Corpus-Based Analysis of the Slovak Term Naratív as an Example of Determinologisation

Terminologija / Terminology 2025, vol. 32, pp. 1–24 Contents link / Turinio nuoroda ISSN 2669–2198 (online / elektroninis) A szlovák NARATÍV terminus korpuszalapú elemzése a determinologizáció példájaként A szlovák naratív terminus korpuszelemzése: a determinologizáció példája JANA LEVICKÁ Ľ. Štúr Nyelvtudományi Intézet, Szlovák Tudományos Akadémia E-mail: [email protected] ORCID ID: https://orcid.org/0000-0001-6027-604X Kutatási területek: terminológia, korpusznyelvészet, a terminológia története. https://doi.org/10.35321/term32-04 ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány célja a szlovák naratív „narratíva” terminus használatának elemzése a korpuszadatbázisokban szereplő szaknyelvi és publicisztikai szövegekben, hogy azonosítsa annak potenciális determinologizációjára utaló nyelvi jelenségeket. A tanulmány első része a terminus gyakorisági elemzésével foglalkozik, a második pedig összeveti annak melléknevekkel alkotott kollokációit a szaknyelvi és publicisztikai szövegekben. Különös figyelmet fordít a terminussal kollokálódó melléknevek számára és szemantikai tartalmára, különösen a rendhagyó melléknevekre. A szerző amellett érvel, hogy ez a módszertan feltárhatja a terminus használatának különbségeit a szakmai és az általános kommunikáció között. A korpuszadatok továbbá azt mutatják, hogy bizonyos esetekben a terminus a kijelentés jelentésének megváltoztatása nélkül helyettesíthető. KULCSSZAVAK: determinologizáció, kollokáció, korpusz, melléknév, asszociációs mérőszám. ANNOTÁCIÓ A tanulmány célja a szlovák naratív („narratíva”) terminus használatának elemzése a korpusz-adatbázisokban szereplő szaknyelvi és újságírói szövegekben, a lehetséges determinologizálódására utaló nyelvi mutatók azonosítása érdekében. A cikk első része a terminus gyakoriságát vizsgálja, míg a második a szaknyelvi és újságírói szövegekben előforduló, melléknevekkel alkotott kollokációit hasonlítja össze. Különös figyelmet fordít a kollokációk számára és szemantikai tartalmára, különösen az anomáliákra. A szerző szerint ez a módszertan feltárhatja a terminus szaknyelvi és általános kommunikációban való használata közötti különbségeket. A korpuszadatok továbbá azt mutatják, hogy egyes esetekben a terminus úgy helyettesíthető, hogy az állítás jelentése nem változik. KULCSSZAVAK: determinologizálódás, kollokáció, korpusz, melléknév, asszociációs mérőszám. Copyright © 2025 Jana Levická. Kiadja a Litván Nyelvi Intézet. Ez a nyílt hozzáférésű cikk a Creative Commons Attribution licenc feltételei szerint kerül terjesztésre, amelyek lehetővé teszik a korlátozás nélküli felhasználást, terjesztést és reprodukálást bármilyen adathordozón, amennyiben feltüntetik az eredeti szerzőt és a forrást. // Išleido Lietuvių kalbos institutas. Šis straipsnis yra atviros prieigos, platinamas pagal „Creative Commons“ priskyrimo licencijos sąlygas, leidžiančias neribotai naudoti, platinti ir atkurti turinį bet kokioje laikmenoje, nurodant autorių ir šaltinį. Beérkezett: / Gauta: 2025-09-22. Elfogadva: / Priimta: 2025-10-29. 1 Bár a determinologizálódás nem ismeretlen jelenség a terminológiában és a nyelvészetben, viszonylag periférikus kutatási téma1. Általában olyan folyamatként jellemzik, amelynek során egy eredetileg szűk szakmai kommunikációs területen működő terminológiai egység bekerül a mindennapi nyelvhasználatba. Ez a terminológia és az általános szókincs közötti dinamikus kapcsolat egyik megnyilvánulása. A tanulmány a gyakran a médiában megjelenő szlovák naratív „narratíva” terminus használatát elemzi. A korpusz-adatbázisokban szereplő szaknyelvi és újságírói szövegekben való előfordulására összpontosítunk, hogy azonosítsuk a lehetséges determinologizálódására utaló nyelvi mutatókat. A DETERMINOLOGIZÁLÓDÁS MEGHATÁROZÁSA2 A szlovák nyelvészetben a determinologizálódás fogalmát valószínűleg Ján Horecký említette először 1956-os Základy slovenskej terminológie [A szlovák terminológia alapjai] című művében, mégpedig idézőjelbe tett igealakban: „Nem ritka, hogy még az ilyen, erősen »technikai« terminusok is bekerülnek a közhasználatba, és így »determinologizálódnak«” (1956: 36). A Dynamika slovnej zásoby súčasnej slovenčiny [DVCS, A mai szlovák nyelv szókincsének dinamikája] című kollektív munkában ezt a terminust így határozták meg: „az a folyamat, amelynek során egy eredetileg szűk szakmai körű, pontosan meghatározott jelentéssel és egy adott fogalmi rendszerben elfoglalt hellyel rendelkező terminus kikerül a fogalmi rendszerből, széles körben elterjed, és ezáltal elveszíti definíciós és rendszerszintű egyértelműségét” (DVCS 1989: 260). Julie Humbert-Droz et al. hangsúlyozzák e nyelvi jelenség többdimenziós jellegét: a terminust nemcsak magára a folyamatra, hanem annak eredményére is használják (2019: 2). Běla Poštolková (1980: 56) rámutat, hogy a determinologizálódás fokozatosan, az adott terminológiai egység gyakori használatának hatására megy végbe, és bizonyos esetekben annak népszerűsége is szerepet játszik. Ingrid Meyer és Kristen Mackintosh (2000: 112) a felhasználói nézőpontot emelik ki a determinologizálódás folyamatában: szerintük ez akkor következik be, amikor egy terminus „felkelti a nagyközönség érdeklődését”. A felhasználókra helyezett hangsúly több francia definícióban is megmutatkozik: Louis Guilbert (1975: 82, idézi Humbert-Droz 2021: 10) szerint amikor egy terminus az egyikből átkerül… 1Kivételt jelent Běla Poštolková 1984-es monográfiája, a Odborná a běžná slovní zásoba současné češtiny [A mai cseh nyelv szaknyelvi és köznyelvi szókincse]. Az egyik legtöbbet idézett tanulmány Ingrid Meyer és Kristen Mackintosh „When terms move into our everyday lives” (2000) című munkája, de meg kell említenünk Zuzana Honová újabb, 2020-as cseh munkáját, a Le terme dans sa variabilité [A terminus változékonyságában] címűt, valamint Julie Humbert-Droz 2021-es francia disszertációját, a Définir la déterminologisation: approche outillée en corpus comparable dans le domaine de la physique des particules [A determinologizálódás meghatározása: korpuszeszközökkel végzett megközelítés összehasonlítható korpuszokban a részecskefizika területén] címűt, amely a jelenséget többek között a tudásátadás, a lexikográfia és a neologizmus kérdéseivel kapcsolja össze. 2Az angol nyelvű nyelvészetben a de-terminologisation változat is használatos; a francia nyelvészetben e jelenség megnevezésére más, (közel) szinonim terminusok szolgálnak: banalisation, dédomanialisation, vulgarisation, déspécialisation/dé-spécialisation. 2 egyik terminológiából vagy szaknyelvi szókészletből a másikba kerülve olyan új jelentésre tesz szert, amelyet nem kizárólag az új referenshez való viszonya határoz meg, hanem a beszélők új szakmai környezete is (1973: 23, idézi Humbert-Droz 2021: 10). Robert Galisson (1978: 9) továbbá azt állítja, hogy ez a folyamat többé-kevésbé tudatos, és célja a szakértők és a laikusok közötti kommunikáció megkönnyítése. A konceptuális szinten bekövetkező terminologizálódás következményeit azonban csak kevés szerző említi – a terminologizálódás következtében a terminus elveszíti a helyét (Poštolková 1980: 55), és ezzel együtt a részleges terminológiai rendszeren belüli kapcsolatait is (Mikelionienė, Berkmanienė 2018: 238). Poštolková pontosítja, hogy a terminológiai egység ennek következtében a közszavakra jellemző jegyeket vesz fel. Ezen elsősorban az úgynevezett rugalmasságot (valószínűleg a kombinálhatóságot) érti, és az egység a nem szaknyelvi szókészletre jellemző viszonyok részévé válik (1980: 55). A terminologizálódás definícióiban természetesen a szemantikai szempont kapja a legnagyobb hangsúlyt. Az eredeti terminológiai jelentés módosulásának mértékét különbözőképpen értelmezik: a szakjelentés elvesztéseként (Masár 1991: 150), a sajátos szemantikai jegyek eltűnéseként (DVCS 1989: 266), a szemantikai bizonyosság elvesztéseként (Buzássyová 1983: 135), a jelentés pontosságának csökkenéseként (Poštolková 1980: 55), új konnotációk felvételeként (Nová 2018: 387), a jelentés „kiterjesztéseként” vagy akár „felhígulásaként” (Meyer, Mackintosh 2020: 115), illetve az eredeti terminus teljesen eltérő jelentésének kialakulásaként (Nová 2018: 387). Amint Klára Buzássyová összefoglalja, a terminus jelentése „kevésbé specifikussá, általánosabbá válik, meggyengül vagy eltolódik” (1983: 135). Az eredeti terminus szemantikai tartalma tehát megváltozik, és bizonyos esetekben új jelentés kialakulásához vezethet. A két folyamat egyidejűleg zajlik. Szélsőséges esetben a „szakjelleg teljesen elvész”, és az adott lexikai forma csupán kifejező funkciót tölt be, képletes jelentése pedig nem szaknyelvi kontextusokban jön létre (Mikelionienė, Berkmanienė 2018: 239). A nyelvhasználat azt mutatja, hogy a terminológiai és a nem terminológiai jelentések gyakran párhuzamosan működnek – az egyik az eredeti szakmai kommunikációs szférában, a másik pedig az általános nyelvben (Poštolková 1980; Buzássyová 1983). Poštolková ezt rendszerek közötti homonímiának nevezi (Poštolková 1980: 56). Végül, amikor egy terminus a szakterületről a médiába kerül, „olykor még a köznyelvi kommunikációba is, kifejezőbbé válik, és változatosabb kombinálhatóságra tesz szert a szövegekben” (Buzássyová 1983: 135). Több szerző a terminologizálódás két típusát különbözteti meg: 1. tág értelemben (Poštolková 1984: 106), vagy sensu lato (Holubová 2001: 158): olyan közismert terminusokra utal, amelyek gyakran jelennek meg a médiában, és így bekerülnek a laikusok nyelvhasználatába; ők a szakértőkéhez hasonló módon használják ezeket, az egyetlen különbség az eredeti fogalmak megértésének mértéke (Meyer, Mackintosh 2000: 114): 2. szűkebb értelemben (Poštolková 1984: 106), vagy sensu stricto (Holubová 2001: 159): e típus eredményeként a terminológiai egység külön jelentést vesz fel 3 (Meyer, Mackintosh 2000: 115). A lexikai forma többé nem az eredeti fogalomra utal, és ritka esetben akár egy frazeologizmus részévé is válhat. A terminologizálódás elméleti kérdéseinek áttekintése alapján két feladatot határozhatunk meg a korpuszelemzés számára: 1. mivel a terminologizálódás következtében a terminust a nyelvi közösség nagy része használja, és nő a gyakorisága a mindennapi kommunikációban, megvizsgáljuk a naratív szó előfordulási gyakoriságát újságírói szövegekben; 2. mivel a terminologizálódott terminus kombinációs potenciálja rendszerint megnő, összehasonlítjuk annak kombinálhatóságát szaknyelvi és újságírói szövegekben. Konkrétan a) a kollokáló melléknevek számát, valamint b) jellegét vizsgáljuk. Elemzésükkor szemantikai tartalmukra és konnotációjukra, valamint a rendhagyó kollokátumokra összpontosítunk (lásd a 3. részt). Teljes mértékben tisztában vagyunk azonban azzal, hogy a terminologizálódás folyamata elmosódó határokkal rendelkezik, és a fokozatossággal jellemezhető nyelvi jelenségek közé tartozik. Ezt fokozza a terminológiai egységek mindennapi kommunikációba való átkerülése, valamint az, hogy a laikusok bizonytalanul használják a fogalmilag homályosabb terminusokat. Mindez tovább növeli azok „fogalmi instabilitását”. Ebben a média is szerepet játszik. Miközben lehetővé teszi a tudományos eredmények terjesztését és a terminusok mindennapi nyelvbe való bekerülését, hozzájárul szemantikai tartalmuk kiüresedéséhez és új jelentések kialakulásához is a mindennapi kommunikációban (Humbert-Droz 2021: 27). Pontosan ez történik a narrative terminussal, amelyet az irodalomtudományban kétértelműnek tartanak, amint azt a következő részben felvázoljuk. NARRATÍVA3 A narratíva terminus az 1960-as évek közepétől kibontakozó, történetmeséléssel foglalkozó strukturalista irodalomelméletből, azaz a narratológiából ered. „A narratíva határai” című írásában Gérard Genette, a neves francia strukturalista kijelenti, hogy a narratíva a francia récit terminus fordítása, amelynek jelentése „történet”, és így határozza meg: „valós vagy fiktív esemény, illetve eseménysor nyelvi, pontosabban írott nyelvi reprezentációja” (Genette 1976: 1). A narratíva terminus továbbá jelentős fejlődésen ment keresztül a saját tudományterületén belül, és ma már sokkal tágabb értelemben használatos: „olyan mentális kép vagy kognitív konstrukció, amelyet különféle jeltípusok aktiválhatnak” (Ryan 2003; 2014). Until around the 1990s, the term narrative belonged almost exclusively to the terminology of literary studies, but this changed radically at the end of the 20th century with the so-called “narrative turn” in the humanities. Moreover, this method, originally focused 3 A narratológiai kutatás eredetéről, történetéről és átalakulásairól részletesebb információ olvasható a The Living Handbook of Narratology (2014) című műben, J. Dvorský 2017-es Od naratívnej gramatiky k interdisciplinarite naratívu [A narratív grammatika felől a narratíva interdiszciplinaritása felé] című kiadványában, illetve a 2025-ös online Hyperlexikon literárnovedných pojmov [HLT, Irodalomtudományi fogalmak hiperlexikona] című műben. 4 az irodalomtudományról szóló területekről fokozatosan más tudományágakba is átterjedt, és jelentős mértékben interdiszciplinárissá vált (HLT 2025). Ez arra utal, hogy a narratíva nem könnyen meghatározható terminus, mégpedig két okból: 1. Svatava Machová tipológiája szerint (1995: 144) ál-előíró terminusként értelmezhető, vagyis olyan terminusként, amelynek fogalmi határait egy adott szerző, iskola vagy csoport felfogása, illetve véleménye határozza meg. Machová rámutat, hogy az ilyen típusú terminus feldolgozásakor (amely a bölcsészettudományi terminológiák többségét magában foglalja) a terminográfus soha nem lehet biztos egy adott terminus fogalmi jelentésében a szaknyelvi szövegben. Az irodalomtudomány kontextusában ezt több irodalomtudós is megerősíti, akik hangsúlyozzák, hogy a narratológiai terminusok fogalmi szempontból már a strukturalista korszakban is kétértelműek voltak (Dvorský 2017: 14); 2. Az úgynevezett narratív fordulat eredményeként a narratológiai kutatás fokozatosan intermediális, transzmediális, sőt multidiszciplináris jellegűvé vált. Az elmúlt két évtizedben a narrativitást olyan tudományágakban is vizsgálták, amelyek (túlnyomórészt) nem verbálisnak minősíthetők, például a pantomimban, a filmben vagy a zenében. Ezekben a tudományágakban a hangsúly a narratíva eredeti konstitutív elemeiről (szereplők, narrátor, nézőpont, idő és tér) a cselekményre, a narrativitás alapvető jellemzőjére helyeződött át (Dvorský 2017: 104). Bár ezekben a tudományágakban nem tárgyaljuk részletesen a narratíváról alkotott különböző felfogásokat, fontos megjegyezni, hogy a narratíva – a politikatudományban és a politikai marketingben – egybeolvadhat a történettel, jelentősen a szerző felé tolva az értelmezési perspektívát. Ahogy Alžbeta Hanuliaková fogalmaz (2021: 31): „a narratívák szerepe az, hogy meggyőző történetek elmesélésével befolyásolják a társadalom valóságról alkotott képét és végső soron annak megértését”. Úgy tűnik, hogy az elbeszélt események vagy történetek értelmezésének kérdése, valamint azok befogadóra gyakorolt hatása jelentős szerepet játszhat az újságírói szövegekben. ANALITIKUS RÉSZ Generally, determinologisation can be observed with loanwords (DVCS 1989: 266–267). The first reason for this is that they have a less clear meaning for the general public; the second reason is their more frequent use in newer scientific fields. According to research by Václava Holubová (2001: 156), terms that were determinologised in Czech belonged to the fields that came to the forefront of general interest after 1989, such as economics, political science, technology and natural sciences. However, this is not the case for the term naratív4, since its original discipline – literary studies – has never been widely discussed in everyday communication. On the contrary, we would rather place the term on the periphery of general vocabulary. Nevertheless, we believe that its interdisciplinarity and widely applied narratological methods, particularly in history and political science, have stimulated its more general and frequent use leading to its penetration into journalistic communication. The 4 A továbbiakban a szlovák megfelelőjét fogjuk használni. 5 használatának az elmúlt évtizedben tapasztalt növekvő gyakoriságát az is jelzi, hogy míg a the Slovník cudzích slov [Dictionary of the Loanwords, 2005] szerzői nem vették fel a szótárukba, addig szerepel a the Slovník súčasného slovenského jazyka M – N [Dictionary of the Contemporary Slovak Language M–N, 2015] harmadik kötetében, az odb. „szaknyelvi” címkével. A szótárba való felvétel kritériuma „elsősorban a terminus szakterület határain túli elterjedtsége, amit többek között az is bizonyít, hogy különféle szövegtípusokban fordul elő” (Jarošová et al. 2006: 14). Patrick Hanks szerint a szótári szócikkek homályos, benyomásszerű képet adnak egy szó jelentéséről, és inkább annak jelentéspotenciálját jelzik (Hanks 2013: 88). Érvelése szerint a korpuszbizonyítékok elemzése nem szolgáltat közvetlen bizonyítékot egy adott egység jelentésére, csupán közvetett támpontokat ad annak használati mintázatairól. Hanks lexikális normaelméletét kívánjuk alkalmazni: a lexikai egység prototipikus használatát a felhasználók túlnyomó többsége részéről, amely statisztikai jelentőségében is tükröződik, valamint a beszédben megvalósuló kreatív használatát, az úgynevezett exploitation-t (Hanks 2013: 211). Az elemzett terminus melléknévi kollokációinak vizsgálatakor megkíséreljük azonosítani a kreativitás jeleit, például a kollokációs normától való szándékos rendellenességeket, eltolódásokat vagy eltéréseket (Hanks 2013: 147), amelyek különféle okokból adódhatnak, például a nyelvi gazdaságosság érdekében, egy szokatlan jelenség vagy helyzet megnevezésére, illetve kommunikációs hatás elérése céljából. A korpuszadatbázisok leírása Elemzésünk a Szlovák Nemzeti Korpusz (SNK) prim korpuszára épül5, annak 11.0-public-all verziójára, amely több mint 1,859 milliárd tokent tartalmaz. Ez lehetővé teszi, hogy külön keressünk az újságírói és a szaknyelvi adatok között, akár a szaknyelvi alkorpuszokon belül (prim-11.0-public-prf és prim-11.0-public-inf), akár úgy, hogy a keresési lekérdezést a releváns szövegekre szűrjük. Nemcsak korpusznyelvészeti elemzésünk szempontjából jelentős előny, hogy a kiválasztott korpuszban szereplő egyes szövegek megjelenési éve rögzítve van. Naratív szaknyelvi szövegekben A naratív terminus szóalakjainak keresésekor a prim-10.0-public-prf szaknyelvi alkorpuszban (217 millió token) két tényt kell figyelembe venni: 1. előfordulhat bizonyos arányú hibás lemmatizálás6, mivel a naratív latin eredetű jövevényszó a szlovák nyelvben. Emiatt úgy döntöttünk, hogy először a naratív.* karaktersorozatra keresünk, majd a negatív szűrő funkcióval kizárjuk a keresési eredményekből a nem releváns lemmákat, valamint az elírásokat. A keresési eredmények 2140 előfordulás abszolút gyakoriságát mutatják (9.85 ipm, ARF: 263.08)7; 5 További információk itt találhatók: https://korpus.sk. 6 A lemmatizálás során a korpuszadatbázisban szereplő szövegek szóalakjaihoz manuálisan vagy automatikusan hozzárendelik az alapalakot (lemmát). 7 A zárójelben szereplő 9.85-ös szám a naratív relatív gyakoriságát jelöli, amely az egység előfordulásainak átlagos számát fejezi ki egy hipotetikus, egymillió szavas szövegben/korpuszban, és lehetővé teszi az összehasonlí 6 2. a didaktika, az alkalmazott pszichológia és az alkalmazott nyelvészet területén létező naratívum terminus, a naratív kvázi-szinonimája. Ezt azonban nem zártuk ki a szűrt konkordanciák közül, mert a kézi ellenőrzésnek köszönhetően megállapítottuk, hogy a lemmatizálás során a naratív és a naratívum paradigmája „kereszteződött”. Az egyes konkordanciák értékelésekor és elemzésekor csak azokat vettük figyelembe, amelyekben a naratív lemma helyes alakjai szerepeltek. Összesen a naratív 241 szövegben fordult elő az SNK-korpusz8 csaknem húsz alkorpuszában. Leggyakrabban az irodalomtudományban és az irodalomkritikában fordult elő, ezt követte a történelem, a film, a pedagógia és más területek. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az SNK prim korpusza is tartalmaz tudománynépszerűsítő és szakmai érdeklődésű magazinokból származó cikkeket. Elemzésünk szempontjából ezek bizonyos torzítást jelentenek. Időbeli szempontból a naratív először 1996-ban jelent meg a prim-10.0-juls-prf korpuszban. Ennek az alkorpusznak a szövegeiben az előfordulási gyakorisága 2013 és 2023 között 0,15 és 1,87 ipm között változott. Végül hangsúlyozni kell, hogy ez az alkorpusz mennyiségi, minőségi vagy időbeli szempontból nem tekinthető reprezentatívnak; ezért ezek a statisztikák nem tekinthetők a naratív szaknyelvi használata valós állapotának pontos tükröződésének. A naratív a publicisztikai szövegekben A naratív terminus szóalakjainak keresésekor a prim-11.0-public-inf publicisztikai alkorpuszban (1,265 milliárd token) mindkét tényezőt figyelembe vettük, az előző alkorpuszhoz hasonlóan. A keresés 1519-es abszolút gyakoriságot eredményezett (milliónként 1,20, ARF9: 217,01). Ebben az alkorpuszban a naratív 20 különböző forrásban fordul elő, elsősorban az SME napilap adataiban. Az alkorpuszt azonban torzítja a Týždeň magazin felvétele, amely nemcsak publicisztikai, hanem tudománynépszerűsítő szövegeket is tartalmaz. Most tekintsük az SME napilap adatait: a naratív 1018 alkalommal fordul elő, leggyakrabban véleménycikkekben. A terminus először 2001-ben jelent meg ebben a forrásban, és azóta folyamatosan jelen van; relatív gyakorisága (ipm) 2014-ben elérte a 0,01-et. Az ipm értéke 2018-ban 0,04, 2019-ben 0,07, 2020-ban 0,10, 2021-ben 0,12, 2022-ben pedig már 0,27 volt. 2023-ban azonban mindössze 0,10-et ért el, mivel az alkorpusz az SME-nek csak az év első öt hónapjából származó adatait tartalmazza. különböző méretű korpuszok közötti összehasonlításra (https://korpus.cz). Az ARF-pontszám (átlagos redukált gyakoriság) „olyan módosított gyakorisági érték, amely megakadályozza, hogy az eredményt túlzottan befolyásolja a korpusz egy olyan része (például egy vagy több dokumentum), amelyben az adott egység nagy koncentrációban fordul elő” (https://www.sketchengine.eu/glossary/arf/). 8 A stílus- és műfajannotációról további információ Debnár, Kmeťová (2017) munkájában található. 9 Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az ARF-pontszám ebben az esetben torzított, mivel az alkorpuszban az SME-dokumentumok feldolgozásának módja eltorzítja. 7 A gyakorisági elemzés következtetései A prim-11.0-public-prf és a prim-11.0-public-inf statisztikai adatai, különösen pedig az SME napilap adatai alapján arra lehet következtetni, hogy a naratív gyakorisága az elmúlt évtizedben általában az írásbeli kommunikációban, különösen pedig az újságírói szövegekben emelkedett. A terminologizálódás első előfeltétele tehát teljesültnek tekinthető. AZ EGYÜTT ELŐFORDULÓ MELLÉKNEVEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A the Slovník slovných spojení. Podstatné mená [Szókapcsolatok szótára. Főnevek, 2017] koncepciójával összhangban arra törekedtünk, hogy feltárjuk a naratív egyedi kollokációs potenciálját, vagyis az egyedi szavak – ebben a szakaszban a melléknevek – számát, amelyekkel kombinálható, valamint a kompatibilitását, azaz azon szavak osztályát, amelyekkel jelentéssel bíró módon összekapcsolható (Ďurčo, Majchráková et al. 2017: 9). E lexikográfiai munkától eltérően azonban nemcsak a leggyakoribb és legjellemzőbb mellékneveket vettük számba, hanem a kombinálhatóság teljes körét is – azoktól a melléknevektől kezdve, amelyekkel a naratív (potenciális) többszavas terminusokat vagy szokásos kollokációkat alkot, egészen a hapaxokig, vagyis a gyakran csupán véletlenszerű együtt-előfordulásokig. Különösen az úgynevezett nem kanonikus kollokációk érdekeltek bennünket, vagyis azok, amelyek tartalmuk szempontjából valamilyen módon rendhagyók (Hanks 2013: 219). Hanks (2013: 117) azonban rámutat, hogy a kombinatorikus normától való eltérés viszonylag alacsony, körülbelül 10%. Az ilyen típusú adatok elemzésekor ugyanakkor az adatok egy bizonyos százalékát nehéz osztályozni. Ezeket az utolsó, lexikailag változatos csoportba soroltuk, amelynek neve miscellanea. Együtt előforduló melléknevek A naratív szóval kombinálódó melléknevekre a NoSketch korpuszkezelő Collocations funkciójával kerestünk rá, legfeljebb kilenc pozícióval balra. Erre a széles kollokációs tartományra a naratív többszörös módosítóból álló szókapcsolatokban való előfordulása miatt volt szükség, különösen a szaknyelvi szövegekben, például: dichotomous and schematic totalitarian-historical narrative or fragmented, mosaic-like, intertwined narrative. A keresési eredmények alapján arra lehet következtetni, hogy a naratív eltérő abszolút gyakorisága ellenére a két alkorpuszban hasonló számú, vele kollokációt alkotó melléknevet találtunk. A szaknyelvi alkorpuszban (PRF) összesen 340, a terminushoz kapcsolódó egyedi melléknévi lemmát azonosítottunk, míg az újságírói alkorpuszban (INF) összesen 305 egyedi melléknévi lemma fordult elő (mindössze 11%-kal több a PRF-adathalmazban találtnál). Az együtt előforduló melléknevek lexiko-szemantikai csoportokba sorolása Az azonosított melléknevek nagy száma és szemantikai sokfélesége miatt jelentésük alapján csoportosítottuk őket, amely az naratív szóval való előfordulásukból adódik, és 8 tágabb kontextus10. Több esetben az volt lehetséges, hogy a mellékneveket egynél több csoportba soroljuk, pl. modernizačný „modernizáló” a tartalom és a szándék csoportjába is tartozhatott. Ezzel szemben a dramatický „drámai” két csoportban is szerepelhet, mivel az INF-ben elsődleges és átvitt, „viharos” jelentésében is előfordult, de csak egyszer számítjuk. Az áttekinthetőség kedvéért a kollokáló mellékneveket ábécérendbe rendeztük, és aláhúztuk azokat, amelyek mindkét alkorpuszban megtalálhatók. Végül a szerzői csoportban félkövérrel emeltük ki a tulajdonnevekből képzett birtokos mellékneveket, mivel ezek nyílt halmazt alkotnak, és nem szerepelnek a kollokáló melléknevek összesített számában. Mindkét alkorpusz összes hapaxát a függelék tartalmazza. 1. táblázat. Mindkét alkorpuszban azonosított melléknevek lexikai-szemantikai csoportjai, méretükre, a hapaxok számára, valamint a közös melléknevek mértékére vonatkozó statisztikai adatokkal A PRF-ben szereplő lemmák száma | Az INF-ben szereplő lemmák száma | Hapaxok száma a PRF-ben | Hapaxok száma az INF-ben | Közös melléknevek száma 1. forma | 29 | 5 | 12 | 3 | 4 2. tartalom | 43 | 24 | 29 | 22 | 11 3. értékelés | 49 | 64 | 24 | 36 | 17 4. szerző | 17 + 13 | 14 + 17 | 10 | 8 | 4 5. etnikum/politika/földrajz | 29 | 46 | 19 | 21 | 15 6. történelem/ideológia | 34 | 46 | 23 | 35 | 12 7. szándék | 25 | 48 | 19 | 37 | 11 8. idő | 13 | 13 | 7 | 7 | 6 9. művészetek/műfaj/stílus | 60 | 19 | 37 | 12 | 10 10. vegyes | 41 | 27 | 28 | 17 | 12 1. a naratív formájára és szerveződésére vonatkozó melléknevek SZAKNYELVI SZÖVEGEK (összesen 29 melléknév): dlhý „hosszú”, jednotný „egységes”, koherentný „koherens”, komplexný „összetett”, mediálny „média-”, obrazovo-textový „kép-szöveg”, obrazový „vizuális”, obrázkovo-textový „képes-szöveg”, obrázkový „képi”, orálny „szóbeli”, rozsiahly „terjedelmes”, súvislý 10 Például a kolaboračný „együttműködő” melléknevet jelentése és a digitális játékok területén való előfordulása alapján a művészetek csoportjába soroltuk, nem pedig a szándék csoportjába. 9 „folyamatos”, textovoobrazový „szöveg-kép”, textovo-obrazový „szöveg-kép”, transmediálny „transzmédia-”, ucelený „átfogó”, vizuálny „vizuális” SAJTÓSZÖVEGEK (összesen 5 melléknév): jednotný „egységes”, mediálny „média-” 2. a naratív tartalmára és szerveződésére vonatkozó melléknevek SZAKSZÖVEGEK (összesen 43 melléknév): fikciós „fictional”, képzeletbeli „fictitious”, kronológiai „chronological”, egyszerű „simple”, egyértelmű „unequivocal”, kozmológiai „cosmological”, kontrafaktuális „counterfactual”, lineáris „linear”, minimális „minimal”, modernizáló „modernising”, mitológiai „mythological”, eredeti „original”, kontrafaktuális „counterfactual”, radikális „radical”, szkeptikus „sceptical” ÚJSÁGÍRÓI SZÖVEGEK (összesen 24 melléknév): abszurd „absurd”, egyszerű „simple”, mesterséges „artificial” 3. az értékelésre vonatkozó melléknevek naratív SZAKSZÖVEGEK (összesen 49 melléknév): dobrý „jó”, dôležitý „fontos”, dominujúci „domináló”, dominantný „domináns”, hlavný „fő”, klasický „klasszikus”, neprirodzený „természetellenes”, oficiálny „hivatalos”, podivný „furcsa”, populárny „népszerű”, pozitívny „pozitív”, prepracovaný „kidolgozott”, prirodzený „természetes”, primárny „elsődleges”, problematický „problematikus”, prototypový „prototípus-”, silný „erős”, škodlivý „káros”, tradičný „hagyományos”, vedúci „vezető”, veľký „nagy”, vládnuci „uralkodó”, významný „jelentős”, zaužívaný „bevett” ÚJSÁGÍRÓI SZÖVEGEK (összesen 64 melléknév): dobrý „jó”, dominantný „domináns”, dramatický „drámai”, hlavný „fő”, hlúpy „ostoba”, klasický „klasszikus”, lživý „hazug”, mainstreamový „mainstream”, nenávistný „gyűlölettel teli”, nepravdivý „valótlan”, nesprávny „helytelen”, obľúbený „kedvelt”, oficiálny „hivatalos”, populárny „népszerű”, pozitívny „pozitív”, príťažlivý „vonzó”, prevažujúci „uralkodó”, príznakový „jelölt”, problematický „problematikus”, rozšírený „elterjedt”, silný „erős”, škodlivý „káros”, toxický „mérgező”, tradičný „hagyományos”, typický „tipikus”, ústredný „központi”, úspešný „sikeres”, väčšinový „többségi”, veľký „nagy” 4. a szerző(k)re vonatkozó melléknevek naratív Ebbe a csoportba a tulajdonnevekből képzett melléknevek, valamint a tulajdonnevekből képzett birtokos melléknevek tartoznak. 10 SZAKNYELVI SZÖVEGEK (összesen 13 melléknév + 17 birtokos melléknév): autorský „szerzői”, Darwinov „Darwiné”, Hrušovského „Hrušovskýé”, individuálny „egyéni”, jánošíkovský „Jánošík-szerű”, osobný „személyes”, personálny „személyzeti”, spoločný „közös”, Vámošov „Vámošé”, vlastný „saját” ÚJSÁGÍRÓI SZÖVEGEK (összesen 17 melléknév + 14 birtokos melléknév): Ficov „Ficoé”, ľudský „emberi”, Matovičov „Matovičé”, Orbánov „Orbáné”, proputinovský „Putyin-párti”, Putinov „Putyiné”, sorosovský „Soros-szerű”, Trumpov „Trumpé”, vlastný „saját” 5. etnikumra, nemzetiségre vagy földrajzi egységre vonatkozó melléknevek Az ebbe a csoportba tartozó melléknevek jelentése olykor kétértelmű lehet: utalhatnak etnikumra, politikára vagy földrajzi helyre. A PRF-ben az etnikai jelentés nyolc melléknév esetében azonosítható, a politikai pedig négy melléknév esetében, míg az INF-ben az etnikai jelentés csak egy melléknév esetében egyértelmű, a politikai jelentés viszont tizenegy melléknév esetében van jelen. SZAKNYELVI SZÖVEGEK (összesen 29 melléknév) český „cseh”, čínsky „kínai”, maďarský „magyar”, národný „nemzeti”, ruský „orosz”, slovenský „szlovák”, uhorský „magyar”, prokremeľský „Kreml-párti”, protiruský „oroszellenes”, nacionalistický „nacionalista” ÚJSÁGÍRÓI SZÖVEGEK (összesen 46 melléknév) balkanistický „balkanista”, československý „csehszlovák”, český „cseh”, čínsky „kínai”, európsky „európai”, imperiálny „imperialista”, kampaňový „kampány-”, kremeľský „kremlbeli”, moskovský „moszkvai”, nacionalistický „nacionalista”, národný „nemzeti”, palestínsky „palesztin”, politický „politikai”, poľský „lengyel”, prešpurácky „pozsonyi”, pročínsky „Kína-párti”, prokremeľský „Kreml-párti”, proruský „oroszbarát”, protieurópsky „Európa-ellenes”, protiukrajinský „Ukrajna-ellenes”, protizápadný „Nyugat-ellenes”, ruský „orosz”, slovenský „szlovák”, vládny „kormányzati”, volebný „választási” 6. a történelmi időszakhoz vagy eseményhez, illetve vallási, politikai és ideológiai meggyőződésekhez kapcsolódó melléknevek A kétértelműség e csoport egyes mellékneveinek előfordulásaiban is jelen van; bizonyos esetekben szinte lehetetlen megkülönböztetni, hogy történelmi időszakot vagy ideológiát jelölnek-e (pl. stalinistický „sztálinista”). SZAKSZÖVEGEK (összesen 34 melléknév) budovateľský „építő”, civilizačný „civilizáló”, dejinný „történelmi”, feministický „feminista”, historický „történelmi”, ľudácky „HSL-szerű”, marxistický „marxista”, náboženský „vallási”, národnoobrodenecký „nemzeti újjászületési”, národno-historický „nemzeti-történelmi”, totalitno-historický „totalitárius-történelmi” 11 ÚJSÁGÍRÓI SZÖVEGEK (összesen 46 melléknév) antifašistický „antifasiszta”, antisystémový „rendszerellenes”, euroskeptický „euroszkeptikus”, globálny „globális”, ideologický „ideológiai”, historický „történelmi”, komunistický „kommunista”, kresťanský „keresztény”, náboženský „vallási”, povojnový „háború utáni”, protimigračný „bevándorlás-ellenes”, rasistický „rasszista” 7. a naratív szándékára vonatkozó melléknevek E csoport melléknevei a narratíva funkcióját vagy célját jelölik. Ugyanakkor képzeletbeli kontinuumot alkotnak a tartalmi csoport mellékneveivel; némelyik mindkét csoportba besorolható, például a morálne „erkölcsi”. SZAKSZÖVEGEK (összesen 25 melléknévi kollokáció) alternatív „alternatív”, antielitista „elitizmusellenes”, dezinformációs „dezinformációs”, versengő „versengő”, összeesküvés-elméleti „összeesküvés-elméleti”, általános „általános” SAJTÓSZÖVEGEK (összesen 48 melléknév) alternatív „alternatív”, dezinformációs „dezinformációs”, hamis „hamis”, kamu „hamis”, megtévesztő „megtévesztő”, összeesküvés-elméleti „összeesküvés-elméleti”, emberi jogi „emberi jogi”, manipulatív „manipulatív”, békés „békés”, populista „populista”, uralkodó „uralkodó”, propagandisztikus „propagandisztikus”, korrupcióellenes „korrupcióellenes”, támadó „támadó”, nyilvános „nyilvános”, katonai „katonai”, győztes „győztes”, általános „általános”, leegyszerűsítő „leegyszerűsítő”, félrevezető „félrevezető” 8. időre vagy időbeli jelenségekre vonatkozó melléknevek SZAKSZÖVEGEK (összesen 13 melléknév) gyakori „gyakori”, új „új”, modern „modern”, eredeti „eredeti”, régi „régi”, jelenkori „kortárs” SAJTÓSZÖVEGEK (összesen 13 melléknév) gyakori „gyakori”, eddigi „korábbi”, mindennapi „mindennapi”, új „új”, eredeti „eredeti”, jelenkori „kortárs” 9. művészetekhez és bölcsészettudományokhoz, művészeti formákhoz, médiához, antropológiai jellemzőkhöz kapcsolódó melléknevek SZAKSZÖVEGEK (összesen 60 melléknév) antimimetický „antimimetikus”, biografický „életrajzi”, dokumentaristický „dokumentarista”, filmový „filmes”, folklórny „folklorisztikus”, hollywoodsky „hollywoodi”, hraný „eljátszott”, hrdinský „hősies”, intelektuálny „intellektuális”, intertextový „intertextuális”, komiksový „képregényes”, kultúrny „kulturális”, literárny „irodalmi”, ľudový „népi”, mimetický „mimetikus”, mýtický „mitikus”, odborný „szakmai”, príbehový „elbeszélő”, realistický 12 „realista”, romantický „romantikus”, rozprávkový „mesebeli”, umelecký „művészi”, vedecký „tudományos”, vývinový „fejlődési” ÚJSÁGÍRÓI SZÖVEGEK (összesen 19 melléknév) biblický „bibliai”, dramatický „drámai”, filmový „filmes”, kultúrny „kulturális”, literárny „irodalmi”, popkultúrny „popkulturális”, romantický „romantikus” 10. különféle szemantikai jegyekhez kapcsolódó melléknevek SZAKSZÖVEGEK (összesen 41 melléknév) celkový „átfogó”, ďalší „másik”, debutový „debütáló”, jednotlivý „egyedi”, kompletný „teljes”, konkrétny „konkrét”, podobný „hasonló”, predchádzajúci „előző”, rôzny „különféle”, samotný „önmagában álló”, skúmaný „vizsgált”, sukcesívny „egymást követő”, transformovaný „átalakított”, určitý „bizonyos” ÚJSÁGÍRÓI SZÖVEGEK (összesen 27 melléknév) celý „egész”, ďalší „másik”, jednotlivý „egyéni”, konkrétny „konkrét”, ostatný „egyéb”, podobný „hasonló”, rovnaký „azonos”, rôzny „különböző”, známy „ismert” Együtt előforduló melléknevek összefoglalása E záró megjegyzésekben az elemzett melléknevek mennyiségi és szemantikai vonatkozásaira összpontosítunk. Ahogy az az irodalomtudományban a narratíva évtizedek óta tartó kutatása alapján várható, az első két csoportban, valamint a 9. csoportban több melléknév fordul elő a PRF-ben, mint az INF-ben. A másik négy csoportban – a 3., az 5., a 6. és a 7. csoportban – ennek az ellenkezője figyelhető meg; érdemes megemlíteni, hogy e csoportok közül kettőben – az értékelés és a szándék csoportjában – az INF-ben csaknem kétszer annyi melléknév található, mint a PRF-ben. Összességében a két melléknévhalmaz elemeinek hozzávetőleg egyharmada közös. Elemzésünk a tíz lexikai-szemantikai csoporton belül számos szinonimapárt tárt fel. Feltételezhetjük, hogy e szinonimapárok létezése bizonyos fokú stabilitást jelez ezekben a kollokációkban. Meg kell azonban jegyezni, hogy az INF-ben több szinonimapár fordul elő (14), mint a PRF-ben (11). Hasonlóképpen, az INF-ben több antonimapárt azonosítottunk (5), mint a PRF-ben (1). Álláspontunk szerint a legjelentősebb megállapítás a négy csoport – az értékelés, a szerző, az etnikum és a történelem – mellékneveinek negatív polaritási aránya. Míg mindkét alkorpusz azonosított melléknevei összevethetők a pozitív előtaggal kifejezett pozitív polaritás tekintetében, a negatív előtagú melléknevek aránya egészen más képet mutat (ne-, proti-, anti-): a PRF-ben 5, az INF-ben pedig 22 ilyen melléknév található, ami az ebben az alkorpuszban azonosított melléknevek teljes számának 7,2%-át teszi ki. Megjegyzendő, hogy az értékelési csoport negatív konnotációjú mellékneveket is tartalmaz – PRF 13 1011, míg az INF-ben 2312. Hasonlóképpen, a szándék csoportjában olyan melléknevek szerepelnek, amelyek negatív színezetűnek tekinthetők – PRF 213, míg INF 1014. A két alkorpusz további négy közös melléknevet tartalmaz, amelyek bizonyos esetekben negatív színezetűek: manipulatívny „manipulatív”, dezinformačný „dezinformációs”, konšpiračný „összeesküvés-elméleti” és alternatívny „alternatív”. Mindkét alkorpusz hapaxai nem kanonikus mellékneveket tartalmaznak. Először az INF-ből említünk négy alkalmi szóalkotást, amelyek a naratív tartalmát jelölik: nespokojnostný „elégedetlenséggel teli”; a naratív szándékát: vítačský „a migránsok 2015-ös EU-ba érkezését támogató”, predavačský „az EU-koncepció előnyeinek hangsúlyozásával annak értékesítését segítő”, végül pedig popieračský „a felelősség tagadását népszerűsítő”. Az utolsó kivételével a szerző az idézőjelek használatával jelezte, hogy ezek alkalmi szóalkotások. Az irónia néhány előfordulását is azonosítottuk: egyet a PRF értékelési csoportjában – normálny „normális” –, kettőt pedig az INF szándékcsoportjában: takzvaný „úgynevezett”, valamint a már említett alkalmi szóalkotást, a vítačský. A melléknevek átvitt értelmű használatát illetően a PRF-ben csak a výbušný „robbanékony” melléknevet azonosítottuk, ám ez az átvitt jelentés már a szlovák szótárakban is szerepel. Hasonlóképpen, az INF-ben két, a tartalom csoportjába sorolt melléknév bevett átvitt jelentésével találkoztunk: ostrý „éles”, de „jelentős, kritikus” értelemben használva, valamint prísny „szigorú”, itt azonban átvitt értelemben, „kivételt nem engedő, következetes” jelentésben. Ezzel szemben az INF szándékcsoportjába sorolt vzdorovitý „dacos” melléknév valószínűleg a „lázadó személy vagy magatartás” jelentésből annak megnyilvánulásaira vagy értelmezésére történő metonimikus jelentésátvitelt képvisel, és a szlovák szótárakban nem adatolt. Az INF értékelési csoportjába a chyťľavý „fülbemászó” és a módny „divatos” melléknevek is beletartoznak, mintha a naratív valamiféle népszerű dal lenne. Végül az INF értékelési csoportja olyan mellékneveket foglal magában, amelyeket eleve nem használnak szaknyelvi szövegekben, mivel köznyelvinek és pejoratívnak, sőt akár sértőnek is tekinthetők: bláznivý „ostoba”, hlúpy „hülye”, falošný „hamis”, jedovato-ľživý „mérgezően megtévesztő”, nenávistný „gyűlölettel teli”, poklesnutý „lezüllött”, toxický „mérgező”, vyšinutý „őrült”, vagy zúfalý „véres”. 11 Podivný „furcsa”, problematický „problematikus”, škodlivý „káros”, čudesný „különös”, fádny „sablonos”, kontroverzný „ellentmondásos”, negatívny „negatív”, pochybný „kétes”, pokrytecký „képmutató”, výbušný „robbanékony”. 12 Hlúpy „hülye”, lživý „megtévesztő”, nenávistný „gyűlölettel teli”, problematický „problematikus”, škodlivý „káros”, toxický „mérgező”, agresívny „agresszív”, bláznivý „ostoba”, iracionálny „irracionális”, jedovato-ľživý „mérgezően megtévesztő”, mylný „téves”, negatívny „negatív”, nudný „unalmas”, plytký „lapos”, poklesnutý „lezüllött”, povrchný „felszínes”, scestný „tévútra vezető”, škaredý „undorító”, trollský „trollkodó”, tvrdý „kemény”, vyšinutý „őrült”, zákerný „aljas”, zúfalý „véres”. 13 Subverzívny „felforgató”, zavádzajúci „félrevezető”. 14 Falošný „hamis”, fejkový „fake”, klamlivý „megtévesztő”, populistický „populista”, útočný „sértő”, zjednodušujúci „leegyszerűsítő”, dehumanizačný „dehumanizáló”, podvratný „felforgató”, popieračský „a felelősség tagadását népszerűsítő”, simplifikujúci „leegyszerűsítő”. 14 2. táblázat. A naratív szóval együtt előforduló melléknevek a korpuszadatok prim-11.0 alapján készült szaknyelvi és publicisztikai szövegekben; a közös mellékneveket félkövérrel emeltük ki Szaknyelvi szövegekben statisztikailag szignifikáns melléknevek Publicisztikai szövegekben statisztikailag szignifikáns melléknevek logDice MI logDice MI dezinformačný 7.213 11.916 prokremeľský 8.710 14.799 obrazový 7.090 9.132 proruský 7.725 12.732 konšpiračný 7.005 10.712 dezinformačný 7.407 13.051 textovoobrazový 6.930 16.462 kremeľský 7.098 12.561 fikčný 6.794 9.763 protizápadný 6.657 13.508 prokremeľský 6.725 14.631 manipulatívny 6.104 12.238 národnoobrodenecký 6.669 12.606 antisystémový 5.946 12.422 orálny 6.569 9.599 imperiálny 5.522 11.287 protifaktový 6.513 15.632 konšpiračný 5.397 9.929 biografický 5.839 8.572 nacionalistický 4.934 9.169 dokumentaristický 5.818 11.124 populistický 4.517 9.466 neprirodzený 5.333 8.515 protikoru pčný 4.497 9.505 romantický 5.247 7.248 propagandistický 4.226 10.634 mýtický 5.206 7.788 falošný 4.159 8,896 dominantný 5.185 7.086 čínsky 3.542 8.420 nacionalistický 5.113 7.947 nepravdivý 3.508 8.380 originálny 5.097 7.027 ústredný 2.707 7.419 marxistický 4.910 7.262 civilizačný 4.738 7.196 súvislý 4.697 7.123 A 2. táblázat mindkét alkorpusz azon mellékneveit foglalja össze, amelyek a logDice és MI két kollokációs mutató szerint statisztikailag szignifikánsak (Rýchly 2008)15. A logDice-érték alapján rendeztük őket, mivel ez a mutató nem érzékeny a korpusz méretére, így lehetővé teszi a korpuszok közötti összehasonlítást. Fontos hangsúlyozni, hogy mindkét mutató kiszámításakor csak azokat a mellékneveket vettük figyelembe, amelyek az alkorpuszokban legalább négyszer fordultak elő, hogy minimalizáljuk az MI hátrányátnaratív 15 Az MI-mutató hasznosnak bizonyult az alacsony gyakoriságú, nagyobb fokú szemantikai és szintaktikai egységet (vagyis kizárólagos kombinálhatóságot) mutató kollokációk, különösen a tulajdonnevek és a korpuszokban nem egyenletesen eloszló terminusok azonosításában. A logDice kollokációs mutató szintén a kizárólagos kollokációkra összpontosít, de nem torzítja az eredményeket, ha alacsony a kollokáció vagy elemei előfordulási gyakorisága (Rychlý 2008). A 0-hoz közeli MI-értékek véletlenszerű kollokációra utalnak, míg a 7-es vagy annál nagyobb értéket a 100 millió szavas korpuszban a valódi kollokációk releváns küszöbértékének tekintik (https://korpus.cz). A logDice elméleti maximuma 14, a statisztikailag szignifikáns kollokációk értéke pedig 0 és 14 közé esik; a negatív értékek a kollokáció statisztikai jelentéktelenségét jelzik. Úgy döntöttünk, hogy mindkét mutatót alkalmazzuk, hogy átfogóbb képet kapjunk. Gablasová et al. (2017) szerint e két mutató korrelációja 0.79. 15 érték, amely hajlamos túlbecsülni az alacsony gyakoriságú párokat, amelyek pusztán véletlen együttes előfordulások lehetnek. Az öt közös melléknév közül kettő logDice-értéke hasonló (nacionalistický „nacionalista” és dezinformačný „dezinformációs”), míg a másik három – konšpiračný „összeesküvéses”, prokremel’ský „Kreml-párti” és dominantný „domináns” – körülbelül két ponttal tér el. Két logDice-érték összehasonlításakor a kétpontos különbség azt jelzi, hogy a magasabb értékű kollokáció körülbelül négyszer gyakrabban fordul elő, és egyúttal statisztikailag erősebb is (Rychlý 2008); például a prokremel’ský melléknév statisztikailag erősebb, és négyszer gyakrabban fordul elő együtt a narratív szóval az INF-ben, mint a PRF-ben. A PRF táblázatban szereplő melléknevei a tíz meghatározott lexiko-szemantikai csoport közül hétbe sorolhatók, míg az INF melléknevei e csoportok közül csak négyet képviselnek; különösen az intenció csoportot (nyolc melléknév) és az etnicitás csoportot (hat melléknév). A polaritás jellemzője a 2. táblázatban is megjelenik: a PRF részben egy pozitív előtagú melléknév található, valamint négy negatív polaritású melléknév (kettő negatív előtaggal, kettő pedig negatív konnotációval). Ezzel szemben az INF részben két pozitív előtagú melléknév és tizenegy negatív polaritású melléknév szerepel, ami az INF táblázatban szereplő melléknevek több mint felét teszi ki (négy negatív előtagú és hét negatív konnotációjú melléknév). KÖVETKEZTETÉS A két alkorpuszban közös melléknevek összesen 102 lemmát tesznek ki (a szaknyelvi alkorpusz nézőpontjából 30%-ot, a publicisztikai alkorpuszéból pedig 33,4%-ot). Véleményünk szerint a publicisztikai szövegekben azonosított melléknevek fennmaradó 66,6%-a a narratív szemantikai kompatibilitásának bővüléseként értelmezhető, így válaszolva meg második kutatási kérdésünket. Érdemes megemlíteni azt is, hogy az értékelés és az intenció csoportban a legalacsonyabb a melléknevek aránya, ugyanakkor ezek térnek el leginkább polaritásukban és színezetükben. Szemantikai elemzésünk csak néhány nem kanonikus melléknevet azonosított; ezek történetesen alkalmi szóalkotások voltak. Ezzel szemben az elemzés segített kiemelni az INF mellékneveinek két olyan szemantikai jellemzőjét, amelyek a PRF-ben alulreprezentáltak: a kifejezett polaritást, valamint a bizalmas és pejoratív színezetet, amelyet Buzássyová a determinologizáció egyik tüneteként értelmez (1983: 135). Mint korábban említettük, a narratív fogalmi tartalmát és körvonalait maguk az irodalomtudósok is gyakran homályosnak írják le. Konkrét kontextusokban pontos megfelelőjének meghatározása gyakran problémás. Egyes esetekben azonban a szöveg szerzője zárójelben megadja a szinonimáját (pl. „a múlt egyéni értelmezései”). Bizonyos publicisztikai szövegekben ez a terminus a kijelentés jelentésének megváltoztatása nélkül helyettesíthető – például a príbeh „történet” vagy a presvedčenie, predstava „meggyőződés, elképzelés” szóval. Azt is felvethetjük, hogy az ilyen kontextusokban az eredeti terminus elveszíti kapcsolatát saját, specifikus jelentésével, és egy meghatározott szinonimasor részévé válik. 16 Összefoglalva, mind a kvantitatív, mind a kvalitatív elemzések azt mutatták, hogy a szlovák naratív terminus tág értelemben véve determinologizálódott, mivel gyakran jelenik meg a médiában és a laikusok nyelvhasználatában, akik a szakértőktől eltérő mértékben értik. Ezt az érvet azonban alá kell támasztani két másik, kulcsfontosságú, vele együtt előforduló szófaj elemzésével: a főnevekével és az igékével. REFERENCES Buzássyová Klára 1983: Dynamika v odbornej terminológii [Dynamics in the Specialised Terminology]. – Jazykovedný časopis 34, 132–144. Available at: https://www.juls.savba.sk/ediela/jc/1983/2/JC_1983_2_LQ.pdf. Debnár Marek, Kmeťová Beáta 2017: Bibliografická a štýlovo-žánrová anotácia dokumentov a textov v Slovenskom národnom korpuse [Bibliographic and Style-Genre Annotation of Documents and Texts in the Slovak National Corpus]. – Slovenský národný korpus. Texty, anotácie, vyhľadávania, Bratislava: Mikula, 33–159. Ďurčo Peter, Majchráková Daniela et al. 2017: Slovník slovných spojení. Podstatné mená [Dictionary of Collocations. Nouns], Bratislava: VEDA. Dvorský Juraj 2017: Od naratívnej gramatiky k interdisciplinarite naratívu [From Narrative Grammar to Narrative Interdisciplinarity], Ružomberok: Verbum. Gablasová Dana, Brezina Vaclav, McEnery Tony 2017: Collocations in Corpus-Based Language Learning Research: Identifying, Comparing, and Interpreting the Evidence. – Currents in Language Learning Series: Experimental, Computational, and Corpus-Based Approaches to Language Learning: Evidence and Interpretation 67, 155–179. DOI: https://doi.org/10.1111/lang.12225. Galisson Robert 1978: Recherches de lexicologie descriptive, la banalisation lexicale: le vocabulaire du football dans la presse sportive, contribution aux recherches sur les langues techniques [Recherches de Lexicologie Descriptive, la Banalisation Lexicale: le Vocabulaire du Football dans la Presse Sportive, Contribution aux Recherches sur les Langues Techniques], Paris: F. Nathan. Génette Gérard 1976: Boundaries of Narrative. – New Literary History 8.1, 1–13. Glossary. Sketch Engine. Available at: https://www.sketchengine.eu/guide/glossary/. Hanks Patrick 2013: Lexical Analysis: Norms and Exploitations, London/Cambridge: The MIT Press. DOI: https://doi.org/10.7551/mitpress/9780262018579.001.0001. Hanuliaková Alžbeta 2021: Stratégie politickej reklamy [Strategies of the Political Advertising], Trnava: Univerzita sv. Cyrila a Metoda v Trnave. Hyperlexikon literárnovedných pojmov [Hyperlexicon of Literary Terms], ed. R. Mikuláš, Bratislava: Ústav svetovej literatúry SAV, v. v. i. Available at: https://hyperlexikon.sav.sk/ Holubová Václava 2001: K pojetí determinalogizace [On the Concept of Determinalogisation]. – Termina 2000, ed. M. Žemlička, Praha and Liberec: Galén a Technická univerzita v Liberci, 157–160. 17 Honová Zuzana 2020: Le terme dans sa variabilité [The Term in its Variability], Ostrava: Ostravská universita. Horecký Ján 1956: Základy slovenskej terminológie [The Fundamentals of Slovak Terminology], Bratislava: Vydavateľstvo SAV. Available at: https://www.juls.savba.sk/ediela/zaklady_slovenskej_terminologie/zaklady_slovenskej_terminologie.pdf. Horecký Ján, Buzássyová Klára, Bosák Ján et al. 1989: Dynamika slovnej zásoby súčasnej slovenčiny [Dynamics of the Vocabulary of the Contemporary Slovak], Bratislava: Veda. Humbert-Droz Julie 2021: Définir la déterminologisation: approche outillée en corpus comparable dans le domaine de la physique des particules [Defining Determinologisation: a Tooled Approach in Comparable Corpus in the Field of Particle Physics]: PhD Dissertation, University of Toulouse – Jean Jaurès & University of Geneva. Humbert-Droz Julie, Picton Aurélie, Condamines Anne 2019: How to Build a Corpus for a Tool-Based Approach to Determinologisation in the Field of Particle Physics. – Research in Corpus Linguistics 7, 1–17. DOI: https://doi.org/10.32714/ricl.07.01. Jarošová Alexandra, Buzássyová Klára, Bosák Ján 2006: Východiská a zásady spracovania slovníka [Starting Points and Principles of Dictionary Processing]. – Slovník súčasného slovenského jazyka A–G, Bratislava: Veda, 13–47. Machová Svatava 1995: Terminografie [Terminography]. – Manuál lexikografie, ed. F. Čermák, R. Blatná, Praha: H&H, 13–47. Masár Ivan 1991: Príručka slovenskej terminológie [Handbook of Slovak Terminology], Bratislava: Veda. Meyer Ingrid, Mackintosh Kristen 2000: When Terms Move Into Our Everyday Lives: An Overview of De-terminologization. – Terminology 6, 111–138. Mikelionienė Jurgita, Berkmanienė Aušra 2018: Determinologisation of Lithuanian and English Technical Terms: The Case of Apparatus. – Readings in Numanities. Numanities – Arts and Humanities in Progress, eds. O. Andreica, A. Olteanu, 235–246. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-319-66914-4_15. Nová Jana 2018: Terms Embraced by the General Public: How to Cope with Determinologization in the Dictionary? – Proceedings of the XVIII EURALEX International Congress: Lexicography in Global Contexts, Ljubljana, Slovenia, 387–398. Poštolková Běla 1977: K vlivu odborné terminologie na národní jazyk [On the Influence of Terminology on the National Language]. – Slovo a slovesnost 38, 112–120. Available at: http://sas.ujc.cas.cz/archiv.php?art=2439. Poštolková Běla 1980: K specifičnosti významu termínů [On the Specificity of the Meaning of terms]. – Slovo a slovesnost 41, 54–57. Available at: http://sas.ujc.cas.cz/archiv.php?art=2652. Poštolková Běla 1984: Odborná a běžná slovní zásoba současné češtiny [Specialised and Common Vocabulary of Contemporary Czech], Praha: Academia. 18 Přehled základních pojmů korpusové lingvistiky [Overview of Basic Concepts of Corpus Linguistics]. Available at: https://wiki.korpus.cz/doku.php/pojmy:prehled_pojmu. Ryan Marie-Laure 2003: On Defining Narrative Media. – Image and Narrative 6. Available at: https://www.imageandnarrative.be/inarchive/mediumtheory/marielaureryan.htm. Ryan Marie-Laure 2014: Narration in Various Media. – The Living Handbook of Narratology. Available at: https://www-archiv.fdm.uni-hamburg.de/lhn/node/53.html. Rychlý Pavel 2008: A Lexicographer-Friendly Association Score. – Proceedings of Recent Advances in Slavonic Natural Language Processing (RASLAN 2008), eds. P. Sojka, A. Horák, Brno: Masaryk University, 6–9. Available at: https://www.sketchengine.eu/wp-content/uploads/2015/03/Lexicographer-Friendly_2008.pdf. Slovenský národný korpus [Slovak National Corpus] – prim-11.0-public-prf. Bratislava: Jazykovedný ústav Ľ. Štúra SAV 2025. Available at: https://korpus.sk. Slovenský národný korpus [Slovak National Corpus] – prim-11.0-public-inf. Bratislava: Jazykovedný ústav Ľ. Štúra SAV 2025. Available at: https://korpus.sk. Slovníkový portál Jazykovedného ústavu Ľ. Štúra SAV [Lexicographic Portal of the Ľ. Štúr Institute of Linguistics], Slovak Academy of Sciences. Available at: https://slovnik.juls.savba.sk/. The Living Handbook of Narratology 2014, eds. P. Hühn, J. Christoph Meister, J. Pier, W. Schmidt. Available at: https://www-archiv.fdm.uni-hamburg.de/lhn/index.html. Appendix Lexico-semantic groups of hapax adjectives 1. adjectives relating to the form of naratív and its organisation SPECIALISED TEXTS (12 adjective hapaxes in total) digitálny “digital”, dichotomický “dichotomic”, fragmentarizovaný “fragmented”, implicitný “implicit”, prepletený “intertwined”, mozaikovitý “mosaic”, písomný “written”, rytmický “rhythmic”, schematický “schematic”, ústny “oral”, virtuálny “virtual”, vizuálno-verbálny “virtual-verbal” JOURNALISTIC TEXTS (3 adjective hapaxes in total) implicitný “implicit”, schematický “schematic”, úsporný “efficient” 2. adjectives relating to the content of naratív and its organisation SPECIALISED TEXTS (adjective hapaxes in total) antagonistický “antagonistic”, cyklický “cyclical”, eschatologický “eschatological”, exponovaný “exposed”, faktuálny “factual”, faustovský “Faustian”, femslashový “femslash”, homogénny “homogeneous”, ironický “ironic”, komický “comic”, konzistentný “consistent”, kozmologicko-kozmogonický “cosmological-cosmogonic”, kritický “critical” 19 magický “magic”, minimal istický “minimalist”, nefiction “non-fiction”, objektívny “objective”, protichodný “contradictory”, protirečivý “inconsistent”, rozvinutý “advanced”, samostatný “autonomous”, sebareflexívny “introspective”, spomienkový “commemorative”, symbolický “symbolic”, široký “wide”, špecifický “specific”, tragický “tragic”, umelý “artificial”, životný “life” JOURNALISTIC TEXTS (22 adjective hapaxes in total) analytický “analytic”, antagonistický “antagonist”, antideveloperský “anti-property developer”, autonómny “autonomous”, fiktívny “fictitious”, homogénny “homogenous”, jasný “clear”, jednostranný “one-sided”, katastrofický “catastrophic”, komický “comic”, modernizačný “modernising”, mytologický “mythologic”, nelogický “illogical”, nespokojnostný “full of dissatisfaction”, objavný “original”, ostrý “significant, critical”, prísny “consistent”, protichodný “contradictory”, sporný “debatable”, široký “wide”, špecifický “specific”, tragický “tragic” 3. adjectives relating to the evaluation of naratív SPECIALISED TEXTS (24 adjective hapaxes in total) čudesný “strange”, fádny “bland”, charakteristický “characteristic”, kánonický “canonical”, kodifikovaný “codified”, kontroverzný “controversial”, konvenčný “conventional”, kvalitný “quality”, negatívny “negative”, nevýrazný “dull”, normálny “normal”, pochybný “dubious”, pokrytecký “hypocritical”, prijateľný “acceptable”, prostý “plain”, pútavý “engaging”, rezonujúci “resonant”, ukážkový “exemplary”, učebnicový “textbook”, ústredný “central”, väčšinový “majority”, výbušný “explosive”, vydarený “delightful”, zmysluplný “meaningful” JOURNALISTIC TEXTS (36 adjective hapaxes in total) agresívny “aggressive”, bežný “common”, bláznivý “foolish”, hlboký “intense”, chytil’avý “catchy”, iracionálny “irrational”, jedovato-lživý “poisonously deceitful”, kľúčový “key”, mocný “mighty”, módny “fashionable”, mylný “erroneous”, nebezpečný “dangerous”, negatívny “negative”, nekompatibilný “incompatible”, nepekný “ugly”, nevhodný “unsuitable”, nevkusný “vulgar”, nezmyselný “pointless”, nudný “boring”, plytký “flat”, poklesnutý “damaged”, povrchný “superficial”, prirodzený “natural”, referenčný “referential”, scestný “misguided”, správny “correct”, stereotypný “stereotypical”, škaredý “nasty”, štandardný “standard”, trollský “troll”, tvrdý “hard”, vhodný “suitable”, vyšinutý “batshit”, zákerný “wicked”, zaujímavý “interesting”, zúfalý “bloody” 4. adjectives relating to the author(s) of naratív SPECIALISED TEXTS (6 adjective + 7 possessive adjectives hapaxes in total) Andrejevov “Andrejev’s”, Dziakov “Dziak’s”, Grochov “Groch’s”, Hurbanov “Hurban’s”, Jarošov “Jaroš’s”, kolektívny “collective”, ľudský “human”, masarykovský 20 “Masaryk-like”, mužský “masculine”, neosobný “impersonal”, Otčenášov “Otčenáš’s”, Robbe-Grilletov “Robbe-Grillet’s”, ženský “female” JOURNALISTIC TEXTS (8 adjective + 12 possessive adjectives hapaxes in total) Aničkin “Anička’s”, antisorosovský “anti-Soros-like”, Babišov “Babiš’s”, Hegerov “Heger’s”, Hobbesov “Hobbes’s”, Kiskov “Kiska’s”, Kotlebov “Kotleba’s”, kolektívny “collective”, Miklošov “Mikloš’s”, Pelleho “Pelle’s”, plickovsko-martinčekovský “Plicka-Martinček-like”, protikiskovský “anti-Kiska-like”, putinovský “Putin-like”, Salviniho “Salvini’s”, spoločný “common”, Stalinov “Stalin’s”, Sulíkov “Sulík’s”, trumpistický “Trump-like”, Zaľudného “Zaľudný’s” 5. adjectives relating to the ethnicity, nationality or geographical entity SPECIALISED TEXTS (19 adjective hapaxes in total) antiizraelský “anti-Israeli”, balkánsky “Balkan”, etnický “ethnic”, etnocentristický “ethnocentric”, francúzsky “French”, geopolitický “geopolitical”, grécko-centrický “Greek-centric”, lokálny “local”, multietnický “multiethnic”, náciálny “national”, patriotický “patriotic”, politický “political”, židovský “Jewish”, proukraininský “pro-Ukrainian”, proruský “pro-Russian”, protizápadný “anti-Western”, pseudo-balkanistický “pseudo-Balkanist”, osmanský “Ottoman”, slovensko-nemecký “Slovak-German” JOURNALISTIC TEXTS (21 adjective hapaxes in total) balkánsky “Balkan”, geopolitický “geopolitical”, juhoslovanský “Yougoslav”, lokálny “local”, národno-štátny “national state”, patriotický “patriotic”, proafrický “pro-African”, proeurópsky “pro-European”, promoskovský “pro-Muscovite”, protibruselský “anti-Brussels”, protikremeľský “anti-Kremlin”, protiromský “anti-Roma”, sovietsko-ruský “Soviet-Russian”, stredoeurópsky “Central European”, štátotvorný “state-forming”, teheránsky “Tehrani”, ukrajinský “Ukrainian”, ultrapopulisticko-protizápadný “ultrapopulist-anti-Western”, visegrádsky “Visegrád”, vlastenecký “patriotic”, západný “western” 6. adjectives relating to the historical period or event or to religious, political and ideological beliefs SPECIALISED TEXTS (23 adjective hapaxes in total) buddhistický “Buddhist”, buržoázno-nacionalistický “bourgeois-nationalistic”, dejepisný “historiographic”, dejinotvorný “history forming”, historicko-reflexívny “historical reflexive”, ideologický “ideological”, katolícky “Catholic”, komunistický “Communist”, kresťanský “Christian”, ľavicový “leftist”, ľudácko-autonomistický “HSĽS-like-autonomist”, marxisticko-leninský “Marxist-Leninist”, medzivojnový “inter-war”, neoliberálny “neoliberal”, normalizačný “normalising”, osvietenský “enlightened”, pro­stalinský “pro-Stalin”, socialistický “socialist”, stalinistický “Stalinist”, stredoveký 21 “medieval”, svetodejinný “world-shaking”, trianonský “Trianon”, veľkomoravský “Great Moravian” JOURNALISTIC TEXTS (35 adjective hapaxes in total) antiliberálny “antiliberal”, antiúniový “anti-EU”, cirkevnohistorický “church-history”, cirkevný “Church”, covidový “covid”, dejinný “historical”, džihádistický “jihadist”, fašistický “Fascist”, globalizačný “globalising”, hegemonický “hegemonic”, konzervatívny “conservative”, kresťansko-konzervtívny “Christian-conservative”, kultúrno-politický “cultural-political”, ľudácky “HSĽS-like”, ľavicový “leftist”, nacistický “Nazi”, národovecký “patriotic”, neliberálny “illiberal”, neoliberálny “neoliberal”, osvietenský “enlightened”, pokrokársky “progressive”, pomančesterský “post-Manchester”, ponovembrový “post-November”, povstalecký “rebel”, protiepidemický “antiepidemic”, provládny “pro-governmental”, protisystémový “antisystemic”, protiutečenecký “anti-immigration”, republikánsky “Republican”, režimový “regime”, sekulárno-konzumný “secular consumer”, sexistický “sexist”, socialisticko-oslavný “socialist celebratory”, stalinistický “Stalinist”, stranícky “party”, stredoveký “medieval” 7. adjectives relating to the intention of the naratív SPECIALISED TEXTS (19 adjective hapaxes in total) funkčný “functional”, konkurujúci “competing”, manipulatívny “manipulative”, morálny “moral”, mytologizačný “mythologizing”, obetný “sacrificial”, oslavný “celebratory”, pragmatický “pragmatic”, propagandistický “propagandistic”, psychologizujúci “psychologizing”, subverzívny “subversive”, traumatický “traumatic”, vplyvný “influential”, univerzálny “universal”, verejný “public”, zástupný “substitutive”, zavádzajúci “misleading”, zjednocujúci “unifying”, zrkadlový “mirror” JOURNALISTIC TEXTS (37 adjective hapaxes in total) bezpečnostný “security”, dehumanizačný “dehumanizing”, dodávajúci “giving”, ekonomický “economic”, funkčný “functional”, interný “internal”, korupčný “corrupt”, kremel’sko-dezinformačný “Kremlin-disinformation”, militaristický “militaristic”, mobilizačný “mobilizing”, mocenský “power-based”, moralistický “moralistic”, morálny “moral”, moralizátorský “moralizing”, mýtotvorný “myth-forming”, nepripúšťajúci “not allowing”, oslovujúci “appealing”, podporný “supportive”, podvratný “subversive”, polarizačný “polarizing”, polarizujúci “polarising”, polyfunkčný “polyfunctional”, popieračský “promoting the denial of the responsibility”, porovnávací “comparative”, predavačský “helping to sell the EU concept by emphasizing its benefits”, pro-choice “pro-choice”, protestný “protest”, reklamný “advertising”, simplifikujúci “simplifying”, spásonosný “saving”, univerzálny “universal”, takzvaný “so-called”, triumfalistický “triumphalist”, strategický “strategic”, účinný “effective”, víťazský “supporting the arrival of migrants to the EU in 2015”, vzdorovitý “defiant” 22 8. adjectives relating to time or temporal phenomena SPECIALISED TEXTS (7 adjective hapaxes in total) budúci “future”, dnešný “present-day”, dobový “period”, neskorý “late”, novovznikajúci “newly emerging”, súbežný “parallel”, vznikajúci “emerging” JOURNALISTIC TEXTS (7 adjective hapaxes in total) aktuálny “current”, denný “daily”, dlhodobý “log-term”, dnešný “present-day”, dvojstoročný “bicentennial”, počiatočný “initial”, živý “live” 9. adjectives relating to art and humanities, artistic forms, media, anthropological characteristics SPECIALISED TEXTS (37 adjective hapaxes in total) apologetický “apologetic”, autobiografický “autobiographic”, autopsívny “autopsy”, bájkový “fable”, beletristický “fictional”, biblický “biblical”, cestopisný “travelogue”, denníkový “diary”, deskriptívny “descriptive”, detektívny “detective”, diegetický “diegetic”, dramaturgický “dramaturgic”, epizodický “episodic”, experimentálny “experimental”, filozofický “philosophic”, heroistický “heroistic”, herný “gaming”, inscenovaný “staged”, kolaboračný “collaborative”, konverzný “conversion”, lyrický “lyric”, metadiegetický “metadiegetic”, neo-romantický “neo-romantic”, palimpsestový “palimpsest”, pastorálny “pastoral”, paternalistický “paternalistic”, populárno-náučný “popular science”, postmoderný “postmodern”, pseudovedecký “pseudo-scientific”, románový “novelistic”, romantizujúci “romanticizing”, satirický “satiric”, seriálový “serial”, spravodajský “news”, subžánrový “subgenre”, ťahací “pulling”, teleologický “teleological” JOURNALISTIC TEXTS (12 adjective hapaxes in total) biografický “biographic”, folklórny “folkloric”, heroický “heroic”, hudobný “musical”, literárnohistorický “literary historical”, ľudový “folk”, mýtický “mythical”, prírodopisný “natural history”, rituálny “ritual”, rozprávkový “fairy-tale”, spoločensko-vedecký “socio-scientific”, vedecký “scientific” 10. adjectives relating to miscellanea semantic features SPECIALISED TEXTS (27 adjective hapaxes in total) analyzovaný “analysed”, jediný “single”, jednotný “unified”, príbuzný “related”, celý “whole”, diferencovaný “differentiated”, odlišný “different”, ostatný “other”, určitý “certain”, úvodný “introductory”, rozličný “various”, rozmanitý “diverse”, hotový “ready”, výsledný “resulting”, existujúci “existing”, pravdepodobný “probable”, príslušný “relevant”, tradovaný “handed down”, vytvorený “created”, zmienený “mentioned”, zodpovedajúci “corresponding”, kultúrnospołočenský “cultural-social”, mnohý “numerous”, pretrvávajúci “persistent”, závislý “dependent”, pamäťový “memory”, aktualizujúci “updating”, 23 JOURNALISTIC TEXTS (16 adjective hapaxes in total) celkový “overall”, existujúci “existing”, hotový “ready”, možný “possible”, nevyhnutný “inevitable”, odlišný “different”, okrídlený “well-known”, posledný “last”, predchádzajúci “previous”, priamočiary “straightforward”, prvý “first”, sebaistý “self”, sprievodný “accompanying”, výstupný “outgoing”, zemitý “persistent”, zvyškový “residual” 24