Leksikologiškiausiam terminologui Jonui Klimavičiui – 80

245Terminológia | 2018 | 25 Leksikologiškiausiam terminologui Jonui Klimavičiui – 80 AUŠRA RIMKUTĖ-GANUSAUSKIENĖ Kauno kolegija Nyolcvan évvel ezelőtt, 1938. november 26-án Suvalkijában született Jonas Klimavičius, azon nyelvészek egyike, akit nemcsak nyelvész kollégái, szerkesztők és stiliszták ismernek és becsülnek, hanem a szélesebb közvélemény is. A bölcsészettudományok doktora, nyelvész, terminológus, lexikológus, terminográfus, lexikográfus, nyelvi normák kidolgozója, a nyelvi kultúra nevelője, szerkesztő, szerkesztőbizottságok tagja, fordító, tanácsadó, szerző, szakértő, recenzens, költő... – ez csupán egy kis része azoknak a meghatározásoknak, amelyek J. Klimavičiusról és sokrétű, széles körű tudományos tevékenységéről szólva alkalmazhatók. A szép nyolcvanadik évforduló kiváló alkalom arra, hogy megvitassuk a rendkívül szorgalmas és lelkes nyelvész életét és munkásságát. Az ünnepelt szüleinek Marijampolė járás Geruliškė falujában öt hektár földjük volt. A családban még három gyermek nőtt fel. Hatéves korától Marija nagynénje és férje – a Varakiškė 246 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė A leginkább lexikológiai szemléletű terminológusnak Jonui Klimavičiui – 80 Vilkaviškis járásából. A Višakiškės általános iskolába járt, 1956-ban elvégezte a Pilviškiai középiskolát, és felvételt nyert az akkori Vilniusi Pedagógiai Intézetbe, ahol litván nyelvet és irodalmat tanult. A kitüntetéses felsőfokú végzettséget igazoló oklevél megszerzése után 1961-ben kezdett dolgozni a Litván Nyelv (akkoriban – Litván Nyelvi és Irodalmi) Intézetben. „A nyelvtudomány felé szerencsésen Kazimieras Kuzavinis lökött“, – írta és mesélt nem egyszer tanáráról J. Klimavičius (Klimavičius 2005: 7). A nyelvészeti tevékenység azonban csaknem két évre megszakadt – 1961 őszén a fiatal tudóst behívták a kötelező katonai szolgálat teljesítésére. Amikor még szolgálatban volt, 1962. március 1-jén megjelent a sajtóban első publikációja – a Nyelvtudományi terminusok kisszótárának recenziója. „20 hónapot töröltek tudományos életem kezdetéből” – emlékezik nyelvészi pályája kezdetére a jubiláns (www.lki.lt). Septynerius metus, nuo 1963 iki 1970 m. pabaigos, Jono Kruopo pastūmėtas kartu su kitais žodynininkais rašė akademinio didžiojo Lietuvių kalfaluból származó Muraškauskas házaspár – gondozta és taníttatta, boszótári szöveget. „Ez kimerítő munka, ugyanakkor a nyelv sokoldalú iskolája és valódi laboratórium” (Klimavičius 2005: 7). A munka később sem hagyta el a nyelvészt: „A Litván nyelv szótára (1–20. köt., 1941–2002) számomra egyszerre szent dolog és a nyelvi adatok elsődleges forrása” (Klimavičius 2005: 7). J. Klimavičius a VIII. (1970), IX. (1973), X. (1976), XIV. (1986) és XV. (1991) kötet társszerzője – összesen mintegy kétszázhetven oldalt írt. A II. kötet 2. kiadásához (1969) is jelentősen hozzájárult – több mint négyszáz oldalt készített elő. Munkáiból látható, hogy a Litván nyelv szótára a tudós számára a nyelvi adatok alapvető forrása. J. Klimavičius másokkal együtt részt vett a Mai litván nyelv szótára egyes kiadásainak munkálataiban is – tagja volt a 3. (1993) és 4. (2000), valamint a 2002-ben megjelent elektronikus kiadás szerkesztőbizottságának. A nyelvész 1971-től kezdett dolgozni a Terminológiai Csoportban. „Oda száműzöttként kerültem, de később gyökeret eresztettem – amikor később hívtak, már nem tértem vissza: rájöttem, hogy a terminológiában sokat lehet tenni a nyelvért” (www.lki.lt). Így kezdődött a terminológia tudományos-gyakorlati művelése: először a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Osztályán, később a Terminológiai Központban, továbbá – 1994–2002-ben – az Állami Litván Nyelvi Bizottságban, majd annak Terminológiai Albizottságában (2012-ig). A terminológus munkája, akárcsak a lexikológusé, nehéz és kimerítő. Témából és problémából sok van. A megírt cikkek, cikkecskék, terminológiai szótárak, szójegyzékek, szabványok szakvéleményezései, recenziók és nyújtott tanácsadások számát valószínűleg még megszámolni sem lehet (már 2008-ban is A 247Terminologija | 2018 | 25 megjelent Bibliográfiai mutatóban több mint ezer különféle tételt találunk!). A gondosan és szakértő módon megírt megjegyzések valóban nem egy kiadvány minőségét javították. Mindezekre a munkákra nem egy szabad órát, sőt napot is feláldozott, amelyet szabadidejében vagy szeretteivel tölthetett volna. Térjünk azonban vissza a tudományos munka kezdetéhez. 1967–1970 között J. Klimavičius aspirantúrán tanult (ahogy akkoriban a doktori képzést nevezték). A jelölt a Nemzetközi szavak a mai litván nyelvben című disszertációját nem fejezte be időben, noha nagyon sokat írt, több mint kétszáz oldalt. A téma rendkívül összetett és széles körű. „Túl nagy figyelmet fordított az elméleti részre és a nemzetközi szavak litván nyelvbeli történetére” – olvasható a személyi anyagában (Bibliografijos rodyklė 2008: 11). Később is érdeklődött a nemzetközi szavak iránt – kolléganőivel, Irena Ermanytéval, Violeta Černével és Lijana Puzinienėvel együtt 2010-ben kiadta az Iskolai nemzetközi szavak szótárát. A „Nemzetközi szavak a litván nyelvben” című könyv bevezetőjében J. Klimavičius azt írta, hogy Európában nincs egységes felfogás a nemzetközi szavakról, áttekintette a kiadott nemzetközi szótárakat, és javaslatot tett a nemzetközi szavak meghatározására. Disszertációját 1993. december 14-én sikeresen megvédte. Csakhogy a témája egészen más volt – A meliorációs terminusok rendszere. A tudós a disszertációjában nem annyira a fogalmak tudományos, mint inkább a terminusok nyelvi-szemantikai mikrorendszereit vizsgálta, és ezeket nemcsak terminológiai, hanem lexikográfiai szempontból is tárgyalta. Még a disszertáció védése előtt, 1992-ben J. Klimavičius Kazimieras Gaivenisszel, Angele Kaulakienėvel és Stasys Keinyszel együtt elkészítette a Terminologijos taisymai című könyvet, amelyben „kirajzolódtak a terminológia szabványosításának kritériumai és alapelvei, és amely több alternatív recenziót is kiváltott” (Rosinas 2008: 29). A terminológiai kutatások igen termékeny időszaka a Terminologija című tudományos folyóirattal kezdődött. Kezdetben a Jubileált az első folyóiratszám szerkesztőbizottságának tagja volt (az első szám Terminologijos vagos címmel jelent meg), 1995-től a felelős szerkesztő helyettese lett, 2001 és 2008 között pedig főszerkesztő. A nyelvész több alkalommal említette, hogy a szerkesztői munka sok időt és energiát vett el. E sorok szerzőjének lehetősége nyílt arra, hogy nyomdára előkészítse a tudományos sajtóban megjelent cikkek hatalmas gyűjteményét, a Leksikologijos ir terminologijos darbai: norma ir istorija című munkát, amely 2005-ben jelent meg. J. Klimavičius itt lexikológusként és terminológusként egyaránt megmutatkozik. Mindenekelőtt az foglalkoztatta, hogy legalább minimálisan megmagyarázza az alapvető kérdést: mi a köznyelv lexikája? A könyvben következetesen ötvözte a kutatás történeti és normatív szempontját. Különös figyelmet fordított a lexika és a terminológia rendszerszerűségére. Ez a tanulmánygyűjtemény a terminológusok, különösen a fiatalabb nemzedék számára készült egyik kézikönyv. 248 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė A leglexikológusabb terminológusnak Jonui Klimavičiui – 80 „Leginkább a szavak csodálatos és titokzatos világa vonzott, annak végtelen tágasságában tudományos tevékenységem sokágúvá alakult. Mindent így alakítottak a körülmények (a kollektív munkák rabszolgasága – természetesen belátásból, önkéntesen vállalva), a jellem (lendületesség és érdeklődés), a sors – a Tanító, valamint Jonas Jablonskis és különösen Kazimieras Būga példája. De ezt a sokágúságot talán az Ők által ellesett credo is egyesítette – theoria cum praxis, talán pontosabban – gyakorlat elmélettel: az az elmélet, amely semmit sem mond a beszélő emberről, időnként terméketlennek, a gyakorlatot meg nem termékenyítőnek tűnik – meddő, az elmélet nélküli gyakorlat pedig vagy egyáltalán lehetetlen, vagy csupa tévút. A normatív és nevelő szempontok a kutatási szempont nélkül – támaszpont nélküli emelőkarok” – írja a tudós a Leksikologijos ir terminologijos darbai: norma ir istorija című könyv előszavában (Klimavičius 2005: 7). A litván nyelvnek szentelt évek során, az elsőként már említett, a Tarybinis mokytojasban 1962-ben megjelent publikációjától kezdve a különböző tudományos kiadványokban, a Lietuvių kalbotyros klausimai (Acta Linguistica Lithuanica), a Kalbotyra, a Baltistica, a Kalbos kultūra (Bendrinė kalba), a Terminologija című folyóiratokban közzétett számos tudományos tanulmányon kívül J. Klimavičius még több népszerű cikket publikált a nyelvművelésnek és az oktatásnak szentelt kiadványokban: Mūsų kalba, Gimtoji kalba, Gimtasis žodis stb. Éppen ezért a szerkesztők, stiliszták és nyelvi lektorok körében kiválóan ismert. Sok tanácsot, javítást, javaslatot éppen nekik szánt. Ahogy ő maga írta: „Belevágtam a fiatalkoromban kialakított nyelvművelési program [1) saját fejlesztése, 2) új létrehozása, 3) a régi felülvizsgálata – revideálása] harmadik részének végrehajtásába. Új szavakat bocsátok az emberek közé, vannak, amelyek meghonosodtak” (www.lki.lt). „Saját hitvallásom szerint nem emeltem minden publikációt az elismert tudományosság rangjára – elmélettel mindig kell rendelkezni, de nem feltétlenül kell azt felül megmutatni. J. Jablonskis, K. Būga soha nem mutatta, az elmélet lehet bélés is” – írta munkáiról maga a nyelvész. És hol vannak még a rádió és a televízió nyelvi műsorai (közel egy napnyit beszélt össze)... Külön meg kell említeni azokat a hatalmas terminológiai szótárakat, amelyeknek terminológusa J. Klimavičius: Orvosi terminológiai szótár (1980, K. Gaivenisszel együtt), Elektrotechnikai terminológiai szótár (1999), Öltözködési szótár: litván–angol–német–francia–orosz nyelvű öltözködési szótár (2002), Építőipari terminológiai szótár (2002), Tüzérségi enciklopédikus szótár (2004), Fizikai terminológiai szótár: litván, angol, francia, német és orosz nyelven (2007), Értelmező faipari terminológiai szótár: 3020 terminus litván, angol, német, francia, orosz nyelven (2014), Litván etnográfiai enciklopédikus szótár (2015) és még sok más. 249Terminologija | 2018 | 25 És ez még nem minden. A jubiláns mindmáig eredményesen, megállás nélkül dolgozik. Ugyanakkor időt szán kedvteléseire is, különösen a versírásra és a műfordításra – ez kevésbé ismert tevékenysége. Csak álnéven ír alá. 2008-ban jelent meg a Klemensas Gerulis álnéven jegyzett, Žvaigždės kritimas című intellektuális verseskötete. E kötet után a Litvánia nevének jubileumára szánt ajándékkal jelentkezett – a Tūkstantmetė Lietuva (2011) című, 20 részes énekkel. Ugyanezen az álnéven jelent meg a Trys kryžkelės: tautos rūpintojėlio Jono Aisčio (2012) című verses ének, az Arti gimti ir amžini (2016) című verseskönyvecske, valamint a szonettek, énekek, mondák, parafrázisok és versek válogatása, a Gyvoji amžių Lietuva (2018). Csak találgathatjuk, hány versszak maradt még kiadatlanul és készül… Nyilván ennek a szenvedélynek köszönhető, hogy J. Klimavičius tudományos cikkeit egyéni stílusukról lehet felismerni: szóban gazdag nyelvezetükről, ritka szavaikról, neologizmusaikról, különféle metaforáikról és a művészi kifejezés egyéb eszközeiről. Szeret csípősen, ironikusan fogalmazni, sok aprólékosan összegyűjtött nyelvi tényt és részletet közölni, és meglehetősen gyakran arra hívja olvasóját, hogy vele együtt gondolkodjon, majd összegzést és következtetéseket vonjon le. J. Klimavičiussal való megismerkedésem 2004-ben, a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központjában kezdődött. Miután befejeztem alapképzésemet a Vilniusi Pedagógiai Egyetemen, a Terminológiai Központ vezető laboránsaként kezdtem dolgozni, egy évvel később pedig fiatalabb tudományos munkatárs lettem. Az intézetben végzett munkám kezdetétől fogva J. Klimavičiussal egy irodán osztoztunk. Itt kezdődött a makacs žemaitė és a racionális suvalkietis barátsága. A Terminologija folyóirat főszerkesztője akkoriban nagyon szigorúnak, kissé távolságtartónak, kissé titokzatosnak tűnt számomra; mindig írt valamit, elmélyült volt, ugyanakkor kiváló humorérzékkel rendelkezett, és alkotásainak verseivel, különösen születésnapokon, ámulatba ejtette kollégáit. Az intézetben végzett munkám kezdetétől éreztem J. Klimavičius atyai gondoskodását, különösen az első tudományos cikkek megírásakor. Mindmáig emlékszem, milyen türelmetlenül és félelemmel (az igazat megvallva, akárcsak a többi fiatal kollégám) vártam első, a Terminologija folyóirat számára írt cikkem bírálatait, különösen a szerkesztőét. Megjegyzései, tanácsai és dorgálásai nagyon fontosak voltak számomra. J. Klimavičius minden egyes tanulmányt figyelmesen elolvasott (nem is csak egyszer!), gondosan szerkesztett, és nem sajnálta a megjegyzéseket és javaslatokat. Tökéletesen emlékszem 2007 őszére, amikor megkértem J. Klimavičiust, hogy legyen a témavezetőm. Ő beleegyezett. Türelmesen, atyai módon és szakmai hozzáértéssel támogatott doktori éveim alatt. A disszertáció kéziratának olvasásával együtt töltött minden egyes óra számomra a lehető legnagyobb iskola volt, amilyenben csak részem lehetett. 2011-ben sikeresen megvédtem az 1883–1916 közötti katekiz- 250 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė A leglexikológusabb terminológus nológiai Jonui Klimavičiui – 80 mų religijos terminija. Taip J. Klimavičiui teko dalia prisidėti ir prie negausaus terminologų būrio ugdymo. Su Jubiliatu teko dirbti ir Valstybinės lietuvių kalbos komisijos Termialbizottságban című disszertációmat. Itt a fiatal terminológusok láthatták, mennyi időt szentelt a tudós a terminológiai szótár, a szabvány és egyéb szövegek megvitatásának, ezért kiváló lehetőségük nyílt a tanulásra. J. Klimavičius mindig felkészülten érkezett, minden egyes terminust és minden egyes meghatározást áttanulmányozva, és megvolt a saját véleménye. A kollégák nem mindig kedvelték szilárd, elvhű véleményét, az azonban megalapozott és világos volt, és csak ritkán változott. Dr. Jonas Klimavičiusról beszélni nem egyszerű – a Jubileumost legjobban munkái jellemzik. Önmagukért beszélnek. Majdnem hat évtizedet szentelt a nyelvnek, a nyelvtudomány és a nyelvgyakorlat lelkiismeretes és következetes művelésének. Az általa végzett munkák nélkül bizonyára sokkal szegényebbek lennénk. És tudva, hogy fiókjai tele vannak anyaggal és vázlatokkal, a feje pedig gondolatokkal, még nem egy érdekes és értékes munkáját várhatjuk. Ezért e szép évforduló alkalmából jó egészséget és erőt kívánnánk neki anyanyelvünk javára végzett munkájához. Sok boldog évet, Tanár úr! LITERATŪRA Balašaitis A. 2012: Nyelvészek és költészet. – Tudomány és élet 1, 13–15. Dr. Jonas Klimavičius. – A Litván Nyelvi Intézet honlapja, www.lki.lt. Elérhető az interneten: http://old.lki. lt/LKI_LT/index.php?option=com_content&view=article&id=186&Itemid=1 (megtekintve: 2018-09-03). Jonas Klimavičius: bibliográfiai mutató, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2008. Klimavičius J. 1993: A meliorációs terminusok rendszere. A bölcsészettudományok nyelvészet szakirányának doktori disszertációs tézisei, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Klimavičius J. 2005: Lexikológiai és terminológiai munkák: norma és történelem, Vilnius: A Litván Nyelvi Intézet kiadója. Az idegen szavak iskolai nemzetközi szótára, Kaunas: Šviesa, 2010. Pupkis A. 2005: Nyelvművelési tanulmányok, Vilnius: Gimtasis žodis, 256–257. Rosinas A. 2008: Az anyanyelvi szó neves kutatója. – Gimtoji kalba 2, 29–31. Umbrasas A. 2008: Jonas Klimavičius – a leginkább lexikológiai beállítottságú terminológus. – Kalbos kultūra 81, 336–339. Beérkezett 2018-09-04 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė Kauno kolegija Pramonės g. 20, 50468 Kaunas E-mail: ausra.r[email protected]