Teisės terminai 1936 m. ir 2013 m. lietuviškuose tarptautinių žodžių žodynuose: lyginamasis tyrimas

Terminologija / Terminology 2025, Nr. 32, p. 1–18 Turinio nuoroda / Contents link ISSN 2669-2198 (elektroninis / online) JOGI TERMINUSOK AZ 1936-OS ÉS 2013-AS LITVÁN NEMZETKÖZI SZÓTÁRAKBAN: ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLAT Jogi szakkifejezések az 1936-os és 2013-as litván idegenszó-szótárakban: összehasonlító tanulmány DALIA GEDZEVIČIENĖ A Litván Társadalomtudományi Központ Jogi Intézete E-mail: [email protected] ORCID ID: https://orcid.org/0000-0001-8285-9692 Kutatási területek: jogi nyelv, jogi terminológia, társadalmilag kiszolgáltatott személyek megnevezése, a konceptuális metafora elmélete. https://doi.org/10.35321/term32-06 ABSZTRAKT A tanulmány az 1936-ban és 2013-ban kiadott litván nemzetközi szótárakban (TŽŽ 1936 és TŽŽ 2013) rögzített jogi terminusokat és azok melléknévi összetevőit vizsgálja és hasonlítja össze. Az összegyűjtött anyag vizsgálatának célja annak értékelése, hogy ezek a szótárak milyen jelentőséggel bírnak a független Litvánia adott időszakainak jogi nyelvében. Mindkét szótárban hasonló számú jogi terminust és melléknévi összetevőt találtak (TŽŽ 1936 – 738, TŽŽ 2013 – 748). A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a TŽŽ 1936 gondosan összeállított, hasznos és jelentős jogi terminológiai forrás volt a maga korában, míg a TŽŽ 2013 hatása és jelentősége a jogi nyelvre jóval csekélyebb, mivel egyrészt a jogi terminusok relatív száma a TŽŽ 2013-ban a TŽŽ 1936-hoz képest csökkent, másrészt a későbbi időszakban a jogi terminológiát már számos más, nyilvánosan hozzáférhető szakforrásban is rögzítették és közzétették. KULCSSZAVAK: jogi terminus, jogi nyelv, nemzetközi szótár, terminológiai forrás. ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány elemzi és összehasonlítja az 1936-ban és 2013-ban kiadott litván idegenszó-szótárakban (DIW 1936 és DIW 2013) rögzített jogi szakkifejezéseket és azok melléknévi összetevőit. Az összegyűjtött anyag vizsgálatának célja annak értékelése, hogy e szótárak milyen jelentőséggel bírnak az önálló Litvánia egyes időszakainak jogi nyelve szempontjából. Mindkét szótárban hasonló számú jogi szakkifejezést és melléknévi összetevőt rögzítettek (DIW 1936 – 738, DIW 2013 – 748). Arra lehet következtetni, hogy Szerzői jog © 2025 Dalia Gedzevičienė. Kiadta a Litván Nyelvi Intézet. Ez a cikk nyílt hozzáférésű, a Creative Commons Nevezd meg! licenc feltételei szerint terjesztik, amelyek lehetővé teszik a tartalom korlátozás nélküli felhasználását, terjesztését és bármilyen médiumban történő sokszorosítását, feltéve, hogy feltüntetik az eredeti szerzőt és a forrást. // Kiadta a Litván Nyelvi Intézet. Ez a cikk nyílt hozzáférésű, a „Creative Commons” Nevezd meg! licenc feltételei szerint terjesztik; ezek lehetővé teszik a tartalom korlátozás nélküli felhasználását, terjesztését és bármilyen médiumban történő sokszorosítását, feltéve, hogy feltüntetik a szerzőt és a forrást. Beérkezett: / Gauta: 2025-04-30. Elfogadva: / Priimta: 2025-07-21. 1 A DIW 1936 a maga korában gondosan összeállított és értékes jogi terminológiai forrás volt, míg a DIW 2013 jogi nyelvre gyakorolt hatása és jelentősége jóval kisebb, mert egyrészt a jogi terminológia relatív gyakorisága csökkent a DIW 2013-ban a DIW 1936-hoz képest, másrészt a későbbi időszakban a jogi terminológiát már széles körben rögzítették és terjesztették a nyilvánosan hozzáférhető, sokféle szakforrásban. KULCSSZAVAK: jogi szakkifejezés, jogi nyelv, idegenszó-szótár, terminológiai forrás. BEVEZETÉS A csaknem nyolc évtized különbséggel megjelent két litván idegenszó-szótárban rögzített jogi szakkifejezések vizsgálatára és összehasonlítására e szótárak kiadásának egy közös körülménye ösztönzött: sem az első függetlenség időszakában, az úgynevezett két világháború közötti időszakban, amikor 1936-ban megjelent a Tarptautinių žodžių žodynas (a továbbiakban: TŽŽ 1936), sem a visszanyert függetlenség időszakában (1990-től napjainkig), amikor 2013-ban megjelent a Tarptautinių žodžių žodynas (a továbbiakban: TŽŽ 2013), nem adtak ki többnyelvű értelmező jogi szakkifejezés-szótárat. E terminológiai szempontból jelentős körülmény perspektívájából a tanulmány célja, hogy a szótárakban talált anyag (jogi szakkifejezések és azok melléknévi összetevői) alapján értékelje két litván idegenszó-szótárnak mint az adott időszak jogi terminológiája egyik forrásának jelentőségét a jogi nyelv és a jogi fogalmak történetének kutatása szempontjából. E cél elérése érdekében a következő feladatokat tűztük ki: 1) összehasonlítani a két szótár jogi szakkifejezéseit és azok szótári megjelenítésének módját, kiszámítva a) a jogi szakkifejezések és összetevőik számát, valamint arányukat a szótár összes címszavának számához képest; b) a jogi szakkifejezések és összetevőik számát kifejezési formájuk (a szakkifejezések összetétele, szófajok) szerint; c) a jogi szakkifejezések és összetevőik számát az átadó nyelvek szerint, valamint az átadó nyelvre vonatkozó jelölések eltéréseit; 2) elkülöníteni a két szótárban közös és eltérő jogi szakkifejezések és összetevőik állományát, és ezek alapján megállapítani a szakkifejezések kifejezési formájában és meghatározásaiban bekövetkezett lényeges változásokat. A tanulmány kutatási tárgya tehát a jogi terminológia egyik forrása: két, különböző időszakban kiadott idegenszó-szótár; a szótárakban rögzített jogi terminológia pedig a vizsgált anyag, amely segít meghatározni e terminológiai forrás jelentőségét az adott kor jogi nyelve, a jogi fogalmak fejlődése és azok kutatása szempontjából. A két szótár jogi szakkifejezéseit kézi módszerrel gyűjtöttük ki; a tanulmányban számlálási, összehasonlító és leíró-elemző módszereket alkalmaztunk. Fontos megjegyezni, hogy az idegenszó-szótárak általában két okból nem tekinthetők a jogi terminológia elsődleges forrásainak. Először is, a jogi terminológia legmegbízhatóbb forrásai a különböző szintű jogszabályok, a jogi szakkifejezések szótárai, a jogtudományi munkák és a szakosított adatbázisok; másodszor, az idegenszó-szótárak nem a jogi terminológia egészének, hanem csupán egy meghatározott részének, a nemzetközi eredetű jogi szakkifejezéseknek a forrásai. A tanulmány mindazonáltal azt a hipotetikus feltevést veti fel, hogy az első függetlenségi időszakban, amikor még nem jelent meg litván jogi szakkifejezés-szótár, nem is beszélve korpuszról vagy adatbázisról, a TŽŽ 1936 néhány éven át (az ország megszállásáig) a litván jogszabályok és a jogtudományi munkák mellett a jogi terminológia egyik fő forrása lehetett. 2 Az 1936-ban megjelent Tarptautinių žodžių žodynas (TŽŽ 1936) nem az első litván nemzetközi szavak szótára1, hanem az első ilyen terjedelmű (1064 oldalas), saját szakterületük szakembereiből álló kollektíva által szakszerűen elkészített munka. A szótárt Kazys Boruta író, a neves történész és enciklopédiaszerkesztő Pranas Čepėnas és felesége, Albina Sirutytė-Čepėnienė állította össze; Juozas Žiugžda történész és litván nyelvész szerkesztette, Vaclovas Biržiška jogász és bibliofil professzor, valamint Pranas Dovydaitis filozófiaprofesszor ellenőrizte és javította. A szótár összesen mintegy 22 000 különféle szót, terminust és kifejezést magyaráz meg. Ezért ezt a szótárt választottuk az első korszak vizsgálatának tárgyául: terjedelme közel tízszeresen felülmúlta elődeit, összeállítói pedig a kor értelmiségi szereplői voltak. A függetlenség helyreállítását követő időszakban szintén több nemzetközi szavak szótára jelent meg2. Ezek közül az összehasonlító vizsgálat második tárgyául a szerzői kollektíva által összeállított, 2013-ban kiadott Tarptautinių žodžių žodynas (TŽŽ 2013) szolgál. Külön szócikkekben mintegy 28 000 szót magyaráz meg. Ez a szótár a 2004-ben kiadott Tarptautinių žodžių žodynas alapján készült. Eddig nem vizsgálták részletesebben, hogyan rögzítik a terminusokat a nemzetközi szavak szótárai. Dalia Gedzevičienė (2023) tárgyalta a jogi terminusok TŽŽ 2013-ban való közlésének bizonyos jellemzőit. Azok közül a szakterületek közül, amelyek terminológiáját nemzetközi szavak szótáraiból gyűjtötték össze, és valamilyen szempontból elemezték, a nyomdaipar (Petretienė, Mikalajūnaitė 2010) és az orvostudomány (Briaukienė 2004) említhető. Vizsgálták továbbá a közigazgatási nyelvben használt nemzetközi szavak szemantikai változásait (Vladarskienė 2004; Rudaitienė 2006; Vladarskienė 2014; Vladarskienė 2019), valamint bizonyos nemzetközi szavak használatát a jogászok nyelvében (Koženiauskienė 2004). Alvydas Umbrasas publikációiban részletesen vizsgálja a különböző korszakok litván jogi terminográfiájának helyzetét (2001; 2008; 2010; 2021; 2024 stb.). Bár a litván terminológiában hagyományosan csak a főneveket és a főnévi szókapcsolatokat tekintik terminusoknak, a tudomány és a gyakorlat nyelvében, ahol a terminusok működnek, ezek a formák nem elegendők: mindenekelőtt nem lehet meglenni speciális jelentésű igék nélkül (Umbrasas 2010: 14), ezért e tanulmány az igéket is önálló terminusoknak tekinti. A mellékneveket e publikáció nem tekinti önálló terminusoknak, hanem az összetett terminusok alárendelt összetevőiként vizsgálja. Így a kutatás anyagát a TŽŽ 1936-ban és a TŽŽ 2013-ban rögzített, jogi fogalmakat jelölő főnevek, igék és szókapcsolataik (összetett terminusok), valamint a jog területén speciális jelentésben használt melléknevek alkotják, vagyis az önálló jogi terminusok és lehetséges alárendelt összetevőik, amelyeket a szótár különálló szavakként rögzít. A továbbiakban ezt a teljes kutatási anyagot összefoglalóan jogi terminusoknak nevezzük. 1 Ankstesni žinomi lietuviški tarptautinių žodžių žodynėliai: Šlapelis Jurgis 1907: Svetimų ir nesuprantamų žodžių žodynėlis: skaitytojams palengvinimas, Tilžė: Šviesa, 110 p.; M. ir S. 1923: Svetimų ir tarptautiškų žodžių žodynėlis, Šiauliai: „Vilties“ dr-jos leidinys, 84 p.; Norkus Jonas 1924: Svetimų ir nesuprantamų žodžių žodynėlis, Kaunas: „Vaivos“ b-vė, 95 p. 2 Pvz.: Mackevičienė Aldona 1999: Tarptautinių žodžių žodynas, Vilnius: Gimtinė; Vaitkevičiūtė Valerija 2007: Tarptautinių žodžių žodynas, Vilnius: Žodynas; ir kt. 3 Ahhoz, hogy a tárgyalt szótárakból kigyűjtsük a jogi terminusokat, először meg kellett határozni a jogi terminusok felismerésének és kiválasztásának kritériumait. Mivel „a terminus nem valamiféle különleges szó vagy állandósult szókapcsolat, hanem megnevező nyelvi egység, amelynek tartalmát a terminológiai jelentés meghatározása tárja fel” (Gaivenis 2002: 13), e tanulmányban a TŽŽ 1936-ban és a TŽŽ 2013-ban közölt szójelentést feltételesen a terminológiai jelentés meghatározásával azonosítjuk. E megfontolás alapján a jogi fogalom meghatározásának, vagyis jelentésének szótári közlését választottuk a jogi terminus felismerésének fő kritériumául és a jogi terminus ismérvéül. A nemzetközi szavak szótáraiból történő jogiterminus-gyűjtés során arra törekedtünk, hogy a jogi területhez kapcsolódó lexika minél szélesebb körét felöleljük: különféle jogágak terminusait, más országok jogrendszereiben használt (pl. bestas), valamint elavult (pl. abjudikacija) és egyházjogi (pl. konkordatas) terminusokat is gyűjtöttünk. TEISĖS TERMINŲ KIEKIS 1936 M. IR 2013 M. TARPTAUTINIŲ ŽODŽIŲ ŽODYNUOSE E tanulmányban a terminus egy tudományos, műszaki, művészeti vagy más terület fogalmának megnevezését jelenti. A nemzetközi szavak jelentésmeghatározásai alapján, amelyeket itt feltételesen a terminusok meghatározásaival azonosítunk, megállapítható, hogy a TŽŽ 1936-ban 738, a TŽŽ 2013-ban pedig 748 nemzetközi szó jelöl jogi fogalmat, illetve használatos speciális jelentésben a jog területén. A TŽŽ 1936-ban talált 738 jogi terminus és összetevőik a szótár összes címszavának (22 000) 3,35%-át teszik ki, míg a TŽŽ 2013-ban szereplő 748 jogi terminus és összetevőik a szótár összes címszavának (28 000) mintegy 2,67%-át alkotják. A két szótár címszavainak számát összehasonlítva (22 000 a TŽŽ 1936-ban és 28 000 a TŽŽ 2013-ban) látható, hogy a 77 évvel később megjelent második szótárban számuk 6000-rel, azaz 27%-kal nőtt, a jogi terminusok abszolút száma azonban lényegében nem változott, relatív arányuk pedig még csökkent is. Ez azt mutatja, hogy a TŽŽ 2013 szerkesztőinek a jog területére fordított figyelme nem növekedett olyan mértékben, mint más területek fogalmai iránti figyelem. Ez a helyzet részben a még a szovjet korszakban kialakult állapot folytatásaként értékelhető: az akkor készült nemzetközi szavak szótáraiban3 igen kevés figyelem jutott az olyan társadalomtudományokra, mint a szociológia és a pszichológia, más területek, például a közgazdaságtan és a politikatudomány pedig erősen ideologizáltak voltak. Másfelől a nemzetközi szavak szótárai többek között terminológiai szótárak alapján készülnek, ezért a társadalomtudományi fogalmak igen korlátozott számát a TŽŽ 2013-ban az adott szakterületek terminológiai szótárainak hiánya is okozhatta. 3A szovjet megszállás idején eredeti litván nemzetközi szavak szótára csak a késői szovjet korszakban, 1985-ben készült (Kvietkauskas Valdemaras 1985: Tarptautinių žodžių žodynas, Vilnius: Vyriausioji enciklopedijų redakcija); addig a gyakorlatban orosz nemzetközi szavak szótárait használták, illetve oroszból fordított, a litván nyelvhasználathoz valamelyest igazított szótárakat, például: Lemchenas Chackelis 1951: Tarptautinių žodžių žodynas, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla; Lemchenas Chackelis 1969: Tarptautinių žodžių žodynas, Vilnius: Mintis. 4 A TŽŽ 1936-ban talált 738 és a TŽŽ 2013-ban talált 748 jogi terminus és terminuselem közül 562 szó mindkét szótárban azonos jogi fogalmat jelöl, és legfeljebb csak bizonyos formai kifejezésbeli eltéréseket mutat. Ezek alkotják a két szótárban közös jogi terminusok állományát. Megjegyzendő, hogy jóval több azonos alakú lexéma van, de a közös terminusok közé nem sorolhatók azok, amelyek 1936-ban még nem, illetve 2013-ban már nem hordoztak jogi fogalmi jelentést. Megállapítható, hogy közel nyolc évtized alatt a litván nemzetközi jogi terminológia alapjának legalább 77%-a stabil maradt; a fennmaradó 178, vagyis 23% jogi terminus a következő: 1) csak az egyik szótárban rögzített terminusok: a) a TŽŽ 2013 olyan jogi terminusokat tartalmaz, amelyek a TŽŽ 1936-ban még nem szerepeltek; ezt a helyzetet egyaránt előidézte új társadalmi jelenségeknek mint a jogi szabályozás tárgyainak, valamint új jogi fogalmaknak a megjelenése, például: alimentinis, diskriminuoti, genocidas, lobizmas, preambulė, resocializacija stb.; b) a TŽŽ 1936 olyan jogi terminusokat tartalmazott, amelyek a TŽŽ 2013-ból már hiányoznak; ezt a jogi szabályozás változásai, a jogi fogalmak és az azokat megnevező terminusok átalakulása, a fogalmak aktualitásvesztése stb. idézte elő, például: akriniminacija, areštantas, azilis, egzekutyva, ilegališkas, impunitetas, nunkupuoti, observancija, perifakcija stb.; 2) mindkét vizsgált szótárban rögzített szavak, de terminológiai jelentéssel csak az egyikben: a) a 2013-as szótárban jogi fogalmi jelentéssel bővültek olyan szavak, amelyek a 1936-os szótárban már szerepeltek, de még nem jelöltek jogi fogalmat, például a kolizija a TŽŽ 2013-ban a második jelentésében „azonos vagy közeli társadalmi viszonyokat szabályozó törvények ellentmondása”, míg a TŽŽ 1936-ban a kolizijos egyetlen rögzített jelentése „ellentétes erők, érdekek, körülmények, vélemények, érzések harca, összeütközése”; a nacionalinis egyik jelentése a TŽŽ 2013-ban „az egész államhoz, az egész államra tartozó”, míg a TŽŽ 1936-ban a nacionalinis kizárólag „nemzeti” jelentésű volt; b) az 1936-os szótár olyan, jogi fogalmat megnevező szavakat vagy szókapcsolatokat rögzített, amelyeknek a 2013-as szótárban már nincs ilyen jelentésük; például a TŽŽ 1936-ban a degradacija jelentése „lefokozás, a fokozat vagy más jogok megvonása” volt, míg a TŽŽ 2013 a degradacija szót kizárólag valamely jó tulajdonság fokozatos elvesztéseként, valaminek a romlásaként, rosszabbodásaként határozza meg; a retrakcijos egyik jelentése a TŽŽ 1936-ban „a bírósági határozat megváltoztatása annak tévessége miatt” volt, míg a TŽŽ 2013-ban a retrakcija csupán összehúzódást, csökkenést jelent; 3) a TŽŽ 1936 címszavainak jegyzékében 53 összetett jogi terminus szerepel, például: administracinė teisė, civilinė teisė, fizinis asmuo, juridinis asmuo, kasacinis skundas, notarialinės sutartys stb. A TŽŽ 1936-ban szereplő összetett terminusok többsége a modern litván jogi terminológia szerves részévé vált. A JOGI TERMINUSOK KIFEJEZÉSI FORMÁI Mielőtt áttekintenénk, milyen kifejezési formájú terminusokat találtunk az idegen szavak szótáraiban, megjegyzendő, hogy a cikk a jogi terminusok elemeinek vagy lehetséges elemeinek azokat a melléknéveket nevezi, amelyeket a jog területén speciális jelentésben használnak, és amelyek az idegen szavak szótárainak címszólistáiban nem szókapcsolat (összetett terminus) elemeként, hanem önálló lexikai egységként szerepelnek; terminológiai jelentésük jelentésmagyarázatukból vagy 5 a megadott használati példákból válik nyilvánvalóvá. Formai kifejezésük (a terminus felépítése) alapján a cikk az ilyen mellékneveket terminuselemek közé sorolja; pontos megnevezésük: az összetett terminusok melléknévi elemei. A TŽŽ 1936-ban rögzített összesen 738 jogi terminus és terminuselem közül 53 összetett terminus, 685 pedig egyszavas terminus vagy terminuselem. Az 53 összetett terminus közül 52 kétszavas, 1 pedig háromszavas (aktyvi renkam oji teisė). Valamennyi összetett terminus alaptagja főnév, a bővítményeknek pedig kétféle típusuk van: többségük a) melléknévvel (35) kifejezett minőségjelző, például: administraciniai aktai, komercinis teismas, servitutinė teisė, verbalinė nota, illetve melléknévi igenévvel (1) kifejezett minőségjelző, például kaltinamasis aktas; vagy b) főnév birtokos esetével (17) kifejezett vonzatjelző, például: akredityvo raštas, egzilio teisė, garantijų sutartis, policijos priežiūra. A TŽŽ 1936-ban rögzített összetett jogi terminuscsoport nem hasonlítható össze a TŽŽ 2013 megfelelő terminuscsoportjával, mivel ez utóbbi szótár címszavai között nincsenek jogi fogalmakat megnevező szókapcsolatok, azaz összetett terminusok4. Būtina atkreipti dėmesį, kad TŽŽ 1936, be jau minėtų 738 tarptautinių teisės terminų ir jų dėmenų, pateikta ir 10 lietuviškų teisės terminų: 3 iš jų yra vienažodžiai (akistata, antstolis, nepakaltinamumas) ir 7 – sudėtiniai terminai (asmens neliečiamybė, ypatingi įstatymai, karo lauko teismas, lyg­tinis nuteisimas, netesėjimo mokestis, tarptautinė teisė, trečiųjų teismas). Nors iš pirmo žvilgsnio tai atrodo kaip žodyno rengėjų darbo nenuoseklumas, vis dėlto iš žodyno redaktoriaus J. Žiugždos (1936: 6) parašytos „Prakalbos“ („Greta tarptautinių žodžių žodyne <...> paaiškinti ir kai kurie lietuviški mokslo terminai“) matyti, kad tai buvo sąmoningas ir anuomet, trūkstant terminų žodynų, itin reikalingas žodyno rengėjų sprendimas – kai kuriuos lietuviškus (netarptautinius) terminus pateikti ir paaiškinti leidžiamame tarptautinių žodžių žodyne. A TŽŽ 2013-ban mind a 748 jogi terminus és lehetséges terminuselem egyszavas. Kifejezési formájuk szerint három szófajhoz tartoznak: főnevekhez, igékhez és melléknevekhez. A számítások szerint a TŽŽ 1936-ban talált 738 jogi terminus és terminuselem közül 566, vagyis a szótárban szereplő valamennyi jogi terminus 76,7%-a főnévvel kifejezett egyszavas terminus; 69, azaz 9,8% igével kifejezett; 45, azaz 6,4% melléknévvel kifejezett terminuselem; az összetett terminusok száma 53, azaz 7,1%. A TŽŽ 2013-ban talált 748 jogi terminus és terminuselem közül 573 főnévi terminus, vagyis a szótárban szereplő összes terminus 76,6%-a; 92 igei terminus, azaz 12,1%; 83 melléknévvel kifejezett terminuselem, azaz 11,3%; az összetett terminusok száma a címszólistában 0 (1. ábra). 4 Meg kell jegyezni, hogy a TŽŽ 2013 az összetett jogi terminusokat használati példaként a jog területén használt 83 melléknév közül 21-nél adja meg, például a juridinis – juridinis adresas, juridinis asmuo, a kriminalinis – kriminalinis nusikaltimas, valamint az operatyvinis – operatyvinė informacija szócikknél stb. Összesen 27 ilyen összetett terminuspélda szerepel. Mivel mindkét szótárból csak a címszóanyagban rögzített jogi terminusokat és lehetséges melléknévi elemeiket gyűjtöttük ki, ezek az összetett terminuspéldák nem számítanak bele a TŽŽ 2013 jogi terminusainak összesített számába – csak a címszóként rögzített mellékneveket vesszük számításba. 6 1. ábra. A nemzetközi jogi terminusok és összetevőik kifejeződése szófajok szerint a TŽŽ 1936-ban és a TŽŽ 2013-ban NEMZETKÖZI JOGI TERMINUSOK – A JÖVEVÉNYSZÓ ÉS A SZÓKÉPZÉS DILEMMÁJA Mielőtt bemutatnánk a két szótárban talált jogi terminusok és összetevőik eredetnyelveire vonatkozó adatok statisztikáját, meg kell határozni azokat a kritériumokat, amelyek alapján ezeket az adatokat kiszámítjuk, mivel mindkét szótárban egyes szavaknál (a TŽŽ 1936-ban bizonyos egytagú főnévi és igei terminusok, melléknévi összetevők és összetett terminusok, a TŽŽ 2013-ban pedig bizonyos igei terminusok és melléknévi összetevők esetében) nincs feltüntetve az eredetnyelv; emellett a TŽŽ 2013 egyes szavaknál nyíllal egy másik szócikkre utal, amelynek címszava vagy etimológiája segíthet megérteni a magyarázott szó eredetét. Bár egyik szótár szerkesztői sem magyarázták meg, miért nincs egyes szavaknál feltüntetve az eredetnyelv, feltételezhető, hogy azokat a szavakat, amelyeknek litván képzőjük van, de nincs megadva az eredetnyelvük, valószínűleg nem jövevényszavaknak, hanem olyan képzett szavaknak tekintik, amelyek képzési alapja egy másik nemzetközi szó. Az is valószínű, hogy a TŽŽ 1936 szerkesztői bizonyos esetekben nem rendelkeztek elegendő adattal egyes szavak eredetének megállapításához; továbbá előfordulhatott, hogy tévedésből maradt ki az eredetnyelvre vonatkozó utalás néhány szónál. Az eredetnyelvek szerinti terminusszámítás során a legkevesebb nehézséget az egytagú főnévi terminusok csoportja okozza, mivel mindkét szótárban e terminusok többségénél meg van adva az eredetnyelv (a TŽŽ 2013-ban mind az 573 főnévnél, a TŽŽ 1936-ban pedig csak 12-nél nem szerepel az 566 főnévből, például: falsifikatas, rasizmas). Ez arra vall, hogy a szótárak szerkesztői ezeket jövevényszavaknak tekintik. E főnevek valamennyi morfémája, a végződés kivételével, idegen eredetű. Valószínű, hogy ezek a főnevek készen kerültek a litván nyelvbe, és csak itt kaptak végződést, a litván nyelv grammatikai rendszeréhez való alkalmazkodásuk során. Ha ezeket a szavakat jövevényszavaknak tekintjük5, nem 5A litván nyelvtudományban egyes kutatók az ilyen főneveket jövevényszavaknak tekintik, más kutatók azonban az idegen végződésű főneveket, amelyek mellett a litván nyelvben szemantikailag megfelelő 7 értelmes dolog képzés szempontjából elemezni és a képzési kategóriák szerint vizsgálni őket. A morfémaelemzés szempontjából nézve e főnevek zöme nemzetközi képzőkkel került a litván nyelvbe. A két szótárban rögzített egytagú főnévi nemzetközi jogi terminusok közül a legtöbbnek a nemzetközi -acija képzője van (az összes főnévi terminus mintegy 20%-ának), illetve a -ija képzője (az összes főnévi terminus mintegy 19%-ának); a főnévi terminusok körülbelül 40%-ára jellemző az alábbi idegen eredetű képzők valamelyike: -alas, -(i)antas, -aras, -(i)atas, -ażas, -ektas, -enas, -entas, -eris, -ė, -esas, -etas, -ika, -istas, -ė, -istika, -itas, -izmas, -yva, -yvas, -(t)orius, -ė, -(i)umas, -utas, -ūra; egy vagy két terminus fordult elő a következő képzőkkel: -ada, -anas, -antas, -endas, -eris, -eta, -ezė, -ėja, -idas, -ierė, -ierius, -iktas, -ina, -inas, -ingas, -ionas, -isas, -izė, -yras, -olas, -onas, -oras, -ulas, -usas. A fennmaradó nemzetközi főnévi jogi terminusok mintegy 20%-a olyan terminus, amely a) idegen eredetű előtaggal és képzővel rendelkezik, például: koalicija; b) csak idegen eredetű előtaggal rendelkezik, például: preambulė; vagy c) sem előtagja, sem képzője nincs, például: aktas, cenzas, faktas, nota, pasas, renta, stigma. Összefoglalva hangsúlyozni kell, hogy a cikkben tárgyalt főnévi terminusokat jövevényszavaknak tekintik, besorolásuk és eredetnyelvek szerinti számbavételük pedig nem okozott problémát. Némileg eltérő kép rajzolódik ki, ha az igei jogi terminusok és a jog területén speciális jelentésben használt melléknevek morféma-összetételét vizsgáljuk: e lexémák jóval nagyobb része – az előzőekben tárgyalt főnévi terminusoktól eltérően – egy nemzetközi összetevőből (tőből) és egy litván összetevőből (képzőből) áll, a végződést nem számítva, ezért az ilyen terminusok és összetevőik egy része joggal tekinthető nem jövevényszónak, hanem képzett szónak. Hogy a két szótár szerkesztői éppen ebből a szempontból közelítették meg az igei terminusok és melléknevek csoportját, vagyis azt próbálták megállapítani, melyek kerültek készen a litván nyelvbe, és melyek képzése történt a litván nyelvben, abból látható, hogy sok igénél és melléknévnél egyáltalán nincs megadva az eredetnyelv, a TŽŽ 2013-ban pedig további igék és melléknevek esetében nyíl utal egy másik szóra. A TŽŽ 1936-ban talált mind a 69 igei terminusra jellemző a -uoti képző, például: apeliuoti, justifikuoti, proroguoti. A TŽŽ 2013-ban talált 92 igei jogi terminus közül 91-nek a litván -uoti képzője van, például: amnestuoti, inkriminuoti, reglamentuoti, suspenduoti, egy ige pedig a -auti: advokatauti képzőt. A litván nyelvben az idegen tövekhez kapcsolt ilyen képzők elsődlegesen morfológiai adaptációs funkciót töltenek be: segítségükkel a szó bekerül a ragozási rendszerbe; bizonyos esetekben pedig, amikor „a nyelvbe ugyanazzal a tővel rendelkező szavak közül nem csak egy kerülhet át, és ha ezek egyike morfológiailag összetettebb, már szinkrón képzési kapcsolat is felismerhető” (Pakerys 2013–2014: 2). Tehát ha a lexéma képzés szempontjából nem bontható fel, mert a litván nyelvben nincs alapszava, és a képző csupán a jövevényszó morfológiai adaptációját szolgálja, az ezekkel formailag összefüggő szót korrelatív képzett szónak tekinti. Az ilyen főnevek kettős értelmezését Jolanta Vaskelienė részletesebben tárgyalja a Praktinėje bendrinės lietuvių kalbos gramatikoje című műben (Balčiūnienė ir kt. 2024: 366–371). 8 és akkor is, amikor a litván nyelvben közös tövű főnevek vagy melléknevek találhatók, feltételezhető, hogy az ilyen képző nem csupán a szó litván nyelvi nyelvtani rendszerhez való adaptálásának, hanem a szóalkotásnak is a funkcióját betölti, és az ilyen ige már származéknak tekinthető. A cikk feltételezése szerint éppen az ilyen, a szótár összeállítói által származéknak tekintett igék mellett nem szerepel eredetmegjelölés, a kölcsönszónak minősítettek mellett viszont igen. A TŽŽ 1936-ban a 69 jogi szakkifejezésként használt ige közül 60 szó mellett szerepel eredetmegjelölés, például: aprob uoti, notifikuoti, 9 mellett pedig nem, például: bankrutuoti, kodifikuoti, kontroliuoti, legalizuoti. Noha jelenleg nehéz volna kitalálni, hogy a TŽŽ 1936 összeállítói milyen szavakat tekintettek alapszónak az olyan igék esetében, mint a kodifikuoti és kompensuoti, a továbbiakban, amikor a terminusokat eredetnyelvük szerint számítjuk össze, a szótár összeállítóinak ezt a döntését nem kérdőjelezzük meg, és ezeket a szavakat azok közé soroljuk, amelyek mellett nincs feltüntetve az eredetnyelv. A TŽŽ 2013-ban szereplő 92 jogi szakkifejezésként használt ige közül 36 szó mellett szintén nincs feltüntetve az eredetnyelv, például: advokatauti, konfiskuoti, licencijuoti, patentuoti. A cikk ezt a szócsoportot azok közé sorolja, amelyek mellett nincs megadva az eredetnyelv. Valószínű, hogy a szótár összeállítói ezeket az igéket származékoknak tekintik. Megjegyzendő, hogy „az úgynevezett nemzetközi igék szóalkotási státuszát a litván nyelvtudományban rendszerint óvatosan kezelik, mivel történetileg ezek és a velük közös tövű főnevek egymástól függetlenül is kölcsönözhetők, így maga a szóalkotás a litván nyelvben akár meg sem történhetett, és ezt a kapcsolatot csak szinkrón szemlélettel vesszük észre” (Pakerys 2013–2014: 9). A TŽŽ 2013-ban egyes igéknél, amelyek esetében szinkrón szemlélettel szintén szóalkotásra lehetne következtetni, nyíllal utalnak a feltételezett alapszóra, például: amnestuoti [↑ amnestija], konvojuoti [↑ konvojus]. A TŽŽ 2013-ban 13 ilyen ige szerepel. A cikk ezeknek az igéknek az eredetnyelvét a zárójelben megadott feltételezett alapszó eredetnyelve alapján határozza meg. A nemzetközi igék eredetének és szóalkotásának elemzése bonyolult és vitatott terület; ezt bizonyítja az is, hogy a két szótár összeállítói gyakran eltérően ítélik meg ugyanannak a szónak az eredetét. Például a TŽŽ 1936-ban a falsifikuoti szó mellett nincs eredetmegjelölés, míg a TŽŽ 2013 szerint a latin falsificare szóból ered; fordítva pedig a TŽŽ 1936 azt írja, hogy a vizuoti a franciából kölcsönzött szó, míg a TŽŽ 2013 a vizuoti mellett egyáltalán nem ad meg eredetmegjelölést, feltehetően arra utalva, hogy az a viza szóból képzett alak lehet. A jogi terminusok melléknévi összetevőinek csoportja morféma-összetétel szempontjából két részre oszlik. Az első csoportba azok a melléknevek tartoznak, amelyek idegen eredetű tőből és litván végződésből állnak. Ha alaposabban megvizsgáljuk ezeket a töveket, két nemzetközi képző különíthető el: -yvus, -i és -alus, -i. Ezek a képzők a TŽŽ 2013-ban a terminus mellett megadott etimonban is jól láthatók, ezért egyértelmű, hogy az e képzővel végbement szóalkotás – ha egyáltalán történt ilyen – nem a litván nyelvben, hanem a forrás- vagy közvetítő nyelvben ment végbe: preventyvus (fr. preventif), imperatyvus (lat. imperativus), legalus (lat. legalis). A TŽŽ 1936 az első csoportból összesen 8 melléknevet rögzít a 45-ből, vagyis az összes melléknévi összetevő 18 százalékát: közülük 3 a -yvus, -i nemzetközi képzővel, például objektyvus, 5 pedig a -alus, -i képzővel, például eksteritorialus. A TŽŽ 2013 9 az első csoportba 83-ból 21 melléknév, vagyis 20 százalék tartozik; közülük 9 a –yvus, –i nemzetközi képzővel, például dispozityvus, 12 pedig a –alus, –i képzővel, például kolegialus. A második csoportba azok a melléknevek tartoznak, amelyeket morféma-összetételük alapján hibridnek nevezhetünk: idegen eredetű gyökből és a négy litván képző egyikéből állnak: –inis, –ė; –uotas, –a; –iškas, a; –ingas, –a. A TŽŽ 1936 a második csoportból összesen 37 melléknevet rögzít a 45-ből, vagyis az összes melléknévi összetevő 82 százalékát: 18 az –inis, –ė képzővel, például: mažoritarinis, privatinis; 17 a –iškas, –a képzővel, például: ilegaliskas, legitimiškas; 1 a –ingas, –a képzővel, például kreditingas; 1 pedig a –uotas, –a képzővel, például patentuotas. A TŽŽ 2013-ban a második csoportba 83-ból 60 melléknév, vagyis 78 százalék sorolható: 49 az –inis, –ė képzővel, például: konkliudentinis, suspensyvinis; 3 a –iškas, –a képzővel, például identīškas; 2 a –ingas, –a képzővel, például kompetentingas; 6 pedig a –uotas, –a képzővel, például terminuotas. A második csoport mellékneveinek szóalkotási elemzése és alapszavuk meghatározása a litván nyelvben meglehetősen nehézkes; például nem világos, mit kell alapszónak tekinteni az olyan melléknevek esetében, mint a generalinis, nacionalinis vagy a kriminogeninis. Feltételezhető, hogy az –inis, –ė és –iškas, –a képzős melléknevek egy része valószínűleg az –ija képzőt tartalmazó főnevekből keletkezett, az alaptő dezintegrációja során (Umbrasas 2010: 123), például: konstitucinis (vö. konstitucija), administracinis (vö. administracija). A melléknevek morféma-összetételének rövid áttekintésével kísérletet tettünk arra, hogy megállapítsunk bizonyos kritériumokat arra nézve, mikor adnak meg, illetve nem adnak meg eredetnyelvi utalást a két szótárban; egyértelmű következetesség azonban nem figyelhető meg (például nehéz megérteni, miért nincs a TŽŽ 2013-ban feltüntetve az eredetnyelv az olyan mellékneveknél, mint a konspiratyvus, oficialus stb.). Ezért a melléknevek eredetnyelvek szerinti számbavételekor az igékről szóló bekezdésben ismertetett elveket követjük: azokat a mellékneveket, amelyek mellett nincs feltüntetve az eredetnyelv, az eredetnyelvük szerint meg nem jelölt csoportba soroljuk, anélkül, hogy minden egyes esetben megkérdőjeleznénk, miért maradt el a megjelölés (vajon a szót származéknak tekintették-e, tévedésből maradt-e el a megjelölés, nem sikerült-e megállapítani az eredetnyelvet stb.; a TŽŽ 1936-ban 2 ilyen melléknév van, a TŽŽ 2013-ban pedig nem kevesebb mint 18), az eredetmegjelöléssel rendelkezőket pedig a megfelelő eredetnyelvi csoportba soroljuk. Továbbá a TŽŽ 2013-ban egyes mellékneveknél – az igékhez hasonlóan – nyíllal utalnak a feltételezett alapszóra, amikor szinkrón szemlélettel szóalkotásra lehetne következtetni, például: akcesinis [↑ akcesas], kolizinis [↑ kolizija], motyvuotas [↑ motyvas]. A TŽŽ 2013-ban 27 ilyen melléknév szerepel. E melléknevek eredetnyelvét a zárójelben megadott feltételezett alapszó eredetnyelve alapján számítjuk ki. A NEMZETKÖZI JOGI TERMINUSOK OSZTÁLYOZÁSA A SZÁRMAZÁSI NYELV SZERINT A TŽŽ 1936 által rögzített, jogi fogalmakat megnevező 738 nemzetközi szakkifejezés és azok összetevői közül a többség – 465, vagyis 64 százalék – a latin nyelvből származik, például: abjudikacija, dispensas, egzekucija, kriminalinis, legalizacija, plebiscitas, proroguoti, validacija. A francia nyelvből 87, vagyis 11,7 százalék nemzetközi jogi szakkifejezés ered, például: areštas, kontragentas, mažoritarinis, ordonansai, reglamentuoti; a görög nyelvből 54, vagyis 7 százalék, például: 10 amnestija, anonimas, autentiškas, monopolizuoti; olasz eredetű 20, vagyis 2,7%, például: banditizmas, konsulta; angol eredetű 18, vagyis 2,4%, például: general-atornėjus, konsteblis; német eredetű 5, vagyis 0,6%, például: imunitetas, vekselis. Spanyolból (pl. ambargo) és oroszból (pl. katorga) egyaránt 3-3 terminus (0,4-0,4%) származik. Rögzítettek továbbá 2 (vagyis 0,25%) arab eredetű jogi terminust is (pl. adatas). A lengyel (seimas), kínai (chuliganas), török (pajus), román (gerlo), perzsa (best) és holland (burmistras) nyelvekből egy-egy terminus (0,1-0,1%) származik. Az 52 összetett terminus és 23 egy szóból álló terminus, illetve azok terminuselemei esetében nem adták meg az eredetet (ezek közül 12 főnév, 9 ige és 2 melléknév); az összetett terminusok egyik eleme litván, a másik nemzetközi szó. Ez a jogi terminusok összességének 10%-a. A származási nyelvre vonatkozó utalások megadásában a két szótár közötti alapvető különbség az, hogy a TŽŽ 1936-ban a címszó mellett, zárójelben csak a származási nyelv rövidítése szerepel, például: advokatas (lot.), monopolis (gr.); a TŽŽ 2013 viszont jóval részletesebben magyarázza a szó etimológiáját: a címszó mellett, zárójelben nemcsak a nyelv rövidítése, hanem maga az etimon és annak litván fordítása is szerepel (ha az etimon jelentése megegyezik a szócikkben meghatározott jelentéssel, a fordítást nem tüntetik fel), például: kasacija [lot. cassatio – visszavonás, hatályon kívül helyezés], trasologija [pranc. tracer], kriminogeninis [lot. crimen (kilm. criminis) + gr. genos – nemzetség]. Tiek TŽŽ 1936, tiek TŽŽ 2013, žvelgiant kilmės aspektu, gausiausios tos pačios trys grupės – iš lotynų, prancūzų ir graikų kalbų kilę teisės terminai. Taigi, iš 748 teisės sąvokas įvardijančių tarptautinių terminų ir jų dėmenų, užfiksuotų TŽŽ 2013, didžiąją dalį – 449, arba 60 proc., – sudaro iš lotynų kalbos kilę žodžiai, pvz.: civilinis, deliktas, derogacija, egzekvatūra, imperatyvus, inkriminuoti, prejudikatas, uzufruktas. Antrą vietą pagal gausą užima prancūziškos kilmės tarptautiniai teisės terminai – jų esama 131, arba 17,5 proc., pvz.: abandonas, departamentas, fakultatyvus, garantija, kontrolė. Tačiau tiek šiuo, tiek ir kitais atvejais, kai bus pateikiami iš vokiečių, anglų, italų ir lenkų kalbų kilę terminai, atkreiptinas dėmesys, kad nemažos dalies šių terminų etimonų ištakos yra lotynų arba graikų kalbos (rečiau – kitos kalbos), tad prancūzų kalbą (taip pat atitinkamai vokiečių, anglų, italų ir lenkų kalbas) reikėtų vertinti kaip kalbą tarpininkę, kurioje lotyniško ar graikiško (ar kitos kalbos⁶) pamato žodžiui buvo suteikta teisės sąvokos reikšmė ir iš kurios terminine reikšme jis buvo pasiskolintas kitų kalbų, tarp jų – ir lietuvių. Pabrėžtina, kad TŽŽ 1936 ties antraštiniais žodžiais pateikiama tik viena kilmės kalba. O TŽŽ 2013 ties 46 iš 131 minėtų prancūziškos kilmės terminų nurodyta, kad į prancūzų kalbą šie žodžiai atėjo iš lotynų kalbos, tai sudaro apie 35 proc. visų aptariamų prancūziškų skolinių, pvz.: akreditacija [pranc. accréditation < lot. accredo – išreiškiu pasitikėjimą], reglamentas [pranc. règlement < lot. regula – taisyklė] ir kt. 3 iš prancūzų kalbos pasiskolintų terminų šaltinis – graikų kalba, pvz., kadastras [pranc. cadastre < gr. katastichon – lapas, sąrašas]. Iš graikų kalbos kilę 48 iš 748, 6 Francia – 5, például: abonentas [vok. Abonnent < pranc. abonner – előfizetni], orderis [vok. Order < pranc. ordre < lot. ordo – rend], kvitas [lenk. kwit < pranc. quitte (de dettes) – adósságoktól mentes]; német – 2, például: burmistras [lenk. Burmistrz < vok. Bürgermeister], herbas [lenk. herb < vok. Erbe – örökség]; olasz – 2, például: kartelis [pranc. cartel < it. cartello < carta – papír, okirat]. 11 vagyis 6,4%-át teszik ki a nemzetközi jogi terminusok, például: amnestija, chartija, hipotezė, katorga. Angol nyelvből 26 jogi terminus, vagyis 3,5% származik, például: afidevitas, blokada, chuliganas, lobizmas. Közülük 5 etimonja latin eredetű, például: dominija [angl. dominion < lot. dominium – uralom]. Olasz nyelvből 17 jogi terminus, vagyis 2% származik, például: bankas, karantinas, kontrabanda, rizika. A nemzetközi jogi terminusok közül 18, vagyis 2,4% német eredetű, például: pasas, subsidiarumas, vekselis. Közülük 11 eredete a latin nyelvig nyúlik vissza, például: areštas [vok. Arrest < lot. arrestum – bírósági végzés], juristas [vok. Jurist < lot. jus (kilm. juris) – jog]; 1-é a görög nyelvig, például: policija [vok. Polizei < gr. politeia – kormányzás]. A vizsgált terület spanyol eredetű terminusaiból 4-et, vagyis 0,5%-ot találtak, például: kasko. Svéd, arab, holland, török és perzsa nyelvből egy-egy, vagyis 0,15%-nyi kölcsönszót találtak, például: akcija (ol.), bestas (pers.), kadijus (arab.), ombudsmenas (šved.), pajus (turk.); a lengyel nyelvből 4 terminus származik (0,5%), közülük 3 eredete latin, például: metrikai [lenk. metryka < lot. matricula – jegyzék]. Külön említést érdemel egy kisebb terminuscsoport (6), amelyek etimológiáját a TŽŽ 2013 egyszerre több nyelvhez köti, egyiknek sem adva elsőbbséget, például: federalinis [angl., pranc. federal], konvojus [ol. konvooi, pranc. convoi], rasizmas [it. razzismo, pranc. racisme], streikas [angl. strike, vok. Streik]. 52 jogi terminus és terminuselem, vagyis 7% eredetét nem tüntették fel (közülük 36 ige, 16 melléknév). Ha egy szónál több származási nyelvet jelölnek meg, a terminusok származási nyelvek szerinti számbavételekor az elsőként megadott nyelvet veszik figyelembe. 2. ábra. A nemzetközi jogi terminusok és terminuselemek eredetére vonatkozó adatok a TŽŽ 1936-ban és a TŽŽ 2013-ban (abszolút számokban) 12 Egyes szavak eredetének magyarázata mindkét szótárban megegyezik, másoké eltér, például: TŽŽ 1936 kadastras (lot.) és TŽŽ 2013 kadastras [pranc. cadastre < gr. kataschion]; TŽŽ 1936 argumentas (gr.) és TŽŽ 2013 argumentas (lot. argumentum); TŽŽ 1936 chuliganas (kin.) és TŽŽ 2013 chuliganas (angl. hooligan); TŽŽ 1936 pasas (pr.) és TŽŽ 2013 pasas (vok.); TŽŽ 1936 policija (pr.) és TŽŽ 2013 policija (vok.) stb. A cikk számításai szerint a két szótárban közös 562 jogi terminus és terminuselem közül 47 szó eredetmagyarázata tér el, azaz a közös jogi terminusok és terminuselemek mintegy 8%-áé. A származási nyelvekre vonatkozó utalásokból kitűnik, hogy mindkét szótár szerkesztői foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogyan lehet a szó etimológiájának megadásakor figyelembe venni azt a nyelvet is, amelyben a szó éppen ilyen, azaz jogi fogalmi jelentést nyert. A TŽŽ 2013 ezt egyes terminusoknál úgy oldotta meg, hogy feltüntette mind a szó eredeti nyelvét (latin, görög stb.), mind a közvetítő nyelvet (német, francia stb.), amelyben a szó feltehetően jogi fogalmi jelentést kapott. A TŽŽ 1936 szerkesztői csak egyetlen származási nyelvet jelöltek meg; olykor a szó, máskor inkább a fogalom eredetét részesítették előnyben. Azt, hogy a fogalom eredetére is gondoltak, egy összetett terminusnál megadott utalás bizonyítja: konstitucinė monarchija (pr.), noha ugyanebben a szótárban később az szerepel, hogy konstitucija (lot.), o monarchija (gr.). A nemzetközi jogi terminusok eredetének elemzése azt mutatja, hogy a TŽŽ 1936-ban és a TŽŽ 2013-ban megadott eredetjelölések, valamint az eltérő eredetmagyarázatok fontos és informatív adatok nemcsak a terminológusok és az etimológiai kutatók, hanem a jogi fogalmak történetével, vagyis azok fejlődésével foglalkozó kutatók számára is. TŽŽ 1936 IR TŽŽ 2013 TEISĖS TERMINŲ MORFOLOGIJOS IR RAŠYBOS YPATUMAI Szám. A kutatás során 9 egy szóból álló, főnévi jogi szakkifejezést találtunk, amelyek mindkét szótárban többes számban szerepelnek; közülük néhány többes számú főnév. Ezeket a kifejezéseket egyes számban nem használták és ma sem használják, például: alimentai, centumvirai, dekretalijos, digestai, finansai, institucijos7, kredencialai, pandektai, represalijos. Mindazonáltal a mindkét szótárban szereplő, egy szóból álló főnévi jogi szakkifejezések állományát összehasonlítva látható, hogy a TŽŽ 1936 még legalább 5 ilyen szakkifejezést rögzített címszóként többes számban, míg a TŽŽ 2013 már egyes számban közli őket: TŽŽ 1936 apatridai, artikulai, kanonai, kondicijos, ordonansai > TŽŽ 2013 apatridas, artikulas, kanonas, kondicija, ordonansas. Jelenleg e kifejezések közül 4 mindkét számban használatos, a kondicija viszont csak egyes számban. További 2, a TŽŽ 1936-ban többes számban szereplő kifejezést (rekognicijos és revers alijos) a TŽŽ 2013 egyáltalán nem rögzít. Ragozhatatlan és nem adaptált szakkifejezések. A TŽŽ 2013-ban mindössze 4 ragozhatatlan jogi szakkifejezés található: alibi, damno, kasko, veto. A TŽŽ 1936-ban e 4 mellett jóval több olyan kifejezést is rögzítettek, amelyeket a szótár készítői valószínűleg ragozhatatlannak tekintettek, a mai szempontból és a TŽŽ 2013-ban rögzített megfelelőikkel összevetve pedig nem adaptáltnak minősülnek, például: 7A római jogi tankönyvek értelmében, amelyek a polgári jogot különálló jogintézmények szerint mutatják be. 13 ambargo, embargo (TŽŽ 2013 embargas), aviso (TŽŽ 2013 aviza), best (TŽŽ 2013 bestas), kadi (TŽŽ 2013 kadijus), kazus (TŽŽ 2013 kazusas) stb. Összességében nehéz pontosan kiszámítani a TŽŽ 1936-ban szereplő ragozhatatlan és nem adaptált szakkifejezések számát, mivel itt – a TŽŽ 2013-tól eltérően8 – címszóként, ábécérendben együtt szerepelnek az adaptált kifejezések, a ragozhatatlan kifejezések, valamint különféle latin és más nyelvű szavak és fordulatok, amelyek az akkori litván nyelvben idegen nyelvi idézetként funkcionáltak9, például: Common-law (angol), Angliában törvényerőre emelkedett szokásjog. A francia, angol és néhány más nyelv azon szavait, amelyek kiejtése eltér az írásmódjuktól, megközelítő litván kiejtés szerint is megadják, például: charter (angol, ejtsd: čarter). Ahhoz, hogy elkülönítsük a TŽŽ 1936-ban közölt ragozhatatlan jogi szakkifejezéseket az egy szóból álló idegen nyelvű idézetektől, és megállapítsuk e kifejezések számát, külön, átfogó kutatásra van szükség. Helyesírási különbségek. A mindkét szótárban szereplő jogi szakkifejezések és összetevőik egy részének helyesírása az idők során megváltozott. Ezek a változások, illetve különbségek feltételesen több csoportra oszthatók: 1) a szó tövének, vagyis a végződés és a ragozási képző nélküli szóelemnek a különbségei; 2) végződésbeli különbségek; 3) mind a tőben, mind a végződésben mutatkozó különbségek. Az első csoportba a fonetikai alak változásai tartoznak, amelyek a tő egyetlen hangját érintik (az vagy megváltozik, vagy kimarad, vagy betoldódik), például: TŽŽ 1936 neitralitetas, delikventas, obdukcija, ipoteka, prezumuoti, prezumpcija, observancija > TŽŽ 2013 neutralitetas, delinkventas, abdukcija, hipoteka, preziumuoti, prezumpcija, observacija, valamint több hangot, például: TŽŽ 1936 dezertuoti, nekrofija, oktroiruoti > TŽŽ 2013 dezertyruoti, nekrofilija, oktrojuoti. A második csoportba kizárólag a végződésbeli különbségek tartoznak, például: TŽŽ 1936 Eklogė, novelė > TŽŽ 2013 Ekloga, novela. A harmadik csoportba azok az esetek tartoznak, amikor a két szótárban rögzített ugyanazon kifejezés változatait összehasonlítva mind a tőben, mind a végződésben különbségek láthatók, például: TŽŽ 1936 analisis, ekspert yza, ministeris > TŽŽ 2013 analizė, ekspertizė, ministras. Feltételezhető, hogy az ilyen, a szavak eltérő írásmódját is eredményező fonetikai alakkülönbségek egy része a kölcsönszavak adaptációs sajátosságai miatt alakult ki. Ezek egyike az, amikor a kölcsönszót különböző időszakokban úgy vették át a litván nyelvbe, hogy figyelembe vették a más nyelvekben használatos szakkifejezést; például látható, hogy a TŽŽ 1936-ban rögzített jogi szakkifejezések egy részét az orosz nyelvű kölcsönszó fonetikai alakjához igazítva adaptálták: neitralitetas – orosz нейтралитет, ipотeka – orosz ипотека, ekspertyza – orosz экспертиза. KÖVETKEZTETÉSEK A nemzetközi szavak jelentésmeghatározásai alapján, amelyeket e tanulmányban feltételesen a szakkifejezések definícióival azonosítunk, megállapítható, hogy a TŽŽ 1936-ban 738, a TŽŽ 2013-ban pedig 748 [jogi szakkifejezést találtunk]. 8 A TŽŽ 2013-ban az ilyen, eredeti nyelven használt szavak és kifejezések a szótár végén található „Más nyelvek szavai és kifejezései” című részben szerepelnek. 9 A TŽŽ 1936 „Előszavában” az áll, hogy itt többek között „a sajtóban gyakrabban előforduló, különféle nyelvű kifejezésekből is számosat megmagyaráztak” (Žiugžda 1936: 6). 14 A nemzetközi szavak jogi fogalmakat neveznek meg, vagy a jog területén sajátos jelentésben használatosak. A TŽŽ 1936-ban 738 jogi terminus és azok alkotóelemei találhatók, ami a szótár összes címszavának (22 000) 3,35%-a, míg a TŽŽ 2013-ban fellelt 748 jogi terminus és alkotóelem a szótár összes címszavának (28 000) mintegy 2,67%-át teszi ki. A jogi terminusok és alkotóelemeik számát a szótár összes szavának számával összevetve megállapítható, hogy a TŽŽ 2013-ban a TŽŽ 1936-hoz képest csökkent a jogi terminusok relatív száma. A tanulmány feltételezése szerint ezt a helyzetet az okozhatta, hogy tovább élt a még a szovjet korszakban kialakult állapot: a társadalomtudományok ideologizálása és terminológiájuk csekély figyelemben részesítése. A TŽŽ 1936-ban talált 738, illetve a TŽŽ 2013-ban talált 748 jogi terminus és alkotóelem közül 562 szó mindkét szótárban szerepel, és ugyanazt a fogalmat jelöli, ezért arra következtethetünk, hogy közel nyolc évtized alatt stabil maradt a litván nemzetközi jogi terminológia alapjának mintegy 77%-a. Mindkét szótárban hasonló számban szerepelnek főnévi és igei jogi terminusok, valamint melléknévi alkotóelemek, de csak a TŽŽ 1936 közöl címszavai között 53 összetett jogi terminust is. Mindkét szótárban a legtöbb rögzített nemzetközi jogi terminus és alkotóelem ugyanabból a három nyelvből származik: latinból (TŽŽ 1936 – 64%, TŽŽ 2013 – 60%), franciából (TŽŽ 1936 – 11,7%, TŽŽ 2013 – 17,5%) és görögből (TŽŽ 1936 – 7%, TŽŽ 2013 – 6,4%). A mindkét szótárban szereplő 562 terminus és alkotóelem közül 47 szó eredetmagyarázata eltér; ez a mindkét szótárban közös jogi terminológia mintegy 8%-át teszi ki. Mindkét szótárban a jogi terminusok és alkotóelemeik egy részénél egyáltalán nincs megadva a származási nyelv: a TŽŽ 1936-ban az esetek 10%-ában (az 566 főnévi terminus közül 12-nél, a 69 igei terminus közül 9-nél, a 45 melléknévi alkotóelem közül 2-nél, az 53 összetett terminus közül 52-nél), a TŽŽ 2013-ban pedig az esetek 7%-ában (a 92 igei terminus közül 36-nál, a 83 melléknévi alkotóelem közül 18-nál). A tanulmány feltételezése szerint a litván képzőkkel ellátott igei terminusok és melléknévi alkotóelemek nagy részénél azért nem adták meg az eredetet, mert a szótár szerkesztői ezeket nem jövevényszavaknak, hanem származékoknak tekintették. Más esetekben az eredet megadása tévedésből maradhatott el, vagy azért, mert nem volt lehetőség annak megállapítására. Az eredetnyelvi utalások feltüntetésének alapvető különbsége a két szótár között az, hogy a TŽŽ 1936-ban a címszó után, zárójelben, csak a származási nyelv rövidítése szerepel, míg a TŽŽ 2013-ban a szó etimológiáját részletesebben magyarázzák: a címszó után, zárójelben nemcsak a nyelv rövidítése, hanem maga az etimon, gyakran pedig annak litván fordítása is megtalálható. Összességében mindkét szótárban a jogi terminusok eredetére vonatkozó utalások és az eredet különböző értelmezései fontos és informatív adatok nemcsak a nyelvészet szakemberei, hanem az egyes jogi fogalmak történetének kutatói számára is. A TŽŽ 1936 és a TŽŽ 2013 közös jogi terminusainak és alkotóelemeinek vizsgálatakor különbségeket figyeltek meg a szótárakban közölt szóalakok között. A TŽŽ 1936-ban címszóként legalább 5 egyes szavas főnévi jogi terminus szerepelt többes számban, ezeket a TŽŽ 2013-ban már egyes számban vették fel. A TŽŽ 2013-ban mindössze 4 ragozhatatlan jogi terminus található, a TŽŽ 1936-ban szereplő ragozhatatlan és nem adaptált terminusok pontos száma azonban nehezen állapítható meg, mivel itt – a TŽŽ 2013-tól eltérően – címszóként, betűrendben együtt szerepelnek az adaptált terminusok, a ragozhatatlan terminusok, valamint különféle latin és más 15 nyelvű szavak és kifejezések, amelyek az akkori litván nyelvben idegen nyelvi idézetként funkcionáltak. Számos eltérő helyesírású terminust is rögzítettek. A TŽŽ 1936 minőségileg gondosan összeállított, értékes és hasznos szótár volt az első függetlenségi időszakban, amikor még nem jelent meg litván jogi terminológiai szótár, nem is beszélve korpuszról vagy terminológiai adatbázisról; így a litván jogszabályok és jogtudományi munkák mellett néhány éven át, az ország megszállásáig, a jogi terminológia egyik fő forrása lehetett. A TŽŽ 2013 hatása és jelentősége a jogi nyelvre nézve jóval kisebb, mivel a jogi terminusoknak a szótár összes szavához viszonyított aránya alacsonyabb, mint a TŽŽ 1936-ban, továbbá a második függetlenségi időszakban a jogi terminológiát számos más, nyilvánosan hozzáférhető szakosított forrásban is rögzítették, közzétették és rendszerezték (a Litván Köztársaság Terminológiai Bankjában, az IATE adatbázisban, kétnyelvű jogi terminológiai szótárakban stb.). ŠALTINIAI TŽŽ 1936: Tarptautinių žodžių žodynas, K. Boruta, P. Čepėnas, A. Sirutytė-Čepėnienė, [Kaunas]: Sakalas. TŽŽ 2013: Tarptautinių žodžių žodynas, A. Kaulakienė, S. Keinys, B. Kurkulis, V. Račiūnaitė, V. Žalkauskas, Vilnius: Alma littera. LITERATŪRA Balčiūnienė Asta, Drukteinis Albinas, Kazlauskaitė Rūta, Vaskelienė Jolanta 2024: Praktinė bendrinės lietuvių kalbos gramatika [Practical Grammar of Common Lithuanian Language], Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Bendorienė Aldona, Bogušienė Virginija, Dagytė Emilija, Daržinskaitė Toleina, Grigas Gintautas, Gudžinskas Zigmantas, Jukna Feliksas, Kinderys Algimantas, Kurkulis Bronislovas, Kvietkauskas Valdemaras, Morkūnas Vaidotas, Mudėnienė Regina, Skirmantas Petras 2004: Tarptautinių žodžių žodynas [Dictionary of International Words], Vilnius: Alma littera. Briaukienė Birutė 2004: Medicinos terminai Tarptautinių žodžių žodyne [Medical Terms in the Dictionary of International Words]. – Žmogus kalbos erdvėje [elektroninis išteklius]: tarptautinės mokslinės konferencijos mokslinių straipsnių rinkinys, 2003 m. gegužės 8–9 d., Kaunas, 3(1), 559–565. Gaivenis Kazimieras 2002: Lietuvių terminologija: teorijos ir tvarkybos metmenys [Lithuanian Terminology: Outline of Theory and Regulating], Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla. Gedzevičienė Dalia 2023: Dėl teisės terminų pateikimo „Tarptautinių žodžių žodyne“ [On the Submission of Legal Terms in the Dictionary of International Words]. – 16 Respectus Philologicus 43(48), 24–35. Prieiga internete: https://www.zurnalai.vu.lt/respectus-philologicus/article/view/29669/30792. Koženiauskienė Regina 2004: Tarptautinių žodžių vartojimas teisininkų kalboje [International Words in the Language of Lawyers]. – Skoliniai ir bendrinė lietuvių kalba, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla, 189–196. Kv鋪tkauskas Valdemaras 1985: Tarptautinių žodžių žodynas [Dictionary of International Words], Vilnius: Vyriausioji enciklopedijų redakcija. Lemchenas Chackelis 1951: Tarptautinių žodžių žodynas [Dictionary of International Words], Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla. Lemchenas Chackelis 1969: Tarptautinių žodžių žodynas [Dictionary of International Words], Vilnius: Mintis. Mackevičienė Aldona 1999: Tarptautinių žodžių žodynas [Dictionary of International Words], Vilnius: Gimtinė. M. ir S. 1923: Svetimų ir tarptautiškų žodžių žodynėlis [Dictionary of Foreign and International Words], Šiauliai: „Vilties“ dr-jos leidinys. Norkus Jonas 1924: Svetimų ir nesuprantamų žodžių žodynėlis [Dictionary of Foreign and Incomprehensible Words], Kaunas: „Vaivos“ b-vė. Pakerys Jurgis 2013–2014: Naujųjų skolinių duomenų bazės veiksmažodžių morfologija [Verbal Morphology in the Database of New Borrowings into Lithuanian]. – Taikomoji kalbotyra 3, 1–26. Prieiga internete: https://www.zurnalai.vu.lt/taikomojikalbotyra/article/view/17480/16652. Petrėtienė Angelika, Mikala jūnaitė Živilė 2010: 1936 m. „Tarptautinių žodžių žodyno“ poligrafijos terminai [Printing Trade Terms in International Words’ Dictionary of 1936]. – Santalka. Filologija. Edukologija 18(4), 93–106. Prieiga internete: https://www.ceeol.com/search/articledetail?id=125445. Rudaitienė Vida 2006: Dėl tarptautinių žodžių semantinių pokyčių administracinėje kalboje [On the Semantic Variation of International Words in the Language of Management]. – Specialybės kalba: tyrimas ir dėstymas, Vilnius: Mykolo Romerio universiteto Leidybos centras, 123–133. Šlapelis Jurgis 1907: Svetimų ir nesuprantamų žodžių žodynėlis: skaitytojams palengvinimas [Dictionary of Foreign and Incomprehensible Words: Help for Readers], Tilžė: Šviesa. Umbrasas Alvydas 2001: Teisės terminijos padėtis Lietuvoje 1918–1940 metais [The State of the Terminology of Law in Lithuania in 1918–1940]. – Terminologija 8, 76–94. Prieiga internete: https://journals.lki.lt/terminologija/article/view/698/789. Umbrasas Alvydas 2008: Lietuvių teisės terminografija: nuo rankraščių iki duomenų bazių [Lithuanian Terminography of Law: from Manuscripts to Databases]. – Specialybės kalba: terminija ir studijos: mokslinių straipsnių rinkinys, Vilnius: Mykolo Romerio universitetas, 100–109. 17 Umbrasas Alvydas 2010: Lietuvių teisės terminija 1918–1940 metais: pagrindinių kodeksų terminai [Lithuanian Legal Terminology in 1918–1940: Terms of the Main Codes], Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Umbrasas Alvydas 2021: Teisės terminijos tvarkyba Terminologijos komisijoje (1921–1926): Terminologijos komisijos 100-mečiui [The Ordering of Legal Terminology in the Terminology Commission (1921–1926): on the Occasion of the 100th Anniversary of the Terminology Commission]. – Terminologija 28, 225–238. Prieiga internete: https://journals.lki.lt/terminologija/article/view/2102/2227. Umbrasas Alvydas 2024: Legal Terminology Management in Lithuania. – Glossa Iuridica XI, 11–28. Vaitkevičiūtė Valerija 2007: Tarptautinių žodžių žodynas [Dictionary of International Words], Vilnius: Žodynas. Vladarskienė Rasuolė 2004: Dėl teisės aktų vertimo [On Translations of Legal Acts]. – Skoliniai ir bendrinė lietuvių kalba, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla, 177–188. Vladarskienė Rasuolė 2014: Naujos tarptautinių žodžių reikšmės administracinėje lietuvių kalboje [New Meanings of the International Words of the Administrative Lithuanian Language]. – Taikomoji kalbotyra 3, 1–16. Prieiga internete: https://www.zurnalai.vu.lt/taikomojikalbotyra/article/view/17482/16654. Vladarskienė Rasuolė 2019: Tarptautinių žodžių semantikos pokyčiai administracinėje kalboje [Changes in the Semantics of International Words in Administrative Language]. – Bendrinė kalba 92, 1–13. Prieiga internete: http://www.bendrinekalba.lt/?92. Žiugžda Juozas 1936: Prakalba [Preface]. – Tarptautinių žodžių žodynas, [Kaunas]: Sakalas, 5–7. 18