Asmenų pavadinimai kompiuterijos žodynuose

Személynevek a számítástechnikai szótárakban ALVYDAS UMBRASAS Litván Nyelvi Intézet KULCSSZAVAK: számítástechnika, terminológiai szótár, személyeket megnevező terminusok, származék, jövevényszó, terminus A terminológiai kutatások területe különféle fogalmakat ölel fel, a személynevek azonban azok közé a témák közé sorolhatók, amelyekről a terminológia kontextusában igen ritkán esik szó. A természettudományokban a személynevek látszólag nem különösebben fontosak, a műszaki tudományokban néha szükség van rájuk, de valószínű, hogy a személynevek rendszere a társadalomtudományokban a legfejlettebb, mivel e tudományok tárgya az emberek társadalmi viszonyrendszere. A litván terminológiában a személyneveket kevéssé vizsgálták; általában úgy vélték, hogy a cselekvőket megnevező szavak terminológiai státusza problematikus, és például a foglalkozásnevek nem a vizsgált tudomány fogalmai között nevezik meg az adott foglalkozások művelőit (Gaivenis 2002: 31). A kutatások mindazonáltal azt mutatják, hogy legalábbis a társadalomtudományokban a személynevek a terminológia jelentős részét alkotják. Például az 1918–1940 közötti litván jogi terminológia vizsgálatakor megállapították, hogy a személyeket megnevező terminusok a korabeli törvénykönyvekben használt jogi terminusok csaknem egyhetedét tették ki (Umbrasas 2005: 107). A viszonylag nagy számot természetesen részben az akkori terminológia szinonímiája magyarázza, de szinonímia ma is létezik. A mai litván jogi terminológiát a személynevek szempontjából nem vizsgálták. Továbbá nem zárható ki, hogy a szakterületi szövegek és a terminográfia vizsgálata eltérő eredményeket hozna, vagyis elképzelhető, hogy a szakterületen fontos személynevek egy része nem kerül be a terminográfiába. Kazimieras Gaivenis sakė, kad kalbininkas nėra kalbotyros terminas (Gaivenis 2002: 31), todėl nekeista, kad Kalbotyros terminų žodyne (KTŽ 1990) nei kalbininko, nei terminologo nėra. Nėra terminologo ir Mokomajame terminologijos žodynėlyje (MTŽ 2005), bet ar tikrai pagrįstai? Kur tokiam terminui būti? Bene pirmasis ir vienintelis terminų žodynas, kuriame Terminologija | 2018 | 25 107 apibrėžtas terminas terminologas, yra Vertimo studijų žodynas (VŠŽ 2014). Jame teikiama: terminologas (angl. terminologist, it. terminologo, pranc. terminologue, vok. Terminologe, rus. терминолог) – „asmuo, sistemingai tiriantis tam tikros srities sąvokų pavadinimus (terminus). Jis turi išmanyti tam tikrą mokslo ar technikos sritį ir turėti lingvistinių žinių“. Žodyne kartu apibrėžta nemažai vertimo kontekste aktualių asmenis įvardijančių terminų, tik kiek keista, kad neįdėta gimininė sąvoka vertėjas, tačiau gerai, kad apibrėžti įvairūs rūšiniai terminai: gestų kalbos vertėjas, prisiekusysis vertėjas, teisės srities vertėjas, teismų vertėjas, vertėjas raštu, vertėjas vedlys, vertėjas žodžiu ir kt. Milyen helyet foglalnak el a személynevek a számítástechnikában? A cikk célja, hogy legalább valamelyest hozzájáruljon e kérdés megválaszolásához. Arra törekszünk, hogy megállapítsuk, milyen személynevek kerülnek be a számítástechnika terminográfiájába, és leíró módszerrel megvizsgáljuk alaki megjelenésüket képzésük és eredetük szerint (figyelembe véve a terminusok újszerűségét és egyediségét más szakterületekkel összehasonlítva). Igyekszünk megadni a terminusok jelentését1 (bár a szótárak nem mindegyikében magyarázzák meg a terminusokat), de a fogalmi szempontokat kevéssé vizsgáljuk, ezért a szinonímia kérdéseit is csak időnként érintjük; nagyobb figyelmet fordítunk a terminusok alakjára. A fajspecifikus terminusokat fő elemük szerint vizsgáljuk (szócsoportokat állítunk össze). Összesen mintegy 120 különböző, személyeket megnevező szót gyűjtöttünk össze, amelyeket a számítástechnikai szótárak önálló (egyszavas) terminusként vagy összetett terminusok fő elemeként tüntetnek fel. A kutatáshoz szükséges anyagot több, jelentősebb (gyakran terjedelmes), különböző időpontokban kiadott számítástechnikai és az ahhoz szorosan kapcsolódó informatikai szótárból gyűjtöttük (a vizsgált források jegyzékét lásd a cikk végén); a távközlési terminusok szótárát (ATTŽ) is bevontuk, mivel a számítástechnika és a távközlés technológiai kapcsolatban áll egymással, és számos közös terminusuk van. A személyeket megnevező egyszerű, vagyis képzés szempontjából tovább nem bontható litván szóból kevés van a számítástechnikában; a szótárakban mindössze néhányat találtunk. A személyekről szóló fejtegetést az asmuo ’személy’ szóval érdemes kezdeni. Egyszavas terminusként a számítástechnikában látszólag nem különösebben fontos, összetételekben azonban előfordul, például: registruojantysis a s m u o (angolul: registrant) ŠKPTŽ; vö. még: instruktuotas a s m u o (angolul: instructed person) ATTŽ, kvalifikuotas a s m u o (angolul: skilled person) ATTŽ. A szó terminologizálódik, és sajátos jelentést nyer a számítástechnikában… 1Aláhúzással jelöljük annak a forrásnak a rövidítését, amelyből a jelentésmagyarázatot (definíciót) vettük. 108 Alvydas Umbrasas | Asmenų pavadinimai kompiuterijos žodynuose vendég „olyan számítógépes rendszer felhasználója, akinek nincs fiókja (nem regisztrált)” (angolul guest) ŠKPTŽ, EKŽ2, AKTŽ. A vizsgált szakterület szótáraiba olyan, mondhatni nem speciális jelentésű személymegnevező szavakat is felvesznek, mint például tag2 (angolul member) ŠKPTŽ, vö. csoporttagok (angolul membership) LŽ, illetve rokonságra vagy hasonló viszonyokra utaló terminusokat, például: nő (angolul female) ŠKPTŽ, gyermekek (angolul children) ŠKPTŽ, férfi (angolul male) ŠKPTŽ. A fogalom körülíró megnevezéséhez szükség lehet az ember szóra is; a szótárban szerepel az ember mint a rendszer eleme (angolul human element) ALKTŽ. A számítástechnikai szótárakban szereplő személymegnevező terminusok többsége származék. A legjellemzőbb képző a -tojas. Leginkább terminologizált vagy transterminologizált (más szakterületekről átvett) származékok fordulnak elő, például: beállító (angolul customer [field] engineer) IŽ; gyártó (angolul manufacturer, producer) IŽ, ALKTŽ, számítógép-berendezés gyártója (angolul computer manufacturer) IŽ, szoftvergyártó (angolul software manufacturer) IŽ; varázsló „a számítógépes mágia szakértője, tehetséges programozó” (angolul wizard) ALKTŽ; provokátor (angolul flamer) ŠKPTŽ; tanár (angolul tutor) ALKTŽ; kereső (angolul finder) ALKTŽ; moderátor „olyan személy, aki felügyel egy hírcsoportot, levelezőlistát vagy fórumot, és szabályozza a csoportban közzétett információkat” (angolul moderator) EKŽ₂, AKTŽ, levelezőlista-moderátor (angolul mailing list moderator) ŠKPTŽ; leskelődő „olyan elektronikus levelezés, hírcsoport vagy csevegőcsatorna passzív résztvevője, aki leveleket vagy üzeneteket fogad, de maga nem küld ilyeneket” (angolul lurker) AKTŽ; alkalmazott (angolul employee) ŠKPTŽ; bírálók (angolul reviewers) ŠKPTŽ; tulajdonos „olyan személy, akinek korlátlan jogosultsága van az erőforrásokhoz” (angolul owner) AKTŽ. Egyes származékok, különösen az általánosabb jelentésűek, önálló címszóként nem szerepelnek, hanem összetételekben fordulnak elő, például: alkalmazott – információs szolgálat alkalmazottja (angolul documentalist) ALKTŽ, tudományos segédmunkatárs (angolul junior scientist) ALKTŽ, tudományos főmunkatárs (angolul senior scientist) ALKTŽ (manapság egyébként már a tudományos munkatárs, nem pedig a tudományi munkatárs használata szokásos); olvasó – médiatár olvasója (angolul media librarian) ŠKPTŽ; 2 Ez a szó nem személyre utaló jelentésben is használatos, vö. aritmetikai tag (angl. arithmetic term) IŽ. Terminologija | 2018 | 25 109 sudarytojas – programų s u d a r y t o j a s (angl. program writer) ALKTŽ, taikomo-sios programinės įrangos s u d a r y t o j a s (angl. application developer) ALKTŽ; tyrinėtojas – nekvalifikuotas t y r i n ė t o j a s (angl. low-rated analyst) ALKTŽ. A számítástechnika újszerű terminusainak 3 legfeljebb a böngésző terminus tekinthető, amelyet a köznyelvi lexikográfia korábban nem rögzített; a szó főként az internetes kontextusban terjed, szerepel az LKND-ben (magyarázata: „aki sok időt4 tölt az internet böngészésével”). Az ŠKPTŽ a hálózati b ö n g é s z ő kifejezést adja meg (angolul: nethead, network surfer, surfer, cyber surfer, cybernaut), valamint a webes b ö n g é s z ő kifejezést (angolul: Web surfer); mindkét esetben szinonimaként az infonauta szerepel. A vizsgált képzővel létrehozott, számítástechnikai szótárakban szereplő személymegnevezések egy része hibrid alak. Ezeket is gyakran más szakterületekről veszik át, vagyis nem kifejezetten a számítástechnika igényeire alkották őket, például: modeliuotojas (angl. modeler, simulationist) ALKTŽ; projektuotojas (angl. designer) ALKTŽ, programinės įrangos p r o j e k t u o t o j a s (angl. software designer) ALKTŽ, sistemų p r o j e k t u o t o j a s (angl. system designer) ALKTŽ; šifruotojas (angl. coder) ALKTŽ; transliuotojas (angl. broadcaster) ŠKPTŽ. Számítástechnikai neologizmusnak tekinthető például a kódoló hibrid alak, jelentése: „kódolást végző személy” (angl. coder, encoder) IŽ, ALKTŽ, AKTŽ, valamint a programozó, jelentése: „programokat létrehozó, tesztelő, fejlesztő és karbantartó személy” (angl. programmer, coder) IŽ, ALKTŽ, EKŽ₂, AKTŽ. Az utóbbi terminussal a szótárak számos összetételt alkotnak, például: junior programozó (angl. junior programmer) IŽ, ALKTŽ; konzervatív programozó (angl. traditionbound programmer, tradition-bound programmer) IŽ, ALKTŽ; programozó-elemző (angl. programmer analyst) IŽ; helyettesítő programozó (angl. backup programmer) ALKTŽ; rendszerprogramozó, „rendszerprogramokat író programozó” (angl. system programmer) IŽ, AKTŽ, rendszerszervező programozó (angl. system programmer, analyst-programmer, toolsmith) ALKTŽ; tehetséges programozó (angl. programmer of ability) ALKTŽ; átlagos képzettségű programozó (angl. average programmer) ALKTŽ; helyszíni programozó (angl. on-site programmer) ALKTŽ; 3 A neologizmus ismérvei meglehetősen viszonylagosak; a szó keletkezésének ideje nem mindig világos, ezért egyezményes határra van szükség. Az újdonság kritériumának tekinthető, ha a szó nem szerepel az alapvető általános szótárakban – az LKŽe-ben és a DLKŽ₇-ben (ezek a források azonban nem cáfolják az újdonságot, ha a szó a számítástechnikai kontextusból került be, például a „programozó”), emellett más szakterületek szótárait is figyelembe kell venni. 4 Megjegyzések szerint a használat alapján a „sok idő” jellemzője redundáns lehet (Murmulaitytė 2016: 7), és ez meglehetősen megalapozottnak tűnik. 110 Alvydas Umbrasas | Asmenų pavadinimai kompiuterijos žodynuose senior programozó (angolul senior programmer) ALKTŽ; vezető programozó (angolul chief programmer) IŽ, ALKTŽ. Ha a szótárakban nincsenek meghatározások vagy legalább rövid magyarázatok, nem mindig világos, hogy személyről van-e szó. Mivel az angol megfelelő nem személyt is jelenthet (a vizsgált kontextusban gyakran ez a helyzet), kétségbe vonható, hogy a személyre utaló magyar megfelelő mindig valóban helytálló-e, megfelelően választották-e ki, például: összeállító (angolul builder) ALKTŽ, program-összeállító (angolul program builder) ALKTŽ, rendszer-összeállító (angolul system builder) ALKTŽ; profilozó (angolul profiler) ALKTŽ, a főprogram végrehajtásának profilozója (angolul execution profiler) ALKTŽ; böngésző – webes böngésző (angolul Web spider, Web crawler, Web worm) ŠKPTŽ; navigátor (angolul navigator) ŠKPTŽ. Külön meg kell említeni a felhasználó terminust: „olyan természetes vagy jogi személy, illetve ilyen személyek csoportja, aki számítógépet, annak szoftvereit, adatait és bármilyen más információforrást használ” (angolul user, consumer, subscriber) IŽ, ALKTŽ, ŠKPTŽ, LŽ, ATTŽ, AKTŽ. A felhasználót a specifikus terminusok legnagyobb változatossága jellemzi. A szókapcsolatok gyakran a felhasználó tapasztalatát, státuszát, viselkedésének jellegét, bizonyos funkciók betöltését, valamely csoporthoz való tartozását stb. fejezik ki, például: névtelen felhasználó (angolul anonymous user) ŠKPTŽ; alkalmi felhasználó (angolul casual user) ALKTŽ; interaktív üzemmódú felhasználó (angolul interactive user) IŽ; eseti felhasználó (angolul ad hoc user) ALKTŽ; végfelhasználó (angolul end user, ultimate user) ALKTŽ; interaktív felhasználó „interaktív üzemmódban dolgozó” (angolul interactive user) ALKTŽ; kereskedelmi felhasználó „aki a számítógépes időért fizet” (angolul real user) ALKTŽ; új felhasználó „olyan felhasználó, aki az első bejelentkezés előtt nincs regisztrálva a rendszerben” (angolul first-time user) ALKTŽ, ATTŽ; fegyelmezetlen (a szabályokat figyelmen kívül hagyó) felhasználó (angolul tough user) ALKTŽ; nem ütemezett felhasználó (angolul nonscheduled user) IŽ; számítógépet nem professzionális szinten használó személy (angolul computer-naive) ALKTŽ; távoli felhasználó „távoli végberendezéssel dolgozó felhasználó” (angolul remote user) IŽ, ATTŽ; rendszergazda (angolul root user) LŽ; képzett felhasználó (angolul trained user) IŽ; Terminologija | 2018 | 25 111 utolsó felhasználó (angolul last user) ŠKPTŽ; tapasztalt felhasználó „számítógép vagy annak szoftvere olyan felhasználója, aki tapasztalattal rendelkezik az ilyen eszközzel vagy annak egyes összetevőivel való munkában” (angolul advanced user) AKTŽ; egyetlen felhasználó (angolul single user) LŽ; kezdő felhasználó (angolul novice user) ALKTŽ; csatlakozott felhasználó (angolul connected user) ŠKPTŽ; kiemelt jogosultságú felhasználó „több jogosultsággal, például magasabb prioritással rendelkező felhasználó” (angolul privileged user, privileged operator, superuser) IŽ, ALKTŽ, ATTŽ; közvetlen felhasználó „olyan felhasználó, aki az üzenetátviteli rendszer közvetlen használatával részt vesz az üzenetek feldolgozásában” (angolul direct user) ATTŽ; távmunka-felhasználó (angolul telecommuter, remote user) ALKTŽ; zárt felhasználó (angolul closed user) IŽ; vezérlő felhasználó (angolul superuser) LŽ; helyi f e l h a s z n á l ó (angolul local user) ALKTŽ. Ritkábban a megnevezés az objektum,5 amellyel a felhasználó dolgozik, amelyre a műveletei irányulnak, például: számítógép-f e l h a s z n á l ó (angolul liveware) ALKTŽ; „Netscape”-f e l h a s z n á l ó (angolul Netscape user) ŠKPTŽ; szolgáltatás-f e l h a s z n á l ó „a hálózati szolgáltatásokat igénybe vevő végfelhasználó” (angolul service user) ATTŽ; terminál-f e l h a s z n á l ó (angolul terminal user, terminal operator) IŽ, ALKTŽ; videotex-f e l h a s z n á l ó „az a személy, aki egy videotex-végberendezésen keresztül igénybe veszi a videotex-szolgáltatás nyújtotta szolgáltatásokat” (angolul videotex user) ATTŽ. Egyes terminusoknak pozitív és negatív oppozíciós tagjuk van (a ne– előtag használatával), például: barangoló f e l h a s z n á l ó (angolul roaming user) ŠKPTŽ – nem barangoló f e l h a s z n á l ó (angolul non-roamed subscriber) ŠKPTŽ; képzett f e l h a s z n á l ó (angolul advanced user, computer-literate user, expert user, skilled user, trained user) ALKTŽ – képzetlen f e l h a s z n á l ó (angolul lay user, naive user, unskilled user) ALKTŽ; elsőbbségi f e l h a s z n á l ó (angolul high-priority user) IŽ, ALKTŽ – nem elsőbbségi f e l h a s z n á l ó (angolul low-priority user) ALKTŽ. Időnként az előtaggal ellátott és előtag nélküli, illetve a határozott és határozatlan alakok váltakoznak, vö.: regisztrált f e l h a s z n á l ó „az a személy, cég, társaság vagy más intézmény, amely jogosult a szolgáltató által nyújtott szolgáltatások igénybevételére” (angolul authorised user, scheduled user) ATTŽ; 5 Egyik megvizsgált szótárban sem szerepel az aktuális internetfelhasználó terminus interneto vartotojas. 112 Alvydas Umbrasas | Asmenų pavadinimai kompiuterijos žodynuose regisztrált felhasználó (angolul scheduled user, real user) ALKTŽ; regisztrált felhasználó (angolul authorized user) IŽ; engedélyezett (regisztrált) felhasználó (angolul authorised user) ALKTŽ; nem regisztrált felhasználó „szolgáltatás vagy szolgáltatások olyan felhasználója, aki nincs regisztrálva a szolgáltató intézményénél” (angolul nonauthorised user, non-scheduled user) ATTŽ; nem regisztrált (jogosulatlan) felhasználó (angolul unauthorised user) ALKTŽ; nem regisztrált felhasználó (angolul nonauthorized [unauthorized] user) IŽ. Lényegében itt mind az előre meghatározott, mind a nem előre meghatározott alak indokolható. Az előre meghatározott alak növeli a meghatározottságot, és kiemeli az osztályozó jelleget. Figyelemre méltó, hogy bár a legtöbb számítástechnikai szótárban, beleértve a legújabbakat is, a vartotojas terminus szerepel, az EKŽ₂-ben a naudotojas alak állt (angolul user). Ennek megfelelően a fajfogalmi terminusok is eltérnek (az EKŽ₂-be csak kevés került be), vö. galutinis naudotojas (angolul end user) az EKŽ₂-ben, illetve galutinis vartotojas (angolul end user, ultimate user) az IŽ-ben, az ATTŽ-ben és az AKTŽ-ben, numatytasis naudotojas (angolul default user) az EKŽ₂-ben, illetve numatytasis vartotojas (angolul default user) az AKTŽ-ben. A meghatározások a fogalmak azonosságát mutatják, például: galutinis naudotojas „olyan személy, aki a számítógépet vagy annak szoftverét rendeltetésszerűen használja, azok működésének eredményeit hasznosítja, nem pedig más programok vagy rendszerek összeállításának, fejlesztésének vagy előállításának összetevőjeként” EKŽ₂ – galutinis vartotojas „olyan személy, aki a szoftvert rendeltetésének megfelelően, munkája eredményeinek elérése érdekében használja, nem pedig más programok összeállításának vagy fejlesztésének összetevőjeként” AKTŽ; numatytasis naudotojas „olyan felhasználó, akinek profilja az újonnan regisztrált profil kiinduló értékévé válik, vagyis új felhasználói profil létrehozásakor a rendszer az alapértelmezett felhasználó profilját másolja bele” EKŽ₂ – numatytasis vartotojas „olyan felhasználó, akinek profilja a regisztrálás alatt álló új profil kiinduló értékévé válik, vagyis új felhasználói profil létrehozásakor a rendszer az alapértelmezett felhasználó profilját másolja bele” AKTŽ. Amint látható, a legújabb értelmező szótárban a vartotojas terminus szerepel; ennek megfelelően a fajfogalmi terminusokat az EKŽ legújabb kiadásában is lecserélték (könyv alakban nem jelent meg, a www.raštija.lt weboldalon tették közzé). Utóbbiban a naudotojas elemet tartalmazó fajfogalmi terminusok szinonimaként, a megfelelő, vartotojas elemet tartalmazó terminusokra utaló utalócikkekként szerepelnek; az általános terminusok, a naudotojas és a vartotojas azonban önálló címszóként vannak feltüntetve, meghatározásuk pedig rendre: „valamit használó természetes vagy jogi személy, illetve ilyen személyek csoportja” és „valamit fogyasztó személy vagy ilyen személyek csoportja” (az első meghatározás megfogalmazását javítani kellene). Mindkét terminusnál megjegyzik, hogy „néha szinonimaként használják őket, de a Terminologija | 2018 | 25 113 valójában nem szinonimák, mert a személy és a dolog közötti eltérő viszonyra utalnak — a fogyasztásra vagy a használatra.” Már egy évtizeddel ezelőtt az EKŽ2 egyik szerzője ezt írta: „Szokás azt mondani, hogy az ételt, a gyógyszereket, a szavakat fogyasztjuk, a földet, a tavakat, az épületeket, a gépeket pedig használjuk. De mit teszünk a számítógéppel és a szoftverével? A számítógépet fogyasztani valahogy nem illik, a számítógépet használjuk. A programok viszont láthatatlanok, lemezekre vannak írva. Akkor talán úgy fogyasztjuk őket, mint a levegőt? A programoknak azonban van egy érdekes tulajdonságuk. Miután megszereztük őket, csak a licencekben meghatározott szabályok betartásával használhatjuk őket. Legtöbbször nem kapunk jogot arra, hogy lemásoljuk, szétszedjük vagy módosítsuk őket. A programokkal úgy kell bánni, mint egy bérelt vagy kölcsönvett tárggyal. Ezért itt a használat megfelelőbb, mint a fogyasztás. Tehát a számítógépek és programjaik használói vagyunk (nem fogyasztói), és a számítógépeket használjuk, nem fogyasztjuk” (Grigas 2007: 4). Ez így elmondva többé-kevésbé helyes, a használat azonban azt mutatja, hogy a használat és a fogyasztás határai nem mindig olyan többé-kevésbé világosak, mint az étel, a gyógyszerek, a szavak vagy hasonló kontextusok esetében. Mind a számítógépek, mind a programok eszközök, szerszámok (csak az egyik fizikai, a másik virtuális), és ezek használhatók is, fogyaszthatók is. A használat lényegében a fogyasztás egyik válfaja; a DLKŽ7 szerint a naudoti jelentése: „eszközként, szerszámként használni valaminek az elérésére”. Az LKŽ-ben ilyen példákat találunk: Más szerszámokkal nem tudok boldogulni, de a fejsze használatához szoktam BsP1114(Tlž). Ilyen fejszéket nem volt alkalmunk használni Lkv. A föld fellazítására a baltiak faekét használtak, később vassal megerősített ekepapuccsal. Kapát használok, amikor a kertet megyek gyomlálni Y1. Egy acélkaszácskát, acélkaszácskát használtam volna, nem fényes kardocskát LB98. A DLKŽ7 jelentésmagyarázatai között szintén találhatók hasonló használati példák: grėblelis „kis gereblye, amelyet kévébe rakáskor, kaszálás után használnak”, lęšis „fénysugarakat megtörő lemez, amelyet szemüveg helyett használnak”, pincetas „apró tárgyak megfogására szolgáló csipesz, amelyet az orvoslásban és laboratóriumokban használnak”. Ma talán inkább azt mondanánk itt, hogy naudojama, de a szóhasználat ugyanakkor azt mutatja, hogy a vartotojas fogalma egyetemessé vált: a vartotojas egyszerre fogyaszt és használ (az angolhoz viszonyítva a user és a consumer jelentését is magában foglalja), ezért a programos vartotojas, kompiuterio vartotojas kifejezések nem meglepők. Lényegében itt egyaránt mondhatjuk, hogy vartotojas vagy naudotojas, de az általános rendszer a vartotojas felé hajlik.” A -tojas képzővel alkotott származékokhoz képest a -ėjas képző segítségével létrejött személynevek változatossága a számítástechnikában valamivel kisebb, de ezek is meglehetősen nagy számban fordulnak elő. A számítástechnikai szótárakat áttekintve ilyen képzős hibrid származékokat nem találtunk, a hozzájuk tartozó szó- 114 Alvydas Umbrasas | Asmenų pavadinimai kompiuterijos žodynuose képzővel alkotott származék mind litván, és valamennyi terminologizáltnak vagy transterminologizáltnak tekinthető, például: atlikėjas (angl. performer) ŠKPTŽ; iškvietėjas (angl. calling party) IŽ; kla usėjas „a tudakozóhoz forduló előfizető, felhasználó vagy rendszerkomponens” (angl. requestor) IŽ, ŠKPTŽ, ATTŽ; kūrėjas (angl. builder, creator, manufacturer) ALKTŽ, programinės įrangos sistemos kūrėjas (angl. software programmer) ALKTŽ; kvietėjas „a hívó személy” (angl. invoker) ŠKPTŽ; lošėjas (angl. player) IŽ; pardavėjas (angl. vendor) ŠKPTŽ; patarėjas (angl. guru) ŠKPTŽ; pateikėjas (angl. presenter) ŠKPTŽ; pažeidėjas „a védett rendszerbe behatolni próbáló személy” (angl. violator) ALKTŽ; perėmėjas (angl. successor) IŽ; siuntėjas „a csomagot küldő személy, akinek elektronikus címadatai az elektronikus levél fejlécében a „kitől” mezőbe kerülnek (angl. sender) IŽ, ATTŽ, EKŽ₂, AKTŽ, siuntėjas arba gavėjas (angl. originator/recipient) ŠKPTŽ, az üzenet küldője „az üzenet elsődleges forrása” (angl. sender, message originator) ALKTŽ, ATTŽ. Néhány származék csak szókapcsolatokban szerepel, például: telepítő – szoftvertelepítő (angolul implementor) ŠKPTŽ; telefonkalóz – telefonos kalóz (angolul phreaker) ŠKPTŽ; asszisztens – a vezető programozó asszisztense (angolul assistant chief programmer) ALKTŽ; továbbító – névtelen továbbító (angolul anonymous remailer) ŠKPTŽ; fejlesztő – elektronikus üzleti fejlesztő (angolul e-business enhancer) ŠKPTŽ; előidéző – levéláradatot előidéző (angolul spammer) ŠKPTŽ. Figyelemre méltó, hogy például az iškvietėjas, įdiegėjas szavak sem a DLKŽ₇-ben, sem az LKŽe-ben nem szerepelnek, noha az iškvieti, įdiegti igék bekerültek. Ezek a cselekvőket megnevező alakok szabályos rendszerbe illeszkednek, ezért aligha tekinthetők a számítástechnika új szavainak; inkább az általános lexikográfia hiányosságairól van szó. Másfelől talán azért nem kerültek be ezek a szavak a DLKŽ₇-be, mert a nyelvi normák irányultságának jobban megfelel az igekötő nélküli alakok használata. Így például a pateikėjas, persiuntėjas szavak bekerültek az LKŽe-be, a DLKŽ₇-be viszont nem. A legkiterjedtebb szócsaládjaik azoknak a terminusoknak vannak, amelyek valaminek a fogadásával vagy nyújtásával kapcsolatosak. Ilyen a személyt megnevező gavėjas terminus: „elektronikus levelet vagy más elektronikus küldeményt fogadó címzett” (angolul recipient, receiver, acceptor) IŽ, ŠKPTŽ, ATTŽ, EKŽ₂, AKTŽ. Ezzel együtt… Terminologija | 2018 | 25 115 számos fajfogalom-megnevezés képződik (főként a távközlés területén, az üzenetek címzettjeit osztályozva), például: a címzett által kijelölt helyettes címzett „olyan felhasználó vagy címzettlista (ha van ilyen), akit a kijelölt címzett vagy a feladó által kijelölt helyettes feladó, illetve az üzenetátirányítási lista címzettje választhat ki” (angolul: recipient-assigned alternate recipient) ATTŽ; útválasztási címzett (angolul: routing recipient) ŠKPTŽ; másolat címzettje „olyan címzett, akinek az üzenet nem közvetlenül szól, de akit azért vesznek fel a címzettlistára, hogy tájékoztassák” (angolul: copy recipient, secondary recipient) ATTŽ; rejtett címzett „olyan címzett, akinek a kiléte nem fedhető fel ugyanazon üzenet többi címzettje előtt” (angolul: blind-copy recipient) ATTŽ; szándékolt címzett „a felhasználók vagy címzettlisták egyike, amelyet a feladó az üzenet szándékolt címzettjeként jelöl meg” (angolul: intended recipient) ATTŽ; helyettes címzett „üzenetfeldolgozási összefüggésben olyan felhasználó vagy címzettlista, amelyhez a feladó fordulhat (de nem feltétlenül fordul), azt kérve, hogy az üzenetet vagy egy információs objektum példányát csak akkor továbbítsák neki, ha azokat nem lehet továbbítani egy bizonyos elsődleges címzettnek” (angolul: alternate recipient) ATTŽ; helyettesítő címzett „olyan felhasználó vagy címzettlista, amelyet az elsődleges címzett, a helyettes címzett vagy a regisztrált címzett választhat az üzenetek átirányítására” (angolul: substitute recipient) ATTŽ; preferált címzett „a felhasználók vagy címzettlisták egyike, amelyet a feladó az üzenet preferált célpontjaként választ ki” (angolul: preferred recipient) ATTŽ; listatag címzett „olyan felhasználó vagy címzettlista, akinek az üzenetet a címzettlista kibontásával továbbítják” (angolul: member recipient) ATTŽ; a feladó által kijelölt helyettes címzett „olyan felhasználó vagy címzettlista (ha van ilyen), akinek a feladó azt kéri, hogy továbbítsák az üzenetet, ha az nem továbbítható egy bizonyos kijelölt címzettnek” (angolul: originator-specified alternate recipient) ATTŽ. A szolgáltató (angolul provider, supplier) kifejezést az ŠKPTŽ általában szolgáltatásokkal kapcsolatban használja – szolgáltató „olyan entitás (természetes személy, magánjogi jogi személy, közjogi jogi személy vagy ilyen személyek csoportja), amely bizonyos szolgáltatásokat nyújt <....>” (angolul service provider) ATTŽ, AKTŽ. A meghatározásból látható, hogy a fogalom természetes és jogi személyeket is magában foglal⁶. Amikor 6Talán az Európai Unió joga vezetett oda, hogy az utóbbi időben az személy egyalakú terminust jogunkban egyre gyakrabban a természetes és jogi személyt egyaránt magában foglaló terminusként használják. Korábban ez nem volt jellemző: az személy rendszerint természetes személyt jelentett, más esetben feltétlenül jelzővel látták el. Pranas Kniūkšta véleménye szerint a jogi jelzővel ellátott terminus is eltorzítja az személy szó jelentését, de elfogadható, mivel nem sérti a nyelvi rendszert. Véleménye szerint jobb terminusokat is lehetett volna találni, például: jogi alany (Kniūkšta 1999: 18–19). 116 Alvydas Umbrasas | Asmenų pavadinimai kompiuterijos žodynuose amelyek alkalmasak mindkét személytípus megnevezésére, de ezt nem mindig tüntetik fel a szótári meghatározásokban (vagy egyáltalán nincsenek meghatározások). A szótárakban (elsősorban az ATTŽ-ben) található meghatározásokból kitűnik, hogy gyakran csak a jogi személyt említik, ám a jelenlegi jogszabályok alapján ez a fogalom legalább elméletileg a természetes személyekre is kiterjedhet (csak ez Litvániában nem feltétlenül valósul meg), például: felhőszolgáltató „olyan szolgáltató, amely felhőplatform-, infrastruktúra-, alkalmazás-, adattárolási és egyéb felhőszolgáltatásokat nyújt” (angl. cloud provider) AKTŽ; információszolgáltató (angl. information provider) ŠKPTŽ; internetszolgáltató (angl. Internet service provider) ŠKPTŽ, internetszolgáltató „olyan vállalat, amely hozzáférést biztosít az olyan internetes szolgáltatásokhoz, mint a világháló és a Gopher” (angl. internet service provider, internet access provider) ATTŽ; hálózati szolgáltató „hálózati szolgáltatásokkal foglalkozó üzleti szervezet vagy intézmény” (angl. network service provider) ATTŽ; hálózatszolgáltató „távközlési szolgáltatások nyújtására hálózatot biztosító szervezet. Ha ugyanez a szervezet szolgáltatásokat is kínál, akkor egyúttal szolgáltatóvá is válik” (angl. network provider) ATTŽ; tartalomszolgáltató (angl. content provider) ŠKPTŽ; videotex-szolgáltató „a felhasználó számára videotex-szolgáltatások nyújtásáért felelős szervezet” (angl. videotex service provider) ATTŽ; videotex-kommunikációs hálózat szolgáltatója „olyan szervezet, amely a videotex-szolgáltatóval kötött szerződés alapján felelős a felhasználói végberendezések közötti kapcsolat létrehozásáért, a felhasználók tájékoztatásáért és/vagy a videotex-rendszer központi számítógépei által nyújtott szolgáltatásokért” (angl. videotex communications network provider) ATTŽ; webszolgáltató „olyan vállalat, amely telefonvonallal és modemmel rendelkező ügyfelei számára hozzáférést biztosít az internethez és a világhálóhoz” (angl. Web service provider, Web provider) ATTŽ. Természetes és jogi személyeket egy hasonló kifejezés, a szállító is magában foglal (angolul source, supplier, provider) ALKTŽ, ŠKPTŽ. A különbség csupán annyi, hogy a szolgáltató kifejezést általában szolgáltatásokkal kapcsolatban használják, míg a szállító konkrét árukra vonatkozik. A szakszótárakban kevés az alfogalmat jelölő terminus, például: (számítógép-, szoftver-) szállító (angolul vendor) ALKTŽ, kulcsrakész rendszerek szállítója (angolul turnkey vendor) ALKTŽ. Az angol third-party supplier megfelelőjeként az ALKTŽ több terminust ad meg: független szállító, alkalmi szállító, közvetítő szállító. Lényegében ugyanezt jelöli a közvetítő szállító kifejezés is (angolul third-party vendor) ALKTŽ. Terminologija | 2018 | 25 117 Jelentős terminuscsoportot alkotnak az -ininkas képzős személymegnevezések. Az előzőekben említett képzőkkel létrejött származékok igéken alapulnak, és a cselekvés végrehajtóját jelölik, míg az -ininkas képzővel alkotott származékok alapja többnyire főnév. A származékok rendszerint a foglalkozásuk, tevékenységük jellege stb. alapján nevezik meg a személyeket. A számítástechnikai szótárakba főként olyan származékok kerültek be, amelyek a nyelv más területein már használatosak, például: burtininkas (angl. wizard) ALKTŽ; mokslininkas (angl. scientist) ALKTŽ; segítő „olyan természetes személy, aki részt vett egy számítógépes objektum létrehozásában, előállításában vagy terjesztésében, de nem vált a teljes termék társszerzőjévé vagy tulajdonosává” (angolul contributor) EKŽ², AKTŽ; vadybininkas (angl. manager) ALKTŽ; főnök – postai főnök (angolul postmaster) ŠKPTŽ, webes főnök (angolul webmaster) ŠKPTŽ. Képzését tekintve más típusú (névmási alapszóra épülő) a tulajdonos (angolul owner) IŽ, ALKTŽ, ŠKPTŽ, LŽ; ehhez több fajspecifikus terminus is társul: adatbank-tulajdonos (angolul data bank owner) IŽ, adattulajdonos (angolul data owner) IŽ, ŠKPTŽ, jelenlegi tulajdonos (angolul current owner) ŠKPTŽ, új tulajdonos (angolul new owner) ŠKPTŽ, alapértelmezett tulajdonos (angolul default owner) ŠKPTŽ. Az AKTŽ ebben a jelentésben a kezelő terminust részesíti előnyben. A terminográfiából látható, hogy a köznyelvben személyeket megnevező szavakat a számítástechnikában olykor nemcsak személyek megnevezésére használják; például a könyvtáros nemcsak „programkönyvtárakat kezelő személyként” értelmezhető (angolul: librarian) IŽ, ALKTŽ, hanem „könyvtári programokkal való munkát lehetővé tevő vezérlőprogramként” is ALKTŽ (szokásosabb lenne: könyvtárkezelő program IŽ vagy hasonló). Vö. még: fájl-könyvtáros: „személy vagy folyamat, amely a fájl kiegészítésének, archiválásának, másolásának és az adatokhoz való hozzáférésnek a funkcióit végzi” (angolul: file librarian) ALKTŽ. A rendszerint személy jelentésben használt közvetítő (angolul: dealer) ALKTŽ szintén más jelentéseket vesz fel, például: felhőközvetítő: „olyan entitás⁷, amely kapcsolatot tart fenn különböző felhőszolgáltatókkal, és segít a felhőügyfeleknek megfelelő szolgáltatókat találni, valamint felügyeli a szolgáltatásnyújtás folyamatát” (angolul: cloud broker) AKTŽ; felhasználói közvetítő: „az adatcserét biztosító funkcionális blokk” (angolul: user agent) ALKTŽ. 7Az entitást (angolul: entity) úgy határozzák meg, mint „egy adott terület lényegében önálló dolgát, jelenségét vagy más objektumát” AKTŽ. 118 Alvydas Umbrasas | Asmenų pavadinimai kompiuterijos žodynuose A számítástechnika céljaira hibrid új szóalkotásként létrehozott terminus a kompiuterininkas8 (angolul computer science expert, computer scientist) IŽ. Viszonylag nemrég jelentek meg a számítástechnikai terminográfiában az olyan új szavak, mint a tinklaraštininkas „blogot író személy” (angolul blogger) AKTŽ, illetve a mikrotinklaraštininkas „mikroblogot író személy” (angolul microblogger) AKTŽ. A sport és a horgászat területéről ismert tinklininkas szót a számítástechnikában más jelentésben is megpróbálták használni: „a hálózatot böngésző személy, internethasználó” (angolul internaut, internette r, netizen, cybernaut, cyber surfer) ŠKPTŽ, de úgy tűnik, nem terjedt el a használatban. A kötetlenebb szövegekben olykor előforduló internetininkas új szó, vagyis „aki sok időt tölt az internet böngészésével” LKND, még nem került be a terminográfiába. Az egyéb képzett szavak, amelyekkel a számítástechnikai szótárak személyeket neveznek meg, nem alkotnak jelentősebb csoportokat: ezek többnyire más területekről vagy általában a köznyelvből átvett, különféle képzőkkel alkotott egyedi származékok, például: bastūnas (angolul lurker) ŠKPTŽ; dalyvis (angolul participant, attendee) ŠKPTŽ; pusprogramių gudručiai (angolul script kiddies) LŽ; klajūnas (angolul wired worker, nomad, road warrior, roaming) ŠKPTŽ; kvietiniai „gyűlésre vagy hálózati konferenciára meghívott személyek” (angolul attendees) ŠKPTŽ; naujokas (angolul luser) LŽ; sutuoktinis (angolul spouse) ŠKPTŽ; užsakovas „olyan természetes vagy jogi személy, aki távközlési hálózati szolgáltatást vesz igénybe a hálózatüzemeltetőtől vagy egy meghatalmazott közvetítőtől, és köteles megfizetni a szolgáltatások valamennyi díját” (angolul customer) ATTŽ; konferencijos vadovas (angolul conference conductor) ATTŽ. Több, -ėlis képzővel alkotott származék negatív konnotációjú, például: įsibrovėlis (angolul intruder) LŽ, įsilaužėlis „olyan személy, aki a jelszavak és más biztonsági intézkedések megkerülésével jogosulatlanul hozzáfér valakinek a hardveréhez vagy szoftveréhez” (angolul cracker, intruder) LŽ, ŠKPTŽ, EKŽ, AKTŽ, nemokėlis (angolul lamer) LŽ. Negatív összefüggésben gyakran használják az angol hacker szó megfelelőit, illetve a negatív jelentésben kodifikált hakeris kölcsönszót is. E fogalom megnevezésére egy érdekes új szóalkotás született: programišius, „olyan személy, akinek hobbija a programozás, az operációs rendszerek és más rendszerek tanulmányozása” 8 Számítógép-szakember „számítógép-rajongó vagy szakember” már bekerült a DLKŽ⁷-be; a szótár korábbi kiadásaiban még nem szerepelt. A használatban gyakori a kompiuteristas, de az általános tendenciáknak megfelelően a hibrid származékot kodifikálták. Terminologija | 2018 | 25 119 „a programok forrásszövegeit, azokat továbbfejleszteni” ŠKPTŽ, LŽ, EKŽ₂, AKTŽ (a –išius képzőt a képzési modell szavai által keltett konnotáció és asszociációk miatt választották, vö. mergišius, vag išius és hasonlók), korábban szinonimaként a programavimo a i s t r u o l i s összetételt is javasolták ŠKPTŽ, VLKK, Leksika 2005: 56. Új szóként említést érdemel az –alius képzős brukalius származék: „kéretlen leveleket – brukalast – küldő” (angolul spammer) EKŽ₂, AKTŽ; ezt az ugyancsak új brukalas szóval összhangban alkották (angolul junk, junk mail, spam), jelentése: „nem kívánt elektronikus levelek” EKŽ₂, AKTŽ. Mind a programišius, mind a brukalius szó használata még kísérleti, korai lenne azt mondani, hogy már meghonosodtak. A számítástechnikai terminográfiában alig találni más képzési módú, személyeket megnevező terminusokat. Nem találtunk egyetlen végződéses vagy előtagos képzésű alakot sem; összetételek közül a talkininko (angolul contributor) szinonimájaként megadott bendradarbis terminus említhető EKŽ₂, AKTŽ; ez a vizsgált területen természetesen egyáltalán nem új szóalkotás. A számítástechnikai szótárakban szereplő, személyeket megnevező jövevényszavak mennyiségben és változatosságban nem érnek fel a saját eredetű terminusokkal. Érdekesebb terminusként kiemelhető az internautas új szó, amely viszonylag nemrég jelent meg a nyelvben: ’olyan személy, aki különösen sok időt tölt az internet böngészésével’ (angolul cybercitizen, cybernaut, internaut, netizen) EKŽ₂, AKTŽ. Az angol internaut szó (az Internet és az astronaut összevonásával jött létre) a múlt század utolsó évtizedében keletkezett (https://en.oxforddictionaries.com), más nyelvekben is használatos. Ugyanebben az értelemben az angolban hasonló szerkezetű cybernaut szó is használatos (szó szerint ’utazó a kibertérben’), de már a múlt század hatvanas éveiben alkalmazták ’robot’, illetve ’kiborg’ jelentésben (https://en.oxforddictionaries.com).. A litván internetes forrásokból látható, hogy a kibernautas jövevényszót csak alkalomszerűen használják; 2018 közepén a szó még nem szerepelt az LKND-ben, ám ebben az adatbázisban a használatból adatolt a internautui jelentésével egyenértékű, hibrid képzésű internetininkas. Már említettük, hogy a ŠKPTŽ a tinklo naršytojo szinonimájaként felvette az infonautas terminust – ez az internauto újabb vetélytársa (vö. angolul infonaut; a szó első eleme az információval való kapcsolatot jelzi), de a használatban nem terjedt el, és az LKND sem tartja nyilván. A számítástechnikai szótárakban szereplő, személyeket megnevező jövevényszavak többsége nem kizárólag a számítástechnika területén használatos; más területeken is előfordulnak (természetesen a jelentésük területenként eltérhet, és az adott terület igényeihez igazodik), például: 120 Alvydas Umbrasas | Asmenų pavadinimai kompiuterijos žodynuose abonentas ’elektronikus szolgáltatások (általában fizetős szolgáltatások) regisztrált igénybe vevője, aki e szolgáltatásokra szerződést kötött a szolgáltatóval’ (angolul user, subscriber, customer, abonent) IŽ, ALKTŽ, ATTŽ, EKŽ₂, AKTŽ; abonentai (angolul members) ŠKPTŽ; administratorius ’számítógép, számítógépes hálózat vagy más számítógépes rendszer teljes jogú üzemeltetője, aki gondoskodik az általa felügyelt objektum napi karbantartásáról, frissítéséről, biztonságáról és az azzal kapcsolatos egyéb kérdésekről’ (angolul admin, administrator, manager) IŽ, ŠKPTŽ, EKŽ₂, AKTŽ, vö. duomenų banko administratorius (angolul database administrator) ALKTŽ; adresantas ’feladó, aki kódolt információs üzenetet – nyelvi jelekkel és kommunikációs eszközökkel – továbbít a címzettnek a csatornán keresztül’ (angolul addressar) AKTŽ; adresatas ’személy, intézmény vagy annak részlege, amelynek címeznek valamit’ (angolul contact, target, destination, addressee, called party, buddy) IŽ, ALKTŽ, ŠKPTŽ, ATTŽ, AKTŽ; analitikas (angolul analyst) IŽ, ALKTŽ, vö. duomenų bazės analitikas ’az adatbázis szerkezetének és sémájának megtervezéséért felelős személy’ (angolul database analyst) EKŽ₂, AKTŽ; autorius ’az a természetes személy, aki számítógépes programot vagy más számítógépes objektumot hozott létre’ (angolul author) IŽ, ŠKPTŽ, EKŽ₂, AKTŽ; dešifratorius ’olyan személy, aki visszafejt titkosított, felismerhetetlen módon megadott vagy sérült információt’ (angolul decipherer, decryptor) EKŽ₂, AKTŽ; dizaineris (angolul designer) ALKTŽ; dokumentalistas (angolul documentalist, documentor) IŽ; ekspertas (angolul expert) ALKTŽ; grafikas (angolul designer) ALKTŽ; inžinierius (angolul engineer) IŽ, ALKTŽ, vö. aparatinės įrangos inžinierius ’olyan mérnök, aki jártas az információ fogadására, tárolására, visszaállítására és feldolgozására szolgáló hardver területén, és számítógépek, valamint távoli információátviteli rendszerek műszaki karbantartását végzi’ (angolul hardware engineer, computer hardware engineer) AKTŽ; klientas ’kiszolgált személy: vevő, megrendelő, előfizető, webhelylátogató vagy más szolgáltatás igénylője és használója’ (angolul client, customer) ATTŽ, EKŽ₂, AKTŽ; konsultantas – tartalmi konsultantas (angolul content advisor) ŠKPTŽ; korespondentas ’telefonbeszélgetést kezdeményező vagy megszakító személy’ (angolul party) ATTŽ; operatorius ’olyan személy, aki a felügyelt berendezésen, rendszeren vagy szolgáltatáson rutinszerű műveleteket végez’ (angolul operator, human-operator) IŽ, ALKTŽ, EKŽ₂, AKTŽ; redaktorius ’kiadvány (könyv, folyóirat, újság) vagy műsor (rádió, televízió) vezetője, aki jóváhagyja annak tartalmát; a műsor készítője, szerkesztője’ (angolul editor, writer) ALKTŽ, EKŽ₂, AKTŽ; sistematika analitikas (angolul systems analyst) ALKTŽ; specialistas (angolul engineer) ALKTŽ, vö. sisteminės analizės specialistas (angolul systems analyst) ALKTŽ; technikas (angolul engineer) ALKTŽ. Terminologija | 2018 | 25 121 Bár az angol nyelv jelentős hatást gyakorol a számítástechnikai terminológiára, a más területekről átvett jövevényszavak formailag gyakran nem felelnek meg az angol terminusok kifejezési módjának; a litván nyelvben önállóan működő egységekként használatosak, kiválasztásukat pedig a nyelv belső rendszere és a jelentésátvitel határozza meg, például: elektronikus levelezési f e l h a s z n á l ó (angolul: email user, e-mail user) EKŽ₂; információs rendszer a d m i n i s z t r á t o r a (angolul: sysop, system operator) ALKTŽ; elektronikus levelezési a d m i n i s z t r á t o r „az elektronikus levelezési szolgáltatást felügyelő, annak működéséért felelős személy” (angolul: postmaster) AKTŽ; webhely-a d m i n i s z t r á t o r „a világháló webhelyét felügyelő és frissítő személy, aki válaszol a látogatók webhely működésével kapcsolatos elektronikus leveleire” (angolul: webmaster) EKŽ₂, AKTŽ; módosítások s z e r z ő j e „a programot vagy más számítógépes objektumot továbbfejlesztő és módosító természetes személy” (angolul: contributor) EKŽ₂, AKTŽ; az eredeti mű s z e r z ő j e „az eredeti számítógépes programot vagy más számítógépes objektumot létrehozó természetes személy” (angolul: initial developer) EKŽ₂, AKTŽ; oktató (angolul: tutor) ALKTŽ; mentor „a tanulónak a tanulásban segítő személy: tanácsadást, útmutatást és gyakorlati segítséget nyújt” (angolul: tutor) EKŽ₂, AKTŽ; licencadó „a szerzői jogok jogosultja” (angolul: copyright owner, right holder) EKŽ₂, ALKTŽ; licencvevő „a szerzői jogi védelem alatt álló mű felhasználója” (angolul: copyright user) EKŽ₂, AKTŽ; mérnök (angolul: engineer) ALKTŽ; tesztelési s z a k e m b e r (angolul: tester) ALKTŽ. A vizsgált források közül kizárólag a „Linux“ szójegyzékben (LŽ) szerepelnek személyeket megnevező, ntk. jelölésű jövevényszavak, vagyis olyanok, amelyeket a terminológiában nem ajánlott használni. Mindegyikük szlengként van megjelölve: hakeris (angolul: hacker) – programozó; juseris (angolul: user) – felhasználó; krekeris (angolul: cracker) – betörő; lameris (angolul: lamer) – ügyetlen; luzeris (angolul: luser) – 1. újonc, 2. felhasználó. Az ALKTŽ értékelő megjegyzés nélkül közli a hekeris alakot, de jelzi, hogy már maga az angol hacker szó is szleng, ezért feltételezhető, hogy a megfelelője is ugyanilyen. Nem zárható ki, hogy a szleng minősítést a litván megfelelővel kapcsolatos óvatos hozzáállás indokolta. Az angol szó többértelmű; az ALKTŽ öt jelentést sorol fel: „1. fanatikus programozó. 2. a programozók társaságának büszkesége. 3. egy adott program szakértője. 4. olyan szakértő, aki tudását jogellenes célokra használja fel, például egy védett rendszerbe behatolva. 5. tehetséges programozó, aki kiváló programokat hatékonyan fejleszt” (egyes jelentéseket lehetne 1 2 2 Alvydas Umbrasas | Asmenų pavadinimai kompiuterijos žodynuose (összekapcsolódnak). Megjegyzendő, hogy az ALKTŽ-ban egyes zsargonnak tekintett angol szavaknak vagy szókapcsolatoknak egyáltalán nincs litván megfelelőjük, ezért körülíró módon adják meg őket: bit twiddler (zsarg.) – számítógép-fanatikus, assembler nyelven programozni szerető személy; code bums (zsarg.) – túlzottan aprólékos programozó; luser (zsarg.) – a rendszerrel dolgozni nem tudó felhasználó; nem professzionális felhasználó. Érthető, hogy más nyelvek zsargonjaihoz vagy szakmai nyelvi elemeihez nehéz megfelelőket választani. Az angol nyelvben az ilyen egységek gyakran terminológiai szintre emelkednek (egyes szakterületeken9 különösen sok van belőlük), a litván terminográfiában viszont általában kerülik a zsargonokat és a szakmai nyelvi elemeket. A bemutatott anyagból látható, hogy az embereket megnevező származékok közül csak egy-kettő tekinthető kifejezetten a számítástechnika igényeire alkotottnak; a számítástechnikai szótárakban szereplő személymegnevezések többségét készen vették át a köznyelvből, ahol más területeken használatosak (mondhatjuk, hogy gyakrabban transterminologizáltak, mint terminologizáltak). Lényegében ugyanez mondható el a kölcsönszavakról is: többségük nem egyedi a számítástechnikában. A minősítő utótagok néha jobban a számítástechnikához és annak valóságához kötik a terminust. Meg kell jegyezni, hogy fordítási célból a számítástechnikai szótárakba gyakran nemcsak számítástechnikai terminológiát vesznek fel, hanem különféle szoftverekből és általában a számítástechnikai kontextusból származó lexikát és kifejezéseket is, ezért a bennük szereplő személymegnevezések nem mindegyike valódi számítástechnikai terminus. Bizonyos terminológiai mikrorendszerekkel együtt kerültek be a szótárakba, és azokat egészítik ki. Természetesen némelyikük, különösen a legáltalánosabb, nem szakosodott megnevezések (például férfi, nő, gyermekek, házastárs) számítástechnikai terminográfiában való szükségessége kétséges lehet. Ugyanakkor az ellenkező kérdés is feltehető: elegendő-e a vizsgált szótárakban szereplő személymegnevezések száma? Ezek a szótárak sokféle igét és azok elvont főnévi származékait tartalmazzák; igékből pedig általában igen könnyen képezhető a cselekvés végrehajtóját megnevező szó (különösen a produktív -tojas, -ėjas képzőkkel). Bizonyos helyzetekben ezek lehetségesek, de nem feltétlenül szükségesek egy szakterületi fogalom (terminusként való) megnevezésére, például: naujinti (angolul update) – naujintojas, formatuoti (angolul format) – formuotojas, tinkinti (angolul cus- 9 Állítólag például a közgazdasági és üzleti szótárakban a személyeket megnevező zsargonok és szakmai nyelvi elemek az angol nyelvű személymegnevezések mintegy 20%-át, az orosz nyelvűeknek pedig mintegy 6%-át teszik ki (Trypфанова 2006: 8). Terminologija | 2018 | 25 123 tomize) – tinkintojas, įdiegti (angolul install) – įdiegėjas stb. Egyes szavak a használatban sem fordulnak elő, szükség esetén azonban megnevezhetnének egy szakterületi fogalmat, például kompiuterizuotojas. Hasonló skaitmenintojas viszont már megjelent a használatban (könyvtárakban, múzeumokban neveznek meg így munkaköröket), tehát indokoltan állhatna a számítástechnikai szótárakban a skaitmeninimas terminus mellett is. Természetesen előfordul, hogy a cselekvés végrehajtójának fogalma nem tisztán számítástechnikai fogalom. Például egyes számítástechnikai szótárakban megtalálhatók a spausdinimas (IŽ, ŠKPTŽ, AKTŽ) és a maketavimas (IŽ, ALKTŽ) terminusok, a spausdintojas és a maketuotojas azonban nem – pedig ezek használatban vannak (munkaköröket is megneveznek), de talán inkább a nyomdaipari szótárakba valók. Valóban vannak olyan, a számítástechnikai kontextushoz kapcsolódó szereplőmegnevezések, amelyek helyet érdemelnek a számítástechnikai szótárakban. Például a szótárakban szerepel a žaidimas, kompiuterinis žaidimas (IŽ, AKTŽ) és a piratavimas (ALKTŽ, EKŽ, AKTŽ), ám a használatban aktuális žaidėjas, piratautojas hiányzik (úgy tűnik, éppen a számítástechnikai kontextus különbözteti meg a lexikográfiában nem rögzített piratautoją a tengeri piratotól). Néha a rendszerszerűség hiányosságai is láthatók: például az AKTŽ a már említett neologizmusokat, a tinklaraštininkas, mikrotinklaraštininkas alakokat a tinklaraštis, mikrotinklaraštis mellett közli, míg a garso tinklaraštis (angolul audioblog), vaizdo tinklaraštis (angolul video blog, vlog) önálló szócikként szerepel. A Garso tinklaraštis látszólag kevéssé aktuális, a vaizdo tinklaraščių jelentősége viszont egyre nő, és a vaizdo tinklaraštininkas is aktuális (a videotinklaraštininku verseng). A tinkl- tővel ma számos új szó képződik, olykor csak alkalmi jelleggel, például tinklažmogis, tinklinėtojas, tinkli šius (Girčienė 2011: 174); ezekre a terminográfiának nincs szüksége. Hozzáteendő, hogy a vizsgált terminológiai szótárakban a személymegnevezések kizárólag hímnemű alakban szerepelnek. Ez a terminográfia csaknem megszilárdult hagyománya. A megnevezések túlnyomó többsége (az olyanok kivételével, mint asmuo, moteris, vyras, vaikas) úgynevezett mozgó főnév (substantiva mobilia) vagy annak összetétele, vagyis van, illetve legalábbis elméletileg lehet nőnemű megfelelője is; ezek szükség esetén használhatók a szakterület szövegeiben, de a szótárak olvasóinak az általános nyelvi szabályok alapján maguknak kell megalkotniuk őket. A társadalmi szerepek vagy egyéb okok következtében kizárólag egy nemhez tartozó személyeket megnevező szavak általában nem gyakoriak (Džežulskienė 2001: 67); manapság néha kiegészítik a hiányzó pártagot. Például a rendszerint hímnemben használt licenciaras mellett a licenciarė alak is használható. 1 2 4 Alvydas Umbrasas | Asmenų pavadinimai kompiuterijos žodynuose KÖVETKEZTETÉSEK Bár a személymegnevezések terminológiai jellegét illetően néha kétségek merülnek fel, ezek szerepelnek a terminológiai szótárakban, és ezt nem szabad a szótárak hiányosságának tekinteni. Épp ellenkezőleg: érdemes megfontolni, hogy a különböző szakterületeken valóban indokolt-e, ha a fontos személymegnevezések kimaradnak a terminográfiából. A számítástechnikai szótárakban viszonylag sok személymegnevezés található. Egy részük nemcsak a számítástechnikai kontextus fogalmait nevezi meg, hanem feltehetően a szakterületi jelentőségük vagy a szótár más fogalmaival való kapcsolatuk miatt, illetve fordítási céllal került e szótárakba. Némelyikük szükségessége a számítástechnikai szótárakban megkérdőjelezhető, ugyanakkor az is látható, hogy bizonyos megnevezések hiányoznak. A személymegnevezéseket leggyakrabban mozgó főnevek fejezik ki, amelyek hím- és nőnemben egyaránt használhatók; mégis kialakult az a hagyomány, hogy a terminológiai szótárakba csak az általánosított hímnemű alakokat veszik fel. A számítástechnikai terminográfiából kitűnik, hogy a szakterületi személyeket megnevező terminusok többsége képzős származék. A litván eredetű származékok vannak túlsúlyban, de hibrid alakok is előfordulnak. A leginkább produktívak a -tojas és a -ėjas képzős modellek; valamivel ritkábban fordulnak elő a -ininkas képzős származékok. Alig akad olyan képzett szó, amely a számítástechnika neologizmusának tekinthető; a többség terminologizált vagy transterminologizált, vagyis a köznyelvből, illetve más szakterületekről átvett alak. A litván terminográfiába kizárólag számítástechnikai fogalmak megnevezésére felvett, személyt jelölő kölcsönszavak igen ritkák. A kölcsönszavak többségét más szakterületeken is használják, vagyis a számítástechnikai kontextusban nem egyediek. Néhány kölcsönszót a terminográfia kerülendőnek, zsargonjellegűnek tekint, és nem szívesen engedi be őket a köznyelvbe. Összességében kevés a kölcsönszó; a litván származékok száma legalább háromszorosan meghaladja őket. ALAPVETŐ FORRÁSOK AKTŽ – Dagienė V., Jevsikova T. A számítástechnikai szakkifejezések magyarázó szótára, Vilnius: Vilniusi Egyetem Matematikai és Informatikai Intézete, 2016. ALKTŽ – Angol–litván számítástechnikai szakkifejezések magyarázó szótára. Szerk. A. Kirejevas, Kaunas: Smaltija, 1997. ATTŽ – A távközlési szakkifejezések magyarázó szótára. Készítette V. Valiukėnas, R. Sabaliauskaitė, J. Gabijūnienė, Vilnius: Lietuvos telekomas, 2004. EKŽ – Dagienė V., Grigas G., Jevsikova T. Enciklopédikus számítástechnikai szótár. 2. bővített kiadás, Vilnius: TEV, 2008. IŽ – Informatika: litván–angol–orosz–német szakkifejezések szótára. Készítette Z. Kudirka, A. Mačernius, K. Paulauskas, J. Riabūnas, B. Stulpinas, D. Šveikauskienė, R. Valatkaitė, Vilnius: Matematikai és Informatikai Intézet, 1997. Terminologija | 2018 | 25 125 LŽ – „Linux-szótár: az angol–litván nyelvű, leggyakrabban használt szakkifejezések rövid szótára. Szerk. V. Žalkauskas, Kaunas: „Smaltijos“ kiadó, 2004. SKPTŽ – Žalkauskas V. A modern számítógépes programok és hálózatok szótára, Vilnius: Tudományos és Enciklopédia-kiadói Intézet, 2003. IRODALOM ÉS KIEGÉSZÍTŐ FORRÁSOK DLKŽ₇ – A mai litván nyelv szótára. Főszerk. S. Keinys, 7. javított és bővített kiadás, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2012, elektronikus változat, 2015 (frissített változat, 2017). Elérhető az interneten: http://lkiis.lki.lt/dabartinis. Džežulskienė J. 2001: Asmenų pavadinimai, reiškiami veiksmažodiniais mobiliaisiais daiktavardžiais (substantiva mobilia). – Acta Linguistica Lithuanica 44, 55–69. Gaivenis K. 2002: Lietuvių terminologija: teorijos ir tvarkybos metmenys, Vilnius: LKI leidykla. Girčienė J. 2011: Naujažodžiai su dėmeniu (–)tinkl-. – Kalbos kultūra 84, 165–177. Grigas G. 2007: Keletas panašių, bet skirtingas reikšmes turinčių žodžių porų kompiuterijoje. – Gimtoji kalba 2, 3–5. Kniūkšta P. 1999: Ypatingesni kanceliarinės kalbos atvejai. – Kalbos kultūra 72, 16–28. KTŽ 1990: Gaivenis K., Keinys S. Kalbotyros terminų žodynas, Kaunas: Šviesa. Leksika 2005: Kalbos patarimai 4. Leksika: skolinių vartojimas. Autorė ir sudarytoja D. Mikulėnienė, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. LKND – Litván Új Szavak Adatbázisa. Összeállító és adminisztrátor: R. Miliūnaitė. Elérhető az interneten: http://naujazodziai.lki.lt. LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas (I–XX, 1941–2002), elektroninis variantas. Vyr. red. G. Naktinienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2008. Prieiga per internetą: http://www.lkz.lt. MTŽ 2005: Kvašytė R. Mokomasis terminologijos žodynėlis, Šiauliai: VŠĮ Šiaulių universiteto leidykla. Murmulaitytė D. 2016: Naujieji asmenų pavadinimai darbovės ir semantiniu aspektu. – Lietuvių kalba 10. Prieiga per internetą: http://www.lietuviukalba.lt/index.php/lietuviu-kalba/article/view/200. Umbrasas A. 2005: Asmenis įvardijantys teisės terminai 1918–1940 m. Lietuvos kodeksuose. – Terminologija 12, 107–136. VLKK – A Litván Nyelvi Állami Bizottság 2003. június 5-i 1. számú ajánlása „A számítástechnika egyes idegen szavainak litván megfelelőiről” (Inf. pran., 2003, 42. sz.). VSŽ 2014: Pažūsis L., Maskaliūnienė N., Darbutaitė R., Klioštoraitytė R., Mankauskienė D., Miškinienė I., Paura M. Vertimo studijų žodynas, Vilnius: Lodvila. Труфанова Н. О. 2006: Проблема номинации лиц в финансово-экономической терминологии (на материале русского и английского языков). Автореферат диссертации на соискание ученой степени кандидата филологических наук, Москва. NAMES OF PERSONS IN DICTIONARIES OF COMPUTER SCIENCE A terminológiai kutatás területe különféle fogalmakat ölel fel, a személyneveket azonban ritkán tárgyalják a terminológia összefüggésében. A litván terminológusok munkáiban rámutattak arra, hogy általában problematikus a személyneveket a terminológiához sorolni. Egyes szakterületeken azonban az ilyen elnevezések a terminológia jelentős részét alkotják. Feltételezhető, hogy a személyeket megnevező terminusrendszerek a társadalomtudományokban fejlettebbek. A cikk a számítástechnikai szótárakból gyűjtött, személyeket megnevező terminusokkal foglalkozik. Arra tesz kísérletet, hogy megállapítsa, mely neveket öleli fel a számítástechnika terminológiája, továbbá elemezze alakjukat képzésmódjuk és eredetük szempontjából (a más szakterületekkel való összehasonlításkor a terminusok újszerűségét és egyediségét is figyelembe veszi). A kutatás azt mutatja, hogy a számítástechnikai szótárakban szereplő személynevek többsége képzett, mégpedig képzővel alkotott származék, bár közülük nagyon kevés olyan neologizmus, amelyet kifejezetten a számítástechnika megnevezési igényeinek kielégítésére hoztak létre. 126 Alvydas Umbrasas | Asmenų pavadinimai kompiuterijos žodynuose A származékok leggyakrabban más szakterületekről kerülnek át, azaz terminológiai átvétellel jönnek létre. A litván eredetű származékok vannak túlsúlyban, de hibrid alakok is előfordulnak. A személyeket megnevező, litván terminológiai szótárakban számítástechnikai terminusként szereplő kölcsönszavak szintén meglehetősen ritkák. A kölcsönszavak többségét más szakterületeken is használják, vagyis a számítástechnika összefüggésében nem egyediek. Fordítási célból e szakterület szótárai nemcsak számítástechnikai terminusokat tartalmaznak, hanem különféle szoftverekből és más, számítógéppel kapcsolatos összefüggésekből származó szavakat és kifejezéseket is. Következésképpen az ilyen szótárakban szereplő személynevek nem mindegyike tekinthető valódi számítástechnikai terminusnak. Meglehetősen kétségesnek tűnik, hogy szükséges-e néhány általánosabb jellegű nevet felvenni a számítástechnikai szótárakba. Ugyanakkor vannak olyan, a számítástechnika összefüggésében fontos személynevek, amelyek nem kerültek be ezekbe a szótárakba, és ez hiányosságuknak tekinthető. Beérkezett: 2018-06-04 Alvydas Umbrasas Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E-mail: [email protected] Terminologija | 2018 | 25 127