Geroji terminologinė bibliotekų patirtis

A könyvtárak terminológiai gyakorlatának jó példái NIJOLĖ BLIŪDŽIUVIENĖ Vilniaus universitetas KULCSSZAVAK: könyvtártudományi terminológia, bibliográfiai terminológia, terminográfia, szakszótárak, terminushasználat A XX. század utolsó két évtizedében intenzíven rendezték a könyvtártudományi és bibliográfiai terminusokat, és megjelent a Könyvtártudományi és bibliográfiai terminusok szótára (a továbbiakban: BBTŽ) négy normatív füzete. A terminusokat egész évtizeden át a Litván Nemzeti Martynas Mažvydas Könyvtár Tudományos Kutatási Osztályának Terminológiai Csoportja rendezte. 1990–1999 között a könyvtár és más intézmények szakembereinek közreműködésével, valamint a Litván Tudományos Akadémia akkori Litván Nyelvi Intézetének Terminológiai Osztályán dolgozó nyelvész-terminológus, dr. Stasys Keinys segítségével 2239 terminust szabványosítottak a BBTŽ füzeteiben. A BBTŽ előkészítésében a Vilniusi Egyetem, a Litván Szabványügyi Szolgálat (ma: Litván Szabványügyi Hivatal) szakemberei és tudósai is közreműködtek, akiket felkértek a BBTŽ szerkesztőbizottságában való részvételre. A cikk célja, hogy a Könyvtártudományi és bibliográfiai terminusok szótára szerkezetének és jellegzetességeinek ismertetése után elemezze e forrás jelentőségét a XXI. század elejének könyvtártudományi és bibliográfiai terminológiája szempontjából. A cikk elemzi és összehasonlítja a BBTŽ terminusait két, nagy terjedelmű, a kommunikáció- és információtudományokkal foglalkozó kollektív tankönyvben szereplő terminusokkal, továbbá tárgyalja az adott terület szabványaiban és jogszabályaiban használt terminusokat. A KÖNYVTÁRTUDOMÁNYI ÉS BIBLIOGRÁFIAI TERMINUSOK SZÓTÁRA A BBTŽ füzeteiben a terminusok ábécérendben szerepelnek, számozottak és hangsúlyjelöléssel vannak ellátva; megadják a terminusok meghatározásait és három nyelven a megfelelőiket. A végén a terminusok rendszerező mutatója, valamint egy betűrendes- 196 Nijolė Bliūdžiuvienė | Geroji terminologinė bibliotekų patirtis az orosz, angol és német nyelvű megfelelőket tartalmazó mutató. A BBTŽ füzetei több kategóriába sorolt terminusokat tartalmaznak: ajánlottakat (jelöletlenül), nem ajánlottakat (a ntk. rövidítéssel jelölve), történetieket (ist.) és elavultakat (psn.). A BBTŽ az első kísérlet a terminusok következetes rendezésére, ezért a benne szereplő nem ajánlott, történeti és elavult terminusok az összes terminus mintegy 20 százalékát teszik ki. A nagy volumenű terminográfiai munka – egy magyarázó, többnyelvű BBTŽ elkészítése és kiadása – előkészítéseként elvégezték a litván terminusok fejlődésének és rendezésének történeti elemzését (LBTRT 1989). Ez az első és mindmáig egyetlen átfogó kutatómunka a litván könyvtártudományi terminológia fejlődéséről és rendezéséről. Egyes cikkek szakmai folyóiratban, a Tarp knygų címűben, illetve folyamatosan megjelenő tudományos kiadványokban, a Knygotyra, Bibliotekininkystė, Bibliografija címűekben jelentek meg. E terminológiai munka visszhangjai a Gimtosios kalbos folyóiratban is fellelhetők. Pirmasis Bibliotekininkystės ir bibliografijos terminų žodyno sąsiuvinis (BBTŽ 1990) skirtas katalogų ir kartotekų sudarymo, jų sistemos ir katalogavimo proceso sąvokoms įvardyti. Į BBTŽ įtraukti terminai, įvardijantys net smulkiausias katalogavimo sąvokas, tačiau vengta skolinių, vertinių ir kt. netinkamų terminų. Pirmenybė teikta taisyklingiems lietuviškiems žodžiams. Jeigu tarptautinis terminas yra taisyklingas ir prigijęs vartosenoje, jis BBTŽ pateiktas kaip pagrindinis terminas arba sinonimas. Šis BBTŽ 1990 m. išleistas sąsiuvinis apėmė 518 terminų. Egy évvel később, 1991-ben megjelent a BBTŽ második füzete (BBTŽ 1991), amely 561 terminust tartalmazott. Ebbe a számba a nyomtatott kiadványok előállításának és a poligráfiai nyomtatásnak a műszaki eszközeit jelölő, nem ajánlott terminusok is beletartoznak, a normatív terminusokra való utalásokkal együtt. A terminusok a kiadvány-előállítás teljes ciklusát lefedik, amely három szakaszból áll. Az első a kézirat útja a kiadóhoz, a második a kézirat kiadvánnyá alakulása és a kéziratkiadás folyamata, valamennyi poligráfiai munkával, berendezéssel, eszközzel és eljárással együtt. A harmadik a kiadványtípusok köre; a fogalmak kiválasztása a külső jegyek és a szinkrón típusok szempontjából történik. Ebben a füzetben könyvtörténeti terminusokat is találunk, az irodalomtudományi műfajok, az író és a szöveg, illetve az olvasó és a szöveg közötti viszony azonban nem kerül kifejtésre. A bibliográfia típusait, a bibliográfiai gyakorlat és tudomány területeit, valamint e területek terminusait leíró 340 bibliográfiai terminust a BBTŽ harmadik füzetébe gyűjtötték össze, és 1994-ben tették közzé (BBTŽ 1994). A szerző az előszóban a bibliográfiai terminológia egységes rendszerének kialakítására törekedve megnevezte a terminusok eltérő értelmezéséből és használatuk tudományos kommunikációban, illetve gyakorlati tevékenységben tapasztalható ellentmondásaiból eredő nehézségeket. Terminologija | 2016 | 23 197 Ezért a bibliográfiai terminológia rendezése során arra törekedtek, hogy csökkentsék a más nyelvekből átvett szükségtelen kölcsönszavak és tükörfordítások számát, valamint a litván nyelv terminusalkotási törvényszerűségei és követelményei szerint következetes bibliográfiai terminusrendszert alakítsanak ki. Így ebben a füzetben a szakemberek nyelvében gyakran használt, lecserélendő terminusokat találunk, az ajánlott terminusokra mutató utalással. A külföldi nyelvű bibliográfiai terminusok megfelelőit is megjelenítendő, néhányukat csillaggal jelölték. Az ilyen jelölés azt jelzi a terminus használója számára, hogy az adott megfelelőket nem találták meg terminusszótárakban, szabványokban vagy más terminológiai forrásokban, fordításukat pedig a BBTŽ idegen nyelvi tanácsadói hagyták jóvá. A két csillag olyan más nyelvű terminusokat jelöl, amelyek jelentése a különböző országok bibliográfiai munkájának eltérései miatt nem felel meg teljesen a litván terminus meghatározásának. A terminusrendezés e sajátossága miatt a tudományos és gyakorlati bibliográfiai munkában leggyakrabban használt terminusok úgy alkalmazhatók, hogy megőrzik a rendszert, és nem vezetnek be önkényes tükörfordításokat. E BBTŽ-füzet különlegességének tekinthető St. Keinys terminológus „Szó a bibliográfiai terminusok használójához” című írása (Keinys 1994: 9–14). Részletesen ismerteti a BBTŽ összeállításának és a terminusrendezés megszervezésének szakaszait, valamint a bibliográfiai terminusok szerkesztőbizottsági üléseken történő megvitatásának menetét. A terminusok használói rövid tájékoztatást kapnak a terminológiai munka sajátosságairól és fő elveiről. Bemutatja a nyelvi kérdésekhez kapcsolódó terminológiai munkát és a BBTŽ tartalmát. Felhívja a figyelmet a terminológia litván jellegének követelményére, és jellegzetes példákat közöl az idegen nyelvi szavak litván szavakkal való helyettesítésére. Mind a gyakorlati, mind a tudományos bibliográfiai munkában megszokott volt, hogy a valakihez vagy valamihez tartozás, illetve a rendeltetés viszonyát olyan többszavas terminussal fejezzék ki, amelynek egyik eleme a „bibliográfiai” melléknév. St. Keinys hangsúlyozza, hogy a szláv és germán nyelvek az ilyen viszonyokat melléknévvel fejezik ki, a litván nyelvben azonban főnévi birtokos esetet kell használni. Ezért az olyan terminusok, mint a bibliográfia kiadványa, bibliográfiai munka, bibliográfiai kézikönyv, bibliográfiai mutató, bibliográfiai kultúra stb. bekerültek a normatív BBTŽ-be, és kiegészítették a bibliográfiai terminusok általános rendszerét. A bibliográfiai munka és kiadványtípusok, a bibliográfiai keresés és szolgáltatás, valamint a bibliográfiai feltárás, a bibliográfiai információ, a bibliográfia tudománya és a bibliográfiai kultúra terminusai használatba kerültek a gyakorlatban, a tudományos bibliográfiai munkában és az azt szabályozó dokumentumokban. 198 Nijolė Bliūdžiuvienė | Geroji terminologinė bibliotekų patirtis Ez fordulópontot jelentett a terminushasználatban, amelyet St. Keinys szerint az anyanyelv (a litván nyelv) követelményei, valamint az a szükségesség idézett elő, hogy „az élő nyelvre támaszkodjunk, amely a legjobban mutatja és tükrözi a nemzet szellemét” (Keinys 1994: 13). „Ha világos litván terminusaink vannak: megfelelés, alkalmasság (megfelelőség), kiszolgálás, akkor nincs szükség a relevantiškumas vagy relevantumas, pertinentiskumas ar pertinentumas, servisas kölcsönszavakra; ahol a leírás megfelelő, ott egyáltalán nincs szükség jellemzőre stb.” (Keinys 1994: 12–13). Nem ajánlottnak minősítettek számos olyan kölcsönszót, amelyekre „van megfelelő saját szavunk, vagy alkothatunk ilyet” (Keinys 1994: 12). Az 1999-ben megjelent negyedik BBTŽ-füzetbe, a Bibliotekos fondai címűbe (BBTŽ 1999), 820 terminust vettek fel, amelyek a könyvtári állományok típusait, az állomány kialakításával (gyarapításával, szervezésével és védelmével), használatával, valamint az állományismerettel kapcsolatos fogalmakat nevezik meg. E számba nem csupán az ajánlott terminusok és szinonimáik tartoznak bele, a preferált terminusokra mutató utalásokkal, hanem a ritkán használt és történeti terminusok, valamint a nem ajánlott terminusok is, az ajánlott terminusokra mutató utalásokkal. Az említett BBTŽ-füzetbe olyan terminusok is bekerültek, amelyek a könyvtárakban már nem létező jelenségeket neveznek meg, például: specfondas, sąjunginiai knygų mainai, sąjunginis privalomasis egzempliorius stb. Az ilyen terminusokat – amelyek a közelmúltban még aktív használatban voltak, ám a bekövetkezett politikai, társadalmi, gazdasági és más változások miatt időszerűtlenné váltak – a BBTŽ történetiként jelöli, jóllehet korábban széles körben használták őket a szakmai nyelvben, és gyakran előfordultak az akkori sajtóban. Akadtak olyan terminusok is, amelyeket nem ajánlottként és elavultként jelöltek, például: fondo pasportizacija. E füzet újdonsága, hogy a másik háromhoz képest többféle utalási kapcsolatot tartalmaz. A jelentésükben közeli terminusokat a meghatározásokban a vö. és lásd még jelölésekkel kapcsolják össze. A füzet terminusainak többsége többszavas, ezért zárójelben adják meg az összetett terminus elhagyható elemét. Az állományok kialakításának elmélete és gyakorlata országonként eltér, ezért egyes terminusok más nyelvű megfelelőit nem sikerült megállapítani. A BBTŽ-ben néhány terminus mellett nincs orosz nyelvű megfelelő feltüntetve, helyette kötőjel áll. Ugyanakkor csillaggal jelölt angol és német megfelelőket is találunk; fordításukat, olykor a terminus valamivel bővebb meghatározásával együtt, az említett nyelvek szakemberei pontosították. A normatív BBTŽ-ben első alkalommal szerepel a könyvtári állományok teljes alapvető terminológiája. Az állománytípusokat, a könyvtári állomány kialakításának és használatának műveleteit megnevező terminusok világosan és pontosan tárják fel a fogalmak tartalmát, továbbá megfelelnek a litván nyelv szabályainak és a terminusrendezés elveinek. Terminologija | 2016 | 23 199 Ma már elképzelhetetlen, hogyan lehetne másként nevezni a tárgyszórendszert: a rendezett tárgyszavak jegyzékére használt tárgyszójegyzék kifejezést nem javasolják. A rekatalogizálás új elnevezést kapott: átkatalogizálás; a géppel olvasható katalógust gépi katalógusnak nevezték el, az a főcímet érintő adatok pedig alcímadatok lettek. 1990-ben az elektronikus katalógus kifejezést nem javasolták, helyette a gépi katalógus terminus használatát ajánlották; a BBTŽ-be felvett, a gyakorlati használatban azonban ritka terminus a katalóguspropaganda. A bibliográfiai leírás egyik adatcsoportját, a felelősségi adatokat itt nem ajánlott terminusként jelölik, a közreműködői adatok kifejezésre utalva. Ez csupán néhány példa a normatív BBTŽ terminusaiból, amelyeket néhány évtized elteltével már nem használnak a szaknyelvben. Elektronikus katalógusa minden könyvtárnak van, a felelősségi adatok pedig a bibliográfiai leírás egyik adatcsoportját jelentik. 1991-ben a kiadási folyamatokra, a könyv felépítésére és a kiadványtípusokra vonatkozó terminológia szabványosításával egyes terminusokat igyekeztek kiküszöbölni, például: a pagináció helyett a oldalszámozás, a szerkesztőségi kollektíva helyett szerkesztőbizottság, a praislista és preiskurant helyett árjegyzék, a kontrtitulus helyett előcímoldal, a koloncifra helyett oldalszám, a filigrán helyett vízjel, a forzacas helyett előzék, az asteriszkasz helyett csillag, az adekvát fordítás helyett pontos fordítás, a peipebekas helyett puha kötés. Megfigyelhető az a tendencia, hogy az ajánlott terminusok felváltják az úgynevezett nemzetközi könyvszerkezeti terminusokat, valamint az angol nyelvből a szaknyelvbe bekerülő angol kölcsönszavakat. A meg nem honosodott vagy nehezebben utat találó terminusok közül megemlíthető a közzétett dokumentum és a nem közzétett dokumentum (ezek nem szorították ki a publikált és nem publikált dokumentum szinonimákat), az audiovizuális dokumentum terminust nem ajánlottként jelölik, és helyette a hangzó-vizuális dokumentum használatát javasolják; az audiodokumentum helyett hangzó dokumentum. A BBTŽ negyedik füzetének megjelenésével a terminológiai rendezés eredményeit tudományos konferenciákon és szakmai szemináriumokon mutatták be, a litván könyvtári szakemberek számára előadásokat tartottak a terminológia változásairól, ismertették velük a könyvtári állomány normatív terminológiáját, és arra buzdították őket, hogy teljesen új vagy ajánlott terminusokat vezessenek be e terület használatába. A BBTŽ negyedik füzete, a Könyvtári állomány, még szélesebb utat tört a normatív litván terminológia előtt. A nem ajánlott alkova terminust az állományon kívüli példány váltotta fel, a dokumentum javítása helyett dokumentumhelyreállítás, címke helyett ragasztott címke, az állomány dinamikája helyett az állomány változása, az állomány cirkulációja helyett az állományforgalom, az állomány kialakítása helyett az állomány gyarapítása, az állomány aránya helyett az állomány összhangja, az állomány relevan 200 Nijolė Blūdžiuvienė | Geroji terminologinė bibliotekų patirtis ciája helyett az állomány megfelelősége, az állomány statikussága helyett az állomány állandósága, a vízszintes raktár helyett az egyszintes raktár, az ideális állománymodell helyett a mintaszerű állománymodell, a többszintes raktár helyett a többemeletes raktár, a helyi gyarapítási koordináció helyett a helyi gyarapítási koordináció, az állomány diszlokációja helyett az állomány elhelyezése, az állomány példányszám-jellege helyett az állomány példányossága, az állomány teljessége helyett az állomány részletessége, a lacuna helyett az állomány hiánya és így tovább (BBTŽ 1999). Megnevezhetők más, a használatban meghonosodott normatív terminusok is, például: a tartalék állomány váltotta fel a rezerv állományt, az állomány-nyilvántartási egység a megőrzési egységet, az egyedi (állomány-)nyilvántartás az egyéni nyilvántartást, a leltárkönyv pedig a leltári könyvet. Nehezebben honosodtak meg az olyan terminusok, mint a könyvtári jelzet, a dokumentum megmutatója, az elkallódott dokumentum, a dokumentumpótlás, az állomány lehetőségei, az állomány hiánya, az állomány összhangja, a dokumentumok beérkezése, a dokumentumforgalom, a dokumentum felosztása, a (dokumentum) maradványa, a dokumentum elvesztése, a dokumentumpótlás, az állomány selejtjei. A könyvtári terminológia rendezésének ebben a szakaszában javasolták a legtöbb olyan új terminust, amelyet korábban soha nem használtak a szaknyelvben; ezek sikeresen meghonosodtak, és nemcsak a beszélt és írott nyelvben használatosak, hanem bekerültek a litván szabványokba, valamint a könyvtári normatív dokumentumokba és a könyvtári tevékenység nyilvántartására szolgáló dokumentumokba is. A könyvtártudományi és bibliográfiai terminusok használata a XXI. században 2005-ben a Vilniusi Egyetem kiadta a Bibliotekininkystės ir informacijos studijų vadovą (BISV 2009) című könyvet – a Vilniusi Egyetem Kommunikációs Karán oktatók és gyakorlati szakemberek több mint két éven át tartó közös munkájának eredményét. Ahogyan a tankönyv előszava megjegyzi, célja, hogy bemutassa „a könyvtártudományi és információtudományi tárgyak széles spektrumát”, ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy „ez a könyv mintegy a különböző oktatási stílusok mozaikja; ezt az egyes tárgyak sajátosságai és a szerzők egyéni kifejezésmódja egyaránt meghatározta, amelyeket nem kívántak egységesíteni” (BISV 2009: 14). Feltehetően ez magyarázza, hogy a tankönyvben nem szabványos terminusok is találhatók. Például a dokumentumok selejtezéséről szóló részben a nem szabványos fondų valymas terminust használják, amely a „weeding” angol szó szabad fordítása (BISV 2009: 470), noha az egyik BBTŽ-füzet 1999-es kiadásában az említett angol szó a dokumento šalinimas litván terminus angol megfelelője, a fondo valymas terminus pedig nem használható a dokumentum eltávolításának jelentésében. Azonban Terminologija | 2016 | 23 201 a tankönyv egyes terminusok definícióit szó szerint is közli, például a atvirojo fondo definícióját (BISV 2009: 476). A tankönyv a dokumentumok és állományok elrendezésének szabványos terminusait használja, például: formalusis dokumentų išdėstymas, teminis dokumentų išdėstymas, dalykinis dokumentų išdėstymas, chronologinis dokumentų išdėstymas, geografinis dokumentų išdėstymas, kalbinis dokumentų išdėstymas, formatinis dokumentų išdėstymas, numerinis dokumentų išdėstymas. A szöveg nem vállalkozik a szabványos griežtasis dokumentų išdėstymas terminusváltozat használatára; ferde vonal után a nem ajánlott baudžiavinis išdėstymas változatot közli (BISV 2009: 475–478). Az állománygyarapítás alapelveinek megnevezésekor a szöveg egyes szabványos terminusokat zárójelben ad meg, például: profilavimas (kryptingumas), koordina-vimas (suderintas komplektavimas), noha a BBTŽ-ben a fajtaelem határozott alakja suderintasis komplektavimas (BISV 2009: 452). Összekeverik a szabványos dokumentų apytaka és dokumentų apyvarta terminusokat, amire a szövegben szereplő angol megfelelőből következtethetünk (BISV 2009: 470). A kommunikáció- és információtudomány másik terjedelmes oktatási kiadványa, a Knygotyra 2006-ban jelent meg, második kiadása pedig 2007-ben látott napvilágot. A tankönyv előszava hangsúlyozza a „tudományos és szakmai terminológiával való megismertetés” célját (Knygotyra 2006: 21), továbbá azt, hogy „itt kerülnek kifejtésre <...> a szakmai képzés szempontjából fontos terminológiai <...> kérdések <...>” (Knygotyra 2006: 22). Szinte minden fejezetben találunk fogalommagyarázatokat. A terminológia iránti figyelem ígéretének megfelelően azonban a tankönyv második fejezete teljes egészében a könyvtudomány terminológiájának szentelt. Tárgyalja a litván könyvtudományi terminológia fejlődését; külön részek foglalkoznak a terminológiai szótárakkal, a könyvtudományi terminusokkal kapcsolatos munkákkal és használatukkal, valamint e terminusok definícióival. A tankönyvet magyarázó terminológiai szójegyzék egészíti ki (Knygotyra 2006: 347–397). A könyvtudományi terminológia szempontjából jelentősnek az első két BBTŽ-füzetet említi (Knygotyra 2006: 59). A tankönyv terminológiai szójegyzéke tartalmazza az említett füzetek szabványos terminusait. Külön áttekintést érdemelnek a jogszabályokban használt terminusok. A BBTŽ negyedik füzete a nem ajánlott fondo judėjimas terminust a szabványos fondo kaita terminussal váltotta fel. Ezt a terminust más szabványos terminusokkal együtt, például: atsarginis fondas, bendrosios fondo apskaitos knyga, a Litván Köztársaság kulturális miniszterének rendeletei használják (LRKMĮ 2005; LRKMĮ 2006; LRKMĮ 2010), ezekből pedig a terminusok átkerültek az egyes könyvtárak munkarendjét szabályozó dokumentumokba, illetve az állomány nyilvántartására és védelmére vonatkozó szabályzatokba. Ez a szabványos terminológia rögzítésének és használatának egyik hivatalos módja. 202 Nijolė Blū­džiuvienė | Geroji terminologinė bibliotekų patirtis A sok éven át használt fondo visuminė apskaita ir fondo visu-minės apskaitos knyga terminust az új bendroji (fondo) apskaita és bendrosios (fondo) apskaitos knyga terminus váltotta fel; ezeket a terminusokat a legmagasabb szinten alkalmazták, vagyis bekerültek a Litván Köztársaság kulturális miniszterének a könyvtári állomány védelméről szóló rendeleteibe, valamint a könyvtári állomány nyilvántartására vonatkozó szabályzatokba (LRKMĮ 2006; LRKMĮ 2010). Meg kell jegyezni, hogy bizonyos dokumentumtípusok megnevezései szintén meghonosodtak a jogszabályokban. A Litván Köztársaság kormányának 2016. június 8-i, A dokumentumok kötelespéldányainak számáról és a könyvtáraknak történő átadásukról szóló határozatának új, csakúgy, mint az egy évtizeddel korábban kidolgozott előző változatában a garsiniai, regimieji dokumentai ir garsiniai regimieji dokumentai terminusok szerepelnek (LRV 2016). Ugyanilyen fontos a szabványos terminusok szabványokba való átvétele is. Az első szakasz az eredeti litván szabványok BBTŽ alapján történő kidolgozása volt. Négy év alatt, 1994-től 1998-ig hét eredeti litván terminológiai szabvány készült, amelyekbe 663 terminust vettek fel, megadva definícióikat és idegen nyelvű megfelelőiket. A terminológiai szabványok a kiadványtípusok, a szerzőség és a kiadás, valamint a bibliográfiai leírás és a katalogizálás terminusait foglalták magukban; három szabvány a könyvtári állomány terminológiájával volt kapcsolatos. A több mint 600 terminust tartalmazó eredeti terminológiai szabványok 2008-ban hatályukat vesztették, az időközben szabványosított könyvtártudományi és bibliográfiai terminusok azonban bekerültek az LST ISO 5127:2008 szabványba: Informacija ir dokumentavimas. Aiškinamasis žodynas. A teljesen új išduotis terminus, amely statisztikai mutatóként értendő, és meghatározása szerint az adott időszak alatt kiadott dokumentumok száma, gyorsan felváltotta a dokumentų išdavimą terminust; a statisztikai mutató és a munkafolyamat fogalmának ilyen elkülönítésével a litván szabványokban rögzített terminussá vált (LST ISO 5127:2008; LST ISO 2789:2013). Az egyetlen, a vizsgált területet érintő nemzetközi terminológiai szabvány (LST ISO 5127:2008) litván változatának 1090 terminusát hagyta jóvá az Állami Litván Nyelvi Bizottság. A könyvtártudomány és a kapcsolódó területek terminusrendszerét a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet szabványainak litván változataiban közölt további terminusok is gazdagították. 2000 és 2015 között 23, az információ és dokumentálás területére vonatkozó nemzetközi szabvány litván változata készült el, ezekbe 1678 terminust vettek fel. A terület folyamatos változásait az is jelzi, hogy ugyanazon témájú szabványok különböző kiadásaiban gyarapodnak a terminusok; az ilyen szabvány Terminologija | 2016 | 23 203 A korszak példája az ISO 2789. A vizsgált időszakban elkészült a nemzetközi könyvtári statisztikáról szóló szabvány három kiadása. A szabvány egyes kiadásaiban folyamatosan nőtt a terminusok száma. 2003-ban 93 terminus volt, 2006-ban 105, 2013-ban pedig 159; ez utóbbi litván változatát 2015-ben vették át (LST ISO 2789:2013). A litván szabvány tehát hasznos forrása lehet a litván terminusoknak és az idegen nyelvű megfelelőiknek. KÖVETKEZTETÉSEK A könyvtártudományi és bibliográfiai terminusok rendszeres rendezése a 20. század 9–10. évtizedében zajlott. Ebben az időszakban a Martynas Mažvydas Litván Nemzeti Könyvtárban, Stasys Keinius terminológussal, valamint idegennyelvi és más szakterületek szakembereivel együttműködve elkészült és megjelent a normatív, többnyelvű Bibliotekininkystės ir bibliografijos terminų žodyno négy füzete. A tematikus füzetek több mint kétezer, a kiadással és a dokumentumtípusokkal kapcsolatos litván terminust szabályoztak, továbbá a katalogizálás, a bibliográfia, a teljes könyvtári állomány kialakításának ciklusa és védelme, valamint az állománytípusok terminusait. A könyvtártudományi és bibliográfiai terminusok rendezésének ez a szakasza a sikeres intézményközi együttműködés példája volt: a már használt, szabályozott terminusokat éppúgy, mint az újonnan használatra javasoltakat, nemcsak a terminológiai elvek alapján nyújtják, hanem a könyvtári gyakorlat sajátosságait is figyelembe véve. A BBTŽ négy füzete lehetővé tette, hogy a terminusrendezés más módszereivel – a terminusok szabványosításával – is foglalkozzanak. A 20. század 10. évtizedében hét eredeti litván terminológiai szabvány készült, amelyek 2008-ban hatályukat vesztették. A 21. században elkészült nemzetközi szabványok litván változatainak elemzése kimutatta, hogy azok több mint másfél ezer terminust tartalmaznak, amelyek kiegészítették a könyvtártudományi és bibliográfiai terminusok meglévő rendszerét. A normatív terminusok használatát elősegíti, ha jogszabályokba, szabványokba és tanulmányi célú kiadványokba kerülnek. Ezáltal biztosítható a normatív terminusok meghonosodása a könyvtárosok szaknyelvében, a könyvtári tevékenységet szabályozó dokumentumokban és a tudományos kommunikációban. A kommunikáció- és információtudomány alapvető tankönyveiben szereplő terminusok vizsgálata azt mutatja, hogy a tanulmányi kiadványok számos normatív terminust tartalmaznak, de még javítandók is előfordulnak. A terminusok többsége meghonosodott és aktív használatban van. Hangsúlyozni kell, hogy a könyvtártudományi és bibliográfiai litván terminusoknak csak kis része nem terjedt el vagy használatos ritkán, és néhányuk rendezésének eredményei módosíthatók a technológia mai vívmányainak és a terminusok el nem terjedésének figyelembevételével. 204 Nijolė Bliūdžiuvienė | Geroji terminologinė bibliotekų patirtis A terminusok nem terjedtek el vagy csak ritkán használatosak; egyesek rendezésének eredményei pedig a technológia mai vívmányainak, valamint annak figyelembevételével módosíthatók, hogy a terminusok nem honosodtak meg. IRODALOM ÉS FORRÁSOK BBTŽ 1990: Kolesinskienė N. Bibliotekininkystės ir bibliografijos terminų žodynas. Sąs. 1. Katalogavimas; Katalogų ir kartotekų sistema, Vilnius: Lietuvos nacionalinė Martyno Mažvydo biblioteka. BBTŽ 1991: Kolesinskienė N., Balsienė A. Bibliotekininkystės ir bibliografijos terminų žodynas. Sąs. 2. Dokumentas; Leidinys; Leid yba, Vilnius: Lietuvos nacionalinė Martyno Mažvydo biblioteka. BBTŽ 1994: Černiauskaitė V. Bibliotekininkystės ir bibliografijos terminų žodynas. Sąs. 3. Bibliografija, Vilnius: Lietuvos nacionalinė Martyno Mažvydo biblioteka. BBTŽ 1999: Bliūdžiuvienė N., Rimša V. Bibliotekininkystės ir bibliografijos terminų žodynas. Sąs. 4. Bibliotekos fondai, Vilnius: Lietuvos nacionalinė Martyno Mažvydo biblioteka. Bibliotekininkystė 1998: Bibliotekininkystė ’97. Bibliotekininkystės ir bibliografijos terminologija, Vilnius: Lietuvos nacionalinė Martyno Mažvydo biblioteka. BISV 2009: Bibliotekininkystės ir informacijos studijų vadovas. Ats. red. ir sudarytoja A. Glosienė, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Bliūdžiuvienė N. 2001: Lietuviškasis bibliotekininkystės terminų žodynas: samprata ir rengimo programa. – Bibliotekininkystė 2000. Bibliotekų fondai ir skaitytojai, Vilnius: Lietuvos nacionalinė Martyno Mažvydo biblioteka, 70–74. Bliūdžiuvienė N. 2012: Dokumentinės komunikacijos lietuviškieji terminologiniai ištekliai. – Terminologija 19, 70–82. Keinys St. 1994: Žodis bibliografijos terminų vartotojui. – Bibliotekininkystės ir bibliografijos terminų žodynas. Sąs. 3. Bibliografija, Vilnius: Lietuvos nacionalinė Martyno Mažvydo biblioteka, 9–14. Knygotyra 2006: Knygotyra. Vadovėlis. Sudarytojas ir ats. red. D. Kaunas, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. LBTRT 1989: Ralytė A., Rimša V. Lietuvių bibliotekininkystės terminologijos raida ir tvarkyba: nuo ištakų iki 1989 m., Vilnius: Lietuvos nacionalinė Martyno Mažvydo biblioteka. LRKMĮ 2005: Dėl bendrosios bibliotekos apskaitos knygos ir bibliotekos dienoraščio formų patvirtinimo, Lietuvos Respublikos kultūros ministro 2005 m. gruodžio 23 d. Nr. ĮV-75757 įsakymas. LRKMĮ 2006: Dėl Lietuvos bibliotekų fondo nuostatų patvirtinimo, Lietuvos Respublikos kultūros ministro 2006 m. gruodžio 11 d. Nr. ĮV-670 įsakymas. LRKMĮ 2010: Dėl bibliotekų fondo apsaugos nuostatų patvirtinimo, Lietuvos Respublikos kultūros ministro 2010 m. spalio 6 d. Nr. ĮV-499 įsakymas. LRV 2016: Dėl 1996 m. lapkričio 22 d. nutarimo nr. 1389 „Dėl dokumentų privalomųjų egzempliorių skaičiaus ir jų perdavimo bibliotekoms“ pakeitimo, Lietuvos Respublikos Vyriausybės 2016 m. birželio 8 d. Nr. 590 nutarimas. LST ISO 2789:2013 Információ és dokumentáció. Nemzetközi könyvtári statisztika (megegyezik az ISO 2789:2013 szabvánnyal), Litván Szabványügyi Hivatal. LST ISO 5127:2008 Információ és dokumentáció. Értelmező szótár (megegyezik az ISO 5127:2001 szabvánnyal), Litván Szabványügyi Hivatal. JÓ GYAKORLAT A KÖNYVTÁRI TERMINOLÓGIÁBAN A 20. század nyolcvanas és kilencvenes éveiben megkezdődött a könyvtártudományi és bibliográfiai terminológia rendszeres gondozása. Ebben az időszakban a Litván Nemzeti Martynas Mažvydas Könyvtár szakemberei Stasys Keinys nyelvésszel és más szakemberekkel együtt jelentős terminográfiai eredményt értek el: elkészítették és négy füzetben kiadták a „Könyvtártudományi és bibliográfiai szakkifejezések szótárát” (Bibliotekininkystės ir bibliografijos terminų žodynas). Terminologija | 2016 | 23 205 A füzetek több mint kétezer litván szabványosított terminust tartalmaznak, amelyek a kiadványokat és dokumentumtípusokat, valamint a katalogizálást, a bibliográfiát, a könyvtári gyűjtemény kialakításának teljes folyamatát, a dokumentumok megőrzését és a gyűjteménytípusokat jelölik. A könyvtártudományi és bibliográfiai terminológia gondozásának ez a szakasza a sikeres intézményközi együttműködés példája; új gyakorlatot vezetett be a szabványosított és új terminusok javaslatára, amely nemcsak a terminológia elveit, hanem a könyvtári gyakorlat sajátosságait is figyelembe veszi. A könyvtártudományi és bibliográfiai terminusok négy füzete más gondozási módszereket is lehetővé tett, mégpedig a terminológiai szabványosítási tevékenységet. A 20. század kilencvenes éveiben hét eredeti litván terminológiai szabvány készült, amelyek 2008-ban hatályukat vesztették. A 21. században kidolgozott nemzetközi szabványok litván változatainak elemzése azt mutatja, hogy azok több mint 1500 terminust fednek le, amelyek kiegészítették a már meglévő könyvtártudományi és bibliográfiai terminusok készletét. A terminusok normatív használatát jogszabályokba, szabványokba és tananyagokba való felvételük alapozza meg, ezáltal biztosítva a szabványosított terminusok használatát a könyvtárosok szaknyelvében, a könyvtárak normatív dokumentumaiban és a tudományos kommunikációban. Az információs és kommunikációs tudományok vezető tankönyveiben használt terminusok elemzése azt mutatja, hogy a tananyagok sok szabványosított terminust tartalmaznak, bár előfordul azok nem normatív használata is. Megállapítható, hogy a terminusok többsége elfogadottá vált, és aktívan használják. Meg kell jegyezni, hogy a litván könyvtártudományi és bibliográfiai terminusok egy része nem vált elfogadottá, vagy nem használják aktívan; némelyikük pedig a modern technológiai vívmányok és csekély elfogadottságuk miatt felülvizsgálatra szorul. Beérkezett: 2016-12-05 Nijolė Bl div? Vilniaus universitetas Saulėtekio al. 9, I rūmai, LT-10222 Vilnius E-mail: [email protected] 206 Nijolė Blūdžiuvienė | Geroji terminologinė bibliotekų patirtis