Expectations of the Latvian Dictionary Users on the Ideal Terminological Dictionary

doi.org/10.35321/term29-04 A lett szótárhasználók elvárásai az ideális terminológiai szótárral szemben ELĪNA PEINA Liepāja University, Kurzeme Institute of Humanities ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0003-3965-1006 ANITA HELVIGA Liepāja University, Kurzeme Institute of Humanities ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0003-4534-5144 ÖSSZEFOGLALÓ A kortárs lett terminográfia helyzetét vizsgálva el kell ismernünk, hogy hiányoznak azok a jól megszerkesztett szótárak, amelyek bevezetője ismerteti a szótáralkotás alapelveit és céljait; továbbá hiányoznak a szótár használója számára fontos forrásokra való hivatkozások és egyéb tájékoztató jelzések. Bármely szótár kiadása előtt a lexikográfusoknak tisztában kell lenniük a célközönséggel, ugyanakkor kevés kutatás foglalkozik a terminológiai szótárak használóinak szokásaival és igényeivel. A szótárhasználók véleményének és szokásainak további vizsgálatára van szükség annak tisztázásához, hogy a közönség mit vár el egy terminológiai szótártól; ezért 161 lett alap-, mester- és doktori képzésben tanuló hallgató körében felmérést végeztek a szótárhasználatról és a szótárkultúráról. Ez az empirikus kutatás egy előzetes vizsgálat eredményeit mutatja be: a lett szótárhasználók véleményét, hozzáállását és szokásait a terminológiai szótárak használatával és szótárkultúrájukkal kapcsolatban. A tanulmány célja, hogy bemutassa és megvitassa a felmérés egyik nyitott kérdésére adott válaszokat: „Ön szerint milyen jellemzőkkel kell rendelkeznie az ideális terminológiai szótárnak?” A felmérésből kirajzolódó néhány állítás ismertetésekor ki kell emelni, hogy a lettországi szótárhasználók olyan bevezetőt szeretnének a szótárakban, amely mindent megmagyaráz, amire a használó kíváncsi. Annak tudatában, hogy ideális szótárt létrehozni szinte lehetetlen, a tanulmány áttekinti a használók számára fontos szempontokat. KULCSSZAVAK: terminológiai szótárak, használói igények, szótárhasználók, lexikográfia, lett terminográfia. 66 Elīna Peina Anita Helviga Expectations of the Latvian Dictionary Users on the Ideal Terminological Dictionary ANNOTÁCIÓ A kortárs lett terminográfia helyzetét vizsgálva el kell ismerni, hogy hiányoznak a jól kidolgozott szótárak, amelyek bevezetői ismertetik a szótár létrehozásának elveit és szándékait; nincsenek utalások az erőforrásokra vagy a szótárhasználó számára fontos egyéb mutatókra. Bármely szótár kiadása előtt a lexikográfusoknak tisztában kell lenniük a szótár célközönségével, ám hiányoznak a terminológiai szótárak használóinak szokásairól és igényeiről szóló kutatások. A szótárhasználók véleményének és szokásainak további vizsgálatára van szükség annak tisztázásához, mit vár a közönség egy terminológiai szótártól. Ezt a célt szolgálta a 161 lettországi alap-, mester- és doktori képzésben részt vevő hallgató körében végzett, szótárhasználatra és szótárkultúrára vonatkozó felmérés. A cikk a lettországi szótárhasználók terminológiai szótárak használatával és szótárkultúrájával kapcsolatos véleményeiről, hozzáállásáról és szokásairól szóló előzetes kutatás eredményeit mutatja be. A tanulmány célja, hogy bemutassa és megvitassa a felmérés egyik nyitott kérdésére adott válaszokat: „Ön szerint milyen jellemzőkkel kellene rendelkeznie az ideális terminológiai szótárnak?” A felmérés néhány állításának ismertetése alapján ki kell emelni, hogy a lettországi szótárhasználók olyan bevezetőt szeretnének, amely mindenre magyarázatot ad, amit a használó keres. Annak tudatában, hogy ideális szótárt létrehozni szinte lehetetlen, a cikk a használó számára fontos szempontok közül többet is megvizsgál. KULCSSZAVAK: terminológiai szótárak, használói igények, szótárhasználók, lexikográfia, lett terminográfia. BEVEZETÉS Lettországban igen gyakran jelennek meg terminológiai szótárak. A 20. század végén és a 21. század elején, húsz év alatt több mint 660 szótárral (Šmite 2012) bővült a lett lexikográfia, amelyek közül több száz terminológiai szótár volt. Különösen 1991, vagyis Lettország függetlenségének visszaállítása óta nőtt jelentősen a terminológiai források száma. A jelen kutatás az elmúlt 30 évben megjelent 405 lett terminológiai szótárt vizsgálja. Ezek szerzőiket és kiadóikat, nyelvválasztásukat, valamint célközönségüket tekintve egyaránt rendkívül változatosak. A piacon emellett megtalálhatók a Lett Tudományos Akadémia Terminológiai Bizottsága által jóváhagyott, valamint egyetlen hivatalos intézmény által sem jóváhagyott szótárak is. A szótár hiteles és pontos információforrás. A szótárhasználók általában különösen fontosnak és megbízhatónak tartják bármely kutatási folyamat során. Juris Baldunčiks nyelvész megállapítása szerint Lettországban „a szótárkritika igen ritka jelenség, de kritika nélkül a Terminoloģija | 2022 | 29 67 improvement of the quality of dictionaries is unthinkable” (Baldunčiks 2012a: 10). In Latvian terminography, there is a lack of studies on the habits and needs of terminological dictionary users. Publications of reviews or analyses of the qualitative performance of such dictionaries are also rare. Of course, there are various criteria developed by theorists that analyse and assess the quality of the terminological (and other type) dictionaries. For example, the content, information architecture, navigation, access, help, customisation, and innovative technologies used to manage information in e-dictionaries are identified as the main categories of evaluation criteria for e-dictionaries (Ball, Bothma 2018). Sergey Grinev-Grinevich (Сергей Гринев-Гриневич) points out specific parameters of the macrostructure of a terminological dictionary (author’s requirements, thematic orientation, purpose, target audience, functions, size, term selection principles) and microstructure (term registration details, formal, historical, and remote information, interpretive, associative, pragmatic, and illustrative information) (Гринев-Гриневич 2007: 23–24). Piet Swanepoel developed a framework for the description and evaluation of dictionary evaluation criteria using parameters from research on dictionary criticism and the usability of websites (Swanepoel 2008). However, as the result of this study also shows, the habits of dictionary users are almost never associated with any strict scientific parameters (they are more useful for researchers and specialists). A vizsgálat eddigi részeként a terminológiai szótárakat több szempontból is elemezték: összegyűjtötték a vezető kiadók tapasztalatait és a terminológiai szótárak kiadásáról alkotott nézeteiket; interjút készítettek Māris Baltiņšsel, a Lett Tudományos Akadémia Terminológiai Bizottságának elnökével; tematikusan jellemezték a terminológiai szótárakat a bennük képviselt szakterületek és gazdasági ágazatok szerint; továbbá felmérést végeztek a terminológiai szótárak használói körében, bemutatva e szótárak használatának főbb szokásait. A lett terminográfiai kutatásokban eddig a Fordítási és Terminológiai Központ kutatásának keretében végeztek szótárhasználói felmérést (lásd TTC 2005); egy másik felmérésre a lettországi szótárkészítésről szóló kutatás részeként került sor (lásd Baldunčiks 2012b). Hasonlóképpen, hallgatói felmérést is végeztek, és figyelembe vették a szótárhasználók elvárásait és igényeit, amikor két felsőoktatási intézmény a terminológiai orvosi szótár mobilalkalmazásának fejlesztésére irányuló projektet valósított meg (lásd Sviķe, Gorbunovs, Veckalne, etc. 2020). 68 Elīna Peina Anita Helviga Expectations of the Latvian Dictionary Users on the Ideal Terminological Dictionary A szótárhasználók szokásai meghatározzák egy adott használó vagy használói csoport (például hallgatók, fordítók stb.) nyelvi igényeit, és mivel a mai lexikográfia a nyelvhasználók igényeire épül, szótárkészítéskor rendkívül fontos e „felhasználóbarát” szemlélet gyakorlati érvényesítése. Henri Béjoint lexikográfus a „használók igényeinek és készségeinek” vizsgálatát olyan törekvésnek tekinti, amely a szótárkészítés folyamatában növeli a felhasználóbarátságot (Béjoint 2000: 167). Az utóbbi években a szótártervezés és -készítés területén a funkcionalista megközelítés vált meghatározóvá. „Amennyiben egy szótár tervezési jellemzői sikeresen támogatják a célhasználókat és nyelvi igényeiket az adott használati helyzetekben, pozitív értékelést kapnak; amennyiben nem, negatív értékelést kapnak. A funkcionalitás/használhatóság pozitív-negatív skálán elfoglalt fokát tehát az határozza meg, hogy a használók milyen teljesítményt érnek el bizonyos feladatokban, amikor meghatározott tervezési jellemzőkkel rendelkező szótárt használnak. Ez összhangban áll a szótárak értékelésének használóközpontú megközelítésével.” (Swanepoel 2008: 222) Többéves kutatás után megállapították, hogy egy szótárat (nem csupán egy terminológiai szótárat) akkor tartanak jónak, ha: 1) ellátja a szótárak fő funkcióit (kommunikatív és normatív), 2) lehetővé teszi a használó számára, hogy ellenőrizze vagy bővítse nyelvi ismereteit, 3) hasznos az oktatási folyamatban, 4) könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát, 5) világos szerkezetű, 6) a szakterület specialistái állították össze, 7) a címszavak kiválasztásának szempontjai egyértelműek, 8) neologizmusokat tartalmaz, 9) könnyen olvasható és érthető szócikkeket tartalmaz, 10) megfelelő szemléltető anyagot tartalmaz. A FELMÉRÉS ÉS MÓDSZEREI Az elmélet egyetlen nézőpontot tükrözhet, de a célközönség, illetve a szótárhasználók szokásai és igényei kétségtelenül fontosak; ezt szem előtt tartva a lett terminográfiával kapcsolatos szélesebb körű kutatás részeként online felmérést végeztek a terminológiai szótárak használatáról. A kutatás ismerteti a terminográfia elméletét és gyakorlatát, valamint bemutatja a következők Terminoloģija | 2022 | 29 69 a modern lett terminológiai szótárakat különféle szempontok szerint: témakör, célközönség, terjedelem stb. Emellett szakirodalmi áttekintés, az ágazati terminológiai szakemberek és kiadók véleményének összegyűjtése, valamint a szótárhasználók körében megfigyelhető bevált gyakorlatok alapján iránymutatásokat dolgoznak ki a terminológiai szótárak készítéséhez. In 2021, an online survey of dictionary users was conducted with an aim to learn the habits of using terminological dictionaries. Bachelor-, master-, and doctoral-level students were selected as the main respondents of the survey. In total, the survey covered 14 questions which revealed the type of terminological dictionaries – online or printed – the students prefer; the situations in which the terminological dictionaries are mainly used; it revealed the importance of officially approved dictionaries, the importance of providing equivalents of terms in other languages, the importance of the dictionary being not more than five years old, etc. This article analyses the answers to one of the survey’s open questions: “Which should be characteristics/features of an ideal terminological dictionary? Please mention two or three!” The survey was completed by 161 respondents. Of those, 106 were bachelor, fifteen master, and 40 doctoral students. Of the 161 respondents, 114 were women and 47 were men. Regarding the age groups, 85 respondents were between 18 and 24 years of age, 47 between 25 and 34 years, 20 respondents between 35 and 49, and nine respondents were over 50 years of age. The gender and age indicators surveyed played a secondary role in the analysis of the results. Mainly, the answers were classified by the level or field of the students’ studies. The comparison of the data obtained in the survey was based on the views of the industry’s leading specialist and terminologists. EREDMÉNYEK ÉS MEGVITATÁSUK A 161 válaszadó közül 156-an válaszoltak az ideális terminológiai szótárra és annak jellemzőire vonatkozó kérdésre. A válaszok az egyetlen szótól a mélyreható elemzésig terjednek. Érdekes módon a 156 válasz közül 46-ban szerepel a könnyű szó, míg 43 alkalommal említik a megújított, frissített vagy naprakész kifejezéseket, például: – könnyen érthető a jelentése; könnyű eligazodni benne; – a terminusok megfelelnek az adott szakterület aktuális helyzetének; – a lehető leggyakrabban megújítják; – időszakosan frissítik. 70 Elīna Peina | Anita Helviga | Expectations of the Latvian Dictionary Users on the Ideal Terminological Dictionary A hallgatók válaszaiban az easy és a simple szavak egyaránt vonatkoznak magára a szótárra, annak elrendezésére és átláthatóságára, valamint a szöveg olvashatóságára. Ezek a válaszok arra is rámutatnak, hogy a hallgatók kényelmes, könnyen használható és rendszeresen frissített terminológiai adatbázist keresnek. A megbízható, szakmailag jóváhagyott, tudományosan jóváhagyott és jóváhagyott terminusok kifejezések 34 alkalommal fordulnak elő, például: – szakemberek által jóváhagyott, érthető magyarázatok; – a szótárnak megbízhatónak kell lennie. Ezek a válaszok arra utalnak, hogy egy terminológiai szótárnak vagy adatbázisnak rendelkeznie kell a terminológusok és a szakterület szakembereinek minőségi jóváhagyásával. Az interjúban (személyes interjú, 16|June 2020) Baltiņš hangsúlyozza, hogy a szótár összeállítóinak szakmai hozzáértése és felelősségvállalása fontosabb a jóváhagyás formai szempontjánál, mivel a jóváhagyott szótárakban szereplő terminusokat nem mind vitatja meg a bizottság, és önmagában a jóváhagyás ténye nem szavatolja a szótár minőségét. A felmérés eredményei azonban azt mutatják, hogy a terminológiai szakemberek minőségi jóváhagyása nagyon fontos a szótárhasználók számára. Negyvenöt válaszból kiderül, hogy a szótáraknak más idegen nyelveken is tartalmazniuk kell a terminusok megfelelőit, például: – legalább öt európai nyelven elérhető terminusok; – a terminusok több nyelven is elérhetők. A szótárhasználók szempontjából az egynyelvű, értelmező terminológiai szótárak nem túl praktikusak. Középiskolai szinten hasznosabbak lehetnek. A válaszok egy ellentétes nézőpontra is rávilágítanak. A válaszadók egy része rövid terminusmagyarázatot szeretne, például: – a lehető legtöbb szócikk, rövid magyarázatok; – rövid, tömör definíciók, ám több válaszban ennek éppen az ellenkezője szerepel, például: – a szócikk tartalmazza a terminus etimológiáját, esetleg részletesebb magyarázatát, például történeti összefüggéseit; – átfogó, de világos magyarázatok; – az adott terminus eredete és története, mert gyakran feltárja a terminus tágabb jelentését, és érthetőbbé teszi azt. Ezek a válaszok szorosan kapcsolódnak a válaszadók képzési területéhez. A válaszok alapján a bölcsészettudományi és természettudományi hallgatók érdeke, hogy a szócikk több Terminologija | 2022 | 29 71 információt tartalmazzon. Ez a tanulmányaik szintjével is összefügg: az alapképzésben részt vevő hallgatók számára a terminus rövid magyarázata nem feltétlenül tárja fel a fogalom teljes jelentését, és nem világít rá annak tartalmára. A mester- és doktori képzésben részt vevő hallgatók tudományos tapasztalata nagyobb, ezért a terminusok jelentésének megértése nem okoz problémát. Harmincnégy válasz szerint az ideális szótár fontos jellemzője, hogy minden terminus szócikkében példák szerepeljenek, például: – szerepeljenek a terminus tipikus használatát bemutató példák; – ne csak a jelentés, hanem olyan példák is szerepeljenek, amelyekben a terminust használják. Érdekes módon tizenöt válaszadó azt is szeretné, ha a terminus szinonimái is szerepelnének, például: – példákat és hasonló jelentésű szavakat adjon meg; – pontosság, magyarázatok, szinonimák; – értékes lenne, ha a szinonimák is megjelennének. A lett lexikográfiában akkor tekintenek jónak egy terminust, ha „egyértelműen különbözik a többi terminustól (lehetőleg nincsenek szinonimái és homonimái)” (Nacionālā enciklopēdija 2021). Az ilyen válaszok összefügghetnek azzal, hogy a hallgatókat gyakran emlékeztetik: a gördülékeny megfogalmazás érdekében kerüljék a szavak ismétlését a tudományos nyelvhasználatban (például a Microsoft Word intelligens szerkesztője kiemeli a szövegben egymáshoz túl közel álló azonos szavakat, és szinonima választására szólítja fel a szerzőt), ám ez nem vonatkozik a terminusokra. Következetes használatuk biztosítja, hogy a szöveg félreérthetetlen és világos legyen, ami a tudományos írás egyik kritériuma. Több válaszban is megemlítik a hallgatók, hogy a szócikknek információt kellene tartalmaznia a terminus forrásáról. Elsőre ez zavarba ejtőnek tűnik, ám a válaszokból kiderül, mire gondolnak: – Szerintem egy tökéletes terminológiai adatbázis pontosan feltünteti a terminus forrását; – Hivatkozást tartalmaz egy olyan forrásra, amely használja a terminust. Ez a jellemző összefügg azzal, hogy a lett nyelven elérhető online terminológiai adatbázisok többnyire több nyomtatott terminológiai szótár és terminuskészlet gyűjteményei, amelyeket nem frissítenek rendszeresen, vagy csak akkor frissítenek, amikor a kiadók új nyomtatott terminológiai szótárt jelentetnek meg. A hallgatók számára természetesen kényelmes a hivatkozások készítése: a nyomtatott szótárra való hivatkozás azt a hitelességet kölcsönzi, hogy a terminus szerkesztett és megbízható forrásból származik. Ezek a válaszok arra utalnak, hogy jelenleg vannak 72 Elīna Peina | Anita Helviga Expectations of the Latvian Dictionary Users on the Ideal Terminological Dictionary nincsenek olyan lett nyelvű terminológiai adatbázisok, amelyeket a terminológusok és az adott szakterület szakemberei rendszeresen frissítenének és gondoznának. A felmérésre adott válaszok más érdekes sajátosságokra is rávilágítanak, például arra az igényre, hogy a terminológiai adatbázisok olyan, még nem jóváhagyott, de a szakterületen széles körben használt terminusokat is tartalmazzanak: – Rengeteg terminus; a helyes terminusokat mutatják, és valóban azokat, amelyeket az iparág szakemberei használnak. Az ilyen terminusokat külön megjelöléssel lehetne feltüntetni a szótárban a szakterületen használt szakmai kifejezésekként; ez megakadályozná, hogy tudományos nyelvezetben használják őket, ugyanakkor a pályakezdő szakemberek számára elérhetők és értelmezettek lennének. KÖVETKEZTETÉSEK A felmérésre adott válaszok eredményei arra utalnak, hogy a hallgatók elsősorban a hivatalosan jóváhagyott terminusokat tartalmazó, rendszeresen frissített online terminológiai adatbázist tekintik ideális terminológiai szótárnak. Egyetlen hivatalos terminológiai adatbázis létrehozása megoldaná azt a problémát, hogy a hallgatók kétes minőségű digitális eszközöket online szótárnak vélnek. A felmérés egyik kérdésére válaszolva egy hallgató azt írta, hogy „tökéletes dolgok nem léteznek a világon”. A hallgatónak igaza van, de a terminológusokkal, a szakterületek szakembereivel, a kiadókkal, a lexikográfusokkal, a szótárhasználókkal és más szakértőkkel együttműködve kidolgozhatunk olyan irányelveket a terminológiai szótárak összeállításához, amelyek alapján olyan terminológiai forrás hozható létre, amelyben a felhasználók gyorsan és könnyen megtalálhatják, amit keresnek. A terminológiai adatbázisok nem hasznosak, ha nyomtatott terminológiai szótárak összefoglalójaként állítják össze őket, és nem frissítik rendszeresen, mivel a felhasználóik nem sok hasznukat veszik. A Covid-19-világjárvány önmagában 1000 új terminussal gazdagította az angol nyelvet. A lexikográfusok a coroneologisms kifejezésekről beszélnek (Roig-Marín 2020; Li 2021), miközben a lett terminológiában a terminológiai szótárakban szereplő neologizmusok kérdése továbbra is vita tárgya, ami azt jelenti, hogy a nyilvánosság szinte egyáltalán nem fér hozzájuk. A hallgatók ajánlásait be kell építeni a szótárak értékelési kritériumai közé, mivel a szótárhasználók fontos csoportját alkotják. A kérdés tágabb megközelítésekor az adatokat időrendi (különböző időszakok) és területi (különböző nemzetek és nyelvek tapasztalatai) szempontból egyaránt össze kellene hasonlítani. Néha a Terminoloģija | 2022 | 29 73 A szótárhasználók igényeinek figyelembevétele populizmusnak, a piaci elvárások kielégítésére irányuló törekvésnek vagy a tudományosan bizonyított és ellenőrizhető kritériumoktól való eltérésnek tekinthető, miközben a nyelv (beleértve a terminológiát és a terminográfiát is) főként használói révén létezik és fejlődik. Ezért az ilyen adatok kutatása nemcsak érdekes, hanem hasznos is. Köszönetnyilvánítás A kutatás az Európai Szociális Alap „A Liepājai Egyetem munkatársainak akadémiai karrierje: minőség és fenntarthatóság a doktori képzésben” című projektjének pénzügyi támogatásával valósult meg (No. 8.2.2.0/20/I/007). REFERENCES Baldunčiks Juris 2012a: Priekšvārds. = Forewords. – Vārdnīcu izstrāde Latvijā 1991–2010, pētījums J. Baldunčika vadībā, Rīga: LVA, 6–15. Baldunčiks Juris 2012b: Vārdnīcu izstrāde Latvijā: 1991–2010, pētījums J. Baldunčika vadībā, Rīga: LVA. Ball Liezh H., Bothma Theo J. D. 2018: Establishing evaluation criteria for e-dictionaries. – Library Hi Tech 26(1), 152–166. Béjoint Henri 2000: Modern lexicography: an introduction, Oxford/New York: Oxford University Press. Li Lan 2021: Words, dictionaries, sociology: The impact of coroneologisms. – Lexicography: Journal of ASIALEX 8(1), 80–104. National Encyclopedia 2021 – Termins, Iveta Pūtele. Available at: https://enciklopedija.lv/skirklis/5264-termins. Roig-Marín Amanda 2020: English-based coroneologisms. A short survey of our Covid-19 related vocabulary. – English Today 37(4), 193–195. Sviķe Silga, Gorbunovs Andrejs, Veckalne Aiga etc. 2020: Medicīnas terminu vārdnīca: mobilās lietotnes izstrādes metodoloģija un izmantotie digitālie resursi = Glossary of Medical Terms: Development of the Methodology of the Mobile Application and Digital Resources Used. – Vārds un tā pētīšanas aspekti: rakstu krājums 24(1), aut. Silga Sviķe, Andrejs Gorbunovs, Aiga Veckalne, Karina Šķirmante, Inga Kaija, Liepāja: LiePA, 412–424. Swanepoel Piet 2008: Towards a Framework for the Description and Evaluation of Dictionary Evaluation Criteria. – Lexikos 18(1), 207231. Šmite Astra 2012: Latvijā izdotās vārdnīcas (1991–2010). Bibliogrāfisks saraksts. = Dictionaries issued in Latvia (1991–2010). Bibliographical list. – Vārdnīcu izstrāde Latvijā: 1991–2010, pētījums J. Baldunčika vadībā, Rīga: LVA, 192–247. TTC – Situācijas izpēte latviešu terminoloģijas izstrādes, saskaņošanas un apstiprināšanas jomā: problēmu identifikācija un to risinājumi = Study of the situation on Latvian terminology in the field development and approval: identification of problems and their solutions, Rīga: Tulkošanas un terminoloģijas centrs, 2005. Гринев-Гриневич Сергей 2007: О принципах составления терминологических словарей = On the Principles of Compiling Terminological Dictionaries. – Terminologija 14, 20–36. 74 Elīna Peina | Anita Helviga | Expectations of the Latvian Dictionary Users on the Ideal Terminological Dictionary ŽODYNŲ VARTOTOJŲ LATVIŲ LŪKESČIAI DĖL IDEALAUS TERMINŲ ŽODYNO Santrauka Terminų žodynai sudaro 30–40 proc. visos latvių leksikografijos. Jie atlieka svarbų vaidmenį, nes terminologija sudaro kiekvienos kalbos mokslinį pagrindą. Tyrimo metu buvo atlikta terminų žodynų vartotojų apklausa, kurioje buvo pateikti pagrindiniai šių žodynų vartotojų įpročiai. Kadangi dabartinė leksikografija remiasi kalbos vartotojo poreikiais, rengiant žodyną labai svarbu praktiškai įgyvendinti šį „patogumo vartotojui“ aspektą. Tradiciškai geram žodynui priskiriama daug savybių, tačiau teorija gali atspindėti vieną požiūrį, o auditorijos arba žodyno vartotojų įpročiai ir poreikiai yra neabejotinai svarbūs. Pagrindiniai apklausos respondentai buvo bakalauro, magistrantūros ir doktorantūros studentai. Šiame straipsnyje pateikiami atsakymai į vieną iš apklausos atvirų klausimų: „Kokiomis savybėmis turėtų pasižymėti idealus terminų žodynas? Pateikite dvi ar tris!“ Apklausą užpildė 161 respondentas. Remiantis studentų atsakymais, pagrindinės idealaus terminų žodyno savybės yra tokios: lengva naršyti, pateikiama naujausia oficialiai patvirtinta terminija, dažnai atnaujinamas, terminai pateikiami keliomis kalbomis, pateikiami terminų vartojimo pavyzdžiai. Kai kurios savybės, pavyzdžiui, įrašo turinys ir ilgis, išsiskiria ir yra priešingos. Atsakymai glaudžiai susiję su respondentų studijų sritimi: humanitarinių ir gamtos mokslų studentai suinteresuoti, kad žodyno straipsnyje būtų pateikiama kuo daugiau informacijos, ir su respondentų studijų lygiu. Bakalauro studentams trumpos termino paaiškinimas nebūtinai atskleidžia visą sąvokos prasmę ir neatskleidžia jos reikšmės esmės. Magistrantams ir doktorantams, kurių mokslinė patirtis yra didesnė, terminų reikšmės supratimas nekelia problemų. Rengiant žodynus, reikėtų atsižvelgti į studentų rekomendacijas ir žodynų vartotojų įpročius. Gauta 2022-10-02 Elīna Peina Liepāja University Kurzeme Institute of Humanities Kūrmājas prospekts 13–303 Liepāja, LV-3401, Latvia E-mail [email protected] Anita Helviga Liepāja University Kurzeme Institute of Humanities Kūrmājas prospekts 13–303 Liepāja, LV-3401, Latvia E-mail [email protected] Terminologija | 2022 | 29 75