MOVEMENTS and DIRECTIONS, CONSTRUCTIONS and FORCES: Prevalent Metaphorical Source Domains in Hungarian Legal Texts

doi.org/10.35321/term31-08 MOZGÁSOK és IRÁNYOK, KONSTRUKCIÓK és ERŐK: elterjedt metaforikus forrástartományok a magyar jogi szövegekben MOZGÁSOK és IRÁNYOK, KONSTRUKCIÓK és ERŐK: elterjedt metaforikus forrástartományok a magyar jogi szövegekben RÉKA SÓLYOM Magyar Nyelvészeti Tanszék Károli Gáspár Református Egyetem, TERMIK ORCID: https://orcid.org/0000-0003-0620-9262 Ö S S Z E F O G L A L Ó A funkcionális kognitív keret alkalmazásával ez a tanulmány a metaforikus szakkifejezések szemantikájára összpontosít a magyar jogi nyelvben. Bár az ilyen nyelvhasználatban gyakran hangsúlyozzák az egyértelmű terminusok fontosságát, a fogalmi metaforák elősegítik a szaknyelvi szövegek megértését. A jelen kutatás a minőségirányítás magyar szaknyelvi szövegeiben és a magyar jogszabályokban gyakran előforduló metaforák három típusára összpontosít. Ezek a metaforák és metaforikus kifejezések a MOZGÁSOK és IRÁNYOK, a KONSTRUKCIÓK és az ERŐK forrástartományait foglalják magukban. Az elemzés jellemzi e prototipikus metaforákat és azok jogi szövegekben betöltött funkcióit, példákat hozva két fontos törvény magyar szövegéből: Magyarország Alaptörvényéből és a 2012. évi C. törvényből, Magyarország Büntető Törvénykönyvéből. KULCSSZAVAK: fogalmi metafora, metaforikus kifejezések, jogi szövegek, magyar jogszabályok, szakkifejezések. Ö S S Z E F O G L A L Ó A tanulmány funkcionális kognitív keretben vizsgálja a metaforikus szakkifejezések szemantikáját a magyar jogi nyelvben. Bár a jogi nyelvhasználatban gyakran hangsúlyozzák az egyértelmű terminusok fontosságát, a fogalmi metaforák elősegítik a szaknyelvi szövegek megértését. A jelen kutatás a magyar minőségirányítási szaknyelvi szövegekben és a magyar jogszabályokban gyakran előforduló metaforák három típusára összpontosít. Terminologija | 2024 | 31 155 Ezekre a metaforákra és metaforikus kifejezésekre a MOZGÁS és IRÁNYOK, az ÉPÍTMÉNYEK és az ERŐK forrástartományok jellemzők. A tanulmány e prototipikus metaforákat és jogi szövegekben betöltött funkcióikat mutatja be két jelentős magyar jogszabály, Magyarország Alaptörvénye és a 2012. évi C. törvény, Magyarország Büntető Törvénye szövegéből vett példák segítségével. LÉNYEGES KIFEJEZÉSEK: fogalmi metafora, metaforikus kifejezések, jogi szövegek, magyar jog, terminusok. 1. BEVEZETÉS A tanulmány két magyar jogszabály, Magyarország Alaptörvénye és a 2012. évi C. törvény, Magyarország Büntető Törvénye metaforikus szakkifejezéseinek szemantikájára összpontosít. A fogalmi metaforák elméletén alapuló funkcionális kognitív keret alkalmazásával (Lakoff, Johnson 1980; Kövecses 2005, 2015) az elemzés háromféle metaforikus kifejezést vizsgál, nevezetesen azokat, amelyek a MOZGÁS és IRÁNYOK, az ÉPÍTMÉNYEK, valamint az ERŐK forrástartományait tartalmazzák. E metaforatípusok elemzésének oka, hogy a magyar minőségirányítási és jogi szövegekkel kapcsolatos korábbi kutatásaiban a szerző ezeknek a metaforatípusoknak az elterjedtségét találta (vö. Sólyom 2020a, 2022). Valójában ezek a forrástartományok bizonyultak a leggyakoribb típusoknak Magyarország Alaptörvényének magyar szövegében (Sólyom 2023). A vizsgálatnak kettős célja van. Először is feltárja és bemutatja a három forrástartományhoz kapcsolódó metaforikus kifejezéseket. Másodszor az elemzés példákkal szemlélteti az ilyen metaforikus kifejezések prototipikus eseteit, például: „előmozdítja együttműködésüket” („elősegíti együttműködésüket”, szó szerint: „előremozdítja együttműködésüket”); „az emberi lét alapja” („az emberi lét alapja< …>”, szó szerint: „az emberi lét alapja”); „elháríthatatlan akadályba ütközik” („lehetetlen, mert leküzdhetetlen akadályokba ütközik”, szó szerint: „beleütközik elháríthatatlan akadályokba”), amelyek e három forrástartományhoz kapcsolódó fogalmi metaforák közé tartoznak. 2. ELMÉLETI HÁTTÉR, KORÁBBI KUTATÁSOK ÉS HIPOTÉZIS Rita Temmerman rámutatott, hogy az egyértelmű terminusok fontosak az ideális tudományos kommunikációban (Temmerman 2002: 211). Igaz, hogy „A következetes és egységes terminológia a hatékony szakmai kommunikáció alapvető összetevője” (Bölcskei 2021: 88). Ugyanakkor világossá vált, hogy a jelentéskonstruálási folyamatok, például a metafora és 156 Réka Sólyom MOVEMENTS and DIRECTIONS, CONSTRUCTIONS and FORCES: Prevalent Metaphorical Source Domains in Hungarian Legal Texts A metonímia elősegítheti a megértés folyamatát a szaknyelvek esetében (vö. Temmerman 2007, Ureña, Faber, Buendía 2013 az orvosi nyelv és a tengerbiológia területén). Nyilvánvaló, hogy az olyan „fogalmi ösvények”, mint a metafora (Kövecses 2021), ténylegesen segítenek megérteni a szakkifejezéseket (vö. Fóris, Faludi 2021). A funkcionális kognitív elemzés során fontos vizsgálni a megismerés szerepét és a nyelvi kreativitás jelenlétét. Ahogyan Temmerman és Van Campenhoudt hangsúlyozza: „A megismerés dinamikája és a nyelv kreatív potenciálja iránti megújult érdeklődés a terminológiai kutatások nézőpontját a szaknyelvekben megjelenő neologizmusok létrehozására, az egyjelentésűség és a többjelentésűség vitájára, a kétértelműséggel, a szinonímiával, a metaforával, a frazeológiával stb. kapcsolatos kutatásokra irányította” (Temmerman, Van Campenhoudt 2014: 1). A minőségirányítás magyar szakkifejezéseinek szemantikai és stilisztikai kutatása feltárta, hogy sokféle, különböző forrástartományból származó metafora fordul elő. Például a szabványok magyar szaknyelvi szövegeiben, az Európai Unió rendeleteiben és a felhasználói kézikönyvekben (vö. Sólyom 2020a, 2022). E szövegek neologizmusainak vizsgálata kimutatta, hogy a metaforikus jelentés jelentősen befolyásolhatja a megértés folyamatát, ezért a metaforák fontos szerepet játszanak egy új kifejezés elterjesztésében. A kutatások azt mutatták, hogy azok a forrástartományok, amelyek a mindennapi nyelvhasználatban és az irodalmi szövegekben gyakoriak, a szaknyelvben is gyakran előfordulnak. A minőségirányításról szóló magyar szövegekben gyakran jelentek meg olyan forrástartományok, mint a KONSTRUKCIÓK (pl. ÉPÜLETEK), az UTAZÁS, az ERŐK, a MOZGÁSOK, az IRÁNYOK, a ZENE és a PIAC; ezek közül sok a Vengrijos Alaptörvényének szövegében is kimutatható (Sólyom 2023). A jelen elemzés kerete (a minőségirányítási szakkifejezések elemzéséhez hasonlóan) a fogalmi metaforák klasszikus kognitív elmélete, amely Lakoff és Johnson Metaphors We Live By című könyvén alapul (1980). Lakoff és Johnson könyvükben rámutattak, hogy „a metafora áthatja a mindennapi életet, nem csupán a nyelvet, hanem a gondolkodást és a cselekvést is. Hétköznapi fogalmi rendszerünk, amelynek keretében gondolkodunk és cselekszünk, alapvetően metaforikus természetű” (Lakoff, Johnson 1980: 3). Az elemzés során a két magyar jogi szöveg esetében három olyan elterjedt metaforikus forrástartományt vizsgálunk, amelyek a korábbi elemzésekben a leggyakoribbnak bizonyultak. Ezek a forrástartományok a MOZGÁSOK és az IRÁNYOK, a KONSTRUKCIÓK és az ERŐK. Az esetükben Terminologija | 2024 | 31 157 e jogi szövegek esetében a tanulmány hipotézise az, hogy ezek a tartományok önállóan és kombinációban is előfordulnak, így az ilyen kifejezésekben „tiszta” és „kevert” típusú forrástartományokat alkotnak. Lakoff és Johnson kutatásai óta tudjuk, hogy: „A fogalmi metaforában részt vevő két tartománynak külön neve van. Azt a fogalmi tartományt, amelyből metaforikus kifejezéseket merítünk egy másik fogalmi tartomány megértéséhez, forrástartománynak nevezzük, míg azt a fogalmi tartományt, amelyet ily módon értünk meg, céltartománynak. <...> A céltartomány az a tartomány, amelyet a forrástartomány felhasználásával próbálunk megérteni” (Kövecses 2010: 4). A mindennapi metaforák fontos szerepet játszanak a „hétköznapi” emberek jelentésalkotási folyamataiban. Gyakran használjuk őket a mindennapi beszélgetésekben új jelentések és neologizmusok kidolgozásának elősegítésére. Ez a tudományos és műszaki nyelvek esetében is igaz, mivel a metaforák és metaforikus kifejezések segítik a neologizmusok pontos megértését (vö. Sólyom 2020b). A jogi szövegek esetében a metaforikus kifejezésekben feltárt forrástartományok elemzése révén példákat lehet bemutatni a három leggyakoribb forrástartományhoz tartozó metaforákra. Ebben az elemzésben 136 metaforikus kifejezést gyűjtöttek össze Vengrijos Alaptörvényéből, és 470-et Magyarország Büntető Törvénykönyvéből. Összesen 606 metaforikus kifejezést gyűjtöttek össze és vettek fel egy adatbázisba, a jelen tanulmány azonban csak a leggyakoribb típusokra összpontosít. Világossá vált, hogy a metaforikus kifejezések három fő típusa között átfedések vannak: például a MOZGÁSOK és IRÁNYOK + ERŐK, illetve a MOZGÁSOK és IRÁNYOK + KONSTRUKCIÓK kevert típusai. Mivel ezek a típusok gyakran átfedik egymást (vagy legalábbis ugyanazon forrástartományon belül együtt fordulnak elő), az eljárás során a metaforatípusok kevert kategóriáit alakították ki. 3. A KÉT ELEMZETT JOGI SZÖVEGBEN ELŐFORDULÓ METAFORÁK PREVALENS FORRÁSTARTOMÁNYAINAK TÍPUSAI: CSOPORTOSÍTÁS, ÁTFEDÉSEK, A KATEGORIZÁLÁS KÉRDÉSEI Az elemzés során világossá vált, hogy a két vizsgált törvény szövegében szereplő metaforikus kifejezések esetében nemcsak „egyértelmű” forrástartomány-típusok fordultak elő, hanem a MOZGÁSOK és IRÁNYOK forrástartomány gyakran a ERŐK forrástartománnyal, esetenként pedig a 158 Réka Sólyom MOVEMENTS and DIRECTIONS, CONSTRUCTIONS and FORCES: Prevalent Metaphorical Source Domains in Hungarian Legal Texts KONSTRUKCIÓK forrástartománnyal is kombinálódott. Hasonlóképpen, a KONSTRUKCIÓK forrástartomány gyakran fordul elő a KONSTRUKCIÓK vagy az ERŐK forrástartománnyal együtt. Ez a jelenség átfedő kategóriákat eredményezett, de ezek közül nem mindegyik volt kimutatható mindkét törvény szövegében. A két törvény metaforikus kifejezéseinek száma az 1. és 2. ábrán látható. 1. ábra. A leggyakoribb metaforikus forrástartományok tipológiája Magyarország Alaptörvényének magyar nyelvű szövegében 2. ábra. A leggyakoribb metaforikus forrástartományok tipológiája a 2012. évi C. törvény, Magyarország Büntető Törvénykönyvének magyar nyelvű szövegében Amint az 1. és 2. ábra mutatja, Magyarország Alaptörvénye esetében a fogalmi metaforák leggyakoribb típusa a MOZGÁSOK és IRÁNYOK + KONSTRUKCIÓK volt (vegyes típus, 61 metaforikus kifejezéssel), míg Magyarország Büntető Törvénykönyvében a MOZGÁSOK és IRÁNYOK típus fordult elő a leggyakrabban (143 példával). A KONSTRUKCIÓK forrástartomány mindkét törvény esetében fontos szerepet játszott (az Alaptörvényben 36, a Büntető Törvénykönyvben 48 példával). A MOZGÁSOK és IRÁNYOK típus az Alaptörvény esetében a harmadik legnagyobb Terminologija | 2024 | 31 159 csoportot alkotta (29 példával), és ugyanez volt a helyzet a Büntető Törvénykönyvben is, itt azonban ezt a forrástartományt az ERŐK forrástartománnyal kombinálták (123 példa). A „tiszta” ERŐK forrástartomány fontosabbnak bizonyult a Büntető Törvénykönyv esetében: 124 metaforikus kifejezéssel ez volt a második legnagyobb csoport, míg az Alaptörvényben mindössze 8 példával a negyedik legnagyobb kategóriának bizonyult. A KONSTRUKCIÓK ÉS ERŐK azonban mindkét szövegben kombinálódtak: a Büntető Törvénykönyvben 31, az Alaptörvényben pedig mindössze 8 ilyen példa fordult elő. Érdemes megjegyezni, hogy egyrészt Magyarország Alaptörvényének szövegében – elnevezésének és funkciójának megfelelően – nagyobb volt a KONSTRUKCIÓK forrástartományt tartalmazó metaforikus kifejezések aránya (26,47%), mint a Büntető Törvénykönyv szövegében (10,21%). Másrészt a szöveg témáinak és funkciójának megfelelően az ERŐK típusa nagyobb arányban fordult elő a Büntető Törvénykönyv szövegében (26,38%), mint az Alaptörvényében (5,88%). Ezek az eredmények alátámasztják azt a jelenséget, hogy a szaknyelvi szövegek témái hatással lehetnek a bennük előforduló metaforák és metaforikus kifejezések forrástartományaira. Ily módon a metaforák elősegíthetik a szaknyelvi terminusok jelentésének kidolgozását és megértését. 4. ELEMZÉS Mivel a teljes korpuszban (a két törvény szövegében) 606 metaforikus kifejezés található, nem lehetséges mindegyiket felsorolni és megvitatni. Ezért a jelen tanulmány először a metaforák fő csoportjait tárgyalja, majd a korpuszból származó, az alcsoportokra jellemző példákat veszi sorra. Az elemzés Magyarország Alaptörvényének példáival kezdődik, majd részletesen tárgyalja a Büntető Törvénykönyvből vett példákat. Mindkét jogszabály esetében először a metaforikus kifejezések „tiszta” csoportjait tárgyalja (vagyis azokat a típusokat, amelyekben nem figyelhető meg a forrástartományok keveredése), majd a metaforikus kifejezések „kevert” típusait (vagyis azokat a típusokat, amelyekben több forrástartomány fordul elő) elemzi. Minden kifejezés után megadja a törvények lefordított változatában szereplő angol jelentéseket, de mivel a fordítás kérdései nem tartoznak e tanulmány tárgyához, a magyar kifejezések angol jelentésére csupán azért utalok, hogy kiemeljem a magyar jogi szövegek metaforikus nyelvezetét; a fordítás kérdéseit azonban nem fejtem ki. 160 Réka Sólyom MOVEMENTS and DIRECTIONS, CONSTRUCTIONS and FORCES: Prevalent Metaphorical Source Domains in Hungarian Legal Texts vagy az ekvivalenciával. Ha azonban az angol megfelelőikben hasonló metaforák találhatók, megemlítem őket. 5. METAFORIKUS KIFEJEZÉSEK MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYÉBŐL: ALCsoPORTOK ÉS PÉLDÁK 5.1. A metaforikus kifejezések „tiszta” típusai KONSTRUKCIÓK (36 kifejezés) Magyarország Alaptörvényének szövegében 36 kifejezés tartozik ebbe a kategóriába. E metaforikus kifejezések esetében a fogalmi metafora forrástartománya a KONSTRUKCIÓK. A konstrukciók különböző részei a metaforikus kifejezésekben a jogi fogalmak kiemelésére szolgálnak. Ahogyan e törvény címében is (fundamental), a magyar szöveg rendszerint egy konstrukció (például épület vagy ház) alapjára (vagyis fundamentumára) utal. Az angol fordításban általában ugyanaz a forrástartomány bontakozik ki. Például: az emberi lét alapja (2. o.) – az emberi lét alapja (szó szerint: „az emberi lét alapja”), alapvető értékei (2. o.) – alapvető értékek <...>, alapvető jogai (7. o.) – (az ő) alapvető jogai. MOZGÁSOK és IRÁNYOK (29 kifejezés) E forrástartomány esetében a mozgás és az irányok fogalmai együtt jelennek meg, mintha létezne egy mozgásban lévő entitás, amelynek mozgásiránya mindig része a kifejezésnek. A mozgás folyamata utalhat egy cselekvésre vagy a mozgás cselekvésének eredményére (vagyis metaforikus kifejezésben egy entitás állapota vagy helye a mozgás eredményeként értelmezhető). Például: előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal (p. 3) – shall promote their cooperation with each other and with Hungary (where the verb előmozdítja literally means ‘it moves forward’), legfőbb ügyész (p. 15) – the Prosecutor General (where the adjective legfőbb literally means ‘the highest’), feladat- és hatáskör (p. 24) – functions and powers (where the noun kör literally means ‘circle’). ERŐK (8 kifejezés) E metaforikus kifejezések esetében erők szerepelnek a magyar terminusokban. Az erők típusai utalhatnak akár súlyos (pl. megterhel ’megterhel’), akár erőszakos cselekvésekre (pl. megdönt ’lerombol’). Például: Terminologija | 2024 | 31 161 terhelik azok a kötelezettségek (7. o.) – azok a kötelezettségek, amelyeket <...> biztosítani kell (ahol a terhel ige szó szerint azt jelenti: ‘megterhel’), nemzetközi szerződésbe ütköző jogszabály (p. 20) – a law which conflicts with an international treaty (where the participle ütköző literally means ‘bumping’), az alkotmányos rend megdöntésére <...> irányuló (27. o.) – az alkotmányos rend megdöntésére irányuló (ahol a megdöntés főnév szó szerint azt jelenti: ‘leütés, lerombolás’). 5.2. A metaforikus kifejezések „vegyes” típusai MOZGÁSOK és IRÁNYOK + ERŐK (61 kifejezés) Ez a kategória tartalmazza a legtöbb szaknyelvi terminust: az elemzett törvényben 61 kifejezést. Az ilyen típusú metaforikus kifejezésekben két fő csoport, a MOZGÁSOK és IRÁNYOK, valamint az ERŐK kapcsolódik össze. E forrástartományok kombinációja logikus, hiszen az erők különböző irányokra hathatnak, mozgásra késztetve vagy helyváltoztatásra bírva tárgyakat, illetve embereket – ezekben a kifejezésekben sokszor dinamikus módon. Például: felfüggesztheti (28. o.) – felfüggesztheti (ahol a felfüggeszt ige jelentése: ‘felakaszthat’), Az Alaptörvény hatálybalépése <...> (p. 30) – The entry into force of the Fundamental Law hatálybalépés (6. o.) – hatálybalépés. KONSTRUKCIÓK + ERŐK (2 terminus) A magyar Alaptörvényben mindössze 2 példa tartozik ebbe a kategóriába. Ebben az alkategóriában a KONSTRUKCIÓK és az ERŐK forrástartományai kapcsolódnak össze. Az ebbe a csoportba sorolható terminusok a magyar korlát főnévhez kapcsolódnak, amelynek angol jelentése ‘fence, barrier’. A szó vagy egy konstrukció fogalmához társítható, vagy korlátozó funkciója arra az erőre utal, amely megakadályozza valaminek a megtörténtét vagy végrehajtását. Például: jogok gyakorlása <...> korlátozható (30. o.) – a <...> jog csak korlátozható (ahol a korlátozható jelentése: ‘akadállyal elzárható’), az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható (p. 30) – the operation of the Constitutional Court may not be restricted (nem korlátozható, which literally means ‘cannot be blocked by a barrier’). 162 Réka Sólyom MOVEMENTS and DIRECTIONS, CONSTRUCTIONS and FORCES: Prevalent Metaphorical Source Domains in Hungarian Legal Texts 6. METAFORIKUS KIFEJEZÉSEK A MAGYAR BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVBŐL: ALCSOPORTOK ÉS PÉLDÁK 6.1. A metaforikus kifejezések „egyértelmű” típusai MOZGÁSOK és IRÁNYOK (143 terminus) A magyar Büntető Törvénykönyv esetében a legtöbb példát tartalmazó metaforikus terminuscsoport összesen 143 terminussal a MOZGÁSOK és IRÁNYOK típusa. A magyar Alaptörvény esetéhez hasonlóan az ebbe a kategóriába tartozó metaforikus kifejezésekben egy mozgás és annak irányai kapcsolódnak össze. Például: a végszükség (p. 4) – necessity (where the noun végszükség means ‘terminal necessity’) az elkobzott dolog tulajdonjoga (...) az államra száll (18. o.) – Az elkobzott dolog tulajdonjoga száll át az államra (ahol a száll ige szó szerinti jelentése: ‘repül’) az engedély kereteit túllépve (43. o.) – egy engedély korlátainak túllépése (ahol a túllép ige szó szerinti jelentése: ‘átlép vmit’) ERŐK (124 kifejezés) A második csoportot, amelyben egy metaforikus forrástartomány figyelhető meg, az ERŐK típus alkotja a magyar Büntető Törvénykönyvben. Itt 124 kifejezés fordul elő, például: a büntetés korlátlanul enyhíthető (4. o.) – A büntetés korlátozás nélkül csökkenthető (az enyhíthető igenév szó szerinti jelentése: „mérsékelhető”) a szabadlábon lévő terhelt (6. o.) – a vádlott szabadlábon (a terhelt igenév szó szerinti jelentése: „megterhelt”) a fizetési kötelezettség erejéig (18. o.) – a fizetési kötelezettség mértékéig (az erejéig jelentése: „valaminek az erejéig/határáig”, és a magyar szó gyökeként az erő szót tartalmazza) KONSTRUKCIÓK (48 kifejezés) A harmadik „egyértelmű” metaforatípus a KONSTRUKCIÓK forrástartományú metaforikus kifejezések csoportja; a magyar Büntető Törvénykönyvben 48 kifejezés tartozik ide. Ez az alcsoport rendszerint vagy a konstrukciók valamely részét, vagy a metaforák forrástartományában a konstrukciókhoz kapcsolódó tevékenységeket foglalja magában. Például: erre a feltevésre alapos oka van (p. 4) – alapos indoka van erre a feltevésre (ahol az ésszerű melléknév jelentése: „mélyreható”) alapos Terminologija | 2024 | 31 163 kizáró ok (22. o.) – a kizárás alapja (ahol a kizáró igenév jelentése szó szerint: „kizárva tartó”) az alapügy befejezése előtt (71. o.) – mielőtt a főügy befejeződik (ahol az alapügy főnév szó szerinti jelentése: „alapvető ügy”) 6.2. A metaforikus kifejezések „vegyes” típusai Magyarország Alaptörvényéhez hasonlóan a Büntető Törvénykönyv szövegében is találhatók metaforikus kifejezések „vegyes” típusai. Ezekben a kifejezésekben a metaforák kombinált forrástartományai segítik a jelentés kibontását. MOZGÁSOK és IRÁNYOK + ERŐK (123 terminus) A MOZGÁSOK és IRÁNYOK forrástartomány az ERŐK forrástartománnyal kombinálva tartalmazza a legtöbb példát ebben a szövegben, akárcsak Magyarország Alaptörvényében. A korpuszban 123 terminus képviseli ezt a típust. A Büntető Törvénykönyv e kategóriájába tartozó szakkifejezések rendszerint olyan folyamatra utalnak, amely mozgással és iránnyal jár (pl. emelkedés, esés), jelentésük azonban erők által kiváltott folyamatra utal. Például: többszörös visszaeső (p. 8) – multiple recidivist (where the noun visszaeső literally means ‘falling back’), az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése (13. o.) – az ügydöntő határozat jogerőssé és végrehajthatóvá vált (ahol az emelkedés főnév szó szerinti jelentése: „felfelé emelkedés”), ha ennek feltételei <...> fennállnak (21. o.) – ha a <...> feltételek <...> tekintetében teljesülnek (ahol a fennáll ige szó szerinti jelentése: „kiemelkedik”) KONSTRUKCIÓK + ERŐK (31 terminus) A másik „vegyes” csoport itt – akárcsak Magyarország Alaptörvénye esetében – a KONSTRUKCIÓK + ERŐK típus, amelyhez 31 terminus tartozik. Az ebbe a kategóriába sorolt terminusok az építkezéssel vagy az építés folyamatával kapcsolatos dolgokra utalnak, és ez a jelentés valamilyen erővel társul. Például: az elkövető büntethetőségét <...> korlátozza (3. o.) – az elkövető büntetőjogi felelősségre vonhatósága vagy a cselekmény büntethetősége <...> korlátozott (ahol a korlátoz ige jelentése: „akadállyal elzár”); a büntetés korlátlanul enyhíthető (4. o.) – korlátozás nélkül enyhíthető (ahol a korlátlanul határozószó szó szerinti jelentése: „úgy, hogy akadállyal nem lehet elzárni”). 164 Réka Sólyom MOVEMENTS and DIRECTIONS, CONSTRUCTIONS and FORCES: Prevalent Metaphorical Source Domains in Hungarian Legal Texts MOVEMENTS and DIRECTIONS + CONSTRUCTIONS (1 term) A Magyarország Büntető Törvénykönyve esetében e kombinációtípusból mindössze egy terminus volt kimutatható. Itt található a belépés főnév (amely a belép „belép” igéből képződik toldalékolással): az információs rendszerbe <...> való belépés (118. o.) – az információs rendszerhez való hozzáférést lehetővé tevő (ahol a belépés főnév szó szerinti jelentése: „belépés”). 7. ÖSSZEGZÉS A tanulmány Magyarország Alaptörvényének, valamint a 2012. évi C. törvénynek, Magyarország Büntető Törvénykönyvének leggyakoribb metaforikus terminustípusaira összpontosított. E metaforák forrástartományainak szemantikai elemzését funkcionális kognitív keretben végeztük el. Az elemzés kimutatta, hogy e két törvény leggyakoribb metaforikus forrástartományai a MOZGÁSOK ÉS IRÁNYOK, a KONSTRUKCIÓK és az ERŐK, valamint ezek kombinációi voltak. E metaforikus forrástartományok alapján a szövegekben különféle alcsoportokat azonosítottunk: voltak „egyértelmű” metaforikus kifejezéstípusok, amelyek konceptuális metaforájának alapját egyetlen tipikus forrástartomány alkotta, valamint „vegyes” típusok, amelyekben a három metaforikus tartomány kombinációja segítette a metaforikus terminusok jelentésének kidolgozását. Így a kutatás hipotézise igazolást nyert, és valamennyi típusra példákat mutattunk be. A jövőben bővíthető a magyar jogi terminusok gyűjteménye, és további grammatikai, valamint szemantikai elemzések végezhetők a prototipikus csoportok és példák feltárása érdekében, különös tekintettel a metaforák jelentéskonstruálási folyamatokban betöltött szerepére. Záró megjegyzés: A tanulmányt a Károli Gáspár Református Egyetem Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóközpontjának „Szükség van-e Magyarországon a jogi-közigazgatási nyelv reformjára? A jogi-közigazgatási terminológia stratégiájának kidolgozása” című kutatási projektje támogatta. Terminologija | 2024 | 31 165 SOURCES The Fundamental Law of Hungary. Available at: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100425.atv. Act C of 2012 the Criminal Code of Hungary. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200100.tv. REFERENCES Bölcskei Andrea 2021: Practices in Technical Communication and the Latest Challenges. – Linguistic Research In The Fields Of Content Development And Documentation, ed. Á. Fóris, A. Bölcskei, Budapest/Paris: Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary/L’Harmattan Publishing, 75–93. Fóris Ágota, Faludi Andrea 2021: Technical Writing and Documentation as Intralingual Technical Translation. – Linguistic Research In The Fields Of Content Development And Documentation, ed. Á. Fóris, A. Bölcskei, Budapest/Paris: Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary/L’Harmattan Publishing, 157–176. Kövecses Zoltán 2010: Metaphor: A Practical Introduction, second edition, New York/Oxford: Oxford University Press. Kövecses Zoltán 2021: Metaphoric Conceptual Pathways. – Cognitive Semantics 7(1), 135–153. Lakoff George, Johnson Mark 1980: Metaphors We Live By, Chicago/London: The University of Chicago Press. Sólyom Réka 2020a: Szaknyelvi szemantika. Funkcionális kognitív elemzések, [Semantics of Technical Languages. Functional Cognitive Analyses.] Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem/L’Harmattan Kiadó. Sólyom Réka 2020b: Neologisms in Hungarian Terms of Quality Assurance. – Taikomoji kalbotyra 14, 72–81. Sólyom Réka 2022: Meaning Construal Processes in the Hungarian Technical Terms of Quality Assurance. – Figurativity across Domains, Modalities and Research Practices, ed. A. Bagasheva, N. Tincheva, Newcastle upon Tyne: Cambridge Scholars Publishing, 58–78. Sólyom Réka 2023: Magyarország Alaptörvényének metaforikus terminusai – kognitív nyelvészeti elemzés. [Metaphorical Terms in the Fundamental Law of Hungary – a cognitive linguistic analysis.] – Glossa Iuridica 10(3), 65–78. Temmerman Rita 2002: Metaphorical Models and the Translation of Scientific Texts. – Linguistica Antverpiensia 1, 211–226. Temmerman Rita 2007: Les métaphores dans les sciences de la vie et le situé socioculturel. – Cahiers du Rifal 26, 72–82. Temmerman Rita, Van Campenhoudt Marc 2014: Introduction. – Dynamics and Terminology. An Interdisciplinary Perspective on Monolingual and Multilingual Culture-Bound Communication, ed. R. Temmerman, M. Van Campenhoudt, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 1–13. Ureña José Manuel, Faber Pamela, Buendía Miriam 2013: Frame Blending in Specialized Language: Harmful Algal Bloom. – Terminology 19(2), 175–201. JUDĖJIMAS IR KRYPTYS, KONSTRUKCIJOS IR JĖGOS: VENGRIJOS TEISĖS TEKSTUOSE VYRAUJANČIOS METAFORINIŲ ŠALTINIŲ SRITYS Santrauka Taikant funkcinį kognityvinį freimą (plg. Lakoff, Johnson 1980, Kövecses 2015), šiame straipsnyje pagrindinis dėmesys skiriamas metaforinių terminų semantikai vengrų teisės kalbos vartosenoje. Jame analizuojami dviejų Vengrijos įstatymų tekstai – Pagrindinis Vengrijos įstatymas ir 2012 m. Vengrijos Baudžiamojo kodekso C aktas. Konceptualiosios metaforos ir metaforiniai posakiai gali padėti suprasti specialiuosius tekstus. Tyrimas parodė, kad šiuose tekstuose dažnai pasitaiko metaforų tipų, 166 Réka Sólyom MOVEMENTS and DIRECTIONS, CONSTRUCTIONS and FORCES: Prevalent Metaphorical Source Domains in Hungarian Legal Texts kurių šaltinio sritys yra JUDĖJIMAS ir KRYPTYS, KONSTRUKCIJOS ir JĖGOS. Straipsnyje keliama hipotezė, kad šios sritys ne tik atsiranda atskirai, bet ir yra derinamos tarpusavyje, o tekstyne jos gali sudaryti mišrius pogrupius. Siekiant įrodyti hipotezę pirmiausia apibūdinamos šios prototipinės metaforos pagal jų šaltinio sritis, o tada pateikiami dviejų įstatymų pavyzdžiai pagal jų metaforų šaltinių grupes. Šio tyrimo tikslas yra dvejopas.1 Viena vertus, atskleisti ir pristatyti tuos vengriškus metaforinius posakius, kurie yra susiję su trimis šaltinio sritimis ir jų deriniais analizuojamuose vengrų teisiniuose tekstuose. Kita vertus, pateikti prototipinių metaforinių posakių pavyzdžių su analizuotomis šaltinio sritimis, suskirstyti tuos posakius į pogrupius (pvz.: JUDĖJIMAS ir KRYPTYS + JĖGOS, KONSTRUKCIJOS + JĖGOS, JUDĖJIMAS ir KRYPTYS + KONSTRUKCIJOS) ir išanalizuoti jų pasiskirstymą tekstyne, siekiant patvirtinti straipsnio hipotezę. Gauta 2024-04-30 Réka Sólyom Department of Hungarian Linguistics Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary, TERMIK 25–27 Dózsa György St. H–1146 Budapest Hungary E-mail [email protected] Terminologija | 2024 | 31 167