Terminologei ir pedagogei Angelei Kaulakienei – 75

doi.org/10.35321/term28-12 Angelė Kaulakienė, terminológus és pedagógus – 75 éves LINA RUTKIENĖ Litván Nyelvi Intézet ORCID id: orcid.org/0000-0001-6661-3115 Idén június 15-én Angelė Kaulakienė terminológus, pedagógus, a bölcsészettudományok doktora ünnepelte 75. születésnapját. E fontos évforduló alkalmából szeretnénk felidézni sokrétű tevékenységét, és áttekinteni életének főbb eseményeit és munkásságát. A leendő terminológus Panevėžys járásban, Naujamiesytysben született, Juozas és Janina Mogenis családjában. Amikor Angelė fél éves volt, szülei a tenger mellé, Klaipėdába költöztek. A kislány gyermekkora úgy telt, mint a háború utáni gyerekek többségéé: kenyérért sorban állva, szüleinek a házimunkában segítve, gyermekjátékokkal játszva – a második világháborúban lerombolt épületek alapjai játszóterekké váltak. Már gyermekkorában minden érdekelte, ami a nyelvvel kapcsolatos. Furcsállta, hogy a litván nyelv nem mindenütt egyforma: a klaipėdaiak Terminologija | 2021 | 28 257 gyerekek csúfolták az édesapjától és édesanyjától örökölt panevėžysi nyelvjárása miatt. A leendő nyelvész korán elhatározta, hogy megtanul oroszul: tanítója egy vele egykorú szomszéd lány lett, Angelė pedig litvánul tanította őt. A gyermekkorában elsajátított orosznyelv-alapok jól jöttek, amikor az iskolában továbbfejlesztette nyelvtudását, később pedig disszertációja írásakor és terminológiai munkája során. A leendő terminológus jól megtanult franciául a klaipėdai 9. középiskolában (A. Kaulakienė 1954–1965 között járt oda), ahol a kiváló Pranutė Grigaitė tanított, aki a Sorbonne-on végzett. A nyelv és az irodalom iránti érdeklődését az iskolaigazgató, a Litván SZSZK érdemes tanára, Steponas Skeivys litván nyelv- és irodalomórái is erősítették. Ez a pedagógus igyekezett a nyelvi és irodalmi tényeket tágabb összefüggésekben bemutatni, és szélesíteni tanítványai látókörét. A pedagógus órái által inspirált négy osztálytársnő, köztük a leendő terminológus is, Vilniusba érkezett, hogy litván nyelvet és irodalmat tanuljon. Így 1965-ben Angelė Mogenytė felvételt nyert a Vilniusi Állami Pedagógiai Intézetbe – ezzel kezdetét vette vilniusi életének időszaka. Angelė szeretett tanulni, könnyen ment neki a tanulás, ám arra, hogy terminológus lesz, még csak gondolni sem mert: a terminologija szót csak akkor hallotta, amikor munkába állt a Litván Nyelvi és Irodalmi Intézetben. Az Intézet Szótári Osztályán A. Kaulakienė 1969-ben kezdett dolgozni (a negyedik évfolyamon ment feleségül Juozas Kaulakis fizikushoz). Az Intézetben akkoriban számos kiváló személyiség, az anyanyelv ápolója dolgozott: Kazimieras Gaivenis, Jonas Kruopas, Kazys Ulvydas, Aleksandras Vanagas és mások. A saját területükön kiváló szakemberekkel való találkozások gyakran megváltoztatják az ember pályájának, sőt akár életének irányát – ilyen hatással volt a fiatal nyelvészre nemcsak az említett klaipėdai 9. középiskolai litván szakos tanár, S. Skeivys, hanem a neves szótáríró és pedagógus, J. Kruopas is – ő vezette be A. Kaulakienėt a terminológia tudományába. J. Kruopas „azt javasolta Angelė Kaulakienėnek, hogy dolgozzon a Szótári Osztályon létrehozandó Terminológiai Csoportban. A fiatal nyelvész örömmel beleegyezett, anélkül, hogy igazán tudta volna, milyen nehéz munka vár rá” (Vladarskienė 2015: 6). Kezdetben a Terminológiai Csoportnak mindössze két munkatársa volt: A. Kaulakienė és Jonas Klimavičius; később K. Gaivenis is csatlakozott, és ő lett a csoport vezetője. A csoportban végzett munka kezdetén az egyik fontos feladat Dmitrij Lotė orosz mérnök és terminológus könyvének Как работать над терминологией: основы и методы (1968) (Terminologinis darbas: pagrindai ir metodai) lefordítása volt (1973). Ez a könyv segített A. Kaulakienėnek megérteni a terminusokkal szemben támasztott követelményeket, és felfogni, hogyan kell felépíteni a terminusrendszereket. Csak a könyv lefordítása és tanulmányozása után 258 Lina Rutkienė | Terminologei ir pedagogei Angelei Kaulakienei – 75 A terminológiai munka alapelvei alapján a fiatal kutatónak azt javasolták, hogy tudományos cikkeket írjon, később pedig doktori értekezést is készítsen. Már első publikációi is a litván terminológia aktuális kérdéseivel foglalkoztak. Az Intézetben dolgozva – szótárkészítők munkáját segítve, tudományos folyóiratokba (Kalbos kultūrai, Mūsų kalbai stb.), valamint tudománynépszerűsítő és egyéb kiadványokba írva (Tarybiniam mokytojui, Vakarinėms naujienoms, később a Lietuvos rytui, Inžinerijai stb.) – a terminológus a nyelv felelős ápolójaként mutatkozott meg, akit a nyelv helyessége és tisztasága foglalkoztatott; számos publikációja a nyelvhasználat problémáit tárgyalta. A terminológus a terminusképzés, a szemantikai pontosság, a motiváció, a szinonímia és a rendszerszerűség kérdéseit magyarázta. A szovjet korszakban, amikor tömegével árasztották el a litván nyelv terminológiáját az orosz képzési minták alapján alkotott terminusok, a terminológiai és normatív munka különösen fontos volt. A kutató litván megfelelőket javasolt a jövevényszavak helyett, illetve olyan új szavakat, amelyek megfeleltek a litván szóalkotási rendszernek; fontos volt számára, hogy a szó szerkezete és használata ne mondjon ellent „a litván szavak kialakult szóalkotási törvényeinek” (Kaulakienė 1984). A. Kaulakienė felidézi, hogy K. Gaivenis, a Terminológiai Csoport vezetője arra biztatta a munkatársakat, hogy gyorsan reagáljanak az oroszból átvett szavakra, és litván terminusokat javasoljanak, nehogy a kölcsönszavak elterjedjenek a használatban. A terminológus a gyermekek nyelvhasználatának kérdéseit is szívesen tárgyalta, és őket tekintette cikkei címzettjeinek (egyébként ma nagyon hiányoljuk a médiából a gyermekek nyelvhasználatáért érzett ilyen felelősséget). Például 1983-ban a Lietuvos pionieriuje című lapban a kerékpárfajtákat tárgyalva, a fogalom lényegi jegyeit és a felhasználók kényelmét figyelembe véve, a paspirtukas terminust javasolta. A kutató örül, hogy ez a fölérendelt terminus meghonosodott a használatban, és alárendelt terminusok is születtek. Az Intézetben végzett munkája mellett a fiatal terminológus felvételt nyert a filológiai tudományok doktori képzésére, és megírta Vertiniai dabartinėje lietuvių technikos terminijoje című doktori értekezését, amelyet 1983-ban védett meg a Vilniusi Egyetemen (1993-ban honosították mint bölcsészettudományi doktori fokozatot). A. Kaulakienė a téma időszerűsége alapján választott: akkoriban különösen sok terminust alkottak más nyelvek mintájára, saját eredetű morfémákat használva. A kutató a műszaki tudományok terminológiájának vizsgálatát később is folytatta. Amikor megkezdődött a litván számítástechnikai terminológia kialakítása, A. Kaulakienė bekapcsolódott e terület terminológiájának kutatásába. Különösen fontosnak tartotta, hogy a litván számítástechnikai terminológiát rendszerezzék és szabályozzák, valamint hogy a litván és a kölcsönzött terminusok aránya elfogadható legyen. Terminológiai munkája során számos más tudományterület szakemberével került kapcsolatba, akiktől a legújabb tudományos ismereteket merítette. E kapcsolatokból közös publikációk is születtek, például, Terminologija | 2021 | 28 259 Valerijonas Žalkauskas fizikussal és Giedrė Fledžinskienė dizájnszakértővel együtt a számítógépek színeinek terminusait vizsgálták, és a fizika, a művészet, az informatika és a nyelv ismereteit egyesítő cikket készítettek (bővebben lásd Fledžinskienė ir kt. 2000); A. Kaulakienė Vytautas Valiukėnas fizikussal is elmélyült a számítástechnikai terminológiában, és írt róla (lásd Kaulakienė, Valiukėnas 1996). A különböző szakterületek szakembereinek közös cikkei, amelyek megalapozottan magyarázzák az új fogalmakat és az azokat jelölő terminusokat, rendkívül fontosak a motivált, pontos és helyes terminusok használatba vételében. Kompetens szakemberként A. Kaulakienė értékelte az iskolai tankönyvek, tudományos és tudománynépszerűsítő folyóiratok, kétnyelvű és többnyelvű szótárak terminusait; dolgozott a Litván Nyelvi Állami Bizottság Terminológiai Albizottságában és nyelvészeti kiadványok szerkesztőbizottságaiban, doktoranduszokat irányított és segített, valamint doktori bizottságok (védési tanácsok) tagja volt. A. Kaulakienė terminográfiai tevékenysége különös figyelmet érdemel. A terminológus társszerzője a Radioelektronikos terminų žodyno (2000), az Aiškinamojo tekstilės terminų žodyno (2001), az Automatikos terminų žodyno (2004), a Radioelektronikos terminų elektroninio žodyno (2005, 2011), valamint a Didžiojo anglų–lietuvių kalbų politechnikos žodyno [elektroninis išteklius] (2012) című műveknek. Összesen több mint 50 szótár elkészítéséhez járult hozzá: nemcsak szerkesztette őket (a szótárkészítők egyikeként), hanem lektorálta és terminusaikat is gondozta. A fizika, a rádióelektronika, a metrológia, az automatika, az elektrotechnika, a számítástechnika és más tudományos, illetve műszaki területek terminológiáját rendszerezték és szabályozták, mégpedig A. Kaulakienė terminológusnak is köszönhetően. A Litván Nyelvi Intézetben (1991-ig Litván Nyelvi és Irodalmi Intézet) A. Kaulakienė 38 évet dolgozott (1969–2007). Az Intézetben írt cikkeinek többsége a Terminologija. Terminografija. Terminija (2014) című tanulmánykötetbe került. A nyelvész tevékenységének leírásában még egy irányt kell megemlíteni: a pedagógiai munkát. A műszaki terminológia alapos ismerete valószínűleg fő oka volt annak, hogy A. Kaulakienėt éppen műszaki egyetemeken hívták oktatni. A Vilniusi Állami Pedagógiai Intézetben szerzett pedagógiai ismereteit ezeken az egyetemeken már a gyakorlatban is alkalmazhatta. 1995-től A. Kaulakienė a Kaunasi Műszaki Egyetemen oktatta a szaknyelvi kultúrát, amelynek egyik legfontosabb témája a szakterületi terminológia; az egyetem Litván Nyelvi Tanszékének vezetője is volt (1996–2000). „Igényes, elvhű, ugyanakkor empatikus, megértő és támogató vezető, kollegiális, soha nem utasította vissza a segítséget, és fejlődésre ösztönzött. Tehetséges oktatók- 260 Lina Rutkienė | Terminologei ir pedagogei Angelei Kaulakienei – 75 „…tanárnő, aki kiválóan ismeri saját szakterületét” – tanúsítja az egyetem oktatója, A. Kaulakienė kollégája, Vilija Celiešienė (Angelė Kaulakienė: bibliografinė rodyklė 2015: 10). 2001-ben a terminológust felkérték, hogy dolgozzon a Vilniusi Gediminas Műszaki Egyetemen, ahol 2012-ig a Litván Nyelvi Tanszék vezetője volt. „Kaulakienė egyik legnagyobb érdeme a VGTU-n az, hogy kezdeményezésére konzultációkat indítottak a mesterképzésben részt vevőknek a szakdolgozat megírásával kapcsolatban, valamint ellenőrizték a szakdolgozatok nyelvi helyességét; ez arra késztette nemcsak a hallgatókat, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a nyelvi helyességre, hanem a dolgozataik témavezetőit is arra, hogy jobban érdeklődjenek a megfelelő terminusok megalkotásának lehetőségei iránt” – írja a Litván Nyelvi Részleg jelenlegi vezetője, Rasuolė Vladarskienė (2016: 20), aki továbbviszi A. Kaulakienė munkáját. A Litván Nyelvi Tanszék vezetőjeként a nyelvész különösen gondot fordított a tanszék oktatóinak szakmai továbbképzésére, magas színvonalat követelt meg, és arra is törekedett, hogy az egyetemen olyan feltételeket teremtsenek, amelyek pozitív hozzáállást alakítanak ki az oktatókban és a hallgatókban az anyanyelv iránt. A. Kaulakienė az egyetemeken kiváló, a hallgatók által nagyra értékelt pedagógusként is megmutatkozott. A docens bőséges időt szánt a hallgatói konzultációkra, gondosan ellenőrizte a mesterképzésben részt vevők dolgozatait, és megmagyarázta azok nyelvi hiányosságait. A nyelvész nem csupán a szaknyelv használatára igyekezett megtanítani, hanem a litván nyelv szélesebb körű szemléletét is kialakítani, valamint a fiatalokban a nyelv iránti tiszteletet is erősíteni. A hallgatókkal végzett munka és szaknyelvük alapos megismerése arra ösztönözte A. Kaulakienėt, hogy ne csak tudományos cikkeket írjon a hallgatók nyelvhasználatáról és a szaknyelvi kultúra felsőoktatási oktatásának szükségességéről, hanem oktatási kiadványokat is készítsen. A Kaunasi Műszaki Egyetemen Leonora Domininka Barzdžiukienė és V. Celiešienė kollégáival közösen jelentette meg a Baigiamasis studijų darbas: kalbininkų patarimai: teorija ir tvarkyba (1992, 2005) című oktatási könyvet, a Vilniusi Gediminas Műszaki Egyetemen pedig Angelika Petrėtienė, Lina Rutkienė és Regina Žukienė kollégáival közösen adta ki a Kalbininkų patarimai studentams: teorija ir praktika (2007, 2008, 2010) című oktatási könyvet. Fontos megemlíteni, hogy az újrakiadott könyvek időszerű anyagokkal bővültek – a terminológus folyamatosan figyelemmel kísérte a szaknyelv aktuális kérdéseit, és erre másokat is ösztönzött: oktatókat és hallgatókat egyaránt. A Vilniusi Gediminas Műszaki Egyetem Litván Nyelvi Tanszékének vezetőjeként A. Kaulakienė a fiatalabb kolléganők Tanítómestere is volt; a tanszéki munkatársak cikkeinek nem hivatalos szerkesztőjévé vált – felelősséget érzett mások munkájának minőségéért is. A tudós rendkívüli tisztelettel és felelősséggel viszonyult más szerzők szövegeihez: precízen javított, még az idézeteket is ellenőrizte, de csak azt javította, ami szükséges volt, és nem erőltette rájuk saját véleményét. 2009-ben a terminológus kiadta legfontosabb munkáját, a Lietu- című monográfiát. Terminologija | 2021 | 28 261 vių fizikos terminijos raida. Ez a könyv a fizikai terminológia sok éven át folytatott kutatásaira és a litván nyelvtudományi szakfolyóiratokban megjelent cikkekre támaszkodva készült. A monográfia olyan terminusokat vizsgál, amelyeket hosszú, 160 éves időszak forrásaiból gyűjtöttek össze: az újságokban megjelent első ismeretterjesztő fizikai cikkektől – a Keleivis (1849–1880) és az Aušra (1883–1886) című lapokban közöltektől – a legújabb, normatív terminográfiai fizikai kiadványokig. A könyv a szerző szótárírói tapasztalatát is feltárja: a kiadvány egyik alkotóeleme a fizikai terminusok fejlődésének szótára. „Ebben a szótárban látható a terminus használatának kezdete, a fogalom megnevezésének fejlődése és a mai használatban meghonosodott terminus; így a szótár rendkívül értékes fizikai terminológiai anyagot tartalmaz, amely további tudományos kutatások alapjául szolgálhat” – állítja Albina Auksoriūtė (2009: 271). A. Kaulakienė monográfiája különösen értékes litván terminológiai kiadvány, benne a kutatás eredményei a terminológiai információ fontos forrását jelentik. A. Kaulakienė széles körű tudományos és pedagógiai tevékenységének eredményeit a litván műszaki tudományok számos képviselője, tankönyvek, szótárak és más tudományos kiadványok szerzői, fordítók és szerkesztők, valamint leendő és gyakorló nyelvészek hasznosítják. A nyelvész munkái nemcsak a litván terminológia tudománya, hanem általában a litván tudományos diskurzus szempontjából is jelentősek. „Szerettem dolgozni” – így foglalja össze egyszerűen nagy munkáinak okát A. Kaulakienė, a terminológus, terminográfus, recenzens és pedagógus, a bölcsészettudományok doktora. Nemcsak terminológiai ismereteket merítünk tőle, hanem felelősségtudatot és szerénységet is. LITERATŪRA Auksoriūtė Albina 2009: Angele Kaulakiene. Lietuvių fizikos terminijos raida [recenzija]. – Terminologija 16, 268–272. Fledžinskienė Giedrė, Kaulakienė Angelė, Žalkauskas Valerijonas 2000: Kompiuterio spalvų terminai. – Terminologija 7, 9–17. Kaulakienė Angelė 1983: Dviratis, paspirtukas ir lipdukas. – Lietuvos pionierius, sausio 22. Kaulakienė Angelė 1984: Techniko specialiųjų kalbos negerovė. – Vakarinės naujienos, kovo 19. Kaulakienė Angelė, Valiukėnas Vytautas 1996: Kompiuterija ir jos pagrindiniai terminai. – Terminologija 3, 56–64. Vladarskienė Rasuolė 2015: Angelė Kaulakienė – terminologė ir pedagogė. – Angelė Kaulakienė: bibliografinė rodyklė, sud. O. Juršaitė, L. Rutkienė, Vilnius: Technika. Vladarskienė Rasuolė 2016: Kūrybingoji terminologė (Angelei Kaulakienei – 70 metų). – Gimtoji kalba, birželis, 19–21. Gauta 2021-08-18 Lina Rutkienė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E. paštas [email protected] 262 Lina Rutkienė | Terminologei ir pedagogei Angelei Kaulakienei – 75