Olga Usinskiene. A Framework of Concepts in the Migration Domain and Their Expression in English and Lithuanian (Migracijos srities sąvokų sistema ir raiška anglų ir lietuvių kalbose): daktaro disertacija, Vilnius: MRU, 2024, 320 p.

Terminológia / Terminology 2025, 32. szám, 1–6. o. Tartalom hivatkozása / Contents link ISSN 2669-2198 (elektronikus / online) Copyright © 2025 Sigita Rackevičienė. A Litván Nyelv Intézete adta ki. Ez egy nyílt hozzáférésű cikk, amelyet a Creative Commons Nevezd meg! licenc feltételei szerint terjesztenek; e licenc korlátlan felhasználást, terjesztést és sokszorosítást tesz lehetővé bármely médiumban, feltéve, hogy feltüntetik az eredeti szerzőt és forrást. // Kiadta a Litván Nyelvi Intézet. Ez a cikk nyílt hozzáférésű, és a „Creative Commons‚ Nevezd meg!” licenc feltételei szerint terjeszthető; ezek lehetővé teszik a tartalom korlátlan használatát, terjesztését és sokszorosítását bármilyen adathordozón, a szerző és a forrás feltüntetésével. Beérkezett: / Received: 2025-03-27. Elfogadva: / Accepted: 2025-04-03. 1 Olga Usinskiene. FOGALMI KERETRENDSZER A MIGRÁCIÓ TERÜLETÉN ÉS EZEK KIFEJEZÉSE ANGOLUL ÉS LITVÁNUL (A MIGRÁCIÓS TERÜLET FOGALMI RENDSZERE ÉS KIFEJEZÉSE ANGOL ÉS LITVÁN NYELVEN): doktori disszertáció, Vilnius: Mykolas Romeris Egyetem, 2024, 320 p. SIGITA RACKEVIČIENĖ Mykolas Romerio Egyetem E-mail cím: [email protected]u ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0001-5794-0296 https://doi.org/10.35321/term32-12 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 2024. szeptember 6-án a Mykolas Romerio Egyetemen (a továbbiakban – MRU) Olga Ušinskienė megvédte A Framework of Concepts in the Migration Domain and their Expression in English and Lithuanian (A migrációs terület fogalmi rendszere és kifejeződése az angol és a litván nyelvben) című doktori disszertációját (témavezető: dr. prof. Sigita Rackevičienė). 2 A disszertációban O. Ušinskienė a kutatáshoz létrehozott angol–litván kétnyelvű korpuszok adataira támaszkodva modellezte a migrációs terület fogalmi rendszerét, és összevetette a megnevezéseik kialakítására használt nyelvi kifejezőeszközöket. A disszertáció tehát a migrációs terület két dimenziójának elemzésére irányul: a fogalmi dimenzió elemzésére, amelynek célja a fogalmak közötti kapcsolatokon alapuló fogalmi modellek létrehozása és a terület fő folyamatainak feltárása volt, valamint a nyelvi dimenzió elemzésére, amelynek célja az e terület fogalmainak megnevezésére használt nyelvi kifejezőeszközök meghatározása volt. A kutatás céljaira két, a migrációs kérdésekkel foglalkozó nemzetközi és nemzeti dokumentumokból álló kétnyelvű korpuszt hoztak létre: egy párhuzamos korpuszt (körülbelül 1,5 millió szó) és egy összehasonlítható korpuszt (körülbelül 2,2 millió szó). A korpuszokból 388 angol és 376 litván fogalommegnevezést választottak ki. A disszertációban a fogalommegnevezések terminusként funkcionáló főnévi szerkezeteket, terminuskombinációkat, valamint a migráció területe szempontjából releváns tulajdonneveket foglalnak magukban. Ezenfelül a fogalmak tartalmának minél jobb megértése érdekében további adatokat is kiválasztottak: minden fogalomhoz informatív kontextusokat választottak ki a korpuszokból, a szakosított szótárakból és terminológiai adatbázisokból pedig definíciókat. A létrehozott korpuszokat és metaadataikat az MRU „SharePoint‚ oldalán tárolják (az oldalra mutató hivatkozás a disszertáció első mellékletében található), az összegyűjtött és rendszerezett terminológiai adatokat pedig a disszertáció 136 oldalas második melléklete tartalmazza. A disszertáció bevezetése meghatározza a kutatás legfontosabb paramétereit, valamint a disszertáció tudományos újdonságát, értékét és az eredmények gyakorlati alkalmazását. A szerző kiemeli, hogy a disszertáció több szempontból is jelentős: 1) az elvégzett terminológiai kutatás hozzájárul a korpuszalapú angol és litván terminológiai kutatások területéhez, egy újabb specializált területtel – a migrációval – bővítve azt; 2) a fogalmak közötti kapcsolatokon alapuló fogalomrendszer-modellezés, amelyet első alkalommal végeztek a migráció területére vonatkozó kétnyelvű angol és litván adatok alapján, jelentős a specializált területek konceptuális dimenziójának kutatása szempontjából; 3) a kognitív nyelvészet elvein alapuló fogalommegnevezés-képzés elemzése fontos a terminológia nyelvi dimenziójának összehasonlító vizsgálatai számára; 4) az ismeretés lexikaelemzésen alapuló megközelítések egyesítésére épülő általános kutatási módszertan új módszertani meglátásokkal és perspektívákkal járul hozzá a litván nyelv terminológiai munkáinak fejlesztéséhez. A disszertáció első részében a kutatás általános elméleti aspektusait mutatjuk be. Ismertetjük a terminológia tudományának főbb előfeltevéseit, amelyeket a terminológia alapvető munkái és a terminológiai kérdéseknek szentelt ISO-szabványok tárgyalnak. Részletesen leírjuk a disszertáció kutatásának két fő megközelítését – az ismeretelemzésen alapuló (onomaziológiai) megközelítést és a lexikaelemzésen alapuló (szemasziológiai) megközelítést. Tárgyaljuk e megközelítések alapelveit, valamint a legfontosabb terminológiai iskolákat, amelyek munkáikban ezeket a megközelítéseket fejlesztik. Az első rész végén kifejtjük, hogyan alkalmazzuk e két megközelítést a disszertáció kutatásának elvégzése során, és mely aspektusaik a legfontosabbak a migrációs szakterület terminológiája fogalmi és nyelvi dimenzióinak elemzésekor. 3 A disszertáció második részében bemutatjuk a migrációs szakterület párhuzamos és összehasonlító korpuszait, valamint ezek létrehozásának és a terminológiai adatok kinyerésének folyamatait. Először a párhuzamos és összehasonlító korpuszok előnyeit és hátrányait tárgyaljuk, és megindokoljuk, miért van szükség mindkét korpusztípusra egy átfogó terminológiai kutatás elvégzéséhez. Részletesen bemutatják a korpuszok létrehozásának szakaszait és a korpuszok összetételét. A korpuszok nemzetközi és nemzeti szervezetek dokumentumaiból állnak. Elsőként elvégezték a nemzetközi szervezetek és dokumentumaik részletes elemzését, valamint kiválasztották a kutatáshoz szükséges dokumentumokat. Ezeket a kormányközi szervezetek (az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európa Tanács és az Európai Unió, valamint az alárendelt szervezeteik) jogi erővel rendelkező és azzal nem rendelkező dokumentumai (egyezmények, elsődleges és másodlagos jogi aktusok, ajánlás jellegű dokumentumok, jelentések stb.) alkotják. Ezt követően elemezték a Litván Köztársaság és az Egyesült Királyság nemzeti jogszabályait. A párhuzamos korpusz olyan dokumentumokból áll, amelyek az eredeti nyelven és a fordítás nyelvén is hozzáférhetők voltak (ezek főként nemzetközi szervezetek dokumentumai), míg az összehasonlító korpusz olyan dokumentumokból – főként nemzeti dokumentumokból – áll, amelyek csak az eredeti nyelven voltak hozzáférhetők. A disszertáció bemutatja az összegyűjtött dokumentumok metaadat-kategóriáit, valamint a szövegek feldolgozását és a Sketch Engine szoftverbe való betöltését. Ezt követően ismertetik a terminológiai adatkinyerés és az ekvivalensek meghatározásának elveit. Bemutatjuk a Sketch Engine szoftver eszközeit, amelyeket a kutatáshoz szükséges angol nyelvű adatok – fogalommegnevezések és a fogalmak tartalmának, valamint kapcsolatainak meghatározásához szükséges informatív kontextusok – összegyűjtésére használtunk. Ismertetjük a litván ekvivalensek meghatározásának eljárásait a párhuzamos és az összehasonlító korpuszokban, valamint az ezekhez használt Sketch Engine-eszközöket. A disszertáció harmadik része a migrációs terület konceptuális dimenziójával foglalkozik: az elemzés elméleti és módszertani elveivel, továbbá a migrációs terület fogalmi rendszerének modellezésével és a rendszert alkotó valamennyi modell részletes bemutatásával. A harmadik rész első fejezetében a fogalmi elemzés alapelveit mutatjuk be. Tárgyaljuk a definíciók jelentőségét a fogalmi kapcsolatok kutatásában, ismertetjük a fogalmi kapcsolatok különböző osztályozásait, főként az ISO-szabványokban, valamint Anita Nuoponnen kutató által bemutatott fogalmi kapcsolat-tipológiákra összpontosítva. Szintén tárgyaljuk a Juan C. Sager kutató és a Granadai Egyetem kutatócsoportja által a „LexiCon‚ munkáiban meghatározott fogalmi kategóriákat. Bemutatjuk azokat a fogalmi kategóriákat, amelyekbe a disszertáció kutatása során meghatározott fogalmakat soroltuk: a tevékenységek és állapotok (ACT), az élő objektumok (ANE), valamint az élettelen objektumok és azok jellemzői (INANE). A harmadik rész második fejezete a migrációs terület modellezett fogalmi rendszerét írja le – annak teljes struktúráját, valamint külön-külön az egyes modelleket. A modellezett migrációs rendszer három modellből áll: 1) A migráció ok-okozati láncának modellje, amely összekapcsolja a migrációt kiváltó és a migráció által előidézett folyamatokat; 2) A migráció taxonómiai modellje, amely három kisebb részből áll, és a migráció három típusának szentelték: a munkaerő-migrációnak, a családi migrációnak és a humanitárius migrációnak; 4 3) A migrációs eljárás modellje, amely szintén három részből áll, és az egyes migrációtípusok eljárásainak szentelték: a munkaerő-migrációs eljárásnak, a családi migrációs eljárásnak és a humanitárius migrációs eljárásnak. Részletesen bemutatásra kerül mindegyik modell: ismertetik, hogy milyen fogalmi kapcsolatok tették lehetővé a modell létrehozását, és hogyan kapcsolódnak össze a különböző típusú kapcsolatok egységes egésszé; leírják, hogy milyen fogalmi kategóriákat és konkrét fogalmakat rendeltek az egyes modellekhez, milyen jelenségeket tükröznek ezek a valós világban, valamint milyen angol és litván szavakat és kifejezéseket használnak e fogalmak megnevezésére. Mindegyik modellt és annak részeit strukturált ábrákon is bemutatják, ezáltal kiemelve a fogalmi kapcsolatok típusait, valamint a modellek rendszerszintű hasonlóságait és különbségeit. A disszertáció negyedik része a migrációs terület nyelvi dimenziójával foglalkozik: az elemzés elméleti és módszertani elveivel, valamint a migrációs terület fogalmainak angol és litván nyelvű megnevezéseihez használt nyelvi kifejezőeszközök elemzésével. A negyedik rész első fejezetében a kognitív szóalkotási elemzés alapelveit, valamint a fogalmak megnevezéseinek kialakítására alkalmazott lexikai és szintaktikai eszközök elemzésének alapelveit mutatjuk be. Az elemzés minden szintjének módszertani alapját egy, a fogalom és a fogalommegnevezések angol, illetve litván nyelvben fennálló viszonyát reprezentáló séma szemlélteti, ezzel hangsúlyozva, hogy az elemzés célja annak feltárása, milyen nyelvi eszközöket alkalmaznak az angol és a litván nyelvben ugyanazon fogalmi tartalom kifejezésére. A negyedik rész második fejezetében az empirikus elemzés eredményeit mutatjuk be. Az elemzés adatait több rétegben rendszerezzük annak feltárása érdekében, hogy: 1) vannak-e észlelhető nyelvi kifejezésbeli különbségek a különböző fogalmi modellekhez tartozó fogalmak, illetve a különböző fogalmi kategóriákhoz (ACT, ANE, INANE) tartozó fogalmak között; 2) milyen nyelvi kifejezésbeli különbségek vannak az angol és a litván nyelvű fogalommegnevezések között. Az elemzés e többrétegűsége a részek alfejezeti struktúráját is meghatározza: ezekben az egyes modellek, valamint ahol releváns, az egyes kategóriák adatait külön-külön elemezzük, a végén pedig összefoglaljuk az eredményeket. Az adatok szemléltető példáinak bemutatásakor mindig az angol és a litván nyelvi ekvivalenseket párosítjuk, amelyek ugyanazt a fogalmat jelölik. A következő szempontokat elemezzük: 1) a szinonímia esetei: a fogalommegnevezések kétnyelvű párjait az egyes nyelvekben található szinonimák száma (2:1; 1:2; 2:2 stb.), valamint a szinonimatípusok (lexikai, szóalkotási, szintaktikai és morfológiai) szerint osztályozzuk; 2) a jelentéshordozó elemek száma: a fogalommegnevezések monolexikai és polilexikai egységekre oszthatók; 3) a jelentéshordozó elemek lexikai jelentései: minden fogalmi kategóriában meghatározzák a fogalommegnevezések alaptagjának és módosítóinak lexikai jelentéseit, majd szemantikai mezők szerint csoportosítják őket; 4) a polilexikai fogalommegnevezések módosításának típusai: minden fogalmi kategóriában a fogalommegnevezéseket a módosítók alaptaghoz viszonyított helye szerint 5 osztják fel, vagyis aszerint, hogy a módosítás prepozicionális, posztpozicionális vagy kétoldali (preés posztpozicionális); 5) a polilexikai fogalommegnevezések szintaktikai szerkezete: az egyes módosítási típusok fogalommegnevezéseit szintaktikai szerkezetük alapján osztják fel, amelyet a módosítók szófaji címkéinek sorozatai reprezentálnak. Mindegyik szempontot mennyiségileg is elemezték – részletes kvantitatív adatelemzést végeztek, amely feltárja a fogalommegnevezések képzésének tendenciáit mind az egyes fogalmi modellekben, mind a modellek között. A következtetésekben a disszertáció egyes részeinek legfontosabb eredményeit mutatják be, és megvitatják, hogy ezek milyen új ismeretekkel szolgálnak a vizsgált objektumról. A szerző megjegyzi, hogy a tudáselemzésen és a lexika elemzésén alapuló módszerek kombinálása lehetővé tette, hogy a fogalommegnevezéseket ne csupán a konceptuális rendszer strukturális egységeiként, hanem a természetes nyelv egységeiként is értékeljék természetes használati környezetükben. A korpuszok összeállításával és az adatbányászattal kapcsolatos munkák azt mutatják, hogy a migráció területéhez kapcsolódó terminológiai adatok vizsgálatához kétféle – párhuzamos és összehasonlítható – korpusz szükséges. Lehetővé teszik a migráció területére vonatkozó terminológiai adatok jóval részletesebb mintájának összegyűjtését, nagyobb mennyiségű informatív kontextus feltárását, valamint több angol és litván nyelvi ekvivalens meghatározását. A migráció területének fogalmi dimenzióját elemző vizsgálat feltárta, hogy a migráció területének fogalmai három fő fogalmi modellbe sorolhatók, amelyek a fogalmak következő kapcsolataira épülnek: ontológiai kapcsolatokra (ok–okozati, rész–egész, folyamat–eredmény, alany–tevékenység–tárgy), valamint logikai kapcsolatokra (nemés fajfogalmak). Mindhárom modell a migráció területére vonatkozó fogalmak egységes rendszerét alkotja, amely e terület jelenségeinek konceptualizációját tükrözi a nemzetközi és nemzeti dokumentumokban. A migráció területének nyelvi dimenzióját elemző vizsgálat feltárta, hogy az angol és a litván nyelvben milyen nyelvi kifejezőeszközöket használnak a különböző fogalmi modellekhez és a fogalmak különböző kategóriáihoz tartozó elnevezések kifejezésére. Az elemzés kimutatta, hogy a szinonímia leginkább a 2. és a 3. modellben elterjedt, és mindkét nyelvben a szinonimák leggyakoribb típusa a lexikai szinonima (pl.: permanent migration – pastovioji migracija / nuolatinė migracija, illegal entry / irregular entry – neteisėtas atvykimas). A kutatás megerősítette a terminusok polilexikalitásának azt a tendenciáját is, amelyet a kutatók más szakterületeken is megállapítottak. A disszertáció vizsgált anyagában a polilexikális egységek mind az angol, mind a litván nyelvben a migrációs fogalmak valamennyi elnevezésének 92 százalékát alkotják. A lexikai struktúra elemzése feltárta, hogy a fogalmak elnevezéseinek többsége kompozicionális – jelentésük az egyes összetevők jelentése alapján érthető meg. Mindegyik modellben a megnevezések különböző szemantikai mezőkhöz tartozó összetevőkből épülnek fel. A fő összetevő leggyakrabban valamely tevékenységet vagy állapotot, élettelen vagy élő objektumot jelöl, a módosítók pedig különböző szempontok szerint pontosítják a fő összetevővel jelölt fogalom jellemzőit; például az asylum for an applicant – prieglobstis prašytojui fogalommegnevezések a következő elv szerint épülnek fel: FŐ ÖSSZETEVŐ ‘a védelem formája’ + MÓDOSÍTÓ ‘a migráció résztvevője’. 6 A szintaktikai struktúra elemzése feltárta, hogy az 1. és a 3. modellben egyaránt előés utómódosítás használatos, a migrációtípusok taxonómiáját magában foglaló 2. modellre azonban az utómódosítás egyáltalán nem jellemző, például: labour migration – darbo migracija. Az esetek többségében az angol és a litván nyelv módosítástípusai megegyeznek, azonban számos esetben az angol utómódosításos megnevezések a litván előmódosításos megnevezéseknek felelnek meg, például: children of refugees – pabėgėlių vaikai. Következtetéseit összegezve a szerző kijelenti, hogy azok „értékes információt nyújthatnak a fogalmi rendszerek modellezésével, az összehasonlító terminológiai elemzéssel és a fordításkutatással foglalkozó kutatók számára‚ (314. o.). A szerző azt is megjegyzi, hogy a kutatás során összeállított párhuzamos és összehasonlító korpuszok „újra felhasználhatók a migráció területének nyelvészeti kutatásaiban‚ (ugyanott). Olga Ušinskienė A Framework of Concepts in the Migration Domain and their Expression in English and Lithuanian (A migráció területének fogalmi rendszere és kifejeződése az angol és a litván nyelvben) című disszertációja jelentősen hozzájárul Litvánia terminológiai munkáihoz, és egy újabb specializált terület – a migráció – átfogó terminológiai kutatásával egészíti ki azokat; a dolgozatot az általa összegyűjtött adatok, azok elemzése és módszertani meglátásai teszik jelentőssé. Amint a disszertáció szerzője megjegyzi, a kutatás eredményeinek gyakorlati értékük is van. A migráció területének fogalmi rendszere hasznos lehet e terület szakemberei számára a migrációs folyamatokkal kapcsolatos ismeretek szervezésében és közvetítésében, valamint a társadalom azon képviselői számára, akik ilyen ismereteket szeretnének szerezni. A nyelvészeti elemzés eredményei értékes információkkal szolgálhatnak a terminológiaalkotók és a fordítók számára. Mindkét dimenzió kutatásai hasznosak lehetnek a terminológiai rendszerezés szakemberei és a tudásmérnöki, valamint az automatikus adatbányászati területen dolgozó technológiafejlesztők számára. Az összegyűjtött kétnyelvű kutatási adatok felhasználhatók továbbá a migráció területének terminológiai adatbázisa összeállításához, amely hasznos lehet a migránsok, a migrációs intézmények munkatársai, a jogszabály-előkészítők és a fordítók, valamint a migrációs jogot és politikát tanulmányozó hallgatók számára.