Expectations of the Latvian Dictionary Users on the Ideal Terminological Dictionary

Elīna Peina66 A lett nyelvű szótárak felhasználóinak on the Ideal Terminological Dictionary Anita Helviga elvárásai doi.org/10.35321/term29-04 A lett szótárak felhasználóinak elvárásai A terminológiai szótárral szembeni ideális elvárások ELĪNA PEINA Liepājai Egyetem, Kurzemei Bölcsészettudományi Intézet ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0003-3965-1006 ANITA HELVIGA Liepājai Egyetem, Kurzemei Bölcsészettudományi Intézet ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0003-4534-5144 ÖSSZEFOGLALÓ A kortárs lett terminográfia helyzetének tanulmányozása során el kell ismerni, hogy hiányoznak a jól megtervezett szótárak, amelyek bevezetői ismertetik a szótár létrehozásának alapelveit és céljait; nincsenek hivatkozások azokra a forrásokra vagy egyéb jelzésekre, amelyek fontosak a szótár használója számára. Bármely szótár kiadása előtt a lexikográfusoknak tisztában kell lenniük a célfelhasználókkal, azonban hiányoznak a terminológiai szótárak használóinak szokásaira és szükségleteire vonatkozó kutatások. A szótárhasználók attitűdjeinek és szokásainak folyamatos vizsgálata szükséges annak tisztázásához, hogy a nyilvánosság mit vár el egy terminológiai szótártól, ezért a szótárhasználattal és a szótárkultúrával kapcsolatban felmérést végeztek 161 lett alap-, mesterés doktori képzésben részt vevő hallgató körében. Ez az empirikus kutatás egy előzetes vizsgálat eredményét mutatja be a lett szótárhasználóknak a terminológiai szótárak használatával és szótárkultúrájukkal kapcsolatos véleményéről, attitűdjeiről és szokásairól. A tanulmány célja a felmérés egyik nyitott kérdésére adott válaszok bemutatása és megvitatása: „Ön szerint milyen jellemzőkkel kellene rendelkeznie az ideális terminológiai szótárnak?” A felmérésből levonható néhány megállapítást említve ki kell emelni, hogy a lettországi szótárhasználó olyan szótárakat szeretne, amelyek bevezetője mindent elmagyaráz, amit a használó keres. Tudatában annak, hogy ideális szótárt létrehozni szinte lehetetlen, a tanulmány számos, a használó szempontjából releváns aspektust vizsgál. KULCSSZAVAK: terminológiai szótárak, felhasználói szükségletek, szótárhasználók, lexikográfia, lett terminográfia. 67Terminologija | 2022 | 29 ANNOTÁCIÓ A kortárs lett terminográfia helyzetét vizsgálva el kell ismerni, hogy hiányoznak a ta gerai parengtų žodynų su įžangomis, kuriose būtų paaiškinti žodyno kūrimo principai ir ketinimai; nėra nuorodų į išteklius ar kitus žodyno vartotojui svarbius mutatók. Bármely szótár kiadása előtt a lexikográfusoknak ismerniük kellene a szótár célzott felhasználóját, azonban hiányoznak a terminológiai szótárak felhasználóinak szokásairól és igényeiről szóló kutatások. Annak feltárásához, hogy mit vár el a társadalom egy terminológiai szótártól, folyamatosan kutatni kell a szótárhasználók véleményét és szokásait. Ezen empirikus kutatás során Lettország 161 alap-, mesterés doktori képzésben részt vevő hallgatóját kérdezték meg. A tanulmány a lettországi szótárhasználók terminológiai szótárak használatával és szótárkultúrájukkal kapcsolatos véleményeinek, attitűdjeinek és szokásainak vizsgálatából származó előzetes eredményeket mutatja be. A cél az egyik nyitott kérdésre adott válaszok bemutatása és megvitatása: „Ön szerint milyen tulajdonságokkal kellene rendelkeznie az ideális terminológiai szótárnak?” A felmérés néhány állításának említésekor hangsúlyozni kell, hogy a lettországi szótárhasználók azt kívánják, hogy a szótárak bevezetőt tartalmazzanak, amelyben minden olyan dolog el van magyarázva, amit a felhasználó keres. Felismerve, hogy ideális szótárt létrehozni szinte lehetetlen, a tanulmány néhány, a felhasználó számára fontos szempontot vesz figyelembe. KULCSSZAVAK: terminológiai szótárak, felhasználói igények, szótárhasználók, lexikográfia, lett terminográfia. BEVEZETÉS Lettországban nagyon gyakran adnak ki terminológiai szótárakat. A huszadik század végén és a huszonegyedik század elején, húsz év leforgása alatt, több mint 660 szótárral (Šmite 2012) bővült a lett lexikográfia, amelyek közül több száz terminológiai szótár volt. Különösen 1991, azaz Lettország függetlenségének helyreállítása óta nőtt jelentősen a terminológiai források száma. A jelen kutatás az elmúlt 30 évben megjelent 405 lett terminológiai szótárat vizsgálja. Ezek mind a szerzők és a kiadók, mind a nyelvválasztás, mind pedig a célközönség tekintetében nagymértékben különböznek egymástól. Ezenkívül a piacon megtalálhatók a Lett Tudományos Akadémia Terminológiai Bizottsága által jóváhagyott szótárak, valamint olyan szótárak is, amelyeket egyetlen hivatalos intézmény sem hagyott jóvá. A szótár hiteles és pontos információforrás. A szótárhasználók általában különösen jelentősnek és megbízhatónak tartják bármely kutatási folyamat során. Amint azt Juris Baldunčiks nyelvész elismerte, Lettországban „a szótárrecenziók nagyon ritka jelenségnek számítanak, a kritika nélkül azonban a Elīna Peina68 A lett szótárhasználók elvárásai a szótárak minőségének javítása on the Ideal Terminological Dictionary Anita Helviga elképzelhetetlen” (Baldunčiks 2012a: 10). A lett terminográfiában hiányoznak a terminológiai szótárak használóinak szokásaira és igényeire vonatkozó tanulmányok. Az ilyen szótárak minőségi teljesítményéről szóló recenziók vagy elemzések közzététele szintén ritka. Természetesen léteznek különféle, elméleti szakemberek által kidolgozott kritériumok, amelyek a terminológiai (és más típusú) szótárak minőségét elemzik és értékelik. Például az e-szótárakban az információ kezelésére használt tartalom, információs architektúra, navigáció, hozzáférés, segítség, testreszabás és innovatív technológiák képezik az e-szótárak értékelési kritériumainak fő kategóriáit (Ball, Bothma 2018). Sergey Grinev-Grinevich (Сергей Гринев-Гриневич) rámutat a terminológiai szótár makrostruktúrájának (a szerzői követelmények, tematikai orientáció, cél, célközönség, funkciók, terjedelem, a terminuskiválasztás elvei) és mikrostruktúrájának (a terminus regisztrálásának részletei, formális, történeti és távoli információk, értelmező, asszociatív, pragmatikai és illusztratív információk) sajátos paramétereire (Гринев-Гриневич 2007: 23–24). Piet Swanepoel keretrendszert dolgozott ki a szótárértékelési kritériumok leírására és értékelésére, a szótárkritikával és a webhelyek használhatóságával kapcsolatos kutatások paramétereit alkalmazva (Swanepoel 2008). Amint azonban e tanulmány eredménye is mutatja, a szótárhasználók szokásai szinte soha nem kapcsolódnak szigorú tudományos paraméterekhez (ezek inkább a kutatók és szakemberek számára hasznosak). Az eddigi vizsgálat részeként a terminológiai szótárakat több szempontból vizsgálták: összegyűjtötték a vezető kiadók tapasztalatait és a terminológiai szótárak kiadásáról alkotott véleményüket; interjút készítettek Māris Baltiņš-szal, a Lett Tudományos Akadémia Terminológiai Bizottságának elnökével; elvégezték a terminológiai szótárak tematikai jellemzését a bennük képviselt tudományterületek és gazdasági ágazatok tekintetében; felmérést végeztek a terminológiai szótárak felhasználói körében, amely bemutatja e szótárak használatának főbb szokásait. Eddig a lett terminográfiai kutatásokban a szótárhasználók felmérését a Fordítási és Terminológiai Központ tanulmányának keretében végezték el (lásd TTC 2005); egy másik szótárhasználói felmérésre a lettországi szótárkészítés kutatásának keretében került sor (lásd Baldunčiks 2012b). Hasonlóképpen hallgatói felmérést is végeztek, és figyelembe vették a szótárhasználók elvárásait és igényeit, amikor két felsőoktatási intézménynek az orvosi terminológia szótárához mobilalkalmazást fejlesztő projektjét megvalósították (lásd Sviķe, Gorbunovs, Veckalne stb. 2020). 69Terminologija | 2022 | 29 The habits of dictionary users determine the language needs of a particular user or a particular user group (e.g., students, translators, etc.), and mivel a mai lexikográfia a nyelvhasználó igényein alapul, nagyon fontos, hogy ezt a „felhasználóbarát” szempontot a gyakorlatban is megvalósítsák egy szótár összeállításakor. Henri Béjoint lexikográfus a „felhasználók igényeinek és készségeinek” vizsgálatát olyan törekvésnek tekinti, amely fokozza a felhasználóbarátságot a szótár összeállításának folyamatában (Béjoint 2000: 167). Az utóbbi években a funkcionális megközelítés uralkodott a szótártervezés és -összeállítás területén. „Amennyiben egy szótár tervezési jellemzői sikeresen támogatják a célfelhasználókat és nyelvi igényeiket az ilyen használati kontextusokban, pozitívan értékelik őket; amennyiben nem így tesznek, negatívan értékelik őket. A funkcionalitás/használhatóság fokozatai a pozitív-negatív skálán ezért azon teljesítményszintek alapján határozhatók meg, amelyeket a felhasználók bizonyos feladatok során érnek el, amikor meghatározott tervezési jellemzőkkel rendelkező szótárt használnak. Mint ilyen, összhangban van a szótár értékelésének felhasználói megközelítésével.” (Swanepoel 2008: 222) Évekig tartó kutatás után megállapítást nyert, hogy egy szótárat (nem csupán egy terminusszótárt) akkor tekintenek jónak, ha: 1) biztosítja a szótárak fő funkcióit (kommunikatív és normatív), 2) lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy ellenőrizze vagy bővítse nyelvi ismereteit, 3) jól használható az oktatási folyamatban, 4) könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát, 5) világosan strukturált, 6) a szakterület szakemberei állították össze, 7) a címszavak kiválasztása egyértelműen érthető, 8) neologizmusokat tartalmaz, 9) könnyen olvasható és érzékelhető szócikkeket tartalmaz, 10) megfelelő szemléltető anyagot tartalmaz. A FELMÉRÉS ÉS MÓDSZEREI Az elmélet tükrözhet egy nézőpontot, de a célközönség, illetve a szótárhasználók szokásai és szükségletei kétségtelenül fontosak; ezt szem előtt tartva egy online felmérést végeztek a terminológiai szótárak használatáról a lett terminográfiával kapcsolatos szélesebb körű kutatás részeként. A kutatás bemutatja a terminográfia elméletét és gyakorlatát, valamint Elīna Peina70 A lett szótárhasználók elvárásai leírást ad a modern lett on the Ideal Terminological Dictionary Anita Helviga terminológiai szótárakról különböző szempontok szerint: tematikai, célközönség, terjedelem stb. Emellett a terminológiai szótárak fejlesztésére vonatkozó irányelvek szakirodalmi áttekintéssel, valamint az iparági terminológiai szakemberek, a kiadók és a szótárhasználók körében fellelhető jó gyakorlati példák véleményeinek összegyűjtésével kerülnek kidolgozásra. 2021-ben online felmérést végeztek a szótárhasználók körében azzal a céllal, hogy megismerjék a terminológiai szótárak használatának szokásait. A felmérés fő válaszadóiként alap-, mesterés doktori képzésben részt vevő hallgatókat választottak ki. A felmérés összesen 14 kérdést tartalmazott, amelyek feltárták, hogy a hallgatók milyen típusú – online vagy nyomtatott – terminológiai szótárakat részesítenek előnyben; azokat a helyzeteket, amelyekben a terminológiai szótárakat főként használják; feltárta a hivatalosan jóváhagyott szótárak jelentőségét, a terminusok más nyelvű ekvivalenseinek biztosítását, valamint annak fontosságát, hogy a szótár legfeljebb öt éves legyen stb. Ez a cikk a felmérés egyik nyitott kérdésére adott válaszokat elemzi: „Melyek legyenek az ideális terminológiai szótár jellemzői/sajátosságai? Kérjük, említsen kettőt vagy hármat!” A felmérést 161 válaszadó töltötte ki. Közülük 106-an alapképzésben, tizenöten mesterképzésben, 40-en pedig doktori képzésben vettek részt. A 161 válaszadó közül 114 nő és 47 férfi volt. Az életkori csoportokat tekintve 85 válaszadó 18 és 24 év közötti, 47 válaszadó 25 és 34 év közötti, 20 válaszadó 35 és 49 év közötti volt, kilenc válaszadó pedig 50 év feletti. A felmérésben vizsgált nemi és életkori mutatók másodlagos szerepet játszottak az eredmények elemzésében. A válaszokat elsősorban a hallgatók tanulmányainak szintje vagy területe szerint osztályoztuk. A felmérés során nyert adatok összehasonlítása az iparág vezető szakértőjének és terminológusainak nézetein alapult. EREDMÉNYEK ÉS MEGVITATÁSUK A 161 főből összesen 156 válaszadó válaszolt az ideális terminológiai szótárral és annak jellemzőivel kapcsolatos kérdésre. A válaszok egyetlen szótól egészen egy mélyebb elemzésig terjednek. Érdekes módon a 156 válaszból 46-ban szerepel az easy szó, ugyanakkor 43 alkalommal említik a renewed, updated vagy current szavakat, például: – könnyen érthető a jelentése; könnyen használható; – a terminusok megfelelnek a szakterület aktuális helyzetének; – a lehető leggyakrabban megújítva; – rendszeresen frissítve. 71Terminologija | 2022 | 29 In students’ responses, the words easy and simple apply both to the dictionary itself, its layout and transparency, and to the readability of the text. E válaszok azt is feltárják, hogy a hallgatók kényelmesen használható, könnyen kezelhető és rendszeresen frissített terminológiai adatbázist keresnek. A reliable (megbízható), professionally approved (szakmailag jóváhagyott), scientifically approved (tudományosan jóváhagyott) és approved terms (jóváhagyott terminusok) szavak 34 alkalommal jelennek meg, például: –szakemberek által jóváhagyott, érthető magyarázatok; –a szótárnak megbízhatónak kell lennie. Ezek a válaszok arra utalnak, hogy szükség van terminológiai szótárra vagy must have this stamp of quality of terminologists and specialists in the adatbázismezőre. Az interjúban (személyes interjú, 2020. június 16.) Baltiņš hangsúlyozza, hogy a szótár összeállítóinak szakmaisága és felelősségérzete fontosabb a jóváhagyás formai szempontjánál, mivel a jóváhagyott szótárakban szereplő valamennyi terminust nem tárgyalja a bizottság, és önmagában a jóváhagyás ténye nem garantálja a szótár minőségét. A felmérés eredményei azonban azt mutatják, hogy a terminológiai szakemberek minőségi védjegye nagyon fontos a szótárhasználók számára. Negyvenöt válasz tanúsítja, hogy a szótáraknak más idegen nyelveken is tartalmazniuk kell a terminusegyenértékeket, például: –a terminusok legalább öt európai nyelven elérhetők; –a terminusok több nyelven is elérhetők. A szótárhasználók szempontjából az egynyelvű értelmező terminológiai szótárak nem igazán praktikusak. Hasznosabbak lehetnek középiskolai vagy középiskolai szintű használatra. A válaszok ugyanakkor ellentétes álláspontra is utalnak. A válaszadók egy része rövid terminusmagyarázatot szeretett volna, például: – minél több címszó, rövid magyarázatok; – rövid, tömör definíciók, ugyanakkor több válaszban ennek pontos ellenkezője szerepel, például: – a címszónak tartalmaznia kellene a terminus etimológiáját, esetleg bővebb magyarázatot, például történelmi kontextust; – átfogó, de világos magyarázatok; – egy adott terminus eredete, története, mert ez gyakran feltárja a terminus tágabb jelentését, és érthetőbbé teszi azt. Ezek a válaszok szorosan kapcsolódnak a válaszadók képzési területéhez. A válaszadók feleletei szerint a bölcsészetés természettudományok hallgatóinak érdeke, hogy a szócikk többet tartalmazzon Elīna Peina72 A lett szótárak használóinak elvárásai információt. Ez on the Ideal Terminological Dictionary Anita Helviga tanulmányaik szintjével is összefügg: az alapképzésben részt vevő hallgatók esetében a terminus rövid magyarázata nem feltétlenül tárja fel a fogalom teljes jelentését, és nem világítja meg jelentésének lényegét. A mesterés doktorandusz hallgatók esetében ez a tudományos tapasztalat nagyobb, és a terminusok jelentésének megértése nem jelent problémát. Harmincnégy válasz a terminusok szócikkeiben szereplő példák felvételét az ideális szótár fontos jellemzőjeként emeli ki, például –a terminus tipikus használati példái szerepeljenek; –ne csak a jelentés, hanem olyan példák is szerepeljenek, amelyekben a terminust használják. Érdekes, hogy tizenöt válaszadó azt is szeretné, ha a terminus szinonimái is szerepelnének, például –példákat és hasonló szavakat közöljön; –pontosság, magyarázatok, szinonimák; –értékes lenne, ha a szinonimák fel lennének tüntetve. A lett lexikográfiában a kifejezést akkor tekintik jó terminusnak, ha „egyértelműen különbözik más terminusoktól (lehetőleg nincsenek szinonimái és homonimái)” (Nacionālā enciklopēdija 2021). Az ilyen válaszok összefügghetnek azzal, hogy a hallgatókat gyakran emlékeztetik arra, hogy a tudományos nyelvben kerüljék a szavak ismétlését a jó hangzás biztosítása érdekében (például a Microsoft Word intelligens szerkesztési funkciója kiemeli a két azonos szót, ha túl közel vannak egymáshoz a szövegben, és felszólítja a szerzőt, hogy válasszon szinonimákat), ez azonban a terminusokra nem vonatkozik. Következetes használatuk biztosítja, hogy a szöveg egyértelmű és világos legyen, ami a tudományos írás egyik kritériuma. Több válaszban is megemlítik a hallgatók, hogy egy szócikknek tartalmaznia kell a terminus forrására vonatkozó információt. Elsőre ez zavarba ejtőnek tűnik, a válaszok azonban feltárják, mire gondolnak: –Úgy gondolom, hogy egy tökéletes terminológiai adatbázis pontosan feltünteti a terminus forrását; –Tartalmaz egy hivatkozást egy olyan forrásra, amely használja a terminust. Ez a jellemző főként azzal a ténnyel függ össze, hogy a lett nyelven elérhető online terminológiai adatbázisok több nyomtatott terminológiai szótár és terminológiai szógyűjtemény együttesét alkotják, amelyeket nem frissítenek rendszeresen, vagy akkor frissítenek, amikor a kiadók új nyomtatott terminológiai szótárt jelentetnek meg. A hallgatók számára természetesen kényelmes a hivatkozások elkészítéséhez: egy hivatkozás to a printed dictionary creates the credibility that the term comes from an edited and reliable source. These answers reveal that currently there are 73Terminologija | 2022 | 29 nincsenek a lett nyelvben olyan terminológiai adatbázisok, amelyeket rendszeresen frissítenének és terminológusok, valamint a szakterület szakemberei gondoznának. A felmérésre adott válaszok más érdekes jellemzőkre is rávilágítanak, például arra az igényre, hogy a terminológiai adatbázisokba kerüljenek be a még nem jóváhagyott, de a szakterületen széles körben használt terminusok is: –Sok terminus; a megfelelő terminusokat, valójában pedig az iparág szakemberei által használt terminusokat mutatják. Az ilyen terminusokat a szótárban külön is meg lehetne jelölni a szakterületen használt szakmai szavakként, ami megakadályozná tudományos nyelvben való használatukat, ugyanakkor elérhetővé és magyarázottá tenné őket a fiatal szakemberek számára. KÖVETKEZTETÉSEK A felmérés válaszainak eredményei főként azt sugallják, hogy a hallgatók az ideális terminológiai szótárnak a hivatalosan jóváhagyott terminusokat tartalmazó, rendszeresen frissített online terminológiai adatbázist tekintik. Egyetlen hivatalos terminológiai adatbázis létrehozása megoldaná azt a problémát, hogy a hallgatók kétes minőségű különféle digitális eszközöket online szótárként érzékelnek. Egy hallgató a felmérés egyik kérdésére válaszolva azt írta, hogy „tökéletes dolgok nem léteznek a világon”. Ennek a hallgatónak igaza van, de a válaszok azt mutatják, hogy terminológusokkal, a szakterület szakembereivel, kiadókkal, lexikográfusokkal, szótárhasználókkal és más szakemberekkel együttműködve kidolgozhatunk irányelveket a terminológiai szótárak összeállítására, amelyek felhasználásával olyan terminológiai forrást fejleszthetnénk ki, amelyben a felhasználók gyorsan és könnyen megtalálhatják, amit keresnek. A terminológiai adatbázisok nem hasznosak, ha nyomtatott terminológiai szótárak összefoglalásaként állítják össze őket, és nem frissítik rendszeresen, mivel felhasználóik nem sok hasznot húznak belőlük. Már önmagában a Covid-19-pandémia 1000 új terminussal egészítette ki az angol nyelvet. A lexikográfusok koronaneologizmusokról beszélnek (Roig-Marín 2020; Li 2021), miközben a lett terminográfiában a terminológiai szótárakban szereplő neologizmusok kérdése továbbra is vita tárgya, ami azt jelenti, hogy a nyilvánosság szinte egyáltalán nem fér hozzájuk. A szótárak értékelési kritériumainak a hallgatók ajánlásait is tartalmazniuk kellene, mivel ők a szótárhasználók fontos csoportját alkotják. E kérdés szélesebb körű vizsgálata során szükséges lenne az adatokat mind kronológiai (különböző időszakok), mind területi (különböző nemzetek, nyelvek tapasztalatai) szempontból összehasonlítani. Néha a Elīna Peina74 A lett szótárhasználók elvárásai a szótárhasználók igényeinek on the Ideal Terminological Dictionary Anita Helviga tiszteletben tartása populizmusnak, a piaci követelmények kielégítését célzó módszernek vagy tudományosan bizonyított és ellenőrizhető kritériumoktól való eltérésnek tekinthető, miközben a nyelv (beleértve a terminológiát és a terminográfiát is) főként használói miatt létezik és fejlődik. Ezért az ilyen adatok kutatása nemcsak érdekes, hanem hasznos is. Köszönetnyilvánítás A kutatás az Európai Szociális Alap „A Liepajai Egyetem munkatársainak akadémiai karrierje: a doktori képzés minősége és fenntarthatósága” című projektjének (No. 8.2.2.0/20/I/007) pénzügyi támogatásával valósult meg. REFERENCES Baldunčiks Juris 2012a: Priekšvārds. = Forewords. – Vārdnīcu izstrāde Latvijā 1991–2010, pētījums J. Baldunčika vadībā, Rīga: LVA, 6–15. Baldunčiks Juris 2012b: Vārdnīcu izstrāde Latvijā: 1991–2010, pētījums J. Baldunčika vadībā, Rīga: LVA. Ball Liezl H., Bothma Theo J. D. 2018: Establishing evaluation criteria for e-dictionaries. – Library Hi Tech 26(1), 152–166. Béjoint Henri 2000: Modern lexicography: an introduction, Oxford/New York: Oxford University Press. Li Lan 2021: Words, dictionaries, sociology: The impact of coroneologisms. – Lexicography: Journal of ASIALEX 8(1), 80–104. National Encyclopedia 2021 – Termins, Iveta Pūtele. Available at: https://enciklopedija.lv/skirklis/5264termins. Roig-Marín Amanda 2020: English-based coroneologisms. A short survey of our Covid-19 related vocabulary. – English Today 37(4), 193–195. Sviķe Silga, Gorbunovs Andrejs, Veckalne Aiga etc. 2020: Medicīnas terminu vārdnīca: mobilās lietotnes izstrādes metodoloģija un izmantotie digitālie resursi = Glossary of Medical Terms: Development of the Methodology of the Mobile Application and Digital Resources Used. – Vārds un tā pētīšanas aspekti: rakstu krājums 24(1), aut. Silga Sviķe, Andrejs Gorbunovs, Aiga Veckalne, Karina Šķirmante, Inga Kaija, Liepāja: LiepA, 412–424. Swanepoel Piet 2008: Towards a Framework for the Description and Evaluation of Dictionary Evaluation Criteria. – Lexikos 18(1), 207231. Šmite Astra 2012: Latvijā izdotās vārdnīcas (1991–2010). Bibliogrāfisks saraksts. = Dictionaries issued in Latvia (1991–2010). Bibliographical list. – Vārdnīcu izstrāde Latvijā: 1991–2010, pētījums J. Baldunčika vadībā, Rīga: LVA, 192–247. TTC – Situācijas izpēte latviešu terminoloģijas izstrādes, saskaņošanas un apstiprināšanas jomā: problēmu identifikācija un to risinājumi = Study of the situation on Latvian terminology in the field development and approval: identification of problems and their solutions, Rīga: Tulkošanas un terminoloģijas centrs, 2005. Гринев-Гриневич Сергей 2007: О принципах создания терминологических словарей = On the Principles of Compiling Terminological Dictionaries. – Terminologija 14, 20–36.