Kūrybinių industrijų terminai: aprėptis ir tvarkyba

177Terminológia | 2017 | 24 A kreatív iparágak terminusai: hatókör és rendszerezés RASUOLĖ VLADARSKIENĖ Vilniusi Gediminas Műszaki Egyetem KULCSSZAVAK: kreatív iparágak, kreativitás, alkotóképesség, terminológiai szótár A XXI. században a posztmodern társadalom különösen fontos tevékenységeként előtérbe kerül a kreatív csoportokat), a kreatív alkotásokat, amelyek összekapcsolják az alkotókat (a kreatív társadalmat, a kreatív tevékenységet (a kreatív gondolkodást, a kreatív munkát, a kreatív tanulást), az osztályt, a kreatív vállalkozást, a kreatív szolgáltatásokat), valamint az alkotások termékeit. A kreatív gazdaság egyre inkább megszilárdul, és a technológiák mind szélesebb körben, mindenütt tért hódítanak; ezért a modern munkavállaló szükséges kompetenciájaként előtérbe kerül a kreativitás. A kreatív korban új lendületet kapnak a kreatív szakmák is, amelyek a tudomány és a technika legújabb eredményeihez kapcsolódnak. Ebben az összefüggésben kezdtek a kreatív iparágakról mint különálló, perspektivikus gazdasági szektorról beszélni, amelyben két különböző terület kapcsolódik össze: a művészet és a kereskedelem. A kreatív iparágak szakembereit több felsőoktatási intézmény képzi: a Vilniusi Gediminas Műszaki Egyetem, a Vytautas Magnus Egyetem, a Mykolas Romeris Egyetem, a Kazimieras Simonavičius Egyetem (ilyen elnevezésű képzési programokkal rendelkezik). Ezen a területen dolgozó szakembereket a Vilniusi Egyetem, a Vilniusi Művészeti Akadémia, a Litván Zeneés Színházművészeti Akadémia, valamint néhány főiskola is képzi. A cikk1 célja – a kreatív iparágak fogalmának tisztázása és e gazdasági ágazat terminusainak tényleges használatát figyelembe véve – e tevékenységi terület terminusrendezési problémáinak megvitatása. A KREATÍV IPARÁGAK FOGALMA A kreatív iparágak terminus a litván nyelvben a XXI. század elején jelent meg; az angol creative industries terminus megfelelője. Az IATE-adatbázisban az angol 1 A cikk a Litván Állami Nyelvi Bizottság által finanszírozott, „Az idegen szavak szaknyelvi használatának vizsgálata” című kutatási projekt keretében készült, amelyet a Litván köznyelv, nyelvjárások és egyéb nyelvváltozatok működésének és változásának kutatására irányuló 2011–2020. évi program alapján hajtottak végre. 178 Rasuolė Vladarskienė | A kreatív iparágak terminusai: hatókör és rendezés a nyelvben a creative industry terminus többes számú alakjának nincs megfelelője, azonban a következő egyes számú megfelelőket adják meg: litvánul kūrybos pramonė; németül Kulturund Kreativwirtschaft; fr. industrie créative; olasz. industria creativa; lett.; kreatívipar; lengy. przemysł kreatywny; bolg. творческа индустрия; cseh. kreativní průmysl; szlovák. kreatívny priemysel; cseh kreatív iparág / kreatív iparág; dán kreatív ipar; spanyol kreatív ipar; észt kreatív gazdaság; finn. kreatív ágazat; horvát. kreatív iparág; magyar. kreatív ágazat; macedón. kreatív iparág; oland. creatieve bedrijfstak; portug. indústrias criativas; rumun. industrie creativă; slovak. kreatívny priemysel; szlovén kreatív ipar; svéd kreativ näring. Amint látható, az európai nyelvek többségében a nemzetközi eredetű szavak kapcsolatai dominálnak, míg a litván terminus a saját nyelv szavaiból áll. A litván kūrybinės industrijos terminus az industrija nemzetközi főnév többes számú alakjából (vö. a TŽŽ-ben megadott industrija litván megfelelőjével, a pramonė szóval) és az azt jellemző kūrybinis, -ė melléknévből áll. A DLKŽ szerint ez a melléknév a kūryba főnév első jelentéséből, „alkotómunka, alkotás: Művészeti, műszaki k.” származik. Egyébként az ezt a szókapcsolatot alkotó szavak jelentései nem foglalják magukban a vizsgált fogalom értelmezését, hanem a gondolkodás lehetséges irányára utalnak: olyan tevékenységről van szó, amelyben az alkotás összekapcsolódik az iparral. Tomas Kačerauskas filozófus véleménye szerint „ebben a terminusban bizonyos ellentmondás rejlik. Egyrészt a „kreatív” jelző egyszeri, egyéni, eredeti alkotást jelöl, másrészt az iparágak kifejezés arra utal, hogy bizonyos sorozatgyártásról van szó, mind az alkotás termékét, mind a kereslet és fogyasztás előállítását illetően” (Kačerauskas 2014: 10). Igaz, hogy a kreativitás fogalma a XXI. – a kreativitás – századában kibővült: nemcsak a művészet és a tudomány területén végzett tevékenységet foglalja magában, hanem minden olyan tevékenységet is, amelynek során kreatív megoldásokra van szükség (bővebben lásd: Stunžinas 2017). A kreatív iparágak fogalmának és az általa jelölt tevékenységi területnek a litván nyelv és Litvánia felé vezető utat azok a jogszabályok nyitották meg, amelyek előírták e tevékenység szükségességét. A Litván Köztársaság Kormánya 2004– 2008. évi programjának végrehajtási intézkedései között, amelyeket a 2005. március 24-i határozattal hagytak jóvá, szerepelt „a Kreatív Iparágak Ösztönzésére és Fejlesztésére vonatkozó stratégia kidolgozása”. Ezt a stratégiát a kulturális miniszter rendeletével 2007. március 28-án hagyták jóvá; benne a kreatív iparágakat „az egyén kreatív képességein és tehetségén alapuló olyan tevékenységekként határozták meg, amelyek célja és eredménye a szellemi tulajdon, és amelyek anyagi jólétet, valamint munkahelyeket teremthetnek”. 179Terminologija | 2017 | 24 Más országok tudósainak a kreatív iparágakról alkotott felfogása eltérő, többségük azonban megadja e szektor alapvető jellemzőit, vagyis azt, hogy olyan tevékenységről van szó, amelyben a kreativitást hozzáadott értékkel rendelkező szellemi tulajdon létrehozására használják fel (bővebben lásd: Černevičiūtė et al. 2015). Tehát a kreatív iparágak kifejezés olyan tevékenységi területet jelöl, amelyben az üzlet, a kommunikáció, a technológiák, a kultúra és a művészet fonódik össze. A különböző országokban a kreatív iparágak eltérő osztályozásait mutatják be (bővebben lásd: Černevičiūtė et al. 2015). Litvániában a kreatív indu sztriák közé sorolják a kézművességet, az építészetet, a formatervezést, a filmet és videóművészetet, a kiadást, a képzőés iparművészetet, a zenét, a szoftvereket és a számítógépes szolgáltatásokat, a rádióés televízióműsorok készítését és sugárzását, a reklámot, az előadóművészetet, valamint más olyan területeket, amelyekben a kulturális és gazdasági tevékenység szempontjai kapcsolódnak össze (Kūrybinių industrijų skatinimo ir plėtros strategija 2007). Mindezeket a területeket a következő csoportokba lehet sorolni: 1) a hagyományos művészeti ágakat magában foglaló tevékenységek (képzőés iparművészet, film és videóművészet, előadóművészet, zene, építészet), 2) a művészethez és a tömegtermeléshez kapcsolódó formatervezés és kézművesség, 3) kommunikáció (kiadás, rádióés televízióműsorok készítése és sugárzása, reklám), 4) számítástechnika (szoftverek és számítógépes szolgáltatások), 5) más olyan területek, amelyekben a kulturális és gazdasági tevékenység szempontjai kapcsolódnak össze. TERMINOLÓGIAI RENDEZÉS A kreatív iparágak területén használt terminusokat feltételesen két csoportra lehet osztani: általános és speciális területek terminusaira. Általános terminusok A kreatív iparágak mint bizonyos tevékenység működése az adott területen tevékenykedő emberektől függ, akiket kreatív szakembereknek, kreatív munkavállalóknak, kreatív szakértőknek, illetve kreatív foglalkozások képviselőinek neveznek. Ők kreativitásukra támaszkodva a lehető legnagyobb gazdasági haszon elérésére törekednek. E gazdasági ágazat rendeltetését és működésének alapját vizsgálva felmerül a legfontosabb fogalmakat jelölő terminusok meghatározásának kérdése. Mindenekelőtt a kulcsfogalmakat jelölő kreativitás és alkotóképesség terminusainak értelmezéséről van szó, amellyel a különböző tudományterületekhez tartozó, kreatív társadalmat kutató szakemberek foglalkoznak. E fogalmak különbségét elsőként Viktorija Daujotytė jelezte a litván nyelv szótáraira támaszkodva. Véleménye szerint „a ing toldalék az alkotóerő birtoklását jelzi. Az embert kiemeli, rendkívüli lehetőségekkel ruházza fel a kre- 180 Rasuolė Vladarskienė | A kreatív iparágak terminusai: terjedelem és rendszerezés atív képesség kifejezettsége, intenzitása”. Az irodalomtudós úgy véli, hogy az alkotóképesség inkább a cselekvéshez kapcsolódik: „a kreatívan cselekvő ember váratlan megoldásokat talál, meglátja a kiutat, váratlan irányba fordul, észreveszi, amit addig nem vettek észre, nem értettek meg” (Daujotytė 2010). A későbbiekben a tudósok által megfogalmazott kreativitásés alkotóképesség-definíciók leginkább V. Daujotytė meglátásaira támaszkodnak. Hasonlóképpen gondolkodik a filozófusnő is Jovilė Barevičiūtė (2014: 20–21): „A kreativitás összefügg az ember pszichológiai típusával, érzelmi beállítottságával, gondolkodásmódjával, azzal, ahogyan bizonyos előre nem látott vagy sajátos helyzetekben és környezetekben tájékozódik, a kiutak megtalálásával és a döntéshozatallal váratlanul alakuló körülmények között stb. Az alkotóképességet pedig az határozza meg, hogy milyen képességekkel, adottságokkal vagy tehetséggel rendelkezik az ember – azzal a képességgel, hogy meggyőzően alakítson szerepet egy előadásban, kifejezően beszéljen a közönség előtt, megfelelően elsajátítsa az éneklés vagy a tánc technikáját stb.” Igaz, a kreatív iparágakban az alkotóképesség új vonásokkal gazdagodik. Laura Laurušaitė irodalomtudós úgy véli, hogy „a kreatív iparágak térnyerése lényegesen kibővítette és új módon aktualizálta az alkotóképesség fogalmát, így az ma sikeres karrierrel és megfelelő pénzügyi megtérüléssel kapcsolódik össze” (Barevičiūtė 2017). El kell ismerni, hogy e terminusok használatában is tapasztalható bizonyos keveredés. Bár a fent említett két terminus különböző fogalmakat nevez meg, gyakran szinonimaként használják őket. Ezt a helyzetet Robertas Stunžinas bírálja; véleménye szerint nemcsak a használatban helytelenül alkalmazott szinonim terminusok fordulhatnak elő, hanem a terminológiai szótárakban is pontatlan fogalommeghatározásokat közölnek (Stunžinas 2017). J. Barevičiūtė (2014: 21) azonban úgy véli: „Ez a két meglehetősen különböző, ugyanakkor nagyon közeli rokonságban álló dolog – a kreativitás és a teremtőképesség – lényegében bármilyen tevékenységben szorosan kölcsönhatásba lép egymással, ezért szembeállításuk egymással nem lenne helyénvaló. <...> a kreatív közeg vagy környezet kedvező feltételeket teremt a teremtőképesség megnyilvánulásához és terjedéséhez. Vagy még szigorúbban fogalmazva: csak az lehet teremtőképességgel rendelkező, aki kreatív. Mert a kreativitás és a teremtőképesség – mintha egyetlen fa két ága lenne; a kreativitás elválaszthatatlan a teremtőképességtől, és fordítva“. A különleges szakterületek terminusait és szótárait a Litván Köztársaság Terminológiai Bankjában2 a kreatív iparágakhoz sorolt terminusok között a következő területek szerint lehetne keresni: kultúra (Terminų ban2 Elérhető az interneten: http://terminai.vlkk.lt, megtekintve 20170525. 181Terminologija | 2017 | 24-ben 154, e területhez sorolt terminus található); kommunikáció (5160 terminus); turizmus (49 terminus); gazdaság (részben) (14 510 terminus). A terület sokfélesége a terminológia egyenetlen rendezettségét is meghatározza. Legalább a hagyományos művészeti területek alapvető terminusai megfelelően rendezettek, több jól összeállított szótár is megjelent, ezeket megvitatták az Állami Litván Nyelvi Bizottságban (a továbbiakban – VLKK), vagy a szerkesztők átnézték, a helyes terminusok pedig enciklopédiákban, valamint tudományos és oktatási szakirodalomban szerepelnek. A hagyományos művészeti ágakat magában foglaló tevékenységek terminusai a következő szótárakban és enciklopédiákban találhatók: Universalus meno žodynas: nuo seniausiųjų laikų iki dabarties 1998; Dailės terminų žodynas 1999; Dailės žodynas 1999; Muzikos enciklopedija 1–3 t. 2000–2007; Muzikos terminai ir sąvokos 2002; Iliustruotas architektūros istorijos žodynas 2007; Instrumentuotės terminai 2007; Muzikos terminų žodynėlis 2008; Pažintinė choreografijos abėcėlė 2008; Pažintinė muzikos abėcėlė 2008; Anglų–lietuvių kalbų aiškinamasis architektūros žodynas 2009; Dažniausiai vartojamų baleto terminų žodynėlis 2009; Estetikos enciklopedija 2010; Mokyklinis dailės terminų žodynas 2011. Az örökség terminusai a Lietuvių etnografijos enciklopediniame žodyne 2015, a kommunikációs terület terminusai pedig a Žurnalistikos enciklopedijoje 1997 találhatók. A közgazdasági terminológiai szótárakban a kreatív iparágak tevékenységeiben használt terminusok is megtalálhatók, különösen a marketingterminusok. A legújabb közgazdasági terminológiai szótárak: B. Martinkus, B. Neverauskas, A. Sakalas, R. Venskus, V. Žilinskas. A vállalatvezetési terminusok értelmező szótára 2000; Angol–litván közgazdasági értelmező szótár 2008; R. Vainienė. Közgazdasági terminológiai szótár 2008. A Verslo žinios elektronikus Közgazdasági terminológiai szótára (http://zodynas.vz.lt/apie.php), némileg átdolgozva. A számítógépes szolgáltatásokkal kapcsolatos informatikai terminusokat meglehetősen jól rendszerezték, szótáraik közül nem egyet adtak ki, például: V. Dagienė, G. Grigas, T. Jevsikova. Informatikai enciklopédikus szótár 2000; V. Žalkauskas. A korszerű számítógépes programok és hálózatok szótára 2003; V. Dagienė, T. Jevsikova, G. Grigas. Értelmező számítástechnikai terminológiai szótár 2016; V. Dagys, V. Dagienė, T. Jevsikova, G. Grigas. Angol–litván számítástechnikai szótár 2015; S. Maskeliūnas. A tudástechnológiák (és a webtechnológiák) terminusainak szójegyzéke 2015. E szótárak a Raštija.lt internetes oldalon érhetők el. A kreatív iparágak terminusainak rendezésével kapcsolatos fő probléma az angol terminus megfelelő litván megfelelőjének megtalálása. A VLKK által jóváhagyott Idegen szavak megfelelőinek jegyzékében (www.vlkk.lt) a kreatív iparágak területén használt legújabb terminusok egy része szerepel, pl. 182 Rasuolė Vladarskienė | A kreatív iparágak terminusai: hatókör és rendezés : • képzőművészeti terminusok: formátlan művészet, testművészet, testszépség, testfestés, környezetművészet; • filmes terminusok: anonim filmecske, bemutató filmecske, nem kereskedelmi mozi, videóművészet; • zenei terminusok: bebop, big band, bigbit, bluegrass, blueselőadó, blueszenész, break, breaktáncos, boogie-woogie, country (kantri) röv., country (kantri) zene, (kantri) rock, diszkó röv., diszkózene, dixieland, funk, funkzene, free jazz, cumbia, cool jazz; • médiaterminusok: hangos blog, blog, blogírás, blogger, blogkritika, blogoszféra, fotóblog, mobilblog, videóblog, média, médiaművészet, lejátszási lista. Bonyolultabb a helyzet a kommunikáció és a média területének terminusaival kapcsolatban; itt különösen elterjedtek az internetes szótárak és szójegyzékek. Ezek többnyire fordításszótárak, amelyek az angol terminusok litván megfelelőit adják meg, mivel a litván szövegekben meg kell nevezni azokat a valóságokat, amelyek megnevezésére a litván nyelvben még nincs kifejezés. Egyes internetes szójegyzékek jobban rendszerezettek, például a Litván Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (KOMAA) által összeállított, a VLKK által lektorált RTŽ 2007. Ez egy angol–litván terminológiai szótár litván nyelvű meghatározásokkal. A terminusok az angol megfelelőik szerint vannak elrendezve. A jól elkészített AMŽ szintén angol–litván terminológiai szótár. Ezek a szótárak nem nagyok, inkább szójegyzékeknek nevezhetnénk őket. A 2007-es RTŽ 304, az AMŽ pedig 467 terminust tartalmaz. A megfelelő litván megfelelők keresésekor gyakran szembesülünk azzal a problémával, hogy egy fogalom litván nyelvű pontos megnevezéséhez hosszabb terminust kell használni, mint az angolban. Ezért összehasonlították az ezekben a szójegyzékekben megadott angol terminusok és litván megfelelőik hosszát. Kiderült, hogy a terminusok többsége azonos hosszúságú: az AMŽ-ben 318 ilyen terminus található, azaz 68,1 százalék, például: kadravimas (angl. framing); scenarijus (angl. script); filmo dailininkas (angl. art director); számítógépes játék (angl. video game); karaktertervező (angl. character designer); kiegészítő csomag (angl. expansion pack); háromdimenziós formázás (angl. digital sculpting); oktatási szórakoztatás (angl. educational entertainment); virtuális sport (angl. electronic 183Terminológia | 2017 | 24 sports). Az RTŽ 2007-ben azok az esetek, amikor az angol terminusok és litván megfelelőik ugyanannyi szóból állnak, még többen vannak – 77,3% (235), pl.: képviseleti reklám (angl. advocacy advertising); csereegyezmény (angl. barter syndication); alkotói összefoglaló (angl. creative brief); kreatív megvalósítás (angl. creative execution); fő ötlet (angl. big idea); koncentrált marketing (angl. concentrated marketing); versenyorientált árazás (angl. competition-oriented pricing). Az AMŽ 134 olyan terminust talált, amelyek angol megfelelője rövidebb a litván terminusnál (28,7%), pl.: szerzői jog (angl. copyright); hullámzó reklámozás (angl. flighting); dialógusíró (angl. dialogist); beillesztett jelenet (angl. cutscene); megnagyobbított modell (angl. bigature); híresség szereplése (angl. cameo); ellenfény (angl. backlighting); a kameraman technikai asszisztense (angl. grip); potenciális támogatási alap felhalmozása (angl. generation); a film rövid jellemzése (angl. logline); állandó műsoridő (angl. slot), valamint 15 (3,2 százalék) olyan szakkifejezés, amelynek magyar megfelelője rövidebb, például: munkalap (angl. exposure sheet); fókuszhúzó (angl. focus puller); illesztés (angl. continuity cut); befejezési garancia (angl. completion bond guarantee); egyszeri díjas licenc (angl. flat fee licence agreement). Az RTŽ-ben 53 olyan litván terminus található, amelyek hosszabbak az angol megfelelőiknél, ez 17,4 százalékot tesz ki, pl.: próbafelvétel (angl. animatic); összehasonlító reklám (angl. adjacencies); a szereplő vonzereje (angl. attractiveness); eladásösztönző akció-játék (angl. contest); ötletek és szövegek szerzője (angl. copywriter); ingyenes ajándékkal ellátott csomagolás (angl. bonus packs), valamint 16 olyan terminus (5,3 százalék), amelyek rövidebbek az angol megfelelőiknél, például: kontribucija (angl. contribution margin); önszabályozás (angl. self regulation); változó ár (angl. open rate structure); a fogyasztó szocializációja (angl. consumer socialization process); a várható értékesítési hányad módszere (angl. percentage of projected future sales method). Magyar terminusok hiányában úgy tűnik, hogy az online szójegyzékek készítőinek célja az angol nyelvű terminusok jelentésének megmagyarázása, az általuk jelölt fogalmak leírása és magyar megfelelőik megadása, ezek azonban nem szerepelnek. Néhány online szótár meglehetősen gyengén van összeállítva: sok idegen szó, illetve ortográfiailag és morfológiailag nem adaptált angol szó vagy szókapcsolat található bennük. Például az angol terminust magyar megfelelő nélkül, idézetként adják meg, csupán annak litván nyelvű (hibásan leírt) meghatározását közlik, pl.: „Bulb – ez egy kézi expozíciós mód, amelyben a rekesz 184 Rasuolė Vladarskienė | Kūrybinių industrijų terminai: aprėptis ir tvarkyba ma buna [sic!] atidara tol [sic!] kol laikomas paspaustas užrakto mygtukas3“ FTŽ; „Landing page4 – ez egy weboldal azon része, amelyre egy hirdetés irányítja a felhasználót“ SMTŽ; „Bounce rate5 akkor kerül rögzítésre, amikor a felhasználó belép a webhelyre, de ott nem böngészik tovább, hanem elhagyja azt“ SMTŽ. Amikor összetett fajtajelölő terminust jelölnek, olykor az adaptálatlan idegen szó a meghatározó szó, pl.: „Dig ita l reklama6 több különböző csatornával rendelkezhet“ SMTŽ; „A Vi ral reklamos7 megkülönböztető jellemzője, hogy sugárzásáért külön nem fizetnek“ SMTŽ; „Re sp o ns ive di zai nas8 – ez a weboldalak azon tulajdonsága, hogy alkalmazkodnak a mobileszközök képernyőihez“ SMTŽ. Külön kérdés, hogy még a meglehetősen jól szerkesztett szójegyzékekben is a szűk körben használt sajátos fogalmak megjelölésére zsargonszerű professzionalizmusok (anglicizmusok) szerepelnek, például: baneris9 „az internetes oldalakon látható reklámfelület” SMTŽ, blokbasteris10 „látványos, nagy költségvetésű, sok nézőt vonzó és nagyon jövedelmező film” AMŽ, fragas „a számítógépes játékokban a legyőzött ellenfélért kapott pont” AMŽ, lipsingas „az animációs film szereplőjének szájmozgása, amely rendszerint megfelel a kiejtett hangoknak” AMŽ, sloganas „reklámszlogen” SMTŽ. Amint látható, az idegen szavak egy részének vannak kodifikált, más kiadványokban megadott megfelelői, de vannak még nem kodifikált idegen szavak is. Az internetes szójegyzékek ilyen rendezetlen terminusai világosan feltárják a tényleges használatot is, amikor ugyanabban a szövegben felváltva használnak angol és litván terminusokat, például: „„Bra nd book“ készítése; Mindannyian egységes identitást hoznak létre, amelyet a stíluskönyvben (bran d boo k) írtak le” (rebrand.lt); „W i r e fra m e készítése; Az internetes honlapok vizuá3 Az internetes szójegyzékek nyelve változatlan. 4 Belépési weboldal (Dagienė, Dagys et al. 2015). 5 Oldal-visszafordulási arány. 6 A digitális reklám helyes megfelelője. 7 A vírusreklám helyes megfelelője, vö. viral marketing | virùsinė rinkódara RTŽ 2007. 8 Adaptív tervezés (Dagienė et al. 2016). 9 Kerülendő idegen szó, a reklámsáv, reklámcsík, reklámkép, reklámablak; változó reklám megfelelőkkel helyettesítendő (Kalbos patarimai 2013:16). 10 A Litván Nyelv Új Szavainak Adatbázisa (http://naujazodziai.lki.lt) szerint a blokbasteris új szó még nincs kodifikálva, pontos litván megfelelője nincs. 185Terminologija | 2017 | 24 lizacija (angl. wireframe) a weboldal tartalmának vizuális elrendezése” (rebrand.lt). Néha nem is keresik a litván terminust, hanem megelégszenek a kiejtés szerinti átírással, például: „Az ilyen webhelyeket úgy alakították ki, hogy böngészés közben az emberek ne csak a webhely mobilverzióját lássák, hanem olyan elrendezést is, amely tökéletesen megfelel a mobileszközök görgetési (angl. scrolling) szokásainak” (rebrand.lt). Az ilyen szóhasználat megerősíti, hogy jelenleg hiányzó litván kreatívipari terminusokat hoznak létre, és bármely terminológia kialakulásának kezdeti szakaszára jellemző a szinonimitás és a változatosság. Egyelőre a fogalmak megnevezésére legalkalmasabb kifejezésmódot keresik. KÖVETKEZTETÉSEK A XXI. század – a kreativitás kora, a kreatív gazdaságot a kreatív társadalom alakítja. A kreatív iparágak – nagyon tág fogalom, amely egyesíti az üzletet, a kommunikációt, a technológiát, a kultúrát és a művészetet. Ez új fogalom és új terminus, amely azért alakult ki, mert kibővült a kreativitás fogalma: immár nemcsak a művészeti és tudományos tevékenységet foglalja magában, hanem minden olyan tevékenységet is, amely során kreatív megoldásokra van szükség. A kreatív szakmák képviselői kreativitásukra és alkotókészségükre támaszkodva igyekeznek a lehető legnagyobb gazdasági profitot elérni. A terület sokfélesége a terminológia egyenetlen rendszerezettségét is eredményezi. A kreatív iparágak terminusai változatosak; egy részük, más területek terminusaihoz hasonlóan, már szabványosított és meghonosodott a szótárakban, terminológiai adatbázisokban, valamint a használatban. Egyes fogalmak esetében még keresik a megfelelő megnevezési módokat; gyakran mind a szerkesztetlen szövegekben, mind az online szójegyzékekben idézetek (sem ortográfiailag, sem morfológiailag nem adaptált idegen szavak) és morfológiailag adaptált idegen szavak használatosak; gyakran a szövegben a litván megfelelő mellett az angol is fel van tüntetve. Ez a terminológia kialakulásának kezdeti szakaszára jellemző. FORRÁSOK AMŽ – Audiovizuális médiumok szótára. Internet-hozzáférés: http://www.lkc.lt/wpcontent/ uploads/2013/10/Audiovizualiniuterminuzodynas.pdf. DLKŽ 2012: A mai litván nyelv szótára. Főszerkesztő. S. Keinys. 7edik javított és bővített kiadás, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Elérhető az interneten: http://lkiis.lki.lt/dabartinis. FTŽ – Fotográfiai terminológiai szótár. Elérhető az interneten: http://www.efoto.lt/terminai. Rebrand.lt. Internetes webhely. Hozzáférés az interneten: http://rebrand.lt/musupaslaugos/firminiostiliauskurimas. RTŽ 2007: Reklámfogalmak szótára. Hozzáférés az interneten: http://www.komaa.lt/reklamosterminuzodynas. SMTŽ – A digitális marketing fogalmainak kislexikona. Hozzáférés az interneten: https://www.digitalstar.lt/reklamosterminuzodynas/.