Geroji terminologinė bibliotekų patirtis

196 Nijolė Bliūdžiuvienė | A könyvtárak jó terminológiai gyakorlata A könyvtárak jó terminológiai gyakorlata Nijolė Bliūdžiuvienė Vilniusi Egyetem KULCSSZAVAK: könyvtártudományi terminológia, bibliográfiai terminológia, terminográfia, terminológiai szótárak, a terminusok használata A Bibliotekininkystės ir bibliografijos terminų žodyno (a továbbiakban – BBTŽ) könyvtártudományi és bibliográfiai terminusokat; négy füzet jelent meg. A terminusokat egy teljes évtizeden át a Litván Nemzeti Martynas Mažvydas füzeteiben az utóbbi két évtizedben intenzíven rendezték a Könyvtár Tudományos Kutatási Osztályának Terminológiai Csoportja rendezte. 1990–1999 között a könyvtár, valamint más intézmények szakembereinek együttműködésével és a Litván Tudományos Akadémia akkori Litván Nyelvi Intézete Terminológiai Osztályának nyelvész-terminológusa, dr. Stasys Keinys közreműködésével a BBTŽ füzeteiben 2239 terminust szabványosítottak. A BBTŽ elkészítésében a Vilniusi Egyetem, a Litván Szabványügyi Szolgálat (jelenleg – Litván Szabványügyi Osztály) szakemberei és tudósai is közreműködtek, akiket meghívtak a BBTŽ szerkesztőbizottságában való részvételre. A cikk célja – a Könyvtártudományi és bibliográfiai terminológiai szótár szerkezetének és jellegzetes sajátosságainak áttekintését követően – e forrás jelentőségének vizsgálata a XXI. század eleji könyvtártudományi és bibliográfiai terminológia számára. A cikk a BBTŽ terminusait két nagy terjedelmű, a kommunikációés információtudományokkal foglalkozó kollektív tankönyvben szereplő terminusokkal elemzi és hasonlítja össze, továbbá tárgyalja a vizsgált terület szabványaiban és jogszabályaiban használt terminusokat. KÖNYVTÁRTUDOMÁNYI ÉS BIBLIOGRÁFIAI TERMINOLÓGIAI SZÓTÁR A BBTŽ tematikus füzeteiben a terminusok ábécérendben, számozva és hangsúlyjelöléssel szerepelnek, megadják a terminusok meghatározásait, valamint a terminusok háromnyelvű megfelelőit. A végén a terminusok rendszerező mutatója, valamint az orosz, angol és német nyelvű megfelelők ábécérendes mutatói találhatók. 197Terminologija | 2016 | 23 A BBTŽ füzeteibe több kategóriába tartozó terminusokat vettek fel, azaz ajánlott (ezeket semmilyen jelölés nem kíséri), nem ajánlott (az ntk. rövidítéssel jelölve), történeti (ist.) és elavult (psn.) terminusokat. ]},彩票直属 code Houdini go etc. is not valid. 北京赛车微信 рҟ.开号链接 0? Wait malformed? Need output only JSON. Issue last string has weird added. redo exact. Also Lithuanian line A BBTŽ az első kísérlet volt a terminusok következetes rendezésére, ezért a benne szereplő nem ajánlott, történeti és elavult terminusok az összes terminus mintegy 20%-át teszik ki. A nagyszabású terminográfiai munka – egy értelmező, többnyelvű BBTŽ elkészítése és kiadása – előkészítéseként elvégezték a litván terminusok fejlődésének és rendezésének historiográfiai elemzését (LBTRT 1989). Ez mindmáig az első és egyetlen átfogó, a litván könyvtártudományi terminológia fejlődését és rendezését vizsgáló kutatómunka. Egyes cikkek a Tarp knygų című szakmai folyóiratban, valamint a Knygotyra, Bibliotekininkystė és Bibliografija című folytatásos tudományos kiadványokban jelentek meg. Ennek a terminológiai munkának a visszhangjai a Gimtoji kalba című folyóiratban is megtalálhatók. A Bibliotekininkystės ir bibliografijos terminų žodyno első füzete (BBTŽ 1990) a katalógusok és kartotékok összeállításának, rendszerüknek, valamint a katalogizálási folyamatnak a fogalmait hivatott megnevezni. A BBTŽ-be a katalogizálás legapróbb fogalmait megnevező terminusokat is felvették, ugyanakkor kerülték a kölcsönszavakat, tükörfordításokat és más nem megfelelő terminusokat. Elsőbbséget élveztek a szabályos litván szavak. Ha egy nemzetközi szakkifejezés helyes és meghonosodott a használatban, a BBTŽ fő terminusként vagy szinonimaként közli. Ez az 1990-ben kiadott BBTŽ-füzet 518 terminust tartalmazott. Egy évvel később, 1991-ben jelent meg a BBTŽ második füzete (BBTŽ 1991), amelybe 561 terminus került. Ebbe a számba beletartoznak a nyomtatott kiadványok előállításának és a nyomdai gyártás technikai eszközeinek nem ajánlott terminusai is, normatív terminusokra való hivatkozásokkal. A terminusok a kiadvány előállításának teljes ciklusát lefedik, amely három szakaszból áll. Az első a kézirat útja a kiadóig, a második a kézirat kiadvánnyá alakulása, valamint a kézirat kiadási folyamata valamennyi nyomdászati munkával, annak berendezéseivel, eszközeivel és módszereivel együtt. A harmadik a kiadványok típusai, a fogalmakat a külső jegyek és a szinkrón típusok szempontjából kiválasztva. Ebben a füzetben könyvtörténeti terminusokat is találunk, azonban a műfajtípusok, az író és a szöveg, illetve az olvasó és a szöveg irodalomtudományi viszonya nem kerül kifejtésre. A bibliográfia fajtáit, a bibliográfiai gyakorlat és tudomány területeit, valamint e területek terminusait jellemző 340 bibliográfiai terminust a BBTŽ harmadik füzetébe gyűjtötték össze, és 1994-ben tették közzé (BBTŽ 1994). A szerző az előszóban, egységes bibliográfiai terminológiai rendszer létrehozására 198 Nijolė Bliūdžiuvienė | A könyvtárak jó terminológiai gyakorlata a tudományos kommunikációban és a gyakorlati tevékenységben. Ezért a bibliográfiai terminológia rendezésekor arra törekedtek, hogy csökkentsék a más nyelvekből származó szükségtelen kölcsönszavak és tükörfordítások számát, valamint hogy a litván nyelvi terminusalkotás törvényszerűségei és követelményei szerint következetes bibliográfiai terminusrendszert alakítsanak ki. Így ebben a füzetben a szaknyelvben gyakran használt, megváltoztatandó terminusokat találjuk a javasolt terminusokra való hivatkozással. A külföldi nyelveken megadott megfelelők bibliográfiai terminusrendszerének tükrözése érdekében némelyikük csillaggal van megjelölve. A megfelelők ilyen jelölése a terminus használója számára azt jelenti, hogy ezeket nem találták meg terminusszótárakban, szabványokban vagy más terminológiai forrásokban, fordításukat pedig a BBTŽ idegennyelvi tanácsadói jóváhagyták. A két csillag olyan más nyelvű terminusokat jelöl, amelyek jelentése a bibliográfiai munka egyes országokban fennálló különbségei miatt nem felel meg teljes mértékben a litván terminus meghatározásának. E terminusrendezés ezen sajátossága miatt a tudományos és gyakorlati bibliográfiai munkában leggyakrabban használt terminusok rendszerük megőrzésével használhatók, önkényes tükörfordítások bevezetése nélkül. törekedve, megnevezte a terminusok értelmezésének sokféleségével és a köztük fennálló ellentmondásokkal kapcsolatos nehézségeket. E BBTŽ-füzet sajátosságának tekinthetjük St. Keinys „Szó a bibliográfiai terminusok használójához” című írását (Keinys 1994: 9–14). Ebben részletesen leírják a BBTŽ előkészítésének és a terminusok rendezése megszervezésének szakaszait, valamint a bibliográfiai terminusok szerkesztőbizottsági üléseken történő megvitatásának menetét. A terminusok használói röviden megismerkedhetnek a terminológiai munka sajátosságaival és a terminológia alapelveivel. Feltárul a nyelvi kérdésekkel kapcsolatos terminológiai munka és a BBTŽ tartalma. Felhívják a figyelmet a terminológia litván jellegének követelményére, és jellegzetes példákat közölnek az idegen nyelvű szavak litván szavakkal való felváltására. Mind a bibliográfiai munka gyakorlati, mind tudományos területén megszokott volt a valakihez vagy valamihez tartozás, illetve a rendeltetés viszonyát olyan többszavas terminussal kifejezni, amelynek egyik összetevője a „bibliografinis”. St. Keinys hangsúlyozza, hogy az ilyen viszonyokat a szláv és germán nyelvekben melléknévvel fejezik ki, a litván nyelvben azonban főnévi birtokos esetet kell használni. Ezért a bibliográfiai kiadvány, bibliográfiai munka, bibliográfiai kézikönyv, bibliográfiai mutató, bibliográfiai kultúra stb. terminus bekerültek a normatív BBTŽ-be, és kiegészítették a bibliográfiai terminusok általános rendszerét. A bibliográfiai munka és a bibliográfiai kiadványok típusainak, a bibliográfiai keresésnek és a bibliográfiai szolgáltatásnak, valamint a bibliográfiai leírásnak, a bibliográfiai információnak, a bibliográfia tudományának és a bibliográfiai kultúrának a terminusai használatba kerültek a gyakorlatban, a tudományos bibliográfiai munkában és az ezt a munkát szabályozó dokumentumokban. 199Terminologija | 2016 | 23 Ez fordulópontot jelentett a terminushasználatban, amelyet St. Keinys szerint a saját (litván) nyelv követelményei, valamint az a szükségesség határozott meg, hogy „az élő nyelvre támaszkodjunk, amely a legjobban mutatja és tükrözi a nemzet szellemét” (Keinys 1994: 13). „Ha világos litván terminusaink vannak a megfelelésre, alkalmasságra (megfelelőségre), kiszolgálásra, akkor nincs szükség a relevantiškumas vagy relevantumas, pertinentiškumas vagy pertinentumas, servisas kölcsönszavakra; ahol a leírás megfelelő, ott a charakteristika egyáltalán szükségtelen, és így tovább.” (Keinys 1994: 12–13). Nem használatosnak minősítettek számos kölcsönszót, amelyekre „van megfelelő saját szavunk, vagy alkothatunk ilyet” (Keinys 1994: 12). Az 1999-ben megjelent, negyedik BBTŽ-füzetbe, a Bibliotekos fondai-ba (BBTŽ 1999), 820 olyan terminust vettek fel, amelyek a könyvtári állományok típusait, az állomány kialakításának (gyarapításának, szervezésének és védelmének), valamint használatának és az állománytan fogalmait nevezik meg. Ebbe a számba nemcsak a javasolt terminusok és azok szinonimái tartoznak az előnyben részesítendő terminusokra való hivatkozásokkal, hanem a ritkán használt, történeti terminusok, valamint a nem javasolt terminusok is, a javasolt terminusra való hivatkozásokkal. Az említett BBTŽ-füzetbe olyan jelenségeket megnevező terminusokat is felvettek, amelyek a könyvtárakból már eltűntek, például: specfondas, szövetségi könyvcsere, szövetségi kötelespéldány stb. Az olyan terminusokat, amelyek a közelmúltban aktívan használatosak voltak, azonban a bekövetkezett politikai, társadalmi, gazdasági és egyéb változások miatt aktualitásukat vesztették, a BBTŽ történetiként jelöli, jóllehet korábban széles körben használták őket a szaknyelvben, gyakoriak voltak az akkori sajtóban és így tovább. Voltak olyan terminusok is, amelyeket nem javasolt és elavult terminusként jelöltek, például: fondo pasportizacija. Ebben a füzetben újdonság, hogy több és változatosabb utaló kapcsolat található benne, mint a másik háromban. A jelentés szempontjából közeli terminusokat a definíciókban a plg. és a dar žr. jelölések kapcsolják össze. A füzet terminusainak többsége több szóból áll, ezért zárójelben a komplex terminusnak azt a részét adják meg, amely a terminus használatakor elhagyható. A fondok kialakításának elmélete és gyakorlata országonként eltérő, ezért egyes terminusoknak nem sikerült meghatározni a más nyelvekbeli megfelelőit. A BBTŽ-ben több olyan terminus található, amelyek mellett nincs megadva orosz nyelvű megfelelő, helyettük pedig kötőjel szerepel. Ugyanakkor csillaggal jelölt angol és német nyelvű megfelelői is vannak, amelyek fordítását – esetenként a terminus valamivel bővebb meghatározásával együtt – az említett nyelvek szakemberei pontosították. A normatív BBTŽ-ben első alkalommal szerepel a könyvtári állományok teljes alapvető terminológiája. Az állománytípusokat, a könyvtári állomány kialakításának és használatának műveleteit megnevező terminusok világosan és pontosan feltárják a fogalmak tartalmát, valamint megfelelnek a litván nyelv szabályainak és a terminológiai rendezés alapelveinek. 200 Nijolė Bliūdžiuvienė | A könyvtárak jó terminológiai gyakorlata Ma már elképzelhetetlen, hogy a rendezett tárgyszójegyzéket másként nevezzük, mint rubrikynasnak; a rubrikatorius terminust nem ajánlottként tették közzé. A rekatalogavimas új elnevezést, a perkatalogavimas megnevezést kapta, a gép által olvasható katalógust mašininiu katalogu, a címre vonatkozó adatokat pedig paantraštiniais duomenimis nevezték el. 1990-ben az elektroninis katalogas terminust nem ajánlottként tették közzé, a hivatkozás a mašininis katalogas terminushoz vezet; a BBTŽ-be bekerült, a gyakorlati használatban azonban ritka katalogo propaganda terminus. A bibliográfiai leírás egyik területének, a felelősségi adatoknak a megnevezése itt nem ajánlott terminusként szerepel, a szerkesztők adatai kifejezésre utalva. Ez csupán néhány példa a szabványosítás alatt álló BBTŽ terminusai közül, amelyek néhány évtized elteltével már nem használatosak a szakmai nyelvben. Elektronikus katalógussal minden könyvtár rendelkezik, a felelősségi adatok pedig a bibliográfiai leírás egyik területét jelölik. Az 1991-ben szabványosított, a kiadási folyamatokkal, a könyv szerkezetével és a kiadványok típusaival kapcsolatos terminológiában egyes terminusoktól kívántak megválni, például: a paginációt oldalszámozásra, a redkolegija kifejezést szerkesztőbizottságra, a praislistas és preiskurantas kifejezéseket árjegyzékre, a kontrtitulas kifejezést címlap előtti oldalra, a koloncifras kifejezést oldalszámra, a filigranas kifejezést vízjelre, a forzacas kifejezést előzékre, az asteriskas kifejezést pedig csillagra, az adekvatusis vertimas kifejezést pontos fordításra, a peipebekas kifejezést pedig puha kötésű borítóra cserélték. Megfigyelhetjük azt a tendenciát, hogy az ajánlott terminusokkal igyekeznek felváltani az úgynevezett nemzetközi könyvszerkezeti terminusokat, valamint az angol nyelvből a szakmai nyelvbe behatoló angol kölcsönszavakat. A meg nem honosodott vagy nehezebben utat találó terminusok közül megemlíthető a skelbtasis dokumentas és a neskelbtasis dokumentas (ezek nem engedték át helyüket a publikuotasis dokumentas és nepublikuotasis dokumentas szinonimáknak), az audiovizualinis dokumentas nem ajánlott terminusként van jelölve, és helyette a garsinis regimasis dokumentas használata javasolt, az audiodokumentas helyett pedig a garsinis dokumentas kifejezésé. A BBTŽ negyedik füzetének megjelenése után a terminusrendezés eredményeit aktívan bemutatták tudományos konferenciákon és szakmai szemináriumokon, a litván könyvtári szakemberek számára előadásokat tartottak a terminológia változásairól, megismertették velük a könyvtári állományok normatív terminológiáját, és ösztönözték őket arra, hogy e terület teljesen új vagy ajánlott terminusait bevezessék a használatba. A BBTŽ negyedik füzete, a Bibliotekos fondai, még szélesebb utat tört a normatív litván terminológia számára. A nemkívánatos alkova terminuszt az įsienis, a dokumento remontas terminuszt a dokumento taisymas, az etiketė terminuszt a lipdė, a fondo dinamika terminuszt a fondo kaita, a fondo cirkuliavimas terminuszt a fondo apytaka, a fondo formavimas terminuszt a fondo sudarymas, a fondo proporcija terminuszt a fondo darna, a fondo relevantu- 201Terminologija | 2016 | 23 mas terminuszt a fondo atitiktis, a fondo statiškumas terminuszt a fondo pastovumas, a horizontalioji saugykla terminuszt a vienaukštė saugykla, az idealusis fondo modelis terminuszt a pavyzdinis fondo modelis, a jarusinė saugykla terminuszt a daugiaaukštė saugykla, a lokalinis komplektavimo koordinavimas terminuszt a vietinis komplektavimo koordinavimas, a fondo dislokacija terminuszt a fondo išdėstymas, a fondo egzemplioriškumas terminuszt a fondo egzemp lioringumas, a fondo pilnumas terminuszt a fondo išsamumas, a lakūna terminuszt a fondo spraga és így tovább (BBTŽ 1999). Megnevezhetők más, a használatban meghonosodott normatív terminusok is, például: az atsarginis fondas váltotta fel a rezervinis fondas terminust, a fondo apskaitos vienetas a saugojimo vienetas terminust, a vienetinė (fondo) apskaita az individuali apskaita terminust, az inventoriaus knyga az inventorinė knyga terminust. Nehezebben honosodtak meg az alábbi terminusok: bibliotekos žymuo, dokumento nuodėvis, dokumentas paklydėlis, dokumento pakaitas, fondo išgalės, fondo išlykis, fondo darna, dokumentų gautis, dokumento apytaka, dokumento dūlėjimas, (dokumento) likinys, dokumento netektis, dokumento pakaitas, fondo atliekos. A könyvtári terminológia rendezésének ebben a szakaszában főként számos olyan új terminust javasoltak, amelyek korábban soha nem fordultak elő a szaknyelvi használatban; ezek sikeresen meghonosodtak, és nemcsak a beszélt és írott nyelvben használatosak, hanem bekerültek a litván szabványokba, valamint a könyvtári normatív és a könyvtári tevékenység elszámolási dokumentumaiba is. KÖNYVTÁRÉS BIBLIOGRÁFIATUDOMÁNY A TERMINUSOK HASZNÁLATA A XXI. SZÁZADBAN 2005-ben a Vilniusi Egyetem kiadta a Könyvtárés információtudományi tanulmányok kézikönyvét (BISV 2009) – a Vilniusi Egyetem Kommunikációs Karának oktatói és gyakorlati szakemberei több mint két éven át végzett közös munkájának eredményét. Amint azt a tanulmányi kézikönyv előszava megjegyzi, célja „a könyvtártudomány és az információtudomány tantárgyainak széles spektrumát” bemutatni, ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy „ez a könyv mintegy a különböző oktatási stílusok mozaikja; ezt mind az egyes tantárgyak sajátossága, mind a szerzők kifejezésmódjának egyedisége meghatározta, amelyet nem törekedtek egységesíteni” (BISV 2009: 14). Úgy tűnik, ezzel indokolható, hogy a tanulmányi kézikönyvben nem normatív terminusok is találhatók. Például a dokumentumok kiselejtezéséről szóló részben a fondok tisztítása nem normatív terminus, valamint az angol „weeding” szó szabad fordítása szerepel (BISV 2009: 470), noha az egyik BBTŽ-füzetben, amely 1999-ben jelent meg, az említett angol szó a dokumentum eltávolítása litván terminus angol nyelvű megfelelője, a fond tisztítása terminus pedig nem használható a dokumentum eltávolítása jelentésében. Azonban 202 Nijolė Bliūdžiuvienė | Jó terminológiai könyvtári gyakorlat A tankönyvben egyes terminusok meghatározásai szó szerint is szerepelnek, például a nyílt fond meghatározása (BISV 2009: 476). A tankönyvben a dokumentumok és fondok elrendezésének normatív terminusai használatosak, pl.: a dokumentumok formai elrendezése, a dokumentumok tematikus elrendezése, a dokumentumok tárgyi elrendezése, a dokumentumok kronologikus elrendezése, a dokumentumok földrajzi elrendezése, a dokumentumok nyelvi elrendezése, a dokumentumok formátum szerinti elrendezése, a dokumentumok numerikus elrendezése. A szövegben nem vállalják a szigorú dokumentum-elrendezés normatív terminusváltozat használatát; a szövegben a ferde vonal után a nem ajánlott jobbágyi elrendezés terminusváltozataként szerepel (BISV 2009: 475–478). A szövegben az állománygyarapítás alapelveinek megnevezésekor egyes szabványos terminusokat zárójelben adnak meg, például: profilírozás (irányultság), koordinálás (összehangolt állománygyarapítás), jóllehet a BBTŽ-ben a faji jelző birtokos szerkezetű alakja a suderintasis komplektavimas (BISV 2009: 452). Összekeverik a dokumentumok apytaka és a dokumentumok apyvarta szabványos terminusokat; erre a szövegben szereplő angol megfelelőből következtethetünk (BISV 2009: 470). A kommunikációés információtudományok másik terjedelmes oktatási kiadványa, a Knygotyra, 2006-ban jelent meg, 2007-ben pedig napvilágot látott a második kiadása. A tankönyv előszavában hangsúlyozzák, hogy célja „megismertetni a tudományos és szakmai terminológiával” (Knygotyra 2006: 21), valamint hogy „itt a szakmai képzés szempontjából fontos terminológiai <...> kérdéseket <...> tárgyalják <...>” (Knygotyra 2006: 22). Szinte minden fejezetben találunk fogalommagyarázatokat. A terminológiára való odafigyelés ígéretének eleget téve azonban a tankönyv teljes második fejezete kizárólag a könyvtudomány terminológiájának van szentelve. Tárgyalja a könyvtudomány litván terminológiájának fejlődését, külön részek foglalkoznak a terminusszótárakkal, a könyvtudományi terminusok képzésével és használatával, valamint a könyvtudományi terminusok meghatározásaival. A tankönyvet magyarázó terminológiai szójegyzék gazdagítja (Knygotyra 2006: 347–397). A könyvtudomány terminológiája szempontjából jelentősnek minősül a BBTŽ első két füzete (Knygotyra 2006: 59). A tankönyv terminológiai szójegyzéke tartalmazza az említett füzetek szabványos terminusait. Külön áttekintést érdemelnek a jogszabályokban használt terminusok. A BBTŽ negyedik füzetében a nem ajánlott fondo judėjimas terminust a szabványos fondo kaita váltotta fel. Ezt a terminust más szabványos terminusokkal, például az atsarginis fondas, bendrosios fondo apskaitos knyga terminusokkal együtt a Litván Köztársaság kulturális miniszterének rendeletei használják (LRKMĮ 2005; LRKMĮ 2006; LRKMĮ 2010), és az említett terminusokat ezekből az egyes könyvtárak munkarendjének leírásaiba, illetve az állomány nyilvántartására és védelmére vonatkozó szabályzatokba is átvették. Ez a szabványos terminológia rögzítésének és használatának egyik hivatalos módja. 203Terminologija | 2016 | 23 A sok éven át használatos a fondusz teljes körű nyilvántartása és a fondusz teljes körű nyilvántartásának könyve terminusokat felváltotta az általános (fondusz-)nyilvántartás és az általános (fondusz-)nyilvántartás könyve újítás; e terminusokat a legmagasabb szinten alkalmazták, azaz beillesztették a Litván Köztársaság kulturális miniszterének a könyvtári fondusz védelméről, valamint a könyvtári fondusz nyilvántartásáról szóló rendeleteibe (LRKMĮ 2006; LRKMĮ 2010). Meg kell jegyezni, hogy egyes dokumentumtípusok megnevezése szintén meghonosodott a jogszabályokban. A Litván Köztársaság Kormányának 2016. június 8-i, A kötelespéldányok számáról és könyvtáraknak történő átadásáról szóló határozatának új, akárcsak az egy évtizeddel korábban kidolgozott előző szövegváltozatában a hangzó, látható dokumentumok és a hangzó-látható dokumentumok terminusokat használják (LRV 2016). Nem kevésbé fontos a normatív terminusok szabványokba való átvitele sem. Az első szakasz az eredeti litván szabványok BBTŽ alapján történő elkészítése volt. Négy év alatt, 1994-től 1998-ig, hét eredeti litván terminológiai szabvány készült el, amelyek 663 terminust tartalmaztak, megadták azok meghatározásait és idegen nyelvű megfelelőit. A terminológiai szabványok a kiadványtípusok, valamint a szerzőség és a kiadás, továbbá a bibliográfiai rekord összeállításának és a katalogizálásnak a terminusait foglalták magukban; három szabvány a könyvtári fondusz terminológiájához kapcsolódott. Die ursprünglichen Terminologiestandards, in denen mehr als 600 Termini enthalten waren, verloren 2008 ihre Gültigkeit; die bereits normierten Termini des Bibliothekswesens und der Bibliografie wurden jedoch in den Standard LST ISO 5127:2008 Information und Dokumentation aufgenommen. Erklärendes Wörterbuch. Der völlig neue Terminus Ausleihe, der als statistischer Indikator verstanden und als Anzahl der innerhalb eines bestimmten Zeitraums ausgeliehenen Dokumente definiert wird, ersetzte rasch die Dokumentenausleihe; dadurch wurden die Begriffe des statistischen Indikators und des Arbeitsprozesses getrennt, und der Terminus wurde in den litauischen Standards (LST ISO 5127:2008; LST ISO 2789:2013) verankert. Die 1090 Termini der litauischen Fassung des einzigen internationalen Terminologiestandards des untersuchten Bereichs (LST ISO 5127:2008) wurden von der Staatlichen Kommission für die litauische Sprache gebilligt. Das Terminologiesystem des Bibliothekswesens und verwandter Bereiche wurde auch durch die in den litauischen Fassungen anderer Standards der Internationalen Organisation für Normung enthaltenen Termini ergänzt. In den Jahren 2000–2015 wurden 23 litauische Fassungen internationaler Standards im Bereich Information und Dokumentation erstellt, in die 1678 Termini aufgenommen wurden. Die ständigen Veränderungen in diesem Bereich zeigen sich auch in der Zunahme der Termini in verschiedenen Ausgaben von Standards zum selben Thema; ein Beispiel für einen solchen Stan- 204 Nijolė Bliūdžiuvienė | Gute terminologische Bibliothekspraxis dard ist ISO 2789. A vizsgált időszakban a nemzetközi könyvtári statisztikára vonatkozó szabvány három kiadása készült el. E szabvány minden egyes kiadásában folyamatosan nőtt a terminusok száma. 2003-ban 93 terminus volt, 2006-ban – 105, 2013-ban pedig – 159; ez utóbbi litván változatát 2015-ben vették át (LST ISO 2789:2013). Így a litván szabvány hasznos forrása lehet a litván terminusoknak és idegen nyelvű megfelelőiknek. KÖVETKEZTETÉSEK A könyvtártudományi és bibliográfiai terminusok rendszeres rendezése a XX. század 9–10. évtizedében zajlott. Ebben az időszakban a Litván Nemzeti Martynas Mažvydas Könyvtárban Stasys Keiny terminológussal, valamint idegen nyelvi és más területek szakembereivel együttműködve elkészítették és kiadták a normatív többnyelvű Könyvtártudományi és bibliográfiai terminológiai szótár négy füzetét. A tematikus füzetekben több mint kétezer, a kiadás és a dokumentumtípusok litván terminusát szabványosították, továbbá a katalogizálás, a bibliográfia, valamint a teljes könyvtári állomány kialakításának ciklusa, annak védelme és az állománytípusok terminusait. A könyvtártudományi és bibliográfiai terminusok rendezésének ez a szakasza a sikeres intézményközi együttműködés példája volt – a már használt szabványosított terminusokat, valamint a használatra javasolt új terminusokat nemcsak a terminológiai elvek alapján, hanem a könyvtári gyakorlat sajátosságait figyelembe véve is terjesztik elő. A BBTŽ négy füzete lehetőséget teremtett más rendezési módszerek – a terminusok szabványosítása – megkezdésére. A XX. század 10es éveiben hét eredeti litván terminológiai szabványt dolgoztak ki, amelyek 2008-ban hatályukat vesztették. A XXI. században elkészített nemzetközi szabványok litván változatainak elemzése során megállapították, hogy azok több mint másfél ezer terminust tartalmaznak, amelyek kiegészítették a könyvtártudományi és bibliográfiai terminusok meglévő rendszerét. A normatív terminusok használatát elősegíti, hogy bekerülnek a jogszabályokba, szabványokba, valamint a tanulmányokhoz készült kiadványokba. Ily módon biztosítható a normatív terminusok rögzülése a könyvtárosok szakmai nyelvében, a könyvtárak tevékenységét szabályozó dokumentumokban és a tudományos kommunikációban. A kommunikációés információtudományok alapvető tankönyveiben szereplő terminusok vizsgálata alapján látható, hogy a tanulmányi kiadványokba számos normatív terminust beillesztettek, azonban még javítandó terminusok is előfordulnak. A terminusok többsége meghonosodott, és bekerült az aktív használatba. Hangsúlyozni kell, hogy a litván könyvtártudományi és bibliográfiai terminusoknak csak kis része