К вопросу о концептуальном анализе экономического форума (на примере исследования дискурса “The Future of Capitalism”)

A gazdasági fórum fogalmi elemzésének kérdéséhez (a „The Future of Capitalism” diskurzus vizsgálatának példáján) ЕЛЕНА ЛОГУНОВА Kalinyingrádi Állami Műszaki Egyetem KULCSSZAVAK: gazdasági számítógépes diskurzus, fogalmi elemzés, diskurzuselemzés, fórum, megnyilatkozás, definíció-mondat, definíció-leírás, fogalom BEVEZETÉS A lexikai egységek különleges szerepet játszanak a kognitív tevékenység eredményeként létrejövő ismeretek felhalmozásában, módosításában és továbbadásában; jelen esetben ez a gazdasági fórumok weboldalain zajló interaktív kommunikáció résztvevőinek tevékenysége. A gazdasági fórumokon folyó kommunikáció nyelvének lexikai összetevőit kognitív-diskurzív megközelítésben elemezve figyelembe vehetők a nyelvészet más megközelítéseinek tapasztalatai, és megjeleníthető a kommunikációs összetevőkről alkotott saját képünk. A kutatás célja a gazdasági fórum diskurzusának és lexikai összetevőinek vizsgálata a kognitív-diskurzív elemzés módszerével. Ennek érdekében meg kell határozni a gazdasági számítógépes diskurzus egységeit, el kell végezni a vizsgált diskurzus fogalmi elemzését, fel kell tárni és meg kell vizsgálni az alapvető fogalmakat, valamint fel kell építeni a vizsgált terület keretét. Az elektronikus gazdasági szöveg vizsgálata egységeinek meghatározását és tanulmányozását feltételezi. Makroegységként a gazdasági fórum (elektronikus konferencia) szolgál. A fórum mint makroegység szekciókból áll, és olyan alforumokat foglal magában, amelyek az adott makroegység legaktuálisabb összetevőit tükrözik. Az alforumok a témák megvitatásában jelennek meg. A téma rendszerint a megbeszélés fogalmi magja, amely megnyilatkozásokban/üzenetekben valósul meg. Terminologija | 2018 | 25 77 Az internetes gazdasági fórumok weboldalain megjelenő elektronikus gazdasági diskurzus vizsgálatakor alkalmazott kognitív-diskurzív elemzés módszertana a tudás kognitív-diskurzív paradigmájának tételeire és feladataira épül. Az elektronikus gazdasági diskurzus sajátosságainak vizsgálatakor a diskurzust reprezentáló szöveg elemzéséből indulunk ki, azonosítjuk az elektronikus szöveg egységeit és a konceptusokat, továbbá figyelembe vesszük az adott diskurzustípushoz kapcsolódó háttértudás teljes spektrumát. A diskurzuselemzés lehetővé teszi a vizsgált diskurzus egészének értékelését és elemzését, ami magában foglalja azon témák, vezérmotívumok és képek felkutatását, amelyeket a témákat egymással összekapcsoló, a szöveg részeit összefűző, és annak általános koherenciát és struktúrát kölcsönző szavak és kifejezések kiemelésével végzünk. Az így feltárt témák segíthetnek hipotézisek megfogalmazásában a szituációs jelentésekről és kulturális modellekről; ezek keretként való strukturális megjelenítése például a szöveg terminológiáját szervezi, ami megértést nyújt a vizsgált terület diskurzusáról és annak integrált jellegéről (Логунова 2015, 2016). DEFINÍCIÓELEMZÉS A konceptuális elemzés közvetlenül kapcsolódik a definícióelemzéshez, amelynek fő összetevői a Tatjana V. Drozdova által javasolt „mondatdefiníció” és „leíró definíció”. T. V. Drozdova és Alekszandra V. Szuperanszkaja álláspontja szerint különbséget kell tenni a terminus definíciója és a jelölt dolog definíciója között; e megkülönböztetésre a „mondatdefiníció” és a „leíró definíció” terminusok a legalkalmasabbak. Maga a „definíció” terminus kétféleképpen értelmezhető. Szűk értelemben – amint T. V. Drozdova megjegyzi – a definíció sajátos nyelvi formaként határozható meg (az „A is B” típusú kifejezés). Tág értelemben a definíció általános meghatározást jelent, amely túlterjedhet a mondaton, akár egy teljes szöveggel is egyenértékű lehet, közvetlenül feltárja és megmagyarázza a fogalom tartalmát, valamint kimutatja annak más fogalmakkal való kapcsolatait (Дроздова 2003: 147). A „mondatdefiníció” szerepe a gazdasági tárgyú szövegekben és diskurzusokban az, hogy jelezze egy adott referens fogalmi hovatartozását. 78 Елена Логунова К вопросу о концептуальном анализе экономического форума (на примере исследования дискурса “The Future of Capitalism”) Mivel e fogalom tartalma meglehetősen szűk, célja pedig feltehetően a megismeréshez szükséges minimális számú ismérv rögzítése, nem foglalja magában az összes tudást és információt, ami a tudományos szövegek egyik alapvető követelménye. Ezzel szemben a „leíró definíció” a címzett számára a lehető legteljesebb képet nyújtja, amely a hétköznapi és a tudományos értelmezést egyaránt magában foglalja; ily módon egy összetett kognitív struktúra különböző tartalmi részeit verbalizálja, amelynek középpontjában a mentális képződmény – a fogalom, a konceptus, a kategória – áll (Дроздова 2003: 149–150). Ezért a gazdasági fórumok szókincsének elemzésekor fontos figyelembe venni azt a fogalmi információt, amely közvetlenül része a gazdasági fogalmak ilyen definíciójának, és feltárni a gazdasági összetevőknek más területek és tudományágak összetevőivel fennálló kapcsolatait. A GAZDASÁGI SZÁMÍTÓGÉPES DISKURZUS KONCEPTUÁLIS ELEMZÉSE Vizsgáljuk meg a „The Future of Capitalism” témájú diskurzusrészletet (http://www.businessforum.com). A téma központi konceptusa a Capitalism. A téma diskurzusa Lester C. Thurow menedzsment- és közgazdaságtan-professzor könyvének anyagán alapul. A bejegyzés szerzője felhívja az olvasók figyelmét a kapitalizmus öt gazdasági erejére, megjegyezve, hogy a könyv ezeket az erőket „gazdasági tektonikus lemezeknek” nevezi (The five fundamental forces – the five tectonic economic plates). Tekintsük a definíciót: Tectonic – 1) denoting or relating to construction or building 2) geology a) (of landforms, rock masses, etc.) resulting from distortion of the earth’s crust due to forces within it b) (of processes, movements, etc.) occurring within the earth’s crust and causing structural deformation (URL: http://www.collinslanguage.com). „A tektonikus erők olyan erők, amelyeket a földkéregben bekövetkező torzulások (változások) idéznek elő bizonyos erők/behatások következtében, és amelyek szerkezeti deformációhoz vezetnek.” Itt konceptuális metaforizációs folyamat figyelhető meg: fundamental – tectonic (alapvető, fundamentális – tektonikus, rekonstruktív); forces – plates (erők, hatások – lemezek, korongok). E metafora használata azt mutatja, hogy a gazdasá- Terminologija | 2018 | 25 79 A gazdasági folyamatok rendkívül összetettek, és alapvető változásokat idéznek elő a gazdaság szerkezetében. A diskurzus ezután megjegyzi, hogy a globális piacon azok lesznek a „győztesek”, akik képesek „alkalmazkodni” ezekhez az erőkhöz, és előnyükre fordítani őket (the «winners» in this global market will be those who are able to accommodate these forces and employ them to their advantage). A könyv szerzője szemléletes példákkal hasonlítja össze a gazdasági folyamatokat a környezetben zajló folyamatokkal, és megjegyzi, hogy a „periodikusan megszakított egyensúly” időszakában élünk (an epoch of punctuated equilibrium). „Nem az a csapat lesz a győztes, amelynek a legerősebb hajója van, hanem az, amelyik a legjobban érti a szelek és az óceáni áramlatok összetett kölcsönhatását” (The winner in the Whitbread Round The World Race is not the crew with the strongest boat, but the crew with the most perceptive understanding of the complex interactions between the winds and the ocean currents). Ezt követően a diskurzus szerzője bevezeti a scatterometer („reflektométer”) terminust, idézi az NSCAT egyik felső vezetőjét, és kifejti, hogy ezt a keringő műszert a szélre és az óceánra vonatkozó adatok összevetésére használják, amelyekről a könyv szerzője korábban beszélt (Perhaps this has been described most graphically by Jim Graf, Project Manager for NASA’s Scatterometer (NSCAT) orbital instrument gathering wind measurements around the globe: «By combining the scatterometer wind data with ocean height data from the TOPEX/Poseidon mission, Earth scientists are getting a first hand look at the forcing function, the winds, and the ocean’s response, ocean height and waves, or the yin and yang that control much of our planet’s weather and climate»). Itt a következő metaforikus összehasonlítás jelenik meg: a szél a jang, az óceán a jin. Tekintsük át a vizsgált metaforában használt lexikai egységek definícióit. „Wind – a current of air, sometimes of considerable force, moving generally horizontally from areas of high pressure to areas of low pressure; ocean – a very large stretch of sea, esp. one of the five oceans of the world, the Atlantic, Pacific, Indian, Arctic, and Antarctic” (URL: http://www.collinslanguage.com). Mindkét definíció valami nagy, jelentős erejű és hatalmas dologról szól (of considerable force, a very large). Bizonyos háttérismeretek birtokában érthetővé válik, hogyan viszonyul a szél és az óceán a kínai filozófia terminusaihoz. 80 Елена Логунова К вопросу о концептуальном анализе экономического форума (на примере исследования дискурса “The Future of Capitalism”) a jin-jang filozófiához. Vagyis: „A jin a női princípium (sötét, hideg, nedves, passzív), a két ellentétes kozmikus erő egyike, amelyek szintéziséből minden létező létrejön”; „a jang a férfi princípium (világos, meleg, száraz, aktív), a két ellentétes kozmikus erő egyike, amelyek szintéziséből szintén minden létező létrejön” (URL:http://www.lingvo.abbyyonline.com/ru/). Ezzel tehát azt állítja, hogy az óceán és a szél (jin-jang) az az időjárást és az éghajlat változásait irányító két alapvető erő (control much of our planet’s weather and climate change). A férfi és a női princípiummal való asszociáció jelenik meg: e princípiumok szintéziséből minden létező létrejön, és ezek irányítanak minden létfontosságú folyamatot. A diskurzus szerint a vállalkozó szellemű vezetőnek és a közgazdásznak hasonló „gazdasági scatterometerre” van szüksége a saját tevékenységi területén (The entrepreneurial leader and the economist need to have an economic scatterometer in orbit.). Az elektronikus enciklopédia oldalain ehhez a terminushoz fordulunk: „A reflektométer olyan eszköz, amelyet a kábelvezetékek hibáinak helymeghatározásos (reflektometriás) módszerrel történő feltárására terveztek. A reflektométer a koaxiális vagy hullámvezető vonalakban a rádiójel visszaverődésének iránycsatolóval történő mérésére szolgáló műszer elnevezése” (URL:http://www.ru.wikipedia.org/wiki/Рефлектометр). A vizsgált diskurzus azt az információt tartalmazza, hogy a reflektométer olyan speciális műszer, amely a szél és az óceán erőinek egymáshoz viszonyított értékét méri; ezektől függ a Föld éghajlata. A gazdasági reflektométer tehát olyan „műszer”, amelynek rendeltetése azoknak az alapvető gazdasági mechanizmusoknak/erőknek és elveknek a felügyelete, amelyektől közvetlenül függ a gazdasági struktúra és alkotóelemeinek működése. Ezután a gazdasági rendszert – a kapitalizmust – elemezzük. Tekintsük át a „kapitalizmus” terminus definícióját az elektronikus enciklopédia oldalain: „A kapitalizmus olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési eszközök túlnyomórészt magántulajdonban vannak, és a profittermelést szolgálják, az áruk (szolgáltatások) elosztását, termelési mennyiségét és árait pedig viszonylag szabad piac határozza meg” (URL:http://ru.wikipedia.org/wiki/Капитализм). Terminologija | 2018 | 25 81 1. keret. A „21. századi kapitalizmus” fogalma Az elemzett diskurzus további jelentésekkel gazdagítja a témát; megjelenik a „21. századi kapitalizmus” fogalma (21st capitalism) (lásd az 1. keretet). A „21. századi kapitalizmust” öt gazdasági erő/összetevő (5 economic forces) együttese alkotja: 1) a kommunizmus vége (the end of Communism); 2) a globális gazdaság (a global economy), amelyet a technológia, a szállítás és a kommunikáció terén bekövetkező változások jellemeznek; 3) a korábban soha nem látott demográfiai helyzet (a demography never before seen), amelyet az emberek szegény országokból gazdag országokba irányuló, a kormányzat szociális programja által ösztönzött migrációja idéz elő; 4) technológiai átalakulás (technological shift...) egy olyan korszak felé, amelyben az ember alkotta csúcstechnológiai ipar dominál; 5) olyan korszak, amelyben egyetlen gazdasági, politikai vagy katonai erő/hatalom sem dominál (an era with no dominant economic, political or military power). Befejezésül az elemzett könyvből származó, retorikai jellegű idézet következik, amely tág teret hagy a további gondolatmenet kibontásának: „A technológia és az ideológia megrengeti a «21. századi kapitalizmus» alapjait, és ha külön, elszigetelten kezdenek haladni, csupán az a kérdés marad, mikor következik be a földrengés, amely szétzúzza a rendszert. Bármilyen paradox módon hangzik is, éppen akkor, amikor eltűnnek a kapitalizmus egykori társadalmi vetélytársai – a szocializmus és a kommunizmus –, neki 82 Елена Логунова К вопросу о концептуальном анализе экономического форума (на примере исследования дискурса “The Future of Capitalism”) alapos metamorfózison kell átesnie» («A technológia és az ideológia megingatja a huszonegyedik századi kapitalizmus alapjait. <...> Amikor a technológia és az ideológia elkezd eltávolodni egymástól, csak az a kérdés, hogy mikor következik be a „nagy” esemény (a rendszert megrázó földrengés). Paradox módon éppen akkor, amikor a kapitalizmusnak nincsenek társadalmi versenytársai – korábbi versenytársai, a szocializmus és a kommunizmus, elhaltak –, mélyreható metamorfózison kell átesnie»). KÖVETKEZTETÉSEK A kutatás kimutatta, hogy a koncepciót a kulcsszavakat összekapcsoló propozíciók valósítják meg, az azonos témájú különböző szövegek kulcsszavai pedig szemantikai hálózatokba rendeződnek, reprezentálva a koncepciót. Az alkalmazott konceptuális elemzési módszer lehetővé teszi a makrokoncepció konceptuális tartalmának elemzését, annak nyomon követését, hogy miként reprezentálja a valóságot, és mely koncepciók élveznek jelenleg elsőbbséget, ami pedig hozzájárul a gazdasági tudásterület kategóriális-konceptuális mezőjének pontosításához és rendszerezéséhez. A koncepció tartalmáról több megnyilatkozás, mondat vagy szövegrészlet összehasonlításával is képet kaphatunk. Ez lehet egyéni, tudományos vagy hétköznapi tudás, prototípus vagy sztereotípia. A diskurzus minden résztvevője hozzáteszi a maga egyéni értelmezését a megvitatott kérdéshez. Mivel a koncepció az ember sajátos kognitív tevékenységének eredménye, az információ intellektuális feldolgozásának tükröződése, a különböző szintű koncepciók és összetevőik, valamint a hozzájuk kapcsolódó folyamatok tanulmányozása a kognitív-diskurzív irányzat központi feladatává válik. A konceptuális elemzés – a kognitív-diskurzív elemzés részeként – teszi lehetővé annak megállapítását, hogy mely alapvető koncepciók képezik a gazdasági tudásterület konceptuális összetevőinek alapját. A kognitív-diskurzív elemzési módszer alkalmazása bővíti a gazdasági fórumok összetevőinek, valamint a különböző szintű felhasználók beszéd- és gondolkodási tevékenységében betöltött funkcióiknak és szerepüknek megismerési lehetőségeit. Ez az elemzés lehetővé teszi az adott diskurzustípusokhoz kapcsolódó háttértudás teljes spektrumának figyelembevételét Terminologija | 2018 | 25 83 a gazdasági fórumokon, a diskurzus vizsgálatát a résztvevők kognitív tapasztalatának figyelembevételével, valamint a vizsgált tudásterület keretének megalkotását. A vizsgált diskurzus konceptuális szférái egymással kölcsönhatásban álló és egymást átfedő konceptuális mezők sorából állnak, amelyek szemantikai hálózatokat alkotnak; ezek a kompozicionális szemantikában tükröződnek, mindenekelőtt a gazdasági terminusokban, mivel a terminus tömör nyelvi szerkezete kiterjedt kognitív struktúrákat reprezentál. A diskurzus résztvevői által használt terminológia elemzése lehetővé teszi a domináns koncepciók, strukturálásuk modelljei, és ezáltal a vizsgált diskurzus konceptuális szféráinak azonosítását. Az ilyen elemzés a gazdasági fórumok egészének konceptuális képéről is áttekintést ad. ИСТОЧНИКИ http://www.businessforum.com http://www.collinslanguage.com http://www.lingvo.abbyyonline.com/ru/ http://ru.wikipedia.org ЛИТЕРАТУРА Дроздова Т. В. 2003: Проблемы понимания научного текста. Монография, Астрахань: Изд-во АГТУ. Логунова Е. А. 2015: Идентификация концептов в экономическом компьютерном дискурсе. – Семантика и прагматика языковых единиц. Тезисы докладов Международной научной конференции, Минск, 11–12 мая 2015 г. Редкол.: А. М. Горлатов (отв. ред.) и др., Минск: МГЛУ, 207–208. Логунова Е. А. 2016: Концептуальное исследование экономического компьютерного дискурса на тему “Describe a good leader”. – Когнитивные исследования языка 25, 836–841. APIE INTERNETINIO EKONOMIKOS FORUMO SĄVOKŲ ANALIZĖ (REMIANTIS DISKURSO „THE FUTURE OF CAPITALISM“ TYRIMU) Straipsnis skirtas ekonomikos diskurso ir jo leksinių komponentų tyrimui, remiantis kognityvine diskurso analize. Leksikos vienetams tenka ypatingas vaidmuo kaupiant, modifikuojant ir perduodant žinias, kurios yra kognityvinės veiklos, tiriamu atveju – internetinių ekonomikos forumų dalyvių interaktyvios komunikacijos, rezultatas. Komunikacijos ekonomikos forumuose leksinių komponentų analizė, atsižvelgiant į kognityvinį diskursą, leidžia remtis kitų lingvistikos požiūrių patirtimi ir pateikti savo komunikacijos komponentų vaizdinį. Šiame tyrime ekonomikos forumas (elektroninė konferencija) laikomas makrovienetu. Forumą kaip makrovienetą sudaro paforumiai, atspindintys aktualiausius konkretaus makrovieneto komponentus. Paforumiai atspindi aptariamas temas. Paprastai tema yra sąvokinis aptarimo branduolys, išreiškiamas pasisakymais. 84 Елена Логунова К вопросу о концептуальном анализе экономического форума (на примере исследования дискурса “The Future of Capitalism”) Kognityvinio diskurso analizė apima teksto analizę, elektroninio teksto vienetų nustatymą, sąvokų nustatymą ir su diskursu susijusias antraplanes žinias. Sąvokų analizė padeda tyrinėti makrosąvokos struktūrą, nustatyti, kaip ji atspindi realybę ir kokios sąvokos dominuoja šiuo metu. Toks metodas leidžia analizuoti ir vertinti bendrą tiriamojo diskurso vaizdą, taip pat ieškoti temų, leitmotyvų ir įvaizdžių. Tokios atskleistos temos padeda sudaryti schemų modelius ir parodyti diskurso integruotumą. ON CONCEPTUAL ANALYSIS OF ECONOMIC FORUM (ON THE EXAMPLE OF RESEARCH INTO DISCOURSE “THE FUTURE OF CAPITALISM”) This article is devoted to studying of the economic discourse and its lexical components by means of a cognitive discursive analysis. Lexical units play a special role in accumulation, modification and transfer of knowledge which are result of cognitive activity, in our case – activity of participants of interactive communication in computer forums on economics. The analysis of communication’s lexical components in economic forums within a cognitive discursive methodology allows to consider experience of other approaches in linguistics and to represent the vision of communication’s components. In our research we consider an economic forum (electronic conference) as a macro-unit. The forum as a macro-unit consists of sub-forums which reflect the most actual components of a concrete macro-unit. Sub-forums are represented by discussion of subjects. The subject, as a rule, is a conceptual core of discussion and is realized in statements/messages. The method of cognitive discursive analysis includes the text analysis, identifications of the electronic text’s units and its analysis, identification of concepts and the background knowledge relating to the discourse. The conceptual analysis lets us to study the conceptual structure of a macro-concept, to trace in what way it represents the reality and what concepts are dominant at the moment. Such method enables to estimate and to analyse an overall picture of the studied discourse that assumes for example, a search of subjects, keynotes and images. Such revealed subjects help to form special frame models and to demonstrate the integrated character of a discourse. Gauta 2018-07-14 Елена Андреевна Логунова Калининградский государственный технический университет 236000, Россия, Калининградская обл., г. Калининград, Советский проспект, д.1 Эл. почта: [email protected] Terminologija | 2018 | 25 85