Linguistic Approaches to Technical Documentation and Technical Texts

Somogyi Zoltán182 Nyelvészeti megközelítések a Documentation and Technical Texts műszaki doi.org/10.35321/term29-10 Nyelvészeti megközelítések a műszaki Documentation and Technical Texts ZOLTÁN SOMOGYI Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary ORCID-azonosító: 0000-0002-3721-6513 Fóris Ágota, Bölcskei Andrea (szerk.) 2021: NYELVÉSZETI KUTATÁS A TARTALOM TERÜLETÉN DEVELOPMENT AND DOCUMENTATION, Károli Gáspár Református Egyetem, L’Harmattan, Budapest–Paris, 389 p. ISBN 978-2-343-25167-7. A Linguistic Research in the Field of Content Development and Documentation című könyv fő célja, hogy a dokumentáció, a tartalomfejlesztés és a műszaki írás nyelvészeti aspektusaira vonatkozó egyedi eredményeket jóval szélesebb közönséggel ossza meg. A szerzők a műszaki dokumentáció folyamatára, a műszaki szövegek jellemzőire és azok fordítására összpontosítanak, főként a terminológia, a fordítástudomány és a szövegnyelvészeti kutatás szempontjából. E kutatás relevanciája a technológia fejlődésével, valamint az információgyűjtés, -megosztás és -értelmezés módjának ennek következtében bekövetkező változásaival függ össze. A válogatott tanulmányok az eredeti magyar nyelvű írások angol fordításai, amelyek két külön kötetben jelentek meg magyarul. A könyv három fő részre tagolódik: az első fejezet tág perspektívából vizsgálja a műszaki kommunikációt, a második fejezet a dokumentáció, a terminológia és a fordítás kapcsolatára összpontosít, a könyv pedig a műszaki szövegek nyelvészeti elemzésével foglalkozó tanulmányokkal zárul. 183Terminologija | 2022 | 29 Az első rész Ágota Fóris „Tartalomfejlesztés és dokumentáció a magyar nyelvészet perspektívájából” című tanulmányával kezdődik. A szerző ismerteti a TERMIK (Terminológiai és Kommunikációkutató Csoport) által végzett kutatási projekt („A magyar nyelv és a szakmai kultúra. Magyar nyelvészeti kutatások a tartalomfejlesztés és a műszaki dokumentáció területén”) céljait és módszereit; a könyv e projekt eredményeit, valamint azok felsőoktatásban való jelentőségét és alkalmazhatóságát mutatja be. Ezt követően bemutatja a nyelvészeti tanulmányok helyét és szerepét a tartalomfejlesztésben. Ezt a modern tartalomkészítési és -kezelési opment and documentation, and in the different possible aspects of such gyakorlatok jellemzőinek és rendszereinek általános áttekintése követi. A szerző felvázolja továbbá a terület aktuális trendjeit, és megjegyzéseket fűz ahhoz, milyen hatással vannak ezek a műszaki szövegírókra és a végfelhasználókra. A következő tanulmány, „A professzionális dokumentáció a 21. században” Eszter B. Papp tollából származik. A műszaki dokumentáció közelmúltbeli változásai az információ létrehozásának és fogadásának módjában bekövetkezett változásokkal magyarázhatók; mindezeket az új jelenségeket az „Információ 4.0” fogalma foglalja magában. A tanulmány részletes áttekintést nyújt arról, hogyan csoportosíthatók a jelenleg használatos ipari és műszaki dokumentumok. A modern információs rendszerek eltávolodnak a nyomtatott formától és a folyamatos szövegtől. A skálázhatóság (azaz hogy a felhasználó pontosan annyi információt kapjon, amennyire szüksége van), a kereshetőség, a visszakeresés erőfeszítés nélküli módja, az újrafelhasználhatóság és az automatizálási folyamatokba való integráció egyre fontosabbá válik. E követelmények teljesítése érdekében az információt önálló, jelentéssel bíró egységek és modulok formájában hozzák létre és tárolják, az egyes modulokat pedig dokumentumtérképekkel együtt nagyobb egységekbe szervezik. A tanulmány néhány esettanulmánnyal zárul, amelyek bemutatják a megfelelő információ kiválasztásának és a dokumentációban alkalmazott szabályozott nyelv használatának előnyeit, valamint felsorolja azokat a kihívásokat, amelyekkel a nem anyanyelvükön író műszaki szövegírók szembesülnek. Ugyanezen szerző második tanulmánya, a „Dokumentáció 4.0”, árnyaltabb képet ad arról a folyamatosan változó környezetről, amelybe a műszaki dokumentáció beágyazódik. Az Ipar 4.0 egyik közvetlen hatása, hogy a múlt papíralapú dokumentációját digitális, jól strukturált információ váltja fel, amely egyszerre több eszközön is elérhető, és amelyet egyaránt értelmezhetnek a gépek és az emberi felhasználók. Természetesen a modern dokumentáció figyelembe veszi a felhasználói szokások változásait is Zoltán Somogyi184 Nyelvészeti megközelítések a műszaki elszámolásban. A Documentation and Technical Texts szerző arra is rámutat, hogy az angol nyelv globális elterjedése miatt a dokumentáció domináns nyelvévé vált. Ebben az összefüggésben a szerző bemutatja az anyanyelvi és nem anyanyelvi szerzők által készített dokumentumok néhány kulcsfontosságú jellemzőjét, valamint a dokumentációhoz kapcsolódó konkrét fogalmakat és szabványokat. Ezt Andrea Bölcskei „A műszaki kommunikáció gyakorlatai és legújabb kihívásai” című tanulmánya követi, amely a műszaki kommunikáció és dokumentáció alapfogalmainak áttekintésével kezdődik. A szerző a műszaki dokumentáció létrehozásának körülményeit és lépéseit, valamint az e lépéseket szabályozó jogi és szabványosítási követelményeket tárgyalja. Ezt követően a tanulmány kiemeli a műszaki dokumentáció jövőbeli jelentőségét, az intelligens információs termékek létrehozásának relevanciáját, valamint a terminológia dokumentációban betöltött jelentős szerepét. A tanulmány a jó műszaki kommunikátorokhoz szükséges készségek áttekintésével zárul. A szerző következő tanulmánya, a „Mit csinálnak a műszaki szövegírók, és mit tanulnak?”, részletesen bemutatja a műszaki szövegírást mint munkát, valamint áttekintést nyújt a felsőoktatásban és egyes országok más oktatási programjaiban jelenleg elérhető képzésekről. A szerző rámutat arra, hogy a nyelvi készségek egyre nagyobb értéket képviselnek számos szakmában, többek között a műszaki szövegírásban is. A tanulmány elismerően értékeli a TecCOMFrame keretrendszert, amely leírja a műszaki szövegírók tudását, készségeit és képességeit, és hat dimenzió mentén határozza meg azokat. A tanulmány ezt követően általános képet ad a műszaki szövegírók iránti munkaerőpiaci keresletről, megjegyezve, hogy Európa-szerte rendkívül nagy az ilyen szakemberek iránti kereslet. Az európai, kanadai és egyesült államokbeli példák azt mutatják, hogy a műszaki dokumentációval kapcsolatos képzéseket a felsőoktatásban több szinten (pl. alapés mesterképzésben) és többféle formában (minor képzések, specializációk, önálló kurzusok, szakosított képzési programok) kínálják. Ezt a fejezetet Ágnes Czinkóczki és Ildikó Fehér „Hogyan jön létre a műszaki tartalom? A műszaki dokumentáció életciklusa” című tanulmánya zárja. Mivel a szerzők gyakorló műszaki szövegírók, a tanulmány első kézből származó információkat nyújt a műszaki dokumentáció rejtelmeiről, kiegészítve a korábbi cikkekben bemutatott elméleti kérdéseket. Ebben a tanulmányban meghatározzák a műszaki tartalom, a műszaki dokumentáció, a műszaki szöveg, a műszaki szövegíró, a felhasználó és a célközönség fogalmát. A meghatározások azt is 185Terminologija | 2022 | 29 bemutatják, milyen sokrétű a műszaki szövegírók munkája, akik nem csupán tartalmat írnak, hanem a műszaki termék előállításának folyamatát is megtervezik és ütemezik. Ezt követően a szerzők documentation, research the relevant subject, which includes gathering information, consulting with experts, and, where appropriate, testing the bemutatják a műszaki szövegírás folyamatának részletes modelljét. A cikk végén az olvasók megismernek néhány alapvető szabályt a tartalomkészítéssel kapcsolatban, többek között a jogszabályi megfelelés fontosságát, a célközönség alapos ismeretét, valamint a tartalom egyszerű és tömör megőrzésére vonatkozó irányelveket. A kötet második része Fóris Ágota és Faludi Andrea „Relations of Documentation and Document Management with Terminology and Translation” című tanulmányával kezdődik. A tanulmány célja a dokumentáció és a dokumentumkezelés területének lehatárolása, valamint a fordítással és a terminológiakezeléssel való kapcsolatuk vizsgálata. E tekintetben a tanulmány részletes képet ad arról, hogyan zajlik a dokumentumkezelés, és hogyan kíséri végig a dokumentum teljes életciklusát. A szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy a terminológiakezelés kulcsszerepet játszik a dokumentációs folyamatban, egyrészt azért, mert a szakemberek terminológiai egységeket használnak az információk rendszerezésére, másrészt azért, mert a jól kidolgozott terminológia biztosítja a tartalom következetességét a meglévő és a jövőbeli dokumentumokban. Az eredeti dokumentáció létrehozásának bemutatása mellett a szerzők részletesen tárgyalják a dokumentumok fordításában részt vevő folyamatokat és eszközöket is, beleértve a fordítást segítő különféle eszközöket, a kiadványszerkesztő szoftvereket, az információkezelési szabványokat és a dokumentáció területén jelen lévő fájlformátumokat (pl. DITA XML). A kötet következő tanulmánya, a „Technical Writing and Documentation as Intralingual Technical Translation”, szintén a fent említett társszerzők munkája. A tanulmány annak bemutatásával kezdődik, hogyan értelmezhető a „dokumentáció” fogalma. A szerzők három különböző megközelítéssel álltak elő, amelyek hozzájárulnak annak előrehaladásához is, hogy e területen milyen kifejezések képviselhetnék ezeket a fogalmakat magyarul; ez egyben a könyv magyar változatának és a kutatási projektnek is az egyik célja. Az egyértelműség és a közérthetőség a jó műszaki dokumentáció két kulcsfontosságú szempontja. Az egyértelműség elsősorban a fogalmak és terminusok megfelelő használatával érhető el, ami egy jól kidolgozott nemzeti terminológia értékét is növeli. A közérthetőséget a szakkifejezések megfelelő nyelven belüli „fordítása” biztosítja. Ez rávilágít a szempontokra és Somogyi Zoltán186 Nyelvészeti megközelítések a műszaki intralingvális Documentation and Technical Texts fordítás kérdéseihez. A szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy a dokumentációs folyamat során kialakuló másodlagos kommunikációs helyzet „nyelven belüli fordításként” értelmezhető, hozzátéve, hogy ez a jelenség elsősorban a szakemberek és a laikusok közötti kommunikációban van jelen, és mindenekelőtt a terminusok megfeleltetésében és megértésében tükröződik. A következő tanulmány Kóbor Márta „A webhelyeken található szövegek jellemzői és fordításuk sajátosságai” című írása. A tanulmány célja, hogy bemutassa a webre történő írás jellegzetes vonásait és azok fordításra gyakorolt következményeit, valamint alapot szolgáltasson az e témához kapcsolódó fordítástechnikai tanterv kidolgozásához. A szerző megvitatja a webhelyek tipikus jellemzőit és a lehetséges kategorizálási szempontokat. Arra a következtetésre jut, hogy a webhelyek fordításához a fordítóknak fordítási készségeik mellett a webtechnológia alapvető ismeretére is szükségük van. A szerző ezt követően részletesen megvizsgálja a nyilvánosan hozzáférhető B2Cés E2L-webhelyek idegen és magyar nyelvi jellemzőit. „A terminológiai munka a műszaki szövegírás és -fordítás folyamatában” című tanulmányában Andrea Faludi egy, a terminológiai munkának a fordítási folyamatban betöltött szerepéről készített interjúvizsgálat eredményeit mutatja be, és kiemeli, hogy az alapos és jól strukturált terminológiai munkának elsősorban a forrásnyelvi szöveg létrehozásában kell szerepet játszania, még annak lefordítása előtt. A szerző strukturált interjúk módszerét alkalmazta a terminológiai munka és a terminológiamenedzsment helyének és szerepének vizsgálatára a műszaki szövegírás folyamatában, valamint a műszaki szövegek fordításában. Tamás Dóra-Mária „Terminológia és dokumentáció a terminológiai adatbázisokban” című tanulmánya szintén a terminológia és a műszaki dokumentáció kapcsolatát vizsgálja. A tanulmány a „terminológiamenedzsment” és a „terminológiai adatbázis” fogalmának meghatározásával kezdődik. Maga a terminológiai munka dokumentációt is magában foglal, amelynek a folyamat mindhárom szakaszában (a terminológiai munka előkészítő, kidolgozási és végső szakaszában) jelen kell lennie. A dokumentáció megléte adatbázis minőségének értékelésekor is garanciát jelenthet. E folyamat egyik végterméke lehet például egy szerkesztési útmutató, amely hivatkozási alapként szolgál a forráskezeléshez, a szerzői jogi kérdésekhez, a terminológiai adatbázis felépítéséhez, valamint a terminusokhoz kapcsolódó adatok rögzítéséhez. Fontos lehet továbbá olyan dokumentáció létrehozása is, amely a kész adatbázis végfelhasználók általi használatára vonatkozó információkat tartalmaz. 187Terminologija | 2022 | 29 This part concludes with the study ‘Concepts Related to the Term Documentation in Cercaterm, a Catalan Terminology Database’ Eszter Sermann tollából, aki átfogó áttekintést nyújt a változásokról a tanulmány második the Catalan language and the role of language planning, including terminology planning in this process. The paper presents in detail the Cercaterm database, which records the results of Catalan terminological works. In the felében a szerző a terminusdokumentációt és az adatbázisban hozzá kapcsolódó terminusokat vizsgálja. A könyv utolsó része Csilla-Ilona Dér „Tudományos műfajok – szakmai műfajok” című tanulmányával kezdődik, amely a tudományos műfajok meghatározására és elkülönítésére összpontosít. E műfajok egy tágabb tudományos diskurzus részét képezik, amely más szakmai diskurzusokhoz kapcsolódik. A szerző arra a következtetésre jut, hogy a tudományos műfajokat az akadémiai, tudományos, szakmai, pedagógiai/intézményi diskurzusok kontextusában kell vizsgálni. A tanulmány további részében a szerző részletesebben vizsgálja a Magyar Tudományos Művek Tárának (MTMT) műfaji és osztályozási rendszereit. Besorolási rendszereinek részletes jellemzése után a szerző egyik kritikája a tudományos és az oktatási besorolások közötti ellentmondás, ami azt jelenti, hogy például az oktatási célokra írt tankönyv nem tekinthető tudományos műnek még akkor sem, ha megfelel a tudományosság kritériumainak. Csontos Nóra „A műszaki szövegek a szövegtipológia perspektívájából” című tanulmánya. Az „Használati útmutatók szövegtipológiai elemzése” a „használati útmutató” szövegtípusát vizsgálja a szövegtipológia funkcionális-kognitív elméletének és a pragmatikai megközelítésnek a keretében. A tanulmány elején a szerző röviden áttekinti a szövegtipológiával kapcsolatos korábbi kutatásokat, és megjegyzi, hogy azokból hiányoznak a homogén kategóriák: a különbségek azokban az elméleti keretekben rejlenek, amelyek között a szöveget megközelítik. A korpusz nyomtatott és online használati útmutatókon alapul, központi témája pedig a műszaki szaktárgy kognitív egysége és az ahhoz való orientáció. Az elemzés szempontjai közé tartozik a diskurzív kapcsolat, a figyelem fókusza, a fogalmi sémák és forgatókönyvek, a technikai tárgy összetettsége, a szöveg célja, azaz a beszédaktus, valamint ezek tipikus nyelvi megformálása. Az ugyanazon szerző második tanulmánya, a „Means of Sharing Knowledge in Technical Texts: “A Possible Interpretation of the Technical Text Types””, a műszaki szövegeket társadalmi-kognitív keretben vizsgálja, és megállapítja Zoltán Somogyi188 Linguistic Approaches to Technical a műszaki szövegek Documentation and Technical Texts lehetséges tipológiáját. A tanulmány bemutatja a nyelvhasználó műszaki szövegekkel kapcsolatos tapasztalati tudását, valamint az oktatásban és más intézményesített, illetve konvencionalizálódott kontextusokban megjelenő tudás összetevőit és azok egymáshoz való viszonyát. A tudáselemek felmérése és a nyelvhasználó műszaki szövegről alkotott percepciójának vizsgálata érdekében a szerző kérdőíves felmérést végzett, és ennek eredményeként megállapította, hogy a műszaki szövegtípusok kialakítása során egyszerre több tudáskomponens is aktiválódhat, és a nyelvhasználók ezek alapján alakítanak ki kategóriákat. Ágnes Czinkóczki és Ildikó Fehér a „Types, and Characteristics of Technical Texts” című tanulmányukban szintén a műszaki szövegek közös jellemzőit keresik, főként nem nyelvészeti szempontból. A műszaki szövegek fő funkciója, hogy összetett műszaki információkat közvetítsenek az olvasónak, miközben biztosítják, hogy azok a célközönség számára tömörek, relevánsak és pontosak, valamint gyorsan és könnyen hozzáférhetők legyenek. E tekintetben három alkategóriát különböztetünk meg: leírás, útmutatás és referenciainformáció. Ebben az összefüggésben a szerzők bemutatják a DITA-szerzői szabványt, amelyet ma széles körben alkalmaznak a műszaki írás területén. Egy másik fontos szempont, amelyet figyelembe kell venni, a publikációs csatorna, vagyis az, hogy egy adott tartalomvagy információegységet hogyan juttatnak el a felhasználókhoz. Ezzel összefüggésben a szerzők több különböző szövegtípust azonosítanak, amelyeket részletesen elemeznek a publikációs csatorna, a tartalom jellemzői és nyelvi sajátosságai bemutatásával. Sólyom Réka „Szemantikai jellemzők egy uniós rendelet magyar változatának terminusaiban” című tanulmányában kognitív szemantikai keretben, uniós rendeletek elemzésével vizsgálja a fogalmi metaforák és metonímiák, valamint az uniós terminológia közötti kapcsolatot. Elemzése eredményeként a szerző képes volt azonosítani a metaforák, metonímiák és megszemélyesítések különböző típusait, valamint and determine their proportions in the corpus. sajátos jellemzőik alapján csoportosítani őket. Második tanulmányában, „Fogalmi metaforák és metonímiák egy minőségirányítási rendszerekkel kapcsolatos szakmai szövegben” című írásában Sólyom Réka funkcionális kognitív keretben, egy konkrét szövegben, a minőségirányításról szóló EN ISO 9001:2009 szabványban vizsgálja a fogalmi metaforák és metonímiák megjelenését és funkcióit. Az elméleti háttér áttekintése során a szerző röviden összefoglalja a metaforákról és metonímiáról szóló szakirodalom főbb gondolatait, amelyek gyökerei a retorikai művekben találhatók. A szerző rámutat arra, hogy e nyelvi 189Terminologija | 2022 | 29 eszközök alapvető funkciója, hogy segítsék a befogadókat olyan absztrakt fogalmak vagy folyamatok megértésében, amelyekkel kapcsolatban nincs vagy csak korlátozott tapasztalatuk van. Az elemzés során a szerző nem a teljes szöveget veszi figyelembe, hanem csak bizonyos szavakra és kifejezésekre összpontosít. Ennek eredményeként arra a következtetésre jut, hogy a korpuszban többféle metafora található, főként verbális metaforák és megszemélyesítés, valamint orientációs metaforák, amelyek a köznyelvben is gyakoriak, ezáltal megkönnyítve az olvasók számára a szöveg megértését. A magyar nyelvvel kapcsolatban viszonylag kevés pragmatikai kutatás foglalkozott műszaki dokumentumokkal. A kötet utolsó tanulmányában, „A diskurzusjelölők használatáról az építészeti műszaki dokumentációban” című írásban Csilla-Ilona Dér megkísérli pótolni ezt a hiányt. Először a szerző tisztázza a diskurzusjelölők fogalmát, és elmagyarázza, hogyan osztályozhatók. A tanulmány korpusza szabadon hozzáférhető, épületek építészetére vonatkozó műszaki dokumentációból állt, amelyből a szerző manuálisan kigyűjtötte a diskurzusjelölőket, majd azonosította funkcióikat, csoportokba rendezte őket, és statisztikai módszerekkel vizsgálta arányaikat. A kötet valamennyi tanulmánya szorosan kapcsolódik a terminológiához és a terminológiamenedzsmenthez, mivel olyan specializált keretet biztosítanak a műszaki dokumentáció számára, amelybe beágyazódnak a terminusok kezelésének elméleti és gyakorlati megközelítései. A műszaki dokumentáció jellemzőinek és a műszaki írók kapcsolódó munkájának, a műszaki dokumentáció létrehozásának folyamatának, valamint a szaknyelvi műszaki szövegek különféle sajátosságainak áttekintésével – amelyekben a megfelelő terminológiamenedzsment kiemelt jelentőséggel bír – a szerzők bemutatják azt a környezetet, amelyben nagy számban fordulnak elő szakszavak és fogalmi hierarchiák. A kötetet a dokumentáció valamennyi folyamatában részt vevő szakemberek, különösen a terminológusok használhatják, akik jobban szeretnék megérteni a terminusoknak a műszaki szövegek létrehozására és olvasására gyakorolt hatását, valamint a terminológiamenedzsment szerepét a teljes folyamatban. Ezenkívül tankönyvként is szolgálhat a jelenlegi és jövőbeli felsőoktatási kurzusokon. Beérkezett: 2022-08-29 Zoltán Somogyi Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary Terminológiai és Kommunikációkutató Csoport Reviczky u. 4., Budapest, Magyarország E-mail: [email protected]