Evaluation System for Online Terminological Databases

2 4 Dóra Mária Tamás Online terminológiai adatbázisok értékelési rendszere Eszter Sermann doi.org/10.35321/term26-02 Evaluation System for Online Terminological Databases DÓRA MÁRIA TAMÁS Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt., Termik Terminology Research Group at Károli Gáspár University of the Reformed Church of Hungary ESZTER SERMANN Szegedi Tudományegyetem, Termik Terminológiai Kutatócsoport a Magyarországi Református Egyház Károli Gáspár Református Egyetemén ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány egy átfogó osztályozási és értékelési rendszer létrehozására tesz kísérletet, amely objektív szempontokat kínál a nagyobb szervezetek központi online terminológiai adatbázisainak megértéséhez, leírásához, osztályozásához, értékeléséhez és felülvizsgálatához. A lexikográfiai műfajok, azaz a nyomtatott és online szótárak esetében már létezik ilyen átfogó osztályozás, az online terminológiai adatbázisok esetében azonban ez még hiányzik. A kutatás a korábbi nemzetközi és magyar szakirodalmon, számos online példa, a meglévő részleges osztályozások és korábbi kutatásaink vizsgálatán alapul. A függelékben található sematikus változattal kiegészített kísérleti kategorizálás hozzájárul a mélyebb megértéshez, az alapos leírás és a körültekintőbb értékelés lehetőségéhez, végső soron pedig az online terminológiai adatbázisok használatával kapcsolatos tudatosság növeléséhez. Új felismerés megfogalmazása ösztönözheti e hasznos eszközök fejlesztését is, amelyek megkönnyítik a kommunikációt a szaknyelvek területén. Kulcsszavak: fordítási eszközök, terminológiai adatbázis, értékelési rendszer, fogalomorientáció, adatkategóriák. AnOTAcijA A tanulmány célja egy átfogó osztályozási és értékelési rendszer bemutatása, amely objektív alapot nyújt a nagyobb szervezetek legfontosabb online terminológiai adatbázisainak megértéséhez, leírásához, osztályozásához, értékeléséhez és felülvizsgálatához. Ilyen átfogó osztályozás már létezik a lexikográfiai műfajokra, azaz a nyomtatott és online szótárakra vonatkozóan, az online terminológiai adatbázisokra alkalmazható osztályozás azonban nincs. A kutatás a Magyarországon és más országokban közzétett szakirodalomra, több online példa és részleges osztályozás elemzésére, valamint a szerzők által végzett kutatásokra épül. A tanulmány mellékletében bemutatott séma kategóriákba sorolásra irányuló kísérlete lehetővé teszi az ilyen adatbázisok használatának jelentőségével kapcsolatos jobb megértést, részletesebb leírást és körültekintőbb értékelést. Az új felismerések ösztönözhetik e, a szaknyelvek területén folytatott kommunikációt internetinėmis terminų bazėmis ypatumus, pagaliau – suvokti naudojimosi tomegkönnyítő eszközök továbbfejlesztését. kulcsszavak: fordítási eszközök, terminológiai adatbázis, értékelési rendszer, fogalomközpontúság, adatkategóriák. az online terminológiai adatbázisok értékelési rendszere}]ಿಸಿದ್ದಾರೆ? 马会? Nope. BeVeZeTéS Napjainkra az online terminológiai adatbázisok hatékonnyá és szinte tools for accurate professional communication and term usage. The nélkülözhetetlenné váltak; a terminológiai adatbázis az alkalmazott nyelvészet egyik tudományágaként értelmezett terminológia műfaja, és “Terminologyˮ is used in three senses (theory, methodology and collection of terms), its central category is the concept, and therefore it has a szerkezetét, valamint tartalmát tekintve egyedi jellemzőkkel bír. fogalomközpontú megközelítés (Bessé et al. 1997; Fóris 2005). Ez a used to analyse terms for conceptual comparisons, and organising data terminológia mindhárom területén megfigyelhető: az elméleti kutatásban, valamint a terminológiai adatbázisok módszereiben és terminusaiban (Tamás 2018). Bár a terminológiai adatbázisoknak vannak közös jellemzőik, különböző célokra hozták létre őket (például nyelvpolitikai, vállalati célokra vagy nemzetközi szervezetek munkájának részeként), és fogalmakat of different subject fields (e.g. legal, economic, medical etc.) and at different levels of detail, so it is easy to see that they present many differtartalmaznak. Ezért nem egyszerű olyan általánosan elfogadott értékelési rendszert létrehozni, amely minden szempontot lefed. A releváns szakirodalom áttekintése után e tanulmány célja, hogy javaslatot tegyen a nagy online központi adatbázisok viszonylag objektív és átfogó kritériumok szerinti vizsgálatának és értékelésének egy kísérleti rendszerére. A nyomtatott és elektronikus szótárakhoz kidolgozott értékelési kritériumok (Fóris, Rihmer 2007; Gaál 2012) képezték értékelési rendszerünk alapját. A szótárak az összeállítás alapelvei és a felhasználói felület tekintetében eltérő megközelítést alkalmaznak, ezért a terminológiai adatbázisok vizsgálatához és értékeléséhez új, illetve új tartalommal kitöltött kritériumokra van szükség. 2 6 Dóra Mária Tamás Online terminológiai adatbázisok értékelési rendszere Eszter Sermann 1. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS korábbi tanulmányainkban létrehoztuk a terminológiai adatbázisok definícióját, amely szerint a terminológiai adatbázis egy elektronikus formában tárolt terminológiai adatok gyűjteménye, amelyet onomasziológiai megközelítéssel, a szakterület fogalmi rendszerének feltérképezése alapján hoztak létre. egy vagy több szakterület terminusait és azok definícióit tartalmazza egy vagy több nyelven (Sermann, Tamás 2010: 113). Amint megfigyeltük, a releváns nemzetközi szakirodalomban a terminológiai adatbank és az adatbázis kifejezéseket gyakran szinonimaként használják (pl. Hartmann, James 1998), különböző tanulmányokban azonban az adatbankot tágabb fogalomnak tekintik, amely magában foglalja az adatbázisokat (pl. Cabré 1998; Sager 1990). Az ISO definíciója alapján ez „terminológiai adatgyűjteményt tartalmazó adatbázis” (https://ttbs.isolutions.iso.org/obp/ui#:term:3.29). Összehasonlítottuk a terminológiai adatbázisok és az elektronikus szótárak jellemzőit (Sermann, Tamás 2010), és arra a következtetésre jutottunk, hogy az elektronikus szótárak és a terminológiai adatbázisok bizonyos azonos jellemzőkkel, valamint különbségekkel is rendelkeznek; ez utóbbiakat az 1. táblázat foglalja össze. 1. táblázat. Az online elektronikus szótárak és a terminológiai adatbázisok jellemzőit összefoglaló táblázat (Tamás 2014: 139; Sermann, Tamás 2013 alapján) OnlinE ElEcTrOnic DicTiOnAry TErMbASE szemaziológiai elvek onomasziológiai elvek központi elem: a szó vagy nyelvi jel központi elem: a fogalom, amelyet a terminus jelöl, és amelyet a definíció fejez ki felsorolja a jelentéseket adatokat információ: pl.: kiejtés (hangszóróikon), az ekvivalencia szintjére szolgáltat a fogalomhoz (a definícióhoz) további információ: további vonatkozó információ a szótárból vett példamondatok (teljes, részleges vagy az ekvivalencia hiánya), valamint az ekvivalensről nyújtott kontextus információ (terminus, funkcionális ekvivalens, terminusjelölt, standardizált, harmonizált, ajánlott stb.) A nyomtatott szótárak kapcsolatos háttérinformációkat, információkat értékelési kritériumai (Fóris, Rihmer 2007; Fóris 2018) a szótárral 2 7Terminologija | 2019 | 26 (lexikológiai alapok és nyelvi információk), valamint a on the content (mega-, macro-, microand mesostructure), content eleszótár használatára vonatkozó adatokat foglalják magukban. A szótár megastruktúrája az elöljáró rész (előszó, tartalomjegyzék, használati útmutató) meglétére vagy hiányára, illetve minőségére, valamint a felhasznált forrásokra utal; a makrostruktúra a lexikai struktúra lexikai szócikkek entries (e.g. alphabetical or thematic); the microstructure is the inside szerinti elrendezése; és a mezostruktúra a kereszthivatkozások rendszere. Az elektronikus szótárak értékelési kritériumai (Gaál 2012) olyan elemeket tartalmaznak, amelyek megfelelnek a referenciamű jellemzőinek; ezek közé tartoznak a szótár technikai paraméterei, beágyazottsága, a keresőmotor jellemzői és az eredmények megjelenítése. 2. táblázat. A nyomtatott és elektronikus szótárak fő értékelési kritériumai (Fóris, Rihmer 2007; Fóris 2018; Gaál 2012) NyOMtAtOtT sZóTáRaK (FóRIS, RIHmER 2007; FóRIS 2018) (GAáL ElEkTrOnIkUs sZóTáRaK 2012) mega-, makro-, mikroés background information background information Structural information on the content: mezostruktúra mega-, makro-, mikroStructural information on content: és mezostruktúra, újdonságok: technikai paraméterek, beágyazottság, ár, a keresőmotor és az eredmények jellemzői. tartalmi információk: fonológia, fonolgrammatika és szemantika ógia, tartalmi információk: grammatika és szemantika, újdonságok: hangfájlok A szótárhasználatra vonatkozó adatok: szótárhasználatra vonatkozó adatok: használhatóság, hozzáférés, A használhatóság, innovatív jellemzők és szélesebb társadalmi érték hozzáférés, innovatív jellemzők és szélesebb érték – újdonságok: felhasználóbarátság, frissítések és megbízhatóság Egyes tanulmányok (Tamás 2010, 2014; Sermann 2011; Novák 2018) konkrét terminológiai adatbázisokat írtak le, mások különféle osztályozásokat és értékelési rendszereket hoztak létre (Sager 1990; Arntz et al. 2014; Tamás 2014; Schmitz, Drewer 2017), ezek azonban nem alkalmasak átfogó elemzésre az oktatásban, a fordítóképzésben vagy recenziók írásához. ebben a tanulmányban az adatbázisok következő osztályozási rendszerét használjuk (lásd a 3. táblázatot): 2 8 Dóra Mária Tamás Online terminológiai adatbázisok értékelési rendszere Eszter Sermann 3. táblázat: a terminológiai adatbázisok kísérleti osztályozása (Tamás 2014: 111 alapján) KONCEPAZ CIÓTÍPUS ADATMEZŐK TERMINSTERMÉSZEZÁM TE A TERMINOLÓGIAI ADATBÁZISBAN EGYSZERŰ számuk nem kábel jellemzővel) éri el a csak terminusés szükséges nem (vagy alkalmazható minimális tárgymező) szükségszerű (néhány hibrid szótagszámot (pl. HAGYOMÁNYOS hagyományos számú kábel szükségesalkalmazható adatmezők jelen vannak, legalább egy nyelven definícióval KOMPLEX szükségesalkalmazható (néha terminológiai ak nevezik kábel jelen, és tudás hagyományos számú tudásbázisnak vagy további ismeretdaraboknadatmezők vannak (fogalmi rendszer, térképek, korpuszok) A fenti osztályozás szerint például a Termin (https://jogi-terminologia.im.gov.hu/), Magyarország Igazságügyi Minisztériumának terminológiai adatbázisa, az egyszerű terminológiai adatbázisok kategóriájába tartozik. négy nyelven (magyarul, angolul, franciául, németül) tartalmaz bejegyzéseket, egyszerű, táblázatos formátumban. információt tartalmaz a szakterületről és az alszakterületről, időnként újabban hozzáadott magyarázatokkal (többek között: forrás, definíció, példamondatok), de nem tartalmaz más adatmezőt, és a bejegyzés nem jelöl meg főterminust (ami fontos lenne a terminus autonómiája szempontjából), csupán egy változatot mutat be. Jelenlegi formájában az UNTERm (United nations Multilingual Terminology Database, http://untermportal.un.org) szintén ebbe a kategóriába tartozik. Ezt a kormányközi adatbázist 2014-ben tették nyilvánossá, és csak korlátozott mennyiségű információt kínál a terminusokról. Az EU kezdeményezésére 2004-től az új tagállamok csatlakozásának megkönnyítésére létrehozott EUrOTErMbAnK adatbázis szintén csak néhány adatkategóriával rendelkezett (pl. terminustípus, nyelvtani szófaj, gyűjtemény, szakterület, szerkesztők) (https://www.eurotermbank.com/), új változata pedig különböző szakterületek gyűjteményeit tartalmazza. Egy másik egyszerű adatbázis az Euskalterm, amelyet a Baszk Terminológiai és Lexikográfiai Központ (UZEI) hozott létre (http://www.euskadi.eus/euskalterm/). A Központ korábban kiadott terminológiai szótárait egyesítve hozta létre az adatbázist 1987-ben, 2001-ben pedig baszk nemzeti terminológiai adatbázissá nyilvánította. struktúrája 2 9Terminologija | 2019 | 26 egy szakterületet, a terminológiai adatok resembles a word list, some data sheets lack a definition, but all of them forrását és a rögzítés évét jelölik the data (for details see Sermann 2013). The existence of these termbases is often gap-filling, of vital importance and great value, especially for minor languages. A terminológiai adatbázisok hagyományos típusába tartozik a bistro is 2013), which is a terminology database initiated by bolzano, an autonomous county, and maintained by the EURAC Research Centre (http:// www.eurac.edu/en/research/autonomies/commul/Pages/default.aspx). The (Novák 2013; Tamás adatbázisa olasz, német és ladin jogi, valamint közigazgatási kifejezéseket tartalmaz (http://bistrosearch.eurac.edu/). A szócikkek részletesek, több adatkategóriát tartalmaznak, legalább egy nyelven meghatározást adnak, a keresés eredményei pedig úgy jelennek meg, hogy a fogalmak elkülönítve láthatók. Az egyik legrégebbi adatbázis a svájci Termdat (www.termdat.ch), amelyet 1987-ben hoztak létre, és hasonló jellemzőkkel rendelkezik (Novák, Tamás 2013). Az EU terminológiai adatbázisa, az IATE (https://iate.europa. eu/home) szintén ebbe a kategóriába tartozik, ebben az adatbázisban azonban a meghatározásokat kontextusok helyettesíthetik. A Szerbia EU-csatlakozását elősegítő szerb adatbázis, az Evronim (http://prevodjenje.mei.gov.rs/evronim/ index.php?jezik=engl) szintén többnyire egy hagyományos terminológiai adatbázis jellemzőivel rendelkezik. A SApTerm (www.sapterm.com) olyan felhasználói felülettel rendelkezik, amely néhány új jellemzőt is megjelenít, és szintén ide tartozik (lásd Tamás 2015) (http://www. eurac.edu/). A katalán terminológiai központ (TERmCAT) terminológiai adatbázisa, a cercaterm szintén hagyományos terminológiai adatbázisnak tekinthető (https://www.termcat.cat/ca/cercaterm). fő nyelve a katalán, és spanyol, francia, angol és olasz megfelelőket is feltüntet. A bejegyzések tartalmazzák a fogalom meghatározását, egy katalán terminust, annak nyelvtani kategóriáját és néhány más nyelvű megfelelőt. Az összetett terminológiai adatbázisok fogalmi térképeket és korpuszokat is magukban foglalnak. Erre példa az Eohsterm tudásbázis (www.eohsterm.org) (Tamás 2010), amely egy fogalmi térképet, valamint az elemzett jogszabályok párhuzamos szövegeit is tartalmazza, de létrehozása óta nem frissítették. A WIpO pearl (https:// www.wipo.int), az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezetének terminológiai adatbázisa, kiváló példája a fogalmi térkép használatának. tíz nyelven tartalmaz adatokat, és a terminusok a nyelvi kereséssel vagy a fogalmi térképes kereséssel kereshetők. emellett egy még ki nem dolgozott terminus esetében jelöléssel ellátva megtalálhatók a gépi fordítás eredményei is. 3 0 Dóra Mária Tamás Online terminológiai adatbázisok értékelési rendszere Eszter Sermann Megpróbáltuk a terminológiai adatbázisok széles körét elemezni, összesen 17 terminológiai adatbázist, bár ez bizonyos területeken, például Oroszországban vagy Ázsiában (például Kínában) rendelkezésre álló eszközökkel teljesíthető lenne. fontos szem előtt tartani, hogy ez az értékelési rendszer a nagy, központi online adatbázisok felhasználói felületeire vonatkozik, és nem foglalja magában a terminológusok, illetve ual file or even the server based termbases, a description of the steps to fordítók által létrehozott terminológiai bankok tanulmányozását, ezek egyedi létrehozását, elemzését és az összetett terminológiakezelő et al. 2014; Schmitz, Drewer 2017). The above mentioned publications took the needs of everyday use as their starting point and did not generrendszerek leírását (Arntz et al. 2014; Bowker 2015: 307; Drewer alise their evaluation criteria for more general research purposes. 2. ÉRTÉKELÉSI RENDSZER AZ ONLINE TERmINOLOGICAL DATABASES 2.1. Háttér-információk a központi terminológiai adatbázisokról Egy adatbázis általános hátterének tanulmányozása kiindulhat az adott terület terminológiai adatbázisainak áttekintéséből. A korábbi változatok feltárhatják a terminológiai adatbázis történelmi hátterét, és ha rendelkezik sor (for example as in the case of EURODICAUTOm and its successor IATE). This can be studied from various aspects. For example, Sager előzménnyel, (1990: 165–167) a technológiai fejlődést vizsgálja, és megkülönbözteti az első generációs terminológiai adatbázisokat (szóorientáltak, belső használatra tervezték őket, az 1970-es évektől) és a második generációs terminológiai adatbázisokat (amelyek az 1980-as években jelentek meg, amikor a technológiai fejlődés lehetővé tette a fogalomorientáció és a terminusautonómia kialakulását). További kritérium lehet, hogy a terminológiai adatbázis kapcsolatban áll-e más terminológiai adatbázisokkal: az intézményi háttérnek köszönhetően az adatok átvihetők lehetnek a szervezeten belül, illetve alcentrumok is működhetnek (lásd az EU intézményközi adatbázisát, az IATE-t; Termdat, UNTERm). Az általános háttér tanulmányozásának további kritériuma lehet az adatbázis terminológiai részterületek szerinti osztályozása (nyelv policy, translation and standardisation). in some cases the database is crekormányzati felügyelet alatt létrehozva, a nyelvpolitika céljainak teljesítése érdekében (például bistro, Termdat, Termium plus, TermCat). Más esetekben 3 1Terminologija | 2019 | 26 a cél egy hatékony fordítási eszköz (pl. IATE) létrehozása, vagy a szabványosítási folyamat során létrehozott terminusokat nyilvánosságra hozzák a terminológiai adatbázisban (pl. DINTerm; https://www.din.de). Az adatbázisok gyakran többcélúak, és egyszerre különböző funkciókat töltenek be. A terminológiai adatbázis közvetlen hátterének leírásakor megvizsgálhatjuk az adatbázist létrehozó szervezet jellemzőit: típusát, hátterét, nemzeti vagy nemzetközi hatókörét, szakterületeit és rendelkezésre álló finanszírozását. Az egyik kritérium lehet annak vizsgálata, hogy az adatbázist létrehozó szervezet azon tipikus csoportok egyikéhez tartozik-e, amelyek általában terminológiai adatbázisokat hoznak létre (Tamás 2019a: 267): – nemzetközi szervezetek (ENSZ – UNTERM, ENSZ WIPO – WIPO Pearl, EU – IATE, Eurotermbank); – közigazgatási szervek (Svájci Szövetségi Kancellária – Termdat, Magyar Igazságügyi Minisztérium – Termin); – kutatóintézetek és egyetemek (EURAC Research – bistro); – fordítóirodák (a Kanadai Fordítási Iroda – Termium plus). A következő lépés lehet az adatbázis célközönségének vizsgálata (anyanyelvi beszélők, többségi vagy kisebbségi státusszal rendelkező beszélők, fordítók vagy egy adott szakterület szakértői, például mérnökök, jogászok, orvosok stb.). Továbbá az adatbázis tervezett rendeltetése alapján a terminológiai adatbázisok megkülönböztethetők informatív jellegű leíró, illetve normalizáló jellegű előíró tulajdonságaik alapján (Tamás 2019b: 110). 2.2. Egy terminológiai adatbázis technikai paraméterei A technikai paraméterek közé azok tartoznak, amelyek a felhasználók számára hozzáférhetők, vagyis a felhasználói felület, és nem tartoznak ide azok, amelyek az adatbázis belső szerkezetére vagy létrehozásának hátterére vonatkozó ismereteket igényelnek, kivéve, ha ezeket más módon közzéteszik. az adatbázis belső szerkezetének ismeretében eldönthetjük, hogy a terminológiai adatbázis megfelel-e a terminológiai megközelítés által megkövetelt hierarchikus háromszintű struktúrának (bejegyzésszint – nyelvi szint – terminusszint); vagy adatbázis-hálózat, egyszerű adatbázis, illetve relációs adatbázis szerkezetével rendelkezik (Sermann, Tamás 2010). extent to which the full data content of the termbase is accessible, or if Szükségünk van továbbá a háttérinformációkra annak meghatározásához, hogy az adatok egy vagy több adattárban vannak-e tárolva, és milyen módon. A nagy, központi online adatbázisok általában saját, egyedi módon jelenítik meg a tartalmat. Vannak azonban hibrid megoldások is, például a 3 2 Dóra Mária Tamás Online terminológiai adatbázisok értékelési rendszere: Eszter Sermann Dél-Tirol bistro termbázisa, ahol az SDl Trados Multiterm szoftverben tárolt részletes információk a felhasználói felület mögött is elérhetők. Ettől az évtől kezdve a Verwaltungsglossar (https:// www.sprachressourcen.at/verwaltungsglossar/), amelyet a Bécsi Egyetemmel együttműködésben hoztak létre, és amely 700 terminust tartalmaz, már Excel-, TbXés pdf-formátumban, SDl Trados Multiterm-fájlformátumban, valamint az online Quick Term szoftveren keresztül is elérhető, sőt alkalmazás formájában is. Más adatbázisok lehetővé teszik a felhasználók számára tartalmuk egy részének letöltését (lásd a Download IATE oldalt: https://iate.europa.eu/home). Az adatbázisok egyre korszerűbbé és technológiailag fejlettebbé válnak, és users to access the data using various devices, for instance a smart phone or tablet in the case of WIpO pearl (https://www.wipo.int/reference/en/ lehetővé tehetik a wipopearl/news/2019/news_0003.html). 2.3. Információk a termbázis tartalmáról 2.3.1. AZ ADATBÁZIS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A terminológiai adatbázisok általános jellemzőinek vizsgálata céljából azokat a terminológiai megközelítés alkalmazhatóságára és az adatbázisok szerkezetére vonatkozóan két csoportba soroltuk: az egyik csoportba az általánosabb, főbb jellemzők, a másikba pedig a részletesebb és specifikusabb jellemzők kerültek. az első csoportban annak elemzésével kezdtük, hogy a nyelvi adatokat a fogalomközpontú megközelítést szem előtt tartva rögzítették-e az adatbázisban. egyes esetekben tanúi lehetünk annak, hogy a szemaziológiai megközelítés (amely a szón vagy nyelvi jelen alapul) keveredik a fogalomközpontú megközelítéssel, és ennek következtében a terminusautonómiát nem tartják tiszteletben teljes mértékben, vagy lexikográfiai eszközöket adnak hozzá (lásd az EUrOTErMbAnK szólistajellemzőit, illetve az SAPTerm vagy a Termium Plus adatbázis weboldalán található további szótárlistát, amelyek további célokat szolgálnak, de nem képezik a terminológiai adatbázis részét) (lásd még Sermann, Tamás 2013; Tamás 2015). A Termium plus terminológiai offers a data sheet containing record 1, record 2 and so on. based on adatbázis nem kínál külön találati listát a domének feltüntetésével, amely kiindulópontként szolgálna, de a fentiek alapján megkülönböztethetünk tisztán onomasziológiai terminológiai adatbázisokat és olyan terminológiai adatbázisokat, amelyek felépítésükben bizonyos szemaziológiai jellemzőkkel is rendelkeznek. 3 9Terminologija | 2019 | 26 emellett ezek a jellemzők szorosan kapcsolódnak egymáshoz, és gyakran nehéz őket egymástól elválasztani (például a szerkesztési elveket, a dokumentációt, a megbízhatóságot és a minőséget). A fentieknek megfelelően kétféle nehézséggel találkoztunk: egyrészt a közös jellemzők kevésbé nyilvánvalók, mint a szótárak esetében, másrészt pedig egyes jellemzők egynél több kritériumhoz tartoznak. A szókészletekre kidolgozott kritériumrendszer alkalmazása feltárta egyrészt e lexikográfiai és terminológiai fordítási eszközök műfajai közötti különbségeket, másrészt pedig a terminológiai adatbázisok fő jellemzőit. Mindazonáltal az elemzés nem tekinthető lezártnak. Az értékelési kritériumok további pontosításával, az online felületeken egy nyilvánvalóbb struktúra lehetséges kialakításával, valamint a terminológiai adatbázisok szükséges időbeli fejlődésével lehetővé válik egy konkrétabb leírás kidolgozása. Mindazonáltal úgy véljük, hogy ez az értékelési rendszer hasznos lehet ezen eszközök alaposabb megértéséhez és tudatosabb használatához az oktatásban, az ismertetők írásakor, valamint a fordítók számára is, amint azt a szótárak esetében már feltártuk. Ezt az értékelési rendszert lépésről lépésre alkalmazva a felhasználó új funkciókat fedezhet fel az eszközben. Emellett segít a felhasználóknak abban, hogy szóban és ismertetők formájában egyaránt objektív szakértői véleményt alakítsanak ki és osszanak meg a terminológiai adatbázisokról. Ahogy a tanulmány elején hangsúlyoztuk, ez az értékelési rendszer kísérleti jellegű. Reméljük, hogy elemzésünk átfogó jellege még a fejlesztőket is inspirálhatja. Magának a terminológiai adatbázisok műfajának szoros kapcsolata van a gyakorlati követelményekkel, ugyanakkor a kreativitást is lehetővé teszi. reFerenCes Arntz R., picht H., mayer F. 2009: Einfuhrung in die Terminolgiearbeit, Hildesheim, Zürich, New york: Georg Olms Verlag. (6. Aufl.). Arntz R., picht H., Schmitz K.-D. 2014: Einführung in die Terminologiearbeit, Hildesheim / Zürich / New york: Georg Olms Verlag. Bessé B. de, Nkwenti-Azeh B., Sager J. C. 1997: Glossary of Terms Used in Terminology. – Terminology 4, 117–156. Bowker L. 2015: Terminology and Translation. – Handbook of Terminology. H. J. Kocker, F. Steurs (eds.), Amsterdam / philadelphia: John Benjamins publishing Company, 304–323. Cabré m. T. 1998: Terminology. Theory, Methods and Applications (Terminology and Lexicography Research and Practice i), Amsterdam / Philadelphia: john benjamins. Chiocchetti E. 2019: Terminology Work in South Tyrol: New Approaches, New Termbase, New Domains. Scientific, Administrative and Educational Dimensions of Terminology. Held at: the 3rd international conference on Terminology, Lithuania, Vilnius, 17–18 October 2019. Drewer p., pulitano D., Schmitz K.-D. 2014: Terminologiearbeit. Best Practices 2.0, Köln: Deutscher Terminologie-Tag e.V. Fóris á. 2005: Hat terminológia lecke [Six lectures in terminology], pécs: Lexikográfia Kiadó. 4 0 Dóra Mária Tamás Evaluation System for Online Terminological Databases Eszter Sermann Fóris á. 2018: Lexikológiai és lexikográfiai ismeretek magyar (mint idegen nyelv) tanároknak. [Lexicology and lexicography for teachers of Hungarian (as a foreign language)]. Károli Gáspár Református Egyetem, magyarnyelv-tanári segédkönyvek, Budapest: L’Harmattan. Fóris á., Rihmer Z. 2007: A szótárak minősítési kritériumairól. [On the Evaluation Criteria for Dictionaries]. – Fordítástudomány 9(1), 109–113. Gaál p. 2012: Szempontrendszer online szótárak minősítéséhez. [Evaluation System for Online Dictionaries]. – Magyar Terminológia 5(2), 225–250. Hartmann R. K. K., James G. 1998: Dictionary of Lexicography, Exeter: routledge. Löckinger G. 2019: Fachsprachliche Nachschlagewerke für technische Redakteurinnen und Redakteure – Ergebnisse einer emprischen Studie. Edition. 15. Jahrgang, 1. Ausgabe. 5–9. magris m., musacchio m. T., Scarpa F. 2002: Manuale di terminologia. Aspetti teorici, metodologici e applicativi, Milano: Editor Hoepli. maslias R. 2014: Combine EU Terminology with Communication and Ontology Research. – Terminology and Knowledge Engineering, 2014. Jun 2014, Berlin, Germany. Available at: https://hal.archives-ouvertes. fr/hal-01005876. Novák B. 2013: A bolzanói bistro olasz–német–ladin jogi terminológiai információs rendszer bemutatása. [Bistro, the Italian-German-Ladin information system for legal terminology]. – Magyar Terminológia 6(1), 61–83. novák b., Tamás D. 2013: A svájci jogi-közigazgatási terminológiai adatbank, a TermDat. [TermDat, the Swiss Terminology Database of Law and public Administration]. – Magyar Terminológia 6(2), 207–231. Novák B. 2018: A terminológiai munkafolyamat a minőségi jogalkotásban. Magyar–olasz összehasonlító vizsgálat az alkotmányjogi terminológia területén. [The Role of Terminology Work in Quality Law Making. Hungarian–Italian Comparative Terminology at the Field of Constitutional Law]. Doctoral Thesis University of pécs, Faculty of Law. Kranebitter K., Ralli N. 2019: Piccola guida per sviluppare strumenti terminologici. Talk held at: XXiX convegno Ass. i. Term, Terminologie e vocabolari: lessici specialistici e tesauri, glossari e dizionari. Accademia della Crusca, Villa medicea di Castello, Firenze, 30–31 may 2019. Reinke U. 2012: Terminologiearbeit fur und mit Sprachtechnologie. – Terminologieprozesse und Terminologiewerkzeuge. F. mayer, K.-D. Schmitz (eds.), Akten des Symposions. Heidelberg, 19–21. April 2012, Deutscher Terminologie-Tag e.V, Köln: SDK Systemdruck Koln GmbH & Co. KG, 101–118. Sager J. C. 1990: A Practical Course in Terminology Processing, Amsterdam / Philadelphia: john benjamins Publishing company. Schmitz K.-D., Drewer p. 2017: Terminologiemanagement. Grundlagen, Methoden, Werkzeuge, berlin: Springer Vieweg Verlag. Schmitz K.-D. 2012: Using international Standards for Terminology Exchange. – Terminologija 19, 33–38. Available at: http://lki.lt/wp-content/uploads/2017/06/Terminologija-19-ilovepdf-compressed.pdf [accessed 05.08.2019]. Sermann E., Tamás D. 2010: Hogyan definiálhatjuk a fordítói adatbázist? Egy olasz és egy spanyol fordítói terminológiai adatbázis vizsgálata. [How to Define the Translation Database? Study of an italian and a Spanish Translation Oriented Termbase]. – Nyelvek találkozása a fordításban. Doktori kutatások Klaudy Kinga tiszteletére. K. Károly, á. Fóris (eds.), Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 101–115. Sermann E. 2011: A terminológiai szabványosítás szerepe a lokalizáció folyamatában. [The Role of Terminology Standardization in Localisation]. – Fordítástudomány 13(2), 72–87. Sermann E. 2013: A terminológiai szabványosítás és a terminológiai harmonizáció fordítási vonatkozásai. [The Translational Aspects of Terminology Standardisation and Terminology Harmonisation]. Doctoral dissertation (manuscript), Budapest: ELTE. Sermann E., Tamás D. 2013: Elektronikus szótár vagy terminológiai adatbázis? [Electronic Dictionary or Termbase?]. – Társadalmi változások, nyelvi változások. A XXII. MANYE Kongresszus előadásai. Szeged 2012. április 12–14. Sz. Tóth (ed.), Budapest–Szeged: mANyE–Szegedi Egyetemi Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 450–454. Available at: http://mek.oszk.hu/11700/11730/. Sermann E. 2019: A terminológiai munkafolyamatok és a fordítás szempontjából releváns ISO-szabványok. [ISO Standards Relevant for Terminology Work and Translation]. – A szabványosítás fordítási és terminológiai vonatkozásai. á. Fóris, A. Bölcskei (eds.), Budapest, L’Harmattan. Sermann E. 2019: Terminológiai adatbázisok mint a nyelvi korlátok áthidalásának eszközei. magyar nyelven (is) elérhető néhány terminológiai adatbázis tartalmi és szerkezeti vizsgálata. [Termbases as the means to 4 1Terminologija | 2019 | 26 Surpass Language Barriers. Content and Structural Analysis of Some Termbases (also) Available in Hungarian]. – Acta Historiae Litterarum Hungaricarum. Acta Universitatis Szegediensis 34(3), 149–169. Tamás D. 2010: La Knowledge Base EOHS Term, ossia un vocabolario Online Creativo. – Corvinus nyelvi napok, “Kreativitás és nyelv”. 2009. szeptember 23–24. G. Cs. Dávid, A. Zelényi (eds.), Budapesti Corvinus Egyetem IOK Alkalmazott Nyelvészeti Kutatóés Továbbképző Központ, Budapest: Aula, 349–355. Tamás D. 2013: Az olaszországi Bolzano autonóm megyében élő kisebbségek jogainak védelméről és a bistro terminológiai projekt létrejöttének hátteréről. [On the protection of Rights of the minority Communities Living in the Autonomous County of Bolzano, and the Bistro Terminology project]. – Magyar Terminológia 6(1), 41–60. Tamás D. m. 2014: A gazdasági szakszövegek fordításának terminológiai kérdéseiről. [The Terminological Aspects of the Translation of Economic Texts], Fordítástudományi értekezések I, Budapest: ELTE BTK Fordítóés Tolmácsképző Tanszék. Tamás D. 2015: Az SApterm terminológiai adatbázis vizsgálata. [The Study of SApterm Termbase]. – A fordítás titkos ösvényein. Doktori kutatások Klaudy Kinga tiszteletére II. K. Károly, á. Fóris (eds.), Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 211–230. Available at: http://www.eltereader.hu/media/2018/05/A_forditas_titkos_osvenyein_READER.pdf. Tamás D. m. 2018: miért rögzítsünk jogi szakszavakat terminológiai adatbázisokban? [Why Should We Record Legal Terms in Termbases?]. – Magyar Jogi Nyelv 2(2), 30–32. Available at: https://joginyelv.hu/ besza molo-a-jog-es-terminologia-cimu-konferenciarol/. Tamás D. m. 2019a: A IUSTerm jogi és közigazgatási terminológiai adatbázis háttérmunkálatainak tapasztalatairól. [IUSTerm Terminological Database of Law and public Administration: A Glimpse Behind the Scenes]. – Diszciplínák találkozása – nyelvi közvetítés a XXI. században. Sz. Szoták (ed.), Budapest: OFFI Zrt, 260–281. Available at: https://150.offi.hu/kiadvanyok/ diszciplinak-talalkozasa-nyelvi-kozvetites-21-szazadban. Tamás D. m. 2019b: A terminológiai adatbázisok mint a terminológia-stratégia eszközei. [Terminology Databases as Means of Terminology Strategy]. Talk held at: Terminológia-stratégiai kihívások a magyar nyelv vonatkozásában. [challenges of Terminology Strategy in the Hungarian language Area], budapest: OFFI–L’Harmattan, 105–119 (megjelenés alatt). források 12620: 2019 Terminológiai erőforrások kezelése ‒ Adatkategória-specifikációk. 3. kiadás [2019.05]. 12620: 2009 Terminológia és egyéb nyelvi és tartalmi erőforrások – Az adatkategóriák specifikációja és nyelvi erőforrások adatkategória-nyilvántartásának kezelése. 12620: 1999 Számítógépes alkalmazások a terminológiában ‒ Adatkategóriák. ISO 16642: 2017 Számítógépes alkalmazások a terminológiában ‒ Terminológiai jelölési keretrendszer. 2. online kiadás forrásai: http://www.datcatinfo.net [elérve: 05.08.2019] [2017.11]. https://ec.europa.eu/education/knowledge-centre-interpretation/events/jiamcatt-2019_en [elérve: http://www.eurac.edu/en/research/autonomies/commul/Pages/default.aspx www.isocat.org [elérve: 10.03.2013] https://www.termcat.cat/en/recursos/productes-multimedia/termtest-dictionary-self-assessment-test [elérve: 05.08.2019] 05.08.2019] https://www.wipo.int/reference/en/wipopearl/news/2019/news_0003.html [elérve: 14.03.2019] Terminológiai adatbázisok: bistro http://bistrosearch.eurac.edu/ [hozzáférés: 2019.03.14.] DinTerm https://www.din.de [hozzáférés: 2019.03.14.] cercaterm https://www.termcat.cat/ca/cercaterm [hozzáférés: 2019.08.06.] 4 2 Dóra Mária Tamás Az online terminológiai adatbázisok értékelési rendszere Eszter Sermann Evronim http://prevodjenje.mei.gov.rs/evronim/index.php?jezik=engl [hozzáférés: 2019.08.05.] eohsterm www.eohsterm.org [hozzáférés: 2019.03.14.] EUROTERmBANK (https://www.eurotermbank.com/) [hozzáférés: 2019.08.05.] EUSKALTERm (http://www.euskadi.eus/web01-apeuskal/eu/q91EusTermWar/kontsultaJSp/q91aAction.do) [accessed 05.08.2019] France Terme (http://www.culture.fr/franceterme) [hozzáférés: 2019.08.05.] IATE https://iate.europa.eu; https://iate.europa.eu/home [hozzáférés: 2019.03.14.] SApTerm www.sapterm.com [hozzáférés: 2019.03.16.] Termdat www.termdat.ch [hozzáférés: 2019.03.15.] Termium plus https://www.btb.termiumplus.gc.ca [hozzáférés: 2019.03.14.] Verwaltungsglossar https://www.sprachressourcen.at/verwaltungsglossar/ [hozzáférés: 2019.08.05.] WIpO pearl https://www.wipo.int [hozzáférés: 2019.03.15.] Termin https://jogi-terminologia.im.gov.hu/ [hozzáférés: 2019.03.14.] UNTERm (http://untermportal.un.org) [hozzáférés: 2019.08.05.] Függelék EVALUATION SySTEm FOR ONLINE TERmINOLOGICAL DATABASES I. Háttér-információk a központi terminológiai adatbázisokról A) ÁLTALÁNOS HÁTTÉR 1. A megadott szakterületen működő terminológiai adatbázisok felmérése: – történelmi háttér, létrehozásának időpontja, fejlődése, egy korábbi adatbázis újonnan megvalósított vagy továbbfejlesztett változata; – diakrón (korábbi verziók) vagy szinkrón leírás; – kapcsolat a szervezeten belüli vagy azon kívüli egyéb terminológiai adatbázisokkal. 2. Cél szerinti csoportosítás: – nyelvpolitikai és terminológiapolitikai célok; – fordításorientált terminológiai adatbázis; – szabványosítási célok. B) KÖZVETLEN HÁTTÉR 1. A terminológiai adatbázist létrehozó szervezet jellemzői: – a szervezet háttere, legyen szó nemzeti vagy nemzetközi hatóköréről, szakterületéről, finanszírozásáról és szervezettípusáról: nemzetközi szervezet, közigazgatási ügynökség, kutatóintézet, egyetem, fordítóiroda. 2. Target users: – anyanyelvi beszélők, többségi vagy kisebbségi státusszal rendelkező beszélők; – fordítók; – egy adott szakterület szakértői, például mérnökök, jogászok, orvosok stb. 4 3Terminologija | 2019 | 26 3. rendeltetése: – leíró jelleg; – előíró jelleg. II. Egy terminológiai adatbázis technikai paraméterei A) A SZOFTVER – egyedi fejlesztésű; – hibrid; – kereskedelmi forgalomban elérhető. B) A TERMINOLÓGIAI ADATBÁZIS HOZZÁFÉRHETŐSÉGE – nyílt vagy korlátozott; – az adatok letöltése engedélyezett, támogatott platformok (pl. okostelefon, táblagép). III. A terminológiai adatbázis tartalmára vonatkozó információk A) AZ ADATBÁZIS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. fogalomorientált: – tisztán onomasziológiai megközelítés; – hibrid megközelítés, amely szemasziológiai elemeket is tartalmaz. 2. Egyszerű, hagyományos vagy összetett terminológiai adatbázisok: – a strukturális elemek száma (terminológiai adatbázis, fogalmi térkép, korpusz); – a szócikkek részletességi szintje: az adatkategóriák típusa és száma. B) AZ ADATBÁZIS RÉSZLETES FELÉPÍTÉSE 1. A megastruktúrának megfelelő szinten: – használati útmutatók és a segítségnyújtás egyéb formái: fórum, csevegőszolgálat a nehézségekkel szembesülő felhasználók számára; – a szerzői jog elérhetősége; – információ a fogalmak/szócikkek és terminusok számáról; – nyelvek száma: egynyelvű, kétnyelvű, többnyelvű; – domainek és aldomainok száma. 2. A makrostruktúrának megfelelő szinten: – keresési lehetőségek: egyszerű vagy speciális keresés kifejezésekre, a domainben, aldomainben, szótöredékekre; csak nyelvi keresés vagy fogalmi térképes keresés is; keresés párhuzamos korpuszban; más adattárakhoz hozzáférést biztosító hivatkozások; – a keresési eredmények megjelenítése és rendszerezése (találati lista vagy annak hiánya); – a megjelenített információ jellege (szöveg, kép, multimédia). 4 4 Dóra Mária Tamás Az online terminológiai adatbázisok értékelési rendszere Eszter Sermann 3. A mikrostruktúrának megfelelő szinten: – az adatkategóriák száma és a kidolgozottság mértéke; – az adatkategóriák típusai és azok szervezése: – az adatkategóriák megjelenítése és a bejegyzések egyértelműsége: az adatkategóriák sorrendje és címkézése; – a terminológiai adatmodellezés elveinek tiszteletben tartása: a fogalomközpontúságon túlmenően megvalósul-e a terminusautonómia, milyen szinten valósul meg a háromszintű hierarchikus struktúra (bejegyzésszint – indexszint – terminusszint, ha külső leírásokon keresztül átlátható), az adatelemek és a granularitás; – kötelező és opcionális adatmezők; – az adatkategóriák a munkamódszerek szerint: van-e definíció vagy nincs; a meghatározás nyelvváltozatainak száma; hogy egy meghatározás helyettesíthető-e kontextussal; a meghatározás egyetlen fogalomra vonatkozik-e, vagy kontrasztív célt szolgál (pl. az ekvivalencia adat kategóriájának megléte); – az adat kategóriák kiválasztása a terminológia céljai/szakterülete alapján: szabványosítás, fordítás vagy nyelvpolitika; – az adat kategóriák kiválasztása a szakterület sajátos követelményei alapján (pl. illusztrációk egy mérnöki terminológiai adatbázisban). 4. A mezostruktúrának megfelelő szinten: – kereszthivatkozások (a szócikkeken belüli hivatkozások, a szócikkek közötti hivatkozások); – külső hivatkozások (más webhelyekre vagy adattárakra); – hivatkozások megjelenése (megnyithatók, akadálymentesség, a tartalom leírása). IV. Információ a terminológiai adatbázis használatáról A) AZ ADATBÁZIS FELHASZNÁLÓBARÁTSÁGA – érthetőség; – rövidítések használata; – vizuális elemek; – könnyű kereshetőség. b) FRISSÍTÉSEK – a frissítések gyakorisága; – az aktualitás általános állapota (a rögzítés dátumai). C) AZ ADATOK MEGBÍZHATÓSÁGA – dokumentáció: források és azok megjelölése, az egyes bejegyzések megbízhatóságára vonatkozó információ és annak jelölése; a rögzítés dátuma az aktualitás- 4 5Terminologija | 2019 | 26 állapotához; írott források, belső vagy külső dateness; star, icon, text to indicate reliability for the validated szakértői hálózat; az egyéni beküldésekhez, közösségi forrásból use of permanent or one-off links; – editing options and reliability: organisational with internal and/or external experts, cooperation with other organisations, possibility származó és ellenőrzött eredmények – további információk: videós from machine translation with indication etc. D) THE INNOVATIVE NATURE OF THE DATABASE – contains extra elements: concept map, corpus; oktatóanyag, e-tanfolyam; – innovatív megjelenítés vagy annak hiánya. E) A TERMÍNUSBÁZIS ÉRTÉKE A TÁRSADALOM SZÁMÁRA ÉS JELENTŐSÉGE A SZAKMA SZÁMÁRA – a nyelvi stratégia és a terminológiai politika szempontjai; – az érdeklődő szakértők köre és típusa; – képzési, e-tanfolyami, műhelymunkavagy együttműködési megállapodásokra irányuló lehetőségek (pl. egyetemekkel). translations_error Összefoglalás A tanulmány célja egy átfogó osztályozási és értékelési rendszer bemutatása, amely objektív alapot biztosít a nagyobb szervezetek legfontosabb online terminológiai adatbázisainak megértéséhez, leírásához, osztályozásához, értékeléséhez és áttekintéséhez. Az olyan átfogó lexikográfiai műfajok, azaz a nyomtatott és online szótárak osztályozása már létezik, az online terminológiai adatbázisokra alkalmazható osztályozás azonban még nem. A kutatás alapját a Magyarországon és más országokban közzétett lexikográfiai és terminológiai szakirodalom, az ISO-szabványok, több online terminológiai adatbázis, a részleges osztályozások elemzése, valamint a szerzők által végzett kutatások képezik. A terminológiai adatbázisokra alkalmazható kritériumrendszert négy legfontosabb kategória figyelembevételével dolgozták ki: alapinformációk, technikai paraméterek, tartalmi információk és használat. A tanulmány egy olyan sémát is bemutat, amelyet könnyű lenne szemináriumokon vagy órákon használni. Egy ilyen kritériumrendszer fokozatos alkalmazásával a felhasználó egyre több ismeretre tehet szert, sőt új funkciókat is felfedezhet. Az előzetes értékelési rendszer feltárja, hogy a közel azonos terminológiai módszerek alkalmazásával létrehozott terminológiai adatbázisok bizonyos sajátosságokkal rendelkeznek, mivel a különböző területek felhasználóinak igényei és célkitűzései eltérő szerkesztési elveket tesznek szükségessé. Ezenkívül egyes sajátosságok szorosan összefüggnek egymással, és gyakran nehéz őket elkülöníteni (pl.: szerkesztési elvek, dokumentáció, megbízhatóság, minőség). 4 6 Dóra Mária Tamás Online terminológiai adatbázisok értékelési rendszere Eszter Sermann A kísérleti kategorizálás segít jobban megérteni, részletesebben leírni és alaposabban értékelni az online terminológiai adatbázisok használatának sajátosságait, végül pedig felismerni, mennyire fontos a nyelvszakemberek számára az ilyen adatbázisok használata. Ez arra ösztönözné a felhasználókat, hogy objektív véleményt alakítsanak ki a terminológiai adatbázisokról, és azt szóban vagy írásban, ismertető cikkeket írva megosszák. Beérkezett 2019-09-02 Dóra Mária Tamás Magyar Fordítóés Hitelesítő Iroda Kft. Magyarország, 1062 Budapest, Bajza utca 52. Termik Terminology Research Group at Károli Gáspár University of the reformed church of Hungary Magyarország, 1146 Budapest, Dózsa György út 25. E-mail: [email protected]; [email protected] Eszter Sermann Szegedi Tudományegyetem Bölcsészetés Társadalomtudományi Kar Olasz Tanszék Magyarország, 6722 Szeged, Egyetem u. 2. Termik Terminology Research Group at Károli Gáspár University of the reformed church of Hungary Magyarország, 1146 Budapest, Dózsa György út 25. E-mail: [email protected]