Asmenų pavadinimai kompiuterijos žodynuose

107Terminológia | 2018 | 25 Személymegnevezések a számítástechnikai szótárakban ALVYDAS UMBRASAS Lietuvių kalbos institutas KULCSSZAVAK: számítástechnika, terminológiai szótár, személyeket megnevező terminusok, származék, kölcsönszó, terminus A terminológiai kutatások területére különféle fogalmak tartoznak, de a személymegnevezéseket azok közé a dolgok közé lehetne sorolni, amelyekről terminológiai kontextusban nagyon ritkán esik szó. A természettudományokban a személymegnevezések látszólag nem különösebben fontosak, a műszaki tudományokban időnként szükség van rájuk, azonban valószínű, hogy a személymegnevezések legfejlettebb rendszerei a társadalomtudományokban találhatók, mivel e tudományok tárgya az emberek társadalmi kapcsolatai. A litván terminológiában a személymegnevezéseket kevéssé vizsgálták, általában úgy vélték, hogy a szereplők megnevezéseinek terminológiai jellege problematikus, és például a szakmák megnevezései nem nevezik meg az adott szakmákhoz tartozó személyeket a vizsgált tudomány fogalmai között (Gaivenis 2002: 31). A kutatások mindazonáltal azt mutatják, hogy legalábbis a társadalomtudományokban a személymegnevezések a terminológia jelentős részét alkotják. Így például az 1918–1940 közötti litván jogi terminológia vizsgálata során megállapították, hogy a személyeket megnevező terminusok az akkori kódexekben használt jogi terminusok csaknem hetedét alkotják (Umbrasas 2005: 107). Kétségtelen, hogy ezt a jelentős számot részben az akkori terminológia szinonimitása okozta, de szinonimitás napjainkban is létezik. A jelenlegi litván jogi terminológiát a személymegnevezések szempontjából nem vizsgálták. Emellett nem zárható ki, hogy a szakterületi szövegek és a terminográfia kutatásai eltérő eredményeket mutatnának, vagyis elképzelhető, hogy a szakterületen fontos személymegnevezések egy része nem kerül be a terminográfiába. Kazimieras Gaivenis azt mondta, hogy a kalbininkas nem a nyelvészet terminusa (Gaivenis 2002: 31), ezért nem meglepő, hogy a Kalbotyros terminų žodyne (KTŽ 1990) sem a kalbininkas, sem a terminologas nem szerepel. A terminologas a Mokomajame terminologijos žodynėlyje (MTŽ 2005) sem található meg, de vajon valóban megalapozottan? Hol kellene szerepelnie egy ilyen terminusnak? Talán az első és egyetlen terminológiai szótár, amelyben 108 Alvydas Umbrasas | Személymegnevezések a számítástechnikai szótárakban definiált terminusként szerepel a terminologas, a Vertimo studijų žodynas (VSŽ 2014). Ebben a következő meghatározás szerepel: terminologas (angl. terminologist, it. terminologo, pranc. terminologue, vok. Terminologe, rus. терминолог) – „az a személy, aki rendszeresen vizsgálja egy bizonyos szakterület fogalmainak megnevezéseit (terminusait). Ismernie kell egy bizonyos tudományos vagy műszaki területet, és nyelvi ismeretekkel kell rendelkeznie”. A szótár számos, a fordítás kontextusában releváns, személyeket megnevező terminust is meghatároz, csak kissé furcsa, hogy nem szerepel benne a fordító nemfogalma; mindenesetre jó, hogy különböző fajfogalmi terminusok meg vannak határozva: jelnyelvi fordító, esküdt fordító, jogi terület fordítója, bírósági tolmács, írásban fordító, kísérőtolmács, szóbeli fordító és mások. Milyen helyzetben vannak a személyeket megnevező elnevezések a számítástechnikában? E cikk célja éppen az, hogy legalább valamelyest hozzájáruljon e kérdés megválaszolásához. A cél annak megállapítása, hogy milyen személyeket megnevező elnevezések kerülnek be a számítástechnikai terminográfiába, valamint hogy leíró módszerrel megvizsgáljuk kifejezésmódjukat, figyelembe véve a szóalkotást és az eredetet (a terminusok újszerűségét és egyediségét más területekkel összevetve vizsgáljuk). A terminusok jelentését igyekszünk megadni1 (azonban nem minden szótárban magyarázzák meg a terminusokat), a fogalmi szempontokat viszont kevéssé vizsgálják, ezért a szinonímia kérdését is csak esetenként érintik; nagyobb figyelmet fordítanak a terminusok alakjára. A fajfogalmi terminusokat az alaptagjuk szerint vizsgáljuk (fészkeket alakítunk ki). Összesen mintegy 120 különböző, személyeket megnevező szót gyűjtöttünk össze, amelyek a számítástechnikai szótárakban nemfogalmi (egyszavas) terminusokként vagy összetett terminusok alaptagjaiként szerepelnek. A kutatási anyagot több, különböző időpontban kiadott, jelentősebb (gyakran terjedelmes) számítástechnikai és azzal szorosan összefüggő informatikai szótárból gyűjtöttük (a vizsgált források jegyzékét lásd a cikk végén), továbbá bevontuk a távközlési terminológiai szótárt (ATTŽ) is, mivel a számítástechnika és a távközlés technológiailag összefügg, és számos közös terminussal rendelkezik. A személyeket megnevező egyszerű, azaz szóalkotási szempontból nem tagolható litván szavakból kevés van a számítástechnikában, a szótárakban mindössze néhányat találtunk. A személyekről szóló tárgyalást célszerű az asmuo szóval kezdeni. Egyszavas terminusként a számítástechnikában úgy tűnik, nem különösebben aktuális, de szókapcsolatokban előfordul, például registruojantysis asmuo (angl. registrant) ŠKPTŽ, vö. még instruktuotas asmuo (angl. instructed person) ATTŽ, kvalifikuotas asmuo (angl. skilled person) ATTŽ. Terminologizálódik, és sajátos jelentést nyer a számítástechnikában az 1 Annak a forrásnak a rövidítését, amelyből a jelentésmagyarázatot (meghatározást) átvettük, aláhúzzuk. 109Terminologija | 2018 | 25 svečias „olyan számítógépesrendszer-felhasználó, akinek nincs fiókja (nincs regisztrálva)” (angl. guest) ŠKPTŽ, EKŽ2, AKTŽ. A vizsgált terület szótáraiba olyan, mondhatni, nem speciális jelentésű személyeket megnevező szavakat is felvesznek, például narys2 (angl. member) ŠKPTŽ, vö. grupės nariai (angl. membership) LŽ, valamint rokonsági vagy hasonló terminusokat, például: moteris (angl. female) ŠKPTŽ, vaikai (angl. children) ŠKPTŽ, vyras (angl. male) ŠKPTŽ. A fogalom leíró módon történő megnevezésekor az žmogus szóra is szükség van, így szerepel az žmogus, kaip sistemos elementas (angl. human element) ALKTŽ. A számítástechnikai szótárakban szereplő, személyeket megnevező terminusok többsége képzett szó. A legjellemzőbb képző a -tojas. Leginkább terminologizált vagy transterminologizált (más területekről átvett) képzett szavak szerepelnek, pl.: derintojas (angl. customer [field] engineer) IŽ; gamintojas (angl. manufacturer, producer) IŽ, ALKTŽ, kompiuterių įrangos gamintojas (angl. computer manufacturer) IŽ, programinės įrangos gamintojas (angl. software manufacturer) IŽ; kerėtojas „a számítógépes mágia specialistája, tehetséges programozó” (angl. wizard) ALKTŽ; kurstytojas (angl. flamer) ŠKPTŽ; mokytojas (angl. tutor) ALKTŽ; finder (angl. finder) ALKTŽ; felügyelő „személy, aki felügyel egy hírcsoportot, elektronikus levelezési csoportot, fórumot, és szabályozza a csoportban terjesztett információt” (angl. moderator) EKŽ2, AKTŽ, levelezési lista felügyelője (angl. mailing list moderator) ŠKPTŽ; megfigyelő „elektronikus levelezés, hírcsoport vagy csevegési csatorna passzív résztvevője, aki leveleket vagy üzeneteket kap, de maga nem küld ilyeneket” (angl. lurker) AKTŽ; alkalmazott (angl. employee) ŠKPTŽ; ellenőrzők (angl. reviewers) ŠKPTŽ; tulajdonos „korlátlan jogosultságokkal rendelkező személy az erőforrásokhoz” (angl. owner) AKTŽ. Egyes származékok, különösen az általánosabb jelentésűek, külön nem szerepelnek, hanem összetételekbe kerülnek be, például: darbuotojas – információs szolgálat alkalmazottja (angl. documentalist) ALKTŽ, fiatalabb tudományos munkatárs (angl. junior scientist) ALKTŽ, idősebb tudományos munkatárs (angl. senior scientist) ALKTŽ (egyébként manapság már szokásosabb a mokslo darbuotojas használata a mokslinis helyett); olvasó – médiatár olvasója (angl. media librarian) ŠKPTŽ; 2 Ezt a szót nem személy jelentésben is használják, vö. aritmetikai tag (angl. arithmetic term) IŽ. 110 Alvydas Umbrasas | Személymegnevezések a számítástechnikai szótárakban összeállító – program-összeállító (angl. program writer) ALKTŽ, alkalmazásszoftver-összeállító (angl. application developer ) ALKTŽ; kutató – szakképzetlen kutató (angl. low-rated analyst) ALKTŽ. Számítástechnikai neologizmusnak3 legfeljebb a naršytojas terminust lehetne tekinteni, amelyet az általános lexikográfiában korábban nem rögzítettek; a szó főként internetes kontextusban terjed, és szerepel az LKND-ben (magyarázata: „aki sok időt4 tölt internetezéssel”). Az ŠKPTŽ a tinklo naršytojas (angl. nethead, network surfer, surfer, cyber surfer, cybernaut), žiniatinklio naršytojas (angl. Web surfer) kifejezéseket közli; mindkét esetben szinonimaként az infonautas szerepel. A vizsgált képzővel alkotott, a számítástechnikai szótárakban közölt személymegnevezések egy része hibrid. Ezeket szintén gyakran más területekről vették át, vagyis nem kifejezetten a számítástechnika igényeire alkották őket, például: modeliuotojas (angl. modeler, simulationist) ALKTŽ; projektuotojas (angl. designer) ALKTŽ, programinės įrangos projektuotojas (angl. software designer) ALKTŽ, sistemų projektuotojas (angl. system designer) ALKTŽ; titkosító (angl. coder) ALKTŽ; műsorszóró (angl. broadcaster) ŠKPTŽ. A számítástechnikai új szavak közé sorolhatók a koduotojas „kódolást végző személy” (angl. coder, encoder) IŽ, ALKTŽ, AKTŽ, programuotojas „programokat létrehozó, tesztelő, továbbfejlesztő és karbantartó személy” (angl. programmer, coder) IŽ, ALKTŽ, EKŽ2, AKTŽ hibrid alakok. Az utóbbi terminussal a szótárakban számos szókapcsolatot alkotnak, pl.: jaunesnysis programuotojas (angl. junior programmer) IŽ, ALKTŽ; konservatyvusis programuotojas (angl. traditionbound programmer, traditionbound programmer) IŽ, ALKTŽ; programuotojas analitikas (angl. programmeranalyst) IŽ; programuotojas antrininkas (angl. backup programmer) ALKTŽ; sistemų programuotojas „rendszerprogramokat író programozó” (angl. system programmer) IŽ, AKTŽ, sistemos programuotojas (angl. system programmer, analyst-programmer, toolsmith) ALKTŽ; tehetséges programozó (angl. programmer of ability) ALKTŽ; közepes képzettségű programozó (angl. average programmer) ALKTŽ; helyszíni programozó (angl. on-site programmer) ALKTŽ; 3 Az új szó kritériumai meglehetősen relatívak, a szó megjelenésének ideje nem mindig egyértelmű, egyezményes határra van szükség. Az újdonság kritériumának tekinthető, ha a szó hiányzik a fő általános szótárakból – LKŽe és DLKŽ7 (ezek a források azonban nem cáfolják az újdonságot, ha a szó a számítástechnikai kontextusból került be, például a programuotojas), továbbá figyelembe kell venni más területek szótárait is. 4 Megjegyzések szerint a használat alapján a „sok időt” jelentő jegy fölösleges lehet (Murmulaitytė 2016: 7), és ez meglehetősen megalapozottnak tűnik. 111Terminologija | 2018 | 25 vezető programozó (angl. senior programmer) ALKTŽ; főprogramozó (angl. chief programmer) IŽ, ALKTŽ. Ha a szótárakban nincsenek meghatározások vagy legalább rövid magyarázatok, nem mindig világos, hogy személyről van-e szó. Mivel az angol megfelelőik nem személyt is jelenthetnek (a vizsgált kontextusban gyakran így is van), kétségbe vonható, hogy a mindig személyre irányító litván megfelelőek valóban a lényeget tükrözik-e, és megfelelően vannak-e megválasztva, pl.: komponuotojas (angl. builder) ALKTŽ, programos komponuotojas (angl. program builder) ALKTŽ, sistemos komponuotojas (angl. system builder) ALKTŽ; profiliuotojas (angl. profiler) ALKTŽ, pagrindinės programos vykdymo profiliuotojas (angl. execution profiler) ALKTŽ; naršytojas – žiniatinklio naršytojas (angl. Web spider, Web crawler, Web worm) ŠKPTŽ; žvalgytojas (angl. navigator) ŠKPTŽ. Külön meg kell említeni a vartotojas „számítógépet, annak szoftverét, adatait és bármely más információs erőforrást használó természetes személy, jogi személy vagy ilyen személyek csoportja” (angl. user, consumer, subscriber) IŽ, ALKTŽ, ŠKPTŽ, LŽ, ATTŽ, AKTŽ terminust. Ez a fajtanevek legnagyobb változatosságával tűnik ki. A szókapcsolatok gyakran a felhasználó tapasztalatát, státuszát, viselkedésének jellegét, bizonyos funkciók birtoklását, valamely csoporthoz való tartozását stb. fejezik ki, pl.: anonim felhasználó (angl. anonymous user) ŠKPTŽ; alkalmi felhasználó (angl. casual user) ALKTŽ; interaktív üzemmódú felhasználó (angl. interactive user) IŽ; eseti felhasználó (angl. ad hoc user) ALKTŽ; végfelhasználó (angl. end user, ultimate user) ALKTŽ; interaktív felhasználó „dialogikus üzemmódban dolgozó” (angl. interactive user) ALKTŽ; kereskedelmi felhasználó „a számítógépidőért fizető” (angl. real user) ALKTŽ; fegyelmezetlen (a szabályokat figyelmen kívül hagyó) felhasználó naujasis vartotojas „vartotojas iki pirmojo kreipimosi neužregistruotas sistemoje“ (angl. first-time user) ALKTŽ, ATTŽ; (angl. tough user) ALKTŽ; nem tervezett felhasználó (angl. nonscheduled user) IŽ; nem professzionális számítógép-felhasználó (angl. computer-naive) ALKTŽ; távoli felhasználó „távoli végberendezéssel dolgozó felhasználó” (angl. remote user) IŽ, ATTŽ; főfelhasználó (angl. root user) LŽ; képzett felhasználó (angl. trained user) IŽ; 112 Alvydas Umbrasas | Személymegnevezések a számítástechnikai szótárakban végfelhasználó (angl. last user) ŠKPTŽ; tapasztalt felhasználó „a számítógép vagy szoftverének felhasználója, egyfelhasználós rendszer felhasználója (angl. single rintis darbo su tokia įranga arba atskirais jos komponentais patirtį“ (angl. advanced user) AKTŽ; user) LŽ; kezdő felhasználó (angl. novice user) ALKTŽ; csatlakoztatott felhasználó (angl. connected user) ŠKPTŽ; privilegizált felhasználó „több jogosultsággal, pl. magasabb prioritással rendelkező felhasználó“ (angl. privileged user, privileged operator, superuser) IŽ, ALKTŽ, ATTŽ; közvetlen felhasználó „az üzenetátviteli rendszert közvetlenül használva az üzenetek feldolgozásában részt vevő felhasználó“ (angl. direct user) ATTŽ; távoli felhasználó (angl. telecommuter, remote user) ALKTŽ; zárt felhasználó (angl. closed user) IŽ; irányító felhasználó (angl. superuser) LŽ; helyi felhasználó (angl. local user) ALKTŽ. Ritkábban azt az objektumot is megnevezik,5 amellyel a felhasználó dolgozik, amelyre a műveletei irányulnak, pl.: számítógép-felhasználó (angl. liveware) ALKTŽ; „Netscape”-felhasználó (angl. Netscape user) ŠKPTŽ; szolgáltatásfelhasználó „a hálózati szolgáltatásokat igénybe vevő végfelhasználó” (angl. service user) ATTŽ; terminálfelhasználó (angl. terminal user, terminal operator) IŽ, ALKTŽ; videotex-felhasználó „olyan személy, aki a videotex-végberendezésen keresztül igénybe veszi a videotexszolgálat által nyújtott szolgáltatásokat” (angl. videotex user) ATTŽ. Egyes terminusoknak van pozitív és negatív oppozíciós tagjuk (a neelőtagot használják), például: vándorló felhasználó (angl. roaming user) ŠKPTŽ – nem vándorló felhasználó (angl. non-roamed subscriber) ŠKPTŽ; képzett felhasználó (angl. advanced user, computer-literated user, expert user, skilled user, trained user) ALKTŽ – képzetlen felhasználó (angl. lay user, naive user, unskilled user) ALKTŽ; kiemelt prioritású felhasználó (angl. high-priority user) IŽ, ALKTŽ – nem prioritásos felhasználó (angl. low-priority user) ALKTŽ. Időnként váltakoznak az előtaggal ellátott és előtag nélküli, valamint a határozott és határozatlan formák, vö.: regisztrált felhasználó „olyan személy, cég, társaság vagy más intézmény, amely számára engedélyezték a szolgáltató által nyújtott szolgáltatások használatát” (angl. authorised user, scheduled user) ATTŽ; 5 A vizsgált szótárak egyikében sem szerepel az internetfelhasználó aktuális terminus. 113Terminológia | 2018 | 25 regisztrált felhasználó (angl. scheduled user, real user) ALKTŽ; bejegyzett felhasználó (angl. authorized user) IŽ; legalizált (regisztrált) felhasználó (angl. authorised user) ALKTŽ; nem regisztrált felhasználó „olyan szolgáltatásvagy szolgáltatásfelhasználó, aki nincs regisztrálva a szolgáltató intézményében” (angl. nonauthorised user, non-scheduled user) ATTŽ; nem regisztrált (jogosulatlan) felhasználó (angl. unauthorised user) ALKTŽ; nem regisztrált felhasználó (angl. nonauthorized [unauthorized] user) IŽ. Lényegében itt mind a határozott, mind a nem határozott alak indokolható. A határozott alak növeli a meghatározottságot, és hangsúlyozza a klasszifikációs jelleget. Figyelemre méltó, hogy bár a legtöbb, köztük a legújabb számítástechnikai szótárban a vartotojas terminus szerepel, az EKŽ2-ben a naudotojas (angl. user) áll. Ennek megfelelően a fajfogalmi terminusok is különböznek (az EKŽ2-ben kevés ilyet közöltek), vö. galutinis naudotojas (angl. end user) EKŽ2 és galutinis vartotojas (angl. end user, ultimate user) IŽ, ATTŽ, AKTŽ, numatytasis naudotojas (angl. default user) EKŽ2 és numatytasis vartotojas (angl. default user) AKTŽ. A meghatározások a fogalmak azonosságát mutatják, pl.: galutinis naudotojas „olyan személy, aki a számítógépet vagy annak szoftverét rendeltetésüknek megfelelően használja, munkájuk eredményeit veszi igénybe, nem pedig más programok vagy rendszerek komponenseként azok összeállításához, létrehozásához vagy gyártásához” EKŽ2 – galutinis vartotojas „olyan személy, aki a szoftvert rendeltetésének megfelelően, munkavégzési eredmények elérése céljából használja, nem pedig komponensként más programok összeállításához vagy létrehozásához” AKTŽ; alapértelmezett felhasználó „olyan felhasználó, akinek profilja az újonnan regisztrálandó profil kezdeti értékévé válik, vagyis új felhasználói profil létrehozásakor az alapértelmezett felhasználó profilja bemásolódik az új profilba” EKŽ2 – alapértelmezett használó „olyan felhasználó, akinek profilja a regisztrálandó új profil kezdeti értékévé válik, vagyis új felhasználói profil létrehozásakor az alapértelmezett felhasználó profilja bemásolódik az új profilba” AKTŽ. Amint látható, a legújabb értelmező szótárban a vartotojas terminus szerepel, ennek megfelelően a fajtajelölő terminusokat a legújabb EKŽ-kiadásban is megváltoztatták (könyv formájában nem jelent meg, a www.raštija.lt webhelyen teszik közzé). Az utóbbiban a naudotojas összetevőt tartalmazó fajtajelölő terminusokat szinonimaként, utaló szócikkekben helyezték el, amelyek a vartotojas összetevőt tartalmazó megfelelő terminusokhoz irányítanak, a naudotojas és vartotojas generikus terminusokat azonban mindkettőt önállóként illesztették be, és jelentésüket rendre így magyarázták: „valamit használó természetes vagy jogi személy, illetve ilyen személyek csoportja”, valamint „valamit fogyasztó személy, illetve ilyen személyek csoportja” (az első meghatározás megfogalmazását rendezni kellene). Mindkét terminus mellett megjegyezték, hogy „néha szinonimaként használják őket, de 114 Alvydas Umbrasas | Személymegnevezések a számítástechnikai szótárakban valójában nem szinonimák, mivel eltérő kapcsolatot jelölnek a személy és a dolog között – fogyasztást vagy használatot.” Már egy évtizeddel ezelőtt az EKŽ2 egyik szerzője ezt írta: „Szokás azt mondani, hogy az ételt, a gyógyszereket és a szavakat fogyasztjuk, a földet, a tavakat, az épületeket és a gépeket használjuk. Mit teszünk azonban a számítógéppel és annak szoftverével? A számítógépet mintha nem volna helyes „fogyasztani”, a számítógépet használjuk. A programok pedig láthatatlanok, lemezekre vannak rögzítve. Talán ezért hasonlóan használjuk őket, mint a levegőt? A programoknak azonban van egy érdekes sajátosságuk. Miután megszereztük őket, csak a licencekben meghatározott szabályokat betartva használhatjuk őket. Leggyakrabban nem kapunk jogot arra, hogy lemásoljuk, szétszereljük vagy módosítsuk őket. A programokkal hasonlóan kell bánnunk, mint egy bérelt vagy kölcsönkapott tárggyal. Ezért itt a használat még inkább helyénvaló, mint a fogyasztás. „Tehát a számítógépek és programjaik használói vagyunk (nem fogyasztói), és a számítógépeket használjuk, nem fogyasztjuk őket” (Grigas 2007: 4). Így kimondva mintha helyes lenne, a használat azonban azt mutatja, hogy a használat és a fogyasztás határai nem mindig olyan többé-kevésbé világosak, mint az élelmiszerek, gyógyszerek, szavak vagy hasonló összefüggések esetében. Mind a számítógépek, mind a programok eszközök, szerszámok (csak az egyik csoport fizikai, a másik virtuális), és ezeket lehet használni és fogyasztani is. A használat lényegében a fogyasztás egyik változata; a DLKŽ7 szerint használni annyi, mint „eszközként, szerszámként fogyasztani valaminek az elérésére”. Az LKŽe-ből ilyen példákat látunk: Más szerszámokkal nem tudok bánni, de a baltát megszoktam használni BsPI114(Tlž). Ilyen baltákat nem volt alkalmunk használni Lkv. A föld fellazítására a baltok fából készült ekét használtak, amelyet később vascsoroszlyával erősítettek meg rš. Lapátot használok, amikor a kerteket ásom fel Yl. Acél kaszácskát, acél kaszácskát használtam volna, nem fényes kardocskát LB98. A DLKŽ7 jelentésmagyarázatai között hasonló használatú példákat is találhatunk: grėblelis „kis gereblye, amelyet a kévék kialakítására használnak kaszával való aratáskor“, lęšis „a fénysugarakat megtörő lencse, amelyet szemüveg helyett használnak“, pincetas „kis tárgyak megfogására szolgáló csipesz, amelyet az orvostudományban és a laboratóriumokban használnak“. Most talán inkább azt mondanánk itt, hogy használják, de ugyanakkor a használat azt mutatja, hogy a használó fogalma egyetemessé vált, a használó ugyanis használ és alkalmaz is (az angolhoz viszonyítva magában foglalja mind a user, mind a consumer jelentését), ezért a program használója és a számítógép használója sem meglepő. Lényegében itt egyaránt mondhatjuk azt, hogy vartotojas, illetve naudotojas, de az általános rendszer a vartotojas felé hajlik. Az -tojas képzővel képzett származékokhoz képest az -ėjas képzős személynevek a számítástechnikában valamivel kisebb változatosságot mutatnak, de szintén meglehetősen nagy számban fordulnak elő. A számítástechnikai szótárakat áttekintve ilyen hibrid, a prie- 115Terminologija | 2018 | 25 képzős származékokat nem találtunk, valamennyi litván, és mindegyikük terminologizáltnak vagy transterminologizáltnak tekinthető, például: atlikėjas (angl. performer) ŠKPTŽ; hívó fél (angl. calling party) IŽ; lekérdező „a címtárhoz forduló előfizető, felhasználó vagy rendszerelem” (angl. requestor) IŽ, ŠKPTŽ, ATTŽ; készítő (angl. builder, creator, manufacturer) ALKTŽ, szoftverrendszer-készítő (angl. software programmer) ALKTŽ; hívó „a hívást kezdeményező személy” (angl. invoker) ŠKPTŽ; játékos (angl. player) IŽ; eladó (angl. vendor) ŠKPTŽ; tanácsadó (angl. guru) ŠKPTŽ; előadó (angl. presenter) ŠKPTŽ; jogsértő „védett rendszerbe behatolni próbáló személy” (angl. violator) ALKTŽ; jogutód (angl. successor) IŽ; feladó „olyan személy, aki csomagot küld, és akinek elektronikus címadatai az elektronikus levél fejlécében a „ki” mezőbe kerülnek” (angl. sender) IŽ, ATTŽ, EKŽ2, AKTŽ, feladó vagy címzett (angl. originator/recipient) ŠKPTŽ, az üzenet feladója „az üzenet elsődleges forrása” (angl. sender, message originator) ALKTŽ, ATTŽ. Egyes származékok csak szókapcsolatokban szerepelnek, pl.: telepítő – szoftvertelepítő (angl. implementor) ŠKPTŽ; károkozó – telefonos károkozó (angl. phreaker) ŠKPTŽ; segéd – a vezető programozó segédje (angl. assistant chief programmer) ALKTŽ; továbbító – anonim továbbító (angl. anonymous remailer) ŠKPTŽ; bővítő – az elektronikus üzlet bővítője (angl. e-business enhancer) ŠKPTŽ; előidéző – az áradat előidézője (angl. spammer) ŠKPTŽ. Figyelmet érdemel, hogy például az iškvietėjas, įdiegėjas szavak sem a DLKŽ7-ben, sem az LKŽe-ben nem szerepelnek, jóllehet az iškviesti, įdiegti igék bekerültek. Ezek a cselekvőmegnevezések rendszeresek, ezért aligha tekinthetők a számítástechnika új szavainak; inkább az általános lexikográfia hiányosságairól van szó. Másfelől ezek a szavak talán azért nem kerültek be a DLKŽ7-be, mert valószínűbb a normák irányultságának megfelelő, igekötő nélküli alakok használata. Így például a pateikėjas, persiuntėjas bekerült az LKŽe-be, a DLKŽ7-be azonban nem. A legszélesebb szócsaládokat a valaminek a megszerzését vagy nyújtását magukban foglaló terminusok alkotják. Ilyen a személyt megnevező gavėjas terminus: „elektronikus levelet vagy más elektronikus küldeményt fogadó címzett” (angl. recipient, receiver, acceptor) IŽ, ŠKPTŽ, ATTŽ, EKŽ2, AKTŽ. Ehhez a su- 122 Alvydas Umbrasas | Személymegnevezések a számítástechnikai szótárakban Bár az angol nyelv nagy hatással van a számítástechnikai terminológiára, a más területekről átvett jövevényszavak gyakran formailag nem felelnek meg az angol terminusok kifejezésmódjának, hanem a litván nyelvben önállóan funkcionáló egységekként használatosak; választásukat a nyelv belső rendszere és a jelentések átvitele határozza meg, pl.: elektroninio pašto abonentas (angl. email user, e-mail user) EKŽ2; informacinės sistemos administratorius (angl. sysop, system operator) ALKTŽ; elektroninio pašto administratorius „asmuo, prižiūrintis elektroninio pašto tarnybą ir atsakingas už jos darbą“ (angl. postmaster) AKTŽ; svetainės administratorius „asmuo, prižiūrintis ir atnaujinantis saityno svetainę, atsakantis į jos lankytojų elektroninius laiškus, susijusius su svetainės funkcionavimu“ (angl. webmaster) EKŽ2, AKTŽ; modifikacijų autorius „fizinis asmuo, tobulinantis ir modifikuojantis programą ar kitą kompiuterinį objektą“ (angl. contributor) EKŽ2, AKTŽ; originalo autorius „fizinis asmuo, sukūręs originalią kompiuterio programą ar kitą kompiuterinį objektą“ (angl. initial developer) EKŽ2, AKTŽ; instruktorius (angl. tutor) ALKTŽ; kurátor „a tanulónak a tanulásban segítséget nyújtó személy: konzultációkat, tanácsokat és gyakorlati segítséget ad“ (angl. tutor) EKŽ2, AKTŽ; licenctulajdonos „egy szerzői jogi védelem alatt álló mű felhasználója“ (angl. copyright user) EKŽ2, AKTŽ; mechanikus (angl. engineer) ALKTŽ; tesztelési szakember (angl. tester) ALKTŽ. A vizsgált licenciaras „autorių teisių turėtojas“ (angl. copyright owner, right holder) EKŽ2, AKTŽ; források közül csak az egyetlen „Linux“ szójegyzékben (LŽ) szerepelnek személyeket megnevező, ntk. jelöléssel ellátott jövevényszavak, vagyis olyanok, amelyeket a terminológiában nem ajánlottnak tekintenek. Mindegyikük zsargonként van megjelölve: hacker (angl. hacker) – programozó; juser (angl. user) – felhasználó; cracker (angl. cracker) – behatoló; lamer (angl. lamer) – kontár; lúzer (angl. luser) – 1. újonc, 2. felhasználó. Az ALKTŽ értékelő minősítések nélkül a hekeris alakot adja meg, de jelzi, hogy már maga az angol hacker szó is szlengszó, ezért feltételezhető, hogy a megfelelője is ugyanilyen. Nem zárható ki, hogy a szlengminősítést a litván megfelelővel szembeni óvatos magatartás idézhette elő. Az angol szó többjelentésű, az ALKTŽ öt jelentést is megad: „1. fanatikus programozó. 2. a programozói közösség büszkesége. 3. egy konkrét program szakértője. 4. szakértő, aki tudását törvénytelen célokra használja fel, például egy védett rendszerbe behatolva. 5. tehetséges programozó, aki hatékonyan kiváló programokat fejleszt” (egyes jelentéseket össze lehetne 123Terminológia | 2018 | 25 összevonni). Megjegyzendő, hogy az ALKTŽ-ban egyes zsargonnak tekintett angol szavaknak vagy szókapcsolatoknak látszólag nincs is litván megfelelőjük, így például programozó; luser (zsarg.) – a rendszerrel dyti aprašomuoju būdu: bit twiddler (žarg.) – kompiuterio fanatikas, mėgėjas programuoti asemblerio kalba; code bums (žarg.) – pernelyg smulkmeniškas dolgozni nem tudó felhasználó; nem professzionális felhasználó. Érthető, hogy más nyelvek zsargonizmusaihoz vagy professzionalizmusaihoz nehéz lehet megfelelőket találni. Az angol nyelvben az ilyen egységek gyakran átkerülnek a terminológia szintjére (egyes területeken9 különösen nagy számban fordulnak elő), míg a litván terminográfiában a zsargonizmusokat vagy professzionalizmusokat általában kerülik. Amint a bemutatott anyagból látható, csupán egy-két személyt megnevező származék tekinthető kifejezetten a számítástechnika szükségleteire létrehozottnak; a számítástechnikai szótárakban szereplő személymegnevezések többsége készen került át a köznyelvből, amelyben más területeken használatosak (mondhatjuk, hogy inkább transterminizálódtak, mint terminologizálódtak). Lényegében ugyanez mondható el a kölcsönszavakról is – többségük nem kizárólagos a számítástechnikában. Csak a hozzáadott faji jelzők kapcsolják néha szorosabban a terminust a számítástechnikához és annak realitásaihoz. Meg kell jegyezni, hogy a számítástechnikai szótárakba fordítási céllal gyakran nemcsak számítástechnikai terminológiát, hanem különböző programokhoz vagy általában a számítástechnikai kontextushoz tartozó lexikát és kifejezéseket is felvesznek, ezért nem minden megadott személymegnevezés valódi számítástechnikai terminus. A szótárakba bizonyos terminológiai mikrorendszerekkel együtt kerültek be, és azokat egészítik ki. Természetesen egyesek, különösen a legáltalánosabb, nem szakjellegű megnevezések (például a férfi, nő, gyermekek, házastárs) szükségessége a számítástechnikai terminográfiában megkérdőjelezhető. Ezzel együtt az ellenkező kérdés is felvethető – vajon elegendő-e a vizsgált szótárakban meglévő személymegnevezések száma? E szótárakban meglehetősen sok különböző igét és azok absztraktumait találhatjuk, az igékből pedig általában nagyon könnyen képezhető a cselekvés végrehajtóját megnevező szó (különösen a termékeny -tojas, -ėjas képzőkkel). Bizonyos helyzetekben lehetségesek, de nem feltétlenül szükségesek egy szakterületi fogalom külön megnevezésére (terminusként), például: naujinti (angl. update) – naujintojas, formatuoti (angl. format) – formatuotojas, tinkinti (angl. cus9 Állítólag például a gazdasági és üzleti szótárakban a személyeket megnevező zsargonizmusok és professzionalizmusok az angol nyelvű személymegnevezések mintegy 20%-át, az orosz nyelvű személymegnevezéseknek pedig mintegy 6%-át teszik ki Ismeretesek olyan esetek, amikor a cselekvés végrehajtójának fogalma nem tisztán számítástechnikai fogalom, például egyes számítástechnikai szótárakban megtalálhatók a spausdinimas (IŽ, ŠKPTŽ, AKTŽ), maketavimas (IŽ, ALKTŽ) terminusok, de nincs spausdintojas, maketuotojas – ilyen terminusok a használatban léteznek (Труфанова 2006: 8). 124 Alvydas Umbrasas | Asmenų pavadinimai kompiuterijos žodynuose tomize) – tinkintojas, įdiegti (angl. install) – įdiegėjas stb. Egyes szavak még a használatban sem fordulnak elő, szükség esetén azonban megnevezhetnének egy szakterületi fogalmat, például a kompiuterizuotojas. Íme, a hasonló skaitmenintojas már megjelent a használatban (könyvtárakban, múzeumokban vannak így megnevezett munkakörök), ezért a számítástechnikai szótárakban is indokoltan szerepelhetne a skaitmeninimas mellé helyezett terminusként. (munkaköröket is megneveznek), de talán inkább a nyomdaipari szótárakba volna célszerű felvenni őket. Kétségtelenül vannak olyan, a számítástechnikai kontextusban tevékenykedő személyeket megnevező szavak, amelyek megérdemlik, hogy bekerüljenek a számítástechnikai szótárakba, például a szótárakban szerepel a žaidimas, kompiuterinis žaidimas (IŽ, AKTŽ), piratavimas (ALKTŽ, EKŽ2, AKTŽ), de a használatban aktuális žaidėjas, piratautojas nincs jelen (úgy tűnik, a számítástechnikai kontextus éppen azzal különíti el a lexikográfiában nem rögzített piratautojas szót a tengeri kalóztól). Néha a rendszeresség hiányosságai is megfigyelhetők, például az AKTŽ a tinklaraštis, mikrotinklaraštis mellett a már említett új képzésű szavakat, a tinklaraštininkas, mikrotinklaraštininkas szavakat közli, de a garso tinklaraštis (angl. audioblog), vaizdo tinklaraštis (angl. video blog, vlog) csak elszórtan szerepel. A garso tinklaraštis látszólag kevéssé aktuális, a vaizdo tinklaraščiai aktualitása azonban folyamatosan növekszik, és a vaizdo tinklaraštininkas is aktuális (a videotinklaraštininkas szóval verseng). A tinkl gyökérrel számos különféle új képzésű szó jön létre, olykor csak helyzeti jelleggel, például tinklažmogis, tinklinėtojas, tinklišius (Girčienė 2011: 174), amelyekre a terminográfiának nincs szüksége. Megjegyzendő, hogy a vizsgált terminológiai szótárakban a személymegnevezések csak hímnemben szerepelnek. Ez már szinte megszilárdult terminográfiai hagyomány. A megnevezések abszolút többségét (kivéve az olyanokat, mint a személy, a nő, a férfi, a gyermek) úgynevezett mobilis főnevek (substantiva mobilia) és azok szókapcsolatai fejezik ki, vagyis van, illetve legalábbis elméletileg lehet megfelelő nőnemű megnevezésük is, amelyek szükség esetén felhasználhatók a szakterület szövegeiben, a szótárak olvasóinak azonban ezeket az általános nyelvi szabályok alapján maguknak kellene megalkotniuk. A társadalmi szerepek vagy más okok által meghatározott, csak az egyik nemhez tartozó személyek megnevezései általában nem gyakoriak (Džežulskienė 2001: 67), manapság azonban néha hozzáadják a hiányzó pártagokat is; például a rendszerint hímnemben használt licenciaraszó mellett a licenciarė is használható. 125Terminologija | 2018 | 25 KÖVETKEZTETÉSEK Bár a személymegnevezések terminológiai jellegét illetően időnként kétségek merülnek fel, bekerülnek a terminológiai szótárakba, és ezt nem kell a terminológiai szótárak hiányosságának tekinteni. Sőt, inkább érdemes elgondolkodni azon, hogy valóban megalapozottan maradnak-e ki a terminográfiából egyes, az adott szakterületeken releváns személymegnevezések. A számítástechnikai szótárakban viszonylag sok személymegnevezés található. Ezek egy része nem csupán a számítástechnika kontextusának fogalmait nevezi meg, hanem feltehetően a területen való aktualitásuk vagy a szótár más fogalmaival fennálló kapcsolataik, valamint fordítási célból is bekerült e szótárakba. Egyes megnevezések szükségessége a számítástechnikai szótárakban vitatható, ugyanakkor az is látható, hogy hiányzó megnevezések is vannak. A személymegnevezéseket leggyakrabban olyan mobilis főnevek fejezik ki, amelyeknek hímés nőnemű alakjuk is lehet, a terminológiai szótárakba azonban hagyományosan csak az általánosított hímnemű alakokat veszik fel. A számítástechnikai terminográfiából látható, hogy a terület személyeit megnevező terminusok többsége képzős származék. A litván képzett alakok vannak túlsúlyban, de hibrid alakok is előfordulnak. Leginkább a -tojas és -ėjas képzős modellek fejlődtek ki, valamivel ritkábban fordulnak elő az -ininkas képzővel alkotott származékok. A számítástechnika új képződményeinek tekinthető származékból mindössze egy-kettő van, többségük terminologizált vagy transterminologizált, azaz a köznyelvből átvett, illetve más területekről átvett alak. A személyeket megnevező jövevényszavak, amelyeket a litván terminográfiában kizárólag számítástechnikai fogalmak megnevezésére használnak, igen ritkák. A jövevényszavak többségét más területeken is használják, vagyis számítástechnikai kontextusban nem egyediek. Néhány jövevényszót a terminográfiában nem ajánlottnak, zsargonszónak tekintenek, és nem szívesen engedik be őket a köznyelvbe. Általában véve a jövevényszavak nem gyakoriak, a litván származékok mennyiségileg legalább háromszorosan felülmúlják őket. FŐBB FORRÁSOK AKTŽ – Dagienė V., Jevsikova T. Aiškinamasis kompiuterijos terminų žodynas, Vilnius: Vilniaus universiteto Matematikos ir informatikos institutas, 2016. ALKTŽ – Aiškinamasis anglų–lietuvių kalbų kompiuterijos terminų žodynas. Szerk. A. Kirejevas, Kaunas: Smaltija, 1997. ATTŽ – A telekommunikációs szakkifejezések értelmező szótára. Összeállította V. Valiukėnas, R. Sabaliauskaitė, J. Gabijūnienė, Vilnius: Lietuvos telekomas, 2004. EKŽ2 – Dagienė V., Grigas G., Jevsikova T. Az informatika enciklopédikus szótára. 2. kiegészített kiadás, Vilnius: TEV, 2008. IŽ – Informatika: litván–angol–orosz–német nyelvű szakkifejezések szótára. Készítette: Z. Kudirka, A. Mačernius, K. Paulauskas, J. Riaubūnas, B. Stulpinas, D. Šveikauskienė, R. Valatkaitė, Vilnius: Matematikos ir informatikos institutas, 1997. 126 Alvydas Umbrasas | Személynevek a számítástechnikai szótárakban LŽ – „Linux“ szótár: a leggyakrabban használt terminusok rövid angol–litván szótára. Szerk. V. Žalkauskas, Kaunas: „Smaltijos“ leidykla, 2004. ŠKPTŽ – Žalkauskas V. A modern számítógépes programok és hálózatok szótára, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2003. IRODALOM ÉS TOVÁBBI FORRÁSOK DLKŽ7 – A mai litván nyelv szótára. Főszerk. S. Keinys, 7. jav. és kiegészítve. kiadás, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2012, elektronikus változat, 2015 (frissített verzió, 2017). Hozzáférés az interneten: http://lkiis.lki.lt/dabartinis. Džežulskienė J. 2001: Személymegnevezések, amelyeket igéből képzett mozgó főnevek (substantiva mobilia) fejeznek ki. – Acta Linguistica Lithuanica 44, 55-69. Gaivenis K. 2002: Litván terminológia: az elmélet és a szabályozás vázlata, Vilnius: LKI kiadó. Girčienė J. 2011: Új szavak (-)tinklösszetevővel. – Nyelvi kultúra 84, 165–177. Grigas G. 2007: Néhány hasonló, de eltérő jelentésű szópár a számítástechnikában. – Anyanyelv 2, 3–5. Kniūkšta P. 1999: A hivatali nyelv különlegesebb esetei. – Nyelvi kultúra 72, 16–28. KTŽ 1990: Gaivenis K., Keinys S. Nyelvészeti terminológiai szótár, Kaunas: Šviesa. Lexika 2005: Nyelvi tanácsok 4. Lexika: a jövevényszavak használata. Szerző és szerkesztő: D. Mikulėnienė, Vilnius: Tudományos és Enciklopédia-kiadó Intézet. LKND – A litván nyelv új szavainak adatbázisa. Szerkesztő és adminisztrátor: R. Miliūnaitė. Hozzáférés az interneten: http://naujazodziai.lki.lt. LKŽe – A litván nyelv szótára (I–XX, 1941–2002), elektronikus változat. Főszerkesztő: G. Naktinienė, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2008. Hozzáférés az interneten: http://www.lkz.lt. MTŽ 2005: Kvašytė R. Oktatási terminológiai szótár, Šiauliai: VšĮ Šiauliai Egyetem Kiadója. Murmulaitytė D. 2016: Az új személymegnevezések képzési és szemantikai szempontból. – Lietuvių kalba 10. Elérhető az interneten: http://www.lietuviukalba.lt/index.php/lietuviu-kalba/article/view/200. Umbrasas A. 2005: Személyeket megnevező jogi terminusok az 1918–1940 közötti litván kódexekben. – Terminologija 12, 107–136. VLKK – Az Állami Litván Nyelvi Bizottság 2003. június 5-i 1. számú ajánlása „Egyes számítástechnikai idegen szavak litván megfelelőiről” (Inf. pran., 2003, Nr. 42). VSŽ 2014: Pažūsis L., Maskaliūnienė N., Darbutaitė R., Klioštoraitytė R., Mankauskienė D., Miškinienė I., Paura M. A fordítástudomány szótára, Vilnius: Lodvila. Труфанова Н. О. 2006: Проблема номинации лиц в финансово-экономической терминологии (на материале русского и английского языков). Автореферат диссертации на соискание ученой степени кандидата филологических наук, Москва. SZEMÉLYNEVEK A SZÁMÍTÁSTECHNIKAI SZÓTÁRAKBAN A terminológiai kutatás területe különféle fogalmakat ölel fel, de a személyneveket ritkán tárgyalják a terminológia összefüggésében. A litván terminológusok munkáiban megállapították, hogy általában problematikus a személynevek terminológiához való sorolása. Egyes területeken azonban az ilyen nevek a terminológia jelentős részét alkotják. Feltehető, hogy a személyeket megnevező terminusrendszerek a társadalomtudományokban fejlettebbek. A tanulmány a számítástechnikai szótárakból összegyűjtött, személyeket megnevező terminusokkal foglalkozik. Kísérletet tesz annak megállapítására, hogy a számítástechnika terminográfiája milyen neveket foglal magában, valamint elemzi azok alakját a szóalkotás és az eredet szempontjából (a terminusok újszerűségét és egyediségét más területekkel összehasonlítva is figyelembe veszi). A kutatás azt mutatja, hogy a számítástechnikai szótárakban bemutatott személynevek többsége képzős származék, bár nagyon kevés közülük olyan neologizmus, amelyet kifejezetten a megnevezési szükségletek céljára hoztak létre a szám- 127Terminologija | 2018 | 25 puter science. A származékokat leggyakrabban más szakterületekről veszik át, azaz terminológiailag transzterminologizáltak. A litván eredetű származékok vannak túlsúlyban, de hibrid alakok is előfordulnak. Azokat a személyeket megnevező kölcsönszavakat, amelyek a litván terminológiai szótárakban számítástechnikai szakkifejezésekként szerepelnek, szintén meglehetősen ritkán használják. A kölcsönszavak többségét más területeken is használják, vagyis nem egyediek a számítástechnika kontextusában. A fordítás céljaira e terület szótárai nemcsak számítástechnikai szakkifejezéseket tartalmaznak, hanem különböző szoftverekből és más, számítógépekkel kapcsolatos kontextusokból származó szavakat és kifejezéseket is. Ennek eredményeként az ilyen szótárakban bemutatott személymegnevezések közül nem mindegyik tekinthető valódi számítástechnikai szakkifejezésnek. Némely általánosabb jellegű személymegnevezés számítástechnikai szótárakba való felvételének szükségessége meglehetősen kétségesnek tűnik. Ugyanakkor vannak olyan személymegnevezések, amelyek fontosak a számítástechnika kontextusában, mégsem kerültek be az ilyen szótárakba, ami hiányosságuknak tekinthető. Beérkezett: 2018-06-04 Alvydas Umbrasas Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius E-mail: [email protected]