21-oji tarptautinė specialiosios kalbos konferencija „Tarpdalykinių žinių kūrimas: specialiosios kalbos tyrimų iššūkiai“

202 Asta Mitkevičienė A 21. nemzetközi szaknyelvi konferencia „Tarpdalykinių žinių kūrimas: specialiosios kalbos tyrimų iššūkiai“ A 21. nemzetközi szaknyelvi konferencia „Interdiszciplináris tudásteremtés: a szaknyelvi kutatások kihívásai” ASTA MITKEVIČIENĖ Lietuvių kalbos institutas 2017. június 28–30-án immár 21. alkalommal rendezték meg a kétévente szervezett nemzetközi „Szaknyelvi konferenciát” („Conference on Language for Specific Purposes”), amely négy évtizede a terület kutatóinak egyik legfontosabb világméretű rendezvénye. Az idei konferencia témája „Interdiszciplináris tudásteremtés: a szaknyelvi kutatások kihívásai” („Interdisciplinary knowledge-making: Chalenges for LSP research”), helyszíne pedig Bergen, Norvégia volt. A konferenciát a Norvég Közgazdasági Iskola (NHH) és a Bergeni Egyetem szervezte. A konferencián szekciókban és műhelyekben folyt a munka, az új projekteket pedig poszter-előadásokon mutatták be. Előadásokat tartottak és vitattak meg európai, amerikai, ázsiai és afrikai kutatók, valamint gyakorlati szakemberek. A konferencia meghívott előadói Kjersti Fløttum (Bergeni Egyetem, Norvégia), Maria Teresa Musacchio (Padovai Egyetem, Olaszország) és Paul Thompson (Birminghami Egyetem, Nagy-Britannia) voltak. K. Fløttum a nyelv szerepéről beszélt az éghajlatváltozás problémájában, M. T. Musacchio előadásának témája a gazdasági és pénzügyi kommunikáció interdiszciplináris perspektívái voltak, P. Thompson pedig a környezeti változások interdiszciplináris kutatásának diskurzusaira korpuszelemzésen keresztül tekintett. A fő ülésszak előadásait témák szerint csoportosították: • terminológia; • szakosított diskurzus és tudáskommunikáció; • többnyelvűség és nyelvtervezés; • szaknyelvoktatás; • szakosított fordítás; • jogi diskurzus. Az alábbiakban röviden a terminológiai szekció előadásairól. Hansas Landqvist (Göteborgi Egyetem, Svédország), Niina Nissilä és Nina Pilke (Vaasai 203Terminologija | 2017 | 24 Egyetem, Finnország) a szakterület szakértői és a nyelvészek terminológiai vitáiról beszéltek Svédországban 1941–1983 között. E sorok szerzője a „terminus” fogalom explicit jegyeit tárgyalta a litván tudományos nyelvben. A nemzetközi kapcsolatok alapvető terminusainak diskurzusban történő kialakulását Marcus Müller (Darmstadti Műszaki Egyetem, Németország) vizsgálta. Jelena Anđelković és Gordana Jakić (Belgrádi Egyetem, Szerbia) előadásában egy korpuszalapú, angol és szerb metaforikus terminusokat vizsgáló kutatást mutattak be. E kutatás egyes következtetései a litván terminológiára is alkalmazhatók. Miriam Leibbrand a Bécsi Közgazdasági és Üzleti Egyetemről (Ausztria) a számvitel terminológiájáról beszélt a francia nyelvű országok fordításaiban. A terminusok idő, terület és szakértői közösségek szerinti változásának vizsgálatát francia nyelvű szövegekben Aurélie Picton (Genfi Egyetem, Svájc) mutatta be. Flavia De Camillis és Elena Chiocchetti (Eurac Research, Olaszország) a társadalmi hatással bíró fordítási projektek lehetőségeiről beszéltek a kortárs fordítási piacon. Lotte Weilgaard Christensen (Dél-dániai Egyetem, Kolding) bemutatta, hogyan alkalmazható a kártyarendezési módszer a fogalmi rendszerek meghatározásának oktatásában a terminológiai munkában. Lulianna van der Lek-Ciudin (Leuveni Egyetem, Belgium), Ayla Rigouts Terryn (Genti Egyetem, Belgium), Geert Heyman (Leuveni Egyetem), Els Lefever (Genti Egyetem) és Frieda Steurs (Leuveni Egyetem) közös előadásában azt a kutatást mutatták be, amely azt vizsgálta, milyen módszereket alkalmaznak a fordítók a szakterületi terminusok keresése során. Kim Grego (Milánói Egyetem, Olaszország) és Alessandra Vicentini (Insubriai Egyetem, Varese, Olaszország) rendkívül érzékeny témáról beszéltek – a nyugati kultúrában az orvosi segítséggel történő halál diskurzusáról. Az Osztrák Tudományos Akadémia képviselőinek, Tanja Wissiknek, Claudia Reschnek és Daniel Schoppernek az előadásában bemutatták a 18. századi osztrák büntetőjog készülő történeti tezauruszát. Kerstin Norén a Göteborgi Egyetemről azt vizsgálta, hogyan magyarázzák a tankönyvekben azokat a tudományos terminusokat, amelyek egyben nem szaknyelvi szavak is (például az energia). Daniela Matić (Spliti Egyetem, Horvátország) az egyetemi számítástechnikai oktatási anyagokban használt angol terminológiáról beszélt. Néhány hallgató csodálkozott a szakemberek vonakodásán, hogy horvát számítástechnikai terminusokat használjanak. Hét szekcióban tartottak előadásokat, és az alábbi témákról vitáztak: • információkeresés a terminológiában lexikai tudásmodellek használatával; • a terminológia kognitív kutatása és annak interdiszciplináris módszertana; • szaknyelvi korpuszok a szakfordításban; 204 Asta Mitkevičienė A 21. nemzetközi szaknyelvi konferencia „Tarpdalykinių žinių kūrimas: specialiosios kalbos tyrimų iššūkiai“ • szakfordítók képzése; • interdiszciplináris megközelítések az éghajlatváltozás kommunikációjához és a szaknyelvhez; • nyelv a nemzetközi katonai konfliktusokban; • Transzatlanti és csendes-óceáni projektum 2017-ben: nemzetközi együttműködés a nacionalizmus erősödése idején. A konferencia előadásainak téziskönyve az interneten található: https://www. nhh.no/contentassets/09a8aed5f0cb48ebac9e6abb23f5d084/book-of-abstracts-pr-220617.pdf. A 22. „Speciális nyelvi konferenciát” két év múlva (2019) rendezik meg Olaszországban, Padovában. Beérkezett 2017-10-28 Asta Mitkevičienė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio u. 5., LT-10308 Vilnius E-mail: asta.mitke[email protected]