Terminology and Microlearning: Contrasting Their Respective Methods and Content

doi.org/10.35321/term31-02 Terminológia és mikrotanulás: módszereik és tartalmuk összehasonlítása Terminológia és mikrotanulás: módszereik és tartalmuk összehasonlítása BLANCA STELLA GIRALDO PÉREZ Infoterm ORCID-azonosító: https://orcid.org/0009-0000-9944-0396 CHRISTIAN GALINSKI Infoterm ORCID-azonosító: https://orcid.org/0009-0005-0873-4206 Ö S S Z E F O G L A L Ó A terminológia területén különbséget tesznek egyrészt a terminológiai tudomány és módszerei, másrészt a terminológia (vagy terminológiák) mint terminológiai adatok között. A mikrotanulás kapcsán hasonló különbséget tehetünk a mikrotanulás mint módszerekkel rendelkező szakterület és a mikrotanulási objektumok mint tanítási és tanulási információs objektumok között. A két terület teljesen eltérő gyökerekből ered. Gyakorlati eredményeik, vagyis a terminológiai bejegyzések és a mikrotanulási objektumok (microLO) – különösen ha tudományos vagy műszaki fogalmakat képviselnek – metadatáik összehasonlításakor sok közös vonást mutatnak. Eltérő kommunikatív szerepük különbözteti meg a terminológiai bejegyzéseket – amelyek alapértelmezés szerint fogalomalapúak – a fogalomalapú mikrotanulási objektumoktól (CBmicroLO). From a microcontent perspective, Blanca Stella Giraldo Pérez (2022) proposes a generic approach to achieve comprehensive content interoperability between terminological entries and CBmicroLOs, which both are different kinds of concept-based microcontent entries (CBmicroCE), though with different communicative roles. Under this perspective, they have much in common and could largely benefit from improved content interoperability. The generic approach proposed may also apply to other kinds of CBmicroCEs, especially in Linked Open Data (LOD) environments. In this connection, the application of the FAIR Guiding Principles (findability, accessibility, interoperability, and reusability of structured content) is essential. To achieve this aim, the authors propose standardization activities to arrive at a harmonized methodology for all kinds of CBmicroCEs – including the harmonization of the metadata (especially the core metadata) involved. 24 Blanca Stella Giraldo Pérez | Christian Galinski Terminology and Microlearning: Contrasting Their Respective Methods and Content KULCSSZAVAK: terminológia, mikrotanulás, mikrotartalom, fogalomalapú mikrotartalom-bejegyzés (CBmicroCE), fogalomalapú mikrotanulási objektum (CBmicroLO), minősített terminológiai bejegyzés (QTE), tartalmi együttműködőképesség, alapvető metaadatok, FAIR-irányelvek. A N O T Á C I Ó A terminológia területén különbséget tesznek a terminológiai tudomány és módszerei, valamint a terminológia (vagy terminológiák) mint terminológiai adatok között. A mikrotanulás kapcsán hasonlóképpen különbséget tehetünk a mikrotanulás mint módszerekkel rendelkező szakterület és a mikrotanulási objektumok mint tanítási és tanulási információs objektumok között. A két terület eltérő eredetű. Gyakorlati eredményeik, azaz a terminológiai bejegyzések és a mikrotanulási objektumok – különösen, ha tudományos vagy műszaki fogalmakat képviselnek – metadatáik összehasonlításakor sok közös vonást mutatnak. Eltérő kommunikációs szerepük különbözteti meg a terminológiai bejegyzéseket, amelyek alapértelmezés szerint fogalomalapúak, a fogalomalapú mikrotanulási objektumoktól. Iš mikroturinio perspektyvos Blanca Stella Giraldo Pérez (2022) siūlo bendrą koncepciją, kaip pasiekti visapusišką turinio sąveikumą tarp terminologinių įrašų ir sąvokomis pagrįstų mikromokymosi objektų, kurie abu yra sąvokomis pagrįsti mikroturinio įrašai, tik skirtingo tipo, nors ir atlieka skirtingus komunikacinius vaidmenis. Atsižvelgiant į tai, jie turi daug bendro ir galėtų iš esmės gauti naudos iš geresnio turinio sąveikumo. Siūloma bendroji koncepcija taip pat gali būti taikoma kitų tipų sąvokomis pagrįstiems mikroturinio įrašams, ypač susietųjų atvirųjų duomenų (LOD) aplinkoje. Šiuo atžvilgiu labai svarbu taikyti pagrindinius FAIR principus (surandamumas, prieinamumas, sąveikumas, pakartotinis struktūrinio turinio naudojimas). Siekdami šio tikslo, autoriai siūlo standartizacijos veiklą, kad būtų sukurta suderinta visų rūšių sąvokomis pagrįstų mikroturinio įrašų metodika, įskaitant metaduomenų (ypač pamatinių metaduomenų) suderinimą. KULCSSZAVAK: terminológia, mikrotanulás, mikrotartalom, fogalomalapú mikrotartalom-bejegyzés, fogalomalapú mikrotanulási objektum, minősített terminológiai bejegyzés, tartalmi együttműködőképesség, alapvető metaadatok, alapvető FAIR-elvek. 1. INDÍTÉKOK ÉS ALAPFOGALMAK Ezt a tanulmányt a tartalom újrafelhasználhatósága, integrálása és együttműködőképessége iránti növekvő igény motiválja, különösen a strukturált tartalmak azon típusai esetében (Galinski, Giraldo Pérez 2012), amelyeket mikrotartalomnak is neveznek. Különböző források szerint (amelyeket Giraldo Pérez 2022 elemez és idéz), a mikrotartalmat eredetileg a következőképpen határozták meg: – általános kifejezés, amely olyan tartalmat jelöl, amely egy elsődleges gondolatot vagy fogalmat közvetít, Terminologija | 2024 | 31 25 egy általános fogalom, amelyet címezhető, strukturált, oszthatatlan és önálló digitális információegység képvisel, amelyet formátum, fókusz, autonómia, struktúra és címezhetőség jellemez, egyetlen végleges URL-en vagy permalinkkel címezhető. A strukturálatlan tartalmak különféle típusaiban is előfordulnak különböző mikrotartalom-entitások, de ezek az ilyen tartalmak elemeit alkotják. A mikrotartalom-entitásokat adatbázis-bejegyzésekként hozzák létre, újrafelhasználhatóságukat pedig a metaadatok szerinti strukturálás biztosítja. A mikrotartalom eredeti meghatározásaival összhangban ezeket a bejegyzéseket fogalomalapú mikrotartalom-bejegyzéseknek (CBmicroCE) nevezhetjük. Ebben az értelemben a terminológiai adatbázisok (TDB) terminológiai bejegyzései a CBmicroCE-k tipikus példái. Ugyanez érvényes a jól strukturált lexikográfiai bejegyzésekre is. Bizonyos tanulási objektumokra is alkalmazható ez a megnevezés, ha egyetlen fogalomra vagy jelentésre összpontosítanak, és így fogalomalapú mikrotanulási objektumokká (CBmicroLO) válnak, amelyek a CBmicroCE-k egy másik típusát alkotják. Ha egy CBmicroLO közvetítendő alapinformációja tudományos-műszaki fogalomra vonatkozik, sok közös vonása van az ugyanazt a fogalmat megjelenítő terminológiai bejegyzéssel. A CBmicroCE tehát olyan átfogó fogalom, amely többek között a következőket foglalja magában: Terminológiai bejegyzések (lehetőség szerint minősített terminológiai bejegyzések: QTE), tudományos-műszaki fogalmakra vonatkozó CBmicroLO-k, Lexikográfiai adatok, amelyek terminológiai bejegyzésekben és CBmicroLO-kban egyaránt felhasználhatók vagy újrafelhasználhatók (beleértve a nyelvoktatási/-tanulási célú CBmicroLO-kat is). Ez felveti a kérdést: Mi a különbség egyrészt a terminológiai megközelítés (és a terminológiai bejegyzések), másrészt a mikrotanulási megközelítés (és a CBmicroLO-k) között, és hogyan valósítható meg a tartalmak együttműködő használata a különböző megközelítések ellenére a CBmicroCE-k különféle típusai között? A következő kérdés az, hogy a mikrotartalom-megközelítés miként javíthatja a megtalálhatóságot, a hozzáférhetőséget, az interoperabilitást és az újrafelhasználhatóságot, továbbá hogyan kezelheti a tartalom minőségével és gondozásával kapcsolatos kérdéseket, tekintettel az interneten fellelhető mikrotartalom-entitások hatalmas mennyiségére. A javasolt általános megközelítés gyakorlati megvalósításra gyakorolt hatásának újbóli értékelése érdekében a cikk a következő szakaszokból áll: 26 Blanca Stella Giraldo Pérez | Terminology and Microlearning: Contrasting Their Respective Methods and Content Christian Galinski – A terminológiai bejegyzések és a CBmicroLO-k összehasonlító bemutatása (2), – A terminológiai megközelítés és a mikrotanulási megközelítés összefoglaló, összehasonlító bemutatása (3), – A QTE-k és a minősített CBmicroLO-k (QCBmicroLO) metaadatainak elemző összehasonlítása (4), – Az átfogó tartalmi interoperabilitás követelményeinek teljesítéséhez szükséges összekapcsolási megközelítések megfontolása, az adatminőség javításával együtt (5), – A fogalmak és reprezentációik azonosítási rendszerének megfontolása (6). 2. TERMINOLÓGIAI BEJEGYZÉSEK ÉS CBMICROLO-K A mikrotartalom eredeti meghatározása szerint a mikrotartalmi entitásoknak alapértelmezés szerint „fogalomalapúnak” kellene lenniük, de sajnálatos módon jelenleg legtöbbjüket olyan rendszerekben valósítják meg, amelyek tervezése elméleti és módszertani szempontból hiányos. Ez megköveteli, hogy a mikrotartalom értékes elemeit elválasszuk az értéktelenektől, és minden olyan CBmicroCE esetében alkalmazzuk – lehetőleg nemzetközileg szabványosított – általánosan használt metaadat- és adatmodellezési elveket, amelyeket minősítettnek kívánunk tekinteni. Ez különösen fontos a terminológiai bejegyzések és a CBmicroLO-k esetében, amelyek a tudományos vagy műszaki szakterület, illetve tantárgy fogalmait reprezentáló legjelentősebb CBmicroCE-k közé tartoznak. A tartalom minősége alapvető fontosságú, de nehéz elérni, mivel több tényezőtől függ, amelyek együttesen minősített CBmicroCE-ket (QCBmicroCE) eredményeznek. Terminológiai bejegyzésekre alkalmazva QTE-ket, CBmicroLO-kra alkalmazva pedig QCBmicroLO-kat eredményeznek. A minősített terminológiai bejegyzésekben a lexikográfiai adatok szükségszerűen jelen vannak, a minősített CBmicroLO-k esetében pedig még inkább nélkülözhetetlenek. A terminológiai bejegyzésekben például a főnevek nyelvtani nemére, egyes és többes számára stb. vonatkozó információkat vagy figyelmen kívül hagyják, mert ezek a lexikográfiai adatokból kinyerhetők, vagy kifejezetten meg kell adni, ha eltérnek az általános nyelvhasználattól. A CB-microCE-formátumú minősített lexikográfiai bejegyzések (QLE) céljai és formátumai – vagyis az egyetlen gondolatra vagy fogalomra összpontosító bejegyzéseké – változatosabbak a QTE-kéinél, ezért: – minden egyes, egy vagy több szóval, összetett szóval, szókapcsolattal vagy többszavas entitással kifejezett „jelentéshez” egy lexikográfiai bejegyzés tartozik, – általános nyelvet használó kommunikációs aktusokban fordulnak elő, Terminologija | 2024 | 31 27 — magyarázatot adhatnak a lexikai egységek „jelentésére”, — jelezhetik az általános nyelvi szókincs helyes használatát (a felhasználó nyelvtudási szintjétől függően). A lexikográfiai szócikkek fő kommunikációs szerepe a CBmicroCE-formátumban az „általános nyelvi kommunikáció”, amelynek szintén több alkategóriája lehet. Egy szakterület vagy tantárgy nem szakértői számára a szótárban szereplő lexikográfiai szócikkek tartalma hasonlónak tűnhet a terminológiai szócikkekéhez: 1. táblázat. Példa egy lexikográfiai szócikk tartalmára (a szerzők összeállítása) ADATOK: METAADATOK: karmos kalapács címszó / lemma technológia szakterület / tantárgy főnév szófaj /a nyelvre vonatkozó jelzés a kontextusból vagy a szerkezetből egyértelmű/ elsősorban ács- és asztalosmunkák végzésére tervezték, de a kalapácsok legtöbb más funkciójára is használható (lásd: „kalapács”). Famegmunkáláskor, különösen szögek vagy más hasonló tárgyak fából vagy egyéb anyagból történő kihúzásakor a kalapácsfej egyik vége karom alakú. definíció / magyarázat (beleértve a kereszthivatkozásokat, a kialakítástól függően) /a jellegzetes karmos kalapácsok egy vagy több képe/ nem nyelvi ábrázolás (Forrás: /a szerzők összeállítása/) forrás (az adatbázisban kifejezetten feltüntetve) Vita tárgyát képezheti, hogy a fenti lexikográfiai szócikk adatai a szaklexikográfiai adatok egy típusának tekinthetők-e. Mindenesetre a lexikográfiai szócikkek változatosabbak, mint a QTE-k, amelyeket annak a fogalmi rendszernek a részeként értelmeznek, amelyhez az adott QTE tartozik. A szaklexikográfia egységeinek megkülönböztetése — amelyeket egyesek terminológiai, mások lexikográfiai adatnak tekintenek — jelentőségét veszítené, ha kommunikációs szerepüket kifejezetten megneveznék. 2.1. Terminológiai szócikkek A QTE-k fő célja: — a tudományos és műszaki fogalmakra és azok ábrázolásaira, valamint a szomszédos fogalmakkal fennálló fogalmi kapcsolataikra összpontosítani, ezért: 28 Blanca Stella Giraldo Pérez | Christian Galinski Terminology and Microlearning: Contrasting Their Respective Methods and Content = minden fogalomhoz egy terminológiai bejegyzés tartozik = amely egy tudásrendezési rendszer valamely helye alá tartozik = egy vagy több megnevezéssel ábrázolható (beleértve a szinonimákat és a különböző modalitásokat) = más nyelveken is megnevezéseket (megfelelőket) adhat meg = egy tömör meghatározást (vagy magyarázatot) kell nyújtania = szükség esetén lokalizált megjelenítési formákat biztosíthat a nem nyelvi adatokhoz – elsősorban szakértői szintű vagy hozzáértő felhasználók általi használatra (beleértve a szakfordítókat, műszaki szövegírókat stb.) – a hitelesség, a tömörség és a helyesség követelményeinek való megfelelés érdekében – a vonatkozó módszertani szabványoknak való megfelelés érdekében Röviden: a terminológiai bejegyzések fő „kommunikatív szerepe” a tudásreprezentáció a szakmai kommunikáció céljából. Ennek a doménismeret típusától, a kommunikáció módjától stb. függően alkategóriái lehetnek. A terminológiai bejegyzéseknek különböző típusai vannak, még a kizárólag fogalomalapúak között is. Ha a tartalom teljességére és pontosságára van szükség, a terminológiai bejegyzések adatainak az egyik vagy a másik típusú fogalmi rendszeren kell alapulniuk. Különösen az előíró terminológiai munkában a létrejövő terminológiai bejegyzések alapértelmezés szerint fogalomalapúak, és rendszerint harmonizált nemzetközi szabványok szerint kezelik őket. E szabványok alkalmazása nagy valószínűséggel minősített terminológiai bejegyzéseket (QTE) eredményez. A terminológiai bejegyzés fogalmát a következőképpen ábrázolják: – egy megnevezés, amelyet az ISO 1087 úgy határoz meg, mint „olyan jelet, amely a [fogalmat] egy szakterületen vagy tárgykörben jelöli”, ahol a megnevezés lehet terminus, beleértve az elnevezéseket, tulajdonnevet vagy szimbólumot, – egy definíció, amelyet ugyanott úgy határoznak meg, mint „olyan kifejezést, amely leírja a [fogalmat], és megkülönbözteti a kapcsolódó fogalmaktól”. A fent jelzett reprezentációk egyaránt lehetnek nyelviek és nem nyelviek – a gyakorlatban még a definíció is –, a használt tárgytól vagy modalitástól függően. Példa egy terminológiai tételre (konstruált): Terminologija | 2024 | 31 29 2. táblázat. Egy terminológiai bejegyzés tartalmának példája (a szerzők összeállítása) ADATOK: METAADATOK: claw hammer megnevezés <carpenter tools> domén / tantárgy en nyelvazonosító kalapács, amelyet elsősorban az ácsmunkában használnak szögek beverésére vagy egyéb rögzítőelemek fába való beütésére, illetve szögek faanyagból történő kihúzására meghatározás hammer fölérendelt fogalom nem nyelvi ábrázolás (a konkrét megjelenítés szerzői jogi védelem alatt állhat) 1. megjegyzés: A tipikus karmos kalapács fémből készült fejének egyik oldalán egy pár lefelé ívelő, V alakú karom található, amelyeket szögek vagy más faanyagba vert rögzítőelemek kifeszítésére és kihúzására használnak. kiegészítő információ Forrás: /a szerzők által több forrásból összeállítva/ forrás A fölérendelt fogalom terminológiai szócikke így nézhet ki: kalapács, fn. en <ütőszerszámok> kéziszerszám, amelyet arra terveztek, hogy ismételt ütéseket mérjen egy tárgy kis felületére, vagy annak kis részét kalapálja 1. megjegyzés: A kézi kalapácsok nyélből és ütőfejből állnak; a fej gyakran fémből készül, és közepén lyuk található a fa nyél befogadására. 2. megjegyzés: A kalapácsokat különféle célokra használják, például tárgyak, például szögek fába vagy más anyagokba való beütésére, tárgyak kisebb darabokra törésére, fém alakítására vagy formázására, alkatrészek igazítására vagy összeszerelésére, valamint bontási munkákra. (Forrás: /a szerzők által összeállítva/) A mikrotartalom-megközelítés áthidalhatja a terminológiai és a lexikográfiai megközelítések közötti elméleti-módszertani szakadékot (Budin 2004), tekintettel arra, hogy: – a különféle szakértők nem kerülhetik el a helyes nyelvtanhasználat, a terminológiai entitások szaknyelvi szövegekbe (beleértve a terminológiai frazémákat) és általános szövegekbe (beleértve a kollokációkat) való beágyazásának, a terminológiai entitások közönségtől függő „közérthetővé tételének” stb. kérdéseit, 30 Blanca Stella Giraldo Pérez | Christian Galinski Terminology and Microlearning: Contrasting Their Respective Methods and Content – a laikusok egyre több kommunikációs helyzetben nem kerülhetik el a pontos terminológia használatát, – a szaknyelv tanárai és tanulói nem kerülhetik el az általános nyelv és a terminológia együttes használatát. Ez egybeesik azokkal a „régi” megállapításokkal, amelyek szerint nincs éles határvonal egyrészt a terminológiai szócikkek és a szaknyelvi lexikográfiai szócikkek, másrészt a szaknyelv és az általános nyelv között. 2.2. CBmicroLO-bejegyzések Mikrotartalmi szempontból (azaz egy ötlet vagy fogalom alapján) tekintve a CBmicroLO-bejegyzések szintén CBmicroCE-k. A következő információkat tartalmazhatják didaktikusan, tanításra és tanulásra bemutatva: – Terminológiai információkkal reprezentált tudományos-műszaki fogalmak, – Tulajdonnevekkel és objektumtulajdonságokkal reprezentált egyedi objektumok, – Témák vagy tárgykörök, – Bizonyos tények, – Általános nyelvi egységek, például szavak, szóelemek, összetett szavak vagy kollokációk, rövid megnyilatkozások stb. Jelenleg a legtöbb CBmicroLO-ban a didaktikai kategóriákat nem alkalmazzák szisztematikusan, illetve nem teszik explicitté. Gyakran nagyobb LO-k vagy mikroleckék részeként jelennek meg. Amikor újrafelhasználás vagy más célra történő felhasználás céljából kinyerik őket, a didaktikai kategóriákra vonatkozó adatok többnyire elvesznek. Emiatt a didaktikai kategória alapján nem találhatók meg, és így nem használhatók fel újra a kívánt módon. A következő CBmicroLO-adatok gyermekeknek szólnak, hogy megismerkedjenek a „kalapács” fogalmával, valamint annak néhány felhasználási módjával (például gyerekjátékként), típusaival és jellemzőivel: 3. táblázat. Gyermekeknek szánt CBmicroLO tartalmának példája ADATOK: | METAADATOK: | kalapács | szerszám neve | (kézi szerszámok használata) | (alkalmazás) | /a nyelvre utaló jelzés a kontextusból vagy a szerkezetből egyértelmű/ | nyelv (az adatbázisban kifejezetten feltüntetve) Terminologija | 2024 | 31 31 Ez egy kalapács (+ ábra) Ez is kalapács (+ ábra) Ez szintén kalapács (+ ábra) a kalapácsok a hasznos szerszámok közé tartoznak (+ ábra) A kalapácsok sok mindenre használhatók: - valaminek a rögzítésére (+ ábra) - valaminek az összetörésére (+ ábra) - javításra (+ ábra) - valaminek a meghajlítására (+ ábra) -... A kalapácsok nehezek – ezért óvatosan bánjon velük! (+ ábra) Magyarázatok (Forrás: /a szerzők által összeállítva/) forrás (az adatbázisban kifejezetten megadva) A következő, a „szeghúzó kalapács” fogalmát bemutató CBmicroLO fiataloknak vagy kezdőknek szól, hogy megismerkedjenek a szeghúzó kalapáccsal és annak használatával (például az ácsok famunkái során): 4. táblázat. A „szeghúzó kalapács” fogalmát bemutató CBmicroLO tartalmának példája fiatalok vagy kezdő tanulók számára ADATOK: METAADATOK: szeghúzó kalapács kézi szerszám megnevezése kézi szerszámok tárgy /a nyelvre utaló jelzés a kontextusból vagy a szerkezetből egyértelmű/ nyelv (az adatbázisban kifejezetten megadva) a szeghúzó kalapácsok a kalapácsok egyik típusát alkotják, amelyet különösen az ácsok famunkáihoz használnak (+ egy tipikus szeghúzó kalapács ábrája) Különböző célokra különféle szeghúzó kalapácsokat használnak (+ ábra) A legtöbb más kalapácshoz hasonlóan nyélből és ütőfejből áll; a fej gyakran fémből készül, közepén pedig lyuk található a fa nyél számára. (+ ábra) Ha a többi kalapácshoz hasonlóan használják, ütésre is alkalmas (+ ábra) A szeghúzó kalapács egyik oldala V alakú, és szögek vagy hasonló tárgyak kihúzására szolgál. Ehhez így kell megfogni a szeghúzó kalapácsot (+ ábra) Ha tárgyak rögzítésére szeretné használni, így fogja meg a szeghúzó kalapácsot (+ ábra) Magyarázatok (Forrás: /a szerzők által összeállítva/) forrás (kifejezetten szerepel az adatbázisban) 32 Blanca Stella Giraldo Pérez | Christian Galinski Terminology and Microlearning: Contrasting Their Respective Methods and Content Számos jól megtervezett QCBmicroLO áll rendelkezésre magas szintű szakértők számára – például az orvostudomány és az egészségügy területén –, oktatási célokra, valamint arra, hogy személyes utánanézés révén ellenőrizzék a legkorszerűbb ismereteket. 2.3. Hasonlóságok és különbségek A QTE-k, QLE-k és QCBmicroLO-k tartalmát tekintve számos metaadat azonos vagy egyenértékű. Más alkalmazásokhoz, például az e-businesshez vagy az e-kereskedelemhez hasonlóan azonosíthatók „alapvető metaadatok”, amelyek révén e QCB-microCE-k tartalmilag interoperábilissá tehetők. 5. táblázat. A különböző típusú QCBmicroCE-k lehetséges alapvető metaadatainak összevetése QCB-MICROCE: METAADATOK KOMMUNIKÁCIÓS SZEREP: 1 QTE 1.1 Megnevezés (terminus), a fogalom jelölő reprezentációja Szaknyelvi kommunikáció szakértők között (a terminológiai megközelítés által elősegített többnyelvű reprezentációk) 1.2 Nyelv megjelölése 1.3 Szakterület, tárgykör, a szakosított alkalmazás területe 1.4 Definíció, a fogalom leíró reprezentációja 1.5 Magyarázat 1.6 További információk 1.7 Forrás (a szócikké vagy az egyes adatoké) 2 QLE 2.1 Kulcsszó / lemma, a jelölt fogalom reprezentációja Általános nyelvi kommunikáció (egynyelvű vagy többnyelvű megközelítést követhet) 2.2 Nyelv megjelölése 2.3 Tárgy, téma vagy alkalmazási terület a mindennapi életben 2.4 (Definíció:) a fogalom leíró reprezentációja 2.5 (Egyszerűsített) magyarázat 2.6 További információk 2.7 Forrás (a szócikké vagy az egyes adatoké) Terminologija | 2024 | 31 33 3 QCBmicroLO (szaknyelvi kommunikáció) 3.1 Megnevezés (terminus), a fogalom megnevezésen alapuló reprezentációja Szakismeretek tanítása és tanulása (egynyelvű vagy többnyelvű megközelítést követhet) 3.2 Nyelv megjelölése 3.3 Szakterület, tárgykör, a szakmai alkalmazás területe 3.4 (Definíció), a fogalom leíró reprezentációja 3.5 Didaktikai magyarázat 3.6 Kiegészítő információ 3.7 Forrás (a bejegyzéshez vagy az egyes adatokhoz) 4 QCBmicroLO (köznyelvi kommunikáció) 4.1 (Szócikkfej/lemma), a fogalom megnevezésen alapuló reprezentációja Tanítás és tanulás a köznyelvi kommunikációban / annak tanulása (egynyelvű vagy többnyelvű megközelítést követhet) 4.2 Nyelv megjelölése 4.3 Tárgykör, téma vagy a mindennapi élet alkalmazási területe 4.4 (Definíció:) a fogalom leíró reprezentációja 4.5 Didaktikailag leegyszerűsített magyarázat 4.6 További információk 4.7 Forrás (a bejegyzésé vagy az egyes adatoké) A fenti táblázatból világosan látszik, hogy bármely QCBmicroCE-nek szüksége van valamilyen „megnevezésre”, hogy hivatkozni lehessen rá, és megtalálható legyen. Ha a tartalom inkább a szakismeretekre vonatkozik, akkor ez egy terminus (vagy a megnevezés más verbális formája), illetve nem verbális megnevezés. Ez egyaránt vonatkozik a szakmai kommunikációra irányuló QTE-kre és QCBmicroLO-kra. Ha a tartalom a mindennapi élet ismereteire vonatkozik, például a köznyelvi kommunikációra összpontosító QLE-k és QCBmicroLO-k esetében, akkor a „megnevezés” inkább szó (vagy más, szóhoz hasonló entitás), illetve a megnevezés nem verbális formája. Szükségessé válhat egy általános megnevezés bevezetése a különböző „megnevezésekre”, például a „megnevező fogalmi reprezentáció”, vagy a meglévő szabványosított terminológiai bejegyzés kiterjesztése a CBmicroCE-k más fajtáira. A különbség továbbra is fennmarad, de a megfelelő CBmicroCE kommunikációs szerepének feltüntetésével átláthatóvá válik. A következő adattípusok azonosak (a megnevező és a leíró fogalmi reprezentációkra alkalmazva): – Nyelv megjelölése, – További információk, – Forrás (a bejegyzésé vagy az egyes adatoké). 34 Blanca Stella Giraldo Pérez Terminology and Microlearning: Contrasting Their Respective Methods and Content Christian Galinski Továbbá a többnyelvű adatok egyre elterjedtebbek a QCBmicroLO-kban, míg a QTE-kben és a QLE-kben már korábban is megszokottak voltak. A szakterület, a téma vagy a szakszerű alkalmazás területe egyaránt megjelenik a szakmai kommunikációra összpontosító QTE-kben és QCBmicroLO-kban, míg a mindennapi élet témái vagy alkalmazásai fontosabbak a köznyelvi kommunikációra összpontosító QLE-kben és QCBmicroLO-kban. Az itt tárgyalt QCBmicroCE-k körében a definíció vagy a leíró fogalmi reprezentáció egyéb formájának természete és alakja igen változatos. Szükségessé válhat egy általános megnevezés bevezetése a különböző „definíciókra/magyarázatokra”, például a „leíró fogalmi reprezentáció”, vagy a „definícióra” és „magyarázatra” vonatkozó meglévő szabványosított terminológiai bejegyzések kiterjesztése a CBmicroCE-k más fajtáira. A különbség továbbra is fennmarad, de a megfelelő CBmicroCE kommunikációs szerepének feltüntetésével átláthatóvá válik. Az eltérő adattípusokhoz rendelt azonos metaadatnevek nem jelentenek problémát, ha a metaadat nevét a megfelelő QCBmicroCE kommunikációs szerepével tovább pontosítják. Ez mindenképpen javítaná a fent említett QCBmicroCE-k (és talán más fajtáik) megtalálhatóságát. 3. TERMINOLÓGIAI ÉS MIKROTANULÁSI MEGKÖZELÍTÉSEK A két adattípushoz különböző módszertanokat és (tartalomkezelő) rendszereket fejlesztettek ki: terminológiamenedzsment-rendszereket (TMS) és a mikrotanulási eszközök sokaságát – mindkettőt széles körben alkalmazzák a megfelelő alkalmazási területeken. Mindkettőt olyan adatok kezelésére fejlesztették ki, amelyek strukturált tartalom kis elemeinek tekinthetők – ezeket „mikrotartalomnak” is nevezik. A mikrotartalom területe ugyanakkor nagyrészt a terminológia és a mikrotanulás területétől elkülönülten fejlődött. Az ipar azonban például egyre inkább megköveteli a strukturált tartalom minden típusának – ideértve a terminológiai adatokat és a mikrotanulási megközelítéseket is – integrációját és interoperabilitását, vagyis a mikrotartalom valamennyi típusára kiterjedő általános megközelítést. Ennek oka, hogy az adatok különböző rendszerekben történő karbantartásának és frissítésének költsége idővel exponenciálisan nő – nem is beszélve a különböző munkatársi készségeket igénylő, hatalmas mértékű párhuzamos munkáról, valamint a felhasználók általában vett erőfeszítéseiről. A terminológiai bejegyzések és a CBmicroLO-k a tudományos vagy műszaki szakterületek fogalmait megjelenítő legjelentősebb CBmicroCE-k közé tartoznak Terminologija | 2024 | 31 35 vagy tantárgyak. Ugyanakkor sajátos megközelítések szerint fejlesztették ki őket, ami akadályozza a tartalom interoperabilitását és újrafelhasználását. A következő két szakasz a CBmicroCE-k e két megközelítésére összpontosít, azzal a céllal, hogy javítsa megtalálhatóságukat, hozzáférhetőségüket, interoperabilitásukat és újrafelhasználhatóságukat a FAIR irányelvek szerint. 3.1. A terminológiai megközelítés Korábban nem tettek különbséget a terminológia tudománya és a terminológiai adatok között, mindkettőt „terminológiának” nevezték. A terminológiai bejegyzések alkotják a terminológiai adatbázisok strukturált tartalmát. A terminológia tudománya sokrétű diszciplína, amelyet azok az elméleti és gyakorlati megközelítések alakítottak, amelyekben gyökerezik. Így a terminológia tudománya „a terminológiákat, a terminológiai munka egyes aspektusait, az ebből eredő terminológiai erőforrásokat és terminológiai adatokat vizsgáló tudományt” jelenti (ISO 1087:2019, 3.1.12). Másfelől a terminológia/terminológiák „egy szakterülethez vagy tantárgyhoz tartozó megnevezések és fogalmak összességét” jelenti (ISO 1087:2019, 3.1.11). A szócikkhez fűzött 2. megjegyzés így szól: „A megnevezés lehet terminus, beleértve az elnevezéseket, tulajdonnév vagy szimbólum1. A legelterjedtebb TMS-ek szerint minden terminológiai bejegyzés egy fogalmat képvisel. Mivel a terminológia a fogalmi tudás szintjén jeleníti meg a szaktudást, a terminológiai entitások száma a szaktudás gyarapodásával párhuzamosan exponenciálisan növekszik. Emellett a tudományágak közötti együttműködés erősödése miatt a terminológiát rendszerint több különböző tantárgy vagy alkalmazási terület osztja meg. Összességében a terminológiák alkotják a tudományos kutatás és a műszaki alkalmazások tudásának gerincét. A terminológiai megközelítés szisztematikus megközelítés, amelyet interdiszciplináris, transzdiszciplináris és multidiszciplináris jelleg jellemez; középpontjában a szaktudás, a szaknyelv és a szakmai kommunikáció áll. Mivel egyetlen fogalomra összpontosít, nyelvfüggetlennek és potenciálisan többnyelvűnek is tekinthető. Alapvetően modalitásfüggetlen, vagyis bármilyen kommunikációs modalitáshoz alkalmas, ami különösen fontos az e-hozzáférhetőség szempontjából. A mai technológia lehetővé teszi a terminológiai adatok megjelenítését gyakorlatilag valamennyi nyelven és írásrendszerben, médiumon és nyelvi/kommunikációs modalitásban, továbbá a felhasználói preferenciák szerinti testreszabást és személyre szabást. 1 A szerzők elhagyták a definícióban szereplő, más terminológiai bejegyzésekre mutató kereszthivatkozásokat. 36 Blanca Stella Giraldo Pérez Christian Galinski Terminology and Microlearning: Contrasting Their Respective Methods and Content A terminológia nélkülözhetetlen minden olyan esetben, amikor szakosított információ vagy tudás jön létre (pl. a kutatás és fejlesztés területén), kommunikáció tárgyává válik (pl. az orvosi vagy gazdasági szférában), feldolgozzák, rögzítik és karbantartják (pl. adatbázisokban), továbbítják (pl. oktatás és képzés révén), vagy hozzáférhetővé teszik (pl. indexelés segítségével, az internet böngészőinek használatával stb.)2 „A terminológia alapvető célja a [speciális] tudás különböző szakmai szinteken történő átadása <...>” (Picht 2011). A terminológiák tehát egyrészt minden oktatási tevékenység szempontjából meghatározóak, a gyakorlati tanításhoz és tanuláshoz azonban többnyire hiányoznak belőlük a didaktikai jellemzők. Továbbá a terminológiát gyakran másként nevezik – például „szókincsnek” –, és az oktatás területén sokféle megközelítésben alkalmazzák. Mindazonáltal a terminológia nélkülözhetetlen a tanításhoz és tanuláshoz, különösen az olyan alapvető fogalmak esetében, amelyek egy tudományos vagy műszaki tudományágat alkotnak. 3.2. Mikrotanulási megközelítések A mikrotanulás úgy értelmezhető, mint kis lépésekben, kisebb tartalmi egységeken keresztül zajló tanulás, amely tudás vagy készségek megszerzésére irányul. A mikrotartalom perspektívájából a mikrotanulás „nem a tanulás újfajta konceptualizálását jelenti, hanem a tanulási epizódok szemcsézettségére irányul egy tartalommodell révén” (Scholl 2011: 12); az ilyen epizódok várhatóan egyedileg hivatkozhatók, önállóak, újrafelhasználhatók és újrakombinálhatók. A mikrotanulást valószínűleg már a tudásátadás emberi történelmének több ezer évvel ezelőtti kezdete óta alkalmazzák, különösen tanítási és tanulási tevékenységek révén (Giraldo Pérez 2022: 108). A mikrotanulási megközelítések alkalmazhatók mind a szakosított tudás, mind az általános nyelvi szókincs tanítására és tanulására, tekintet nélkül a terminológiai vagy lexikográfiai megközelítésre. Műszaki fejlesztési szempontból a tanulási tevékenységekkel összekapcsolódó mikrotartalom vezetett el a mikrotanulás korai elképzeléseihez (Lindner 2006, 2007; Hug 2010; Buchem & Hamelmann 2010, Souza & Do Amaral 2014). Ma a mikrotanulás olyan oktatási megközelítést jelent, amely kis tanulási egységeket kínál, éppen annyi információval, amennyi szükséges ahhoz, hogy a tanulók lépésről lépésre elérjenek egy célt. Ezek a kis tudásegységek általában webes erőforrásokon alapulnak; elsődleges tanulási csatornájuk gyakran a mobil környezet (Corbeil et al. 2021). A nyelvtanulás kivételével, 2 Infoterm – Why terminology? Terminologija | 2024 | 31 37 a mikrotanulás eddig többnyire egynyelvű formában valósul meg, és hasonló jellemzőket mutat a mobil tanulással. A mikrotartalmi egységeket – más néven mikrotanulási objektumokat – azonban egyre gyakrabban többnyelvű megközelítéssel fejlesztik, hogy különböző nyelvi közösségekben is használhatók legyenek. Ebben az esetben egy fogalomra vagy gondolatra összpontosítanak, és így közelebb állnak a terminológiai megközelítésekhez. A mikrotanulási objektumokat általában úgy alakítják ki, hogy rövid idő alatt (néhány másodperctől körülbelül 15 percig) feldolgozhatók legyenek. Többnyire rendszerfüggő módon fejlesztik őket, jóllehet „elvileg a »mikrotanulás« pedagógiai szempontból agnosztikus <...>, és a mikrotanulási felhasználói élmények pragmatikus megtervezéséről szól” (Lindner 2007). A rendszerorientáltság magas foka miatt a mikrotanulás területén számos különböző megközelítés alakult ki, amelyek nem támogatják a mikrotanulási objektumok újrafelhasználhatóságát és interoperabilitását. A mikrotanulásból hiányzik a terminológiatudományhoz és annak alkalmazásaihoz hasonló egységes elmélet és módszertan is. 3.3. A terminológia és a mikrotanulás területeinek hasonlóságai és különbségei A fent említett CBmicroCE-k közötti fő különbség eltérő kommunikációs szerepükben rejlik. A terminológiai bejegyzések a fogalmi tudást a tudásreprezentáció és a tudásátadás céljából, szakmai kommunikáció útján jelenítik meg. Ideális esetben egy fogalomhoz egyetlen terminológiai bejegyzés tartozik, amely az adott fogalom minden terminológiai adatát tartalmazza bármely nyelven vagy modalitásban. Bár a tanítás és a tanulás egyik fő célja a tudásátadás, a terminológiai bejegyzéseket rendszerint nem elsősorban oktatási célokra szánják, és ilyen célokra nem is alkalmazzák. A CBmicroLO-kat a tanulási folyamatot támogató didaktikai elemek jellemzik. Ezért különböző oktatási célokat szolgáló, különféle végfelhasználóknak szánt oktatástervezési megoldásokat foglalnak magukba. Így egyazon fogalomra számos CBmicroLO utalhat. A mikrotanulás velejáró didaktikai igényei miatt a CBmicroLO-kban nagy hangsúly kerül az információ megjelenítésére. A QTE-k általában nem tartalmaznak didaktikai jellemzőkre vonatkozó metaadatokat. A fogalmat vagy jelentést szóban megjelenítő CBmicroLO-k közül sok egynyelvű. Ez azonban nem szükségszerű, mivel egyre nagyobb igény mutatkozik többnyelvű CBmicroLO-kra, és egyre több ilyen készül. Ez utóbbiak leggyakrabban a nyelvtanulásban, az idegennyelv-tanulásban, ezen belül a szaknyelvtanulásban használatos CBmicroLO-k esetében fordulnak elő. 38 Blanca Stella Giraldo Pérez | Terminology and Microlearning: Contrasting Their Respective Methods and Content Christian Galinski A minősített CBmicroCE-k metaadatok szerint strukturáltak, és megosztják az alapvető jellemzők többségét, például a struktúrát, a fókuszt, a „kis” méretet, az elemi jelleget (akár „primitívek”, akár „összetettek”), az önálló, önmagukban teljes entitásként való működést, az információ bizonyos teljességének magukban foglalását és a fogalmi kontextus biztosítását. A QTE-k esetében a fogalmi kontextus biztosítása, valamint a hiteles források használata és az azokra való hivatkozás is a „minősítettnek” tekintés követelményei közé tartozik. Ezzel szemben a CBmicroLO-k esetében a fő minősítési követelmény az adott célra és felhasználótípusra alkalmazott didaktikai jellemzők megfelelősége. Közös bennük, hogy a valódi CBmicroCE-k nagyobb valószínűséggel újrafelhasználhatók és interoperábilisak, mint a mikrotartalom más típusai – különösen akkor, ha QTE-k vagy QCBmicroLO-k. Az elméleti és módszertani érettség fokát tekintve a terminológia területe igen fejlett, amit a különböző alkalmazásokhoz igazodó nemzetközi szabványok széles köre is bizonyít. A mikrotanulás területének érettségi foka alacsonyabb, aminek többek között a nemzetközi szabványok hiánya is tanújele. Ennek egyik oka lehet, hogy az eLearning területén viszonylag kevéssé láthatóak (és ezért nehezen megtalálhatók), mivel gyakran nagyobb tanulási objektumokba ágyazódnak. A mikrotanulás területén alkalmazott megközelítések és alkalmazások nagy változatossága nem segíti elő a magasabb fokú érettség elérését az újrafelhasználhatóság és az interoperabilitás szempontjából. Így a mikrotanulás területe jelentős mértékben profitálhatna a terminológiai megközelítés egyes elemeinek átvételéből vagy adaptálásából. E két CBmicroCE-típus eltérő kommunikációs szerepük és a CBmicroLO-khoz szükséges további metaadatok ellenére nagymértékben kiegészíti egymást. Ha megközelítéseik harmonizálhatók lennének, mindkettő a tartalmi interoperabilitás átfogóbbá válásához vezetne – és nagy valószínűséggel ugyanez más CBmicroCE-típusokra is érvényes lehet. A fentiekhez kapcsolódóan bármely CBmicroCE előfordulhat mindenféle szövegben, médiában, dokumentumban vagy (az emberi kommunikáció) modalitásában. Ezért a CBmicroCE-k minden típusára kiterjedő „általános megközelítés” kidolgozása számos, mindeddig egymástól függetlennek tekintett szempontot foglalt magában. A keresztmegtermékenyítésben rejlő, a mikrotartalom egész területére kiterjedő potenciális előnyök és hasznok indokolttá tették a meglévő adatmodellek újbóli vizsgálatát – a metaadataik összehasonlításával kezdve. Terminologija | 2024 | 31 39 4. A QTE-KBEN ÉS QCBMICROLO-KBAN ELŐFORDULÓ METAADATOK Az alábbiakban a QTE-k és QCmicroLO-k strukturálásához szükséges főbb metaadatokat csoportosítjuk, elemezzük és vetjük össze a tartalmi interoperabilitás szempontjából vett fontosságuk alapján. Az „adatkategória” kifejezést a terminológiamenedzsmentben használják, de az adatategóriák maguk is metaadatok – a metaadatok pedig CBmicroCE-ként is értelmezhetők. A kiválasztás korántsem teljes, célja csupán annak prototipikus bemutatása, hogy az összekapcsolt adatok megközelítése miként valósíthatja meg az általános megközelítés célkitűzéseit. Az itt tárgyalt metaadatok nem terjednek ki az ISO 26162-1 3.2.5. szakaszában meghatározott globális információkra (GI), amelyek „az egész terminológiai adatgyűjteményre vonatkozó műszaki és adminisztratív információk”. A GI többek között a terminológiai adatgyűjtemény címét, a módosítási előzményeket, a tulajdonosra vagy a szerzői jogokra vonatkozó információkat foglalja magában; ezek egy kifinomultabb keresés szempontjából az újrafelhasználhatóság és az interoperabilitás tekintetében is jelentőssé válhatnak. Ugyanez érvényes az egyes terminológiai bejegyzésekben vagy azok részeiben előforduló egyéb adminisztratív és műszaki adatokra is. 4.1. A fogalmak megnevező reprezentációinak metaadatai A fogalmakat nemcsak terminusokkal lehet megnevezni, hanem más megnevező fogalmi reprezentációkkal is, például „terminusokkal, nevekkel, jelekkel és szimbólumokkal. Létezhetnek terminusok és nevek (valamint ezek rövidített alakjai) különböző modalitásokban (és nyelvtani szerkezetben, a nyelvtől függően), továbbá különféle (vizuális, auditív és audiovizuális) jel- és szimbólumrendszerekben, illetve mindenféle verbális és nem verbális elem kombinációiként. Ezenfelül a különböző szakterületeken és tudományágakban eltérnek a konvenciók – nem is beszélve ugyanannak a „dolognak” az azonos nyelvi vagy társadalmi környezeten belüli, egymással versengő elnevezéseiről.” (Giraldo Pérez 2022: 217) A fogalmak megnevező reprezentációinak metaadatai a következő alcsoportokba sorolhatók: – Terminusok és terminusszerű reprezentációk, – Betűszimbólumok, – Grafikus szimbólumok, – Egyéb audiovizuális szimbólumok, – A fentiek bármely kommunikációs modalitásban. 40 Blanca Stella Giraldo Pérez Christian Galinski Terminology and Microlearning: Contrasting Their Respective Methods and Content Fontos felismerni, hogy a QCBmicroLO-k is összpontosíthatnak a fentiek bármelyikére. Ha ugyanarra a tudományos vagy műszaki fogalomra vonatkoznak, metaadataik megegyeznek a QTE-k metaadataival, kommunikációs szerepük azonban kétségkívül eltérő. 4.2. Metaadatok a fogalmak leíró reprezentációihoz A fogalmak meghatározásai, illetve tömör leírásai vagy magyarázatai kulcsfontosságúak a terminológia területén, mivel segítségükkel megkülönböztethető az egyik fogalom a szomszédos fogalmaktól. A jól megválasztott vagy jól kialakított nem verbális leíró fogalomreprezentációk, valamint a kontextusok vagy példák használhatók a verbális leíró fogalomreprezentációk helyett vagy azok kiegészítéseként. A nem verbális leíró fogalomreprezentációkra a QCBmicroLO-kban jóval nagyobb szükség van didaktikai elemként, hogy oktatási/didaktikai célból információt közvetítsenek egy fogalomról. A fentieknek megfelelően a leíró fogalomreprezentációk metaadatai a következő alcsoportokba sorolhatók: – Verbális leíró fogalomreprezentáció, – Nem verbális leíró fogalomreprezentáció, – A fentiek bármely (emberi kommunikációs) modalitásban. Ismét fontos felismerni, hogy a fentiek mindegyike alkalmazható a QCBmicroLO-kban. Valószínűbb azonban, hogy a didaktikai elemeket a meghatározásokra, a fogalomleírásokra vagy a leíró fogalomreprezentációk más típusaira (beleértve az egyéb modalitásokat is) alkalmazzák. Emellett előfordulhat, hogy egy vagy több példát, gyakorlatot, tesztkérdést stb. is hozzá kell adni. A QCBmicroLO tartalmának – különösen a leíró fogalomreprezentációknak – a megfelelő QTE-vel való összevetése mindenképpen megnyugtató lehet a felhasználó, legyen az oktató vagy tanuló számára. 4.3. Metaadatok a fogalmi kontextushoz According to Giraldo Perez (2022:159), “[t]he conceptual context in terminological entries refers to the microstructure of knowledge (i.e., conceptual micro-context) if it indicates the relation of a concept to neighbouring concepts or its position in a concept system; or to the macrostructure of knowledge (i.e., conceptual macro-context) if it indicates the domain or subject to which it belongs.” Thus, the metadata for conceptual context can be grouped into conceptual micro-context and macro-context. Terminologija | 2024 | 31 41 A fogalmi mikrokontextus szintjén verbális vagy nem verbális fogalmi mikrokontextus-viszonyok állhatnak fenn az alábbiak közül egyhez vagy többhöz: – Fölérendelt fogalom, – Tágabb fogalom, – Mellérendelt fogalom, – Egyéb módon kapcsolódó fogalom. A fogalmi makrokontextus szintjén verbális vagy nem verbális makrokontextuális fogalommegjelenítések fordulhatnak elő (Wüster 1971 témabesorolásának [elemei] formájában), többek között: – Szakterületi vagy tantárgyi osztályozás osztályai, – Tezaurusz-kifejezések (deszkriptorok, nem deszkriptorok stb.), – (makrokontextuális fogalmakat megjelenítő) indexelési kifejezések, – A makrokontextuális fogalommegjelenítések egyéb típusai. Ismét fontos felismerni, hogy a fentiek a QCBmicroLO-k esetében is szerepet játszanak, bár valószínűleg nem olyan szigorúan, mint a terminológiamenedzsmentben. Ha ugyanarra a fogalomra utalnak, a metaadatok megegyeznek a QTE-k metaadataival, kommunikációs szerepük azonban eltérő. Emellett a kisebb vagy fiatalabb szakterületek, illetve tantárgyak úgy ítélhetik meg, hogy a meglévő nagy tudásrendezési sémák nem képesek megfelelően reprezentálni őket, ezért saját sémákat kell kidolgozniuk. A tudásrendezés kérdése mindenképpen további megfontolást igényel a jövőbeli szabványosítási tevékenységek során. Az ISO/TC 37 jelenleg felülvizsgálja az ISO/TS 24634 műszaki specifikációt, amely a TermBase eXchange-re (TBX) összpontosít, és előfordulhat, hogy nem alkalmazható általánosan a strukturált tartalmak más típusaira. 4.4. A CBmicroLO-k didaktikai információinak metaadatai A didaktikai kategóriák a didaktika olyan egyetemes aspektusaira utalnak, amelyeket a tanításban és a tanulásban az oktatási és tanulási folyamatok ötvözésére, valamint a tanulási célok elérésére használnak. Kapcsolódnak a tanuláselméletekhez és az ezekhez kapcsolódó pedagógiai technikákhoz, amelyek megközelítései a tanulók motivációjának és elköteleződésének befolyásolását, valamint tanulási érdeklődésük előmozdítását célozzák. A didaktikai kategóriák harmonizált metaadatok szerinti explicit megjelölése jelentősen javítaná a CBmicroLO-k megtalálhatóságát és újrafelhasználhatóságát. Giraldo Pérez (2022) a releváns szakirodalom alapján a következő didaktikai kategóriákat azonosította: 42 Blanca Stella Giraldo Pérez Christian Galinski Terminology and Microlearning: Contrasting Their Respective Methods and Content – pedagógiai megközelítés – tanulási kontextus = domén vagy tantárgy3 = a tanuló típusa = oktatási szint = didaktikai alkalmazás = hozzáférhetőségi szint – tanulási cél – tanulási stratégiák – tanulási tevékenységek – tanulási stílusok A fentiek közül néhányat szükség lehet konkrét metaadatokkal tovább differenciálni. A megfelelő didaktikai kategóriára vonatkozó információ meglétének jelzése javítaná egy CBmicroLO megtalálhatóságát és újrafelhasználhatóságát oktatási / tanulási célokra. Az egyes didaktikai kategóriákhoz tartozó harmonizált metaadatok meghatározására irányuló munkát még el kell végezni. Mindenesetre a didaktikai kategóriák leírásához potenciálisan szükséges metaadatok kizárólag a QCBmicroLO-kra jellemzők. A terminológiában nem használják őket, mivel a terminológia célja eltér a mikrotanulásétól. Az adatmodellezéshez a didaktikai kategóriákat leíró metaadatokat szisztematikusan kell kidolgozni, és átláthatóvá kell tenni a felhasználók számára, legyenek azok oktatók vagy tanulók. 4.5. Kiegészítő és másodlagos információk metaadatai Bár kiegészítő vagy másodlagos információnak nevezik, ezek közül egyes információk egyáltalán nem jelentéktelenek, többek között a FAIR-elvek szempontjából sem. Az ISO 26162-1:2019 3.2.6. pontja szerint a kiegészítő információ (CI) „többek között a doménhierarchiák, az intézmények leírásai, a bibliográfiai hivatkozások és a szövegkorpuszokra mutató hivatkozások megjelölését foglalja magában <...>”. A bibliográfiai hivatkozásokat példaként véve, a hivatkozás legrövidebb formája mindenféle kiadvány szabványos számozási rendszereiben található. Így az ISBN egy megjelent könyvre mutató hivatkozás egyedi azonosítója. E számok használatával elkerülhető, hogy a CBmicroCE-ket bibliográfiai adatokkal terheljük túl, és támogathatók a kapcsolt adatokkal kapcsolatos folyamatok. 3 A domén vagy tárgy egybeeshet a fogalmi makrokontextusra vonatkozó metaadatokkal. Terminologija | 2024 | 31 43 Az ISO 10241-1 szerinti másodlagos információ vonatkozhat nyelvtani információkra, státuszinformációkra, nyelvi vagy írásrendszer-kódra (vagy mindkettőre), földrajzi használatra, kiejtésre stb. Ezek közvetlenül hozzárendelhetők az egyes adatmezők tartalmához, egy rekord szakaszaihoz vagy a teljes rekordhoz. A nyelvi azonosítók például kiemelten fontosak ahhoz, hogy jelezzék nemcsak bizonyos adatok, például a fogalmak verbális megnevezései és leíró reprezentációi nyelvét, hanem bármilyen tartalom nyelvét, valamint az elektronikus eszközök felhasználói felületeinek nyelvét stb. Ezeket rendszerint az ISO 639 nyelvkód4 szabványból veszik át, amely maga is QCBmicroCE-k rendszere. A fentiek természetesen a CBmicroLO-kra is vonatkoznak, bár használatukat nem formalizálták úgy, mint a QTE-k esetében. A QCBmicroLO-kban további kiegészítő vagy másodlagos információk is felhasználhatók, például az az oktatási kontextus, amelyben egy CBmicroLO előfordul. 5. ADATOK KAPCSOLÁSA A QCBMICROCE-KEN BELÜL ÉS KÖZÖTT A számítástechnikában a kapcsolt adat olyan strukturált adat, amely más adatokkal össze van kapcsolva, így szemantikai lekérdezésekkel hasznosabbá válik. „A strukturált adatok olyan adatok, amelyeket meghatározott módon szerveztek és formáztak, hogy emberek és gépek számára egyaránt könnyen olvashatók és érthetők legyenek. Ezt jellemzően egy jól meghatározott séma vagy adatmodell alkalmazásával érik el, amely struktúrát biztosít az adatok számára. A strukturált adatok jellemzően adatbázisokban és táblázatokban találhatók, és rendezett jellegük jellemzi őket. A séma minden egyes adateleméhez jellemzően egy meghatározott mező vagy oszlop tartozik, minden rekord vagy sor pedig az adott adat egy meghatározott példányát jelöli” (GeeksforGeeks). Az entitáson belüli adatok közötti kapcsolatokat gyakran különböző adatelemek között fennálló relációk határozzák meg, és különféle mechanizmusok, például kulcsok és hivatkozások (ERD) révén hozhatók létre. Ezek együttesen alkotják az adott adatbázisrekordok adatmodelljét. Az adatbázison belül a strukturált adategységek fizikailag az adatbázis struktúráján keresztül kapcsolódnak össze. Számos előny felsorolása után a fent idézett forrás (GeeksforGeeks) megjegyzi: „A strukturált adatok az adatoknak csak körülbelül 20%-át teszik ki, de magas fokú szervezettségük és teljesítményük miatt a Big data alapját képezik; olvassa el a Strukturált, félig strukturált és strukturálatlan adatok közötti különbségeket”. Néhány hátrány azonban 4 Az ISO 639:2023 szerint: Egyedi nyelvek és nyelvcsoportok kódjai. 44 Blanca Stella Giraldo Pérez Christian Galinski Terminology and Microlearning: Contrasting Their Respective Methods and Content fel is sorolják, például: „Az adatok strukturált jellege időnként hiányzó vagy hiányos adatokhoz, illetve olyan adatokhoz vezethet, amelyek nem illeszkednek pontosan a meghatározott sémába, ami adatminőségi problémákat eredményez.” A strukturált adategységek összekapcsolása más adatbázisokban található entitásokkal olyan dimenziót ad a kapcsolt adatoknak, amely jelentős hatást gyakorolhat az internetre. Ez elsősorban a CBmicroCE-k formájában megjelenő strukturált adatokat foglalja magában, amelyek struktúrája – a belső hivatkozásokat is beleértve – lehetővé teszi a szemantikailag jelentős, következésképpen hatékony összekapcsolást, különösen QCB-microCE-k esetén. Ugyanakkor „e kapcsolatok jellege és összetettsége nagymértékben változhat az adatmodell konkrét követelményeitől és maguknak az adatoknak a jellegétől függően” (Geeks-forGeeks). Az internet globális adatbázissá alakításának vízióját, amely a strukturált tartalmi entitások minden típusát összekapcsolt adatok révén fűzi össze, Tim Berners-Lee vázolta fel először 2006-ban, a Szemantikus Web projektről szóló tervezési feljegyzésében, amelyben megfogalmazta az alapelveket, amelyeket később a következőképpen foglaltak össze: 1. Minden fogalmi dolognak HTTP-vel kezdődő névvel kell rendelkeznie. 2. A HTTP-név lekérdezésekor a kérdéses dologról hasznos adatokat kell visszaadni szabványos formátumban. 3. Minden más dolognak is, amellyel az adott dolog az adatai révén kapcsolatban áll, HTTP-vel kezdődő nevet kell adni.5 Bármilyen egyszerűnek tűnik is, akadályok állnak a 2006-os vízió megvalósításának útjában: „<...> ahhoz, hogy az Adatok Webe valósággá váljon, fontos, hogy a Weben található hatalmas mennyiségű adat szabványos formátumban legyen elérhető, és a Szemantikus Web eszközei által kezelhető legyen. Továbbá <...> az adatok közötti kapcsolatokat is hozzáférhetővé kell tenni, hogy létrejöhessen az Adatok Webe (szemben az adathalmazok puszta gyűjteményével).” W3C Berners-Lee azonban a Linked Open Data (LOD) révén lehetséges megoldásra utalt az akadályok egy részének leküzdésére; ezt már a 2006-os tervezési feljegyzésében így határozta meg: „olyan kapcsolt adat, amelyet nyílt licenc alatt tesznek közzé, amely nem akadályozza az ingyenes újrafelhasználását.” Giraldo Pérez (2022) szerint a CBmicroCE-ken belüli kapcsolatok közül csak bizonyosak – amelyek a kapcsolt adatok legáltalánosabb meghatározása szerint a bejegyzéseken belüli hivatkozásoknak is tekinthetők –, valamint a más adatbázisokban szereplő azonos vagy eltérő típusú CBmicroCE-kre mutató bizonyos hivatkozások tekinthetők 5 „Tim Berners-Lee on the next Web”. Archiválva az eredetiből 2011-04-10-én. Letöltve: 2009-03-15. Terminologija | 2024 | 31 45 a törzsmetaadatok körébe tartozó adatelemek közötti kapcsolatként értelmezhetők, amelyek a CBmicroCE-k megtalálhatóságának és interoperabilitásának javítását szolgálják – végső soron pedig új módszerekhez vezethetnek az egyes CBmicroCE-k minőségének ellenőrzésére és javítására. A CBmicroCE belső kapcsolataiból kiindulva a megtalálhatóság és az interoperabilitás szempontjából a legfontosabbak az azonosított fogalom és a következők közötti kapcsolatok: – annak valamennyi (verbális vagy nem verbális) megnevező fogalmi reprezentációja, – a szomszédos fogalmai, például a fölérendelt fogalom, a koordinált fogalmak vagy más módon kapcsolódó fogalmak – amelyek együtt alkotják a mikrokontextust, – az azonosított fogalom és egy szakterület vagy tárgykör megjelölése közötti kapcsolat, amely a fogalom makrokontextusban elfoglalt helyét jelzi. A fentiek lehetővé teszik a nyelvfüggetlen (azaz többnyelvű), amodális (azaz nagyrészt multimodális) és rendszertervezéstől független (azaz bizonyos mértékig rendszersemleges) megnevező fogalmi reprezentációk kialakítását. Emellett hasznos, sőt szükséges lehet annak jelzése, hogy létezik-e valamelyik leíró fogalmi reprezentáció. A leíró fogalmi reprezentációban szereplő fogalmi jellemzők maguk is fogalmak. Ezzel kapcsolatban az alapul szolgáló fogalmi rendszer rendszerszerű természetének minimális fokú következetességre és koherenciára van szüksége. Ez az azonosított fogalom egyes jellemzői és a jellemző fogalmát reprezentáló CBmicroCE közötti kapcsolatokkal javítható – különösen az előíró terminológiai megközelítésekben, például a terminológiaszabványosításban. A különböző kommunikációs szerepű CBmicroCE-típusok közötti kapcsolatok különböző szinteken jöhetnek létre, például: – az azonosított fogalomtól más CBmicroCE-forrásokban szereplő azonos vagy nagyon hasonló fogalmakhoz vezető kapcsolatok, esetleg eltérő kommunikációs szerep esetén, – az azonosított fogalom egyes jellemzői és az ilyen jellemző fogalmát reprezentáló egyes CBmicroCE-k közötti kapcsolatok. Ez utóbbi javítaná és megkönnyítené az alapul szolgáló fogalmi rendszer gondozását – különösen az előíró terminológiai megközelítésekben, például a terminológiaszabványosításban, amelyet a szemantikai és szemiotikai következetesség és koherencia fokozott igénye jellemez. 46 Blanca Stella Giraldo Pérez | Terminology and Microlearning: Contrasting Their Respective Methods and Content Christian Galinski A fentieken túlmenően különféle adminisztratív, validálási vagy egyéb célokból külső tartalmi erőforrásokra mutató hivatkozásokra vagy linkekre van szükség, például: – A verbális megnevező fogalomreprezentáció nyelvének megadása az ISO 639 szerinti nyelvkóddal, amely a nyelvazonosítók és a hozzájuk tartozó nyelvi adatelemek rendszere, – A nem verbális megnevező fogalomreprezentáció típusának megadása, amely esetleg azonos jellegű, hiteles nem verbális megnevező fogalomreprezentációk tárházában található, – A CBmicroCE adatelemeihez hozzáadott kódolt forrásmegjelölésekből (például ISBN, ISSN, DOI stb.) mutató linkek a megfelelő kódelem teljes bibliográfiai leírására. Ez utóbbi lehetővé tenné az adatforrás hitelességének folyamatos vagy időszakos értékelését az egyik vagy másik felbukkanó szemantikus webes eszköz segítségével, ezáltal elősegítve az adatgondozást. Giraldo Pérez (2022:194) szerint azonban „A kérdések a következők: Ki fejleszti és mozdítja elő azt a szabványos formátumot, amelyre Berners–Lee utal? Ki tervezi meg a szükséges szemantikus webes eszközöket? Ki hozza létre az adatok közötti kapcsolatokat? Mindez nem jön létre magától.” Ehhez bizonyosan további, lehetőleg nemzetközi szintű szabványosítási tevékenységre van szükség. Ezzel kapcsolatban felmerülhet a kérdés, hogy a szemantikus web megközelítései és a meglévő szabályozási (azaz szabványosítási) szempontok elegendők-e Berners–Lee jövőképének megvalósításához. Giraldo Pérez (2022) kifejti, hogy először néhány alapvető elméleti és módszertani kérdést kell megvizsgálni és megoldani, mielőtt a technológia és a szabványosítás átvehetné a szerepet. E kérdések egyike a fent említett linkek és hivatkozások típusára vonatkozik; mások azt érintik, hogyan formalizálható a fent említett linkek megadása, ami egyedi azonosítókat tesz szükségessé a fogalmakhoz és azok reprezentációihoz. 6. EGYEDI AZONOSÍTÓK A FOGALMAKHOZ ÉS REPREZENTÁCIÓIKHOZ A fentiek mellett minden fogalmat egyedileg kell azonosítani – például az erre a célra adaptált ISO/TS 29002-5 szerint. E műszaki specifikáció terminológiai módszertanhoz adaptált módszertana szolgálna alapul a különféle CBmicroCE-k közötti tartalmi interoperabilitás és újrafelhasználhatóság megvalósításához, kiegészítve a terminológiamenedzsment adatcsere-szabványait. A jelen szabvány célja az akadálytalan „jellemzőadat-csere lehetővé tétele, például termékkatalógusokban vagy Terminologija | 2024 | 31 47 termékkönyvtárakban... amely elsősorban a <fogalomazonosító, érték> párok cseréjén alapul: a fogalomazonosító egyértelműen meghatározza azt a fogalmat, amely az érték jelentését leírja”. A QTE-k és QCBmicroLO-k esetében a <fogalomazonosító, érték> párokat az egyedi fogalomazonosító és egy megnevező fogalomreprezentáció (vagy annak azonosítója) alkotná értékként. Keresési célokra – a megtalálhatóság/felfedezhetőség javítása érdekében is – minden egyes <fogalomazonosító, érték> párhoz hozzá kell adni a kommunikációs szerep megjelölését, valamint annak a szakterületnek vagy tárgynak a megjelölését, amelyhez az adott fogalom tartozik. Ehhez egynél több metaadatra van szükség a következőkhöz: – az egyedi fogalomazonosítót alkotó adatokhoz, – az egyes megnevező fogalomreprezentációk azonosítóihoz, – a szakterület vagy tárgy megjelöléséhez. Fontos szem előtt tartani, hogy az adott fogalomra vonatkozó teljes információt nem egy <fogalomazonosító, érték> pár tartalmazza, hanem az adott QTE-k vagy QCBmicroLO-k határozzák meg külsőleg. A <fogalomazonosító, érték> párok elemeihez tartozó metaadatokat nemzetközi szinten kell szabványosítani és szabadon hozzáférhetővé tenni az általános megközelítés megvalósításának lehetővé tétele érdekében. Kapcsolt nyíltadat-környezetben további információk nyerhetők ki a megfelelő CBmicroCE-ből. Ez javítaná a megtalálhatóságot/felfedezhetőséget, nemcsak a QCBmicroCE-ken belüli, hanem a különféle típusú QCBmicroCE-k közötti linkek révén is. Az általános megközelítés megfelel a FAIR irányelveknek és támogatja azokat: a GO FAIR meghatározása szerint a megtalálhatóságot, hozzáférhetőséget, interoperabilitást és újrafelhasználhatóságot. Giraldo Pérez (2022) szerint a QCBmicroCE-k alkalmasabbak a FAIR-elveknek való megfelelés lehetővé tételére. A jelenlegi helyzet elkerülése érdekében, amelyben a különböző felhasználói közösségek eltérő módon alkalmazzák a FAIR-elveket – ezáltal akadályozva a tartalmi interoperabilitást –, nemzetközi szabványosítási tevékenységekre van szükség. A terminológiai elméleten és módszereken alapuló terminológiamenedzsment igen fejlett, és a nemzetközi módszertani szabványok révén nagymértékben harmonizált. Ami a mikrotartalmat illeti, számos gyakorlati megközelítés létezik a mikrotartalom kezelésére, amelyeket rendszerint a célorientált rendszertervezés szabályoz. Ez aligha segíti az adatok alkalmazások közötti cseréjét, integrációját és interoperabilitását súlyos információveszteség nélkül – vagy ami még rosszabb, csak szükségtelen információt, ha nem egyenesen szemetet hoz létre. 48 Blanca Stella Giraldo Pérez | Christian Galinski Terminology and Microlearning: Contrasting Their Respective Methods and Content 7. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS KITEKINTÉS Ez a cikk összefoglalja és továbbfejleszti a korábbi tanulmányok megállapításait, valamint a folyamatban lévő szabványosítási tevékenységek eredményeit. Ma feltételezhető, hogy a különböző típusú CBmicroCE-knek a metaadatok tekintetében sokkal több közös vonásuk van, mint azt eddig gondolták. A nem interoperábilis adatokhoz vezető jelenlegi módszertanokat a kapcsolt adatokra épülő megközelítésekhez kell igazítani, és nemzetközileg szabványosítani kell (a metaadatokkal együtt). A QCBmicroCE-k meglévő erőforrásaihoz további metaadatréteg rendelhető annak érdekében, hogy megfeleljenek a FAIR irányadó alapelveinek: – Megtalálhatóság: Az adatok (újra)felhasználásának első lépése az adatok megtalálása/felfedezése olyan géppel olvasható metaadatok segítségével, amelyekhez globálisan egyedi és állandó azonosítót rendeltek. – Hozzáférhetőség: Miután a felhasználók megtalálták a szükséges adatokat, tudniuk kell, hogyan férhetnek hozzájuk; ez adott esetben hitelesítést és jogosultság-ellenőrzést is magában foglalhat. – Interoperabilitás: Az adatok újrafelhasználhatóságának (beleértve a tartalomintegrációt is) lehetővé tételéhez biztosítani kell, hogy együttműködhessenek az elemzésre, tárolásra és feldolgozásra szolgáló alkalmazásokkal vagy munkafolyamatokkal. – Újrafelhasználhatóság: Az újrafelhasználhatóság biztosítása érdekében a metaadatokat és az adatokat megfelelően kell leírni, hogy különböző környezetekben reprodukálhatók és/vagy kombinálhatók legyenek. Ezek az alapelvek azonban legalább a CB-microCE-k esetében néhány kiegészítést is igényelnek, például: – A FAIR megvalósításához nélkülözhetetlen alapvető metaadatok körének meghatározása és szabványosítása, – A „hozzáférhetőség” kiterjesztése az e-hozzáférhetőség és az e-befogadás irányába, – Az „interoperabilitás” kiterjesztése az átfogó tartalmi interoperabilitás irányába, – Az újrafelhasználhatóság kiegészítése az új célokra való felhasználhatósággal. A terminológia területe jelentős előnyökhöz jutna, ha elméletét, módszertanát és gyakorlati terminológiai munkáját integrálnák a CBmicroCE-k tágabb keretébe. A mikrotartalom területe jelentős előnyökhöz jutna a terminológiai megközelítésekből és a terminológiai szabványosításban szerzett tapasztalatokból. Az új fejlesztések, például az OpenAI alkalmazása – különösen a QTE-k és QCBmicroLO-k esetében – hatékonyabbá tehető. Az oktatási ágazat új, igen nagy felhasználói csoportjai bevonhatók lennének az ő Terminologija | 2024 | 31 49 érdeklődést váltana ki a folyamatos adatkarbantartási folyamatok iránt, ezáltal javítva a QCBmicroCE-k általános minőségi szintjét. Így közvetve számos olyan információs termék minősége is javulna, amelyekben CBmicroCE-k szerepelnek. Végül új vállalkozások és szolgáltatások jönnének létre e fejlesztés eredményeként. REFERENCES Ally Mohamed 2008: Foundations of Educational Theory for Online Learning. – Anderson Terry (ed.). Theory and Practice of Online Learning, 2nd ed., Canada: Athabasca University Press, 15–44. Berners-Lee Tim 2006: Linked Data. – Linked Data – Design Issues (blog). June 27. Available at: https://www.w3.org/DesignIssues/LinkedData.html. Budin Gerhard 2004: Toward an Integrated, Functional Model of Lexical and Terminological Resources. – Articles from V Terminology National Seminar, Medellín, Colombia: Antioquia University. Buchem Ilona, Hamelmann Henrike 2010: Microlearning: A Strategy for Ongoing Professional Development. – eLearning Papers 21(7), 1–15. Corbeil Joseph Rene, Khan Badrul H, Corbeil Maria Elena (eds.) 2021: Microlearning in the Digital Age: The Design and Delivery of Learning in Snippets, Routledge. ERD – A Guide to the Entity Relationship Diagram (ERD). – Database Star. Available at: https://www.databasestar.com/entity-relationship-diagram/ [accessed 2023-12-13]. Galinski Christian, Giraldo-Pérez Blanca Stella 2012: Content Interoperability as a Prerequisite for Re-Using and Re-Purposing Items of Structured Content as Learning Objects in eLearning – Seen under a Standardisation Perspective. – Terminologija 19, 6–32. GeeksforGeeks – What is Structured Data. – GeeksforGeeks. (2023, February 24). Available at: https://www.geeksforgeeks.org/what-is-structured-data/ [accessed 2023-12-13]. Giraldo-Pérez Blanca Stella 2022: A Generic Approach to Microlearning Objects (microLOs) from the Perspective of Terminological Principles and Methods. Wien, Austria. Available at: https://ubdata.univie.ac.at/AC16729490. GO FAIR – FAIR principles. - GO FAIR. (2022, January 21). Available at: https://www.go-fair.org/fair-principles/. Hug Theo 2010: Mobile Learning as’ Microlearning’: Conceptual Considerations towards Enhancements of Didactic Thinking. – International Journal of Mobile and Blended Learning 2(4), 47–57. Available at: https://doi.org/10.4018/jmbl.2010100104. Infoterm – Why terminology? – International Information Centre for Terminology. Available at: http://www.infoterm.info/about_us/. ISO 10241-1:2011. (n.d.). ISO. Terminological entries in standards — Part 1: General requirements and examples of presentation. Available at: https://www.iso.org/standard/40362.html. ISO 1087:2019. (2019). Terminology work and terminology science – Vocabulary. Available at: https://www.iso.org/standard/62330.html. ISO/TS 24634:2021. (n.d.). ISO. Management of terminology resources — TBX-compliant representation of concept relations and subject fields. Available at: https://www.iso.org/standard/79080.html. ISO 26162-1:2019. (n.d.). ISO. Management of terminology resources — Terminology databases — Part 1: Design. Available at: https://www.iso.org/standard/71941.html. ISO/TS 29002-5:2009 Industrial automation systems and integration-Exchange of characteristic data-Part 5: Identification scheme. Available at: https://www.iso.org/standard/50773.html. Lindner Martin 2006: Use These Tools, Your Mind Will Follow. Learning in Immersive Micromedia and Microknowledge Environments. – Whitelock Denise, Wheeler Steve. The next Generation: Research Proceedings of the 13th ALT-C Conference, Edinburgh, Scotland, UK: Heriot-Watt University, 41–49. Available at: https://www.yumpu.com/en/document/read/4533750/alt-c-2006-the-next-generation-association-for-learning. Lindner Martin 2007: What Is Microlearning? (Introductory Note). – Proceedings of the 3rd International MicroLearning Conference. Lindner Martin, Bruck Peter A. (eds.), Innsbruck, Austria: Innsbruck University Press, 52–62. 50 Blanca Stella Giraldo Pérez | Christian Galinski Terminology and Microlearning: Contrasting Their Respective Methods and Content Picht Heribert 2011: The Science of Terminology: History and Evolution. – Terminologija 18, 6–26. Scholl Philipp 2011: Semantic and Structural Analysis of Web-Based Learning Resources: Supporting Self-Directed Resource-Based Learning, Germany: Technische Universität Darmstadt. Available at: https://tuprints.ulb.tu-darmstadt.de/2644/1/2011-Thesis-Scholl-Semantic-and-Structural-Analysis-of-Web-based-Learning-Resources.pdf. Schmitz Klaus-Dirk, Galinski Christian 2017: Eugen Wüster Meets Microcontent –Terminological Issues beyond Traditional Terminology Science. TOth – TKE Workshop presented at the International Workshop on Terminology Scientific, Administrative and Educational Dimensions of Terminology – Industry 4.0 meets Language & Knowledge Resources, Vienna, Austria, June 24. Available at: http://ontologia.fr/TOTh-TKE-Vienna-2017/ToTH-WS_2017_KDS&GA_fv.pdf. Souza Marcia, Fujisawa Izabel, Ferreira do Amaral Sérgio 2014: Educational Microcontent for Mobile Learning Virtual Environments. – Creative Education 5(9), 672–81. Available at: https://doi.org/10.4236/ce.2014.59079. W3C 2024 – Web Standards. – World Wide Web Consortium. Available at: https://www.w3.org/standards/semanticweb/data [accessed 2023-12-13]. Wiley David 2013: The Reusability Paradox. OpenStax CNX. Available at: http://cnx.org/contents/dad41956-c2b2-4e01-94b4-4a871783b021@19. Wüster Eugen 1971: Begriffs- Und Themaklassifikation. Unterschiede in Ihrem Wesen Und Ihrer Anwendung [Concept and Subject Classifications. Differences in Their Nature and in Their Application]. – Nachrichten Für Dokumentation 22(3), 98–104. TERMINIJA IR MIKROMOKYMASIS: METODŲ IR TURINIO SUGRETINIMAS Santrauka Straipsnyje aptariami terminologinio požiūrio (ir terminologinių įrašų) ir mikromokymosi požiūrio (ir mikromokymosi objektų) skirtumai ir keliamas klausimas, kaip galima pasiekti turinio sąveikumą tarp įvairių tipų mikroturinio įrašų, nepaisant skirtingų požiūrių. Jame remiamasi bendra visų rūšių mikroturinio, ypač sąvokomis pagrįstų mikroturinio įrašų, turinio koncepcija sąveikumą,. „Mikroturinys“ vartojamas pradine prasme kaip struktūruotas turinys, perteikiantis vieną pirminę idėją ar sąvoką, kuri tapo neryški dėl daugybės mikroturinio sistemų (dažniausiai nesuderinamų) techniniais formatais, dėl ko daugėja nepatikimo mikroturinio. Bendra koncepcija orientuota į sąvokomis pagrįstus mikroturinio įrašus, o tai padidina surandamumo, prieinamumo, sąveikumo ir pakartotinio naudojimo galimybes (pagal pagrindinius FAIR principus). Visuose skirtingų tipų sąvokomis pagrįstuose mikroturinio įrašuose galima atskirti metodologiją ir duomenis, pavyzdžiui, terminologijos srityje – terminologijos mokslą (t. y. terminologijos principus ir metodus) ir terminologinius įrašus, o mikromokymosi srityje – mikromokymąsi kaip edukacinį metodą ir sąvokomis pagrįstus mikromokymosi objektus. Įdomu tai, kad visų rūšių sąvokomis pagrįsti mikroturinio įrašai potencialiai gali tapti sąvokomis pagrįstais mikroturinio objektais pritaikius didaktines savybes (pagal didaktines kategorijas). Palyginus skirtingų tipų sąvokomis pagrįstų mikroturinio įrašų metaduomenis, ypač terminologinius įrašus ir sąvokomis pagrįstus mikroturinio objektus, matyti, kad yra daugiau panašumų, nei galima atpažinti iš jų skirtingo (techninio) atvaizdavimo ir (suvokiamų) pateikimų. Per pastaruosius 30 metų buvo sukurti išsamūs metodologiniai standartai, susiję su terminų duomenų mainais ir pakartotiniu jų naudojimu, kad būtų Terminologija | 2024 | 31 51 įrodyta terminų tvarkybos nauda. Panašios standartizacijos pastangos, susijusios su metaduomenų, ypač sąveikumą palengvinančių pamatinių metaduomenų, identifikavimu ir aprašymu, reikalingos ir kai kurioms kitoms sąvokomis pagrįstų mikroturinio įrašų rūšims. Siūloma bendrąja koncepcija siekiama pagerinti surandamumą, prieinamumą, sąveikumą ir pakartotinį naudojimą, taip pat išspręsti mikroturinio kokybės ir turinio kūrimo problemas, ypač terminologinių įrašų ir sąvokomis pagrįstų mikroturinio objektų. Gauta 2023-12-15 Blanca Stella Giraldo Pérez International Information Centre for Terminology (Infoterm) c/o CO SPACE, Gumpendorfer Strasse 65/1, 1060 Vienna, Austria E-mail [email protected] Christian Galinski International Information Centre for Terminology (Infoterm) c/o Co-sPACe Gumpendorferstrasse 65/1, 1060 Vienna, Austria E-mail [email protected] 52 Blanca Stella Giraldo Pérez | Terminology and Microlearning: Contrasting Their Respective Methods and Content Christian Galinski