Conceptual Equivalence in Multilingual EU Terminology – Challenges and Possible Solutions

doi.org/10.35321/term31-05 Fogalmi ekvivalencia a többnyelvű uniós terminológiában – kihívások és lehetséges megoldások Fogalmi ekvivalencia a többnyelvű uniós terminológiában: kihívások és lehetséges megoldások ORSOLYA HEDVIG KARDOS Az Európai Unió Tanácsa1 ORCID-azonosító: https://orcid.org/0009-0003-8038-6715 Ö S S Z E F O G L A L Ó A cikk azt vizsgálja, milyen következményekkel jár a fogalomorientáció a fordításközpontú, többnyelvű terminológiai munkára nézve az Európai Unió kontextusában. Az uniós szövegekben szereplő terminusok és fogalmak egy adott fogalmi rendszer egyetemessége vagy sajátossága alapján három csoportba sorolhatók: egyetemes, EU-specifikus és országspecifikus terminusok és fogalmak. Ezek a terminusok gyakran együtt fordulnak elő az uniós szövegekben, ezért a fordítóknak ismerniük kell a természetüket ahhoz, hogy megtalálják a célnyelvi legjobb megfelelőt. A tanulmány ismerteti a különböző típusú terminusokkal dolgozó fordítók számára alkalmazható stratégiákat. Tárgyalja továbbá az országspecifikus dimenzióval rendelkező egyetemes terminusok fordításának kihívásait. Rámutat arra, hogy az ekvivalenciára vonatkozó információ hiánya, illetve az egyetemes és országspecifikus terminusok összetévesztése veszélyeztetheti a terminológiai rekordok megbízhatóságát. A 27 tagállam jogrendszereinek sokfélesége miatt, ha a célnyelvben nincs megfelelő terminus, a fordítóknak pontatlan vagy részleges megfelelők közül kell választaniuk. Ezért kulcsfontosságú jelezni a terminológiai adatbázisban, ha a célnyelvben nincs fogalmilag egyenértékű terminus. A fordítók támogatására az IATE, az EU fogalomorientált terminológiai adatbázisa, információt nyújt a terminusok eredetéről, valamint arról, hogy a különböző nyelvekben használt terminusok milyen mértékben felelnek meg egymásnak fogalmi szinten. Ez az információ azonban nem mindig rendszerezett. Gyakran csak több adatmező alapos vizsgálata után szerezhető meg. A tanulmány amellett érvel, hogy a terminológiai adatbázisrekordban megjelenített fogalom EU-specifikus vagy országspecifikus eredetének rendszeres feltüntetése, valamint egy új, opcionális ÁTVITELI MEGJEGYZÉS mező bevezetése, amely más többnyelvű terminológiai adatbázisok gyakorlatához hasonlóan tisztázná a terminusok közötti ekvivalencia mértékét, 1 Jogi nyilatkozat: A kifejtett nézetek kizárólag a szerző álláspontját tükrözik, és nem tekinthetők az EU Tanácsa hivatalos álláspontjának. Terminologija | 2024 | 31 97 nagyban segítené a fordítókat azáltal, hogy világosabban megértik az ekvivalenciaviszonyokat, és megalapozott döntéseket hozhatnak a célnyelvi terminusok kiválasztásakor. KULCSSZAVAK: uniós terminológia, fordításorientált terminológia, többnyelvű terminológia, fogalomorientáció, fogalmi ekvivalencia, az ekvivalencia mértéke, ekvivalenciamező. ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány azt vizsgálja, milyen jelentősége van a fogalomorientációnak az Európai Unió kontextusában végzett, fordításorientált, többnyelvű terminológiai munkában. Az uniós szövegek terminusai és fogalmai három csoportba sorolhatók aszerint, hogy mennyire univerzálisak, illetve mennyire sajátosak egy adott fogalmi rendszerre nézve: 1) univerzálisak, 2) uniós sajátosságúak, illetve 3) országspecifikusak. Ezek a terminusok gyakran együtt fordulnak elő az uniós szövegekben, a fordítóknak pedig tisztában kell lenniük a jellegükkel ahhoz, hogy megtalálják a célnyelvi legjobb megfelelőjüket. A tanulmány stratégiákat mutat be a különböző típusú terminusokkal dolgozó fordítók számára. Tárgyalja az országspecifikus vonatkozásokat hordozó univerzális terminusok fordításának kihívásait is, és bemutatja, hogyan ronthatja a terminológiai adatlapok minőségét az ekvivalenciára vonatkozó információk hiánya, valamint az univerzális és az országspecifikus terminusok összetévesztése. A tanulmány ismerteti az uniós sajátosságú terminusok nemzeti jogi nyelvre fordításának kihívásait a 27 tagállamban, amelyek jogrendszerei eltérnek egymástól. A tagállamok jogrendszereinek sokfélesége miatt, ha a célnyelvben nincs megfelelő terminus, a fordítóknak pontatlan vagy részleges ekvivalensek közül kell választaniuk. Ezért alapvető fontosságú jelezni a terminológiai adatbázisban, ha a célnyelvben nincsenek fogalmilag ekvivalens terminusok. A fordítók támogatása érdekében az IATE, az EU fogalomorientált terminológiai adatbázisa információt nyújt a terminusok eredetéről, valamint arról, hogy az egyes nyelvek konkrét terminusai által kifejezett fogalmak milyen mértékben ekvivalensek. Ez az információ azonban nem mindig rendszerezett. Gyakran csak több adatmező alapos vizsgálata után szerezhető meg. A tanulmány amellett érvel, hogy a fogalmi eredet — uniós vagy országspecifikus jelleg — rendszeres feltüntetése az adatbázis-bejegyzésben, valamint egy új, nem kötelező, ÁTVITELI MEGJEGYZÉS mező bevezetése, amely tisztázza a terminusok közötti ekvivalencia mértékét, ahogyan más többnyelvű terminológiai adatbázisokban is történik, nagyban segítené a fordítókat: világosabban megértenék az ekvivalenciaviszonyokat, és megalapozott döntéseket hozhatnának a célnyelvi terminusok kiválasztásakor. KULCSSZAVAK: uniós terminológia, fordításorientált terminológia, többnyelvű terminológia, fogalomorientáció, fogalmi ekvivalencia, az ekvivalencia mértéke, ekvivalenciamező. 98 Orsolya Hedvig Kardos | Conceptual Equivalence in Multilingual EU Terminology – Challenges and Possible Solutions 1. A FOGALOMORIENTÁCIÓ ÉS A TERMINOLÓGIAI EKVIVALENCIA ELVE A fogalomelemzés kulcsfontosságú a többnyelvű terminológiában, mivel a terminológia a fogalmakra (onomasziológiai megközelítés)2, nem pedig a szavakra (szemasziológiai vagy lexikográfiai megközelítés) összpontosít. Ha a terminológiai munka egynél több nyelvet érint — ahogyan az az uniós kontextusban történik —, a célnyelvi (CN) megfelelő megtalálásához először összehasonlító fogalomelemzést kell végezni. Éppen a terminológia fogalomorientált jellege miatt szigorú értelemben véve nem egyik nyelvről a másikra fordítjuk a terminusokat. Ehelyett fogalomelemzés alapján választjuk ki vagy alkotjuk meg a megfelelő CN-terminust. Mivel minden kultúra a saját nézőpontjából értelmezi a világot, a fogalmak gyakran nem azonosak a különböző nyelvek között. Az ISO 860:2007 szabvány (3.5. pont) az „ekvivalenciát” a következőképpen határozza meg: „különböző nyelvek olyan megnevezései közötti kapcsolat, amelyek ugyanazt a fogalmat képviselik”. Az ISO 25964-2:2013 elismeri, hogy a terminusok gyakran nem teljes mértékben ekvivalensek, és az ekvivalencia fokozatait pontos, pontatlan vagy közelítő, részleges, illetve nem ekvivalens kategóriákba sorolja. Azt is elismeri, hogy az ekvivalenciahelyzeteket általában nem lehet éles határokkal elválasztott kategóriákkal leírni, hanem inkább úgy, mint „az egzakt ekvivalencia és az ekvivalencia hiányának szélső pontjai között húzódó lehetőségek skálájának pontjait” (ISO 25964-2:2013, 51). Valójában ezen a kontinuumon belül elhelyezkedő esetek a legnehezebbek. Az 5. fejezetben a fent említett ekvivalenciakategóriákra hivatkozva tekintjük át a különböző ekvivalenciahelyzeteket. 2. AZ UNIÓS TERMINOLÓGIA FOGALMI ÖNÁLLÓSÁGA Az EGK Tanácsának 1/1958. számú rendelete3 meghatározza az Unió hivatalos és munkanyelveit, és előírja a dokumentumok többnyelvű előállítását, amelynek eredményeként az egyes „nyelvi változatok” egyformán hitelesek. A többnyelvű, szövegalapú, együttműködésen alapuló terminológiai munka ezért szerves része a fordításnak. Az önálló uniós fogalmi rendszer létezése azonban az uniós szövegek fordítását, illetve „többnyelvű megszövegezését” valóban 2 Az ISO 1087:2019 szabvány a „terminust” a következőképpen határozza meg: „nyelvi eszközökkel egy általános fogalmat képviselő megnevezés”. Az „általános fogalom” további meghatározása: „olyan fogalom, amely a felfogható vagy elképzelhető tárgyak potenciálisan korlátlan számára vonatkozik, és amelyeket közös tulajdonságaik alapján csoportba sorolnak”. 3 Consolidated version of the Regulation No 1/1958 of the EEC Council determining the languages to be used by the European Economic Community. Available at: http://data.europa.eu/eli/reg/1958/1(1)/2013-07-01. Terminologija | 2024 | 31 99 1. ábra. Több fogalmi rendszer együttélése kiválasztott nyelvekben, Fischer (2010a: 165) alapján egyedi. Az Európai Unió Bírósága a 283/81. sz. ügyben elismerte az uniós fogalmak autonómiáját, amikor kimondta, hogy „a közösségi jog sajátos terminológiát használ”, és hogy „a jogi fogalmak jelentése nem feltétlenül azonos a közösségi jogban és az egyes tagállamok jogában”. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös gyakorlati útmutatója az Európai Unió jogszabályainak megfogalmazásában részt vevők számára (JPG) az uniós jogszabályok megszövegezésével kapcsolatban is hangsúlyozza ezt az autonómiát, és azt tanácsolja, hogy „az egyes nemzeti jogrendszerekre jellemző fogalmakat vagy terminológiát körültekintően kell használni” (5. szakasz), valamint hogy „kerülni kell azokat a kifejezéseket, amelyek túlságosan szorosan kötődnek egy adott nemzeti jogrendszerhez” (5.3.2. szakasz). A cél a fogalmi különbségek elkerülése olyan átlátható kifejezések választásával, amelyek nem kötődnek egy adott jogrendszerhez. Ez a kulturális semlegesítés (Biel, Doczekalska 2020: 187) kihívást jelenthet, mivel a legtöbb kifejezés az uniós tagállamok jogrendszereiből származik (Fischer 2010b: 26; Stefaniak 2013: 64). Másfelől az új uniós fogalmak hatással lehetnek a nemzeti jogi nyelvre, ami az uniós és a nemzeti jogi nyelvek kölcsönhatását mutatja. Számos szerző (Klaudy 2007: 260; Rádai-Kovács 2009: 88; Fischer 2010a: 160; Schäffner, Adab 2001; Somssich és mások 2010: 66; Bergomi 2023) hangsúlyozza az uniós jog hibrid jellegét, amelyben egyetemes, uniós sajátos és országspecifikus fogalmak és kifejezések keverednek. Fischer (2010a: 165) alapján az 1. ábra azt szemlélteti, hogy a hivatalos nyelvek az EU és a tagállamok fogalmi rendszereit írják le. Ezért a nyelveken belüli összehasonlító terminológiai munka kulcsfontosságú a nemzeti és az uniós fogalmak közötti interferencia korlátozásához. Ez különösen fontos azoknál a nyelveknél, amelyek több tagállamban is hivatalosak. 100 Orsolya Hedvig Kardos | Conceptual Equivalence in Multilingual EU Terminology – Challenges and Possible Solutions Az uniós fogalmak autonómiájából adódóan bármely kifejezés uniós sajátossá válhat, ha uniós jogi aktus határozza meg. Például az „elsődleges energiafogyasztás” kifejezést az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv a következőképpen határozza meg: „a fogyasztók másodlagos energiával való ellátása céljából felhasznált bruttó primerenergia-fogyasztás”, így az IATE-ban uniós eredetű, uniós sajátos fogalomnak minősül (3549696. bejegyzés). Eközben az „elsődleges energiafogyasztás” tágabb, az energián kívüli célokra felhasznált energiát is magában foglaló, egyetemes kifejezés (IATE 48366). Hasonlóképpen, az IATE-ban két bejegyzés tartozik a „határ menti ingázó” kifejezéshez: az egyetemes „határ menti ingázó” (IATE 3550291), azaz „olyan személy, aki az egyik államban dolgozik, de egy szomszédos államban lakik, ahová rendszeresen visszatér”, valamint az uniós sajátos kifejezésként használt „határ menti ingázó” (IATE 865809), amelyet a 883/2004/EK rendelet így határoz meg: „bármely olyan személy, aki valamely tagállamban alkalmazottként vagy önálló vállalkozóként tevékenységet folytat, és egy másik tagállamban lakik, ahová főszabály szerint naponta vagy legalább hetente egyszer visszatér”. Sok esetben nemcsak fogalmi, hanem nyelvi különbség is van a megfelelő kifejezések között (lásd a 3550291. bejegyzésben szereplő spanyol „trabajador transfronterizo” és a 865809. bejegyzés „trabajador fronterizo” kifejezését). Ezért a fordító feladata a megfelelő terminológiai bejegyzés helyes azonosítása, ami megköveteli a fogalmi keret és a kifejezés eredetének megértését. 2.1. A különböző fogalmi rendszerekhez tartozó kifejezések együttes előfordulása Az országspecifikus jelentések és ajánlások olyan hibrid uniós szövegek tipikus példái, amelyekben egyetemes („foglalkoztatási ráta”, „munkanélküliség”, „munkaerőpiac” stb.), uniós sajátos („Szociális eredménytábla”, „Európai Szociális Jogok Pillére”) és országspecifikus („Közmunka-program”) kifejezések fordulnak elő együtt: „Magyarország a Szociális eredménytábla egyes mutatói tekintetében viszonylag jól teljesít, amelyek támogatják a Európai Szociális Jogok Pillérét, de továbbra is jelentős kihívásokkal néz szembe. A foglalkoztatási ráta valamivel meghaladja az uniós átlagot, a munkanélküliség pedig jóval alatta marad. Az egyenlőtlenség kisebb, mint sok más tagállamban, bár növekszik. A foglalkoztatás és a bérek terén a nemek és a képzettségi csoportok közötti különbségek az EU többi részéhez képest továbbra is jelentősek. A munkaerőpiaci eredmények a nők és a kiszolgáltatott csoportok, köztük a romák és a fogyatékossággal élők esetében gyengék. A Közmunka-program jelentősen visszaszorult, de még mindig túlméretezett, és nem eredményes a résztvevők elsődleges munkaerőpiaci állásokba történő eljuttatásában.” Source: COMMISSION STAFF WORKING DOCUMENT: Country Report Hungary 2020, SWD/2020/516 final. Terminologija | 2024 | 31 101 E kifejezéseket fogalmi sajátosságuk, illetve egyetemességük alapján a következőképpen soroljuk kategóriákba:4 a) Az egyetemes kifejezések szakterület-specifikusak, de nem kötődnek semmilyen közösséghez vagy szervezethez (Fischer 2010a: 67). Ilyenek például a tágabb helyi valóságokat jelölő kifejezések, mint a „tanár”, a „bíróság” vagy a „helyi önkormányzat”. Némelyikük a nemzetközi jogból ered, például az „egyetemesség elve”, míg másoknak, például a „fenntartható fejlődés” fogalmának, nincs nemzetközileg elfogadott meghatározása (Somssich et alii 2010: 112). b) Concerning EU-specific concepts, there are two approaches (Rádai-Kovács 2009: 85–90; Fischer 2010a: 155–160; Fischer 2010b: 28). In the narrower sense, only terms that originate in the basic legal and institutional framework of the European Union can be considered EU terms. The broader approach includes all terms that appear in EU texts. A balanced approach (Biel, Doczekalska 2020: 185–189) considers ‘EU supranational terms’ a special category of legal terminology with characteristics such as autonomy, multilingualism and continuity. They include terms created by the EU, such as the ‘pandemic emergency purchase programme’ (IATE 3589188) and existing universal terms redefined by the EU for its purposes, such as ‘removal’ (IATE 778629) as defined in Directive No 2008/115/EC vs. ‘removal’ as a universal term (IATE 3584070). EU-specific terms in IATE are identified by the ‘European Union’ domain and/or origin and include legal and administrative terms, and terms belonging to different policy areas under EU competence. c) Az országspecifikus kifejezések meghatározott országokból erednek, és azok társadalmi struktúráihoz, kultúrájához vagy hagyományaihoz kötődnek. Ezeknek a kifejezéseknek nincs megfelelőjük a célnyelvben (TL), és a fordítók számára a legnagyobb nehézséget jelentik, amint arra például Prieto Ramos és Cerrutti (2021: 166) is rámutat. A következő szakaszokban látni fogjuk, miért kulcsfontosságú, hogy a fordító megértse a kifejezés természetét (egyetemes, uniós sajátos vagy országspecifikus) ahhoz, hogy megtalálja a megfelelő kifejezést a célnyelvben (TL). 4 A „diskurzusjellemzőik” alapján történő, hasonló kifejezéskategorizáláshoz lásd Prieto Ramos, Cerutti (2021: 160). 102 Orsolya Hedvig Kardos Conceptual Equivalence in Multilingual EU Terminology – Challenges and Possible Solutions 2.2. Összehasonlító terminológiai munka A fordítók különböző stratégiákat alkalmaznak attól függően, hogy egy terminus univerzális, EU-specifikus vagy országspecifikus fogalmat jelöl-e. a) Univerzális terminusok esetében a fordítóknak meg kell állapítaniuk a forrásnyelvi (SL) terminus és a célnyelvi (TL) terminus közötti fogalmi egyenértékűséget. Fischer (2010a: 173) ezt a nyelvek közötti összehasonlítást horizontális összehasonlító terminológiai munkának nevezi. Ideális esetben az univerzális SL-terminusoknak pontos megfelelőjük van a TL-ben. Egyes univerzális terminusoknak azonban nincs pontos TL-megfelelőjük, csak pontatlan vagy részleges megfelelőjük, esetleg egyáltalán nincs megfelelőjük. Ilyenkor a fordítók vagy i. pontatlan vagy részleges megfelelőt (funkcionális megfelelőt) használnak, vagyis olyan TL-terminust, amely egy, az SL-fogalmat betöltő funkcióval azonos TL-fogalmat ír le, vagy ii. fordítási megfelelőt alkalmaznak, azaz olyan TL-terminust, amelyet az SL-fogalom leírására alkottak meg (Fischer 2010a: 86–88). A funkcionális és a fordítási megfelelők közötti választás a terminológiában az SL- és TL-fogalmak közötti hasonlóság mértékétől, valamint a kontextustól függ. Funkcionális megfelelőt választanak, vagyis honosító stratégiát alkalmaznak, ha jelentős az átfedés; ha viszont jelentős az eltérés, a fordítási megfelelő, azaz az idegenítő stratégia részesül előnyben. A kontextus is befolyásolhatja a választást: olykor a honosító stratégia előnyösebb, hogy a terminus ismerősebb legyen. b) Az EU-specifikus terminusok esetében az EU fogalmi rendszerének autonómiája miatt nemcsak a nyelvek közötti, hanem az egy nyelven belüli egyenértékűség is szerepet játszik. A fordítók ellenőrzik az EU-specifikus fogalom és a TL-ben esetleg már létező fogalmak közötti egyenértékűséget. Ezt az egy nyelven belüli összehasonlító folyamatot Fischer (2010a: 177) vertikális összehasonlító terminológiai munkának nevezi. Az EU fogalmi rendszerének autonómiája miatt rendszerint a fordítási megfelelőket választják a funkcionális megfelelők helyett (amelyeket Stefaniak 2013: 63 „nemzeti terminusoknak” is nevez), mivel a nemzeti terminusok használata torzíthatja az uniós szöveg üzenetét, és nem lenne egyértelmű, hogy a terminus uniós fogalmat jelöl. Ez a szükségszerűség azt eredményezi, hogy az uniós szövegek gyakran idegenül és nem anyanyelvi jellegűnek hatnak, amint arra számos szerző rámutatott (pl. Koskinen 2000: 90). c) Az egy adott országra vagy szervezetre jellemző terminusoknak nincs pontos megfelelőjük más nyelvekben, kivéve, ha az adott országnak vagy Terminologija | 2024 | 31 103 szervezetnek több hivatalos nyelve van. A fordítók itt is vagy i. honosító stratégiát alkalmaznak funkcionális megfelelő választásával, vagy ii. az idegenítő megközelítést választják, és fordítási megfelelőt alkotnak. Az egyes fenti terminustípusok lehetséges egyenértékűségi fokozatait, valamint azokat a megfelelő stratégiákat, amelyekkel a terminusok TL-re fordíthatók, az alábbi táblázat foglalja össze: 1. táblázat. Az SL-terminusok típusai, egyenértékűségük foka és a TL-megfelelőik megtalálására vagy létrehozására alkalmazható stratégiák AZ SL-TERMINUS TÍPUSA UNIVERZÁLIS FOGALMAKAT JELÖLŐ TERMINUSOK EU-SPECIFIKUS FOGALMAKAT JELÖLŐ TERMINUSOK ORSZÁGSPECIFIKUS FOGALMAKAT JELÖLŐ TERMINUSOK Az egyenértékűség foka pontos egyenértékűség közelítő/részleges/nincs egyenértékűség pontos egyenértékűség közelítő/részleges/nincs ekvivalencia Fordítási stratégiák a célnyelvi terminusokhoz meglévő célnyelvi terminus használata fordítási ekvivalens létrehozása funkcionális ekvivalens használata fordítási ekvivalens létrehozása funkcionális ekvivalens használata fordítási ekvivalens létrehozása funkcionális ekvivalens használata 3. FOGALOMORIENTÁCIÓ AZ IATE-BAN Az EU terminológiai adatbázisa, az IATE (Interactive Terminology for Europe: www.iate.europa.eu), a legtöbb más adatbázishoz hasonlóan fogalomorientált. Több mint 650 000 bejegyzésével és 24 uniós, valamint néhány további nyelven szereplő közel 7 millió terminusával a világ egyik legnagyobb többnyelvű adatbázisa. 2004 óta használják az EU-specifikus terminológia kezelésére. Mivel az IATE erősen többnyelvű, egy bejegyzésben minden terminusnak ugyanahhoz a fogalomhoz kell kapcsolódnia. Ezt többek között a bejegyzés szerkezete és az általa tartalmazott kulcsfontosságú adatmezők biztosítják, amint azt alább látni fogjuk. 3.1. Nyelvfüggetlen szint (LIL) Ez a szint a teljes bejegyzésre vonatkozó adatokat tartalmazza, beleértve az adminisztratív metaadatokat és a fogalomhoz kapcsolódó információkat, például a DOMAIN, ORIGIN és CROSS-REFERENCES mezőket. Az IATE szakterületei az EU többnyelvű tezauruszához, az EuroVochöz igazodnak. Az ORIGIN mező a fogalom földrajzi vagy intézményi (pl. EU- vagy ENSZ-) eredetét jelöli. A CROSS-REFERENCES mező összekapcsolja a kapcsolódó bejegyzéseket. 104 Orsolya Hedvig Kardos Conceptual Equivalence in Multilingual EU Terminology – Challenges and Possible Solutions 2. ábra. Az 853538. számú IATE-bejegyzés nyelvfüggetlen szintje Ideális esetben a definícióknak nyelvfüggetlennek kellene lenniük, és minden nyelvi szekcióban megfelelőkkel kellene rendelkezniük. Mivel azonban nem létezik nyelvfüggetlen rendszer a fogalmak meghatározására, minden nyelvi szekció önállóan határozza meg a fogalmat. Ez a fogalmi információk megoszlásához vezet a nyelvfüggetlen és a nyelvspecifikus szintek között, ami a definíciók nyelvek közötti eltéréseit eredményezheti (Kardos, Rádai-Kovács 2014: 168). 3.2. Nyelvi szint (LL) Ez a szint a fogalomra vonatkozik, egy meghatározott nyelven íródik, és az adott nyelv valamennyi terminusára érvényes. Itt jelennek meg a különböző nyelvű definíciók. Az IATE egy horgonynyelvet használ a többi nyelv viszonyítási alapjaként, hogy biztosítsa: a definíciók ugyanarra a fogalomra utalnak. Ez a kulcsfontosságú alapelv biztosítja, hogy „minden bejegyzés egyetlen fogalomnak felel meg, amely „horizontálisan” valamennyi nyelvre, „vertikálisan” pedig az egyes nyelvek valamennyi terminusára érvényes” (IATE Handbook, 81). A horgonynyelv általában az angol vagy a francia, és rendszerint annak a szövegnek a forrásnyelve, amelyben a terminus először megjelenik. Országspecifikus fogalmak esetén azonban a horgonynyelvnek az érintett ország vagy intézmények hivatalos nyelvének kell lennie, és az érintett országot/intézményt fel kell tüntetni az Origin mezőben. A fogalomhoz kapcsolódó további információkat a Notes mező tartalmazza. A horgonynyelv hiánya vagy az, ha a különböző nyelvek eltérő fogalmakat határoznak meg, potenciálisan hibássá teheti a bejegyzést. Ezért minden nyelvi szekciónak a horgonynyelv által meghatározott fogalomra kell vonatkoznia. Terminologija | 2024 | 31 105 3. ábra. Az IATE 853538. számú bejegyzésének nyelvi szintje 3.3. A terminus szintje (TL) Ezen a szinten egy vagy több, meghatározott nyelvű terminus található. A TERMINUSOK mellett ezen a szinten RÖVIDÍTÉSEK, KIFEJEZÉSEK, KÉPLETEK, RÖVIDÍTETT FORMÁK vagy KERESŐKIFEJEZÉSEK is szerepelhetnek (olyan terminusok vagy helyesírási változatok, amelyek kereshetők, de a találati listában nem terminusként jelennek meg). A „terminusautonómia” elvével összhangban a terminusokat külön TERMINUS mezőkben kell rögzíteni. Ha egy bejegyzés szinonimákat tartalmaz, fontos meggyőződni arról, hogy valamennyi terminus ugyanarra a fogalomra utal; a „közelítő szinonimák” esetében pedig a TL-megjegyzések használhatók a használatuk magyarázatára. Ezen a szinten a nyelvtani, nyelvi vagy regionális használatra vonatkozó információk is szerepelnek. 4. ábra. Az IATE 853538. számú bejegyzésének terminusszintje 106 Orsolya Hedvig Kardos Conceptual Equivalence in Multilingual EU Terminology – Challenges and Possible Solutions 4. KÜLÖNBÖZŐ FORGATÓKÖNYVEK Ez a szakasz az ekvivalencia lehetséges eseteit vizsgálja. Rámutat arra, hogy ha a különböző nyelveken meghatározott terminusok között nincs pontos ekvivalencia, az ekvivalencia-kapcsolatok megállapításához gondosan meg kell vizsgálni a különféle adatmezőket. Emellett gyakran nem világos, hogy a TL-terminusok fordítási vagy funkcionális ekvivalensek-e. Ezt ismét csak több adatmező alapos vizsgálatával lehet megállapítani. A bemutatott példák különböző nyelvekből és az uniós jogalkotási hatáskörök különböző területeiről származnak. 4.1. Országspecifikus dimenziókkal rendelkező univerzális terminusok A különböző szakterületekhez tartozó univerzális terminusoknak a legtöbb esetben pontos ekvivalenseik vannak a TL-ben: pl. EN: ‘carbon sink’, FR: ‘puits de carbone’, DE: ‘Kohlendioxidsenke’, IT: ‘pozzo di assorbimento’ (IATE 897482). Nemcsak a műszaki terminusok, hanem például a pénzügyi neologizmusok is lehetnek univerzálisak: a ‘crowdfunding’ terminusnak (IATE 3542067) az összes uniós nyelvben vannak pontos ekvivalensei: FR ‘financement participatif’, DE ‘Schwarmfinanzierung’, ES ‘financiación participativa’ stb. Ilyen esetekben az uniós jogi aktusok (például az európai közösségi finanszírozási szolgáltatókról szóló (EU) 2020/1503 rendelet) rendszerint a már meglévő, szakterület-specifikus terminológiát veszik át, hogy elkerüljék az ugyanazon univerzális fogalomra vonatkozó párhuzamos uniós és nemzeti terminológiák kialakulását. Egyes univerzális fogalmaknak azonban nincs széles körben elfogadott meghatározásuk, ami a régiók, országok vagy szervezetek közötti különbségek miatt pontatlan vagy részleges ekvivalencia-kapcsolatokhoz vezet. Ez különösen a jogi, társadalmi, kulturális és politikai területeken szembetűnő, ahol eltérő struktúrák érvényesülnek. A jogi terminusoknak jellemzően egyes nyelvekben vannak pontos ekvivalenseik, más nyelvekben viszont nincsenek, mivel a tagállamok jogrendszerei különböznek. Például a francia ‘procureur général’ terminus, azaz „magistrat qui représente le ministère public auprès des juridictions supérieures” (IATE 803207) egyes nyelvekben funkcionális ekvivalensekkel rendelkezik, másokban viszont nem. Magyarul például a ‘főügyész’ terminus hasonló fogalmat jelöl, míg angolul a ‘Prosecutor-General’ fordítási ekvivalenst javasolják, mivel az Egyesült Királyságban nem létezik ilyen jogintézmény; az ország még uniós tagállam volt, amikor ezt az adatbázis-bejegyzést rögzítették. Írországban ezt a szerepet a Director of Public Prosecutions tölti be, de ezt a lehetséges funkcionális ekvivalenst a bejegyzés nem tünteti fel. A német nyelvű részben, Terminologija | 2024 | 31 107 több országspecifikus ekvivalens jelenik meg: Németország esetében a „Generalstaatsanwalt”, Ausztria és Belgium esetében pedig a „Generalprokurator”. Olasz nyelven fordítási ekvivalenst javasolnak: „procuratore generale”, a szócikkben szereplő megjegyzés pedig tisztázza, hogy az olasz jogrendszerben más az elnevezése ennek a funkciónak. Így míg egyes nyelvek funkcionális ekvivalenseket vagy több országspecifikus terminust javasolnak, mások fordítási ekvivalenseket adnak meg. Ez az információ azonban csak a hivatkozásokból, a terminusok kontextusából vagy a megjegyzésekből következtethető ki. Az oktatási terminológia is kihívást jelenthet. A „teacher” terminus (IATE 770695) („személy, akinek feladata, hogy oktatási vagy képzési környezetben ismereteket, tudást vagy készségeket adjon át a tanulóknak”) egyes nyelvekben több ekvivalenssel rendelkezik. Az olasz „docente” terminus a tanárok valamennyi kategóriáját magában foglalja, míg az „insegnante” csak az iskolai és szakképzési tanárokra vonatkozik, az egyetemi oktatókat nem foglalja magában. Az „insegnante” esetében ezért az ekvivalencia csak részleges. Hasonlóképpen, a magyarban a „tanár” a leggyakoribb ekvivalens, amely az alap-, közép- és felsőfokú oktatásban tanító személyzetre utal (az óvodapedagógusokat nem foglalja magában), míg a specifikusabb „pedagógus” terminus az óvodai, alap- és középfokú oktatásban tanító személyekre vonatkozik (a felsőoktatásban alkalmazott oktatókat nem foglalja magában). Az IATE szerint az EU kontextusában az univerzálisabb „tanár” terminust kell használni, míg a „pedagógus” terminus minősítési címkéje „elfogadott”. Fordítóként ez az információ elegendő lehet a megfelelő terminus kiválasztásához a kontextusnak megfelelően. Ugyanakkor az angol és a magyar terminusok közötti ekvivalencia csak részleges, mivel a két magyar terminus egyike sem fedi le az óvodától a felsőoktatásig terjedő teljes oktatói kört; ezért mindkét terminus funkcionális ekvivalens. Bizonyos esetekben az ekvivalenciára vonatkozó információ hiánya, valamint az univerzális és az országspecifikus fogalmak összekeverése veszélyeztetheti a terminológiai szócikkek pontosságát. A „numéro d’identification fiscale” terminust, vagyis az „az adóalanyok azonosítására szolgáló, és ezáltal az adóügyek intézését megkönnyítő szám” fogalmát (IATE 913647, a francia mint nyelvvel) németül a német adórendszerre hivatkozva a következőképpen határozzák meg: „tizenegy számjegyű azonosító szám, amelyet minden állampolgár megkap; ez a születéstől a halált követő legfeljebb 20 évig érvényes, és ezen idő alatt egyedi és változatlan marad”. Hasonlóképpen, a spanyol meghatározás a spanyol adóazonosító számra utal. Ez nem okoz fordítási problémát, mert 108 Orsolya Hedvig Kardos Conceptual Equivalence in Multilingual EU Terminology – Challenges and Possible Solutions a német „Steuer-Identifikationsnummer” és a spanyol „número de identificación fiscal” terminus nem kötődik kifejezetten a német, illetve a spanyol kontextushoz, és biztonsággal használható az EU szövegeiben is, noha a meghatározott fogalmak eltérnek a francia fogalomtól. Az angol nyelvű részben szereplő megjegyzés valóban tisztázza, hogy „ez a szócikk az általános fogalomra vonatkozik”, nem pedig az országspecifikus azonosítószámokra. Az olasz meghatározás ezzel szemben összhangban van a franciával, ám a szócikk két, egyaránt Olaszországban használt terminust tüntet fel: az egyik az olasz adóalanyokra, a másik a külföldi illetőségű személyekre vonatkozik. Ezt a megjegyzések tisztázzák, de továbbra sem egyértelmű, hogy a két funkcionális ekvivalens közül melyiket kell használni az EU szövegeiben. További példaként az IATE 1392157. számú szócikkét idézzük, amely a „unemployment benefit” és a „jobseekers’ allowance” terminust a következőképpen határozza meg: „az állam által munkanélküli személynek folyósított juttatás”. Bár a fogalom univerzális, több nyelven az univerzális terminus mellett egy vagy több országspecifikus változat is szerepel. Az Egyesült Királyságban a „jobseeker’s allowance”, Németországban az „Arbeitslosengeld”, Svájcban az „Arbeitslosenentschädigung”, Olaszországban pedig a „prestazione di disoccupazione” terminust használják. Egyes nyelvek terminusszintű megjegyzésekkel jelzik a terminus országspecifikus jellegét, amint azt a német nyelvű rész megjegyzése is mutatja: „Ez a megfelelő terminus az uniós joggal összefüggésben. Az egyes államok szociális rendszereiben használt megnevezések ettől eltérnek.” Hasonlóképpen, a magyar nyelvű rész tisztázza, hogy a „munkanélküli ellátás” funkcionális ekvivalens, amelyet az uniós fordításokban kell használni, és eltér a hatályos magyar jogszabályokban szereplő fogalmaktól. Más nyelvek sem a megadott terminus országspecifikus jellegét nem említik kifejezetten, sem útmutatást nem adnak arra, hogy a szócikkben felsorolt terminusok közül melyik lenne a legmegfelelőbb egy uniós szövegben. Az univerzális és az országspecifikus terminusok szócikkeken belüli keverése zavart okozhat, mivel az EU gyakran használ univerzális terminusokat kifejezett meghatározás nélkül, ami lehetővé teszi, hogy azokat a különböző nyelvekben eltérően értelmezzék. Ez alááshatja a jogbiztonságot.5 Emellett, ha egy uniós jogszabályban szereplő fogalom jelentése eltér a nemzeti fogalmakétól, ezt a fogalmi önállóságot nyelvi szinten is tükrözni kell. Ilyen esetben félrevezető országspecifikus terminusokat használni (Somssich et alii 2020: 74). 5 Sok esetben az Európai Unió Bíróságának (EUB) kell tisztáznia vagy meghatároznia az uniós jogi fogalmakat, ha nincs egyértelmű meghatározás, vagy egyáltalán nincs meghatározás. Az uniós fogalom jelentését mindig az érintett rendelkezés kontextusának és célkitűzéseinek fényében kell meghatározni. Ezért az EUB által értelmezett fogalmak eltérhetnek egyes tagállamokban már használatos fogalmaktól (Somssich et alii 2010: 133). Terminologija | 2024 | 31 109 4.2. Országspecifikus dimenziókkal rendelkező uniós terminusok Az EU által létrehozott fogalmak esetében mindig pontos ekvivalenciáról van szó, mivel a megfelelő terminusokat valamennyi hivatalos uniós nyelven párhuzamosan hozzák létre, és sok esetben a vonatkozó jogi aktusokban is meghatározzák őket. Például az EKB (EU) 2020/440 határozatával létrehozott „pandemic emergency purchase programme” („PEPP”) egy eurórendszerbeli eszközvásárlási program, amelynek keretösszege 750 milliárd EUR (a határozat 1. cikkének (1) bekezdése). Az uniós terminusok fordításából eredő problémák nyelviek, nem pedig fogalmi jellegűek.6 Ezzel szemben az irányelvek – bár a tagállamokban nem közvetlenül alkalmazandók – átültetést igényelnek a nemzeti jogba. Ennek során az eredeti uniós jogi aktusban használt terminusok módosulhatnak. A jogbiztonság érdekében a kapcsolódó későbbi uniós jogi aktusokban az uniós irányelv terminológiáját kell követni, nem pedig az azt átültető nemzeti jogét. Következésképpen az uniós jogszabályokban használt terminusok eltérhetnek a nemzeti jogszabályokban szereplőktől. A legtöbb esetben azonban a nemzeti terminológia igazodik az eredeti uniós irányelvhez, így az uniós és a nemzeti jogszabályokban azonos terminusok szerepelnek. Erre példa a „distance contract” terminus, amelyet eredetileg a később hatályon kívül helyezett, majd módosított 97/7/EK irányelv határozott meg, és amelyet a 2011/83/EU irányelv váltott fel. Az irányelvben meghatározott terminusokat, így a francia „contrat à distance”, az olasz „contratto a distanza” és a német „Fernabsatzvertrag” terminust, bevezették a nemzeti jogszabályokba. Más esetekben a jogi harmonizáció, különösen az irányelvek átültetése, terminológiai közeledéshez vezethet. Például a „fiscal fraud” terminusnak (IATE 3550212) nem volt pontos magyar megfelelője mindaddig, amíg Magyarország az uniós harmonizációs kötelezettségeinek teljesítése érdekében nem módosította a 2012. évi C. törvényt, a Büntető Törvénykönyvet, létrehozva ezzel a költségvetési csalás bűncselekményét. Az uniós és a nemzeti terminusok, amelyek ugyanazt a fogalmat jelölik, egymás mellett is létezhetnek. E megnevezésbeli változatosságot gyakran az okozza, hogy egy irányelvet eltérő terminológiával ültettek át a nemzeti jogba, esetenként azért, mert az újonnan létrehozott uniós terminust (amely gyakran tükörfordítás) a nyelvi közösség nem fogadja el széles körben. A „passenger ship” terminusnak (IATE 897918) két magyar ekvivalense van: az uniós jogszabályokban használt „személyhajó” (a 2016/1629/EU irányelvben szereplő angol terminus tükörfordítása) 6 A terminusok célnyelvi visszaadására alkalmazott stratégiákról további információért lásd Stefaniak (2013: 63). 110 Orsolya Hedvig Kardos Conceptual Equivalence in Multilingual EU Terminology – Challenges and Possible Solutions and ‘személyszállító hajó’ in the corresponding Hungarian law (Act XIX of 2012)7. Despite the conceptual equivalence, translators have created a translation equivalent specifically for the EU context. This practice is not uncommon in EU texts, as translators should choose neutral terms, that are not linked to any national legal system, as explained in section 2. However, they sometimes create unnecessary synonyms by trying to distinguish between EU and national terms, even when there is no conceptual difference between them. It is recommended to avoid creating parallel terminologies unless it is necessary to fill a terminological gap or to create a term to distinguish a specific EU concept from those of the Member States (Rádai-Kovács 2009: 91; Biel, Doczekalska 2020: 207). A már létező, országspecifikus terminusoknak uniós specifikus jelentésük is lehet: a „bejegyzett élettársi kapcsolat” terminus (IATE 3583592) az (EU) 2016/1104 rendelet meghatározása szerint egyszerre uniós specifikus és országspecifikus fogalom, amit a tétel ORIGIN mezője jelez. Ebből kiderül, hogy ez a fogalom az uniós jogszabályokon kívül Csehország, Görögország, Spanyolország, Finnország, Litvánia és Hollandia nemzeti jogszabályaiban is létezik. Ezek a funkcionális ekvivalensek különösen akkor használhatók, ha a fogalmat jogi aktus határozza meg, vagy ha a szövegkörnyezet egyértelműen jelzi a fogalom uniós specifikus jellegét. Azoknak a többi tagállamnak a nyelvein, amelyekben ez a jogi eszköz nem létezik, fordítási ekvivalenst javasolnak, amint azt a NOTE mező jelzi: „Origin of the reference: Legislation EU”. Ez a fontos információ jelzi a fordítóknak, hogy az adott tagállam jogrendszerében nem létezik ez a terminus. Az is előfordul, hogy az EU egy egyetemes terminust („ouvrier qualifié” az IATE 797154-ben) saját Személyzeti szabályzatában sajátos jelentéssel használ, anélkül, hogy az ORIGIN mezőben jelezné annak uniós specifikus jellegét. Erre csak a szakterületből és a megjegyzésből következtethetünk. Amint fentebb rámutattunk, az uniós specifikus és az országspecifikus fogalmak egyértelmű megkülönböztetése érdekében eltérő terminusokat kell használni, hogy a fogalmi különbségek világosan kifejezésre jussanak. Ha azonban nincs fogalmi különbség, vagy az elhanyagolható, főszabály szerint a már létező nemzeti terminust kell használni. 7 Ebben az esetben a terminológiai eltérés abból adódik, hogy mindkét terminus másodlagos terminusalkotás eredménye. A magyar jogszabály maga is fordítás: kihirdeti a tengerészek képzésére, képesítésére és az őrszolgálat ellátására vonatkozó 1978. évi nemzetközi egyezmény magyar fordítását, az egyezményt pedig 2010-ben, Manilában módosították. Terminologija | 2024 | 31 111 4.3. Országspecifikus terminusok Amint azt fentebb, a 3.1. szakaszban kifejtettük, az országspecifikus (vagy intézményspecifikus) terminusok IATE-ben történő azonosításának legfontosabb eszköze az Origin mező, amelyet indokolt módon a tételek nyelvfüggetlen szintjén (LIL) helyeztek el. E mező szisztematikus kitöltése és fordítók általi ellenőrzése alapvető fontosságú a terminusok helyes kiválasztásához. További fontos jellemző, hogy országspecifikus terminusok esetében a kiinduló nyelv mindig annak az országnak vagy szervezetnek valamelyik hivatalos nyelve, amelyre a terminus jellemző. Az országspecifikus terminusok esetében az egzakt ekvivalencia főszabály szerint lehetetlen, mivel ezek csak bizonyos országokban léteznek, ezért más nyelvekben nincs pontos megfelelőjük. Kifejezhetők nem egzakt vagy részleges (funkcionális) ekvivalensekkel, ekvivalencia hiányában pedig fordítási ekvivalensekkel. Amint fentebb láttuk, az uniós jogi szövegekben nem ritka az országspecifikus fogalmakra való hivatkozás. Ezért rendkívül fontos, hogy ezeket a fogalmakat terminusszinten is megkülönböztessük az egyetemes vagy uniós specifikus fogalmaktól. A fordítókat ezért arra ösztönözzük, hogy fordítási ekvivalenseket használjanak. Az uniós szövegek között az országspecifikus terminusok talán az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában fordulnak elő a leggyakrabban. Például a „Corte di Cassazione” terminus (IATE 3585131) Olaszországra jellemző, ezért a kiinduló nyelv az olasz. A terminus országspecifikus jellegét a LIL ORIGIN mezője is egyértelművé teszi, meghatározása és megjegyzései pedig ismertetik az olasz jogrendszerben betöltött szerepét. Az angol terminus fordítási ekvivalens, amit a TL-megjegyzés is egyértelművé tesz: „Origin of the reference: Internal document of the English Language Unit, Directorate-General for Multilingualism, Court of Justice of the European Union, 2019 (Formulation IT > EN)”. Az „origin of the term” adatait az Európai Unió Bíróságának IATE-tételeiben akkor használják, ha a fogalom nem létezik a célnyelvben.8 Tekintettel a 27 tagállam jogrendszereinek sokféleségére, a fogalmi ekvivalencia hiánya mindennapos kihívást jelent a Bíróság fordítói számára. A fogalmilag ekvivalens terminusok hiányának szisztematikus jelzése értékes információ a fordítók számára. Amint azonban láttuk, más intézmények tételei eltérő megközelítéssel készülhetnek, és a kiinduló nyelvi terminus egzakt ekvivalenseként tüntethetnek fel funkcionális, illetve fordítási ekvivalenseket. 8 Az Európai Unió Bíróságának az IATE-ben található jogi terminológiáról szóló tájékoztatója szerint (Comparative multilingual legal vocabulary. A structured collection of terminological data, 2020). 112 Orsolya Hedvig Kardos | Conceptual Equivalence in Multilingual EU Terminology – Challenges and Possible Solutions Például az „Amtsgericht” (IATE 889426) kifejezést, amely Németországban az általános hatáskörű bíróságok elsőfokú bíróságát jelöli, franciául a svájci joghatósághoz tartozó funkcionális megfelelővel adják vissza: „Tribunal cantonal („Amtsgericht”)”; az LL-ben szereplő megjegyzés tisztázza, hogy a fogalom a német kontextusra jellemző. Angolul ezzel szemben fordítási megfelelőt javasolnak: „Local Court”, noha az angol meghatározás nem említi, hogy ez a fogalom kifejezetten Németországra vonatkozik. 5. HOGYAN SEGÍTHETI A TERMINOLÓGIAI ADATBÁZIS A FORDÍTÓKAT A TÁJÉKOZÓDÁSBAN Amint láttuk, a megfelelő kifejezés kiválasztásának első lépése annak megállapítása, hogy a kifejezés mennyire rendszerspecifikus. Ehhez meg kell határozni, hogy a kifejezés univerzális, EU-specifikus vagy országspecifikus-e. Ezután kiválasztható a megfelelő IATE-bejegyzés. Megállapítottuk, hogy a pontos megfelelés hiánya nemcsak az ország- vagy intézményspecifikus kifejezések esetében jelent problémát, hanem az olyan univerzális kifejezéseknél is, amelyeknek országspecifikus vonatkozásaik lehetnek. Másfelől, pontos megfelelés hiányában úgy tűnik, nincs rendszerszerűen feltüntetve, hogy az adott kifejezés fordítás vagy funkcionális megfelelő-e (kivéve a Bíróság IATE-bejegyzéseit). Ennek kezelése érdekében a terminológusok gyakran MEGJEGYZÉSEKET illesztenek a bejegyzés nyelvi vagy kifejezésszintjére. Más esetekben csak a hivatkozások gondos tanulmányozásával vagy fogalmi elemzéssel állapítható meg az ekvivalencia szintje, illetve az, hogy a javasolt kifejezés fordítás vagy funkcionális megfelelő-e. Előfordul, hogy a kifejezések értékelésére szolgáló címkéket, például az „előnyben részesített”, „elfogadott” vagy „elavult” megjelölést használják, jóllehet elvileg ennek a mezőnek azt kellene jeleznie, hogy egy kifejezés mennyire megfelelő az EU kontextusában, nem pedig az ekvivalenciaviszonyokat. A kihívások kezelése és az ekvivalenciaviszonyok rendszeres feltüntetésének előmozdítása érdekében, különösen pontos megfelelő hiányában, a következőket javasoljuk: a) A kifejezés EU-specifikus vagy országspecifikus jellegét rendszeresen fel kell tüntetni: országspecifikus kifejezések esetén a megfelelő országot/szervezetet az ORIGIN mezőben kell megadni. Az üres ORIGIN mező azt jelezné, hogy a fogalom nem kötődik egyetlen országhoz vagy szervezethez sem, ezért univerzálisnak tekinthető. A nyelvi szintű MEGJEGYZÉSEK a szóban forgó fogalom sajátosságainak kifejtésére is felhasználhatók. b) Új, nem kötelező adatmező bevezetése: a TRANSFER COMMENT mező, vagyis „terminológiai adatgyűjteményben szereplő megjegyzés, amely tájékoztatást nyújt Terminologija | 2024 | 31 113 az egyik nyelvi megnevezés és egy másik nyelvi megnevezés közötti ekvivalencia fokáról, irányáról vagy az ekvivalenciát befolyásoló egyéb sajátosságokról” (ISO 12616-1:2021). Ez a nem kötelező mező jelezné, hogy a kifejezés funkcionális megfelelő vagy fordítási megfelelő. Az ekvivalenciamező használata elterjedt a többnyelvű terminológiai adatbázisokban. A Szellemi Tulajdon Világszervezetének adatbázisa, a WIPO Pearl olyan TRANSFER COMMENT mezőt tartalmaz, amely a különböző nyelvű kifejezések közötti ekvivalencia fokát jelzi (Valentini et al. 2016: 197; WIPO Pearl User Guide). Hasonlóképpen, a kanadai kormány terminológiai adatbázisa, a Termium Plus konkrét címkéket (azaz „szemantikai paramétereket”, például „általános” és „specifikus” megjelölést) használ annak jelzésére, hogy a bejegyzésben szereplő kifejezés jelentése tágabb vagy szűkebb, mint a másik nyelvi megfelelőé. Az IUSTerm, a Magyar Fordító- és Hitelesítő Iroda adatbázisa pedig EQUIVALENCE mezőt használ, amely a kifejezéseket tökéletes, funkcionális vagy fordítási megfelelőként sorolja be (Tamás et alii 2020: 126). 6. ÖSSZEGZÉS Mint láttuk, a fordító számára sok esetben az okozza a nehézséget, hogy a forrásszövegben egyetemes fogalmak, kultúraspecifikus fogalmak (amelyek egy nemzeti kultúrához vagy jogrendszerhez tartoznak) és homogenizált fogalmak (amelyek az EU fogalmi rendszeréhez tartoznak) keverednek. Ezért a fordítóknak fel kell ismerniük, hogy az adott terminussal jelölt fogalom egyetemes, EU-specifikus vagy országspecifikus jellegű-e, hogy a megfelelő fogalmi rendszerbe sorolhassák. Ezenkívül az EU intézményeinek legfontosabb terminológiai kezelőeszköze, az IATE nem jelzi rendszeresen a terminusok egyetemes, EU-specifikus vagy országspecifikus jellegét, és az egyenértékűségi viszonyokat sem mutatja be formalizált módon. Jelenleg az ORIGIN mező, a nyelvi és terminusszintű megjegyzések, az értékelési címkék, valamint a terminus- és kontextushivatkozások segítik a fordítókat abban, hogy megalapozott terminológiai döntéseket hozzanak. Az ORIGIN mező a legalkalmasabb arra, hogy információt nyújtson a terminusok rendszerspecifikus jellegéről, ezért az intézmény-/országspecifikus terminusok esetében elengedhetetlen a mező rendszeres kitöltése. Továbbá az egyenértékűség feltételeinek tisztázása érdekében egy új, opcionális TRANSFER COMMENT adatmező bevezetését javasoljuk, amelynek kitöltése különösen azoknál a terminusoknál lenne ajánlott, amelyeknek nincs pontos megfelelőjük. Ez jelezhetné, hogy a megadott terminus tökéletes, funkcionális vagy 114 Orsolya Hedvig Kardos Conceptual Equivalence in Multilingual EU Terminology – Challenges and Possible Solutions fordítási megfelelő-e. A fogalmi egyenértékűségi viszonyokra vonatkozó ilyen információ segítheti a fordítókat abban, hogy a szövegkörnyezetnek megfelelő, megalapozott terminológiai döntéseket hozzanak. REFERENCES Bergomi Caterina 2023: Exploring Judicial Interpretation: Comparative Law Methodology and the Hybridisation Paradigm. – Global Jurist 23(3), 243–253. Available at: https://doi.org/10.1515/gj-2023-0119. Biel Łucja, Doczekalska Agnieszka 2020: How do supranational terms transfer into national legal systems? A corpus-informed study of EU English terminology in consumer protection directives and UK, Irish and Maltese transposing acts. – Terminology 26(2), 184–212. Available at: https://doi.org/10.1075/term.00050.bie. Commission Staff Working Document – Country Report Hungary 2020. Available at: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?qid=1584543810241&uri=CELEX:52020SC0516. Court of Justice of the European Union 2020: Comparative legal vocabulary. A structured collection of terminological data. Available at: https://curia.europa.eu/trad/Affiche%20VJM_en.pdf. European Commission, Legal service 2015: Joint practical guide of the European Parliament, the Council and the Commission for persons involved in the drafting of European Union legislation, Publications Office. Available at: https://data.europa.eu/doi/10.2880/89965. Fischer Márta 2010a: A fordító mint terminológus, különös tekintettel az európai uniós kontextusra. Doktori disszertáció, Budapest: ELTE. Available at: http://www.euenglish.hu/wp-content/uploads/2012/05/PHD-FISCHERM%C3%81RTA-2010.pdf. Fischer Márta 2010b: Translation(policy) and terminology in the European Union. – Thelen Marcel, Steurs Frieda (eds). Terminology on everyday life, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 21–34. Available at: https://doi.org/10.1075/tlrp.13.03fis. IATE Handbook. Available at: https://iate.europa.eu/assets/IATE_Handbook_public.pdf. ISO 860:2007 Terminology work – Harmonization of concepts and terms. ISO 25964-2:2013 Information and documentation – Thesauri and interoperability with other vocabularies — Part 2: Interoperability with other vocabularies. ISO 1087:2019 Terminology work and terminology science – Vocabulary. ISO 121616-1:2021 Terminology work in support of multilingual communication – Part 1: Fundamentals of translation-oriented terminology. Judgment of the Court of 6 October 1982. Srl CILFIT and Lanificio di Gavardo SpA v Ministry of Health. Reference for a preliminary ruling: Corte suprema di Cassazione – Italy. Case 283/81. ECLI:EU:C:1982:335 Kardos Orsolya, Rádai-Kovács Éva 2014: IATE – An indispensable tool for EU translations. – Muráth Judit (ed.). Hungarian Lexicography III. LSP lexicography, Budapest: Akadémiai Kiadó, 163–181. Koskinen Kaisa 2000: Beyond Ambivalence. Postmodernity and the Ethics of Translation. – Acta Universitatis Tamperensis, Tampere: Tampere University Press. Available at: https://urn.fi/urn:isbn:951-44-4941-X. Klaudy Kinga 2007: Az EU-szakszövegek fordításának oktatása. – Klaudy Kinga (ed.). Nyelv és fordítás. Válogatott fordítástudományi tanulmányok, Budapest: Tinta Kiadó, 255–266. Prieto Ramos Fernando, Cerutti Giorgina 2021: Terminology as a source of difficulty in translating international legal discourses: an empirical cross-genre study. – International Journal of Legal Discourse, 6(2), 155–179. Available at: https://doi.org/10.1515/ijld-2021-2052. Rádai-Kovács Éva 2009: Az euroterminus, avagy az európai uniós terminológia jellemzői, különös tekintettel az újlatin nyelvekben megjelenő sajátosságokra, ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola, Budapest. Schäffner Christina, Adab Beverly 2001: The idea of the hybrid text in translation revisited. – Across Languages and Cultures, 2(2), 277–302. Available at: https://doi.org/10.1556/Acr.2.2001.2.11. Somssich Réka, Várnai Judit, Bérczi Anna 2010: Study on Lawmaking in the EU Multilingual Environment, European Commission, Directorate General For Translation. Available at: https://termcoord.eu/wp-content/uploads/2013/08/Study_on_lawmaking_in_the_EU_multilingual_environment.pdf. Stefaniak Karolina 2013: Multilingual Legal Drafting, Translators’ Choices and the Principle of Lesser Evil. – Meta, 58(1), 58–65. Available at: https://doi.org/10.7202/1023809ar. Terminologija | 2024 | 31 115 Tamás Dóra Mária, Polácska Edina, Klenk Márk 2020: A hiteles fordítás terminológiai támogatásának lehetőségei. – Szoták Szilvia (ed.). A hiteles fordítás mint közfeladat, Budapest: OFFI Zrt., 113–130. Available at: https://www.offi.hu/offi-akademia/kiadvanyok/a-hiteles-forditas-mint-kozfeladat. Valentini Christina, Westgate Geoffrey, Rouquet Philippe 2016: The PCT Termbase of the World Intellectual Property Organization. Designing a database for multilingual patent terminology. – Terminology 22(2), 171–200. Available at: https://doi.org/10.1075/term.22.2.02val. WIPO Pearl – User Guide. Available at: https://www.wipo.int/reference/en/wipopearl/guide.html. KONCEPTUALUSIS LYGIAVERTIŠKUMAS DAUGIAKALBĖJE ES TERMINIJOJE: IŠŠŪKIAI IR GALIMI SPRENDIMAI Santrauka Sąvokų analizė yra pagrindinė terminijos darbo dalis, ypač daugiakalbiuose ir į vertimą orientuotuose kontekstuose. Šiame straipsnyje nagrinėjama orientavimosi į sąvokas reikšmė į vertimą orientuotame terminologijos darbe Europos Sąjungoje. Europos Teisingumo Teismo pripažinta ES teisės sistemos autonomija reiškia, kad teisės terminai ES teisėje ir nacionalinėje teisėje gali turėti skirtingas reikšmes. Terminų tipų įvairovė ES tekstuose reikalauja, kad vertėjai suvoktų universalų, specifinį ES ar konkrečiai šaliai terminų pobūdį, kad parinktų geriausią konkrečios kalbos atitikmenį. Straipsnyje aprašomos strategijos, kurias vertėjai gali naudoti dirbdami su įvairių tipų terminais (universaliais, būdingais ES ar būdingais konkrečiai šaliai). Nagrinėjami sunkumai verčiant universalius terminus, turinčius konkrečiai šaliai būdingų aspektų. Straipsnyje parodoma, kaip informacijos apie lygiavertiškumą trūkumas ir universalių bei konkrečiai šaliai būdingų terminų painiojimas gali susilpninti terminų įrašus. Taip pat akcentuojami specifinių ES terminų perkėlimo į nacionalinės teisės kalbą iššūkiai. Pabrėžiama, kad kalbant apie konkrečiai šaliai būdingus terminus, nesant atitikamo termino vertimo kalboje, gali tekti vartoti netikslius ar dalinius atitikmenis. ES terminologijos duomenų bazėje IATE pateikiama (nors ne visada sistemingai) tam tikra informacija apie terminų kilmę ir lygiavertiškumo santykius. Dažnai ją galima gauti tik nuodugniai išnagrinėjus kelis duomenų laukus. Kad būtų išspręstos šios problemos, straipsnyje rekomenduojama sistemingai nurodyti sąvokos kilmę ir įvesti naują neprivalomą duomenų lauką PERKĖLIMO KOMENTARAS, kuriame būtų paaiškinti konceptualiojo lygiavertiškumo santykiai. Teigiama, kad šis neprivalomas duomenų laukas galėtų būti naudingas vertėjams, nes padėtų jiems suvokti lygiavertiškumo santykius ir priimti pagrįstus sprendimus parenkant vertimo kalbos terminus. Gauta 2024-01-30 Orsolya Hedvig Kardos Rue de la Loi/Wetstraat 175. B-1048 Bruxelles/Brussel. Belgique/België E-mail [email protected] 116 Orsolya Hedvig Kardos Conceptual Equivalence in Multilingual EU Terminology – Challenges and Possible Solutions