé ismert kölcsönzött rövid terminusokat is kiszoríthatják, ha az őket alkotó szavak jelentése alapján világossá válik az általuk jelölt fogalom jellemzése, pl.: : hedging – kockázatfedezés AeTŽ 2006; seigniorage – pénzkibocsátási illeték AeTŽ 2006. 105Terminológia | 2015 | 22 A terminusok tényleges versengését meglehetősen jól feltárja a terminusok dokumentumokban való használata. ezekből nemcsak a használati tendenciákat mutató statisztikai adatok nyerhetők2, hanem az is látható, hogyan zajlik a terminusok versengése: kezdetben egy kölcsönszó jelenik meg a használatban, később – egy vagy több szinonim litván terminus, amelyek mellett zárójelben még másodlagos változatként szerepel a kölcsönszó, végül pedig a szövegekben csak a litván terminus használata jelzi a versengő kapcsolatok lezárulását, vö. (R. V. szerkesztése): „Pénzügyi holdingtársaság – olyan pénzügyi intézmény, amelynek valamennyi ellenőrzött vállalkozása vagy azok többsége hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás, amelyek közül legalább az egyik hitelintézet.” (LRS 2002-06-11); „A rendelet 2. cikkének 2. része alapján történő irányító (holding) európai részvénytársaság alapításakor az irányító (holding) európai részvénytársaság alapítási feltételeinek tervezetét annak a könyvvizsgáló cégnek kell értékelnie, amellyel az irányító (holding) európai részvénytársaság alapítását kezdeményező valamennyi társaság szerződést köt” (VŽ 2004-05-11, Nr. 78-2710); „Pénzügyi holdingtársaság – olyan pénzügyi intézmény, amelynek valamennyi ellenőrzött vállalkozása vagy azok többsége hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás, amelyek közül legalább az egyik hitelintézet” (VŽ 2002-09-18, Nr. 91-3891); „Pénzügyi holdingtársaság – a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet <...> 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontjában meghatározottak szerint“ (TAR 2015-03-31, Nr. 2015-04829). A vizsgált anyag elemzése alapján megállapítható, hogy egyes kölcsönzött terminusok és litván megfelelőik még mindig kitartóan versengenek egymással, még azokban az esetekben is, amikor a szótárak és terminológiai adatbázisok a litván megfelelőt adják meg. A legszembetűnőbb példa talán a marketing kölcsönszó BBBŽ 1994 és annak litván megfelelője, a rinkodara „az értékesítési stratégia megszervezése és végrehajtása” AĮVTŽ 2000, eTŽ 2005, AeTŽ 2006 közötti verseny lehetne. Az LRSB-ben azt találták, hogy a marketing terminus alanyeseti, részes eseti, tárgyeseti és eszközhatározói esete 2 A statisztikai adatok nem teljesen pontosak, mivel a Litván Köztársaság Seimasának jogi aktuskereső adatbázisában automatikusan csak azon dokumentumok száma kérhető le, amelyekben a szó vagy szókapcsolat előfordult, nem pedig az előfordulások pontos száma (lehetséges, hogy egyes dokumentumokban a keresett szó vagy szókapcsolat egynél többször fordult elő). Más kérdés, hogy a keresett szó vagy szókapcsolat nem köznévi, hanem tulajdonnévi jelentésben is előfordulhat, vagyis jogi személy nevének részét képezheti, illetve abba beletartozhat, pl. : UAB „Marketingas“, „Baltijos regiono marketingas“, „Nemuno marketingas“, „Progresyvus marketingas“. Mindazonáltal a használati tendenciák ebben az adatbázisban meglehetősen világosan tükröződnek; a terminusok versenyének értékelésekor annak egyes szakaszait a dokumentumok elkészítésének dátumai is jól jelzik. 106 Rasuolė Vladarskienė | A kölcsönzött és litván gazdasági terminusok versenye 191 dokumentumban fordult elő, míg a birtokos eset 358 dokumentumban (a birtokos eset leggyakrabban függő összetevőként kerül be egy összetett terminusba). Az egyik formális oka annak, hogy ez a jövevényszó még mindig aktívan használatos a hivatalos szövegekben, az, hogy a marketing bekerült az Oktatási alágazatok osztályozásába: 342 marketing és reklám (VŽ 2000-07-28, Nr. 62-1887), továbbá az elmúlt években a Tanulmányi Minőségértékelési Központ igazgatójának rendeletével akkreditált tanulmányi programok elnevezéseiben is szerepel, például: üzletvezetés és marketing, marketing és kereskedelmi menedzsment (TAR 2015-05-20, Nr. 2015-07647); közönségkapcsolatok és marketing (TAR 2014-10-21, Nr. 201414467); marketing és médiaművészet (TAR 2014-07-08, Nr. 2014-09941); nemzetközi marketing és márkaépítés (TAR 2014-06-02, Nr. 2014-0605); marketing, marketing és nemzetközi kereskedelem, marketingmenedzsment, marketing és értékesítés, marketingirányítás, nemzetközi marketing és kereskedelem (TAR 2014-03-28, Nr. 2014-03628). Egy másik jogszabály, amely szintén hozzájárul e kifejezés versenyképességéhez, az Állami veszteségkimutatás sablonja, amelyben az egyik rovat elnevezése „Marketingköltségek” (TAR 2015-04-03, Nr. kainų ir energetikos kontrolės komisijos nutarimu patvirtintas pelno ir 2015-05160). Nemcsak a szótárakban, hanem a használatban is sikeresen meghonosodtak a pénzügyi eszközök litván elnevezései, nem pedig a más nyelvekből átvett változatok, annak ellenére, hogy használati területük meglehetősen szűk és specifikus, például: határidős ügylet BBBŽ 1994; jövőbeni elszámolási ügylet BBBŽ 1994, AeTŽ 2006 és futures ügylet BBBŽ 1994; forward ügylet BBBŽ 1994, AeTŽ 2006 és forward; opciós ügylet AeTŽ 2006 és opció BBBŽ 1994, AĮVTŽ 2000, euroopció BBBŽ 1994. Más, a más, únicamente por especialistas de un ámbito estrecho utilizados términos lituanos específicos tienen dificultades para competir con los préstamos; compárese trendas y nuonešis AeTŽ 2006 „1. la componente esencial a largo plazo de una serie temporal, que a menudo se calcula para mostrar la tendencia a largo plazo de la variación de una variable; 2. medida del valor medio de una variable económica (p. ej., los ingresos) en un momento determinado». En LRSB solo se encontraron 11 documentos con diversas formas declinadas del término trendas, por ejemplo: «<...> la influencia del tiempo se determina mediante los métodos de análisis pareado de ventas, análisis de reventas, análisis del coeficiente de tendencia de los precios de venta y análisis de regresión múltiple» (LRSB, 2002). En esta base de datos documental no se encontró nuonešis en ningún documento.