MOVEMENTS and DIRECTIONS, CONSTRUCTIONS and FORCES: Prevalent Metaphorical Source Domains in Hungarian Legal Texts

155Terminologija | 2024 | 31 doi.org/10.35321/term31-08 MOZGÁSOK és IRÁNYOK, KONSTRUKCIÓK és ERŐK: Az uralkodó Metaforikus forrástartományok a magyar jogi szövegekben MOZGÁS és IRÁNYOK, KONSTRUKCIÓK és ERŐK: A magyar jogi szövegekben uralkodó metaforaforrás-tartományok RÉKA SÓLYOM A magyarországi Református Egyház Károli Gáspár Egyetemének Magyar Nyelvészeti Tanszéke, TERMIK ORCID: https://orcid.org/0000-0003-0620-9262 ÖSSZEFOGLALÓ Funkcionális kognitív keret alkalmazásával e tanulmány a metaforikus műszaki terminusok szemantikájára összpontosít a magyar jogi nyelvben. Bár az egyértelmű terminusok fontosságát az ilyen nyelvhasználatban gyakran hangsúlyozzák, a fogalmi metaforák elősegítik a műszaki szövegek megértését. A jelen kutatás a minőségirányítás magyar nyelvű műszaki szövegeiben és a magyar jogszabályokban gyakran előforduló metaforák három típusára összpontosít. E metaforák és metaforikus kifejezések forrástartományai a MOZGÁSOK és IRÁNYOK, a KONSTRUKCIÓK, valamint az ERŐK. Az elemzés e prototipikus metaforákat és azok jogi szövegekben betöltött funkcióit jellemzi, két fontos jogszabály, nevezetesen Magyarország Alaptörvénye és a 2012. évi C. törvény, Magyarország Büntető Törvénykönyve magyar nyelvű szövegeiből vett példák alkalmazásával. KULCSSZAVAK: fogalmi metafora, metaforikus kifejezések, jogi szövegek, magyar jogszabályok, műszaki terminusok. ANOTÁCIÓ A tanulmány fő figyelme a metaforikus terminusok szemantikájára irányul a magyar jogi nyelvben, funkcionális kognitív keret alkalmazásával. Bár a terminusok egyértelműségének fontosságát gyakran hangsúlyozzák a jogi nyelvben, a fogalmi metaforák megkönnyítik a szakmai szövegek megértését. A jelen kutatás elsősorban három olyan metaforatípusra összpontosít, amelyek gyakran fordulnak elő a magyar szakmai minőségi Réka Sólyom156 MOZGÁSOK és IRÁNYOK, KONSTRUKCIÓK és ERŐK: a vezetéstudományi Prevalent Metaphorical Source Domains in Hungarian Legal Texts szövegekben és a magyar törvényekben. E metaforákra és metaforikus kifejezésekre a következő forrástartományok jellemzők: MOZGÁS és IRÁNYOK, KONSTRUKCIÓK és ERŐK. E prototipikus metaforákat és azok jogi szövegekben betöltött funkcióit két jelentős magyar jogszöveg példáin keresztül mutatjuk be – Magyarország Alaptörvényén és a magyar Büntető Törvénykönyv 2012. évi C. törvényén keresztül. KULCSSZAVAK: fogalmi metafora, metaforikus kifejezések, jogi szövegek, magyar jog, terminusok. 1. BEVEZETÉS A tanulmány két magyar jogszabályban előforduló metaforikus szakkifejezések szemantikájára összpontosít: Magyarország Alaptörvényében és a 2012. évi C. törvényben, Magyarország Büntető Törvénykönyvében. A fogalmi metaforák elméletén (Lakoff, Johnson 1980; Kövecses 2005, 2015) alapuló funkcionális kognitív keret alkalmazásával az elemzés a metaforikus kifejezések három típusára összpontosít, nevezetesen azokra, amelyek a mozgás és irányok, az építmények, valamint az erők forrástartományát tartalmazzák. E metaforatípusok elemzésének oka az, hogy a magyar nyelvű minőségirányítási és jogi szövegekkel kapcsolatos korábbi kutatások során a szerző megállapította, hogy e metaforatípusok elterjedtek (vö. Sólyom 2020a, 2022). Valójában e forrástartományok bizonyultak a leggyakoribb típusoknak Magyarország Alaptörvényének magyar szövegében (Sólyom 2023). A vizsgálat célja kettős. Elsőként feltárja és bemutatja a három forrástartományhoz kapcsolódó metaforikus kifejezéseket. Másodszor, az elemzés olyan metaforikus kifejezések prototipikus példáit mutatja be, mint például az „előmozdítja együttműködésüket” (‘shall promote their cooperation’, szó szerint: ‘shall move forward their cooperation’); „az emberi lét alapja” (‘human existence is based on <…>’, szó szerint: ‘the basis of human existence’); „elháríthatatlan akadályba ütközik” („áthághatatlan akadályok miatt lehetetlen”, szó szerint: „áthághatatlan akadályokba ütközik”), amelyek az e három forrástartomány-típusba tartozó fogalmi metaforák közé sorolhatók. 2. ELMÉLETI HÁTTÉR, KORÁBBI KUTATÁSOK ÉS HIPOTÉZIS Amint Rita Temmerman kiemelte, az egyértelmű terminusok fontosak az ideális tudományos kommunikációban (Temmerman 2002: 211). Igaz, hogy „A következetes és egységes terminológia a hatékony műszaki kommunikáció alapvető összetevője” (Bölcskei 2021: 88). Mindazonáltal világossá vált, hogy az olyan jelentéskonstruálási folyamatok, mint a metafora és 157Terminologija | 2024 | 31 a metonímia, elősegíthetik a megértés folyamatát a szaknyelvek esetében (vö. Temmerman 2007; Ureña, Faber, Buendía 2013 az orvosi nyelv és a tengerbiológia területén). Nyilvánvaló, hogy az olyan „fogalmi ösvények” (Kövecses 2021), mint a metafora, ténylegesen segítenek megérteni a műszaki terms (cf. Fóris, Faludi 2021). Egy funkcionális kognitív elemzés esetében fontos a kogníció szerepének és a nyelvi kreativitás jelenlétének vizsgálata. Amint Temmerman és Van Campenhoudt hangsúlyozza: „A kogníció dinamikája és a nyelv kreatív potenciálja iránti megújult érdeklődés a terminológiakutatás perspektíváit a szaknyelvekben létrejövő neologizmusok, a monozémia és poliszémia közötti vita, a homályossággal, szinonímiával, metaforával, frazeológiával stb. kapcsolatos kutatások felé mozdította el.” (Temmerman, Van Campenhoudt 2014: 1). A minőségirányítás magyar szaknyelvi terminusainak szemantikai és stilisztikai vizsgálata feltárta, hogy számos metaforatípus fordul elő, különböző forrástartományokkal. Például a szabványok magyar nyelvű szakmai szövegeiben, az európai uniós rendeletekben és a használati útmutatókban (vö. Sólyom 2020a, 2022). Az e szövegek neologizmusaira vonatkozó vizsgálatok feltárták, hogy a metaforikus jelentés jelentős hatással lehet a megértés folyamatára, ezért a metaforák fontos szerepet játszanak egy új terminus elterjedésében. A kutatások kimutatták, hogy azok a forrástartományok, amelyek a mindennapi nyelvhasználatban és az irodalmi szövegekben gyakoriak, a tudományos nyelvben is gyakoriak. A forrástartományok közül a konstrukciók (pl. épületek), az utazás, az erők, a mozgások, az irányok, a zene és a piac gyakran fordultak elő a minőségirányításról szóló magyar szövegekben, és közülük sok kimutatható Magyarország Alaptörvényének szövegében is (Sólyom 2023). A jelen elemzés keretét (a minőségirányítás terminusainak elemzéséhez hasonlóan) a fogalmi metaforák klasszikus kognitív elmélete adja, amely Lakoff és Johnson Metaphors We Live By (1980) című könyvén alapul. Lakoff és Johnson könyvükben rámutattak, hogy „a metafora áthatja a mindennapi életet, nemcsak a nyelvet, hanem a gondolkodást és a cselekvést is. Mindennapi fogalmi rendszerünk, amelynek keretében gondolkodunk és cselekszünk, alapvetően metaforikus természetű” (Lakoff, Johnson 1980: 3). Az elemzés során három elterjedt metaforikus forrástartományt vizsgálunk a két magyar jogi szöveg esetében, amelyek a korábbi elemzésekben a leggyakrabban fordultak elő. Ezek a forrástartományok a mozgások és irányok, a konstrukciók és az erők. A(z) Réka Sólyom158 MOZGÁSOK és IRÁNYOK, KONSTRUKCIÓK és ERŐK: e jogi Prevalent Metaphorical Source Domains in Hungarian Legal Texts szövegek esetében a tanulmány hipotézise szerint ezek a tartományok önállóan és kombinációban is előfordulnak, „egyértelmű” és „kevert” forrástartománytípusokat alkotva az ilyen kifejezésekben. Lakoff és Johnson kutatásai óta tudjuk, hogy: „A fogalmi metaforában részt vevő két tartománynak külön neve van. A fogalmi tartományt, amelyből metaforikus kifejezéseket merítünk egy másik fogalmi tartomány megértéséhez, forrástartománynak nevezzük, míg azt a fogalmi tartományt, amelyet ilyen módon értünk meg, céltartománynak nevezzük. <…> A céltartomány az a tartomány, amelyet a forrástartomány használatán keresztül próbálunk megérteni” (Kövecses 2010: 4). A hétköznapi metaforák fontos szerepet játszanak az „átlagos” emberek jelentéskonstruálási folyamataiban. Gyakran használjuk őket a mindennapi beszélgetésekben az új jelentések és neologizmusok kibontásának elősegítésére. Ez utóbbi a tudományos és műszaki nyelvek esetében is igaz, mivel a metaforák és a metaforikus kifejezések hozzájárulnak a neologizmusok pontos megértéséhez (vö. Sólyom 2020b). A jogi szövegek esetében, miután feltártuk a metaforikus kifejezések forrástartományait, bemutathatók a három leggyakoribb forrástartományhoz tartozó metaforák példái. Az elemzés során Magyarország Alaptörvényéből 136, Magyarország Büntető Törvénykönyvéből pedig 470 metaforikus kifejezést gyűjtöttünk össze. Összesen 606 metaforikus kifejezést gyűjtöttünk össze és vittünk be egy adatbázisba, a jelen tanulmány azonban csak a leggyakoribb típusokra összpontosít. Nyilvánvalóvá vált, hogy átfedések voltak a metaforikus kifejezések három fő típusa között: például a mozgások és irányok + erők, illetve a mozgások és irányok + építmények vegyes típusai között. Mivel ezek a típusok gyakran átfednek egymással (vagy legalábbis ugyanazon forrástartományon belül együtt fordulnak elő), e folyamat során a metaforatípusok vegyes kategóriáit dolgozták ki. 3. A metaforák elterjedt forrástartományainak típusai A KÉT ELEMZETT JOGI SZÖVEGBEN: CSOPORTOSÍTÁS, ÁTFEDÉSEK, A KATEGORIZÁLÁS KÉRDÉSEI Az elemzés során világossá vált, hogy az elemzett két törvény szövegeiben előforduló metaforikus kifejezések esetében nemcsak a forrástartományok „egyértelmű” típusai voltak jelen, hanem a mozgás és irányok forrástartománya is gyakran a fizikai erővel, esetenként pedig a 159Terminologija | 2024 | 31 konstrukció forrástartomány. Hasonlóképpen, a konstrukciók forrástartományai gyakran a konstrukciók forrástartományaival vagy erőkkel együtt fordulnak elő. Ez a jelenség átfedő kategóriák kialakulásához vezetett, de ezek közül nem mindegyiket lehetett mindkét törvény szövegében kimutatni. A két törvény esetében előforduló metaforikus kifejezések száma az 1. és 2. ábrán látható. Amint az 1. és 2. ábra mutatja, Magyarország Alaptörvénye esetében a fogalmi metafora leggyakoribb típusa a mozgások és irányok + konstrukciók típusú volt (vegyes típus, 61 metaforikus kifejezéssel), míg Magyarország Büntető Törvénye esetében a leggyakoribb típus a mozgások és irányok volt (143 példával). A konstrukciók forrástartománya mindkét törvény esetében fontos szerepet játszott (az Alaptörvényben 36, a Büntető Törvénykönyvben pedig 48 példával). A mozgások és irányok típus volt a harmadik legnagyobb 1. ábra. A leggyakoribb metaforikus forrástartományok tipológiája Magyarország Alaptörvényének magyar nyelvű szövegében 2. ábra. A leggyakoribb metaforikus forrástartományok tipológiája a 2012. évi C. törvény, Magyarország Büntető Törvénykönyvének magyar nyelvű szövegében Réka Sólyom160 MOZGÁSOK és IRÁNYOK, KONSTRUKCIÓK és ERŐK: az Prevalent Metaphorical Source Domains in Hungarian Legal Texts Alaptörvény esetében egy csoportot alkotnak (29 példa), és ez volt a helyzet a Büntető Törvénykönyvben is, itt azonban ezt a forrástartományt az erőkkel kombinálták (123 példa). A „tiszta” erők forrástartomány fontosabbnak bizonyult a Büntető Törvénykönyv esetében: 124 metaforikus kifejezéssel ez volt a második legnagyobb csoport, míg az Alaptörvény esetében ez bizonyult a negyedik legnagyobb kategóriának, mindössze 8 példával. A konstrukciókat és az erőket azonban mindkét szövegben összevonták: a Büntető Törvénykönyvben 31 példa tartozott ide, az Alaptörvényben pedig mindössze 8. Érdemes megjegyezni, hogy egyrészt az Alaptörvény szövegében – elnevezésének és funkciójának megfelelően – a konstrukciók forrástartományú metaforikus kifejezések aránya magasabb volt (26,47 %), mint a Büntető Törvénykönyv szövegében (10,21 %). Másrészt a szöveg témái és funkciója alapján az erő típusa nagyobb arányban fordult elő a Büntető Törvénykönyv szövegében (26,38 %), mint az Alaptörvény szövegében (5,88 %). Ezek az eredmények alátámasztják azt a jelenséget, hogy a szakmai szövegek témái hatással lehetnek a bennük előforduló metaforák és metaforikus kifejezések forrástartományaira. Ily módon a metaforák elősegíthetik a technikai terminusok jelentéseinek kidolgozását és megértését. 4. ELEMZÉS Mivel az egész korpuszban (a két törvény szövegeiben) 606 metaforikus kifejezés található, lehetetlen mindegyiket felsorolni és megvitatni. Ezért a jelen tanulmány a metaforák fő csoportjait tárgyalja, mielőtt a korpuszból származó, az alcsoportokra jellemző példákat megvitatná. Az elemzés a Magyarország Alaptörvényéből származó példákkal kezdődik, majd részletesen tárgyalja a Büntető Törvénykönyvből származó példákat. Mindkét jogszabály esetében a tanulmány először a metaforikus kifejezések „tiszta” csoportjait tárgyalja (vagyis azokat a típusokat, amelyekben a forrástartományok semmiféle keveredése nem található), majd a metaforikus kifejezések „kevert” típusait (vagyis azokat a típusokat, amelyekben több forrástartomány fordul elő) elemzi. Az egyes terminusok from the translated version of the laws are given, but as the questions of után az angol jelentések fordítása nem képezi jelen tanulmány tárgyát; csupán a magyar terminusok jelentésére fogok angolul hivatkozni, hogy kiemeljem a magyar jogi szövegek metaforikus nyelvezetét, de nem fogok részletesen foglalkozni a 161Terminologija | 2024 | 31 fordítás vagy ekvivalencia kérdéseivel. Ha azonban hasonló metaforák megtalálhatók az angol megfelelőikben, meg fogom említeni őket. 5. METAFORIKUS KIFEJEZÉSEK AZ ALAPTÖRVÉNYBŐL MAGYARORSZÁG JOGA: ALCSOPORTOK ÉS PÉLDÁK 5.1. A metaforikus kifejezések „egyértelmű” típusai KONSTRUKCIÓK (36 terminus) Magyarország Alaptörvényének szövegében 36 terminus tartozik ebbe a kategóriába. E metaforikus kifejezések esetében a fogalmi metafora forrástartománya a konstrukciók. A konstrukciók különböző részeit használják a metaforikus kifejezésekben a jogi terminusok kiemelésére. Ahogyan e törvény címében is (alaptörvény), a magyar szövegben általában egy konstrukció (például épület, ház) alapjára (vagyis egy alapzatra) utalnak. Az angol fordítás esetében ugyanazt a forrástartományt rendszerint részletesebben kidolgozzák. Például: az emberi lét alapja (2. o.) – human existence is based on (szó szerint: „az emberi lét alapja”), alapvető értékei (2. o.) – our fundamental <…> values, alapvető jogai (7. o.) – (their) fundamental rights. MOZGÁSOK és IRÁNYOK (29 kifejezés) E forrástartomány esetében a mozgás és az irány fogalmai együtt jelennek meg, mintha létezne egy mozgásban lévő entitás, amelynek a mozgási iránya mindig szerepelne. A mozgás folyamata utalhat cselekvésre vagy a mozgással járó cselekvés eredményére (vö. egy entitás állapota vagy helye a metaforikus kifejezésben valamely mozgás eredményeként értelmezhető). Például: előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal (3. o.) – shall promote their cooperation with each other and with Hungary (ahol az előmozdítja ige szó szerint azt jelenti: „előre mozgatja”), legfőbb ügyész (15. o.) – the Prosecutor General (ahol a legfőbb melléknév szó szerint azt jelenti: „a legmagasabb”), feladatés hatáskör (24. o.) – functions and powers (ahol a kör főnév szó szerint azt jelenti: „kör”). ERŐK (8 kifejezés) E metaforikus kifejezések esetében erők szerepelnek a magyar terminusokban. Az erők típusai utalhatnak akár durva (pl. terhel „megterhel”), akár erőszakos cselekvésekre (pl. megdönt „lerombol”). Például: Réka Sólyom162 MOZGÁSOK és IRÁNYOK, KONSTRUKCIÓK és ERŐK: terhelik azok a Prevalent Metaphorical Source Domains in Hungarian Legal Texts kötelezettségek (7. o.) – azok a kötelezettségek, amelyeket <…> garantálni kell (ahol a terhel ige szó szerint azt jelenti: „megterhel”), nemzetközi szerződésbe ütköző jogszabály (20. o.) – nemzetközi szerződéssel összeütköző jogszabály (ahol az ütköző melléknévi igenév szó szerint azt jelenti: „ütköző”), az alkotmányos rend megdöntésére <…> irányuló (27. o.) – az alkotmányos rend megdöntésére irányuló (ahol a megdöntés főnév szó szerint azt jelenti: „leütés, lerombolás”). 5.2. A metaforikus kifejezések „vegyes” típusai MOZGÁSOK és IRÁNYOK + ERŐK (61 terminus) Ez a kategória tartalmazza a legtöbb technikai terminust: az elemzett törvény esetében 61 kifejezést. A metaforikus kifejezések e típusában két fő csoport, a mozgások és irányok, valamint az erők kapcsolódnak össze. E forrástartományok kombinációja logikus, mivel az erők különböző irányokra lehetnek hatással, mozgásra késztetve vagy helyváltoztatásra bírva tárgyakat vagy személyeket – e kifejezések esetében sokszor dinamikus módon. Például: felfüggesztheti (28. o.) – felfüggeszthető (ahol a felfüggeszt ige jelentése: „felakasztható”), Az Alaptörvény hatálybalépése <…> (30. o.) – Az Alaptörvény hatálybalépése hatálybalépés (6. o.) – hatálybalépés. KONSTRUKCIÓK + ERŐK (2 terminus) A magyar Alaptörvényben mindössze 2 példa tartozik ebbe a kategóriába. Ezen alcsoport esetében a konstrukciók és az erők forrástartományai kapcsolódnak össze. Az ebbe a csoportba tartozó példaként tekinthető kifejezések a magyar korlát főnévhez kapcsolódnak, amelynek angol jelentése: „kerítés, akadály”. A kifejezés egyaránt társítható valamely konstrukció fogalmához, illetve korlátozó funkciója arra az erőre utal, amely nem engedi, hogy valami megtörténjen vagy végrehajtsák. Például: jogok gyakorlása <…> korlátozható (30. o.) – a <…> jog csak korlátozható (ahol a korlátozható jelentése: „akadállyal blokkolható”), az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható (30. o.) – az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható (a nem korlátozható szó szerinti jelentése means ‘cannot be blocked by a barrier’). 163Terminologija | 2024 | 31 6. METAFORIKUS KIFEJEZÉSEK A BÜNTETŐJOGBÓL MAGYARORSZÁG KÓDEXE: ALC S OPORTOK ÉS PÉLDÁK 6.1. A metaforikus kifejezések „egyértelmű” típusai MOZGÁSOK és IRÁNYOK (143 terminus) A magyar Büntető Törvénykönyv esetében a legtöbb példát tartalmazó metaforikus terminusok csoportja, összesen 143 terminussal, a mozgások és irányok típusa. A magyar Alaptörvény esetéhez hasonlóan a mozgás és annak irányai egyesülnek az ebbe a kategóriába tartozó metaforikus kifejezésekben. Például: a végszükség (4. o.) – szükségállapot (ahol a végszükség főnév jelentése: „végső szükséghelyzet”), az elkobzott dolog tulajdonjoga (…) az államra száll (18. o.) – Az elkobzott dolog tulajdonjoga az Államra száll (ahol a száll ige szó szerint azt jelenti, hogy ‘flies’) az engedély kereteit túllépve (p. 43) – meghaladva az engedély korlátait (ahol a túllép ige szó szerint azt jelenti: „túllépni valamin”) ERŐK (124 terminus) A második csoportot, amelyben egy metaforikus forrástartomány tanújelét fedezhetjük fel, a Magyarország Büntető Törvénykönyve esetében az erők típusa alkotja. Itt 124 terminus fordul elő, például: a büntetés korlátlanul enyhíthető (p. 4) – A büntetés korlátozás nélkül mérsékelhető (ahol az enyhíthető melléknévi igenév szó szerint azt jelenti: „mérsékelhető”) a szabadlábon lévő terhelt (p. 6) – a szabadlábon lévő vádlott (ahol a terhelt melléknévi igenév szó szerint azt jelenti: „megterhelt”) a fizetési kötelezettség erejéig (p. 18) – a fizetési kötelezettség mértékéig (ahol az erejéig jelentése: „valaminek az erejéig/határáig”, és az erő „force” szó szerepel benne a magyar szó gyökereként) KONSTRUKCIÓK (48 terminus) A harmadik „egyértelmű” metaforikus típust a konstrukciók forrástartományával rendelkező metaforikus kifejezések alkotják, amelyekhez a Magyarország Büntető Törvénykönyve esetében 48 terminus tartozik. Ez az alcsoport rendszerint vagy a konstrukciók valamely részét, vagy a metaforák forrástartományában a konstrukciókhoz kapcsolódó tevékenységeket tartalmazza. Például: erre a feltevésre alapos oka van (p. 4) – megalapozott oka van erre a feltevésre (ahol az alapos melléknév jelentése: „mélyreható”)